origo.hu
Fél nap után beengedte Szlovénia a migránsokat
Fél napos várakozás beengedték a hatóságok Szlovéniába hétfő délután azt a több száz migránst, akik előzőleg a horvát és a szlovén határátkelő között rekedtek a horvátországi Drávamagyaródnál (Trnovec), a senki földjén.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
20.31: Osztrák belügyminiszter: Ausztria nem szabta meg a befogadható menekültek számát Ausztria nem szabta meg az általa befogadható menekültek számát, hiszen nem tudja pontosan, hogy mekkora a migránsáradat - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter hétfőn. A tárcavezető - az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva - mindezt arra reagálva mondta, hogy korábbi szlovén közlések szerint Ausztria összesen 1500 embert hajlandó fogadni naponta. Az osztrák belügyminiszter hétfőn arra nem tért ki, hogy abból a hatezer migránsból, akik hétfőn Szlovénia felől Ausztria irányába tartanak, hányat fog befogadni az ország. A helyzet folyamatosan változik, Szlovénia és Ausztria illetékesei állandó kapcsolatban vannak egymással, hogy az intézkedéseket azonnal meghozhassák - közölte Mikl-Leitner. Hangsúlyozta továbbá, hogy Ausztria befogadóképessége a németországi intézkedésektől és az ország kapacitásától függ, azonban a miniszter becslése szerint két-három napon belül Ausztria a befogadóképességének határaihoz érhet. Kijelentette ugyanakkor, hogy Szlovénia és Ausztria is arra törekszik, hogy a menekültekkel szembeni szabályozott eljárást alkalmazzon. A tárcavezető erről Szlovákiában beszélt, hétfőn ugyanis Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral együtt a bősi menekülttáborban tett látogatást. Mintegy 1500 illegális bevándorló érkezett hétfőn Ausztriába Szlovénia felől. Miután regisztrálták őket, a grazi vagy a feldkircheni átmeneti befogadóhelyen kaptak ellátást. Többet közülük már vonatokkal és buszokkal Felső-Ausztriába vittek.
20.19: Szlovén miniszterelnök: feszült a helyzet a horvát-szlovén határon
Feszült a helyzet a szlovén-horvát határon, mert Zágráb nem tartja tiszteletben a megállapodást, és túl sok migránst szállít a szlovén határra - mondta
Miro Cerar
szlovén miniszterelnök hétfőn újságíróknak. "Annak ellenére, hogy Németország nem zárja le határait, Szlovénia megtesz mindent, amit kell, hogy az országon belül ne maradjon túl sok migráns, akik problémát okozhatnának" - mondta. Hozzátette: folyamatos a kommunikáció Horvátországgal, hogy megszűnjön a jelenlegi félreértés. "Csak annyi migránst tudunk fogadni, amennyit rövid időn belül tovább tudunk küldeni, mert különben nem tudjuk őket ellátni" - hangsúlyozta. Cerar nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy kirendelik a hadsereget a határra, és technikai eszközök segítségével szigorúbb határőrizetet vezetnek be, ha Horvátország továbbra sem csökkenti az áradatot. A szlovén sajtó szerint a szlovén kormányzat elégedetlen azzal, hogy újabb vonat indult a kelet-szlavóniai Tovarnikról Szlovénia felé. Ugyanis nem tudják, hogy a migránsokat a hivatalos határátkelő helyek vagy a zöldhatár felé terelik majd a horvát hatóságok. Vasárnap éjfél óta 5 ezer migráns lépett be, vagy még vár a belépésre a horvát-szlovén határon. Közel 800 ember vár jelenleg a drávavásárhelyi (Sredisce ob Dravi) határátkelőhelynél, szlovén oldalon, hogy bejusson az országba, őket csak lassanként fogadják a szlovén hatóságok. Ugyanerre a határátkelőhelyre, a horvát oldalra, Drávamagyaródra (Trnovec) további 10 autóbusz érkezett. A Nova TV Opatovacon tartózkodó tudósítója arról számolt be, hogy Kelet-Szlavóniából hétfőn este 22 autóbusznyi illegális bevándorlót indítanak útnak Szlovénia felé és várhatóan Tovarnikról két vonat is indul még az éjszaka.
Ranko Ostojic
horvát belügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott: Szlovéniának ugyanazt kell tennie, amit Horvátországnak. Tovább kell szállítania a migránsokat - mondta. A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a horvát-szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a horvát-magyar határra. Korábbi közlések szerint Szlovénia 2500, Ausztria 1500 embert hajlandó fogadni naponta, míg Horvátországba a migránsáradat lassítása óta is naponta 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik a zöldhatáron át Szerbiából.
20.18: Takács Szabolcs: Dánia sok szempontból egyetért Magyarországgal
Dánia sok szempontból egyetért Magyarországgal abban, hogy miként kellene a migrációs válságot kezelni - mondta
Takács Szabolcs
, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára koppenhágai látogatásáról beszámolva hétfőn az MTI-nek telefonon nyilatkozva. Az államtitkár közölte: Koppenhágában egyeztetett
Michael Starbaek Christensennel
, a dán miniszterelnök külpolitikai főtanácsadójával és Lone Dencker Wisborggal, a dán külügyminisztérium külpolitikai államtitkárával. A megbeszélések egyik kiemelt témája természetesen a migráció volt - idézte fel. Emlékeztetett: Dánia sajátos helyzetben van, mert az uniós bel- és igazságügyi együttműködésben rá nézve nem kötelezők a döntések, azonban Dánia sok tekintetben egyetért Magyarországgal abban, hogy miként kellene ezt a válságot kezelni. Koppenhága is úgy gondolja, hogy az EU külső határainak védelme fontos, ahogyan az is, hogy az unióval határos országokban létrejöjjenek azok a hot spotok, az uniós regisztrációs állomások, amelyek nem választhatóak lennének a migránsoknak, hanem kötelező elemei annak az eljárásnak, amelyben arról döntenek, hogy ki menekült és ki gazdasági bevándorló - magyarázta. Takács Szabolcs elmondta: Dánia szerint lényeges továbbá javítani az életminőséget a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborokban, hiszen ez kell ahhoz, hogy az ott élők megfontolják, hogy ott maradnak és nem indulnak el Európába. Abban is egyetértettek a dán tárgyalópartnerekkel, hogy az EU fejlesztéspolitikáját is át kellene gondolni úgy, hogy olyan országokra, régiókra összpontosítsanak, ahonnan jellemzően nem menekültek, hanem gazdasági migránsok érkeznek - tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta: Dánia megértő Magyarország helyzetét illetően, és úgy gondolja, hogy kizárólag egy áthelyezési mechanizmussal nem lehet megoldani a kérdést, hiszen ez csak tüneti kezelést jelentene, és nem foglalkozna az okokkal. Arról is beszélt, hogy a dán külügyminiszter kezdeményezésére az a kilenc uniós tagállam, amely nem tagja az euróövezetnek, levélben fejezte ki aggályát, hogy egyes tervek szerint az eurózóna tagjai külön egyeztetési mechanizmusokat hoznának létre. Az euróövezeten kívüli országok nem fogadják el, hogy az eurót használó tagállamok olyan gazdaság- vagy szociálpolitikai döntést hozzanak, amelyek kötelezőek lennének minden uniós tagállamra nézve - mutatott rá. Mint mondta, szó volt az energetikai együttműködésről is, és egyetértettek abban, hogy az energiauniót akkor lehet majd megvalósítani, ha létrejönnek azok az összeköttetések, amelyek lehetővé teszik mind a 28 tagállamnak, hogy a különböző energiapiacokhoz és -forrásokhoz azonos módon férjenek hozzá. Takács Szabolcs végül arra is kitért, hogy jelenleg Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) elnökségét, így koppenhágai látogatása alkalmával megnyitott egy holokausztról rendezett konferenciát is.
19.47: Újabb incidensek történtek Németországban Németországban hétfőn is több incidens történt a menekültválsággal kapcsolatban, Hamburgban egy menedékkérőket befogadó állomáson tömegverekedés volt, egy másik szálláson összevertek egy keresztény menedékkérőt, Türingia tartományban pedig ismeretlenek elárasztottak egy menekültszállásnak szánt lakóházat. A hamburgi rendőrség közleménye szerint egy szálláson egyelőre ismeretlen okból 40-50 ember esett egymásnak, egyebek között ágyak szerkezetéből kitört aluminiumrudakkal. A rendőrök kilenc rohamkocsival szálltak ki a helyszínre. A nyugalmat sikerült hamar helyreállítani. Egy 18 éves menedékkérőt súlyos fejsérüléssel kórházba szállítottak. A hamburgi rendőrség egy másik hétfői közleménye szerint egy másik befogadóállomáson egy afgán menedékkérő teleszkópos bottal - úgynevezett viperával - súlyosan megsebesítette egyik iráni lakótársát. Az afgán férfit lefogták, de egy 15-20 tagú csoport kiszabadította. A férfi végül elmenekült a szállásról. Személyazonossága ismert, a rendőrség keresi. A közlemény szerint meglehet, hogy a konfliktusnak vallási háttere van, ezért a nyomozásba bekapcsolódott a tartományi bűnügyi hivatal államvédelmi osztálya. Hírportálok beszámolói szerint a rendőrség egyik szóvivője kiegészítette a közleményt, elmondta: az iráni férfi nemrég elmesélte afgán lakótársának, hogy áttért a muzulmánról a keresztény vallásra, mire az afgán azt mondta, hogy ezért ezentúl bármikor büntetlenül megölheti. Közben a Türingia tartományi Frauenwaldban ismeretlenek vízvezetékeket vágtak át, és megnyitották valamennyi vízcsapot a menedékkérők elhelyezésére kiszemelt egyik üresen álló társasházban. Az épületben 60 ezer euró kár keletkezett, és lakhatatlanná vált. A 17 lakásos társasházban 100 menedékkérőt - gyerekes családokat - akartak elhelyezni. Az első lakók beköltöztetését október végére tervezték - számolt be hírportálján a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság.
