Kakas Béla: Fontos a leszakadó térségek felzárkóztatása

Ideje véget vetni a látványberuházásoknak és egy olyan menedzserszemléletű és innovációs gazdaságfejlesztésre kell koncentrálni, melyben az önkormányzatok és a térség gazdasági szereplői képesek hatékonyan együttműködni - mondta Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke csütörtökön a TOP-forrásokhoz kapcsolódó szakmai konferencián.

A 2007-2013-as pénzügyi uniós ciklus lezárultával már tudjuk, Csongrád megyében több mint 4000 pályázat bizonyult támogatásra érdemesnek, a számok tükrében ez azt jelenti, közel 327 milliárd forintnyi gazdaságélénkítő segítségben részesült a dél-alföldi megye. A legfontosabb és leglátványosabb beruházások közé tartozik például az M43-as gyorsforgalmi út, a megyeszékhely elektromos tömegközlekedésének fejlesztése, az ELI lézeres kutatóközpont, s nem utolsó sorban a kormány egyik kiemelt beruházása, a nemrégiben lezárult Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark új kiállítótermeinek, kiszolgáló épületeinek és tárlatainak fejlesztése is. Éppen az ópusztaszeri emlékparkban tartotta év végi, TOP-forrásokhoz kapcsolódó szakmai konferenciáját a Csongrád Megyei Önkormányzat valamint a DARFÜ Nonprofit Kft., ahol sorra vették az elkövetkező pályázati ciklusban Csongrád megye gazdaságfejlesztési lehetőségeit, a 2007-2013-as ciklus DAOP projektjeinek eredményeit, illetve szó volt a Vidékfejlesztési Program 2014-2020-ról is.

A rendezvény házigazdája,

Kertész Péter

, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója köszöntötte a jelenlevőket abban a konferenciateremben, mely a 1625 négyzetméteren elterülő látogatóközpont része, s többek között a Rotundában található 6 új interaktív kiállítással és örökségvédelmi központtal együtt kiemelt beruházásként jöhetett létre. Az emlékpark ezzel áthidalta a szezonalitásból adódó nehézségeket és végre a leghűvösebb hónapokban is remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál a látogatóknak.

Fontos a leszakadó térségek felzárkóztatása

A konferencia a múlt és a jelen összekapcsolódása - hívta fel a hallgatóság figyelmét

Kakas Béla

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke. Az elnök a megye gazdaságfejlesztési lehetőségeit ismertette a 2014-2020-as uniós ciklusban, azon belül is kiemelt hangsúlyt fordított a menedzserszemléletű és innovációs gazdálkodásra, ami szerinte kulcsfontosságú hozzáállás a fejlődés szempontjából. Kakas Béla bevezetőjében emlékeztetett, 2013-ban elkészült, rá egy évre pedig el is fogadták a megye integrált területfejlesztési programját (röviden ITP), melyben a települések meghatározták fejlesztési elképzeléseiket. Mintegy 40-50 milliárd forintra rúgtak a tervek költségei, mígnem az ITP 2.0 egyfajta kiválasztási kritérium rendszerben 5 prioritásra és 13 egyéb intézkedésre szűkítette a keretet. Így tehát Csongrád megyének a megyei jogú városok forráskeretével összesen 73 milliárd forint áll rendelkezésére: a két megyei jogú város közül Szeged 34 milliárddal, Hódmezővásárhely pedig 10 milliárd forinttal számolhat. A többi település, amelyek lakosságszáma tulajdonképpen a népesség felét teszik ki a megyében, 29 milliárdot kap forrás gyanánt.

Míg az előző pénzügyi ciklusban inkább településfejlesztésre, semmint munkahelyteremtésre és gazdaságfejlesztésre biztosított összegeket az Európai Unió, Kakas Béla szerint azonban a megvalósult beruházások - csapadékvíz elvezetés, szennyvízberuházás, városközpont fejlesztés, oktatási intézmények fejlesztése - most remek táptalajai lehetnek a fejlődésnek. Ideje azonban véget vetni a látványberuházásoknak és egy olyan menedzserszemléletű és innovációs gazdaságfejlesztésre kell koncentrálni, melyben az önkormányzatok és a térség gazdasági szereplői képesek hatékonyan együttműködni. A felújított óvodába járó gyerekek szüleinek lehetőséget kell teremteni, hogy vissza tudjanak menni dolgozni - élt egy egyszerű példával a megyei elnök.

