A magyar határra is szállítanak migránsokat a horvát hatóságok

Lezárták pénteken éjfélkor a magyar-horvát zöldhatárt, ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar-szerb szakaszon - jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő a Somogy megyei Zákányban tartott sajtótájékoztatón.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

18.31: Szijjártó: a fokozódó választási kampány egyre frusztráltabbá teszi a horvát miniszterelnököt

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a horvát választási kampány feszültsége egyre fokozódik, és ez egyre inkább frusztrálttá teszi a horvát miniszterelnököt.

Szijjártó Péter

ezt a horvát kormányfő,

Zoran Milanovic

nyilatkozatára reagálva közölte szombaton az MTI-vel. Zoran Milanovic szombaton arra reagálva, hogy Magyarország pénteken éjfélkor lezárta a magyar-horvát zöld határt, azt mondta: az e heti EU-csúcson nyíltan megkérdezte Németországot, Ausztriát és Svédországot, építsen-e Horvátország is falat a határán, és kifejezte a készségét is erre, de azt mondták, ne tegyék. "Elmondtam már, és most megismétlem, a kerítésépítés volna a legeslegutolsó megoldás" - jelentette ki Zágrábban újságíróknak nyilatkozva. A miniszterelnök az INA horvát olajipari vállalatról is beszélt, amelynek a Mol Nyrt. az irányítási jogokat birtokló legnagyobb részvényese. Utalt arra, hogy korábban kérte Magyarországtól, szolgáltassa ki

Hernádi Zsoltot

, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, aki rajta van az Interpol körözési listáján. "Nem azért adtak ki ellene elfogatóparancsot, mert magyarul beszél, hanem azért, mert megalapozott a gyanú, hogy az Európai Unió egyik tagországában, nevezetesen Horvátországban bűncselekményt követett el" - hangsúlyozta, majd hozzátette: (Hernádi) nagyon jóban van a magyar miniszterelnökkel,

Orbán Viktorral

.

18.25: 1800 migránst szállítottak Csáktornyáról Szlovénia felé a horvátok

A horvát hatóságok 1800 migránst szállítottak a horvát-szlovén határra, autóbuszokkal és vonattal szombaton késő délután a csáktornyai vasútállomásról - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Három különböző határátkelőre vitték az embereket, annak érdekében, hogy a szlovén hatóságok képesek legyenek fogadni a migránsokat. Mint azt Matia Kosovec, a Csáktornya megyei önkormányzat vezetője a helyszínen újságíróknak elmondta: az akciót egyeztették a szlovén hatóságokkal. Ennek megfelelően a szerb-horvát határról Tovarnikból induló vonat utasai közül 12 autóbusszal szállítottak 300-300 embert - a tervek szerint - a muraszerdahelyi, illetve a macelji határátkelőkre, 1200 migránst pedig vonattal Drávamagyaródra vittek. Mivel a menekülthelyzet miatt a vasúti közlekedés szünetel Horvátország és Szlovénia között, ezért a migránsok csak a határ átlépése után folytathatják az útjukat. A horvát rendőrök mellett a vöröskereszt és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselői is segítették a migránsok átszállítását a buszokra a pályaudvaron, illetve megjelentek az Ökomenikus Segélyszervezet aktivistái is.

14.55: Milanovic: az EU-csúcson azt mondták, ne építsünk kerítést

Az EU-csúcson nyíltan megkérdeztem Németországot, Ausztriát és Svédországot, építsen-e Horvátország is falat a határán, és kifejeztem erre való készségünket is, de azt mondták, ne tegyük - hangsúlyozta