19.40: Szakértő: az állampolgárokat védő szakpolitikusok vitatják a német menekültügyi politikát
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint azok a szakpolitikusok vitatják a német kormány menekültügyi politikáját, akiknek feladata elsősorban az, hogy a német állampolgárok biztonságáról gondoskodjanak.
Kaiser Ferenc
az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában azt mondta: Angela Merkel német kancellár és kormánya lehet "befogadó", de a szakpolitikusok látják, hogy milyen belső feszültségeket, biztonságpolitikai kockázatokat jelenthet a hatalmas menekülttömeg. Mint kiemelte: nem lehet tudni, hogy kik érkeznek, milyen céllal. Döntő többségük tényleg lehet menekült, de lehetnek köztük terroristák - jegyezte meg a szakértő. Az NKE docense szerint olyan mennyiségű menekült érkezik, amelyet Németország szerinte hosszú távon nem tud kezelni. Éves szinten több mint egymillió ember befogadására Németország nem tud berendezkedni, mert ez meghaladja a német gazdaság lehetőségeit is. Kérdésre válaszolva a szakértő megjegyezte: a német kancellár eddig nagy tiszteletben állt, mostanra saját pártján és a német társadalmon belül is soha nem látott mélységbe zuhant a népszerűsége.
18.58: A német kormány továbbra sem akarja lezárni a határokat A német kormány továbbra sem akarja lezárni a határokat, és nem tartja szerencsésnek az erről kibontakozott vitát. Thomas de Maiziere belügyminiszter hétfőn az N24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy nincs lehetőség a határ hermetikus lezárására, de nem is a teljes nyitottság a határzár egyetlen alternatívája, a vita azonban mindig e két "szélsőség" körül forog. A belügyminiszter hangsúlyozta: azzal érdemes foglalkozni, ami megvalósítható, és amit elhatároznak, azt végre is kell hajtani, mert minden egyes újabb bejelentés erősíti a "szívó hatást". Ezt mutatja, hogy akkor indultak meg "igazán nagyon sokan", amikor Magyarország bejelentette, hogy kerítést épít a határára, mert a sok ember be akart érni az EU-ba, mielőtt elkészül a kerítés - mondta Thomas de Maiziere. Határzár helyett szerinte egymást kiegészítő intézkedések sorára van szükség. Erősíteni kell az uniós külső határ védelmét, főleg a görög-török határon, és védeni kell a német határt is. A határellenőrzést már visszaállították, és napirenden van a tranzitzónák kialakítása, ez az ügy viszont egyelőre vitatott - mondta a belügyminiszter. A konzervatív CDU politikusa visszautasította a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) bírálatait, miszerint a tranzitzóna "fogda menedékkérők tízezreinek". Ezzel az állítással szemben a tranzitzóna arra való, hogy kiszűrjék az irataikat szándékosan elhagyó, a hatóságok megtévesztésére törekvő migránsokat, a menedékjogi kérelemmel nem először próbálkozó bevándorlókat és mindazokat, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére, és így csökkenthető a Németországba érkező menedékkérők száma - mondta Thomas de Maiziere. Közben a CDU/CSU parlamenti (Bundestag-) frakciójának egy befolyásos csoportja, a kis- és a közepes vállalkozások érdekeit képviselő parlamenti kör (PKM) vezetője, Christian von Stetten némileg módosította álláspontját a határzár ügyében a Bild című lapban hétfőn megjelent beszámolóhoz képest. A politikus azt mondta, a csoport hivatalosan nem készít indítványt arról, hogy le kell zárni a határokat, de tárgyalnak az ügyről és megvitatják azt az indítványt, amelyet a frakció belügyi szakpolitikusai készítenek. Az indítvány arról szól, hogy a kezelhetetlenné vált menekültáradat miatt a törvényhozásnak köteleznie kell a kormányt a határok lezárására. Ezt egyre többen követelik a konzervatívoknál, ugyanakkor a CDU-ban sokan Angela Merkel pártelnök-kancellár menekültpolitikáját támogatják. Hétfőn megjelent adatok szerint már ezernél is többen írták alá azt az egy hete megfogalmazott levelet, amely szerint tartani kell a Merkel-féle irányvonalat. A felhíváshoz tartományi gyűlésekből, a Bundestagból és az Európai Parlamentből is csatlakoztak CDU-s képviselők, és az aláírók között az SPD-ből és az ellenzéki Zöldek közül is vannak politikusok.
18.24: A német hatóságok figyelik a Pegida mozgalmat, a kormány óva int a csatlakozástól Németországban a belső elhárításért felelős alkotmányvédelmi hivatal (BfV) veszélyesnek tartja és ezért fokozott figyelemmel követi az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalmat - mondta a belügyminisztérium szóvivője hétfőn Berlinben. A kormány több tagja óva intette a polgárokat, hogy csatlakozzanak az egy éve indult mozgalomhoz, amely este ismét tüntetést kezdett Drezdában. Joahannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a BfV szövetségi és tartományi szervezetei ugyan nem vették operatív megfigyelés alá a Pegidát és különböző társmozgalmait, de "szorosan nyomon követik" tevékenységüket, mert a tüntetéseiken egyre több uszítást tapasztalnak és az "agressziós potenciál" emelkedését regisztrálják. Heiko Maas igazságügyi miniszter hétfői nyilatkozata szerint a Pegida és társai "vetik el a gyűlölet magvát", amelyből a menedékkérők és az őket támogató emberek elleni "erőszak sarjad". Thomas de Maiziere belügyminiszter hangsúlyozta: mindenkinek távol kell tartania magát azoktól, akik "megfertőzik országunkat a gyűlölet mérgével". Az idegen-, bevándorlás-, menekült- és muzulmánellenes mozgalom egy éve, 2014. október 20-án tartotta első nagyobb létszámú felvonulását. Az 1989-es tömegtüntetések mintájára szervezett, úgynevezett hétfő esti sétán a következő hónapokban egyre több embert vonzottak, az egyik januári felvonuláson 25 ezren voltak, aztán leszálló ágba került a mozgalom. A menekültválság mélyülésével viszont ismét ezreket visz az utcára a Pegida, és éledezik a többi "-gida" mozgalom is, elsősorban a Legida, azaz a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen nevű szerveződés. A tüntetések létszáma nem emelkedett a januári csúcs közelébe, az utóbbi hetekben 8-9 ezer ember vett részt a Pegida-felvonulásokon, a szónoklatok viszont radikálisabbak, és szinte csak a menekültválságról szólnak. A Pegida egyebek között azonnali menedékkérő-befogadási moratóriumot és valamennyi elutasított menedékkérő azonnali kitoloncolását követeli. A mozgalom működésének első évfordulójára szervezett megmozdulásra hétfőn este ezrek gyűltek össze a drezdai belvárosban. Több ellentüntetést is szerveztek Szászország tartomány fővárosában, ezeken is több ezer ember jelent meg. A rendőrség nagy erőkkel igyekszik biztosítani a rendezvényeket és megakadályozni, hogy a Pegida-hívek és az ellentüntetők összecsapjanak, nem teljes sikerrel. Az este 20 óra körüli állás szerint a szórványos összecsapásokban a Pegida-felvonulás egyik résztvevője súlyosan megsebesült.
18.16: Csehország ötven rendőrt küld Magyarországra
Csehország ötven rendőrt küld Magyarországra, akik a külső schengeni határ őrzésében segítenek a magyaroknak - döntött a cseh kormány hétfőn az észak-csehországi Ústí nad Labemben megtartott kihelyezett ülésén. A cseh rendőrök várhatóan október végén indulnak Magyarországra, és missziójuk december közepéig fog tartani. Egy korábbi kormánydöntés alapján október közepétől 21 cseh katona segít a magyaroknak a migrációs válság kezelésében. A rendőrség szóvivője szerint a cseh rendőrök a magyar-szerb határon teljesítenek majd szolgálatot. "A rendőrök feladata az lesz, hogy közösen járőrözzenek a határon a magyar katonákkal és a rendőrökkel" - jelentette ki
Jana Macalíková
. A magyarországi kiküldetés további részleteit a cseh belügyminisztérium később hozza nyilvánosságra - jegyezte meg a szóvivő. Prága október közepén 21 tagú katonai kontingenst küldött Magyarországra. A katonákkal együtt Prága kilenc műszaki eszközt és tíz tábori konyhát is küldött Magyarországra. A műszaki eszközök között öt nagy katonai teherszállító jármű is van. A katonák felkészültek arra, hogy logisztikai segítséget nyújtsanak a magyar hadseregnek. A cseh katonák a Balaton 2015 fedőnevű gyakorlat keretében október 15-től december 15-ig lesznek Magyarországon. A tíz modern tábori konyhát átadják a magyar hadseregnek, és betanítják a legénységet azok használatára. Hasonló segítséget nyújt Magyarországnak a másik két visegrádi állam, Szlovákia és Lengyelország is. Zágrábnak ez nem tetszik, ezért nyíltan bírálta a V4-ket.
