origo.hu
Gyerekkatonákról készült felvételeket is találtak a migránsok telefonjain
Gyerekkatonákról készült felvételeket is találtak a Röszkénél a migránsok által elhagyott telefonokon. A szakértő szerint egyre több gyermeket soroznak be a terroristák - számolt be csütörtök esti hírműsorában az M1 aktuális csatorna.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
21.18: Első alkalommal tanácskoztak az uniós kül- és belügyminiszterek a tranzitországok képviselőivel Első alkalommal tartottak olyan közös tanácskozást az Európai Unió kül- és belügyminiszterei csütörtökön Luxembourgban, amelyen a Szíriából a Földközi-tenger keleti részén és a Nyugat-Balkánon keresztül érkező migránsok útvonalán fekvő országok képviselői is részt vettek. A konferenciát magyar kezdeményezésre szervezték meg az uniós intézmények. Jean Asselborn, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg bevándorlási minisztere hangsúlyozta, hogy a konferencia csak egy folyamat elejét jelenti, a párbeszéd pedig a következő hónapokban és években is folytatódik. Kiemelte, hogy nem szabad szem elől téveszteni a migrációs válság kiváltó okait sem. Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy végre mindenki ott ült egy asztal körül, akikre a probléma minden aspektusának rendezéséhez szükség van. Az uniós és a nyugat-balkáni országok mellett az egyeztetéseken Törökország, Libanon és Jordánia képviselői vettek részt. Ankarából a külügyminiszter helyettese jött el, Jordánia és Libanon uniós nagykövetét küldte Luxembourgba. Az olasz Mogherini hangsúlyozta, hogy a többi migrációs útvonalról, a Földközi-tengerről sem szabad megfeledkezni. A korábbi olasz külügyminiszter felvázolta azt az öt fő irányt, melyek mentén enyhíteni lehet a migrációs nyomást. Elsőként a kiváltó okok megszüntetését, mindenekelőtt a szíriai konfliktus rendezését emelte ki, s elmondta, hogy hétfőn a külügyminiszterek tanácsa napirendre veszi a kérdést, mert együtt kell működni, hogy elkezdődhessen a konfliktus politikai rendezése. Másodikként a Törökországnak, Libanonnak és Jordániának nyújtandó támogatások emelését említette. "Nem elég dicsérni, növelnünk kell a humanitárius segítségnyújtást" - húzta alá Mogherini. A harmadik pont a tranzitországok támogatása, a negyedik pedig a földközi-tengeri uniós akcióhoz hasonlóan a szervezett bűnözés elleni fellépés, valamint a határőrizeti képességek javítása. Végül Mogherini arról is beszélt, hogy javítani kell az együttműködést a menekültstátusra nem jogosult illegális bevándorlók származási országaival, hogy hazaszállításuk zökkenőmentes legyen.
20.52: Juncker: sokáig tart még a menekültválság Sokáig eltart még a menekültválság, éppen úgy, mint a menekültek európai uniós tagállamok közötti méltányos elosztását szolgáló állandó rendszer kialakítása - mondta az Európai Bizottság elnöke csütörtökön a németországi Passauban. Jean-Claude Juncker a bajor-osztrák határon fekvő városban - ahol az utóbbi hónapokban több százezer menedékkérő lépett be Németországba - a Passauer Neue Presse című lapcsoport rendezvényén tartott előadásában hangsúlyozta, hogy "a menekültek témája még sokáig foglalkoztat majd bennünket". Az Európai Bizottság a következő hónapokban javaslatot tesz egy állandó menekültelosztási rendszerre. Az elképzelés alapja az emberiesség és a józan ész, de megint "őrült sokáig" tart majd, mire a tagállami kormányok elfogadják azt - mondta a brüsszeli testület elnöke. Megjegyezte: több tagállam kormányát "üldözi a bölcsesség, de ők sokkal gyorsabbak". Hangoztatta, hogy Európában nincsen szükség "újabb falakra", főleg nem uniós tagországok között.
