origo.hu
Szlovénia lesz a horvát C terv cinkosa
Horvátországnak van Szlovéniával egyeztetett terve a migránsválság kezelésére, amely az után lép életbe, hogy Magyarország éjféltől lezárja a magyar-horvát zöldhatárt - közölte a horvát kormányszóvivő, akit a Reuters hírügynökség és az Index.hr horvát hírportál idézett pénteken.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
20.26: Ausztria megerősíti déli határainak ellenőrzését
Ausztria megerősíti déli határainak ellenőrzését szombattól - jelentette be a karintiai rendőrség péntek este. A szóvivő közlése szerint eddig csak a szlovén-osztrák határon lévő Karavankák-alagútnál és Loibl-hágónál ellenőrizték az áthaladókat, azonban szombat este nyolc órától ezt már több helyen is megtehetik Karintia tartományban. Ellenőrzések várhatók Lavamündnél, a Seebergsattel hegyszorosnál, Grablach bei Bleiburgnál és a Wurzen-hágónál. Karintiába ötven rendőrt vezényelnek át szombaton Bécsből, Tirolból és Vorarlbergből. Hasonló intézkedéseket terveznek Ausztria stájerországi határátkelőinél, és több katonát, rendőrt vezényelhetnek át más tartományokból. Stájerország tartományban Bad Radkersburg, Murafigye (Mureck) és Spielfeld határátkelőknél lehet számítani ellenőrzésre szombaton. Minderről a karintiai rendőrségi szóvivő azután beszélt, hogy Budapesten bejelentették, Magyarország szombat éjféltől lezárja a magyar-horvát zöldhatárt.
19.41: Horvát belügyminiszter: Horvátország a szlovén határra szállítja a migránsokat
Horvátország életbe lépteti a C-tervet, vagyis a szlovén határa szállítja a migránsokat, és nem irányít több menedékkérőt a magyar határa - jelentette be Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak pénteken Opatovacon, néhány órával az után, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten bejelentette a magyar-horvát zöldhatár éjféltől történő lezárását. Ranko Ostojic kijelentette, hogy a Szerbia felől belépő migránsokat az észak-horvátországi Csáktornyára (Cakovec) szállítják. Három helyen - Macelj és Muraszerdahely (Mursko Sredisce) közúti átkelőn, valamint a muraszerdahelyi vasút vonalán - léphetnek be Szlovéniába. Ostojic elismerte, hogy Szlovéniával nem kötöttek megállapodást a magyar határzár utáni időszakra, és a zágrábi sajtó által emlegetett C-terv nem közös horvát-szlovén, hanem csupán horvát terv. A magyar határa nem irányítanak több menedékkérőt, mert ilyen körülmények között ez csak további "szenvedést" okozna nekik - mondta a belügyminiszter. A tárcavezető elmondta: Zágráb megpróbált Magyarországgal tárgyalni arról, engedélyezze, hogy a horvát hatóságok a migránsokat az opatovaci befogadóállomásról vonattal egyenesen az osztrák határig szállítsák, továbbá garantálták volna azt is, hogy ugyanúgy egyetlen illegális bevándorló sem marad magyar területen, mint eddig, de ezt a magyar hatóságok elutasították. Horvátország eredeti, A-terve az volt, hogy regisztrálja, majd átengedi az országon a migránsokat, vagyis korridort nyit Ausztria és Németország felé. Ez azonban egy nap alatt káoszhoz vezetett. Politikai elemzők szerint a B-terv, miszerint a magyar határ felé irányítják a migránsokat, válasz volt a dugába dőlt A-tervre, amely voltaképpen nem is létezett. A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 186 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt.
19.10: Orbán-interjú a Focusban: "Európa értékeit védelmezzük"
"Európa értékeit védelmezzük" címmel közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Focus című német hírmagazin a szombaton megjelenő, digitális formátumban péntek este kiadott számában. A Focus az interjú bevezetőjében kiemelte, hogy Orbán Viktor párhuzamos társadalmakra figyelmeztet és 20 millió menekülttel számol. A kormányfő egyebek között elmondta: a görögök nem tartották be a schengeni szerződés előírásait, és ezzel "lehetetlen helyzetbe hozták Magyarországot és Ausztriát". Magyarország azonban a magyar-szerb határon érvényesíti a szerződés előírásait, és ettől a héttől kezdve a magyar-horvát határon is így tesz. "Meglehet, hogy ez egyeseknek nem tetszik" - mondta Orbán Viktor.