17.53: Szerb lapértesülés: horvát rendőrök újságírókra támadtak a szerb-horvát határon
Újságírókra támadtak a horvát rendőrök hétfőn a Berkasovo-Bapska határátkelőnél - számolt be róla internetes oldalán a Vecernje Novosti című napilap. Az információk szerint a rendőrök az al-Dzsazíra hírtelevízió, valamint a Reuters brit és az AP amerikai hírügynökség újságíróit támadták meg a két határ között. A Tanjug szerb hírügynökségnek az al-Dzsazíra balkáni irodájának operatőre, Bosko Brankovic elmondta: a horvát rendőrök ütlegelni kezdték őket, majd a felszerelésüket is elvették. Beszámolója szerint körülbelül tíz méterre állt attól a kerítéstől, amelyet a horvát rendőrök állítottak fel, amikor ütéseket érzett a hátán, majd két rendőr elkapta és átlökte Horvátország területére. Ezután azt mondták neki, hogy tiltott határátlépést követett el, és őrizetbe vették. Azt is követelték tőle, hogy semmisítse meg azt a memóriakártyát, amelyre a felvételek kerültek, de ő ezt megtagadta. Végül egy harmadik rendőr közbenjárására visszaadták felszerelését és visszaküldték Szerbiába. A helyszínen Aleksandar Vucic szerb szociálisügyi miniszter elfogadhatatlannak nevezte a horvát hatóságok fellépését, és elmondta, hogy információi szerint délelőtt a rendőrök a migránsokkal szemben is erőszakot alkalmaztak.
17.33: Ban Ki Mun: a migránsválság megoldásához globális szolidaritásra van szükség A migránsválság nem csupán európai, hanem globális ügy, amelynek megoldásához a globális szolidaritás kinyilvánítására van szükség, ugyanakkor a probléma megoldásában az Európai Uniónak (EU) vezető szerepet kell kapnia - jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn Pozsonyban. Ban Ki Mun erről hivatalos szlovákiai látogatása pozsonyi állomásán beszélt hétfőn Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatójukon. Az ENSZ-főtitkár és a szlovák külügyminiszter találkozóján a migránsválság kérdésére adható válaszok, a közelgő párizsi klímakonferencia kihívásai, valamint a fenntartható fejlődés, a terrorizmus elleni harc és a konfliktusmegelőző diplomácia lehetőségei voltak a központi témák. Ban Ki Mun az európai migránsválság kapcsán azt mondta: egyetért azzal az elképzeléssel, hogy elsődlegesen a migránsválság kiváltó okait kell kezelni azok kialakulásának helyszínén, de mivel ez eddig nem járt sikerrel, most Európában is megoldást kell találni a kérdésre, s e tekintetben az ENSZ az EU vezető szerepével számol. Ban Ki Mun a november végén esedékes párizsi klímakonferenciával kapcsolatban derűlátóan nyilatkozott. Azt mondta: bízik benne, hogy a találkozón globális megoldások mentén sikerül megegyezésre jutni. Hangsúlyozta: a tárgyalások már hosszú évek óta folynak, a megegyezést nincs miért halogatni. Ban Ki Mun az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) összetételére, esetleges bővítésére és a vétó intézményére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a BT reformjáról már több mint 20 éve szó van, de ebben az ügyben konkrétum csak a tagállamok közti tárgyalások eredményeképpen születhet. Ez utóbbi kérdésben Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter leszögezte: Szlovákia határozottan kiáll az ENSZ BT reformja mellett, azon belül pedig olyan komplex reformot támogat, amely széleskörű konszenzuson alapszik.
17.18: Szlovén államtitkár: Zágráb figyelmen kívül Ljubljana kéréseit
Horvátország figyelmen kívül hagyja Szlovénia kéréseit, és nem hajlandó ellenőrizni a migránsáradatot - közölte Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján. Hétfőn 5 ezer migráns lépte át a horvát-szlovén határt, további 1200 van úton, ami több mint 6 ezer főt jelent - mondta. Hozzátette: Németország kevesebb menedékkérőt fogad, Ausztria pedig azt kérte Ljubljanától, hogy korlátozza az áradatot. "Horvátország azonban figyelmen kívül hagyja kéréseinket" - hangsúlyozta. Sefic felvetette annak lehetőségét is, hogy a határok védeleméhez más schengeni országok segítségét is igénybe vennék. Kijelentette: nem fognak kerítést építeni Horvátországgal közös határukon - amely 670 kilométer hosszú és nem védi természetes akadály -, mert nincs is jelentősége, ha nem áll mögötte rendőri vagy katonai erő. Ugyanakkor néhány ponton megerősítik a határvédelmet - tette hozzá. Az államtitkár arról is beszélt, hogy megpróbálják tehermentesíteni a határ menti zónát és az ország közepére szállítják a migránsokat. Szlovéniának összesen 10 ezer fő befogadására van kapacitása, és már így is nagy a különbség az országba beérkező és az azt elhagyó illegális bevándorlók létszáma között - szögezte le.
17.00: Szerb miniszter: Szerbia nem lesz befogadótábor
Szerbia nem lesz az összes Közel-Keletről érkező migráns befogadótábora - jelentette ki Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter hétfőn Belgrádban, hozzátéve: a szerb kormány megérti, hogy a szomszédos országoknak logisztikai problémái vannak, de elvárja, hogy azokat minél hamarabb megoldják. A tárcavezető aggodalmának adott hangot, amiért a migránsok csak nagyon lassan tudnak áthaladni a szerb-horvát határon. Kiemelte, hogy a szerb hatóságok és a segélyszervezetek élelmiszert és ruhát osztanak a migránsoknak, és az orvosi ellátás is biztosított. "Ennél többet azonban nem lehet tenni, a problémát az jelenti, hogy kérdésessé vált, hogy ezek az emberek át tudnak-e jutni a határon, és elmehetnek-e oda, ahova indultak" - fogalmazott. Megfogalmazása szerint Szerbiának joga van megvédeni a saját területét, és eldönteni, hogy hány embert enged be, de nem válhat befogadótáborrá az egész ország. Szerbiában öt állandó menekülttábor működik, emellett pedig a migránsválság kezdete óta több ideiglenes befogadóközpontot is nyitottak. A migránsok azonban elkerülik ezeket, vagy csak rövid ideig tartózkodnak ott, mert minél hamarabb Nyugat-Európába szeretnének jutni.
16.56: Ausztria ismét meghosszabbítja a határellenőrzést
Az osztrák belügyminisztérium arról tájékoztatta az Európai Bizottságot hétfőn, hogy legalább november 4-ig meghosszabbítja a szeptember 16-a óta érvényben lévő határellenőrzést. A tárca legutóbb szeptember 24-én kérte a határellenőrzés további húsz napos meghosszabbítását. A belügyminisztérium a bizottságnak szóló levelében hangsúlyozta: az ellenőrzés intenzitását továbbra is a biztonság garantálása érdekében határoznák meg. Az intézkedésre az indoklás szerint azért van szükség, hogy a harmadik államból érkezők nagy száma ellenére biztosítani tudják a közbiztonságot, valamint hogy megakadályozzák a hatóságok, a mentésben résztvevő erők és az állami infrastruktúra túlterheltségét. Az uniós előírások szerint a belső határokon történő határellenőrzés tíz napig lehet érvényben és legfeljebb hatvan napig hosszabbítható meg, de ennek jóváhagyását az Európai Bizottságtól kell kérelmezni. Az osztrák hatóságok a magyar-horvát zöldhatár lezárása után azzal számoltak, hogy a menekültek új útvonalat keresnek és miklóshalmai (Nickelsdorf) átkelő helyett, a déli határrészen jönnek át az országba. Ezért Ausztria pénteken este bejelentette, hogy megerősíti déli határainak ellenőrzését szombattól. Szigorodott tovább a csempészek elleni küzdelem is. Szombaton több mint száz rendőrt vezényeltek át Bécsből, Tirolból és Vorarlbergből a déli határrészre, valamint több száz katona van bevetésen a régióban.
