Lázár: Magyarország egyetlen visszatoloncolt bevándorlót sem vesz vissza

Magyarország egyetlen visszatoloncolásra váró illegális bevándorlót sem vesz vissza - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János

ezt azzal indokolta: ők nem Magyarországnál, hanem Görögországnál léptek be az Európai Unióba, így oda kell visszaküldeni az érintetteket. Hozzátette: mintegy 40 ezer ember visszatoloncolását jelezték nyugat-európai országok. Megerősítette: az ország minden politikai menekült számára a jövőben is védelmet biztosít, akiktől azt kérte, hogy a legális átkelési pontokon jelentkezzenek kérelmükkel. Kijelentette ugyanakkor: egyetlen gazdasági bevándorlót sem kívánnak befogadni, és reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a kvótáról szóló uniós döntés megtámadásához. A miniszter a magyar határ védelmét szolgáló három eszközt, a biztonsági határzárat, az élőerős védelmet, valamint a jogi védelmet eredményesnek értékelte. Emlékeztetett: idén mintegy 400 ezer illegális bevándorló lépte át a határt, ez a szám azonban a szerb-magyar határon szeptember 15-e óta négyezerre csökkent, míg a horvát-magyar határon október 17-étől kevesebb mint ezer ember próbált átkelni. Kijelentette: Magyarországnak megvan a módszere, azonban ami az unióban történik, az a "tökéletes impotencia". Semmiféle értelmes választ nem adott a közösség sem a vasárnapi uniós csúcson, sem a korábbi hetekben a bevándorlás kezelésére - fűzte hozzá. Idézve a Brüsszelben született dokumentumból, kijelentette: arra az "óriási elhatározásra" jutottak, hogy "a jövőben kapcsolattartók segítik az információcserét és könnyítik a koordinációt a nyugat-balkáni országok között".

Colleen Bell

, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének kijelentéseire válaszul megjegyezte: még az ő kérésére "sem akarunk sem befogadni, sem átengedni az országon senkit". Hozzátette: Magyarország az Európai Unió, és nem az Egyesült Államok tagja, és egyetlen olyan ország beavatkozását sem tolerálja, amely nem tagja az EU-nak. A többi, a nagykövet által érintett témáról szólva azt mondta: azokat korábban az Európai Bizottságban megvitatták, amelyek eredményeként "itt az új közbeszerzési törvény" és módosítani szükséges az egyházügyi törvényt. A gazdaság kiszámíthatóságára és az adórendszer stabilitására vonatkozó megjegyzéseket úgy kommentálta: a magyar adószabályok minden itt működő cégre vonatkoznak, és nem fair kritika, ha miután valaki ezzel visszaél, az őt képviselő diplomata azonnal a kiszámíthatatlanságra panaszkodik. Visszautasította a vádakat és konkrét problémák megfogalmazását várta a nagykövettől. Megjegyezte azt is, egyetértenek a nagykövettel abban, hogy az orosz energiafüggőség problémát jelent, ezért kérik az Egyesült Államokat, támogassa, hogy a magyar energiaellátó-rendszer a magyar emberek tulajdonába kerüljön. A kormány azzal is egyetért - tette hozzá -, hogy a paksi atomerőművel kapcsolatban átláthatóságra van szükség, így mindent nyilvánosságra hoznak, ami egy Amerikában épülő atomerőmű esetében is szokás. Az osztrák határvédelemmel kapcsolatos fejleményekre Lázár János úgy reagált: "mindent elkövetnek az osztrák politikustársaink, csak hogy kerítésnek ne kelljen hívni a kerítést". A miniszter arra hívta fel a figyelmet könnyen kerülhetnek a Magyarországot kritizálók olyan helyzetbe, hogy kénytelenek lesznek a hazájuk megvédése érdekében más országokban már bevált intézkedéseket meghozni. Összességében az osztrák kormány baloldali szárnyának álláspontját hipokritának nevezte.

