Közélet

Kedden indulnak a cseh katonák Magyarországra

Kedden indulnak a cseh katonák Magyarországra

2015. október 10., szombat
Kedden indulnak a cseh katonák Magyarországra
Illegális bevándorlás - Görögország

Kedden indul Olmützből Magyarországra a cseh katonáknak az a 21 tagú csoportja, amelyik segíteni fog a magyaroknak a schengeni határ őrzésében - közölte Jirí Caletka, a cseh védelmi tárca szóvivője pénteken este a közép-morvaországi városban. A cseh kormány hétfőn döntött arról, hogy első szakaszban 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

19.33: Fidesz: a horvát miniszterelnök a választások miatt csapkod bunkósbottal

A Fidesz szerint

Zoran Milanovic

horvát miniszterelnök nyilván a közelgő választások miatti aggodalmában jobbra balra csapkodott szokásos bunkósbotjával pénteki nagyinterjújában. A kormány párt frakciója így reagált szombati közleményében a horvát miniszterelnök pénteki interjújára, amelyben kritizálta Magyarországot, és személyesen

Orbán Viktor

miniszterelnököt, illetve

Kolinda Grabar-Kitarovic

horvát államfőt is. Kijelentéseivel

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter szerint Zoran Milanovic megsértette Magyarországot, a magyar embereket, ezért bekérette a horvát nagykövetet. A Fidesz frakció vezetője, Kósa Lajos által jegyzett szombati közlemény kiemeli: külön figyelemre méltó, hogy a horvát miniszterelnök gondolatmenetét a tények a legkevésbé sem zavarták meg. A közlemény szerint Milanovic összekeverte a börtönrácsot a kerítéssel. Míg a vasfüggöny börtönrács volt, azért építették a kommunisták, hogy az emberek ne hagyhassák el a kommunista birodalmat, a kerítés, a műszaki határzár azért épült, hogy érvényesülhessenek a Schengeni előírások, azaz a zöldhatáron ne lehessen illetékteleneknek átlépni. "Természetesen ha valaki politikai menedékjogot akar kérni, azt a nyitva lévő határátkelőkön jelentkezve szabadon megteheti" - áll a közleményben.

Kósa Lajos

szerint a horvát menekültügyi rendszer 24 óra alatt jutott el a "befogadunk mindenkit, nem úgy mint mások" álláspontról a szerb-horvát határ lezárásáig. "Ezt hiába próbálja Milanovic miniszterelnök úr következetességnek láttatni, ez bizony összeomlás." Magyarország természetesen minden illegális határátlépőt nyilvántartásba vesz, bizonyítják ezt az Európai Nyilvántartási Rendszerbe feltöltött adatok. Csak azokat nem regisztrálják, akikről Horvátország úgy nyilatkozott - jegyzi meg a Fidesz frakció vezetője. Kitért arra is, hogy a nemzetközi jogszabályokat, a dublini jegyzőkönyvektől a schengeni egyezményig bezárólag, mindenkinek be kell tartania, Magyarország sem tesz mást. Külön kifogásolja a közlemény, hogy Zoran Milanovic nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy "Magyarország Európa vakbele". "Bármely országot különböző emberi testrészekhez hasonlítani egyszerű bárdolatlanság. Magyarország és a magyar nép mindig tisztelettel, elismeréssel gondol horvát szomszédjára, ahogy tette ezt sok évszázados közös történelmünk során" - szögezi le a Fidesz parlamenti frakciójának közleménye. A Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteki közleménye szerint Zoran Milanovic a horvát index.hr honlapon közölt nyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarország miniszterelnöke "aktív kommunista, majd liberális volt, mindenből egy kicsit". Kifogásolta, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök Magyarországon azt mondta, hogy a horvát menekültügyi rendszer egy nap alatt összeomlott, ugyanis Milanovic szerint a horvát rendszer példás, és ezt gondolják az európai vezetők is. "Mindenki magának választ társaságot, ez enyém Angela Merkel, Faymann és Cerar", de hogy ki Kolinda Grabar-Kitarovic "társasága, nem tudom" - mondta a horvát kormányfő.