16.55: Beengedték Szlovéniába a migránsokat Drávamagyaródnál
Fél napos várakozás beengedték a hatóságok Szlovéniába hétfő délután azt a több száz migránst, akik előzőleg a horvát és a szlovén határátkelő között rekedtek a horvátországi Drávamagyaródnál (Trnovec), a senki földjén. A migránsok azért kényszerültek a hosszas várakozásra, mert a szlovén hatóságok egyszer csak leállították a menekültek átvételét Horvátországtól, arra hivatkozva, hogy Ausztria korlátozta a menedékkérők befogadását. A határt őrző szlovén rendfenntartók egy kordont is felállítottak az átkelő szlovén oldalának bejáratánál. Ilyen körülmények között a Horvátországból érkező migránsok előtt, akiket vonattal szállítottak a határtelepülésre, egyszer csak lezárult a Szlovéniába vezető út, a visszautat pedig a horvát hatóságok szintén kordonokkal zárták el, és rendőrsorfalat állíttattak a kerítés horvát oldalára. Így a menekültek a két ellenőrző pont között rekedtek. Az átkelést tumultuózus jelenetek kísérték, ugyanis a migránsok a szlovén oldalon megjelenő buszokat megpillantva megrohanták a kordont. A szlovén rendőrök sokáig azért nem tudták megkezdeni az átengedésüket, mert a tömeg nekifeszült a kerítésnek. Eközben többen rosszul lettek, főleg gyermekek. Őket a tömeg az emberek feje felett adta előre, majd a rendőrök a kerítés felett emelték át őket Szlovéniába. Előzőleg már pattanásig feszült a helyzet a határ horvát oldalán. A migránsokat elcsigázta a szakadó eső, illetve a metsző hideg és tüntetni kezdtek. Azt skandálták angolul, hogy "nyissák ki a kapukat". Többen elvesztették a türelmüket és a kordonon átbújva elszaladtak a kukoricás felé, hogy a zöldhatáron keresztül jussanak át Szlovéniába, ám többségüket a horvát rendőrök megállították.
16.21: Az Emmi és a WHO értékelte az egészségügyi kihívásokat
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői közösen értékelték a migrációval összefüggő egészségügyi kihívásokat - közölte a tárca egészségügyi államtitkársága hétfőn az MTI-vel. A közleményben jelezték: a WHO képviselői találkoztak az érintett magyarországi döntéshozókkal, szakértőkkel, civil és nemzetközi partnerszervezetek képviselőivel és előadások, illetve rövid interjúk keretében megismerkedtek a magyar helyzettel, valamint felkeresték a bicskei és kiskunhalasi befogadó állomásokat, a fóti gyermekotthont és a Baptista Szeretetszolgálat családi átmeneti otthonát, valamint látogatást tettek a röszkei tranzitzónában is és Szegeden. Azt írták: a sok menekült és migráns érkezése komoly kihívások elé állítja Magyarország és a többi fogadó ország egészségügyi rendszerét is. A magyar közegészségügyi-járványügyi helyzet jelenleg stabil, azonban a migrációs nyomás miatt számos intézkedést kell meghozni - olvasható a közleményben.
15.24: Soltész: a nyugat-európai országok kezdik elfogadni Orbán Viktor javaslatait
A folytatódó migránsáradat nyomán a nyugat-európai politikusok kezdenek ráeszmélni arra, mivel is van dolguk, és lassan elfogadják az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt megoldásokat - jelentette ki Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a WSieci című lengyel hetilapnak adott interjúban. A konzervatív folyóirat hétfői kiadásában Soltész Miklós a magyarországi migrációs helyzettel kapcsolatban fejtette ki véleményét, Grzegorz Górny, a lap munkatársa kérdéseire válaszolva. Kifejtette: szűnőben vannak azok a nyugati bírálatok, amelyek a "bajba jutottak iránti érzéketlenségként" értelmezték azt, hogy Magyarország következetesen tartja magát az Európai Unióban érvényes bevándorlási eljárásokhoz. Soltész, aki részletesen leírta a Magyarország déli határain fennálló helyzetet, ismertetve a válság kezelésében figyelembe vett, - egyebek közt humanitárius - szempontokat, kijelentette: Ausztria és Németország "sokkos állapotba" kerülnek, szembesülve a bevándorlók tízezreivel, köztük a "sorköteles korú, többségben lévő fiatalemberekkel". Soltész Miklós katasztrofális lépésnek minősítette, hogy Ausztria és Németország az alapos személyazonosítást mellőzve migránsok tízezreit engedte be. Az államtitkár szerint Orbán Viktor a nyugat-európai politikusokkal - köztük az osztrák kancellárral - találkozva, tárgyszerűen dolgozik a közös probléma megoldásán. Európa bevándorlásügyben tapasztalt "erős megosztottságáról" szólva Soltész hangsúlyozta: "a kialakult káosz közepette nem vesszük észre, hogy a problémát csak közösen tudjuk megoldani", mégpedig a migráció kiváltó okait kezelve. Ebben, mint mondta, az Európai Unió mellett az Egyesült Államoknak és a gazdag arab országoknak is részt kellene vállalniuk. Arra a felvetésre, hogy Lengyelország az Európai Bizottság által javasolt menekültelosztási kvóták elfogadásával szeptemberben megtörte a visegrádi csoport szolidaritását, Soltész Miklós úgy válaszolt: a magyarok "nagyon világosan megkülönböztetik a lengyel kormány és a lengyel társadalom hozzáállását", az ezeréves magyar-lengyel barátság során "ennél nagyobb félreértéseket is sikerült áthidalni". Remélhetőleg így lesz ezentúl is - állapította meg Soltész Miklós.
14.29: Horvátország beengedi és Szlovénia felé irányítja a migránsokat Horvátország beengedi területére és Szlovénia felé irányítja a migránsokat - nyilatkozott egybehangzóan Zoran Milanovic horvát miniszterelnök és Ranko Ostojic belügyminiszter hétfőn újságíróknak. Zoran Milanovic kijelentette: a migránsokat továbbra is a horvát-szlovén határra szállítják. "Szlovénia jól szervezett ország, ezért meg fogják érteni, hogy fogadniuk kell az embereket, különben ellenőrizetlenül fognak beáramlani az országba" - hangsúlyozta. A kormányfő megismételte korábbi nyilatkozatát, amely szerint Horvátország nem lesz gyűjtőközpont és kerítést sem fog építeni határán a migránsáradat feltartóztatására. Ranko Ostojic a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy Horvátországnak nincs más választása, minthogy a migránsokat a schengeni övezet határára, horvát-szlovén határra szállítsa. "Első nap azt mondták, 8 ezer embert fogadnak. Egy nap alatt ebből már csak 5 ezer lett, majd 2,5 ezer, két nap alatt pedig eljutottunk a 0-i" - mondta Ostojic arra reagálva, hogy Szlovénia megvádolta a horvát kormányt, nem tartja be azt az egyezséget, amely szerint Szlovénia határozza meg a migránsok befogadásának ütemét. Szlovénia vasárnap úgy döntött, hogy egyelőre nem fogad több menedékkérőt, miután - a szlovén belügyi tárca közleménye szerint - Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter telefonon értesítette szlovén kollégáját, Vesna Györkös Znidart a menekültek fogadásának leállításáról. A szlovén tárca szerint ezt azzal indokolta, hogy Ausztriának nehézségeket okoz az érkezők elszállásolása és ellátása. Az osztrák tárca szóvivője viszont azt közölte, hogy a "status quo nem változik", csupán azt a kérést utasították el, hogy az eddiginél több migránst fogadjanak naponta. A belügyminiszter arról is beszélt: ahhoz, hogy fal épüljön a horvát határon, az Európai Uniónak kell döntést hoznia. "Akkor beismernénk, hogy Görögország nem alkalmas arra, hogy ellássa a schengeni feladatokat és betartsa az uniós szabályokat" - mondta. "Eddig egyetlen drótkerítés sem mutatkozott hatékonynak" - tett hozzá. A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a horvát-szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a horvát-magyar határra. Korábbi közlések szerint Szlovénia 2500, Ausztria 1500 főt hajlandó fogadni naponta, míg Horvátországba a migránsáradat lassítása óta is naponta 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik a zöldhatáron át Szerbiából.
13.43: Egyre rosszabb a helyzet a drávamagyaródi horvát-szlovén határátkelőnél Egyre nyomorúságosabb körülmények között várja több száz migráns a drávamagyaródi (Trnovec) horvát-szlovén határátkelőnél, a senki földjén rekedve, hogy a szlovén hatóságok beengedjék őket Szlovéniába - tapasztalta hétfő délután a helyszínen az MTI tudósítója. Az emberek összezsúfolódtak a zuhogó esőben a határátkelő horvát oldalán, az állomást fedő tető alatt, akik pedig nem fértek be, már kora reggel óta - gyakran egy szál ingben - áznak a 7-8 fokos időben. Ez a helyzet azt követően állt elő, hogy a szlovén hatóságok arra hivatkozva, miszerint Ausztria korlátozta a menekültek befogadását, egyszer csak leállították a migránsok átvételét Horvátországtól. Ugyanakkor egy kordont is felállítottak az átkelő szlovén oldalának bejáratánál. Emiatt a Horvátországból érkező migránsok, akiket vonattal szállítottak a határtelepülésre, nem jutottak át Szlovéniába, ám a visszavezető utat ugyancsak kordonokkal zárták el előlük a horvát oldalon a hatóságok, és rendőrsorfal állt fel a kerítés horvát oldalán. Így a menekültek a két ellenőrző pont közé szorultak. A horvát rendőrök eredetileg a határállomást fedő tetőtől távolabb állították fel a kordont, ám így az összes menekültnek, közöttük sok gyereknek a szünet nélkül zuhogó esőben kellett volna várakoznia. Ezért a kerítést később hátrébb hozták Horvátország felé. Sokan úgy próbálnak felmelegedni, hogy felborítják a határállomáson található fémkonténereket, és azokban gyújtanak tüzeket. Így óvják a lángokat a zuhogó esőtől. Mindennek nyomán sűrű, fojtogató füst terjeng a terület felett, amely sokszor az esővédő tető alá is beszorul. Sokan didergő, fagyoskodó gyerekekre panaszkodnak, ezért a vöröskereszt és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának aktivistái takarókat osztanak a helyszínen. Időközben megjelentek a területen a segélyszervezetek is, amelyek étellel-itallal látják el a bőrig ázott menekülteket. Matia Kosovec, a terület főispánja az MTI-nek elmondta: ő sem rendelkezik információval arról, hogy a szlovén hatóságok mikor engedik át az embereket. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy hétfő délután megoldódik a helyzet.