Zoran Milanovic

horvát miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szombaton Zágrábban. "Elmondtam már, és most megismétlem, a kerítésépítés volna a legeslegutolsó megoldás" - jelentette ki. A kormányfő arra reagált, hogy Magyarország pénteken éjfélkor lezárta a magyar-horvát zöldhatárt. "Szlovéniával értjük meg leginkább egymást, mert természetes szövetségeseink, nem ők ott a zárt világukban, akik nem látnak túl a kerítésen" - hangoztatta Milanovic, Magyarországra utalva. Kijelentette: Németország még péntek este elítélte Magyarország intézkedését. "Ha ezt Németország mondja, amely leginkább ki van téve a migrációs nyomásnak, akkor tudni való, ki áll a jó oldalon és kik a vesztesek Budapesten és Horvátországban is" - hangsúlyozta. A kormányfő Horvátországgal a jobbközép ellenzéki pártra, a Horvát Demokratikus Közösségre (HDZ) és Kolinda Grabar-Kitarovic államfőre utalt, akik azon az állásponton vannak, hogy Zágrábnak fizikai akadályt kellene felállítania a szerb-horvát határon. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar kormánynak vannak Horvátországban szövetségesei, akik romboló tevékenységet folytatnak. "Akár azt is mondhatnám, hogy szégyelljék magukat ezért, de így a gyerekekkel beszélnek, ők pedig felnőttek" - mondta, és hozzátette: "Magyarország káoszt akart okozni Horvátországban", és azt akarta elérni, hogy kicsússzon a migránsválság kezelése a horvát kormány kezéből. "De ez nem fog megtörténni, mert a szlovének mások" - fűzte hozzá Milanovic. Horvátországban november 8-án parlamenti választások lesznek, Magyarország pedig kampánytémává vált. A hivatalban lévő szociáldemokrata kormány és annak miniszterelnöke már többször sérelmezte, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot ápol a horvát ellenzékkel, a HDZ-vel és az államfővel.

14.47: A horvátországi Csáktornyára várják a Szerbia felől érkező migránsokat

A horvát hatóságok - a tervek szerint - Csáktornyára, majd onnan Szlovénia felé szállítják a Szerbia felől érkező migránsokat azt követően, hogy Magyarország lezárta a magyar-horvát zöldhatárt - értesült a helyszínen szombaton az MTI tudósítója. A csáktornyai pályaudvaron szombat délután vöröskeresztes aktivisták várták a migránsokat. Egyikük az MTI tudósítójának azt mondta: délután négy vagy öt órakor egy 1800 embert szállító szerelvény érkezik a horvát-szerb határról, Tovarnikból az állomásra. Csáktornyán a tervek szerint 600 embert buszokra szállítanak, és közülük háromszázat a macelji, háromszázat pedig a muraszerdahelyi határátkelőn keresztül visznek Szlovéniába. A többiek várhatóan vonattal utaznak tovább Szlovéniába - közölte a horvát vöröskeresztes aktivista. A muraszerdahelyi horvát-szlovén határátkelőnél semmilyen különleges intézkedés nem volt tapasztalható szombat délelőtt. A csáktornyai vasútállomáson ugyanakkor számos televíziós társaság közvetítőkocsikkal várja a migránsok érkezését.

13.26: A szlovén oldalon megjelent migránsok indokolták a határellenőrzés visszaállítását

A magyar határ közvetlen közelében, Rédicsnél, a szlovén oldalon szombat délelőtt Horvátország által Szlovénia felé indított migránsok jelentek meg, ez indokolta a határellenőrzés schengeni szabályoknak megfelelő ideiglenes visszaállítását - jelentette be a szombaton Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.

Kovács Zoltán

emlékeztetett arra, hogy miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatba lépett a szlovén és a brüsszeli hatóságokkal, Magyarország "ideiglenes jelleggel, a schengeni szabályokkal összeegyeztethető formában" állítja vissza a határellenőrzést a magyar-szlovén határon. A szombat délelőtt történtek miatt van erre szükség, "az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg erre szükség van" - fogalmazott a kormányszóvivő.