20.23: Szijjártó: már a jövő héttől megvalósulhat a V4-es határrendészeti együttműködés Már a jövő héttől lehetővé válhat a határrendészeti együttműködés visegrádi keretekben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 Híradójában csütörtökön. A miniszter Luxembourgban részt vett a Törökország, Libanon, Jordánia és a nyugat-balkáni országok képviselőivel tartott migrációs konferencián a többi uniós tagállam bel- és külügyi tárcavezetőjével. Szijjártó Péter ezt követően kifejtette: a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködve védené a schengeni zóna, illetve az Európai Unió külső határait Magyarország déli részén. A végleges felajánlásokról, a visegrádi partnerek által küldendő katonákról, rendőrökről és eszközökről a jövő héten, az Európai Tanács ülése alkalmával állapodnak meg a V4-es kormányfők - közölte. A miniszter hangsúlyozta: a megállapodás fontos példamutatás az Európai Uniónak, mert az EU is csak akkor adhatna megfelelő választ a migrációs válságra, ha a külső határok védelmét "nemcsak szóban, hanem tettekben is megerősítené". Amíg Görögország külső határait nem tudják megvédeni közös európai erővel, addig esély sincs arra, hogy sikeresen szembenézzenek a válsággal - mutatott rá. Hozzátette: a V4-ek megmutatják, hogy meg tudják védeni Magyarország határait, márpedig ha négy ország képes összefogni, akkor 28 tagállamnak is meg kell tudnia ezt tenni. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a tél közeledtével, október után a migrációs nyomás fokozódhat, hiszen ekkor még többen választják a nyugat-balkáni útvonalat. A nyugat-balkáni országoktól nem várható el, hogy megállítsák ezt a hullámot, ha az uniós tagállamok sem képesek erre - vélekedett. A tárcavezető szerint tovább rontja a helyzetet, hogy nincs stabilitás abban a térségben, ahonnan a migránsok érkeznek, az Iszlám Állam folyamatosan területeket szerez, így fennáll a veszély, hogy akár milliók dönthetnek úgy, hogy elindulnak Európa felé. Ezért kellene az uniónak visszaszereznie a kontrollt a külső határai felett és támogatnia az érintett régiót, hogy ott megfelelően elláthassák a menekülteket és a bevándorlókat, így ők ne keljenek útra - magyarázta. Szijjártó Péter korábban bejelentette: megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő kedden Prágában úgy nyilatkozott, hogy a Budapestnek nyújtandó segítség második szakaszában Csehország újabb katonákat és rendőröket küld Magyarországra. A cseh kormány hétfőn döntött arról, hogy első szakaszban Prága huszonöt katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében. Joanna Rokicka, a lengyel határőrség szóvivője azt közölte hétfőn, hogy országa egy helikoptert küldött Magyarországra a magyar-horvát határvédelem megerősítésére.
20.19: Prága szombattól megerősíti a cseh-osztrák határ ellenőrzését Csehország szombaton tovább erősíti a cseh-osztrák határ őrzését, és ezentúl az összes határátkelőn szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vezet be - közölte csütörtökön este Lucie Nováková, a belügyminisztérium szóvivője. A cseh-osztrák határon lévő összesen húsz határátkelő közül szeptember közepétől 14 helyen végeztek eddig szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a csehek, ezeket most gyakoribbá teszik és az összes cseh-osztrák határátkelőre kiterjesztik. Az idegenrendészetet az állami rendőrség embereivel erősítik meg a határátkelőkön. Amennyiben Bécs úgy döntene, hogy az az osztrák-cseh határon kívül lezárja a többi határszakaszát, Prága kész arra, hogy a maga részéről tovább szigorítsa a cseh-osztrák határ őrzését, és esetleg megakadályozza a menekültekkel teli vonatszerelvények áthaladását Csehországon - magyarázta a szóvivő. "Semmi esetre sincs szó a határőrizet felújításáról. Arról van szó, hogy biztosítsuk a Cseh Köztársaság lakosainak biztonságát, mindezt összhangban a schengeni egyezményekkel" - kommentálta a szóvivő bejelentését Milan Chovanec belügyminiszter. A cseh belügyi tárca szerint a határőrizet megerősítésének célja, hogy a hatóságok nagyobb áttekintést kapjanak az illegális bevándorlók mozgásáról. Prága attól tart, hogy térségben lévő más államhatárok fokozatos lezárásával a menekültek a jövőben Csehországon keresztül próbálkozhatnak meg eljutni Németországba.