13.31: Szijjártó: a kvótától is meg kell védeni Magyarországot
Magyarország bebizonyította, hogy igenes meg lehet állítani a modern kori népvándorlást, de újabb veszély fenyeget, a kötelező bevándorlóbefogadási kvóta, amitől szintén meg kell védeni az országot - mondta
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben, napirend előtti felszólalásában. A tárcavezető kijelentette: mára megszűnt az illegális bevándorlók beáramlása Magyarország déli határán. Hangsúlyozta azonban, hogy az országot a bevándorlási hullám egy újabb, ezúttal "nyugatról érkező" veszélyétől, a kötelező bevándorlóbefogadási kvótától is kell megvédeni.
13.25: Török kormányfő: Törökország nem koncentrációs tábor Törökország nem koncentrációs tábor, és nem lesz hajlandó hosszú távon elszállásolni azokat a migránsokat, akiket az Európai Unió nem fogad be - jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő hétfőn, egy nappal azután, hogy Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a kérdésről. A miniszterelnök az A Haber televízió élő adásában leszögezte: országa nem fogadja el az Európai Unió azon ajánlatát, hogy pénzért cserébe letelepítse a migránsokat. Egyúttal arról is beszélt, hogy az uniónak az eddig kilátásba helyezett 3 milliárd eurós összegnél többet kellene adnia Törökországnak a menekülthelyzet kezelésére. Davutoglu hangsúlyozta: ezt az összeget a Törökországnak mint EU-tagjelöltnek járó előcsatlakozási alapból folyósítanák, de ahhoz további forrásokat kell hozzátennie Brüsszelnek, mivel "a szükségletek növekedhetnek".
13.23: Több mint ötszázan érkeztek hétfő délelőtt Ausztriába Szlovénia felől Több mint ötszáz illegális bevándorló érkezett hétfő délelőtt Ausztriába Szlovénia felől, az osztrák hatóságok délután több ezer menekültre számítanak a szlovéniai határszakaszon. A migránsokat a déli átkelőknél kisebb, legfeljebb 150 fős csoportokban engedik át a határon az osztrák illetékesek. Miután ellenőrizték és regisztrálták, átmeneti befogadóhelyekre szállítják őket. Hétfő délelőtt a spielfeldi határmenti szálláson 150-en voltak, Bad Radkersburgnál 400 embert láttak el és szervezték a továbbutazásukat. A Vöröskereszt által üzemeltetett grazi befogadóhelyen legfeljebb 48 órát töltenek el a migránsok. Az esős idő nem befolyásolja az érkező menekültek számát - mondta a stájerországi rendőrségi szóvivő. Tájékoztatása szerint Szlovéniában már láthatóan ellátják a menekülteket, hiszen az emberek már nem szandálokban és rövidnadrágban jönnek Ausztriába. A burgenlandi Miklóshalma (Nickelsdorf) határátkelőnél továbbra sem érkeznek menekültek. Az ottani befogadóhelyek üresek, azonban a sátortábor lebontását még nem tervezik. Vasárnap sem érkezett menekült a tartományba, szombaton viszont még 4100-an, pénteken több mint hatezren lépték át a burgenlandi átkelőnél a határt. Karintia tartományban továbbra is nyugodt a helyzet, nem érkeznek menekültek. A tartomány azonban már felkészült a migránsok fogadására, megerősítették a határvédelmet, és 1500 helyes ellátóközpontot rendeztek be. Ausztria hétvégén 4000 menekült érkezésére készült fel, azonban ennél kevesebben, 2600-an lépték át a szlovén-osztrák határt.
13.11: Brüsszel: Magyarország jelezte a változásokat a horvát és a szlovén határ ellenőrzésében
Magyarország jelezte az Európai Bizottságnak, hogy fokozott ellenőrzést vezet be a horvát határon, és a Schengeni Övezet szabályaival összhangban ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a szlovén határon - közölte hétfőn az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős szóvivője.
Natasha Bertaud
hozzátette, hogy a horvát határral kapcsolatban egyébként Magyarországnak nincs bejelentési kötelezettsége, mert a schengeni övezet külső határáról van szó, amelynek ellenőrzése a tagállamok felelőssége, az általuk megfelelőnek vélt módon. Ezzel összefüggésben a szóvivő tudatta, a bizottság elnöke,
Jean-Claude Juncker
politikai álláspontja változatlan: sem kerítéseknek, sem falaknak nincs helyük az unió tagállamaiban. Bertaud elmondta, hogy Magyarország arról is értesítette a brüsszeli testületet, hogy a szlovén határon visszaállítja a határellenőrzést. Beszámolt arról, hogy Ausztriához és Németországhoz hasonlóan először 10 napra vezethet be határellenőrzést, amelyet további 20 nappal lehet meghosszabbítani, az után pedig maximum még egy hónapig maradhat érvényben az intézkedés. A szóvivő tudatta, hogy mint a többi ország esetében, Magyarországtól is írásban kérnek majd további tájékoztatást, és annak figyelembe vételével értékelik majd, hogy arányos és szükséges intézkedés-e a határellenőrzés visszaállítása.
Margarítisz Szkínász
, az Európai Bizottság vezető szóvivője mindezt azzal egészítette ki, hogy a bizottság nem óhajt belebocsátkozni a menekültválság egyes aspektusaival kapcsolatos egymásra mutogatásba és bűnbakkeresésbe. "Meggyőződésünk, hogy átfogó európai megoldásra van szükség, amelyet minden tagállam támogatni tud, és amely képes megmutatni, hogy Európa valóban képes unióként reagálni" - magyarázta Szkínász.
12.52: Tízezer migráns tartózkodik Szerbiában, ugyanennyien érkeztek Macedóniába 24 óra alatt Szerbiában jelenleg több mint tízezer migráns tartózkodik arra várva, hogy elinduljon az Európai Unió országai felé - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva, a Blic című szerb napilap értesülése szerint ugyanakkor Macedóniába 24 óra alatt további tízezren érkeztek, akik hamarosan már a szerb-horvát határon lehetnek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai szóvivője hétfőn közölte, hogy egyes európai országok határellenőrzési szigorításai, illetve lezárásai miatt lassabban tudnak a migránsok közlekedni, és Szerbiában is jelenleg több mint tízezren vannak. Melita Sunjic úgy fogalmazott: "Olyan ez, mint egy nagy emberfolyam, és ha megállítják az áramlást, akkor valahol árvízre lép fel, ez történik most itt". A legtöbben a Berkasovo-Bapska átkelőnél gyűltek össze, ott éjszaka mintegy háromezren vártak arra, hogy megnyíljon a határ, amire reggel 7-kor került sor, az embereket azonban csak nagyon lassan, kisebb csoportokban engedik át. Az UNHCR belgrádi irodájának képviselője, Mirjana Milenkovski azt közölte, hogy vasárnap 24 óra alatt körülbelül tízezren érkeztek Macedóniából Szerbiába, amire eddig nem volt példa. A presevói befogadóközpontban azonban csupán 5600 embert tudtak regisztrálni. A legtöbben Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek. A Blic című szerb napilap emellett úgy értesült, hogy a hét végén 24 óra alatt Görögországból is mintegy tízezren érkeztek Macedóniába, ők hamarosan már a szerb-macedón, illetve a szerb-horvát határon lesznek. A macedón vesti.mk a szkopjei belügyminisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy június 19. óta több mint 155 ezer migránst regisztráltak az országban, akik többsége, 99 600 fő férfi volt. Mindezek mellett a szerb-macedón határ melletti Presevóban néhány napja - a Blic információi szerint - riadalmat okozott, hogy egy Macedóniából érkező migránsnál olyan papírokat találtak, amelyek az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet által felügyelt területeken való szabad mozgásra jogosítja használóját. A férfiról először azt feltételezték, hogy terrorista lehet, később azonban kiderült: valóban harcolt Szíriában, ám Bassár el-Aszad elnök oldalán, majd fogságba került, és szabadulása után döntött úgy, hogy családjával együtt elhagyja az országot. A Blic úgy értesült, hogy miután kiderült, a férfi nem terrorista, a szerbiai biztonsági szolgálatok elengedték, ám tájékoztatták az európai szolgálatokat is arról, hogy a férfi belépett Szerbiába.