A jól megalapozott tervezés garanciát jelent

"Vannak stratégiai célrendszerek és területfejlesztési prioritások a TOP-ban. Területi stratégiai célok között a Szeged-Hódmezőváráshely-Makó-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítését fogalmazza meg, ami egy határon átívelő hosszútávú befektetés" - emelt ki egyet Kakas Béla a számos operatív program közül, melyhez olyan egyéb projektek tartoznak még, mint a tudásrégió felépítése, a mezővárosi térség fejlesztése, a tartós foglalkoztatás, a hármashatár és az esélyegyenlőség, de a prioritások között szerepel az üzleti környezet fejlesztése, a közlekedési kapacitás bővítése, az ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása vagy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. "Úgy érezhetjük, hogy a 2014-2020-as időszakból hosszú idő telt el tervezéssel, de a jól megalapozott tervezés a garanciája a megvalósításnak, ezért ne bánjuk ezt az időt. A pályázati kiírások és felhívások december első napjaiban megjelennek, 30 napig mindenki gondolkodhat a pályázati anyag összeállításán, további lesz 30 nap lesz arra, hogy beadják a dokumentumokat. Utána történik a bírálat, körülbelül februárban, a projektek pedig a legoptimálisabb hozzáállással már márciusban elkezdődhetnek." Kakas Béla felhívta a figyelmet arra, a kiválasztási kritériumok ismeretében az érdeklődők előre tudják, terveik illeszkednek-e, és ha igen, milyen elemekkel a meghirdetett pályázatokba. A pályázatok kiértékelését a Miniszterelnökség végzi, méghozzá a megye koordinálásával, így döntenek azok megvalósíthatóságáról. A megyei elnök figyelmeztetett, az Európai Unió nem biztosít 100 százalékos támogatást a településeknek, várhatóan 50-70 százalék körüli támogatási forrást nyújt a pályázóknak. Csongrád megye legfontosabb ITP szempontja, hogy 37 leszakadó térségét felzárkóztassa.

Az átdátumozott projektek sem vesznek el

A megyei elnököt követően

Farkas Zoltán

, a DARFÜ Nonprofit Kft. ügyvezetője a számok tükrében tért ki a Dél-alföldi Operatív Program végrehajtásának előrehaladására és tapasztalataira. Kiderült, Csongrád megyében összesen 1306 pályázati igényt nyújtottak be a ciklusban, ebből 638-an nyertek támogatást 78 milliárd forint értékben - némileg többet, mint a 2020-ig tartó támogatási időszakban várható. A regionális gazdaságfejlesztés, a turisztikai célú fejlesztések, a közlekedés infrastruktúra fejlesztések, a humáninfrastruktúra fejlesztések és a térségfejlesztési akciók tették ki a források legjavát, az ügyvezető igazgató ezeket egyenként ismertette Csongrád megyei és országos vonatkozásokban egyaránt. Megyénkben regionális gazdaságfejlesztésre 232 pályázatot támogattak 14 milliárd forinttal, javarészt a kkv szektorból; turisztikai célú fejlesztésekkel pedig 73 támogatottat 18 milliárd forinttal. Utóbbi Csongrád megye és egyúttal a teljes dél-alföldi régió húzóágazatának számít, a pályázatoknak köszönhetően mintegy 1000 új munkahely alakult. Kerékpárútra, útépítésekre 3 alföldi megye is benyújtotta igényeit, azonban csupán 71 pályázatot tudtak támogatni 11 milliárd forint értékben. Környezetvédelemre és városfejlesztésre a térségfejlesztési akciók kalapból 67 pályázatot 18 milliárd forinttal támogattak, illetve 193 pályázat 15 milliárd forint értékben humáninfratruktúra fejlesztésként új munkahelyeket hozott létre. "A médiában lehetett hallani, hogy a nem megvalósult projektek, melyeket átdátumoztak 2016-ra, elvesznek. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a projektek elvesznek, 2015. december 31-ig kell a kedvezményezetteknek kifizetni, amit eddig kifizettek, az elszámolásra 2016-ban fog sor kerülni." Farkas Zoltán hozzátette, ez év december végéig 300 millió forint vár még lehívásra, a 2016-os projektzárásra pedig várhatóan 50 Csongrád megyei pályázat fog átcsúszni.