Józanodást vár az Együtt a gazdaságban

Az Európai Unió emlőiről való leszakadásról és haverkapitalizmusról beszélt Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja Szegeden.

"A magyar gazdaság talpra állt" - mondta el

Pataki Márton

közgazdász, az Együtt elnökségi tagja szegedi sajtótájékoztatóján, melyet így folytatott: "Ezt hallhattuk tegnap a Fidesz tegnapi kongresszusán, azonban ehhez kellett egy kis trükk, a megfelelő viszonyítási pont megtalálása a jó megoldás, ha szépet akarunk mondani saját magunkról, ez sikerült a Fidesznek, Görögországgal vetik össze Magyarországot, nem kellene ennyire elszakadni a régiótól, össze lehetne vetni hazánkat Lengyelországgal, Szlovákiával, Csehországgal, akkor nem tűnne jónak a magyar teljesítmény." A közgazdász szerint a számok sem nagyon jók, tavaly választási év folyamán ugyan megpörgött a gazdaság, GDP 3,5%-al nőtt, azonban Pataki Márton szerint idén nem lesz 3%-os a növekedés, 2,9-re becsülte, jövőre 1,7%-ot mondott, utána pedig 1,5%-ot. "Mindezt úgy, hogy a magyar gazdaság az Európai Unió emlőin él, tegnap sokat szidták a szervezetet, ehhez képest ha nem jönne be évi 5-6 milliárd eurónyi támogatás a magyar gazdaságba, akkor ez a növekedés sem lenne, mert magánberuházás Magyarországon nem nagyon van, a bővülés üteme csökkenő, a vállalkozások elhasználják az eszközeiket, épületeiket, gépeiket, ami rossz kilátásokat vet előre, mert idővel az EU-s támogatások el fognak fogyni" - fogalmazott Pataki Márton. Kiemelte, hogy most egy 2014-20-ig tartó ciklusban vagyunk, a kormányzat célja ebből a lehető legtöbbet lehívni, 2017-18-ra az összes pénzt elhasználni, amit lehet. "Kérdés, hogy azután milyen típusú tőke áramlik majd a magyar gazdaságba, ami ezt a fajta alacsony szintű növekedést egyáltalán fenntarthatóvá tenné - ez lesz a kijózanodás, érteni kell, hogy miért ilyen alacsony a magánberuházások száma, ez összefüggésben van azzal, hogy a bizalom Magyarország és a magyar kormány felé kicsi" - fejtette ki a közgazdász.

Pataki szerint a jelenlegi nem államkapitalista rendszer, hanem haverkapitalizmus, itt azok tudnak érvényesülni, akiknek jó kapcsolataik vannak, akik benne vannak a körben, a kormány azt mondja, hogy a magyarokat támogatja, ebben annyi az igazság, hogy a haverokat támogatja, akik történetesen magyarok. "Amíg ez nem változik, addig nem fog bizalom épülni, hiszen minden lehetséges magyar és külföldi befektető azért fog aggódni, hogy mikor fog megtetszeni az ő cége, az ő iparága, mikor vetnek ki rá különadót, mikor fogják államosítani, mint a trafikok esetében láttuk" - hangzott el a sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy a Fidesz szerint az igazi munka az az, ami a fizikai tevékenységhez kapcsolódik, és azt szeretnék elérni, hogy Magyarországon legyen a legnagyobb a ipar aránya az EU-n belül, Magyarországon már most is magas az ipar aránya, a feldolgozó iparé akkora, mint Németországban, ahol még magasabb, az Fehéroroszország vagy Kína, melyek Pataki szerint nem célországok, mivel egy modern gazdaságban a szolgáltatásban és a tudásban van lehetőség. "Ez Szeged számára is fontos, mert egy város nem tud kiszakadni abból a közegből, ahol létezik, amikor az ország növekedése korlátozott, az korlátozza a város növekedési lehetőségeit is" - mutatott rá Nagy Sándor, az Együtt Csongrád megyei első választókerületének elnöke, Szeged alpolgármestere. "Ha egy város konszenzusosan azt mondja, hogy az oktatás, az egészségügy számára egy fontos terület, nem csak mert a minőségi munkaerő biztosításához ezek szükséges területek, hanem mert bevételt is jelentenek a városnak, akkor az a kormányzati politika, ami ezeket a területeket pénzügyi értelemben megszorítja és az ezekre a területekre jutó források körét egyre szűkíti, az Szeged és az ország jövőjét is veszélyezteti" - hangsúlyozta Nagy Sándor.

Kitért arra, hogy pont azt veszélyezteti a kormányzat gazdaságpolitikája, hogy Szeged versenyképes legyen, nem Magyarországon belül, hanem egész Európában. "Mikor gazdaságfejlesztésről beszélünk, ugyanúgy, ahogy versenytársaink országos dimenziókban Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia, ugyanígy lengyel, cseh, szlovák városokkal versenyzünk akkor, amikor például szolgáltató központokat szeretnénk létesíteni" - mondta el Nagy Sándor.