12.47: Szlovénia fogadja a reggel Horvátországból útnak indított migránsokat Szlovénia beengedi területére azt az 1900 menedékkérőt, akit Horvátország hétfő reggel indított útnak vonattal a kelet-horvátországi Tovarnikból - közölte Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter. A politikus ezt annak ellenére jelentette be, hogy előző este még arról tájékoztatta horvát kollégáját, Ranko Ostojicot, hogy Szlovénia egyelőre nem tud több menekültet fogadni. A szlovén belügyminiszter hétfőn felrótta a horvát kormánynak, hogy nem válaszol a telefonhívásokra és nem tartja be azt az egyezséget, amely szerint Szlovénia határozza meg a migránsok befogadásának ütemét. Vesna Györkös Znidar szerint a horvátok arra korlátozzák tevékenységüket, hogy továbbszállítják a hozzájuk érkezett menedékkérőket. A Vecer című szlovén napilap hétfőn arról írt: Ausztria kisebb csoportokban újra elkezdte fogadni a migránsokat, de nem határozták meg, hogy pontosan hányat. Szlovénia vasárnap úgy döntött, hogy egyelőre nem fogad több menedékkérőt, miután - a szlovén belügyi tárca közleménye szerint - Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter telefonon értesítette szlovén kollégáját, Vesna Györkös Znidart a menekültek fogadásának leállításáról. A szlovén tárca szerint ezt azzal indokolta, hogy Ausztriának nehézségeket okoz az érkezők elszállásolása és ellátása. Az osztrák tárca szóvivője viszont azt közölte, hogy a "status quo nem változik", csupán azt a kérést utasították el, hogy az eddiginél több migránst fogadjanak naponta. Korábbi közlések szerint Szlovénia 2500, Ausztria 1500 főt hajlandó fogadni naponta, míg Horvátországba a migránsáradat lassítása óta is naponta 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik a zöldhatáron át Szerbiából.
11.55: Horvát elnöki válságtörzs: le kell zárni a zöldhatárt, és ki kell vezényelni a hadsereget Le kell zárni a horvát-szerb és a horvát-montenegrói zöldhatárt, és a határok védelmére ki kell vezényelni a hadsereget - jelentette ki Mate Granic, akit Kolinda Grabar-Kitarovic államfő a migrációs helyzet kezelésére létrehozott válságtörzs élére nevezett ki. A volt horvát külügyminiszter az N1 horvát kereskedelmi televíziónak nyilatkozva hétfőn elmondta, hogy az államfő utasításait követi, akinek a migránsválság kezdete óta az az álláspontja, hogy le kell zárni a zöldhatárt, és a bevándorlókat a legális határátkelőhelyek felé kell terelni. "Horvátországnak nincs más választása, ha nem akar gyűjtőközponttá válni, mint hogy lezárja zöldhatárát, és lassítsa a migránsáradatot" - mondta Granic. Ez az egyetlen intézkedés, amelyet most bevezethet a kormány - tette hozzá. "Ellenkező esetben lehet, hogy megtapsolják az Európai Unióban, de nagyon rövid időn belül destabilizálja az országot" - szögezte le. A volt külügyminiszter szerint várható volt, hogy Szlovénia lezárja határát a migránsok előtt, miután Magyarország is lezárta zöldhatárát Horvátországgal. Nagy nyomás nehezedik Ausztriára és Németországra, a migránsok pedig mind Horvátországban ragadhatnak - hangsúlyozta. A migrációs válság miatt létrehozott horvát elnöki válságstáb tanácsadói jogkörrel rendelkezik, intézkedéseket csak a kormány hozhat. Zoran Milanovic szociáldemokrata horvát miniszterelnök a kerítésépítést viszont "a legeslegutolsó megoldásnak" tartja a migránsáradat feltartóztatására. A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a horvát-szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a horvát-magyar határra. Azóta mindössze négyezren hagyták el Horvátországot. A szerb-horvát zöldhatáron át a migránsáradat lassítása óta is 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik az országba naponta. Szlovénia korábban közölte, hogy naponta legfeljebb 2500 menedékkérőt hajlandó fogadni.
11.44: Több száz menekült szorult a horvát és a szlovén határállomás közé Több száz menekült szorult a horvát és a szlovén határállomás közé, gyakorlatilag a senki földjére a horvátországi Drávamagyaródnál (Trnovec) - tapasztalta a az MTI tudósítója hétfő délelőtt. Helyszíni információk szerint azt követően állt elő ez a helyzet, hogy a szlovén hatóságok - arra hivatkozva, hogy Ausztria korlátozta a menekültek befogadását - egyszer csak leállították a menekültek átvételét Horvátországtól. Egyidejűleg egy kordont is felállítottak az átkelő szlovén oldalának bejáratánál. Ebben a helyzetben a Horvátországból érkező migránsok nem jutnak át Szlovéniába, ám a visszavezető utat ugyancsak kordonokkal zárták el a horvát oldalon a hatóságok, és rendőrsorfal állt fel a kerítés horvát oldalára. Így a menekültek a két ellenőrző pont közé szorultak. A szakadó esőben végül a határállomást fedő tető alatt zsúfolódtak össze az emberek, néhányan tüzet gyújtottak, hogy felmelegedjenek az egyre hidegebb időben. A helyszínen mindössze nyolc fok van. Mindenki azt várja, hogy Szlovénia újra megkezdje a migránsok fogadását, ám senki nem tudja, hogy ez mikor történik meg - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
11.29: Kormányszóvivő: működik a déli biztonsági határzár
A déli biztonsági határzár működik, sikeresen betölti azt a szerepet, amelyet a kormány szánt neki, azaz megakadályozza az illegális határátlépéseket - jelentette ki hétfőn Nagykanizsán, sajtótájékoztatón a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán
hozzátette: a kormány elszántsága nem változott, a déli határszakaszok védelmét szolgáló intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség lesz rájuk. Azt mondta: folyamatosan nyomon követik a határ túloldaláról, a Horvátországból, Szlovéniából, Szerbiából érkező híreket, "készen állunk arra, hogy reagáljunk a kialakult helyzetre". Minden kormánynak volt ideje arra, hogy felkészüljön arra a helyzetre, amely náluk is kialakult - mondta a kormányszóvivő.
Bakondi György
miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy a vasárnap esti adatokhoz képest nem változott a migrációs helyzet Magyarországon, vagyis vasárnap 24 óra alatt összesen 41 határsértővel szemben kellett intézkedni, ők valamennyien a szerb határszakaszon próbáltak meg illegálisan magyar területre lépni. A horvát szakaszon nem történt illegális átlépési kísérlet, és a magyar-szlovén szakaszon szombattól bevezetett schengeni szigorításokhoz kötődően sem tartóztattak fel senkit, aki ellen eljárást kellett volna indítani. Az összesítés szerint idén mindeddig 390 685 illegális bevándorló lépett be Magyarország területére. Közülük 758, a szerb határszakaszon keresztül érkezett migránssal szemben indult büntetőeljárás tiltott határátlépés miatt. A magyar befogadótáborokban 520-an vannak jelenleg - tette hozzá. Kitért arra: a határon túli eseményeket a Magyar Honvédség irányító törzse és a rendvédelmi erők figyelemmel kísérik. Változatlanul annyi ember van a határokon, ahányra szükség van, és ezeknek az erőknek a jelenléte a továbbiakban is indokolt. Bakondi György egy kérdésre válaszolva elmondta még: a magyar-szlovén határátkelőkön szelektív ellenőrzést hajtanak végre, mindent megtesznek azért, hogy az állampolgárok átkelése vagy a teherforgalom folyamatos legyen. Ugyanazt az ellenőrzési módszert alkalmazzák, amit az osztrákok korábban, vagyis csak időszakosan ellenőriznek egyes járműveket, ami nem okoz fennakadást.
11.16: A német konzervatívok újabb csoportja sürgeti a határok lezárását Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakciójának egy befolyásos csoportja, a kis- és a közepes vállalkozások érdekeit képviselő parlamenti kör (PKM) is a határok lezárást sürgeti, és egy indítvánnyal próbálja irányváltásra kényszeríteni Angela Merkel kormányát - írta hétfőn a Bild című lap. A 310 fős frakció 188 képviselőjét összefogó PKM vezetője, Christian von Stetten a Bildnek elmondta, hogy a határok lezárásáról szóló indítványon dolgoznak. A javaslatban az is szerepel majd, hogy a határon meg kell tagadni a belépést a biztonságos származási országokból érkező menedékkérőktől. A csoport szerint a határzár kiépítésének kérdése sem lehet tabu - hangsúlyozta a képviselő. Elmondta, hogy meggyőződése szerint a kormánynak van egy terve a menekültek ellenőrizetlen beáramlásának hatékony feltartóztatására, de ha kiderül, hogy ez az elképzelés nem helytálló, akkor a frakciónak lépnie kell. Az indítványt a következő, november elején tartandó frakcióülésen kellene megvitatni - tette hozzá Christian von Stetten. Stephan Mayer CSU-s képviselő, a frakció belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa a Bildnek azt mondta, hogy a javaslatokat minél előbb meg kell valósítani. Naponta nagyjából 10 ezer menekült érkezik Németországba, ezért nem lehet várni a következő frakcióülésig. "Remélem, a kancellár belátja, hogy nem lehet folytatni a nyitott határok politikáját" - mondta Stephan Mayer. Hangsúlyozta: nem lehet "agyonütni" a határ védelméről és a menekülthullám korlátozásáról szóló vitát azzal a tényekkel nem alátámasztott kijelentéssel, hogy Németország határait úgysem lehet megvédeni. Előzőleg egy másik CSU-s belügyi szakpolitikus, Hans-Peter Uhl a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak egy hasonló kezdeményezésről beszélt, azt mondta, hogy a frakció belügyi szakpolitikusai indítványt készítenek elő a képviselőcsoport következő ülésére arról, hogy tegyék kötelezővé mindazon menedékkérők visszafordítását a határon, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére. Meglehet, hogy ugyanarról a tervezett indítványról van szól. Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke eddig elutasította a határ lezárására irányuló követeléseket, a tranzitzóna intézményének bevezetését viszont támogatja. Az elképzelés szerint a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására. A konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) egyelőre elvetik a tranzitzónák gondolatát. A CDU/CSU-frakció következő ülését várhatóan november 3-án tartják. Az SPD és az ellenzéki pártok - Baloldal, Zöldek - osztják Angela Merkel véleményét, miszerint a határok lezárása és a határkerítés nem alkalmas a menekülthullám korlátozására, és legfeljebb új utakra tereli az áradatot. A Bundestagnak 630 képviselője van. Az SPD-nek, a Baloldalnak és a Zöldeknek összesen 320 képviselőjük van.