Új dohányipari különadót vezetne be a kormány

Új dohányipari különadó bevezetését javasolja a kormány, az egészségre különösen káros dohánytípusokat szálanként négy forint adóteherrel sújtanák - közölte Lázár János a sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, a kormány minden eszközzel próbálja növelni a dohányipar terheit, hogy csökkenjen a dohányzás Magyarországon. Az új adónem bevezetéséről - a dohányipar sávos egészségügyi különadója helyett - zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal (EB) - közölte. Lázár János arról is beszélt a tájékoztatón, hogy az EB elmarasztalta Magyarországot az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban, a brüsszeli testület "megvédte a multinacionális vállalkozásokat". Emiatt - folytatta - 23 milliárd forintnyi különadótól esik el a magyar államkassza, és vissza kell térni a korábbi élelmiszer-felügyeleti rendszerre, amely alapján csak minimális díjat kell fizetniük az érintett piaci szereplőknek az eljárásért. A miniszter közölte ugyanakkor: a kabinet megvizsgálja a multinacionális cégek foglalkoztatáspolitikai helyzetét, így azt, hogy más EU-s tagállamokban milyen formában vonják be a nagyobb közteherviselésbe a nagyobb kiskereskedelemmel foglalkozó áruházláncokat. Nem alaptalan tehát az a hír - mondta -, miszerint minél nagyobb egy vállalat, annál több embert kellene foglalkoztatnia. Lázár János kitért az állami földek értékesítésére is, amellyel közlése szerint a kormány a földműveseket képviselő társadalmi szervezetek igényét teljesíti. A tárcavezető kiállt amellett, hogy a program megfelel az alkotmányos követelményeknek. Beszámolója szerint az első napokban a 3 és 10 hektár közötti területek közül mintegy 8 ezer parcellát írtak ki értékesítésre. Megjegyezte, hogy 200 hektár fölötti területből csak 26-ot írtak ki. Az ellenzéki bírálatokra úgy reagált: ha az MSZP és a Jobbik le akarja állítani a földértékesítést, akkor győzze meg erről a földműveseket, akik földet akarnak vásárolni. A miniszter arról is szólt, hogy a kormány dolgozik a mintagazdaságok felállításán, az ezekhez rendelt földeket a jövőben nem árverezik. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három olyan állami ménes lesz, amely mintagazdasággá nyilvánítható: a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi, utóbbi ménesbirtokot - mint fogalmazott - újraalapítják. Az állami körön kívül az integrált tevékenységet folytatók válhatnak mintagazdasággá - fűzte hozzá. Rendszeresen, negyedévente konzultálni kíván a kormányzat azokkal az érdekképviseleti szervekkel, amelyek tagjai érintettek az európai uniós pályázati források felhasználásában - közölte a Miniszterelnökséget vezető politikus. A többi közt a társadalmi szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások, valamint az önkormányzatok szervezeteivel egyeztetnének rendszeresen a források felhasználásáról, a pályázatok megfelelőségéről. A tárcavezető beszámolt arról, hogy jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forrást pályáztatnának meg, vagyis a 2020-ig rendelkezésre álló összeg 20-30 százalékát, amelynek felhasználása nem választható el a gazdasági növekedéstől. Szólt arról a tanulmányról is, amely a Miniszterelnökség megrendelésére készült nemzetközi és hazai szakértők bevonásával az Európai Bizottság rezsicsökkentés ellen folytatott eljárásának megválaszolására. Kijelentette: arra az Első Nemzeti Közműszolgáltató adhat választ, hiszen jövőre 3,4 millió háztartásban szolgáltat már az állam gázt, 2 millió háztartásban pedig áramot. Közölte azt is: az újabb lakossági, valamint az ipari rezsicsökkentés érdekében is rendelkeznek javaslattal, amelyet társadalmi vitára is bocsájtanak majd. Ebben szerepel, hogy az ország az energiafüggetlenség érdekében visszaszerezze energiatárolóit, az energia szállítására alkalmas infrastruktúráját, az energiaszolgáltatókat, az elosztókat és soha ne adja el a paksi erőművet. A nukleáris alap esetleges felhasználásáról kijelentette: nincs ilyen döntés. A kérdés az erőmű kapacitásának húszéves bővítése miatt merült fel - magyarázta, hangsúlyozva: minden kockázatot kerülni fognak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bürokráciacsökkentő intézkedésekről is beszámolt, mint mondta, egy már beterjesztett törvényjavaslat értemében 10 milliárd forint értékben csökkennek eljárási díjak jövő januártól öt területen. A diákok a felsőoktatási felvételiben vehetnek részt ingyenesen és az oktatási igazolványt is térítésmentesen kapják majd, de az első jogosítványt is ingyen állítják majd ki. A lakás célú ingatlanok építési és használatba vételi engedélyéért 160 négyzetméterig nem kell fizetni, míg a vállalkozások számára eltörlik az adóhatósági igazolás teljes költségét, ahogy a közzétételi díjakat is, míg kedvezményt nyújtanak a cégiratok kiállításánál. Emellett megszűnik az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásának díja. Az erkölcsi igazolvány is ingyenes lesz, ahogy az öröklésénél a tulajdon- és haszonélvezeti jog bejegyzése, valamint az okmánycsere névváltozás esetén. Lázár János jelezte, idén még két további törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé ezzel kapcsolatban: az elektronikus ügyintézésről, valamint a területi közigazgatásban dolgozókat érintően, akik jövő év közepétől 30 százalékos béremelésre számíthatnak.