Bakondi György

miniszterelnöki főtanácsadó hozzáfűzte: szombat reggel három autóbusszal mintegy 150 illegális bevándorló érkezett a rédicsi határátkelő közelébe. A szlovén hatóságoktól kért és kapott információ szerint ott regisztrálják a migránsokat, közülük senki nem lépett magyar területre. A kormány úgy döntött, visszaállítja a schengeni megállapodásnak megfelelően a határellenőrzést a két ország határán, hogy a schengeni határon "illegális migránsok ne léphessenek Magyarország területére". Beszélt arról is, hogy szombatra virradóra a magyar-horvát határszakaszon "semmilyen rendkívüli esemény nem történt", de emlékeztetett rá, hogy korábban is az volt a jellemző, hogy éjszaka sem illegálist, sem szervezett mozgást nem tapasztaltak. Az éjféltől megvalósított határzár törvényesen, "a szerb szakaszon kipróbáltaknak megfelelően működik". A főtanácsadó szólt arról is, hogy péntek éjfélig 6353 illegális bevándorló lépett magyar területre, közülük 23-an a szerb-magyar határszakaszon követett el tiltott határátlépést. Ebben az évben eddig 389 779 illegális migránst fogtak el, közülük 176 404-an nyújtottak be menekültkérelmet. A szerb szakaszon 204 ezer, a horvát határon mintegy 185 ezer illegális migráns lépett Magyarország területére. Eddig 1166 embercsempész ellen indult büntetőeljárás - sorolta az adatokat Bakondi György. Kovács Zoltán kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország határőrizettel kapcsolatos kiadásai folyamatosan nőnek, eddig több mint 200 millió eurót (60 milliárd forintot) költöttek erre a célra, ez tartalmazza a tranzitzónák kialakításának és a biztonsági határzár felállításának költségét is. Hangsúlyozta: a tranzitzónákkal az a cél, hogy mindenkinek, aki Magyarország vagy az Európai Unió területére akar lépni, biztosítsák ehhez a legális lehetőséget és itt menedékjogot kérvényezhessenek, "de látható, hogy erre kicsi az igény". Ez is azt mutatja, hogy "amivel szemben állunk, az nem menekülthullám, hanem egészen más természetű dolog". Népvándorlás, mert "illegális migránsok más szándékoktól vezérelve érkeznek az Európai Unió területére" - fogalmazott a kormányszóvivő. Bakondi György mindezt azzal egészítette ki, hogy a horvát szakaszon kialakított két tranzitzóna működik, Beremenden és Letenyén ott vannak a bevándorlási hivatal, a kormányhivatal munkatársai és egészségügyi személyzet is rendelkezésre áll. A szlovén határszakaszon tervezett intézkedésekre vonatkozó kérdésre Kovács Zoltán felidézte: Magyarország folyamatosan figyeli a szomszédos országok eseményeit, rendkívül intenzív az egyeztetés minden érintett állammal. "A magyar rendőrség felkészült arra, hogy a teljes magyar határszakaszt a szükséges eszközökkel megvédje", a schengeni határokon belül, a schengeni egyezmény adta lehetőségekkel élve. A szlovén szakaszon kerítést, biztonsági határzárat építeni a fennálló jogszabályok alapján nem lehet, "de minden olyan lehetőséget vizsgálunk, amellyel az illegális, nem kívánatos és ellenőrizetlen határátlépést meg tudjuk akadályozni". Teljesen egyértelmű a magyar kormány elszántsága, "a magyar határt, a schengeni, illetve európai uniós határokat minden eszközzel meg fogjuk védeni, véget kell vetni annak, hogy ellenőrizetlenül, azonosítatlanul emberek ezrei és százezrei érkezzenek Magyarországon keresztül az Európai Unióba" - jelentette ki Kovács Zoltán.