20.14: M1: gyerekkatonákról készült felvételeket is találtak a migránsok telefonjain
Gyerekkatonákról készült felvételeket is találtak a Röszkénél a migránsok által elhagyott telefonokon. A szakértő szerint egyre több gyermeket soroznak be a terroristák - számolt be csütörtök esti hírműsorában az M1 aktuális csatorna. A műsorban bemutattak egy felvételt, amelyet az egyik migráns telefonjáról töltöttek le, a videóban az látszik, hogy gyerekek kapnak katonai kiképzést. A legidősebbek sem érik el a 10 éves kort - hangzott el. A csatorna által megszólaltatott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a besorozott gyerekek száma drasztikusan nő, döntően fiúkról van szó, de egyre több a lány is. Hozzátette, ezeket a gyerekeket "ágyútöltelékként" használják, a brutalitáson kívül a halálra készítik fel őket. Az M1 hétfőn számolt be arról, hogy megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban. A tudósítás szerint a bevándorlók Röszkénél egy rendőri ellenőrzési pont közelében szemetet, gyógyszereket, cipőben hagyott kétszáz eurósokat, húsvágó bárdot, késeket, valamint mobiltelefonok is hátrahagytak. Az egyik telefonon például csak pornográf tartalmú fotók voltak, de olyat is találtak amelyen dokumentumok és különböző radikális tartalmú fotók és videók voltak. A terrorelhárítás is vizsgálja a migránsok által, a határnál talált elhagyott telefonok tartalmát - közölte az M1 aktuális csatorna a Terrorelhárítási Központtól (TEK) kapott válasz alapján szerdán. A TEK ezzel kapcsolatban azt közölte: feladatuk, hogy kiszűrjék a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket és a lehető legrövidebb időn belül hiteles információkat szerezzenek.
20.09: Spiegel Online: a müncheni vezetés drasztikus lépéseket tehet a menekültáradat feltartóztatására Németországban a bajor tartományi kormány drasztikus lépéseket mérlegel a szűnni nem akaró menekültáradat miatt, és előfordulhat, hogy pénteki ülésén a hatályos jogszabályokkal ellentétes lépéseket tesz a migrációs nyomás csökkentésére - írta csütörtökön a Spiegel Online hírportál. A német hírportál Horst Seehofer bajor kormányfő környezetéből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a müncheni vezetés készen áll "nemkonvencionális" intézkedésekre, és önvédelemből szükség esetén átlép az érvényes törvényeken. A tartományi kormány a pénteki ülésen három lehetőséget vizsgál meg. Az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára tranzitzónákat jelölhetnek ki a határokon. Ez az elgondolás már korábban felmerült, és támogatja a szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere is, de a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenzik, ezért egyelőre nincs napirenden. A tranzitzónák kialakítására nincs is jogszabályi alap, a határőrizet pedig a szövetségi hatáskör. A bajor kormány így csak a tartományi rendőrségre támaszkodva valósíthatná meg az elképzelést. Bajorország azért van nehéz helyzetben, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők áramlása. Ráadásul a tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján gondoskodnia kell a menedékkérők 15 százalékának ellátásáról. Ezzel Bajorország a második a 16 tartomány sorában a menedékkérők 21 százalékát befogadni és ellátni köteles Észak-Rajna-Vesztfália után. Az arányokat az úgynevezett königsteini képlet határozza meg, és a müncheni vezetés már régóta kifogásolja, hogy a többi tartomány nem vállalja teljes egészében a képlet alapján rájuk háruló feladatokat. Bajorországnak így jelenleg az előírtnál 30 ezerrel több menedékkérőt kell ellátnia. Ezért a müncheni vezetés azt is mérlegeli, hogy a menedékkérőkkel érkező különvonatokat egyszerűen továbbirányítja más tartományokba. A harmadik elképzelés, hogy az Ausztria felől érkező menedékkérőket buszokra ültetik és visszaszállítják a szomszédos országba - írta a Spiegel Online. Bajorország hetek óta élesen bírálja Ausztriát, amiért a menedékkérőket átengedi területén. