Lázár: A kormány a következő napokban dönthet a horvát határzárról (FRISSÍTVE)

A kormány a következő napokban hozhat döntést a horvát zöldhatár lezárásáról, a határzárnak technikai akadálya nincs - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Lázár János

tájékoztatása szerint Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli tárgyalásain és a következő napok egyeztetésein múlik, hogy a kormány milyen döntést fog hozni. Az adatokat ismertetve elmondta: szerdáig 378 ezer 647 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, a magyar-szerb határzár óta a szerb szakaszon néhány százan, Horvátország felől viszont 180 ezren az elmúlt egy hónapban. Mint mondta, az a veszély fenyeget, hogy év végére a határsértők száma eléri a 6-700 ezret, ami indokolttá teheti a horvát határzár alkalmazását. A kormány kész és képes a zöldhatár lezárására és a jogi és élőerős védelemre a horvát szakaszon is - fogalmazott a tárcavezető, aki köszönetet mondott a kerítés építésében részvevőknek és a V4-eknek a határvédelemben nyújtott segítségéért. Az uniós kvótákkal szembeni fellépésről december közepéig születhet döntés. A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány átfogó adóeljárási reformot tervez. Rövidesen a Ház elé kerül az adóhatóság szervezeti és személyzeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017-2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Érdemi változásnak ítélte, hogy a tervek szerint 2015-ben az adóhatóságnak kell elkészítenie a bevallásokat. A fuvarozóknak kedvező változások lesznek a helyi adórendszer és a gépjárműszerzési illetékek vonatkozásában, s a kormány döntött arról is, hogy hibrid vagy kizárólag elektromos autók után nem kell regisztrációs adót, illetékeket, gépjárműadót és cégadót fizetni. Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban. A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban az e-kártya bevezetésével, amelyből évente akár 200 ezret is kiállíthatnak. Tudatta azt is: csak olyan településeken merülhet fel okmányirodák bezárása, ahol már megnyitották a kormányablakot. A 2020-ig tartó EU-s költségvetési ciklusról szólva Lázár János közölte: lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban csak visszatérítendő támogatás áll majd rendelkezésre. Indoklásul azt mondta, az Európai Bizottság (EB) új szabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat ezen a területén. A visszatérítendő - de kamatmentes - támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz. A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények - például kórházak, iskolák, óvodák - energetikai korszerűsítését, ez áll az első helyen, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek. Lázár János ezen felül elmondta: a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó ciklus pályázatairól. Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy a Pest megyei települések érdekében Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából. Az ügyben munkacsoportot jelölnek ki, a döntést pedig legkésőbb 2016-ban meg kell hozni, hogy 2020-tól Pest megye önálló legyen vagy a települések más megyékhez csatlakozzanak az EU-s fejlesztési pénzeket tekintve. A Miniszterelnökség vezetője kitért arra is, hogy a kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen. Utalt arra, hogy csütörtökön zárt ülésen hallgatják meg Walter Deffaa-t, az EB Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetőjét. Furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik. A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg - mondta. A tárcavezető értékelése szerint

Gyurcsány Ferenc

cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. Hozzátette, reméli, hogy az EP kellő figyelmet fordít erre. Szintén kérdésre nagy hibának minősítette, hogy

