origo.hu
ÉLŐ: 700 ezer menedékkérő érkezhet idén Európába (FRISSÜL)
Csökkent az elmúlt napokban az országba érkező illegális bevándorlók száma, de még így is több ezren jönnek naponta. Szerdán például több mint négyezren lépték át a határt.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
21.22: Kormányszóvivő: bölcs döntés kell a horvát határzárral kapcsolatban
A kormányszóvivő szerint a jelenlegi körülmények között komoly türelemre és bölcsességre van szükség a döntéshez a horvát határzár életbe léptetésének időpontjáról. Kovács Zoltán az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában arra a kérdésre, hogy a kormány azért nem dönt, mert attól tart, hogy a horvátok a határzár általuk vélt gyenge pontjaihoz irányítanák a migránsokat, azt mondta, a döntés időpontja függ a határzár állapotától, a kerítést élőerővel és jogi környezettel is meg kell erősíteni. Emellett nem magyarországi tényezőtől is függ a döntés: egyebek mellett német és osztrák lépésektől - tette hozzá.
20.31: Csaknem 25 millió forinttal támogatja a Katolikus Karitászt a Migrációs Gyermekalap
Csaknem 25 millió forinttal támogatja a Katolikus Karitász munkáját a Migrációs Gyermekalap, amelyet a Demján Sándor Alapítvány azzal céllal hozott létre, hogy a menekült gyermekek körülményeinek javításán dolgozó segélyszervezetek és magánemberek munkáját támogassa. A Migrációs Gyermekalaphoz az első sikeres pályázatot a Katolikus Karitász adta be, amely a tenderében foglalt programok végrehajtásához 24 millió 978 ezer forint támogatásban részesül - olvasható az MTI-hez csütörtökön elküldött közleményben. A Katolikus Karitász két programpontból álló tenderét négytagú döntőbizottság bírálta el. A Migrációs Gyermekalap támogatásából 17 millió 405 ezer forintot orvosi ellátással összekötött, gyermekek, kismamák és gyermekes anyák számára kialakított melegedők, valamint fektetők létrehozására fordítják. A migráns fiatalok nyelvi és kulturális integrációjának támogatási programját 4 millió 185 ezer forinttal segíti az alap, amely további 3 millió 388 ezer forint támogatást nyújt a programok lebonyolításához szükséges egyéb költségek fedezésére. A Demján Alapítvány szeptember 11-én jelentette be, hogy a Demján-csoport egymillió eurót (több mint 310 millió forintot) ajánl fel a menekült gyermekek körülményeinek javítására. A pályázatokat a migraciosgyermekalap.hu oldalon várják.
19.04: Idősek Tanácsa-tagok: a népességcsökkenésre nem a bevándorlás a megoldás
Magyarország népességének csökkenésére nem a gazdasági bevándorlók tömeges beáramlása jelenti a megoldást, a belső erőforrásokat kell mozgósítani, a családokat kell megerősíteni - olvasható az Idősek Tanácsa tagjainak nyilatkozatában. A tanács csütörtöki ünnepi ülésén elfogadott nyilatkozatban - amelyet a tagok nevében az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület vezetője, Zsák Jánosné juttatott el az MTI-hez - az áll, hogy Magyarországnak meg kell őriznie a keresztény értékeket, amelyek erőforrást jelentenek. Az európai országokat, így Magyarországot kiemelten fenyegető migrációs nyomás az egész társadalmat érinti, cselekvésre késztet. Az Idősek Tanácsának tagjai egyetértenek abban, hogy elsősorban helyben, a probléma eredeténél, a kiindulási országokban kell a helyzet megoldása érdekében cselekedni - olvasható a nyilatkozatban.
18.31: Seehofer: szó sem lehet kerítésről a német határon Élesen visszautasította csütörtökön Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke a tartományi kormány pénzügyminiszterének felvetését, miszerint meg kell fontolni a kerítés telepítését a német határon. Horst Seehofer a Süddeutsche Zeitung című lapnak azt mondta, hogy maga is sürgeti a menedékkérők tömeges beáramlásának korlátozását, de nem egyezne bele kerítés telepítésébe. Ha Bajorországon múlik, nem lesz kerítés a német határon. "A bajor határokon pedig végképp nem, de Európában sem" - idézte Horst Seehofert a müncheni lap az online felületén. Előzőleg Markus Söder pénzügyminiszter egy nyilatkozatában kiemelte, hogy nem tudni, ki lép be Németországba, mert a határellenőrzést ugyan visszaállították, de sokan kelnek át a zöldhatáron. Ezért "a zöldhatár ellenőrzését is meg kell fontolni" - mondta a CSU-s politikus, akit Horst Seehofer vetélytársaként és lehetséges pártelnöki-miniszterelnöki utódjaként tartanak számon. "Majd meglátjuk, hogy végül kerítésekkel, járőrözéssel vagy a határellenőrzés más módszerével" lehet-e a legjobban megoldani a feladatot - tette hozzá.
18.04: Soltész: A közép-európai keresztények közös gyűjtést szerveznének a közel-keleti menekülttáborok megsegítésére A közép-európai püspöki karok közös gyűjtést szerveznének a közel-keleti menekülttáborok megsegítésére annak a javaslatnak az alapján, amelyet Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára ismertetett csütörtökön Kazimierz Nycz varsói érsekkel. Soltész Miklós a lengyel egyházi vezetővel folytatott megbeszélést követő sajtóértekezleten elmondta: a találkozó során egyetértettek abban, hogy a migrációs válság problémáit csak az európai nemzetek közös erejével lehet megoldani, mégpedig a probléma gyökereinél. Ezért segíteni kell az Közel-Keleten élő keresztény közösségeket, támogatni kell a helyben működő karitatív szervezeteket. Az Európát érő migrációs hullámmal kapcsolatban "minden államnak feladata és felelőssége van, és felelősséget viselnek az egyházak, a keresztények is" - jelentette ki. Ebben a szellemben az államtitkár a Nycz érsekkel folytatott megbeszélése során arra tett javaslatot, hogy a lengyel egyházmegyék csatlakozzanak ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek keretében október végén, november elején a közép-európai egyházak egy közös gyűjtést szerveznének a Szíriában, Libanonban és Irakban működő menekülttáborok javára. Nycz érsek pozitívan viszonyult a javaslathoz, hasonnlóképpen Jerzy Samiec, a lengyel evangélikus egyház püspöke is, akivel az EMMI államtitkára szintén csütörtökön találkozott Varsóban. Soltész Miklós elmondta: a kezdeményezéssel Magyarország a horvát, az osztrák, a szlovák és a román püspöki karokhoz is fordult, illetve a közeljövőben megteszi ezt. A segítségnyújtáson kívül a gyűjtés célja a térségbeli nemzetek összefogása is lenne. Az államtitkár rámutatott: a menekültáradat a térség országai között feszültségeket keltett, a közös akció pedig megmutatná, hogy "az itteni nemzeteket nem lehet összeugrasztani", egy ilyen nagy probléma "katarzist is hozhat, mellyel visszatérhetünk keresztény gyökereinkhez, üzenve ezzel Európa más nemzeteinek is". Soltész Miklós a lengyel újságírókkal a kezdeményezés mellett a magyar migrációs politikát, ezen belül a menekültek javára végzett karitatív munkát ismertette. Kiemelte: Magyarország betartja a schengeni szabályokat, megvédi a határait, és emberiességi szempontokat is figyelembe vesz.