13.07: Merkel: nem fogok látszatmegoldásokat javasolni

Nem fogok látszatmegoldásokat javasolni címmel közölt terjedelmes interjút

Angela Merkel

német kancellárral a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap szombaton. Angela Merkel arra a kérdésre, hogy érzékeli-e a konfliktusaikat és a kultúrájukat Németországba magukkal hozó menekültek végtelen áradata miatt a német lakosságban megjelent aggodalmat és zavarodottságot, elmondta, hogy pontosan ismeri az országhatáron és a településeken kialakult helyzetet, az aggodalmat és a zavart is érzékeli, akárcsak a "hihetetlen" segítőkészséget és tenni akarást. Szerinte az a döntő kérdés, hogy a németek mit kezdenek ezzel a kihívással, az ő válasza pedig az, hogy meg kell próbálni megbirkózni vele. "Kancellárként nem fogok látszatmegoldásokat javasolni", mert azok "két hétig sem tartanak, és utána még nagyobb a csalódottság amiatt, hogy mégsincs megoldva a probléma" - mondta Angela Merkel. Hangsúlyozta: "tartós megoldásokon" dolgozik, de ezek alkalmazása nem Németországon múlik és hosszabb időt vesz igénybe. "Addig őszintén azt mondom a polgároknak, hogy most megtapasztaljuk a szíriai háború hatásait Európában a sok ember formájában, akik a hazájukat és gyakran mindenüket elvesztették". A bezárkózásra irányuló igyekezet, például kerítések révén, mint Magyarországon, "csak ahhoz vezetett, hogy a menekültek más utakat választottak, de kevesebben nem lettek" - fogalmazott. Ebből az a következtetés adódik, hogy hatékonyan kell védeni az uniós külső határokat, el kell érni a menekültek méltányos elosztását az EU-ban, és törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére - mondta Angela Merkel. Arra a kérdésre, akarja-e, hogy minél több menekült visszatérjen a hazájába, elmondta: a háború, üldöztetés és terror elől menekülő emberek jogosultak a védelemre, de aki "tisztán gazdasági okok miatt jön, annak nincs jogosultsága a védelemhez nálunk, vissza kell térnie" hazájába. A "legértelmesebb" megoldás az, ha a háborús menekültek a hazájuk közelében élhetnek elfogadható feltételek között, de ez "a körülmények drámai mértékű romlása" miatt a Szíria térségében működő menekülttáborokban sokaknak már nem volt lehetséges. Hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint minél rövidebb időt kell a hazától távol eltölteni, annál nagyobb a menekültekben az akarat a hazatérésre, és felmérések azt mutatják, hogy a Németországba érkezett szíriai menekültek nagy része vissza akar térni hazájába, amint véget ér a polgárháború. A németországi helyzet értékeléséhez pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb menekült csak három évre kap tartózkodási engedélyt, és azután felülvizsgálják, hogy továbbra is védelemre szorul-e - emelte ki a kancellár. Arra a felvetésre, hogy többször hangsúlyozta, nincs lehetősége dönteni arról, hogy ki jön Németországba, és azt is mondta, hogy Németország nem tudja lezárni a határát, Angela Merkel kifejtette: "azt mondtam, hogy nem áll hatalmunkban megmondani, mennyi ember jön hozzánk, de nagyon is hatalmunkban áll dönteni arról, hogy ki maradhat és ki nem". A határokat pedig természetesen lehet ellenőrizni, és helyes döntés volt az ellenőrzés visszaállítása a bajor-osztrák határon. Ugyanakkor a határokat "nem tudjuk és nem is akarjuk teljesen lezárni", hiszen "ez még egy kerítéssel sem sikerülne, amint azt Magyarország példája mutatja" - hangoztatta a kancellár. A német kormány a menekülthullám irányítására, rendezett mederbe terelésére törekedik. Ezt szolgálhatja a tranzitzóna intézménye is, amelyről még zajlanak az egyeztetések a koalíciós pártok között. A "megfelelő irányítással és rendezéssel" Németországba érkező menekültek száma is csökkenthető, ugyanakkor az a legjobb, ha a menekülteket hazájuk közelében helyezik el - mondta Angela Merkel. Arra a felvetésre, hogy amikor nemrég egy hosszú televíziós interjúban a menekültválságról beszélt, egyszer sem hangzott el az a szó, hogy +iszlám+, a kancellár elmondta: a politikai üldözöttek vagy polgárháborús menekültek védelemhez fűződő, a német alaptörvényben rögzített joga nem tesz különbséget keresztények, muzulmánok, zsidók és buddhisták vagy ateisták között, ugyanakkor minden menekültnek el kell fogadnia a német törvényeket és szabályokat. Ezeknek része a férfiak és nők egyenlősége is. "Bátorítok mindenkit, hogy ezt tegye félreérthetetlenül világossá" - mondta a német kancellár. Kifejtette, hogy amikor tíz éve kormányfővé választották, első intézkedése a társadalmi integrációért felelős államminiszteri pozíció áthelyezése volt a kancellári hivatalba, és bevezették az integrációs kurzus intézményét. Az "összes migráns, aki ma hozzánk jön, kap egy hatszáz órás integrációs tanfolyamot" - mondta Angela Merkel. Egyebek mellett azt is bevezették, hogy a házastársra vonatkozó családegyesítésnél rendszerint már a származási országban igazolni kell a német nyelvtudást. "Megtanultuk, hogy az integráció mindkét fél részéről erőfeszítéseket igényel, és ezzel nagy előrelépést értünk el" - mondta a kancellár. Hangsúlyozta: a szövetségi köztársaság erős alapokra épül, az alaptörvény, a szociális piacgazdaság, az EU- és NATO-tagság, valamint Izrael biztonsága olyan "alaposzlopok, amelyek mindig megtartanak bennünket". Szabadon gyakorolhatja vallását és elmondhatja véleményét mindenki, aki Németországba jön, de "tisztelnie kell ezeket az alaposzlopokat", és ezt az elvet "érvényesíteni fogjuk minden újonnan érkezővel szemben" - tette hozzá a német kancellár. Angela Merkel a menekültáradat feltartóztatását követelő bajor kormányfővel,

Horst Seehoferrel

kialakult vitáról egyebek között azt mondta, hogy "néhány fontos pontban" ugyan nem értenek egyet, de a "konkrét intézkedéseket" tekintve jórészt "egy húron pendülünk".

13.01: Jobbik: Magyarország vegye fel a kapcsolatot a szíriai Aszad-kormánnyal!

A Jobbik arra szólította fel szombaton a magyar kabinetet, hogy vegye fel újra a diplomáciai kapcsolatot

Bassár el-Aszad

szíriai elnök kormányával.