18.18: A DK elítéli a határzárat
A szerb határon felépített kerítéshez hasonlóan az immár az EU-n belülre, a horvát-magyar határra tervezett teljes határzár ötletét is elítéli a Demokratikus Koalíció (DK) - közölte az ellenzéki párt pénteken az MTI-vel. A DK emlékeztetett Ferenc pápa két, az európai migrációval kapcsolatban elhangzott gondolatára. Az egyik szerint "előbb-utóbb minden fal leomlik", a másik szerint "a falak sohasem jelentenek megoldást, a hidak építése viszont igen". Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken sajtótájékoztatón jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. Közölte: a határátkelőhelyek - szigorított ellenőrzéssel - továbbra is működnek a magyar-horvát határon.
18.16: Adomány: négyszáz kilogramm vadhúst kaptak a határon szolgáló katonák
A határon dolgozó katonáknak 400 kilogramm vadhúst ajánlott fel a Vadex Mezőföldi Zrt. és az Öreglaki Vadfeldolgozó Kft. Az adományt a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium nevében Vargha Tamás parlamenti államtitkár vette át pénteken Kaposváron, az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred laktanyájában. Az államtitkár hangsúlyozta: óriási feladatat, amit a katonák ellátnak, "de ez az a feladat, amire a katona egész életében készült, hogy megvédje Magyarországot". Sok-sok hónapja már, hogy a délről érkező népvándorlás kihívás elé állítja Magyarországot, amely nemcsak saját határait kell, hogy megvédje, hanem az európai uniós tagságból rá háruló feladatként és kötelességként a schengeni határok védelmét is el kell látnia mind a magyar-szerb, mind a magyar-horvát határszakaszon - fogalmazott Vargha Tamás. Az államtitkár köszönetet mondott a határon szolgálatot teljesítő katonáknak, és mindazoknak, akik a lehetőségükhöz mérten segítik a katonák munkáját, így köztük a most átadott vadhús adomány felajánlóinak. Az államtitkár Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselőjeként arról is beszámolt, hogy Székesfehérvár önkormányzata tízmillió forint értékben mobil wifi eszközöket ajánlott fel, hogy ezzel megkönnyítsék a határon szolgáló katonáknak kapcsolattartást a családtagjaikkal. Az adományozó nevében Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára köszönetét fejezte ki a katonáknak, akik Magyarország, egyúttal a schengeni határ védelmével az Európai Unió határait is védik. Fontosnak nevezte, hogy ebben a helyzetben az állami erdőgazdaságok és az ország két vadhúsfeldolgozójának összefogásával - ha közvetett módon is - de segítsék a határon szolgálatot teljesítő katonákat. Gavlik Péter ezredes, az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred parancsnoka közölte: jó helyre kerül az adomány, jelenleg is több ezer katona teljesít szolgálatot a határon, akiknek az ellátmányába már a hétvégén bekerül a most kapott vadhús. Hozzátette: sokat jelent számukra az a gondoskodás, amelyet a magyar társadalom, a magyar emberek tanúsítanak a katonák iránt.
17.54: Horvátországnak van Szlovéniával egyeztetett terve a magyar határzár utáni helyzetre
Horvátországnak van Szlovéniával egyeztetett terve a migránsválság kezelésére, amely az után lép életbe, hogy Magyarország éjféltől lezárja a magyar-horvát zöldhatárt - közölte a horvát kormányszóvivő, akit a Reuters hírügynökség és az Index.hr horvát hírportál idézett pénteken. "
Zoran Milanovic
horvát kormányfő állandó kapcsolatban áll
Miro Cerar
szlovén miniszterelnökkel. Csütörtöki brüsszeli megbeszélésük után Milanovic és Cerar kormányfő pénteken is többször beszélt telefonon az időszerű menekülthelyzetről. Horvátországnak már korábban volt C terve, amelyről Szlovéniával állapodott meg. Abban az esetben, ha Magyarország lezárja a határt, Horvátország elkezdi végrehajtani ezt a tervet Szlovéniával egyetértésben és állandó koordinációval" - mondta a szóvivő, akit sem az Index.hr, sem a Reuters nem nevezett meg. A szóban forgó tervről
Ranko Ostojic
horvát belügyminiszter péntek este tájékoztatja a közvéleményt.
Vesna Pusic
horvát külügyminiszter a Nova TV horvát televíziónak úgy nyilatkozott: Magyarország azzal, hogy határzárat rendel el, nem fogja tudni megállítani a migránsokat, azok továbbra is jönni fognak Horvátországba és Szerbiába is. A külügyminiszter úgy vélte, az unió külső határait Görögországban kell megvédeni, amelyre ott van a Frontex, az Európai Unió határőrizeti szerveinek koordinációjáért felelős intézménye. Magyarországnak nem állhat érdekében, hogy destabilizálja szomszédait - tette hozzá. Az Index.hr azt írta, korábban olyan találgatások voltak, hogy a közös horvát-szlovén terv a menekültek Szerbiába való visszatérítését jelenti, de a hírportál nem hivatalosan úgy értesült, hogy valójában a menekülteknek a horvát-szlovén határhoz való elszállítását irányozza elő.