17.41: Csöbör Katalin: Európa bádogkontinenssé válhat
Csöbör Katalin
szerint Európa bádogkontinenssé, sátortáborrá fog válni a hatalmas migráció miatt, ha nem védi meg határait. A miskolci fideszes országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: határok nélkül nincs ország, "mi nem világállamot akarunk, hanem saját országot és saját Európát". Az Európába özönlő hatalmas népesség miatt a tét nem az, hogy "Európa muzulmánná válik, hanem, hogy káoszba, polgárháborúba süllyed" - hangoztatta a kormánypárti politikus. Ez a népvándorlás egész Európát robbanással fenyegeti, ami azt jelenti, hogy nem az érkezők fognak jobban élni, hanem Európa fog bádogkontinensé, sátortáborrá válni - fűzte hozzá. Csöbör Katalin kijelentette, hogy az illegális határátlépők sokasága nem háborús területről érkezik, a migránsok többsége a magasabb életszínvonal miatt érkezik ide, "egy részük szerencsevadász", ráadásul terroristák is lehetnek közöttük. Mint mondta, akár több tízmillió ember is útnak indulhat, ezért döntött úgy a miniszterelnök és a kormány, hogy Magyarország határait meg kell védeni, a nemzeti konzultáción pedig egymillió ember nyilvánította ki ezt. "Ha Magyarország határait megvédjük, akkor egész Európát megvédjük" - jegyezte meg. Az Európai Tanács elnöke,
Donald Tusk
szavait idézve Csöbör Katalin azt mondta: nem igaz, hogy nem lehet megvédeni Európa határait. "Ezt csak azok mondják, akik nem akarnak Európában határokat, akik világállamot akarnak" - tette hozzá. Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szavaira, miszerint a népvándorlás nemcsak Európa problémája, "ez világméretű probléma, és világméretű megoldásra van szükség". Hozzátette: remélhetőleg minden nagyhatalom komolyan veszi ezt a problémát, és késlekedés nélkül cselekednek.
17.15: Elkezdődött a német menekültügyi reform parlamenti vitája Elkezdődött csütörtökön a német törvényhozás alsóházában (Bundestag) a menekültügyi rendszer átalakításáról szóló javaslatok vitája. A tervek szerint a Bundestag és a tartományi kormányok képviselőiből álló Bundesrat október 16-ig dönt a szövetségi kormány előterjesztéseiről, és az új szabályok november 1-jén életbe lépnek. A Bundestagban - ahol a kormánypártoknak 79 százalékos többségük van - biztosra vehető az előterjesztések elfogadása, de a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) alkotta koalíció a Bundesratban az eltérő erőviszonyok miatt külső támogatásra szorul. Az SPD-től balra álló, a Bundestagban ellenzékben lévő Baloldal élesen bírálja és elutasítja a kormány elképzeléseit, a másik parlamenti ellenzéki erő, a Zöldek viszont ugyan bírálják, de nem utasítják el mindenestül a menekültügyi reformot. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter az előterjesztéseket ismertető beszédében kiemelte, hogy "bátorság, türelem és kitartás", és "nagyvonalú, okos és kemény" politikai döntések kellenek a menekültügyi helyzet kezeléséhez, amelynek súlyosságát mutatja, hogy évtizedek óta nem érkezett az országba olyan sok menedékkérő egy hónap alatt, mint szeptemberben. A miniszter szerint a kormány terve kiegyensúlyozott, kellő mértékben tartalmaz a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését és bevándorlásuk megelőzését szolgáló szigorításokat, és a védelemben részesítendő kérelmezők beilleszkedését szolgáló intézkedéseket. Thomas de Maiziere a törvények betartására szólította fel a menedékkérőket. Hangsúlyozta: a helyes magatartás része, hogy mindenki "megmondja a hatóságoknak az igazi nevét, senki nem verekszik és mindenki tisztelettel viszonyul másokhoz, nemtől, vallástól függetlenül". Ugyanilyen fontos, hogy a többségi társadalom befogadja a menekülteket. Ők "a szomszédjaink és munkatársaink lesznek", a kormány és a német állam pedig a politika és a jog minden lehetséges eszközével fellép az ellenük uszító szélsőségesekkel szemben - hangsúlyozta a belügyminiszter. A szigorításokról szólva aláhúzta, hogy indokolt megvonni a juttatásokat az elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérőktől, és elkerülhetetlenül szükséges a biztonságos országok közé sorolni Albániát, Koszovót és Montenegrót. Ezt kéri az albán, a koszovói és a montenegrói vezetés is - mutatott rá Thomas de Maiziere, hozzátéve, hogy a kormány a menekültügyben ugyan szigorít, de egyben szélesíti a nyugat-balkáni térségben élők legális bevándorlási és munkavállalási lehetőségeit. A kormányoldal szónokai üdvözölték a kormány javaslatait, különösen a konzervatívok, akik közül többen kiemelték, hogy a menedékkérőknek és menekülteknek igazodniuk kell a német értékrendhez. "Nálunk nem a próféta hozza a törvényeket" - hangoztatta Thomas Strobl, a CDU egyik alelnöke. A reformot alapvetően nem elutasító Zöldek frakcióvezetője, Katrin Göring-Eckardt a társadalmi béke veszélyeztetésével, a szélsőjobbnak való "udvarlással" vádolta meg Horst Seehofer bajor miniszterelnököt, a CSU elnökét és Julia Klöcknert, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi szervezetének elnökét, aki 2016 tavaszán a tartományi választáson vissza akarja szerezni pártjának a miniszterelnöki széket a szociáldemokratáktól, és az utóbbi napokban számos nyilatkozatában erélyesen követelte a muzulmánoktól a német értékrend elfogadását. A Zöldek vezérszónoka szerint Seehofer és Klöckner a menedékkérőkkel, menekültekkel és muzulmánokkal kapcsolatos aggodalmakat, félelmek erősíti. Németországban legutóbb tavaly szeptemberben alakították át a menekültügyi rendszert, egyebek mellett a biztonságos származási országok közé sorolták Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát, hogy gyorsabban visszatoloncolhassák az ezekből az országokból származó menedékkérőket, akik már tavaly is nagy tömegben áramlottak Németországba. A reformnak erről az eleméről kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott, és végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel - a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával - kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatást kell nyújtania és nyomást kell gyakorolnia a társadalmi integráció előmozdítása érdekében. A Bundesratban a szövetségi kormány javaslatát Baden-Württemberg támogatása révén fogadták el, ahol a Zöldek kormányoznak az SPD-vel mint kisebbik koalíciós partnerrel. Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa valószínűleg ezúttal is támogatja majd a szövetségi kormány menekültügyi reformcsomagját.
16.22: Handó: az ország minden bíróságát érintik a migrációhoz köthető ügyek
Az ország minden bíróságát érinti - legalábbis közvetett módon - a migrációhoz köthető büntető- és közigazgatási ügyek kezelése - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Miskolcon.