Kovács Béla

jobbikos EP-képviselő mentelmi ügye sokáig elhúzódott. Komoly nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy tisztázzuk: a Jobbiknak egy kémtevékenységgel vádolt EP-képviselőhöz, illetve a mögötte álló megbízókhoz vagy vélelmezett erőcsoportokhoz milyen köze van - fogalmazott. Kérdésre azt is elmondta: a szelektív gyűjtés ellenére is nőtt a hulladék mennyisége Magyarországon, ezért más hasznosítási lehetőségek kellenek. A kormány osztrák és német példákat vizsgál, Ausztriában a hulladékégetéssel nagy mértékben hozzájárulnak a nagyvárosok működéséhez, mert távhőt állítanak elő belőle - tette hozzá. Lázár János a Testnevelési Egyetem hajnalban leégett atlétikai csarnokára is kitért, közölve: a kormány készen áll, hogy segítsen a kárelhárításban, a csarnok pótlásában és az intézmény fejlesztésében. Jelezte, a jövő keddi kormányülésre meghívják Mocsai Lajos rektort. Hozzátette azt is, a tűz okozta anyagi kár jelentős, várhatóan több milliárd forintos. A bonyhádi templomrom ügyében a miniszter azt mondta: hétfőn helyszíni bejárás lesz a régészek, az örökségvédelem, az önkormányzat, a kormányhivatal és más érintettek részvételével. Megkérdezték arról is, hogy egy sajtóban megjelent hangfelvétel szerint a miniszterelnök az utódjára vonatkozó kritériumokat sorolta a Bibó Szakkollégiumban tavasszal. Megnyugodhat az ország, a családja és pártja is - felelte, majd magyarázatként hozzáfűzte: "sem ultizni nem tudok, sem nyelveket nem beszélek és az összes többi potenciális föltételnek sem felelek meg, (...), nem vagyok az esélyesek között".

November 16-án kezdődnek a földárverések

November 16-án kezdődnek az eladásra kínált állami földek nyilvános árverései - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten. A tárcavezető elmondta: az árverések hat megyében kezdődnek meg, az ezekben értékesítendő földparcellák adatait - például a helyrajzi számokat és a kiinduló árakat - várhatóan még csütörtök este nyilvánosságra hozzák a földalap honlapján. Lázár János hangsúlyozta, a kormány az árveréseken szeretné a legjobb árat elérni. Az áron aluli értékesítést elképzelhetetlennek nevezte, mint fogalmazott, "nem fogjuk elkótyavetyélni a magyar állami vagyont". Megjegyezte, hogy a befolyó pénzt egy beruházási alapba gyűjtik. Arról is beszámolt, hogy a földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. A húszéves futamidejű, kedvezményes hitel első tíz évében - a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében - a kamat mértéke 1,95 százalék lesz, és a második tíz évben is kamattámogatott - hasonlóan 2 százalék körüli kamatozású - hitelt biztosít majd az MFB. A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint lehet. Akik haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek az árverésre bocsátott föld esetében, azoknál a szükséges önerő mértéke 10 százalék, mindenki másnak 20 százalék - ismertette. Az MFB a Budapest Bankot bízta meg azzal, hogy a földhitelt minden földvásárlónak hozzáférhetővé tegye - fűzte hozzá a miniszter. A földeladások indokaként Lázár János ismét kifejtette: fennáll a veszélye annak, hogy néhány év múlva külföldiek - Brüsszelen keresztül - megpróbálnak földet szerezni Magyarországon. A kormány szerint a termőföld megvédésének egyik eszköze az, ha lehetőséget biztosít a magyar földműveseknek földvásárlásra - mondta, hangsúlyozva: "Magyarország csatába kell, hogy szálljon a külföldiek földszerzésével szemben".

Átfogó adóeljárási reformot tervez a kormány

Átfogó adóeljárási reformot tervez a kormány a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint. Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy rövidesen a parlament elé kerül az adóhatóság szervezeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017-2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban. A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban.

Csak visszatérítendő támogatás lesz lakossági energiakorszerűsítésre

Lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban csak visszatérítendő támogatás áll majd rendelkezésre - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János azt mondta a 2020-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusról beszámolva, hogy az Európai Bizottság új jogszabályai nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat a lakossági energetikai korszerűsítés területén. A visszatérítendő - de kamatmentes - támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz. A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények, például kórházak, iskolák, óvodák energetikai korszerűsítését, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek. Lázár János ezen felül elmondta, hogy a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó EU-s ciklus pályázatairól. Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy Budapest és Pest megy külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából.

A kormány az Altus-ügy nyilvánosságát kéri

A kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen - jelentette ki Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra utalt, hogy csütörtökön zárt ülésen hallgatják meg Walter Deffaa-t, az Európai Bizottság (EB) Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetőjét. Furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik. A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg - mondta. A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. Hozzátette, reméli, hogy az EP kellő figyelmet fordít erre.