Gyöngyösi Márton

, a párt országgyűlési képviselője sajtótájékoztatója után az MTI-nek telefonon emlékeztetett arra: a magyar külügyminisztérium 2012 decemberében kiutasította Szíria diplomatáit Magyarországról, és bezárta a damaszkuszi nagykövetséget azzal az indokkal, hogy Magyarország nem az Aszad-kormányt tekinti a szíriai nép legitim vezetésének, hanem "a különböző felkelő-csoportosulásokat". A politikus szerint ugyanakkor az elmúlt három év bebizonyította, hogy az Aszad-kormány sokszínű ellenzékéből nőtt ki az Iszlám Állam terrorszervezet. A Jobbik ezért arra szólítja fel a magyar kabinetet, hogy kövesse meg a szír népet, amely "többségében az Aszad-kormányt támogatja", és vegye fel újra a diplomáciai kapcsolatot Bassár el-Aszad kormányzatával. Gyöngyösi Márton kiemelte: a migrációs probléma megoldásához is stabil Szíriára és a damaszkuszi államhatalommal újralétesített diplomáciai kapcsolatra van szükség, márpedig szerinte ma Szíria stabilitását az Aszad-rezsim garantálja, míg az ellenzéki csoportok a káosszal egyenértékűek.

12.56: A magyar határra is szállítanak migránsokat a horvát hatóságok

Nem hivatalos információk szerint a horvát hatóságok a letenyei határra is szállítanak migránsokat - jelentette a Hina horvát hírügynökség szombaton.

Ranko Ostojic

horvát belügyminiszter az opatováci sátortáborban újságíróknak elmondta: a kelet-szlavóniai Tovarnikból délelőtt elindult egy 1800 főt szállító vonat Csáktornyára (Cakovec), ahonnét hatszáz főt autóbuszokkal szállítanak el a macelji és muraszerdahelyi (Mursko Sredisce) közúti határátkelőkre, míg a többiek vonattal teszik meg az utat a muraszerdahalyi vasútállomásig. A miniszter megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a szlovén hatóságok reggel nyolc órakor Horvátország irányából háromszáz menedékérőt engedtek át a macelji és háromszázat a muraszerdahelyi határátkelőkön. Jelenleg 600 illegális bevándorló tartózkodik Bapska környékén, ahol éjszaka a rendőrség lezárta a zöldhatárt az "új ütemezés átszervezése" miatt - mondta a tárcavezető. Ostojic arról is tájékoztatott, hogy szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 188 ezer 700 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt, az opatováci befogadóállomáson pedig jelenleg hatszázan tartózkodnak. A Hina horvát hírügynökség nem hivatalos forrásokra hivatkozva közölte: a horvát hatóságoknak szándékában áll Csáktornyáról autóbuszokkal 600 migránst elszállítani a Gorican-Letenye határra is, vagyis Magyarország felé.

12.21: Szlovén lap: Ljubljana a katonaságot is kirendelte a horvát határra

Szlovénia megkezdte rendőri erőinek megerősítését a horvát határnál, a logisztikai feladatok ellátására pedig a katonaságot is kirendelte - közölte a szlovén média szombaton. A ljubljanai Dnevnik napilap arról írt, hogy a szlovén vasúttársaság is részt vesz a migránsok szervezett szállításában a horvát határról Ausztriába. A társaság egyébként péntek este felfüggesztette a nemzetközi vasúti közlekedést Horvátországgal. A lap szerint erre azért van szükség, hogy a menedékkérők ne özönöljenek ellenőrizetlenül az országra. A Dnevnik úgy tudja, hogy szombaton migránsügyben több egyeztetést is tartanak a kormányon belül, utána a kabinet várhatóan az operatív terveiről is beszámol, amit eddig még nem tett meg. Ljubljanára nagy nyomás nehezedik azért, hogy határozottan lépjen fel, mert Németország politikája megváltozhat a menedékkérőkkel szemben - hívta fel a figyelmet a lap. Janez Jansa volt jobboldali miniszterelnök azt kérte a kormánytól Twitter-oldalán, hogy ugyanúgy, mint Magyarország, Szlovénia is zárja le horvát határát a migránsok előtt. A lap megszólaltatott egy biztonsági szakértőt is, aki elmondta: a határok lezárásával csak azt érné el Szlovénia, hogy a migránsok és a menekültek elszállítására irányuló feladatokat - amelyet most az állam lát el -, átvennék az embercsempészek, amit el kell kerülni, és ha muszáj, akár "humanitárius folyosót" is nyitni kell a menekültek számára. A Delo című szlovén napilap vezércikkében arról írt: a menekültválság, továbbá a migránshullám átirányítása Szlovéniába destabilizálhatja a térséget, ami miatt változtatni kell azon a berögződésen, hogy a régió országai egymást vádolják, hogy megszabaduljanak a menekültáradattól saját "nemzeti egoizmusokat" képviselve. A lap szerint a drótkerítés és a fal helyett, amelyek komolyan veszélyeztetik a Balkán "törékeny békéjét", inkább egységes uniós megoldásra van szükség. Ha Németország megváltoztatja menekült politikáját - az Angela Merkelre nehezedő nyomás miatt - , az "szörnyű nehéz helyzetbe" hozhatja Európa délkeleti országait - írta a lap. "Európának egységesnek kell mutatkoznia migránskérdésben, mert a széthúzás csak olyan populista politikusok malmára hajtja a vizet, mint Orbán Viktor vagy Recep Tayyip Erdogan" - fogalmazott a szerző. A Delo véleménycikke szerint Zágráb C-terve alapján a horvát kormány a migránsok egy részét Szlovénia felé irányítja, a többieket pedig visszaküldi majd Szerbiába.