A kormány a földműveseket képviselő szervezetek igényét teljesíti

A kormány a földműveseket képviselő társadalmi szervezetek igényét teljesíti az állami földek értékesítésével - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető beszámolója szerint az első napokban a 3 és 10 hektár közötti területek közül mintegy 8 ezer parcellát írtak ki értékesítésre. Megjegyezte, hogy 200 hektár fölötti területből csak 26-ot írtak ki. Lázár János az ellenzéki bírálatokra úgy reagált: ha az MSZP és a Jobbik le akarja állítani a földértékesítést, akkor győzze meg erről a földműveseket, akik földet akarnak vásárolni. A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány dolgozik a mintagazdaságok felállításán. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy három olyan állami ménes lesz, amely mintagazdasággá nyilvánítható: a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi.

A kormányzat konzultációs fórumot alakít ki az uniós források felhasználásáról

Rendszeresen, negyedévente konzultálni kíván a kormányzat azokkal az érdekképviseleti szervekkel, amelyek tagjai érintettek az európai unós pályázati források felhasználásában - közölte a Lázár János. Kifejtette: a többi közt a társadalmi szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások, valamint az önkormányzatok szervezeteivel egyeztetnének rendszeresen a források felhasználásáról, a pályázatok megfelelőségéről. A tárcavezető beszámolt arról, hogy jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi forrást pályáztatnának meg, vagyis a 2020-ig rendelkezésre álló összeg 20-30 százalékát, amelynek felhasználása nem választható el a gazdasági növekedéstől.

Erősíteni kell a Városliget parkfunkcióját, megújulhat a Nyugati pályaudvar

A kormány rögzítette a Liget-projekt első részének tartalmát, ennek legfontosabb része a Városliget parkfunkciójának erősítése - közölte Lázár János a sajtótájékoztatón, amelyen arról is beszámolt, hogy a Nyugati pályaudvar ugyancsak megújulhat.