16.58: A MÁV nem kapott hivatalos értesítést a horvát vasút kárigényéről

A MÁV nem kapott hivatalos értesítést a horvát vasúttársaság (HZ) állítólagos kárigényéről - közölte az állami vasúttársaság szombaton az MTI-vel, miután a horvát közlekedésért felelős miniszter pénteken bejelentette: a HZ kiszámlázza a MÁV-nak azokat a költségeket, amelyeket a horvát szerelvény lefoglalása miatt elszenvedett el a társaság. A miniszter azt mondta: a közel 30 ezer eurós számla magába foglalja a takarítás költségeit és azt, hogy a fekália, a bűz és a szemét komoly károkat okozott a vagonokban, amiért azok több hétig ott álltak a magyar oldalon. A MÁV közleménye szerint a magyar vasúttársaságnak semmilyen kötelezettsége nem volt a migránsokat szállító horvát különvonat takarítására, mivel az engedély, értesítés és vonatszám nélkül lépett be Magyarországra. A MÁV szerint a szerelvényt abban az esetben kellett volna Magyarországon takarítani, ha a magyar vasúttársasággal előzetesen kötött megállapodás szerint közlekedett volna, mint a nemzetközi vonatok. A tájékoztatásban a vasúttársaság ismerteti: a menetrendi évre kiadott nemzetközi kocsikiállítási terv tartalmazza azokat a járatokat és kocsikat, amelyek a MÁV-START menetvonalán, illetve vonataiban közlekednek. A RIC Szabályzatban (a nemzetközi forgalomban a személykocsik átmenetére és használatára vonatkozó szabályzat) foglaltak szerint a magyarországi fordulóállomáson napi szintű tisztítást kapnak az ilyen kocsik. Van rá lehetőség, hogy megállapodás alapján további munkákat is elvégezzenek a vonaton, valamint arra is, hogy külön megrendeléssel, megállapodás szerint végeznek el tisztítási feladatokat más vasúttársaság részére - áll a MÁV közleményében. A horvát különvonat szeptember 18-án - előzetes bejelentés, engedély és vonatszám nélkül - 36 horvát rendőrrel és 1059 migránssal érkezett Magyarországra, a magyarbólyi vasútállomásra. A történtek miatt Magyarország büntetőeljárást indított Horvátország ellen. A szerelvény csütörtökön térhetett vissza Horvátországba.

10.34: Megszigorították a cseh-osztrák határ őrizetét Csehország szombaton megerősítette a cseh-osztrák határ őrizetét. Kora reggel óta az összes határátkelőn szúrópróbaszerűen ellenőrzik az áthaladó gépkocsikat és járőröznek a zöldhatáron is - közölte Katerina Rendlová, az idegenrendészet szóvivője. A cseh-osztrák határon lévő összesen húsz átkelő közül szeptember közepétől 14 helyen végeztek eddig is szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a csehek, ezeket most gyakoribbá tették és az összes cseh-osztrák határátkelőre, illetve a zöldhatárra is kiterjesztették. Az idegenrendészetet az állami rendőrség embereivel erősítették meg a határátkelőkön. Rendlová közlése szerint az eddigi 200 rendőr helyett szombat reggel óta 720 rendőr teljesít szolgálatot a cseh-osztrák határokon. A védelmi tárca ugyanakkor bejelentette, hogy a hadsereg három kaszárnyában 650 katonát állomásoztat a cseh-osztrák határ közelében, akik szükség esetén két órán bevethetőek a határőrizetbe. "Az ellenőrzéseket a kisebb határátkelőkre is kiterjesztettük. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a migránsok ezeket sem használják az országba való bejutásra" - jelentette ki a szóvivő. Megjegyezte: a cseh rendőrség tapasztalatai szerint a migránsok kis csoportokban, autókban, autóbuszokban vagy gyalog próbálkoznak meg bejutni Csehországba. A vonatokat már nem igen használják, mert ott nagyobb az ellenőrzés. A cseh belügyi tárca szerint a határőrizet megerősítésének célja, hogy a hatóságok nagyobb áttekintést kapjanak az illegális bevándorlók mozgásáról. Prága attól tart, hogy a térségben lévő más államok határainak fokozatos lezárásával a menekültek a jövőben Csehországon keresztül próbálkozhatnak meg eljutni Németországba. Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy a cseh-osztrák határ őrzésének megerősítése összhangban van a schengeni egyezményekkel. Csehország kész arra, hogy a maga részéről még tovább szigorítsa a cseh-osztrák határ őrzését, és megakadályozza az esetleg menekültekkel teli vonatszerelvények áthaladását is Csehországon - magyarázta korábban a belügyi tárca szóvivője.