10.36: Szijjártó: ideiglenesen visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon

Magyarország ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a magyar-szlovén határon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MTI-vel. A kormány információi szerint megkezdődött a magyar-szlovén határra szállítása azoknak az illegális bevándorlóknak, akik a zöldhatár péntek éjféli lezárása miatt nem tudják átlépni a magyar-horvát határt - indokolta a döntést a miniszter. "Az intézkedés a schengeni egyezmény adta kereteken belül történik" - hangsúlyozta, jelezve, hogy az ellenőrzés a magyar-szlovén határon mindaddig hatályban marad, amíg azt a helyzet indokolja. Közölte továbbá, hogy a magyar kormány a döntésről értesíti a szlovén külügyminisztériumot és az Európai Bizottságot is. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a schengeni szabályokat Európában "közösen alkottuk, és közösen is kell betartanunk". Magyarország képes arra, hogy teljes mértékben betartsa ezeket az előírásokat: "Magyarország területére senki nem léphet be, és onnan senki nem léphet ki az európai szabályok megsértésével" - jelentette ki. A miniszter kiemelte, a kormány megvédi Magyarországot és a magyar embereket "az azonosítás nélkül, tömegesen, ellenőrizetlenül beáramló bevándorlási hullámtól". Hozzátette, ezzel megvédik a közös európai szabályokat és értékeket is. A magyar-horvát zöldhatárt péntek éjfélkor zárták le. Kovács Zoltán kormányszóvivő Zákányban azt mondta, ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar-szerb szakaszon.

10.18: A magyar-horvát határon 6290 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök pénteken

Pénteken több mint 6300 illegális bevándorlóval, közülük a magyar-horvát határszakaszon 6290, a magyar-szerb határszakaszon pedig 23 emberrel szemben intézkedett a rendőrség - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata a rendőrség honlapján szombaton. A magyar-szerb határszakaszon szeptember 15. óta 749 ember ellen indítottak büntetőeljárást. Ebben az évben Magyarország schengeni külső határain 389 779 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök péntekig - tájékoztatott az ORFK.