Baán Lászlótól

, a Liget-projekt miniszteri biztosától legfőképpen egy kertépítészeti ötletpályázat kiírását várja a kabinet a Liget parkfunkciójának erősítése érdekében - mondta a tárcavezető. A Liget-projekt részeként - ismertette - megépülhet az új nemzeti galéria és a Magyar Zene Háza a Városligetben, ahová a kormány a Néprajzi Múzeumot is elköltöztetné, de utóbbival kapcsolatban az első tervpályázatokat érvénytelenítették, és új tervkoncepció kiírására adtak felhatalmazást. Megújulhat továbbá a Vajdahunyad vára, az állatkert, a Közlekedési Múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum, és újjáépülhet a Városligeti Színház - sorolta. Jelezte ugyanakkor, hogy nem épül meg a Városligetben a fotográfiai és az építészeti múzeum. Az új projekt, a "Liget 2" a tervek szerint arról szólna - folytatta -, hogy rehabilitálnák a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti területet. Ezzel kapcsolatban azt javasolja Lázár János, hogy a kormány döntsön a pályaudvar teljes rekonstrukciójáról. A MÁV-tól pedig a kezelésében lévő, a Nyugati mögött található és a Városligetig terjedő lerobbant területek megújítását, zöldfelületté alakítását várják úgy, ahogyan azt Finta József építész megálmodta - mondta Lázár János. Emellett azt is tudatta, hogy ötletpályázatot írnak ki egy Csontváry-múzeumra. Arra a kérdésre, hogy miért vette meg az állam a budapesti Párisi Nagyáruházat, korábbi nevén a Divatcsarnokot, Lázár János azt felelte: azért éltek az elővásárlási joggal, mert nem akarták, hogy az épület "ebek harmincadjára" jusson. Kérdésre elmondta: a nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kapott a családi otthonteremtési kedvezmény keretének megemelésére. Több részből álló programot indít az Emberi Erőforrások Minisztériuma Makovecz Imre építész szellemi hagyatékának ápolása érdekében - jelentette be Lázár János. Ennek keretében létrejön egy kutatóintézet az életmű gondozására, de a program tartalmazza a meglévő Makovecz-épületek felújítását és a befejezetlenül maradt tervek befejezését. Lázár Jánost arról a sajtóhírről is kérdezték, amely szerint a kormányfő bizalma megrendült volna benne. Közölte: energiáit a munkái kötik le, így nincs ideje "politikai párton belüli lökdösődésre, vagy politikai szappanoperákban való részvételre". Hozzátette: a fideszes politikustársainak az az érdeke, hogy hagyják dolgozni, "jó lenne, ha leállnának, és hagynának dolgozni, mert szerintem a munkám nagymértékben megalapozhatja azt, hogy 2018-ban a Fidesz meg tudja tartani a választók bizalmát". A tájékoztatón a miniszterhez kérdést intézett Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője is az Illatos út kármentesítésével kapcsolatban. Arra várt választ: felszabadítható-e arra 6 milliárd forint. Lázár János úgy felelt: a kormány eddig 1,5 milliárd forintot biztosított a káros anyagok elszállítására. Problémának ítélte, hogy a terület magántulajdonban van. Ugyanakkor készségéről biztosította az érintetteket arra, hogy a kormányhivatal vezetője és a felügyelő államtitkár egyeztessen a kérdésről a felszámoló bevonásával.

Lázár megerősítette, hogy az állam eladja OTP-részvénypakettjét

Lázár János miniszter megerősítette, hogy a kormány értékesíteni kívánja az állam tulajdonában lévő OTP-részvényeket. A Miniszterelnökség vezetőjétől csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt kérdezték, hogy valóban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 5 százalékos részvénypakettjét értékesítik-e, amire a politikus azt válaszolta: "ez valóban a magyar állam tulajdonában lévő pakettet jelenti, amelyet a kormány értékesíteni kíván". A befolyó pénzt pedig beruházásokra, az ország fejlesztésére tervezik fordítani - közölte a tárcavezető. Jelezte ugyanakkor, hogy mivel a sajtótájékoztató az ajánlattételi időszakban zajlik, nem tud érdemi nyilatkozatot tenni, de várhatóan délután a fejlesztési tárca közli majd a részleteket. Azt is megkérdezték Lázár Jánostól, hogy az OTP-részvénycsomag eladása hogyan illeszkedik abba a kormányzati célkitűzésbe, hogy a magyar bankrendszer minimum 50 százaléka magyar nemzeti tulajdonban legyen. "Már ezen az 50 százalékon túl vagyunk, és nem befolyásolja ezt" - felelte a miniszter, aki jelképesnek nevezte az állam részesedését az OTP-ben. A tranzakció időzítését firtató kérdésre azt mondta: az MNV nemcsak a kezelésében lévő, üresen álló állami ingatlanokat akarja értékesíteni, hanem megvizsgálta azokat az úgynevezett holt vagyoni eszközöket is, amelyek értéket képviselnek, ám nem bevételtermelési eszközök. Ebben a sorban merült fel az OTP-pakett eladása más vagyontárgyakkal egyetemben - közölte Lázár János. Megerősítette, hogy ha az értékesítés megvalósul, a bevétel a költségvetés beruházási alapjába kerül.