10.25: Fidesz: európai tényezővé válhat a visegrádi együttműködés

A Fidesz szerint európai politikai tényezővé válhat a visegrádi csoport a schengeni külső határai védelme érdekében kötött határrendészeti együttműködésének köszönhetően. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának kormánypárti elnöke szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az év elején még mindenki temette a visegrádi együttműködést (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), a migrációs válság kezelése azonban lendületet adott a csoportnak. Németh Zsolt kiemelte, ha a V4-ek meg tudják védeni schengeni határaikat, akkor Európának is képesnek kell lennie a görög-török határ biztosítására, ami a migrációs kérdés megoldásának egyik kulcsa. A fideszes képviselő megerősítette pártja azon álláspontját, hogy a bevándorlási válság egy olyan globális krízis, amely átírja a nemzetközi kapcsolatokat, azon belül is a vezetői hatalmak viszonyát és Magyarország térségének politikáját. Németh Zsolt szerint ugyanakkor ez a válság esélyt teremt egy közép-európai egyetértés és egység kialakulásának is. A politikus úgy értékelte, ennek a folyamatnak fontos része volt a V4-ek csütörtöki találkozója, amelynek a horvát elnök szerepvállalása külön hangsúlyt adott. A visegrádi országok itt megállapodtak, hogy a jövő héttől együttműködnek a külső schengeni határaik védelmében, a V4-ek többi országa pedig ennek keretében katonákat, valamint katonai eszközöket küld Magyarországra - emlékeztetett Németh Zsolt. A parlament külügyi bizottságának elnöke felidézte azt is, a visegrádi országok egyetértettek abban, hogy szét kell választani a menekülteket és a bevándorlókat, támogatni kell a törökországi menekülttáborokat, közösen kell fellépni az embercsempészet ellen, továbbá ügyelni kell arra, hogy Ukrajna ne essen áldozatául a nemzetközi figyelem elterelődésének. A V4-ek emellett visszaigazolták azt az álláspontot, hogy a kvótarendszer a külső határőrizet megerősítése nélkül olaj a tűzre, ezért Európának az utóbbinak kell prioritást adni - mondta Németh Zsolt, aki szerint egy kvótarendszer szívóhatást gyakorolna a migránsokra. A fideszes politikus szerint a kvótarendszer javaslata annak ellenére okozta a 2004 utáni legnagyobb törést az EU keleti és nyugati fele között, hogy az a schengeni belső határok átjárhatósága miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt önkéntességre épülő világkvóta ezzel szemben az alapvető emberiességi szempontokat figyelembe véve kínálna megoldást - hangsúlyozta Németh Zsolt.

08.45: Migrációkutató: a jogrendszer katalizálja a bevándorlást

A jelenlegi európai jogrendszer katalizálja az illegális bevándorlást a Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint, aki erről az M1 aktuális műsorában beszélt szombat reggel. Orbán Balázs úgy értékelte, a jogrendszerünkkel azt üzenjük a menekülteknek és gazdasági bevándorlóknak, hogy ha új életet akarnak kezdeni Európában, akkor erre akkor van lehetőségük, ha átvágnak a határokon, lehetőleg nem együttműködve útközben a hatóságokkal, mert akkor ott kellene menekültstátuszt kérniük. Ezért az emberek "elcsempészik magukat" oda, ahol új életet akarnak kezdeni, hiszen "ha valaki német menekült akar lenni, akkor először el kell jutnia Németországba". Ez egy teljesen abszurd szituációt eredményez - mondta. A főigazgató szerint politikai véleményektől függetlenül a kezelhetetlen menekülthullámot csillapítani kell, ezért Európának valamilyen eszközzel rá kell vennie az embereket arra, hogy ne induljanak el. Ezt egyrészt úgy lehet elérni, ha helyben segítik őket, ugyanakkor meg kell szüntetni az illegális, ellenőrizetlen határátlépéseket is - hangoztatta Orbán Balázs.