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter csütörtökön is kirohanást intézett a keleti szomszéd ellen. A Süddeutsche Zeitung című lapban azt mondta, hogy Ausztria semmibe veszi a dublini rendszer előírásait, és ha ebben nem lesz változás, Németországnak meg kell fontolnia, hogy megtagadja a belépést az Ausztriából érkező menedékkérőktől. Ezt minden további nélkül megteheti, hiszen Ausztria biztonságos ország - mutatott rá Joachim Herrmann. Horst Seehofer - az Angela Merkel kancellár vezette CDU testvérpártja, a CSU elnöke - már szerdán jelezte, hogy a tartományi kormány pénteki ülésén "szükségeljárásokról" tárgyalnak majd, és egy zárt ajtók mögött önkormányzati vezetőkkel tartott megbeszélésen résztvevők beszámolói szerint azt mondta, hogy "hatékony önvédelmi intézkedések" következnek, ha nem csillapodik a menedékkérők áradata. Szintén beszédes, hogy míg a CDU és az SPD vezetői jellemzően jól fogadták Angela Merkel szerda esti televíziós interjúját, amelyben a kancellár egy órán keresztül ismertette és védelmezte a menekültválság ügyében elfoglalt álláspontját, a CSU részéről igen hűvös volt a fogadtatás. "Nem vagyok tévékritikus" - hárította el az értékelést Joachim Herrmann, de azért annyit megjegyzett, hogy hiányolta a konkrét számokat az interjúból, és úgy érezte, hogy a kancellár "eltávolodott" a dublini rendszertől. A pénteki kormányülés kiemelt jelentőségére utal továbbá, hogy egyedül Horst Seehofer nem jelent meg a tartományi miniszterelnökök konferenciájának (MPK) csütörtökön kezdődött kétnapos értekezletén, és távolmaradását a bajor kabinet pénteki ülésével indokolta.
19.57: Debrecen polgármestere üdvözli a tábor bezárásáról szóló kormánydöntést
Debrecen polgármestere üdvözli, hogy a kormány úgy döntött, bezárják a városban lévő menekülttábort. A kormány szerdai ülésén elfogadott határozat szerint a menekültek debreceni befogadóállomása október 31-ig megszűnik, az őrzött menekültügyi befogadóközpont pedig december 15-ig megszünteti tevékenységét. A kormánydöntés alapján a debreceni menekülttábort december 31-ig teljesen felszámolják, ugyanakkor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a jelenlegi helyén, a mostani menekülttábor szomszédságban működik tovább. Papp László (Fidesz-KDNP) debreceni polgármester az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében megállapítja: a kormány döntése egyértelműen a debreceni polgárok érdekét szem előtt tartva született. "Debrecen fejlődése érdekében, a város és a kormány közötti megállapodásnak megfelelően jött létre a kormányhatározat" - írta Papp László, aki közleményében megköszönte "a debreceniek türelmét, amelynek különösen akkor volt jelentősége, amikor a legkritikusabb időszakban a migránsok létszáma a tábor befogadóképességének többszöröse volt".
18.12: Külföldi embercsempész bűnszervezet tagjait ítélték el Lentiben
Többéves fegyházbüntetésre ítélte a Lenti Járásbíróság azt a hat pakisztáni, indiai és afgán embercsempészt, akik bűnszervezetben szállítottak Magyarországról Olaszországba illegális bevándorlókat - tájékoztatta az ítéletről a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője csütörtökön az MTI-t. Beznicza Árpád közölte: a vádlottak Olaszországban élő pakisztáni és afgán embercsempészek által irányított, jól szervezett, nemzetközi embercsempész bűnszervezet keretében követték el a bűncselekményt. A társaság pakisztáni vezetői Olaszországban szerveztek be három, ott tartós letelepedési engedéllyel rendelkező, indiai állampolgárságú vádlottat, akik pénzért vállalták migránsok Magyarországról Olaszországba történő illegális szállítását. Az indiaiak irányítására a bűnszervezet vezetői az egyik pakisztáni vádlottat is elküldték Magyarországra. A szállítók idén márciusban felvették a kapcsolatot két, Magyarországon már több éve menedékjogot kapott vádlottal, akik a magyar menedékjogi védelemmel visszaélve valójában szervezett embercsempészést folytattak. Több más, ismeretlen afgán embercsempésszel közösen keresték meg a zöldhatáron át illegálisan Magyarországra érkezett menedékkérőket, s fejenként 50-250 euróért azt ígérték nekik, hogy "garanciával" kijuttatják őket Olaszországba. A bicskei és