17.36: Együtt: A horvát-magyar határ lezárásával a Fidesz-KDNP beszállt a horvát választási kampányba
Az Együtt szerint a horvát-magyar határ lezárásával a Fidesz-KDNP beszállt a horvát választási kampányba - közölte a párt pénteken az MTI-vel. Az Együtt azt kérdezi a magyar kormánytól: hogyan lehetséges az unió területén belül határzárat felépíteni, milyen üzenetet hordoz ez? A visegrádi országokkal erőltetett közös fellépés helyett miért nem a szerb-magyar, a horvát-magyar és a román-magyar együttműködést és bizalmat kívánja helyreállítani? Azt írták, az Együtt továbbra is az emberséges és a magyar emberek számára biztonságot teremtő menekültpolitikát tekinti helyesnek, és amit a Fidesz-KDNP tesz, az nem ilyen. A párt szerint a kötelező kvóta nélkül Magyarország csak "gyáván kivonja magát" egy olyan megoldásból, amelyben minden uniós országnak részt kell vennie. Úgy fogalmaztak: "ez a határzár egy újabb embertelen és gyáva, egyoldalú gesztus", amellyel Magyarország másokra tolja át a felelősséget, de ezzel csak súlyosbítja a válságot, és segíti az európai populista jobboldal megerősödését. Az Együtt követeli, hogy Magyarország újabb kerítések építése helyett tegye a dolgát a Dunántúlon, és végezze el az uniótól elvárt regisztrációs feladatait.
17.22: LMP: a határzár nem megoldás
Az LMP szerint a határzár nem oldja meg a migrációs válságot, a kerítés csak ideiglenes útelterelés lesz addig, amíg nem kezelik a probléma gyökerét, és nem csökkentik az unió felé induló migránsok számát. Az ellenzéki párt pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: közös európai cselekvési tervre van szükség, mert ennek hiányában hamarosan az unió minden külső és belső határán kerítés húzódhat majd. Megjegyezték, hogy az LMP azért készített 24 pontos, hazai és nemzetközi intézkedéseket egyaránt tartalmazó intézkedéscsomagot, mert azt gondolja, hogy az abban leírtak párhuzamos megvalósítása megoldást jelent a migrációs válságra. Emellett a párt szerint növelni kell az unión kívüli menekülttáborok kapacitását, és egységes uniós menekültügyi eljárásra és intézményrendszerre van szükség.
17.21: PM: tévút horvát határzár
A Párbeszéd Magyarország (PM) szerint az újabb határzár ellentétes a nemzetközi egyezményekkel, és nem oldja meg a menekültválságot. Az ellenzéki párt pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a határ lezárása nem csökkenti érdemben a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást, csak arra jó, hogy a felelősséget a szomszédos országokra tolják. A szerb határ lezárása után is több menekült érkezett az országba, mint korábban - közölték. Álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy a folyamatban lévő EU-s vizsgálat vége előtt lezárták a horvát határt, ezért a párt felszólította a kormányt, hogy oldja fel a határzárat, és tartsa tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi szabályokat a menekültválság kezelésekor. Emellett a PM garanciát vár arra, hogy a Fidesz-kabinet betartja a menekültkérelmek befogadásával kapcsolatos nemzetközi jogszabályokat.
16.57: Huszonnyolc ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt Huszonnyolc ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság pénteken - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, hogy a bíróság tizenegy vádlottat egy évre, tizenhetet két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak többsége szír vagy iraki állampolgárságúnak vallotta magát, de volt köztük olyan is, aki koszovói, illetve török személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül, vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.
16.54: MSZP: tisztáznia kell a kormánynak, ki és mi alapján hozott döntést
Az MSZP szerint a horvát határzárral kapcsolatban a kormánynak tisztáznia kell, hogy ki és mi alapján hozta meg a döntést.
Harangozó Tamás
, a párt frakcióvezetője, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke szerint a nemzetbiztonsági kabinetnek a magyar törvények alapján nincs jogosultsága a határzárról döntést hozni, mert az csupán a kormány tanácsadó, véleményező testülete. Jogilag nem létező döntést pedig a rendőrség és a honvédség nem hajthat végre. Álláspontja szerint, ha a kormány a lépésről nem egyeztetett, csak egyoldalúan közölte döntését a környező országokkal, akkor egyedül a kabinetet fogja terhelni minden felelősség, ha a következő napokban a határ mentén elszabadul a káosz és az erőszak.