11.14: Feltorlódhatnak a migránsok Szerbiában Hamarosan feltorlódhatnak a migránsok Szerbiában, mivel Macedónia felől továbbra is naponta 4-5 ezren lépnek be az országba, Horvátország felé azonban csak lassan tudnak továbbhaladni, a hatóságok ugyanis csak időszakosan, kisebb csoportokban engedik be őket; a várakozás miatt egyre idegesebbek a migránsok. A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint az éjszaka folyamán is rengeteg migráns érkezett a szerb-horvát határra, ahova buszokkal szállították őket. Zágráb fél óránként csupán száz fő belépését engedélyezi, ezért az eső ellenére sokan a Berkasovo-Babska közötti átkelőnél, fél úton, a "senki földjén" éjszakáztak buszokban, sátrakban vagy a szabad ég alatt. A hosszú várakozás miatt feszült migránsok között lökdösődés alakult ki. Várakozásokra pedig mindenképpen lehet számítani, hiszen Macedónia felől Szerbiába naponta 4-5 ezren lépnek be, és ők is hamarosan a szerb-horvát határ felé veszik az irányt. A Vecernje Novosti című szerb napilap beszámolója szerint vasárnap este 40 autóbusznyi migráns várakozott arra a berkasovói átkelőnél, hogy átengedjék a határon, ami csak nagyon lassan ment, mert Ljubljana bejelentette, hogy naponta csupán 2500 embert tud fogadni. A migránsválság kezdete óta Szerbiából majdnem 194 ezer illegális bevándorló lépett át Horvátországba - közölte a belgrádi napilap a legfrissebb hivatalos adatokat. A szerb hatóságok adatai szerint pedig az idei esztendőben több mint 230 ezer migránst regisztráltak az országban. A szerb-macedón határ melletti Presevóból az autóbuszok korábban a magyar határhoz közeli Horgosra és Magyarkanizsára szállították a migránsokat, a magyar-szerb zöldhatár lezárását követően pedig az útvonal Horvátország, egészen pontosan a határ melletti Sid lett. A migránsok ott a szántóföldeken keresztül léptek át az Európai Unióba. Az utóbbi napokban ez az útvonal módosult egy kicsit, és most már inkább az autóúton közlekednek a migránsok, és így a Berkasovo-Bapska átkelőn próbálnak meg tovább haladni.
10.51: Mintegy száz menekült érkezett a rédicsi átkelő szlovén oldalára Mintegy száz menekültet szállítottak a szlovén hatóságok hétfő délelőtt a Rédics-Hosszúfalu (Dolga Vas) magyar-szlovén határátkelő szlovén oldalára, az ott kialakított tranzittáborba - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A rendőri felvezetéssel érkezett két autóbuszon főleg családok, sok gyerek és nő kapott helyet. A helyszínen a rendőrök az MTI-nek elmondták, a menekültek hétfőre virradó éjszaka illegálisan, a zöldhatáron keresztül érkeztek Horvátországból Szlovéniába. A helyszínen jelen voltak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselői is.
10.46: Horvátország újabb migránsokkal teli vonatot indított a szlovén határra Jóllehet Szlovénia bejelentette, hogy egyelőre nem tud több menekültet fogadni területén, Horvátország újabb migránsokkal teli vonatot indított a kelet-horvátországi Tovarnikból a szlovén határ felé - jelentette a 24sata című horvát napilap hétfőn. Tovarnikból újabb 1900 migráns tart Csáktornyára (Cakovec), és nem lehet tudni, mi történik majd, ha odaérnek - írta a lap. Eközben a szerb-horvát határon, ahol a horvát hatóságok péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, új útvonalon érkeznek az illegális bevándorlók az országba: a tovarniki és babskai helyett a bajakovói átkelő körzetében, amely a Belgrád-Zágráb autópálya mellett van. Hétfőre virradóra mintegy ezer ember próbált meg ebben a körzetben a szántóföldeken keresztül bejutni Horvátországba. Egy részüket a rendőrségnek sikerült feltartóztatnia, de 300-400 ember levált a csoporttól, és nem tudni, hogy esetleg máshol bejutottak-e Horvátországba - írta a lap. A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása után Zágráb életbe léptette a C-tervet, vagyis a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a magyar határra. Azóta mindössze négyezren hagyták el Horvátországot. A szerb-horvát zöldhatáron a migránsáradat lassítása óta is 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik az országba. Szlovénia korábban közölte, hogy naponta legfeljebb 2500 menedékkérőt hajlandó fogadni.
10.20: Összesen 14 határsértő állt bíróság elé hétvégén A Szegedi Járásbíróságon a hétvégén összesen 14 ügyben tartottak gyorsított bírósági tárgyalást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. A bíróság valamennyi ügyben büntetőjogi felelősséget megállapító határozatot hozott, és a vádlottakat 8 esetben egy évi, míg 6 esetben kettő évi Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A bíróság ítéleteinek java része jogerőre emelkedett, ugyanakkor az ügyész 1 ügyben 3 nap gondolkodási időt tartott fent az esetleges fellebbezés bejelentésére. A vádlottak a szerb-magyar államhatáron felállított, Magyarország államhatárának rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területre a már mások által korábban megrongált kerítésen kialakított résen keresztül, továbbá a kerítés alatt és felett átmászva jöttek be jogosulatlanul. A vádlottak koszovói és albán állampolgárságúnak vallották magukat. A vádlottak úgy nyilatkoztak, hogy a részükre tolmácsolás útján lefordított ítélet írásban történő fordítását nem kérik.
09.56: Szakértő: Törökország alkupozícióban van a migránsválság miatt
Törökország most egyértelműen nagyon jó alkupozícióban van, hiszen mindenképpen be kell vonni a migránsválság megoldásába - mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens az M1 aktuális csatornán hétfőn. Az elemző kifejtette: az Európai Tanács múlt csütörtöki brüsszeli ülése "egy hosszú folyamat kis állomása" volt, hiszen nem várható, hogy az unió hirtelen képes legyen dönteni nagy kérdésekben, ehhez a tagállamokban sincs meg az akarat. Gálik Zoltán kiemelte: fel kell készülni arra, hogy ha ez a helyzet tartós marad, akkor Szerbia, Montenegró és Macedónia területén nagyon sok migráns maradhat, vagyis az EU-nak segítséget kell nyújtania ezeknek az országoknak, és ehhez tartós megoldásra lesz szükség. E régió országai mind az EU-ba tartanak, Horvátország pedig a schengeni övezetbe, így az uniónak a velük kötendő megállapodásokba bele kell foglalnia a migránsválság kezelésével kapcsolatos feltételeket is - magyarázta. Kitért arra is: "a nyitott kapuk elvét egyelőre nem látszik feladni Angela Merkel", nem úgy tűnik, hogy a német kancellár az elmúlt hónapban mért 9 százalékos népszerűségvesztése bármilyen nagy változást hozott volna politikájában. A szakértő emlékeztetett: novemberben választások lesznek Törökországban, és a migránsválság megoldásának kulcsa ez az ország, mert az unió felé induló menekültek javarészt a törökországi menekülttáborokból jönnek. Most az EU-csúcson az unió akár a vízumkötelezettség teljes feladását is kilátásba helyezte Törökország számára, emellett hárommilliárd eurót ígért az országnak a menekülttáborok fenntartására, továbbá folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások - idézte fel Gálik Zoltán. Hozzátette: mindezekhez az összes uniós tagállam egyetértése kell. Gálik Zoltán hangsúlyozta: egyértelmű, hogy most nagyon jó alkupozícióban van Törökország, és ahhoz, hogy a migránsválság megoldódjon, "mindenképpen be kell vonni Törökországot". Véleménye szerint egyelőre meg kell várni a törökországi választásokat, utána lehet majd látni, hogy mennyire valósulnak meg azok az ígéretek, amelyeket az EU tett Ankarának.