Handó Tünde
A közigazgatási perrendtartás koncepciója című konferencia után tartott sajtótájékoztatón kifejtette: ahhoz, hogy a szegedi, a zalaegerszegi és a pécsi törvényszék tudja kezelni egyébként meglévő ügyeit is, segítségre van szükségük. Felmérték a felszabadítható erőforrásokat és minden bíróság - ideértve az ítélőtáblákat is - felajánlásokat tett. "Ez nem a személyeket jelenti, csak egy számot, mert az, hogy ténylegesen kik segítenek, önkéntes vállalás alapján történik, történhet a jogszabályok szerint" - tette hozzá.
Csillám Katalin
, a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese elmondta: kilenc büntetőbírót, három közigazgatási és egy polgári bírót a Szegedi Törvényszéknek ajánlottak fel, valamint tizenkilenc igazságügyi alkalmazottjuk és egy informatikusuk is segít ott. A továbbiakról még folynak az egyeztetések - jegyezte meg.
16.18: Kontrát Károly: működik a hármas határvédelem
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint működik a hármas határvédelem, a magyar-szerb határon átkelni próbáló migránsok száma a szeptember 14-einek alig egy százalékára esett vissza.
Kontrát Károly
szerdán Várpalotán azt mondta: a szeptember 15-étől lezárt magyar-szerb határszakaszon szerdán 81 határsértőt fogtak, ez kevesebb mint egy százaléka a szeptember 14-én a határt átlépő 9830-nak. Úgy fogalmazott: ez azt mutatja, hogy működik a hármas határvédelem, amely a fizikai akadály mellett a törvények szigorításán, valamint a határvadász szakaszokkal és katonákkal megerősített rendőri erőkön alapul. Az államtitkár elmondta, szerda éjfélig 291 618 illegális határátlépőt fogtak el Magyarországon. Közülük a magyar-szerb határszakaszon 203 380, a magyar-horvát határszakaszon pedig 87 243 migráns lépte át a határt - utóbbiak mindössze két hét alatt jöttek át a határon. Hozzátette, a bevándorlók közül 175 973-an nyújtottak be menedékkérelmet, ebből 64 909 szír, 46 307 afgán, valamint 24 668 koszovói állampolgár. Arról is beszélt, hogy eddig 1153 esetben indult eljárás embercsempészek ellen.
Talabér Márta
(Fidesz-KDNP), Várpalota polgármestere a sajtótájékoztatón beszámolt a település olasz testvérvárosának vezetőjétől kapott "számon kérő és vádaskodó hangvételű" levélről is.
Paolo Omoboni
, Borgo San Lorenzo polgármestere arról érdeklődött benne, hogy Várpalota vezetői egyetértenek-e a kormány tevékenységével. Talabér Márta szerint a testvérváros vezetője a levelet saját politikai PR-építésének céljából írta, mivel az a magyarországi kézhez vétel előtt több olasz internetes oldalon is megjelent, valamint a privát üzenetváltásaikat is feltette az internetre a polgármester. Talabér Márta úgy fogalmazott, hogy egy testvérvárosi kapcsolatban azt kell keresni, ami összeköt, nem pedig az egyéni politikai érdekeket.
16.14: Bosznia-Hercegovina 100 ezer migránsra számít Akár 100 ezer migráns is érkezhet Bosznia-Hercegovinába, ha az Európai Unió lezárja a határait - jelentette ki Sifet Podzic, a boszniai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke csütörtökön Szarajevóban a Nezavisne Novine című boszniai lap beszámolója szerint. Hozzátette, a hatóságok készen állnak arra, hogy a migránsválság esetleges boszniai kihívásaira reagáljanak, probléma adódhat viszont akkor, ha óriási tömegek érkeznek egyszerre az országba. A migránsválsággal összefüggésben Izet Nizam, a boszniai védelmi minisztérium külföldiekért felelős irodájának igazgatóhelyettese kijelentette, hogy egyelőre megtiltották az idegenforgalmi utalványok kiadását az országban a napokban történt visszaélések miatt. Emlékeztetett arra, hogy kedden tíz szíriai állampolgár érkezett a boszniai fővárosba a menetrend szerinti Isztambul-Szarajevó légi járattal. A szírek érvényes turistavízummal rendelkeztek, amelyeket az egyesült arab emírségekbeli Abu-Dzabiban, a boszniai nagykövetségen állították ki egy szarajevói hotel érvényes idegenforgalmi utalványai alapján.
15.23: ENSZ: 700 ezer menedékkérő érkezhet idén Európába Idén a 700 ezret is elérheti a Földközi-tengeren keresztül Európába érkezett menekültek száma, és a következő évben sem várható csökkenés az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) csütörtökön bemutatott jelentése szerint. "Az UNHCR arra számít, hogy 2015-ben akár a 700 ezret is elérheti az Európában biztonságot és nemzetközi védelmet keresők száma" - olvasható a genfi székhelyű szervezet által közzétett dokumentumban. Az ENSZ előrejelzése szerint jövőre sem fog mérséklődni a menekültáradat, a szakértők 2016-ban is legalább 700 ezer menedékkérőre számítanak az öreg kontinensen. A dokumentumban kiegészítő anyagi források biztosítására szólították fel a nemzetközi közösséget. Az UNHCR összesen 128 millió dollárt (36 milliárd forintot) szeretne összegyűjteni a menekültválság kezelésére. Az ENSZ legfrissebb adatai szerint szeptember 28-ig mintegy 521 ezren választották az életveszélyes földközi-tengeri utazást, hogy Európába jussanak. Közülük nagyjából 387 ezren Görögországban, további 131 ezren pedig Olaszországban értek partot. Az érkezők 18 százaléka gyerek, 13 százaléka pedig nő. A legtöbben Szíriából jönnek Európába, de sokan érkeznek Irakból, Afganisztánból, Afrikából és máshonnan. A világszervezet előző, szeptember 8-án megjelent előrejelzésében még azzal számoltak, hogy 2015-ben 400 ezer, 2016-ban pedig 450 ezer menedékkérő fog érkezni Európába.
15.06: Jelentősen csökkent a bicskei tábor létszáma
A tranzitzónák működése, a műszaki határzár és a jogszabályi szigorítások jelentős létszámcsökkentést hoztak a bicskei befogadótáborban - mondta a térség fideszes országgyűlési képviselője a témában tartott sajtótájékoztatón, csütörtökön Bicskén.
Tessely Zoltán
hangsúlyozta, a kormány intézkedései beváltották a bicskeiek reményeit és jelentős javulásokat eredményeztek a befogadóállomás közvetlen környezetében. Emlékeztetett arra, hogy a nyáron volt olyan nap, amikor 1500-nál is többen voltak a táborban, most pedig kevesebb mint 200-an tartózkodnak ott. Az MTI kérdésére a képviselő azt mondta: ha ismételten akkora nyomás nehezedne a városra, mint korábban, akkor arra kérnék a kormányt, hogy az eljárásrend betartása mellett, a városon kívül helyezzék el a migrációs tábort. Hozzátette: a menekültstátust elnyerő külföldiek integrációját azonban továbbra is a jelenlegi táborban folytatnák.
Pálffy Károly
(Fidesz-KDNP) Bicske polgármestere kiemelte, hogy az idén több migráns fordult meg a városban, mint amennyi a város lakossága. Összesen több mint 14 ezer migránst regisztráltak a táborban - mondta. Jelezte, hogy a város közterületei károkat szenvedtek el a migránsáradatban, de a legnagyobb kár az, hogy a táborral szemközti ipari területről egy 12 milliárd forintos beruházást elvittek a migrációs veszély miatt, és az eredeti befektetésnek csak a töredéke valósul meg Bicskén. Ez a kár akár tízmilliárd forintos is lehet - tette hozzá.