16.50: A német Bundesrat megszavazta a menekültügyi reformcsomagot A várakozásoknak megfelelően elfogadta a német szövetségi kormány menekültügyi csomagját a törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat pénteken, így november 1-jén életbe lépnek az új szabályok, amelyek az elutasított menedékkérők gyorsabb hazajuttatását és a menekültstátus megszerzésére esélyes kérelmezők gyorsabb beilleszkedését szolgálják, és új alapokra helyezik a menekültügyi rendszer finanszírozását. A tartományi kormányok küldötteiből álló Bundesratban nagy többséggel fogadták el a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) már csütörtökön megszavazott jogszabálycsomagot. A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormánya a Bundestagban ellenzékben lévő erők - Baloldal, Zöldek - támogatására szorult a Bundesratban. A Baloldal csak Türingiában van kormányon, az SPD-vel és a Zöldekkel irányítja a tartományt. A tartományi kormánykoalíció előre jelezte, hogy tartózkodnak a Bundesrat szavazásán, mert a három párt nem jutott közös álláspontra a menekültügyi reform ügyében. Ugyanakkor a Zöldek részéről Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke, Winfried Kretschmann már korábban és a szavazás előtti vitában is kiemelte, hogy támogatják az új szabályokat. Válság idején "konfliktuskereső magatartás helyett kompromisszumkészségre" van szükség, és a demokratikus pártoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek az együttműködésre - mondta Winfried Kretschmann. Hangsúlyozta: a menekültügyi reform "fontos jelzés kifelé, Európának, de befelé is, a demagógoknak és a jobboldali populistáknak". A Bajorországot kormányzó CSU részéről Marcel Huber, a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer hivatalát vezető államminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy Németország befogadóképességének korlátozottsága miatt gátat kell szabni a bevándorlásnak. Felvetette, hogy az uniós külső határ védelme mellett arról is el kellene gondolkodni, hogy miként lehet megvédeni az uniós belső határokat, például a bajor-osztrák határt. Ugyanakkor jelezte, hogy ennek mikéntjéről a müncheni vezetésnek nincsenek határozott elképzelései. "Arról, hogy ez hogyan is nézne ki konkrétan, ma még nekem sincs válaszom" - mondta Marcel Huber. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi migrációs folyamatokat elemző részlegének vezető kutatója, Thomas Liebig szerint a Bundesrat döntésével útnak indított reformnak két fő hatása lehet. Az átalakítás egyrészt "jelzés azoknak a menekülteknek, akik még nem indultak el Németország felé", másrészt pedig csökkenheti a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkáni kérelmezők számát - mondta Thomas Liebig a Bild című lapnak. Az albán kérelmezők száma már csökkenésnek is indult, ami a szigorításokról szóló diskurzusnak tulajdonítható - jegyezte meg. A reform alapvető változást, az esélyek csökkenését, a lehetőségek szűkülését jelenti mindazok számára, akik nem háború vagy elnyomás elől menekülnek, de a Szíriából és más háborús övezetekből származó menekültek helyzetét nemigen befolyásolja - mondta az OECD szakértője. November 1-jétől valamennyi EU-n kívüli nyugat-balkáni állam biztonságos származási országnak számít, így az onnan érkezett, becslések szerint több százezer menedékkérőt gyorsabban haza lehet toloncolni, és a berlini vezetés reményei szerint a biztonságos származási ország besorolás csökkenti az ösztönzést arra, hogy a szegénység és kilátástalanság miatt hazájukat elhagyó nyugat-balkáni emberek "bevándoroljanak" a német menekültügyi rendszerbe. A védelemre nem szoruló embereket vonzó úgynevezett rossz ösztönzők kiiktatását szolgálja egy sor további új szabály is; csökkentik a készpénz arányát a menedékkérők juttatásaiban, 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki. A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket. A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot.
15.26: Szijjártó: éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt
Éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt - jelentette be
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján pénteken, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után. Közölte: a határátkelőhelyek - szigorított ellenőrzéssel - továbbra is működnek a magyar-horvát határon. Szijjártó Péter azt mondta, a magyar-horvát zöldhatár lezárásától hasonló eredményt várnak, mint a szerb határszakaszon már bevezetett ugyanilyen intézkedéstől. A miniszter közlése szerint a zöldhatár zárásáról tájékoztatták a budapesti horvát nagykövetet - aki csalódottságának adott hangot -, valamint a térségbeli külügyminisztereket is. Bővebben
ITT.