01.48: Lezárták a magyar-horvát zöldhatárt

Lezárták pénteken éjfélkor a magyar-horvát zöldhatárt, ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar-szerb szakaszon - jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő a Somogy megyei Zákányban tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy két tranzitzónát alakítottak ki, ahol az országba belépőket regisztrálják majd. A legális belépés továbbra is lehetséges a magyar-horvát határon is - hangsúlyozta a kormányszóvivő. Közölte: bár nem ez a legjobb, az első számú megoldás ma Európában, de a második számú legjobb megoldásra szükség volt a magyar, illetve az európai határok védelmében. Kifejtette: a mai nap nulla órától a horvát-magyar határszakaszon is bevezették a szerb-magyar határszakaszon már "értelmét és hasznosságát" bebizonyító határellenőrzési és határzárási mechanizmust. "Ez azt jelenti, hogy a zöldhatárt, a természetes határokat lezártuk, a határátkelő helyek szigorított ellenőrzés mellett nyitva maradnak, tehát a törvényes belépés lehetősége mindenki számára rendelkezésre áll" - mondta Kovács Zoltán. Kovács Zoltán kiemelte: "erre a lépésre azért is szükség volt, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az első lépést, nevezetes az unió külső, elsődleges határainak a védelmét. Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz az Görögországban húzódik - mutatott rá, hozzátéve: "ennek a késlekedése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy az illegális migrációs hullám, illetve nyomás okait, forrását a lehető legközelebb próbáljuk eltorlaszolni". A magyar kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a magyar és az európai emberek biztonság, Európa érdekeit meg tudja védeni - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról számolt be, hogy a magyar-horvát határon pontosan ugyanazt a határrendészeti megoldást alkalmazták, mint a szerb határszakaszon. Közölte: a horvát határszakasz közel kétszerese a szerb szakasznak, ami nem kis logisztikai kihívást jelentett a határzár megépítésében résztvevőknek. Ezzel a lépéssel a jogi státus is változik, a határzár illegális átlépése, megrongálása bűncselekmény - jelezte, hangsúlyozva: széleskörű nemzetközi egyeztetés, megfelelő előkészítés után vezették be a határzárat a horvát határszakaszon. "Minden reményünk megvan arra, hogy ugyanolyan pozitív hatással jár a határzár bevezetése, mint amit a szerb szakaszon tapasztaltunk" - fogalmazott Bakondi György. Kitért arra is, hogy "kicsit ellentmondásosak" Horvátországból érkező hírek, megvárják a hiteles információkat, annak alapján döntenek arról, hogy kell-e valamilyen egyéb intézkedést hozni. Kovács Zoltán kérdésre válaszolva, miszerint átengedik-e még a nem sokkal éjfél előtt a magyar-horvát határra érkezőket, azt mondta, őket még átengedik, azok számára, akik ezt követően érkeznek, "a zöldhatáron való átkelés lehetőségét megszüntetik". A kormányszóvivő a várható fejleményekre vonatkozó kérdésre azt mondta: többféle, egymásnak ellentmondó verziót hallottak a horvát fél részéről, a magyar kormánynak nem tiszte véleményezni ezeket a megnyilvánulásokat - jegyezte meg. Hangsúlyozta: a csütörtök éjszakai uniós csúcs is megerősítette, hogy minden európai jogszabály továbbra is érvényben van, és mindenkinek kötelessége betartani azokat, különös tekintettel a schengeni eljárásra, amely "egyértelműen és határozattan elmondja, hogy mikor és hogyan lehet belépni az Európai Unió területére". Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek délután, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. Egy hónap alatt több mint 80 ezer migráns érkezett Horvátországból a zöldhatáron Zákányba, ahonnan vonattal a nyugati határ melletti regisztrációs pontokra vitték az illegális határátlépőket. Az első mintegy ezer fős csoport szeptember 18-án érkezett, azóta naponta több ezren gyalog, rendőrök kíséretében tették meg az utat a határtól nem messze lévő vasútállomásig. A migránsokat horvátországi Botovóból 1000-1500-as csoportokban vonattal hozták a magyar határhoz. Pénteken a korábbi napoknál többen, csaknem hatezren érkeztek Zákányba. Az utolsó csoport nem sokkal éjfél előtt jött át a határon.

00.54: Jelentős a rendőri és a katonai készültség Letenyénél

Jelentős rendőri és katonai készültség volt tapasztalható pénteken éjszaka, már az éjfélt megelőző órákban Letenyén, a két magyar-horvát átkelőhelyen, ahol azonban szinte alig volt civil járműforgalom - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen. Órákkal a zöldhatár éjfélre időzített lezárása előtt több tucatnyi járművel és jelentős létszámmal volt már jelen a rendőrség és a honvédség a magyar-horvát határ két letenyei átkelőhelyénél. Az M7-es autópályán lévő határátkelőn, illetve a 7-es főúton lévő közúti átkelőhelyen ugyanakkor az egyébként is csekély járműforgalom zavartalanul bonyolódhatott éjfél előtt és éjfél után is. A régi határátkelőnél az elmúlt hetekben kialakított tranzitzóna készen áll az esetleg itt Magyarországra belépni szándékozó migránsok fogadására, de a drótkerítéssel körbevett, konténerekből kialakított létesítményben egyelőre csupán néhány fegyveres katona járőrözik. A szombat nulla órától érvényes határzár időpontja előtt órákkal a Mura-folyón, a két határátkelőnél átívelő hidakon, közvetlenül a középen meghúzott határvonal előtt sorakoztak fel rendőrautók, de ezen túlmenően más látható jele az éjféltől elrendelt határzárnak egyik átkelőnél sem volt tapasztalható. Az utóbbi két hétben - az azt megelőző hetekkel ellentétben - a Letenye-Muracsány (Gorican) átkelőkre egyáltalán nem szállítottak szervezetten illegális bevándorlókat a horvát hatóságok.