Bálint Istvánné
(Fidesz-KDNP) alpolgármester, aki két évtizedet dolgozott a táborban, elmondta, hogy a befogadóállomás élete mára visszatért a régi kerékvágásba. Reményét fejezte ki, hogy a létesítmény visszakapja eredeti funkcióját, és ismét az elismert menekültek magyar társadalomba integrálódását segíti a jövőben.
15.02: Sobotka: Csehország nem indít pert az EU ellen Csehország nem fogja Szlovákia példáját követni, és a migránsok újraelosztásról hozott európai uniós döntés miatt nem indít pert az Európai Bíróságon - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök csütörtökön a képviselőházban a migránsválságról tartott rendkívüli ülésen. "Elfogadjuk a miniszterek tanácsának döntését a 120 ezer migráns újraelosztásáról, és ebből a pozícióból fogunk tovább tárgyalni" - mondta a kormányfő a parlamenti alsóházben. Az ülésen az ellenzék egy része követelte, hogy Csehország kövesse Szlovákiát és indítson pert az EU ellen. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárjanak a további döntési folyamatokból, az ellenzék által javasolt esetben a Cseh Köztársaság nem tudná védelmezni érdekeit. Nem szabad olyan lépéseket tennünk, amelyek meggyengítik pozíciónkat" - hangsúlyozta Sobotka. A miniszterelnök ugyanakkor megismételte: Csehországnak továbbra is meggyőződése, hogy a kötelező menekültkvóták nem oldanak meg semmit. Az EU döntési folyamatában Csehország alulmaradt, de a döntést elfogadja és tiszteletben tartja - szögezte le. "Az elhamarkodott és meggondolatlan lépések nem segítenének nekünk. Nem leszünk sikeresek sem a hisztériakeltéssel, sem az elszigetelődés politikájával" - vélekedett a cseh miniszterelnök. Bohuslav Sobotka kijelentette, hogy a Nyugatnak meg kell egyeznie Oroszországgal annak érdekében, hogy közös erővel elérhessék a szíriai polgárháború befejezését és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet megsemmisítését.
14.38: Európai Bíróság: börtönbe zárható, aki a beutazási tilalom ellenére belép egy uniós tagállamba Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami szabályozás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja és börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a nem uniós állampolgárokat, akik annak ellenére lépnek be ismét illegálisan egy uniós tagállam területére, hogy kitiltották onnan őket - állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. Az ügy egy albán férfi esetéhez kötődik, akit 2012-ben toloncoltak ki Olaszországból, ahonnan három évre ki is tiltották. Ennek ellenére a férfi visszautazott az országba, ami miatt büntetőeljárás indult ellene, és az ügyész nyolc hónap szabadságvesztést kért. Az olasz jog egytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azokat, akik ezt a bűntettet követik el.
14.31: DK: a kormány "jegeli" a 71 halálos áldozattal járó bűnügyet
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány szándékosan "jegeli" az egy magyar rendszámú kamionban augusztusban, Ausztriában megtalált 71 menekült haláláért felelős bűnözők ügyét.
Kakuk György
, az ellenzéki párt elnökségi tagja csütörtökön az MTI-nek azt mondta, a menekültek haláláért felelős bűnözőket ugyan hamar kézre kerítette a rendőrség, az ügy folytatásáról azonban azóta nem lehet hallani. Az ellenzéki politikus szerint ennek indoka, hogy a minden jóérzésű embert felháborító eset komoly szimpátiát keltett a menekültekkel szemben, ami ellentétes a kormány menekültek dehumanizálni szándékozó törekvésével. A DK elnökségi tagja ezért felszólította a kabinetet, hogy tájékoztassa a közvéleményt, hogyan áll a 71 menekült haláláért felelős embercsempészek elleni eljárás. Kakuk György szerint a kormány nem tudott senkit megvédeni a magyar-szerb határra felhúzott kerítéssel, ugyanakkor jelentősen felhajtotta az embercsempészek tarifáját, amivel komoly hasznot hajtott szervezett bűnözői csoportoknak.
13.42: A Jobbik csökkentené a migránsokra fordított kiadásokat
A Jobbik havi 22-23 ezer forintban maximálná azt az összeget, amelyet havonta fordít egy migránsra az állam.
Z. Kárpát Dániel
, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, jelenleg egy migránsra átlagosan naponta 4300 forintot költ az állam, vagyis kétszer annyit, mint például a magyar álláskeresők támogatására. A Jobbik ezt elfogadhatatlannak tartja és azt szeretné elérni, hogy a migránsokra szánt kiadásokat a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegében maximálják, ami a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 százaléka, jelenleg 22-23 ezer forint - fejtette ki Z. Kárpát Dániel. Az ellenzéki politikus emellett ismételten kijelentette, hogy pártja zéró toleranciát hirdetne a migrációs kérdésben, vagyis egyetlen migránsnak sem engednék, hogy Magyarországra vissza-, illetve letelepítsék. Z. Kárpát Dániel ezzel összefüggésben felszólította a kormányoldalt, hogy azonnal nyilatkozzon, elfogadná-e a migránsok kvóták szerinti európai szétosztását, valamint miként cselekedne, ha Németország több tízezer migránst toloncolna vissza Magyarországra.
12.25: Egyeztetett a magyar és a horvát rendőrség vezetője
Magyar kezdeményezésre Letenyén találkozott csütörtökön a magyar és a horvát rendőrség vezetője - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a honlapján. Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány kollégájával, Vlado Dominic horvát rendőr főigazgatóval munkamegbeszélésen tekintette át az illegális bevándorlással kapcsolatos helyzetet - olvasható a rendőrség közleményében.
12.02: Az éjszakai vonatokkal mintegy 3700-an érkeztek Hegyeshalomra
Az éjszakai vonatokkal mintegy 3700 migráns érkezett Hegyeshalomra - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója csütörtök délelőtt. A beszámolóból kiderült, hogy a most érkezett migránsok között az elmúlt napokhoz képest sokkal több volt a nő és a gyermek, akik éhesek voltak, továbbá többen torokfájásra panaszkodtak, ezért gyógyszereket is kaptak. A vöröskereszt tájékoztatása szerint az éjszaka mintegy ötezer szendvics, háromezer liter víz és egy mázsa gyümölcs fogyott el. Az M1 tudósítója arról is beszámolt, hogy rövidesen mintegy 1200 migránssal újabb szerelvény érkezik Gyékényesről a hegyeshalmi vasútállomásra. Közben az osztrák-magyar határon újabb ellenőrzésbe kezdtek a rendőrök. Az M1 információi szerint embercsempészeket keresnek az osztrák rendőrök.