15.39: Az EU tagországok közül Szlovákia lakossága ért egyet a legkevésbé a menedékkérők "jobb" újraelosztásával Az Európai Unió (EU) összes tagországa közül Szlovákiában ért egyet a lakosság legalacsonyabb hányada - a megkérdezettek 31 százaléka - a kontinensre érkező menedékkérők "jobb" újraelosztásával - derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményeit az Európai Parlament (EP) információs irodájának munkatársai ismertettek pénteken Pozsonyban. Az EP megbízása alapján végzett felmérés, amelyben a migránsválsággal kapcsolatos kérdéseket tettek fel, szeptember végén készült több mint 28 ezer ember megkérdezésével, egyidejűleg az EU összes tagországában. A felmérés egyik kérdése így hangzott: "Egyetért azzal, hogy a menedékkérőket jobban kellene elosztani az összes EU tagország között?" Erre a kérdésre az igennel válaszolók aránya az összes uniós tagország közül Szlovákiában volt a legalacsonyabb, mindössze 31 százalékot tett ki, míg a megkérdezettek 60 százaléka határozottan elutasította a felvetést. A menedékkérők (a jelenleginél) "jobb" újraelosztását még a szlovákiai aránynál is magasabb mértékben utasították el Csehországban, ahol a megkérdezettek 61 százaléka volt ellene, 33 százalékuk pedig támogatta. A kérdésre választ adók közül Németországban volt a legmagasabb a menedékkérők "jobb" újraelosztását támogatók aránya (97 százalék), miközben Magyarországon a megkérdezettek 64 százaléka vélekedett ugyanígy. Az uniós felmérésben résztvevők válaszai között az egyes országok viszonylatában igen nagy eltérések mutatkoznak. Ez elemzői vélemények szerint részint annak köszönhető, hogy a felmérésben feltett kérdés többféleképpen is értelmezhető, de annak is, hogy a válaszadók között jelentős eltérések vannak a tekintetben, hogy országukat eddig mennyire érintették közvetlenül a migránsválság következményei. A felmérés készítői egy másik kérdésben arra keresték a választ, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet azzal az állítással, hogy a migránsválság tekintetében több döntést kellene meghozni uniós szinten. A migránskérdésben az uniós szintű döntéshozatal erősítését a legnagyobb mértékben a ciprusiak (81 százalék), illetve Németország lakosai (80 százalék) támogatták, ugyanakkor az ilyen választ adók aránya az összes tagország közül Szlovákiában, Lengyelországban és Észtországban volt a legalacsonyabb, egyaránt 40 százalékot tett ki. Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka válaszolt így. Az egyes tagországok lakosai által adott válaszokban magas volt az eltérések aránya arra a kérdésre is, hogy a megkérdezettek mennyire érzik úgy, hogy a legális migránsokra szüksége van országuk egyes gazdasági ágazatainak. Erre a kérdésre igen választ a legnagyobb arányban Svédországban (79 százalék), Luxemburgban (77 százalék), illetve Németországban (72 százalék) adtak a felmérés résztvevői, míg a legalacsonyabb mértékben Szlovákiában és Cipruson (a válaszadók 31 százaléka), Csehországban (36 százalék) és Magyarországon (38 százalék) vélekedtek így.
15.11: Szlovénia megszüntette az ideiglenes útlevél-ellenőrzést magyarországi határán
Szlovénia megszüntette az ideiglenesen bevezetett útlevél-ellenőrzést magyarországi határán pénteken. Ljubljana szeptember 17-én állította vissza az útlevél-ellenőrzést tíz napra, majd pedig meghosszabbította húsz nappal. Az intézkedés oka a migrációs emberáradat volt. Szlovénia 2007-ben csatlakozott a schengeni övezethez, amelyen belül a tagországok állampolgárai útlevél-ellenőrzés nélkül, szabadon közlekedhetnek. Az idei szeptemberi volt az első eset, hogy Ljubljana visszaállította az ellenőrzést. A szigorítás feloldását - pontosabban azt, hogy nem hosszabbították meg ismét - a szlovén rendőrséggel azzal indokolta, hogy immár nincs szükség rá, ám hozzátette, hogy a magyar határ nem marad ellenőrzés nélkül.