a debreceni menekülttáborokból az embercsempészek utasításának megfelelően március 4-én este Budapestre irányított bangladesi és afgán menedékkérőket az indiai szállító által Olaszországból kibérelt, zárt rakterű kisteherautóba ültették. A vádlottak az alig hat négyzetméteres rakterű zárt furgonban 16 embert zsúfoltak össze, és velük az M7-es autópályán, majd a 75-ös főúton Olaszország felé indultak. A többórás út alatt a menedékkérőknek sem élelmet, sem vizet nem biztosítottak, szükségleteik elvégzése érdekében sem álltak meg, végig a teherautó padlólemezén ülve szállították őket. Az egyik vádlott az úton személyautóval "előfutóként" haladt, hogy a rendőri ellenőrzésre figyelmeztesse a teherautóban ülőket. Lenti belvárosában figyelt fel a gyanús autókra egy rendőrjárőr, akinek a jelzésére az embercsempészek nem álltak meg, hanem nagy sebességgel elhajtottak a magyar-szlovén határ irányába. Végül autós üldözés után, a határ előtt 400 méterre, útzár alkalmazásával sikerült őket feltartóztatni, de két indiai embercsempész elmenekült, őket azonban másnap reggel elfogták. A vádlottak többsége a tárgyaláson beismerő vallomást tett, bár saját szerepét mindegyik igyekezett kisebbíteni. A bűnszervezetben való elkövetést valamennyien tagadták. A Lenti Járásbíróság szerdai ítéletében bűnszervezetben, társtettesként elkövetett embercsempészés miatt mondta ki bűnösnek a hat vádlottat. Három embert két év nyolc hónap fegyházbüntetésre ítélte és valamennyiüket 4 évre kiutasította Magyarország területéről. Három további vádlott négy év fegyházbüntetést kapott, egyiküket öt évre utasították ki az országból, a két menedékjogot élvező vádlottat azonban nem lehetett kiutasítani. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlottak és a védők fellebbezést nyújtottak be, de a bíróság fenntartotta valamennyi érintett előzetes letartóztatását.
16.33: egyes a "Merkel-nagyinterjú" fogadtatása Németországban Németországban a sajtó és a közvélemény vegyesen fogadta Angela Merkel szerda esti televíziós interjúját, amelyben a kancellár egy órán keresztül ismertette és védelmezte a menekültválság ügyében elfoglalt álláspontját. Az ntv hírtelevízió csütörtöki közönségszavazásának délutáni állása szerint a résztvevők 67 százalék azzal az állítással ért egyet, hogy a kancellár szereplése félresikerült, és csak 33 százalék találta hatásosnak és emberinek Angela Merkel fellépését. A kancellár az ARD országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban mindenekelőtt megerősítette azt a véleményét, hogy Németország sikeresen megbirkózik a menekültválsággal. A legnagyobb példányszámú német újság, a Bild című bulvárlap hírportálján indított szavazáson 16 óráig bő 190 ezer olvasó voksolt, és közülük mindössze 14 százaléka osztja Angela Merkel véleményét, és 86 százalék szerint Horst Seehofer bajor kormányfőnek van igaza, aki szerint Németország menedékkérő-befogadási kapacitása kimerült, a menekülteket tárt karokkal váró új, nyitott Németország képe pedig csak "ábránd, és nem lesz sokáig tartható". Az ntv és a Bild felmérése sem reprezentatív az ország teljes lakosságára nézve. A jellemzően magasan képzett internetezők körében népszerű Twitter közösségi portálon többnyire pozitív az ARD Anne Will című politikai vitaműsorának különkiadásában sugárzott interjú. Ez azért figyelemre méltó, mert amikor a Twitteren felkapják a kancellár valamilyen nyilvános megszólalását, akkor általában az éles bírálatok vannak többségben. Az ARD műsorának online felületén szűk fél nap alatt 1200-nál is több hozzászólás érkezett az interjúhoz. Ezekből főleg a megosztottságot lehet kiolvasni. Többen a műsorvezetőt, Anne Willt bírálják, amiért egy sor témakör kimaradt, nem volt szó például arról, hogy mit lehet tenni az erőszakos bűncselekményekben is megmutatkozó idegenellenességgel, rasszizmussal. Az első sajtókommentárok is vegyes képet mutatnak. Például a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szerint a kancellár az ARD stúdiójában tartott "terápiás ülésen" nagyon sok ellentmondásba keveredett, és az interjú