07.00: Több mint hétezer elfogott migráns pénteken

A rendőrök október 9-én, pénteken tiltott határátlépés miatt 7215 főt fogtak el, 2 személlyel szemben közokirat–hamisítás miatt indult büntetőeljárás - adta hírül az Országos Rendőr-főkapitányság szombat reggel. Csiszér-Kovács Viktória szóvivő az M1 reggeli műsorában elmondta, a legtöbben - több mint 6 ezren - Gyékényesen léptek be Magyarországra. Jelezte, az, hogy a migránsok hol lépik át a magyar határt, a horvát hatóságok döntésétől függ. Közölte, összesítésük szerint január 1-je óta 341 934 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök.

23.01: Kedden indulnak a cseh katonák Magyarországra

Kedden indul Olmützből Magyarországra a cseh katonáknak az a 21 tagú csoportja, amelyik segíteni fog a magyaroknak a schengeni határ őrzésében - közölte Jirí Caletka, a cseh védelmi tárca szóvivője pénteken este a közép-morvaországi városban. A cseh kormány hétfőn döntött arról, hogy első szakaszban 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. A Balaton 2015 nevű gyakorlat keretében a cseh katonák október 15-től december 15-ig lesznek Magyarországon. A katonák többsége az Olmützben és Bechyneben lévő szárazföldi egységek tagja. A csehek hét tehergépkocsit, egy kotrógépet és tíz tábori konyhát visznek magukkal Magyarországra - mondta a szóvivő. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a héten korábban úgy nyilatkozott, hogy a cseh segítségnyújtás további formája és mértéke a magyar fél igényeitől függ. Milan Chovanec cseh belügyminiszter a visegrádi országok tárcavezetőinek csütörtöki luxemburgi találkozója után újságíróknak azt mondta, hogy Csehország több mint ötven rendőrt és mintegy száz katonát ajánlott fel Magyarországnak a déli határok védelmére, megfelelő műszaki eszközökkel. Csehország a V4-ek soros elnöke, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében.