14.50: Több mint 7000 menekültet vett őrizetbe eddig a cseh rendőrség Több mint 7000 menekültet vett őrizetbe az év első kilenc hónapjában a cseh rendőrség, ami a duplája a tavalyi év azonos időszakában őrizetbe vetteknek - közölte pénteken Prágában Katerina Rendlová, a cseh idegenrendészet szóvivője. Tavaly 4822 illegális külföldi bevándorlót vettek őrizetbe a cseh hatóságok. Az őrizetbe vett migránsok száma Rendlová szerint májustól folyamatosan emelkedik. Rekordhónapnak augusztus számít, amikor 1767 külföldi bevándorlót fogtak el a rendőrök. Csehország augusztus közepétől megszigorította államhatárai őrzését, szeptember közepétől pedig szúrópróbaszerűen a cseh-osztrák zöldhatárt is ellenőrzik. A január-szeptemberi időszakban 150 embercsempészt is őrizetbe vettek, ötvennel többet mint tavaly. A csempészek többsége gépkocsijával érvényes úti okmányok nélküli külföldi állampolgárokat szállított Csehországban. Az őrizetbe vett külföldiek többsége szír, afgán, pakisztáni, iraki és koszovói származású volt. Menedéket 1115 külföldi állampolgár kért az első kilenc hónapban Csehországban, míg a tavalyi év azonos időszakában csak 301. A menedékkérők több mint felét ukrán állampolgárok tették ki. A második helyen a kubaiak, míg a harmadikon a szír állampolgárok vannak. Szeptember végéig hivatalosan 46 külföldi állampolgár kapott menedéket Csehországban. A belügyminisztérium hivatalos kimutatása szerint szeptember végén több mint 460 ezer külföldi állampolgárt élt Csehországban. Közülük 257 ezren állandó tartózkodási engedéllyel, míg a többiek ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
12.05: Németországban tűz ütött ki egy menekültszállásnak szánt épületben Tűz ütött ki péntekre virradó éjjel egy menekültszállásnak szánt épületben a németországi Schleswig-Holstein tartományi Flensburgban. A városban egy üresen álló emeletes társasház földszintjén keletkezett tűz, egyelőre ismeretlen okból. Egy lakás kiégett, több további lakásban károk keletkeztek. Sérülés nem történt. Az ügyben nyomozás indul. Szemtanúk szerint nagy csattanást lehetett hallani, mielőtt felcsaptak a lángok a földszinti lakásból. Az épület előtt betört ablakok üvegcserepei hevernek - számolt be online kiadásában a Schweriner Volkszeitung című lap. A tulajdonos eredetileg le akarta bontani a lakatlan épületet, de a menekültválság miatt végül inkább három szintet bérbe adott az önkormányzatnak 2017 tavaszáig. A lakásokba 40-45 menedékkérőt akartak elhelyezni. Az első lakók beköltöztetését a jövő hétre tervezték. Németországban szinte naponta gyulladnak ki menekültszállások. Többnyire még lakatlan, de menedékkérők elhelyezésére már előkészített épületekben keletkezik tűz, a hatóságok szerint rendszerint szándékos gyújtogatás miatt. Csak az előző héten - október 5-től 11-ig - hét ilyen eset történt. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy a támadásokat nagyobb, több tartományra kiterjedő hálózatok vagy szélsőjobboldali terrorista sejtek szerveznék. Az eddig azonosított elkövetők 70 százaléka a gyújtogatás helyszínének térségéből, vagy az adott településről származik.
11.19: Schetyna: katasztrófát jelentene a Merkel által javasolt állandó migránselosztási mechanizmus Katasztrófát jelentene Európának, amennyiben elfogadná az Angela Merkel német kancellár által a migránsválság megoldására javasolt állandó áthelyezési mechanizmust, ehelyett Európa külső határainak védelméről kell döntést hozni - jelentette ki Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. A lengyel külügyi tárca vezetője arra reagált, hogy az EU-csúcstalálkozón uniós források szerint Németország feszültséget okozott azzal, hogy megpróbálta a zárónyilatkozatba illeszteni az Európai Bizottságnak a menekültek állandó elosztási mechanizmusával kapcsolatos javaslatát. Schetyna kijelentette: Lengyelország "nem hátrál meg Angela Merkel elől", és Varsó álláspontját az Európai Unió tagállamainak "határozott többsége" osztja. "Ez képtelenség. Katasztrófát jelentene Európára nézve, ha most mi, európai politikusok megmondanánk, hogy tovább osztogatjuk a migránsokat, és magunkra kényszerítjük a következő menekülthullámok áthelyezését" - jelentette ki a lengyel külügyminiszter. Hozzátette: az EU-tagországoknak a külső határok védelméről és a menekültek regisztrációs központjairól kell döntést hozniuk, nem pedig elosztási mechanizmust kell bevezetniük. Úgy vélte, hogy a német lépést belpolitikai tényezők befolyásolják. "A bevándorlást illetően a német belpolitika nem a legjobb napjait éli, ezért történnek próbálkozások jobb külső kép, arculat kialakítására. Ennek semmi köze az európai döntésekhez" - szögezte le. Lengyelország elutasítja az állandó menekültelosztási mechanizmust. Ehelyett júniusban önkéntes alapon beleegyezett 2 ezer észak-afrikai és közel-keleti menekült befogadásába, az uniós belügyminiszterek szeptemberi tanácskozásán pedig további 4 és fél ezer migráns befogadását vállalta. Ewa Kopacz lengyel kormányfő csütörtökön cáfolta a WSieci című lengyel konzervatív hetilap hét eleji, az Európai Bizottság egyik meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozó értesülését, miszerint a lengyel kormány "titokban" összesen 100 ezer migráns átvállalását ígérte volna meg Brüsszelnek. A lengyel miniszterelnök péntek reggel megerősítette a lengyel sajtó csütörtök esti értesüléseit, miszerint Csehország és Szlovákia után Lengyelország is segítséget küld Magyarország déli határának védelmére. Ewa Kopacz közölte: 70 határőr és több terepjármű, ezen belül öt éjjellátó készülékkel felszerelt kocsi készül Magyarországra. Emellett Lengyelország az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) missziója keretében Európa déli határának védelmére további 40 embert szán. Lengyelország eddig 40 határőrrel, 1 repülőgéppel és 1 helikopterrel szállt be a Frontex missziójába, a helikoptert október elején a magyar-horvát határ őrizetére irányították át.