22.15: Balog Zoltán: aki a menekültekben a holnap munkaerejét látja, az összetéveszti a foglalkoztatáspolitikát a menekültpolitikával

Aki a menekültekben a holnap munkaerejét látja, az összetéveszti a foglalkoztatáspolitikát a menekültpolitikával - jelentette ki Balog Zoltán a kormányzó Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) Baden-Württemberg tartománybeli rendezvényén péntek este Bad Saulgauban. Az emberi erőforrások minisztere a tartomány Württemberg-Hohenzollern nevű közigazgatási egységében működő CDU-szervezetek kongresszusán főelőadóként elmondott beszédében a schwäbische.de hírportál beszámolója szerint hangsúlyozta: a magyar kormány a szerb határon felépített kerítéssel már jóval ezelőtt megkezdte az Európai Unió külső határának védelmét. "Most, hónapokkal később mindenki erről (a határvédelem szükségességéről) beszél" - fogalmazott. Balog Zoltán beszédében kiemelte Németország és Magyarország közös nyugati, zsidó-keresztény gyökereit, és arra is kitért: a világ egyre sokszínűbb, éppen ezért van szükség a saját identitás erősítésére és a saját értékek megőrzésére. A konferenciát követően az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: ne keverjük össze egyes európai országoknak azt az igényét, hogy öregedő társadalmukat bevándorlással akarják megfiatalítani, a hiányzó munkaerőt bevándorlókkal akarják pótolni, azzal a kérdéssel (amely a valóságos menekültkérdés), miszerint valaki üldözés, életveszély miatt hagyja el országát. "Nem jókedvünkből építettük az ideiglenes határzárat, azért kényszerültünk erre, mert a görög-török határ nincs megvédve" - mondta Balog Zoltán. A határzár persze nem a legjobb megoldás, de csak így sikerült elkerülnünk a humanitárius katasztrófát - jelentette ki, hozzátéve, hogy várjuk a legjobb megoldást, amely a görög-török határ védelme lenne. A miniszter megállapította: miközben Magyarország törvényi kötelezettségének megfelelően védte a határokat, minden menekültnek megadta - a civilek segítségével - azt az ellátást, amit a nemzetközi és a magyar törvények előírnak. Az emberi erőforrások miniszterét Thomas Bareiss kereszténydemokrata német parlamenti képviselő hívta meg a kongresszusra. Thomas Bareiss pénteken az MTI-nek azt mondta, Magyarország és Németország közös kihívások előtt áll, amelyekkel csak közösen lehet megbirkózni. A "menekültkérdést csak európai szinten lehet tisztázni", de ehhez Európa népei jelenleg "túl keveset beszélnek egymással", ezért is fontos, hogy a magyar álláspont megjelenik a CDU tanácskozásán - húzta alá a Bundestag képviselője.

21.19: Szijjártó: a rendőrség mindenre fel van készülve a horvát határnál

A rendőrség mindenre fel van készülve a magyar-horvát határszakaszon - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában. Tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter a pénteki nemzetbiztonsági kabinet ülésén világossá tette: a rendőrség fel van készülve arra, "ha a horvát határon támadás érné Magyarországot, megvédje a magyar embereket". A miniszter kiemelte: a határzártól azt várják, hogy - mint korábban a szerb határszakaszon - minimálisra csökkenjen a magyar határt illegálisan átlépők száma. Ezzel együtt folyamatosan figyelni fogják, hogyan változnak a migránsútvonalak. Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a most elrendelt határzárral Magyarország irányából Ausztrián és Németországon is megszűnhet a bevándorlási nyomás. Így Ausztria számára nem lesz indokolt, hogy lezárja az osztrák-magyar határt. Ez számos embernek, cégnek jelentene napi szintű problémát, és komoly gazdasági kárt okozna Magyarország számára - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter pénteken, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. Közölte: a határátkelőhelyek - szigorított ellenőrzéssel - továbbra is üzemelnek a magyar-horvát határon. A menekültügyi kérelmek beadására két tranzitzónában, Beremend és Letenye térségében lesz lehetőség. Szijjártó Péter a nemzetbiztonsági kabinet döntését indokolva kifejtette: az Európai Tanács csütörtöki ülésén nem született olyan döntés, amelynek nyomán az EU külső határainak megvédése közös uniós erővel lehetővé vált volna, holott ez lenne a legjobb megoldás. Szijjártó Péter szerint a horvát-magyar határzár a második legjobb megoldás, mert a legjobb - a görög külső határ védelméről - nem jött létre.