09.38: Drámai helyzet alakult ki a horvát-szlovén határon
Drámai helyzet alakult ki hétfőre virradóra a horvát-szlovén határon, miután Szlovénia bejelentette, hogy egyelőre nem tud több menekültet fogadni - közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT) hétfőn. Vesna Györkös Znidar szlovén belügyminiszter vasárnap késő este arról tájékoztatta horvát kollégáját, Ranko Ostojicot, hogy Szlovénia egyelőre nem tud több menekültet fogadni. Még a közlés előtt elindult egy 1800 főt szállító vonat a kelet-szlavóniai Tovarnikból a szlovén határ felé, ahová valamivel hajnali két óra után meg is érkezett. A horvát hatóságok ezután a menekülteket a muraszerdahelyi (Mursko Srediste) határátkelő felé irányították, és közölték velük, hogy "saját felelősségükre" megpróbálkozhatnak az átjutással a szlovén határon, ahol viszont készenléti rendőrök, kutyák és drótkerítés várta őket. A migránsok, akik között sok nő és gyerek volt, könyörögtek a szlovén rendőröknek, hogy engedjék be őket az országba, de a szlovén hatóságok nem tettek eleget ennek - számolt be a HRT helyszíni tudósítója. Hozzátette, hogy akik nem találtak rést a kerítésen, még kora reggel is horvát területen várakoztak, sárosan és vizesen, de voltak köztük néhányan, akik a közeli patakon próbáltak meg átúszni. "It's not your land, go back" (Ez nem a ti országotok, menjetek vissza!) - kiabálta egy rendőr angolul a hangosbeszélőből, miközben a háttérből kutyák ugatása hallatszott - jellemezte a riporter a helyzetet. Egy körülbelül 300 fős csoportnak mégis sikerült bejutnia Szlovéniába. Őket buszokkal szállították a horvát hatóságok Bánfihegy (Banfi) körzetébe, amely közvetlenül a szlovéniai Lendva (Lendava) szomszédságában van. Mivel ott nem volt megerősítve a határőrizet, a migránsok gond nélkül átjutottak a határon - közölte a HRT. Szlovénia azután döntött úgy, hogy egyelőre nem fogad több menedékkérőt, miután - a szlovén belügyi tárca közleménye szerint - Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter telefonon értesítette szlovén kollégáját, Vesna Györkös Znidart a menekültek fogadásának leállításáról. Ezt azzal indokolta, hogy Ausztriának nehézségeket okoz az érkezők elszállásolása és ellátása. Az osztrák tárca szóvivője viszont azt közölte, hogy a "status quo nem változik", és csupán azt a kérést utasították el, hogy az eddiginél több migránst fogadjanak naponta. A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 197 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - vasárnap 4218 migráns érkezett. A horvát hatóságok péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók most a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódtak.
09.31: Másodfokon is kiutasításra ítéltek egy határzáron keresztül érkező afgán migránst Jogerősen két évre kiutasított Magyarország területéről a Szegedi Törvényszék hétfőn egy afgán férfit, aki szeptember közepén a határzáron keresztül illegálisan lépett Szerbiából magyar területre. A hétfőn tárgyalt ügy volt az első, amely fellebbezés után másodfokon a Szegedi Törvényszék elé került. Az afgán férfi szeptember 17-én későn este a mások által már korábban megrongált határzáron keresztül lépett magyar területre. Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság ezért határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és két évre kiutasított Magyarország területéről. A bíróság döntése ellen a vádlott - aki időközben Ausztriába távozott - és védője a büntethetőséget kizáró ok miatt a büntetőeljárás megszüntetése, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, illetve a büntetés helyett megrovás elrendelése érdekében jelentette be fellebbezést. Kovács Tamás Lajos ügyvéd a másodfokú tárgyaláson kifejtette, az ügyben sérült a terhelt tisztességes eljáráshoz való joga, mert lényegében rá hárult annak kötelezettsége, hogy bizonyítsa, hogy a kormányrendelettel ellentétben Szerbia nem minősül biztonságos harmadik országnak. A védő szerint az afgán férfinak az elsőfokú ítélet megszületéséig pedig arra sem volt lehetősége, hogy szabályszerű menedékkérelmet nyújtson be. A törvényszék alaptalannak ítélte a védői fellebbezéseket. Szabó András tanácsvezető bíró az elsőfokú ítéletet helybenhagyó határozat indoklása során hangsúlyozta, a Szegedi Járásbíróság az eljárásjogi szabályoknak mindenben megfelelő döntése nem azon alapult, hogy Szerbia biztonságos harmadik ország-e, hanem azon, hogy a vádlottnak volt valós szándéka menekül státuszt kérnie Magyarországon. Ezt támasztja alá, hogy a zöldhatár átlépése előtt saját vallomása szerint két-három napot a szerb oldalon várakozott a kedvező lehetőségre várva. Az elsőfokú ítéletet követően pedig önkényesen elhagyta a számára kijelölt szállást, és nem várva meg menekülteljárásának befejeződését. Kovács Tamás Lajos ügyvéd a tárgyalást követően újságírókkal közölte, megfontolják, hogy az ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
08.25: Hétvégén 15 illegális bevándorló bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség A Szegedi Járási Ügyészség az elmúlt három napban tizenöt illegális bevándorló bíróság elé állítását indítványozta határzár tiltott átlépésének bűntette miatt a Szegedi Járásbíróságnál. A vádiratok szerint az elkövetők közül tízen a más által korábban megrongált kerítésen kialakított résen keresztül, míg öt elkövető a határzár alatt átbújva, illetve fölötte átmászva lépett be illegálisan Szerbia irányából Magyarország területére. Az elkövetők közül kilencen koszovói, hat személy pedig albán állampolgárnak vallotta magát. A vádlottak közül négyen Ásotthalomnál, négyen Hercegszántónál, hárman Mórahalomnál, két-két személy pedig Röszkénél és Kelebiánál léptek be az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területre. A vádlottak a bűncselekmény elkövetését minden esetben beismerték, egy elkövető szabadlábon, míg a többiek őrizetben várták a bíróság határozatának meghozatalát. A Szegedi Járási Ügyészség a migrációs válsághelyzet kihirdetése óta 537 elkövetővel szemben nyújtott be gyorsított eljárás lefolytatására irányuló indítványt határzár tiltott átlépésének bűntette miatt a Szegedi Járásbíróság előtt.
21.33: Illegális bevándorlás - Vasárnap negyvenegy migránssal szemben intézkedtek
Vasárnap este nyolc óráig összesen 41 illegális bevándorlóval szemben kellett intézkednie a magyar rendőröknek a szerb határszakaszon, Horvátország irányából pedig nem volt elfogás - mondta el Bakondi György vasárnap este az M1 aktuális csatornán. A miniszterelnöki főtanácsadó Letenyén, a magyar-horvát határon nyilatkozva hangsúlyozta: a déli határzár megfelelő színvonalon működik, a szükséges erők és eszközök garantálják a határőrizet biztonságát. Kitért arra is, hogy vasárnap sem a két horvát tranzitzónában - Letenyén és Beremenden -, sem pedig Tompán és Röszkén nem jelentkeztek migránsok menedékkérelem benyújtására.
Kovács Zoltán
kormányszóvivő ugyanitt arról is beszélt, hogy a hatóságok és a határvédelmet ellátó szervek felkészültek arra a lehetőségre is, ha a horvát hatóságok esetleg ismét a magyar határra szállítanák az illegális bevándorlókat. "Kellő óvatossággal mondhatjuk, hogy sikeres a déli határzár", a kormány elérte azt a célját, hogy Magyarországot és az Európai Unió határát igyekszik megvédeni. Tudatában kell lennünk ugyanakkor annak, hogy további menekültek érkeznek, a hírek szerint Görögországból Macedóniába körülbelül 10 ezer ember érkezett csak a szombati napon. Látható, hogy az osztrák oldalon is "csökkent a kapacitás és a hajlandóság" a migránsok átvételére, ezért ennek esetleges hatásaira is készülni kell a következő napokban - jelezte a kormányszóvivő. Kérdésre válaszolva elmondta még: a magyar-szlovén határon addig van szükség a szombattól ideiglenesen elrendelt határellenőrzésre, "amíg nem változnak meg alapvetően a körülmények". Erre pedig addig nincs esély, amíg Görögországban, illetve a Törökországgal folytatott tárgyalások nyomán nem lehet változásokat elérni a Nyugat-Európa irányába induló migránsok számát illetően.
Bakondi György
arra a kérdésre, hogy jól védhető-e a magyar-horvát határ, kifejtette: a változatos határvonal miatt nehezen őrizhető ez a 348 kilométeres szakasz, ahol több helyen folyó képez természetes akadályt, de műszaki megoldások alkalmazásával és megfelelő élő erővel ott is jelen vannak, ahol nincs kerítés. A rendvédelmi erők és a honvédség figyelemmel kíséri a túloldali történéseket, mozgásokat, és időben reagálni tudnak bármilyen fejleményre. Kitért arra is, hogy a cseh és szlovák katonák továbbra sem látnak el szolgálatot a horvát határon, ők a Magyar Honvédséggel közösen, éppen a tömeges migráció kezelésére irányuló gyakorlatot hajtanak végre. "A hangsúly a szimbólumon van, hogy össze tudtunk fogni egy ilyen helyzetben", hogy a schengeni külső határt közösen meg tudják őrizni a visegrádi négyek, példát adva ezzel az Európai Unió más államainak is - fűzte hozzá. Kovács Zoltán kormányszóvivő arról beszélt továbbá, hogy az Európai Uniónak szembe kell néznie a migránshullámmal kapcsolatos kihívással, amire volt idő felkészülni. Egyetlen forgatókönyv van, európai összefogásra van szükség, mert az összes tagállamnak "nemcsak joga, de kötelessége is megvédeni a határokat, mindent megtenni azért, hogy az illegális migránsok áradatát a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban tartóztassuk fel".
Több ezer helyett vasárnap már csak 41 határsértőt fogtak a magyar rendőrök - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=581700
Szerző: Szegedma Hírportál, 2015. október 19.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024