22.59: Feljelentette Angela Merkelt a legnagyobb parlamenten kívüli német párt A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember elején hozott döntés miatt feljelentette Angela Merkel német kancellárt pénteken az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt, a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli német politikai erő. Alexander Gauland, a párt egyik alelnöke berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az AfD megítélése szerint a kancellár "úgy tevékenykedett, mint egy embercsempész", amikor a Magyarországról elindult menedékkérők ezreit ellenőrzés, regisztráció nélkül beengedte Németországba. Az AfD a konzervatív CDU/CSU pártszövetségtől jobbra elhelyezkedő, euroszkeptikus, a gazdaságban liberális elveket hirdető pártként indult 2013-ban, és legfőbb témája az euróövezeti válság kezelésének bírálata volt. A 2013 őszén tartott Bundestag-választáson nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot - a szavazatok 4,7 százalékát szerezte meg - , és az idén nyáron az irányzatok belső harcában szétszakadt. A pártot a széles körben jobboldali populistaként jellemzett irányzat vitte tovább, amely elsősorban a menekültválságra összpontosít és hevesen bírálja a kormány menekültpolitikáját. Az AfD népszerűsége emelkedik, a legutóbbi adatok szerint országos támogatottsága elérte a 7 százalékot, és az ország keleti részén, a volt NDK területén már 12 százalékon áll. A keleti, Türingia tartományi Erfurtban hetente tüntetést tartanak, amelyen hétről hétre egyre többen jelennek meg. A legutóbbi, szerdai megmozduláson már 8 ezren voltak. Az egyik szónok Alexander Gauland volt, aki sajtóbeszámolók szerint úgy vélte, hogy az uniós külső határ védelméért folytatott tevékenysége miatt az európai egységért végzett kiemelkedő munkásság elismeréseként járó Károly-díjra kell jelölni Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
21.19: Berlin nem aggódik a bajor alkotmánybírósági fenyegetés miatt A német szövetségi kormány menekültügyi tevékenysége megfelel az alaptörvénynek, ezért nem is aggódik amiatt, hogy a bajor tartományi kormány alkotmánybírósági eljárást helyezett kilátásba - mondta Peter Altmaier kancelláriaminiszter pénteken az ARD országos köztelevíziónak. A miniszter kiemelte: éppen az alaptörvény kötelezi a kormányt arra, hogy segítsen a bajbajutottakon. Elmondta, hogy a szövetségi kormány és a bajor tartományi kormány együttműködése "kitűnő és megoldásorinetált" a menekültválság valamennyi gyakorlati kérdésében, és mindkét fél nyitott a nézeteltérések tisztázására. Ezért sem tűnik valószínűnek, hogy a müncheni vezetés valóban az alkotmánybírósághoz fordul - mondta Peter Altmaier. Hozzátette, hogy Bajorország rendkívüli munkát végez a válságban, és a tartományok közötti tehermegosztási rendszer révén a következő napkban és hetekben enyhülnek terhei. A bajor tartományi kormány pénteki rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy a tartományok cselekvőképességének veszélyeztetése miatt panaszt tesz az alkotmánybíróságon a szövetségi kormány ellen, ha az nem gondoskodik a menedékkérők áradatának korlátozásáról. Horst Seehofer bajor miniszterelnök a kabinet ülése után sajtótájékoztatón egyebek között kifejtette, hogy a menedékkérők nagy száma biztonsági kockázatot is jelent. Ezzel kapcsolatban Peter Altmaier hangsúlyozta, hogy a menedékkérők gyors és tömeges beáramlása természetesen nagy kihívás, ezért a szövetségi hatóságok "fokozott éberséggel" követik a folyamatot. Ugyanakkor a szövetségi rendőrség, a szövetségi bűnügyi hivatal és a hírszerző szolgálatok eddig nem találtak arra utal jeleket, hogy a menekülthullám veszélyeztetheti Németország biztonságát. A bajor kormány szerint el kell érni, hogy az uniós partnerek térjenek vissza a menekültügyet szabályozó dublini előírásokhoz. Ellenkező esetben vissza kell fordítani a határokon a biztonságos harmadik országból érkező menedékkérőket. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter a müncheni követelésekre reagálva megjegyezte: "nem a bajor-osztrák határon, hanem az uniós külső határokon lehet hatékonyan és tartósan kezelni a problémát". Az Angela Merkel vezette konzervatív CDU-val és a Horst Seehofer vezette bajor testvérpárttal, a CSU-val nagykoalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) is hűvösen fogadták München harcias állásfoglalását. Az SPD-s igazságügyi miniszter, Heiko Maas értetlenségének adott hangot az alkotmánybírósági eljárásra vonatkozó fenyegetéssel kapcsolatban, és úgy vélte, hogy a bajor kormány csupán "cirkuszol". Közben az SPD két vezetője, Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a Der Spiegel című hetilap szombati, digitális formátumban péntek este megjelent számában egy vendégkommentárban a menekültáradat feltartóztatását sürgette. Hangsúlyozták: Németország nem tud tartósan évente egymilliónál is több menekültet befogadni és integrálni, ezért mindent meg kell tenni, hogy "ismét csökkenjen" az országba érkező menedékkérők száma. Ezzel kapcsolatban Peter Altmaier az ARD-nek elmondta, hogy figyelmesen tanulmányozta az írást, és nem talált benne olyan követelést, hogy jelöljék ki a befogadandó menekültek számának felső határát. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben és az alaptörvény előírásai miatt nem is lehetne ilyen határt kijelölni. Ugyanakkor a kormány arra törekszik, hogy rendezettebb legyen a menedékkérők beáramlása, és más uniós tagállamok is kivegyék részüket a válság terheiből. A kormány azon is dolgozik, hogy javuljon a válsággócok térségében élő menekültek helyzete. Ha ezek a törekvések sikerre vezetnek, fokozatosan csökken majd a menedékkérők száma Németországban - mondta a kancelláriaminiszter.

A Fidesz szerint európai politikai tényezővé válhat a visegrádi csoport a schengeni külső határai védelme érdekében kötött határrendészeti együttműködésének köszönhetően - KLIKK: http://szegedma.hu/?p=578697

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 10.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.