11.27: Horvátországi magyar vezetők: a sajtón keresztüli üzengetés rontja a kétoldalú viszonyt A menekültválság, illetve a horvát és magyar tisztségviselők sajtón keresztül egymásnak küldött üzenetei egyre többet rontanak a két ország viszonyán, aminek a horvátországi magyarok nem örülnek - írta internetes oldalán a horvát Tportál.hr csütörtökön. A hírportál megszólaltatta a témában mindkét horvátországi országos magyar szervezet elnökét, akik elmondták, hogy hogyan látják a problémát. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke szerint a két ország viszonya még soha nem volt ennyire mélyponton az önálló Horvátország megalakulása óta, ami miatt sajnálatát fejezte ki, mert szerinte Magyarország mindig kiállt Horvátország mellett, főleg az európai uniós csatlakozás során. "Nagyon csalódott vagyok, hogy eddig fajultak a dolgok, de valószínűleg a közelgő parlamenti választások is közrejátszanak, hogy ilyen helyzet alakult ki" - fogalmazott a szervezet elnöke. Jakab szerint a horvát és magyar emberek között nincs feszültség, a migránsáradatot pedig meg kell állítani, mert különben katasztrófához vezet. A migránsokat regisztrálni kell, egyik határról a másikhoz szállítani nem megoldás. Legalább meg kell próbálni, még ha nem is sikerül, de mindent meg kell tenni ennek érdekében - mondta. "Ez nagyon nehéz, de nem zúdíthatjuk rá őket a szomszédos baráti országra, ez nincs rendben" - tette hozzá. A HMDK elnöke kiemelte: Magyarország nem a határait zárta le, csak az úgynevezett illegális, vagyis zöldhatárt. A szabályos határátkelőhelyek legfeljebb néhány órára lesznek zárva, amennyiben túl sok migráns érkezik egyszerre, hogy kezelni tudják a helyzetet. Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) elnöke szerint az "erődemonstráció" nem hoz semmi jót a horvátországi magyaroknak. Az itt élő magyarok a magyarországi médiából is informálódnak, de a horvát sajtó a magyarral teljesen ellentétesen tájékoztat - mondta. "Nemrég láthattuk, hogy egy szíriai menekült arról beszél a magyar médiában, hogy Horvátországban megverték és rosszul bántak vele a rendőrök. Ezért sem kell a menekültválságból horvát-magyar viszályt gerjeszteni, és egymást vádolni, hanem le kell csillapítani a kedélyeket" - tette hozzá. A MESZ elnöke szerint Magyarország "megmutatta humánus arcát" a délszláv háború idején, amikor több száz horvát menekültet befogadott. "Mi Horvátország teljes jogú állampolgárai vagyunk, és ennek megfelelően kell viselkednünk" - szögezte le. Juhász szerint kölcsönös toleranciára van szükség: a migránsok és a politikusok elmennek, "de mi itt maradunk, és továbbra is egymás mellett kell élnünk". A menekültválság globális probléma, és egyik fél sem oldhatja meg egyedül - húzta alá.
11.10: házi őrizetet rendeltek el hét migráns ellen A Szegedi Járásbíróság jogerősen elrendelte hét migráns személy házi őrizetét, akiket határzár tiltott átlépése bűntettének megalapozott gyanúja miatt hétfőn vett őrizetbe a rendőrség. A bíróság döntése alapján a gyanúsítottak házi őrizete október 30-ig tart. A házi őrizet végrehajtásának helyéül a bíróság a Kiskunhalasi Őrzött Szállást jelölte ki. A Szegedi Járási Ügyészség a magukat afgán és pakisztáni állampolgárságúnak valló migránsok házi őrizetének elrendelését azért indítványozta, mert az ügyészi álláspont szerint megalapozottan gyanúsíthatóak azzal, hogy szeptember 28-án 0 óra körül Ásotthalom és Mórahalom térségében a már más által korábban megrongált, a szerb-magyar zöldhatáron felállított államhatár rendje védelmét biztosító létesítményen keresztül jogosulatlanul léptek be az ország területére. A gyanúsítottak esetében a bíróság elé állításos eljárás feltételei nem álltak fent. A bíróság megítélése szerint a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, az országba átutazási céllal belépő gyanúsítottak esetében megalapozottan lehet tartani attól, hogy szabadlábra kerülésük esetén a hatóságok elől megszöknének vagy elrejtőznének, ezért házi őrizetük elrendelése indokolt. Az ügyész, valamint a gyanúsítottak és védőik a bíróság végzéseit tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek.
11.08: Újabb migránsok érkeztek Zákányba a zöldhatáron át
Újabb nagy létszámú migránscsoport érkezett a zöldhatáron át Zákányba csütörtök délelőtt - közölte az M1 aktuális csatorna. A beszámoló szerint legalább ezren érkeztek Horvátországból vonattal a határra, ahonnan a migránsok gyalogosan jönnek át Magyarországra. Rendőrök és katonák várták őket, és kísérik a Somogy megyei település vasútállomására, ahol azonnal vonatra szállítják a migránsokat. Az első csoport 200-300 méter hosszú sorban - egymás mellett két-három ember - nem sokkal 10 óra után indult el a határtól. A migránsok egy csoportját a határnál nagy erőkkel jelenlévő rendőrök és katonák megállították, és csak később indítják el őket az állomásra. Az M1 tudósítása szerint olyan sokan érkeztek, hogy feltehetően 200-300 ember nem fog felférni az állomáson 10 órától várakozó vonatra. Amikor ezt egy civil segítő közölte a migránsokkal, és arról tájékoztatta őket, hogy 1-2 órát várniuk kell a következő szerelvény érkezésére, megnyugodtak, és "örömmel fogadták", hogy csak ennyit kell várakozniuk - hangzott el a műsorban.
10.02: Trócsányi: a nemzetközi normákkal összhangban változott a jogrendszer
Magyarország a vészhelyzetben kénytelen volt a jogrendszerét megváltoztatni ahhoz, hogy szembe tudjon nézni az Európai Uniót sújtó példa nélküli migrációs nyomással, de ezt a nemzetközi jogi normákkal összhangban tette, a határok védelmét előíró schengeni és a menekültek regisztrálását szolgáló dublini szabályozás betartása érdekében - írta Trócsányi László igazságügyi miniszter a migrációs válság kapcsán Magyarországot ért bírálatokra reagálva, a Le Figaro című francia napilap honlapján megjelent levelében. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az év eleje óta 200 ezer migráns lépett be az országba, közülük 170 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, jóllehet teljesen szabadon távozhatnak és eltűnhetnek, hiszen az igazi céljuk Németország, a skandináv államok, Franciaország vagy Nagy-Britannia. Magyarországon, amely szavaik szerint "egy szegény ország", nyíltan ki is fejezik elégedetlenségüket, ami a miniszter szerint "meg is nyilvánult a mediatizált zavaragásokon Budapest belvárosában". A migránsok jelentős többsége illegálisan lépi át a határt és csoportosan közlekedik, hogy a rendőrség ne tudja feltartóztatni és az európai normák szerint regisztrálni őket - emlékeztetett a miniszter. "Ezeknek az embereknek nem az a célja, hogy menedéket kérjenek Magyarországon, hanem az, hogy láthatatlan módon áthaladjanak az országon Németország felé, pedig az életük már nem volt veszélyben sem Görögországban, sem Macedóniában, sem Szerbiában, sem pedig Magyarországon. Az együttműködés hatalmas méretű, meglepő és példátlan hiányát is tapasztaltuk a migránsok részéről, akik kihasználva a létszámfölényüket, nem haboztak erőt alkalmazni a magyar rendőrséggel szemben" - hívta fel a figyelmet Trócsányi László. A miniszter visszautasította a párhuzamot az 1956-os magyar menekültekkel. Kiemelte, hogy az akkor elmenekült magyarok a szomszédos országokban menekülttáborokban - ahol már nem voltak veszélyben -, együttműködve a hatóságokkal várták meg, hogy döntsenek a sorsukról, s örömmel kezdtek új életet bármely országban, ahova küldték őket. "A jelenlegi migrációs hullám egész más logikát követ, minden ilyen irányú párhuzam hiteltelen és sértő a hazájukból 1956-ban elmenekült magyarokra nézve" - vélekedett. Elmondta, hogy Magyarország a vészhelyzetre válaszul nehéz szívvel emelt kerítést szerbiai határán, hasonlóan Spanyolországhoz, Bulgáriához vagy Franciaországhoz Calais-ban, s a bírálók nem tudták igazán megmagyarázni, hogy a magyar határzár miért illegálisabb vagy zavaróbb, mint a korábban emelt kerítések. A katonaság bevethetősége érdekében történt törvénymódosítást a miniszter a franciaországi terrorkészültséghez hasonlította, amelynek keretében mozgósították a hadsereget. "Francia barátaink úgy döntöttek, hogy terrorfenyegetettség van, és a fenyegetettség szintjének megfelelő, de alkalmazott eszközökkel néznek vele szemben. Magyarország ugyanezt teszi" - írta Trócsányi László. A miniszter visszautasította a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét kétségbe vonó vádakat is. Példaként említette azt a határozatot, amely érvénytelenítette egy menedékkérelem adminisztratív elutasítását.