09.51: Több mint 380 ezren lépték át illegálisan a határt idén
Ebben az évben - csütörtök éjfélig - 383 453-an lépték át illegálisan a határt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Gál Kristóf elmondta, hogy csütörtökön 4808 migránssal szemben intézkedtek a rendőrök, a horvát határon 4798, a szerb határon 8 emberrel szemben. (További két bevándorlót máshol tartóztattak fel.) A határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt a rendőrség szeptember 15-étől csütörtök éjfélig 741 emberrel szemben rendelt el nyomozást - tette hozzá. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese azt közölte, hogy idén eddig 176 398 menedékjogi kérelem érkezett a hivatalhoz, ebből öt csütörtökön. A péntek reggel nyolc órai adat szerint a befogadó intézményekben 553 ember tartózkodik. Határzár tiltott átlépése miatt a bíróságok által elrendelt kiutasítás végrehajtása érdekében 460 ember idegenrendészeti őrizetét rendelte el a hatóság, csütörtökön pedig öt ilyen ügyben rendelkezett a hatóság, szíriai és indiai állampolgárokkal szemben - tette hozzá Kiss Attila.
09.33: Szlovénia is megteszi a szükséges lépéseket Szlovénia is megteszi a szükséges lépéseket, ha "Magyarország lezárja horvátországi határszakaszát a migránsok előtt, ami miatt azok Szlovénia felé vehetik az irányt" - közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök pénteken újságírókkal Brüsszelben, az EU-csúcs után. A szlovén miniszterelnök kijelentette: Ljubljana intenzíven készül a megfelelő lépésekre, de nem szeretne egyoldalú döntést hozni. A problémáról ezért beszélt Orbán Viktor magyar, Zoran Milanovic horvát és Werner Faymann osztrák miniszterelnökökkel is az EU-csúcson. Cerar szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Magyarország valóban "radikális lépésre" szánja el magát, és határzárat rendel el, amit ő személyesen nem támogat. A szlovén miniszterelnök döntőnek tartja, hogy a jövőben Németország hogyan viszonyul a migránskérdéshez. "Ha tőlünk északra elkezdik lezárni a határokat, Szlovénia és hasonlóan fog cselekedni, mert nem engedhetjük meg, hogy ellenőrizetlen számban ellepjenek minket a menekültek, illetőleg a migránsok" - szögezte le.
09.00: Harminc eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt Harminc újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt csütörtökön - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint ketten Kelebiánál, ketten Ásotthalomnál, a többiek pedig ismeretlen helyen léptek Magyarország területére, őket Szeged külterületén állították elő. Tizennyolcan a már mások által megrongált határzáron keresztül, tizenketten a kerítésen átbújva, átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - tizenhárman szír, tizenegyen iraki, hárman-hárman pedig koszovói, illetve török állampolgárnak vallották magukat. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 522 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész. A szóvivő kitért arra is, a Csongrád Megyei Főügyészség idén eddig embercsempészés bűntette miatt 209 eljárásban intézkedett. Ezek közül 125 esetben emelt vádat vagy állította az elkövetőt bíróság elé. Jogellenes tartózkodás elősegítésének vétsége miatt 192 ügyben intézkedett az ügyészség, kilenc esetben emelt vádat vagy kezdeményezett gyorsított eljárást. Tavaly e bűncselekmény miatt mindössze három ügyben emeltek vádat.