tovább rontott a helyzetén. Az interjú fő tanulsága, hogy Angela Merkel a menekültválságban a szíve szerint cselekszik, és ebbe akár bele is bukhat - vélekedett a konzervatív lap kommentátora. A szintén konzervatív irányultságú Die Welt szerint viszont a nézőkben jó benyomást kelthetett a kancellár, aki statisztikák helyett a protestáns etika alapjaira helyezkedve érvelt, minden eddiginél tisztábban mutatta be a választóknak "porosz-evangélikus" hozzáállását a világ dolgaihoz, és ugyan elismerte, hogy történtek hibák a válság kezelésében, de szilárdan kitartott eddigi irányvonala mellett. Az Angela Merkeltől szokatlanul közvetlen, egyenes, kertelés nélküli beszédet emelte ki a Spiegel Online hírportál is, amely szerint az ARD-interjú a kancellár "legőszintébb kormánynyilatkozata" (a kormány álláspontját a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban ismertető beszéd) volt. A hírportál kommentátora egyebek között hozzátette: a kancellár ügyes megoldást választott azzal, hogy nem ment bele a menekültválság körüli "számháborúba", hanem inkább elismerte, hogy sok kérdésre nem tudja a választ. Angela Merkel az interjúban kiemelte, hogy a menekültválság történelmi próbatétel, és az ország 25 évvel ezelőtti újraegyesítése óta a legnagyobb feladat Németország előtt. A munkához pedig csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani. A kancellár kifejtette, hogy a menedékkérők áradatát rövid távon és a német határon nem lehet feltartóztatni. A határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás, és nem is lehetne kivitelezni - mondta Angela Merkel a tevékenységét érő bírálatokkal, követelésekkel kapcsolatban. Kiemelte: nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba. "Én sem tudom, hogy holnap hányan jönnek" - jegyezte meg. "Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket" abban a reményben, hogy "akkor majd nem jönnek". "Németország barátságosan fogadja a menekülteket. Erre büszke vagyok" - jelentette ki a kancellár. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a válságot csak uniós összefogással, a görög-török és az olasz-líbiai uniós külső határ jobb védelmével és a kiváltó okok kezelésével lehet megoldani. A védelemre nem szoruló menedékkérőknek vissza kell térniük hazájukba, a védelemre szoruló embereket viszont be kell fogadni. A menedékkérőknek, menekülteknek pedig igazodniuk kell a németországi élet szabályaihoz és be kell tartaniuk a törvényeket. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy mindenki kedvére tehet bármit, figyelmen kívül hagyva a közösség szabályait, akkor a "multikulti egy élethazugság" - mondta Angela Merkel.
16.16: Szijjártó: visegrádi megállapodás született a külső határ védelméről
Megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében - közölte magyar újságírókkal csütörtökön
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban. A miniszter a Törökország, Libanon, Jordánia és a nyugat-balkáni országok képviselőivel tartandó migrációs konferencián vett részt a többi uniós tagállam bel- és külügyi tárcavezetőjével közösen; a tanácskozást magyar kezdeményezésre szerveztek meg az uniós intézmények. A kormány eredetileg azt szerette volna, ha a konferenciát Budapesten tartják meg, de a miniszter elmondta, hogy ezt nem tekintik presztízskérdésnek, az a lényeg, hogy az unió foglalkozik a témával. Megjegyezte, hogy ez EU a kelleténél jóval később kezdett foglalkozni a Nyugat-Balkánon keresztül érkező migrációval, felkészültebb lett volna, ha előbb felfigyel a problémára. "Hiába volt minden magyar figyelemfelhívás, az EU inkább a Földközi-tengerre összpontosított", a nyugat-balkáni helyzetre pedig továbbra sincs közös uniós megoldás - magyarázta Szijjártó Péter. Elmondta, hogy a migrációs válság súlyos globális probléma, ezért komoly globális megoldást igényel. A miniszter sérelmezte, hogy a külső határok megvédését több európai vezető fontosnak nevezi a kommunikációban, de nem tesznek semmit ennek érdekében. A tárcavezető szerint az EU viseli a globális probléma legnagyobb terheit, és a nyomás