09.58: Az országos rendőrfőkapitány októberre is fokozott ellenőrzést rendelt el
Ahogy szeptemberre, úgy októberre is fokozott ellenőrzést rendelt el Papp Károly országos rendőrfőkapitány az ország egész területére a közrend és a közbiztonság fenntartása, illetve a bűncselekmények megelőzése érdekében - mondta el az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Csiszér-Kovács Viktória közölte, ezen intézkedés nyomán a rendőrök bárkit igazoltathatnak, ruházatukat átvizsgálhatják, és a gépjárművek csomagtartójába is benézhetnek. Az ORFK szóvivője elmondta: január elsejétől szeptember végéig 291 ezer 618 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek az ország területén. Szerdán a magyar-szerb határszakaszon 83, a magyar-horvát határszakaszon pedig 4171 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. Emellett az új Btk.-módosítás alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt a jogszabály hatálybalépésétől szerda éjfélig 351 esetben indult büntetőeljárás - tette hozzá Csiszér-Kovács Viktória. Kiss Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese beszámolt arról, hogy jelenleg is zajlik a letenyei tranzitzóna kialakítása, amelyet a kormány döntését követően nyitnak majd meg. Kifejtette: a tranzitzónában 28 konténert telepítenek, köztük iroda-, egészségügyi és szaniterkonténereket, de lesz bírói konténer is, valamint egy ideiglenesen 15 ember elhelyezését szolgáló szálláshelyet is kialakítanak. A főigazgató-helyettes kiemelte: nemcsak a BÁH dolgozik majd a tranzitzónában, hanem más szervekkel is együttműködnek. Az egészségügyi szolgálatot például a Magyar Honvédség fogja biztosítani, míg jogi ügyekben a kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálata működik közre. Kiss Árpád elmondta azt is: szerda éjfélig csaknem 176 ezer menekültügyi kérelmet regisztrált a hatóság, csak szerdán 310 ilyen kérelem érkezett. A határzár tiltott átlépése miatt elrendelt bírói kiutasítások okán eddig 257 külföldit vettek idegenrendészeti őrizetbe.
09.39: Kiürült reggelre a horvátországi menekülttábor
Kiürült a migránsáradat által leginkább sújtott kelet-horvátországi térségben lévő opatovaci sátortábor, mindössze néhány százan tartózkodnak ott - jelentette a horvát sajtó csütörtökön. A legfrissebb adatok szerint szeptember 16. óta csaknem 91 ezer migráns lépte át a szerb-horvát határt, csütörtökre virradóra mindössze ezren. A bevett gyakorlat szerint a legrövidebb időn belül a magyar határra szállítják őket a horvát hatóságok. A Vecernji List című horvát napilap becslései szerint eddig a menekültválság kezelése 21,5 millió kunába (mintegy egymilliárd forintba) került Horvátországnak. A vonatok és autóbuszok bérlése 5 millió kunába (214 millió forint), a rendőrségi túlórák és egyéb ezzel kapcsolatos költségek további 5 millió kunába, a sátorok, élelem és egyéb dologi kiadás 8,7 millió kunába (327 millió forint), míg az orvosi ellátás újabb 2 millió kunába (85 millió forint) került az államnak - írta a lap. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter szerdán a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az emberélet többet ér, mint a pénz. A miniszter kijelentette, még a válság kezdetén kérte az Európai Uniót, hogy a különböző, erre a célra fenntartott alapokból kapjon támogatást Horvátország a menekültválság kezelésének kiadásaira, ami a miniszter szerint az országnak jogosan jár. "Várhatóan ez hamarosan megoldódik. Akkor húzunk egy vonalat, és meglátjuk, mi mennyibe került" - fogalmazott Ostojic.
09.08: Németországban ismét tömegverekedés volt egy menekültszálláson Németországban ismét tömegverekedés történt egy menekültszálláson, ezúttal Hamburgban. A rendőrség szerdán avatkozott közbe, és csütörtök reggelre sem tudta helyreállítani a rendet. Sajtójelentések szerint szír és afgán menedékkérők estek egymásnak egy volt barkácsáruházban kialakított befogadóállomáson. A rendőrség 50 emberrel szállt ki a helyszínre még szerdán délelőtt. Napközben többször kiújult a konfliktus, ezért a szállás környékén összevont rendőri erőknek többször közbe kellett lépniük. Az éjszaka sem volt nyugodt, a ZDF országos közszolgálati televízió szerint a rendőrök még csütörtök reggel is intézkedtek. Az összecsapásokban nagyjából 200 menedékkérő vett részt, többen megsebesültek. Azt egyelőre nem tudni, hogy miért mérgesedett el a helyzet. Németországban az utóbbi két hónapban legkevesebb 12 tömegverekedés történt menedékkérőket befogadó intézményekben. Általában különböző nemzetiségű csoportok csapnak össze. Szintén jellegzetes, hogy viszonylag csekély súlyú ügyekből keletkezik tömegverekedésbe torkolló konfliktus. Például a legutóbbi, a Hessen tartományi kassel-caldeni egykori repülőtéren vasárnap történt verekedés kiváltó oka az volt, hogy egy albán fiatal tolakodott ebédosztás közben, és ezt nehezményezte egy idősebb pakisztáni menedékkérő. Szakértők szerint a konfliktusok elsősorban a menekültszállások zsúfoltsága miatt mérgesednek el. A hamburgi szállásokon minden hely betelt. A tartományi rangú Hansa-városban keddről szerdára és szerdáról csütörtökre virradó éjjel is több száz menedékkérő a szabad ég alatt éjszakázott, mert nem tudták elhelyezni őket. A tartományi törvényhozás várhatóan csütörtök fogad el egy jogszabályt, amely felhatalmazza a hatóságokat, hogy azonnali hatállyal lefoglaljanak használaton kívüli kereskedelmi, ipari ingatlanokat. A Hamburger Morgenpost című lap az online kiadásában arról számolt be, hogy szerdára virradó éjjel tűzoltók hatósági utasításra feltörtek egy üresen álló teniszcsarnokot, amelyben 250 menedékkérőnek rögtönöztek átmeneti szállást. Az 1,7 millió lakosú városban már 30 ezer menedékkérőt helyzetek el, és naponta 400-500 újabb ember érkezik.