08.48: Milanovic: Zágrábnak van megoldása a menekültválság kezelésére
A horvát állampolgárok nyugodtak lehetnek, Zágrábnak van megoldása a menekültválság kezelésére, függetlenül attól, hogy Magyarország mit tervez határával - mondta
Zoran Milanovic
horvát miniszterelnök újságíróknak pénteken Brüsszelben, az EU-csúcs után. A kormányfő kijelentette: Horvátországnak van terve, Magyarország pedig "nem lényeges", ezért azt csinál, amit akar. "Az állampolgárok biztonságban vannak, nyugodtan alhatnak, nem áll fenn semmilyen veszély, és ebben a pillanatban ez a legfontosabb" - hangsúlyozta. A horvát miniszterelnök arra reagált, hogy
Szijjártó Péter
magyar külügyminiszter csütörtökön a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva közölte: ha ez Európai Unió nem hoz létre közös határvédelmi egységet a görög schengeni határ biztosítására, akkor Magyarország kész lezárni saját schengeni határát Horvátországgal. Zoran Milanovic szerint Magyarország politikája nem talált megértésre az Európai Unióban. A horvát miniszterelnök beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is az EU-csúcs előtt. Milanovic elmondta: arra jutottak, hogy Magyarország nem küld katonákat a horvát-magyar határra, csak a szerb-magyarra. "A kérdés az, minek oda katonaság, ha ott a fal" - mondta. Újságíró kérdésre, mit tesz Horvátország, ha nem irányíthatja többé a magyar határra a migránsokat, Milanovic megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy mindenki nyugodt lehet, de a tervekről és a különböző lehetőségekről nem beszélt.
Orbán Viktor
miniszterelnök péntekre hívta össze Budapesten a nemzetbiztonsági kabinetet, ahol megvitatják a helyzetet, és meghozzák a szükséges döntést a horvát határzár ügyében.
08.32: Kovács Zoltán: az uniós csúcson nem döntöttek a külső határok védelméről
A külső határok védelméről, vagyis a legfontosabb kérdésről nem született döntés a péntek virradóra véget ért
uniós csúcson- jelentette ki az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán
úgy vélekedett: a határvédelemről szóló döntés annál is inkább sürgető volna, mert máig 380 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, vagyis a schengeni határra és a migránsok száma az év végéig elérheti a 600-700 ezret. A helyzet nem tartható fenn, mindenkinek az volna az érdeke, hogy a görög-török határon megfogható legyen az emberáradat - tette hozzá a politikus. Szerinte a külső határok védelméről szóló döntés elodázása nem csak a Szíriából érkezők felé, de Afrika felé is rossz üzenet; azt közvetíti, hogy az unió nem képes a hatékony határvédelemre. Közlése szerint a kerítésépítés nem a legjobb megoldás, de egyelőre nincs jobb. Ugyanis a belső határok megszűnése nem jelenti azt, hogy a külső határok is megszűntek volna. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem a határokat, hanem csak a zöldhatárt zárta le Szerbia felé az ellenőrizetlen migráció meggátolására. Arra a kérdésre, hogy amennyiben a Nemzetbiztonsági Kabinet pénteki ülésén dönt a horvát-magyar zöldhatár lezárásáról, felkészültek-e a hatóságok az intézkedés végrehajtására, a kormányszóvivő azt válaszolta: a biztonsági határzár kész és az élőerő is rendelkezésre áll, tehát meg tudják védeni a déli határt Horvátország felől is.
07.34: Csütörtökön 4800 határsértőt fogtak el
A rendőrök tiltott határátlépés miatt 4808 embert fogtak el csütörtökön - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a rendőrség honlapján pénteken. Közokirat-hamisítás miatt négy emberrel szemben indult büntetőeljárás - írták.
07.09: Embercsempész testvérpárt fogtak el
Egy embercsempész testvérpárt fogtak el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai szerdán egy XV. kerületi családi házban - közölte a rendőrség péntek reggel a police.hu oldalon. A megalapozott gyanú szerint a 22 éves S. Olivér és a 23 éves S. Norbert szervezte be azokat a magyar állampolgárokat, akik illegális bevándorlók utazását szervezték. Néhány esetben a sofőrök is bevontak további szállítókat - írták. A gyanúsítottak az eddigi adatok szerint csaknem ötven illegális bevándorlót juttattak Nyugat-Európába, akiknek egy útért fejenként nyolcszáz-ezer eurót kellett fizetniük. Ebből az összegből megosztva részesedett a sofőr és a szervező. A két férfi elfogásával egy időben a nyomozók a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható mobiltelefonokat és külföldi útleveleket foglaltak le. Várhatóan mind a gyanúsítottak, mind a bizonyíthatóan külföldre szállított illegális bevándorlók száma tovább nő - közölték. A rendőrök a testvérpárt embercsempészés megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették őket és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024