Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napja a Szegedi Törvényszéken

Az Európai Bizottságnak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítására irányuló cselekvési tervének egyik célkitűzése az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása.

Az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának döntése alapján minden év októberében rendezik meg a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napját. A kezdeményezők szerint ugyanis az állampolgárok többsége nem ismeri a jogait, és nincs tisztában azzal, hogy a bíróságok nemcsak büntetéseket szabnak ki, hanem olyan szolgáltatást nyújtanak, amely elősegíti a jogi ügyek intézését. A Szegedi Törvényszék az idei évben a korábbi hagyományoktól eltérően nem a bíróság épületében, hanem az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Jogtudományi Szakbizottságával és a Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezetével közösen az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Dísztermében tartotta meg 2015. október 28. napján a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjával kapcsolatosan évente megszervezésre kerülő rendezvényét. A rendezvény keretében az egyes hivatásrendek képviselői „A tömeges bevándorlás tapasztalatai a Dél-Alföldön” címmel mutatták be az illegális bevándorlással rájuk háruló többletfeladatokat. Előadásaikban különös figyelmet fordítottak 2015. szeptember 15. napjával hatályba lépett változásokra.

Tárkány-Szűcs Babett

, a Szegedi Törvényszék elnökének köszöntőjét követően dr. Lukács János r. dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitánya ismertette a a törvény hatályba lépését követően az illegális határátlépők számának változását és a rendőrségre 2015 szeptemberében háruló többletfeladatokat. Elmondta, hogy a 2015. szeptember 1. napjától 2015. szeptember 14. napjáig terjedő időszakban 46.768 illegális határsértőt fogtak el, míg 2015. szeptember 15. napja és 2015. szeptember 30. napja között ez a szám 3.345-re csökkent, amely azonban még mindig kiemelkedően magas.

Kopasz Zsolt

, a Csongrád Megyei Főügyészség főügyésze előadásában kiemelte, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában sok esetben bizonyítási nehézségek adódnak, amelyek adott esetben a büntetőeljárás megszüntetését vonják maguk után. A megvalósult bíróság elé állítások és a vádemelések száma azonban így is jelentős. 2015. szeptember 15. napjától 2015. október 27. napjáig az ügyészség 621 bíróság elé állítást kezdeményezett, 24 esetben pedig - a bíróság elé állítás feltételeinek hiányában - általános vádemelésre került sor. Megjegyezte továbbá, hogy ebben a rendkívüli helyzetben valamennyi, a tömeges bevándorlási hullámmal érintett hatóság emberfeletti teljesítményt nyújt, hiszen a jelentősen megnövekedett ügyérkezést elsősorban rendkívüli munkavégzés elrendelése útján dolgozzák fel, szükség esetén hétvégén és munkaszüneti napokon is munkát végeznek. Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke előadásában a Szegedi Törvényszéken és a Szegedi Járásbíróságon az elmúlt időszakban megvalósult igazgatási intézkedéseket ismertette. Elmondta, hogy a bíróság a várható jogszabályváltozásra, s ezzel összefüggésben az ügyteher megnövekedésére figyelemmel már 2015 augusztusában elkezdte előkészíteni a szükségesnek ítélt intézkedéseket. Kiemelte, hogy a módosító törvényjavaslat tervezetének megjelenésekor a törvényszék – a várható kiugróan magas ügyérkezésre tekintettel – felmérte a humán erőforrásait. A Szegedi Törvényszéken és a Szegedi Járásbíróságon ebben az időpontban csupán 15 büntető ügyeket tárgyaló bíró működött, s ezen bíráknak összesen 1468 ügyük volt folyamatban. A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3 bíró folytatott munkát, egy bírói hely vonatkozásában pedig a pályázat még kiírás alatt volt. Mindezekre is figyelemmel a Szegedi Törvényszék a társhatóságokkal együtt előzetesen felmérte a várható munkateher változást, ezzel összefüggésben meghatározta a megváltozott munkarendet, valamint előkészítette a bírák és igazságügyi alkalmazottak Szegedi Törvényszékre történő kirendelését. Elmondta, hogy mindezeken felül a Szegedi Törvényszék kiemelt figyelmet fordított arra is, hogy az esetleges egészségügyi kockázatokat felmérje, s a megváltozott helyzettel az arra való felkészüléssel kapcsolatosan munkatársai számára képzéseket tartson, amelyhez a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság segítségét ezúton is megköszönte.

Joó Attila

, a Szegedi Törvényszék büntető kollégiumvezetője a 2015. szeptember 15. napjával bekövetkezett anyagi- és eljárási jogszabályváltozásokat, illetőleg a határzárral kapcsolatos, a Büntető Törvénykönyvbe bekerült három új tényállást elemezte. Előadásában külön kitért továbbá a bíróság ügydöntő határozatának fordítására vonatkozó speciális szabályokra.

Seres József

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatalnak is számos kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban, tekintettel arra, hogy a menekültstátuszt kérelmezők száma az elmúlt évekhez képest kiugró növekedést mutat, amellyel a hivatali állomány menekülteket befogadó és kérelmeket feldolgozó kapacitásának is lépést kell tartania.

Cséffán József

, az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezetője előadásában a menekültügyi eljárásra vonatkozó szabályok összetettségét, s a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának jellemzőit elemezte. Valamennyi előadó kitért továbbá arra, hogy a tömeges bevándorlással kapcsolatban nagyfokú érdeklődés tapasztalható, mind a sajtószervek, mind pedig a nemzetközi, illetőleg társadalmi szervezetek részéről. A program zárásaként

Lukács János

r. dandártábornok úr a rendőrségi állomány tagjainak röszkei határátkelőhelynél tanúsított rendkívüli helytállásáról mutatott megrázó felvételeket. A rendezvény témája iránti töretlen érdeklődést mutatja, hogy az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának 110 fős Dísztermét közel teljesen megtöltötték az érdeklődők.