08.45: Az ügyészség húsz eljárást kezdeményezett határzár tiltott átlépése miatt Húsz újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt csütörtök reggelig - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül tizenegyen Ásotthalom, hatan Mórahalom, ketten Röszke térségében, egy elkövető pedig ismeretlen helyen érkezett Magyarország területére. Tizenhárman a már mások által megrongált határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - tizennégyen afgán, hárman-hárman albán, illetve iraki állampolgárnak vallották magukat. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 304 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.
07.21: Czibere: ha szükséges, az őszödi kormányüdülőt is megnyitja a kormány gyerekeknek
Tovább bővítik a kísérő nélkül érkező kiskorú migránsokat befogadó fóti gyermekvédelmi központot és korábban bezárt gyermekotthonokat nyitnak újra, ha pedig szükséges, az őszödi kormányüdülőt is gyermekotthonná alakítják - nyilatkozta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az MTI-nek. A Magyar Közlönyben szerdán megjelent határozat szerint a kormány 368,8 millió forint összegű forrást különített el az idei költségvetésben a nemzetközi védelemben részesülő gyermekek gyermekvédelmi szakellátásban történő elhelyezéséhez szükséges férőhelyszám bővítésére és működtetésére. Ennek felhasználásáról Czibere Károly elmondta: első lépésként a jelenleg 130 gyermek befogadására alkalmas fóti gyermekotthont bővítik 142 férőhelyesre. Ha a fóti központ eléri kapacitási határait, akkor újabb épületeket nyitnak meg. Közöttük vannak korábban bezárt fővárosi és Budapest környéki gyermekotthonok. A kormány döntött arról is, hogy ha ezek is kevésnek bizonyulnak, az őszödi kormányüdülőt is gyermekotthonná alakítják. Ezeknek az épületeknek az átalakítását és a munkatársak alkalmazását fedezi az elkülönített forrás, hiszen ezekben az otthonokban is ugyanolyan színvonalú szolgáltatást kell nyújtani, mint bármely más gyermekvédelmi intézményben - tette hozzá. Közlése szerint a jelenlegi 130 férőhely első lépésben 1500-2000 férőhelyig növelhető, de a tervek szerint akár 5000-5500 gyermek elhelyezését is meg tudják oldani néhány hónapon belül. Czibere Károly ismertette: 2011-ben, amikor kijelölték befogadóállomásnak a fóti gyermekvédelmi központot a kísérő nélkül Magyarországra érkező kiskorúaknak, egész évben 60-70 gyermek érkezett, és többségük két-három napon belül távozott. Ezért a fóti központban 34 férőhelyet, a hódmezővásárhelyi Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Központban további 18 férőhelyet alakítottak ki, így összesen 52 gyermeket tudtak elhelyezni. Az idén viszont már 8600 gyermek érkezett Magyarországra kísérő nélkül. A jelentősen megnövekedett terhelés miatt a kormány augusztustól felgyorsította a gyámhatósági intézkedés folyamatát: lerövidítette a határidőket, több gyermekvédelmi gyám kirendelését és több hatósági ügyintézőt írt elő. Második lépésként, 116 millió forintból, 34-ről 130 férőhelyesre bővítették a fóti gyermekotthont. A további bővítésre azért van szükség, mert jelenleg naponta 15-20 gyermek érkezik kísérő nélkül. A legújabb jelek azonban arra utalnak, hogy akik most érkeznek Magyarországra, nagyobb valószínűséggel itt is maradnak - mondta, hozzátéve, hogy tendenciáról másfél hét tapasztalatai alapján még nem beszélhet. Ezt indokolhatja, hogy korábban a gyerekek 90 százaléka 16-17 éves fiatal fiú volt, akik rövid időn belül elhagyták a fóti nyitott intézményt, most viszont náluk fiatalabbak és több lány is érkezik. A múlt héten például gondozásba vették az első 9 éves gyereket. "Lett továbbá két nyugatról visszatoloncolt gyerekünk is, ez tehát szintén egy most kezdődő új jelenség, amelyre fel kell készülni" - figyelmeztetett az államtitkár.
07.00: Több mint négyezer határsértő szerdán
A rendőrök szeptember 30-án, szerdán tiltott határátlépés miatt 4255 főt fogtak el, három személlyel szemben közokirat–hamisítás miatt indult büntetőeljárás.
06.40: FRP-tag: szakszerűen, az emberi jogok tiszteletben tartásával járt el a rendőrség
Szakszerűnek értékelte a magyar rendőrség illegális bevándorlással összefüggő tevékenységét a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) tagja. Wildner Domonkos arról tájékoztatta az MTI-t, hogy részletesen áttekintette az elmúlt hetek rendőri munkáját - köztük a röszkei oszlatást - és azt állapította meg, hogy a feszült helyzet ellenére a rendvédelmi szerv az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartásával járt el még az együttműködésre nem hajlandó migránsokkal szemben is. Az FRP tagja az eddigi fellépések alapján arra következtet: minden esély megvan arra, hogy a rendvédelmi szerv továbbra is az alaptörvény szellemében, a vonatkozó jogszabályok betartásával járjon el. A jogászokból álló testületet 2008-ban hozta létre az Országgyűlés a rendőrségi eljárások elleni panaszok vizsgálatára; tagjait a parlament kétharmados többséggel választja meg.
21.52: Budapestre készül a horvát államfő, hogy javítson a két ország viszonyán Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő Budapestre készül, hogy javítson a két ország viszonyán - jelentette a horvát Nova TV híradójában. Az utazást a televízió tudósítójának erősítette meg az államfő szerdán a New York-i ENSZ-székházban. Kolinda Grabar-Kitarovic arra a kérdésre válaszolt, hogy budapesti látogatásának az-e a célja, hogy Horvátország közelebb kerüljön a visegrádi országcsoporthoz. Az államfő úgy nyilatkozott: nem kell formálisan is csatlakozni egy szervezethez, hogy együttműködés szülessen. Az a fontos, hogy konkrét dolgokról és projektekről beszéljünk - mondta. Az újságíró arról is kérdezte az államfőt, hogy mi az álláspontja Orbán Viktorral kapcsolatban. Kolinda Grabar-Kitarovic erre azt válaszolta: mindenképpen beszélni szeretne a magyar kormányfővel a két ország viszonyáról, hisz Magyarország mindig is barátja volt Horvátországnak. "A migránsválság lesz a fő téma, de más együttműködési lehetőségeket is megvitatunk majd" - mondta. A horvát államfő úgy vélte, hogy függetlenül a politikától és a különböző intézkedésektől, amelyeket a két ország bevezetett migrációs ügyben, tény, hogy egymásra vannak utalva. Ebben a pillanatban a migránsok egyetlen útvonala Horvátországból Nyugat-Európába Magyarországon keresztül vezet - hangsúlyozta. És megtörténhet az is, hogy az emberek az ellenkező irányba fordulnak - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy "beszélnünk kell a szomszédainkkal, és közösen kell megoldást találni a problémákra".
21.51: Egy menekülteket szállító különvonat indult Salzburgból Németország fele szerdán Míg a korábbi napokban kettő, addig szerdán már csak egy különvonat indult Salzburgból Németországba, a szerelvényen 348 menekült utazott - adta hírül a Salzburger Nachrichten című osztrák lap internetes kiadása szerdán. Heinz Schaden a város polgármestere szerint csak Bécs és Berlin jó kapcsolatának köszönhető, hogy egyáltalán játnak még a különvonatok. Szerdán délelőtt kétezer ember zsúfolódott össze a salzburgi pályaudvaron, és folyamatosan érkeztek a menekültek az ország keleti és déli részéből, ezért a polgármester ismét arra kérte az ausztriai tartományokat, hogy ne szállítsanak több menekültet a városba, mert Salzburg kapacitásai kimerülőben vannak. Jelenleg a város és Salzburg tartomány azon fáradozik, hogy a határ mentén jobban tudják irányítani és ellátni el a menekülteket, hiszen sokaknak ott is kell éjszakázniuk. A német-osztrák határ mentén már felállítottak két fűthető sátrat, az egyik 70 a másik 90 fő befogadására alkalmas, valamint folyamatosan javítják a tisztálkodási helyek felszereltségét. A freilassingi határátkelőnél az osztrák oldalon legfeljebb 800 fő befogadására alkalmas hely áll rendelkezésre, azonban már ez is megtelt. A város egy ingajáratot is indított, amely a határ és az egyik határközeli menekültbefogadóhely között közlekedik. A német-osztrák határon Freilassing közelében csaknem kétszázan várakoznak arra, hogy átléphessék a határt, a német hatóságok szerint óránként 30 ember jut át ezen a szakaszon Németországba. Az önkéntesek a menekülteknek színes karszalagokat adnak, így tudják az emberek, hogy mikor és melyik csoporthoz csatlakozva léphetik majd át a határt. A város szóvivőjének tájékoztatása szerint akiken nincs karszalag, azokat a határról visszaszállítják a menekültbefogadóhelyre. Salzburgban két kisgyereknél találtak norovírusra, a gyomor-bélhurut leggyakoribb okozójára utaló jeleket, őket már a német hatóságok látják el. Minden önkéntesnek azt tanácsolják, hogy hordjanak szájvédőt, fertőtlenítsék a kezüket és a ruhájukat gyakran váltsák. Ausztriában összesen 5600 menekült töltötte szükségszállásokon a szerdára virradó éjjelt, vagyis kevesebb mint kedden, amikor nyolcezren átmeneti befogadóközpontokban és ezren pályaudvarokon aludtak. Szerdán további 2300-an voltak összesen a bécsi, a salzburgi pályaudvarokon és a miklóshalmai (Nickelsdorf) ellátóközpontban. Szerdán napközben nagyjából 1200-an tartózkodtak a bécsi Hauptbahnhofon és 250-en a Westbahnhofon. A Die Presse című osztrák lap szerdai számában olvasható cikk egy burgenlandi rendőrségi szóvivőre hivatkozva azt írja, hogy Ausztria egy humanitárius folyosó, hiszen az ideérkezők legtöbbje továbbutazik Németország fele. A lap összefoglalója szerint akik Miklóshalmánál (Nickelsdorf) lépik át a határt, azokat buszokkal burgenlandi vagy egyéb tartományi befogadóhelyekre szállítják. Nagyrészük azonban Bécsbe jut el, eddig mintegy 5500-an naponta. Az osztrák fővárosból szervezett buszokkal vagy vonatokkal viszik őket nyugati irányba, Salzburg vagy Felső-Ausztria tartományokba, itt ideiglenes befogadóhelyekre vagy egyenesen a pályaudvarokra érkeznek. A becslések szerint szeptemberben százezer ember jutott Salzburgon át Németországba. Salzburgból naponta eddig 800 főt szállítottak különvonatokkal Németország irányába a többi 2000-2500 embernek gyalog kellett megközelítenie a határt, amely a salzburgi pályaudvartól nagyjából hét kilométerre van. Salzburg város illetékesének tájékoztatása szerint a közelben lévő és Németország irányába útba eső menekültközpontba azonban senki nem akar betérni, hiszen a menekültek az utolsó erejükkel is át akarnak jutni a határon, ahol azonban várakozniuk kell, olyakor akár tíz órát is vagy többet, míg bejuthatnak Németországba. Felső-Ausztriából a menekültek Passau irányába mehetnek vonatal, vagy gyalog közelíthetik meg a határt. A tartományban 1200 főt tudnak ellátni, itt öt befogadóközpont működik.
21.50: Hadkiegészítő parancsnok: szükség esetén határ menti feladatokra is kiképzünk tartalékosokat
Egyelőre a határokhoz vezényelt szerződéses és hivatásos katonák helyére, a honvédségi alakulatokhoz hívtak be önkéntes műveleti tartalékosokat, de ha elhúzódik a válság, lehetnek olyan tartalékosok, akik - miután megkapták a szükséges kiképzést - a határ menti feladatokban is részt vehetnek - mondta Vanyur Tibor, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) parancsnoka az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában. Az MH HKNYP kedden adott ki közleményt arról, hogy az elmúlt napokban több civil állampolgár kereste meg a Magyar Honvédség hadkiegészítő parancsnokságait, hogy részt vállaljanak a migrációs válság okozta feladatokban és az ideiglenes biztonsági határzár építésében, ezért szívesen jelentkeznének katonai szolgálatra. Ennek kapcsán a parancsnok kifejtette: minden önkéntes jelentkezőt várnak a honvédség állományába. Ugyanakkor kiemelte: a katonai rendszerbe való bekerüléshez mindenkinek - akár önkéntes tartalékosnak, akár szerződéses katonának jelentkezik - át kell esnie egy alkalmassági vizsgálaton. Önkéntes katonai szolgálatra 18 éves kortól, az öregségi nyugdíjkorhatárig bárki jelentkezhet, aki büntetlen előéletű, bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezik, és megfelelt a különböző fizikai, egészségügyi és mentális vizsgálatokon. Vanyur Tibor felidézte: az illegális migráció nyomán a határok mentén a Magyar Honvédség megnövekedett feladatai miatt mostanáig ötszáz önkéntes műveleti tartalékost hívtak be. Őket jellemzően tartalékos beosztásukba hívták be szolgálatra, azokat a feladatokat látják el, amelyekre korábban felkészítették őket - emelte ki a parancsnok. Elmondta, hogy önkéntes tartalékosok is részt vehetnek a határ menti feladatokban. Ehhez nekik ugyanazt a felkészítést kell elvégezniük, mint a jelenleg is a határoknál szolgálatot teljesítő katonáknak. Ennek során többek között megtanulják, miként kell viselkedniük a külföldiekkel, milyen kézjeleket kell alkalmazniuk, és hogyan kell együttműködni a rendvédelmi szervekkel a határ biztosítása érdekében.
A Független Rendészeti Panasztestület álláspontja szerint szakszerűen jártak el a rendőrök röszkei migránszavargás során - KLIKK: http://szegedma.hu/?p=575949
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 1.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024