három okból is növekedni fog. Elmondta, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelem egyelőre sikertelen, a terrorszervezet nem visszaszorul, hanem terjeszkedik; a Közel-Kelet és Észak-Afrika stabilizálásában nincs előrelépés, nőtt azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek; továbbá a Nyugat-Balkán államai nem képesek feltartóztatni az emberáradatot. Hozzátette, hogy ez nem bírálat, hanem ténymegállapítás, nem is várható el tőlük, ha az unió sem tudja megállítani az áramlást. A miniszter arra is kitért, hogy télen jelentősen megnő a Nyugat-Balkánon át érkezők száma; tavaly az összes migráns fele az év utolsó negyedében lépte át a határt. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ha az EU nem cselekszik sürgősen, akkor hamarosan milliós nagyságrendű migrációs nyomás alá kerül. "Ezt el kell kerülni, ezt meg kell előzni. Ez Magyarország és Európa érdeke is" - húzta alá. Elmondta, hogy le kell zárni az unió külső határait, valamint át kell vállalni a törökországi, jordániai, libanoni és kurdisztáni menekülttáborok finanszírozását, s azonnali segítséget kell nyújtani ezeknek az országoknak, hogy elláthassák az ott lévő menekülteket, hogy ne induljanak útnak Európa felé. Szijjártó Péter kiemelte, hogy 300 millió dolláros segítséget kell nyújtani az iraki Kurdisztánnak, mert a régió gazdasági, költségvetési helyzete romlik, és nem fogja tudni ellátni az ott lévő kétmillió menekültet, akik így szintén útra kelhetnek. Kitért a miniszter a menekültek elosztását szolgáló uniós kvóták kérdésére is, ismertetve, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja a kötelező kvóták ráerőltetését a tagállamokra, ami tagállami jogokat von el, s sérti a nemzeti szuverenitást.
16.03: Tizenhét ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt
Tizenhét ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság szerdán és csütörtökön - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.
Juhászné Prágai Erika
közölte, a bíróság tizenkét vádlottat egy évre, ötöt két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak többsége szír állampolgárságúnak vallotta magát, de volt köztük olyan is, aki koszovói vagy iraki személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését anyanyelvükön.
15.47: Fidesz-CSU-találkozó: meg kell védeni a schengeni határokat
Meg kell védeni Európa külső határait azoktól, akik illegálisan próbálják átlépni azt, és be kell tartani az unió előírásait - értett egyet
Gulyás Gergely
, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese, valamint
Tobias Zech
, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője, az Európa Tanács tagja csütörtöki budapesti tanácskozásán. A tárgyalás eredményeiről a két politikus sajtótájékoztatón számolt be. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországnak is szolidárisnak kell lennie Bajorországgal, ahová naponta tízezerszám érkeznek bevándorlók. Szerinte az uniós és a tagállami vezetők feladata, hogy egyértelmű jelzést küldjenek azzal kapcsolatban: a népvándorlást meg kell állítani, ehhez pedig érvényt kell szerezni az uniós jogrendnek. Külső határok védelme nélkül az ügynek nem lesz megoldása - szögezte le - e nélkül újabb százezrek vagy milliók indulhatnak útra. Európának is felelőssége van a helyzetben, eleget kell tennie a nemzetközi jog által meghatározott humanitárius kötelezettségeknek - fűzte hozzá. Világossá kell tenni ugyanakkor: a menekültstátusz értelme, hogy aki a saját hazájában üldözött, a környező országok valamelyikében kapjon menedékjogot, ez pedig Szíria esetében Törökország. Az uniónak is komoly anyagi segítséget kell adnia Törökországnak, erre Magyarország is készen áll - mondta. "A schengeni egyezmény ellenére is van lehetőség átmeneti határellenőrzés bevezetésére, mi minden ilyen német döntéssel kapcsolatban eddig is a szolidaritásunkat fejeztük ki" - emelte ki, hozzátéve: az európai népek sokszínűsége érték, de megőrzendőek Európa keresztény gyökerei is. Tobias Zech közös fellépést tartott fontosnak a migráció kezelésében, és köszönetet mondott Magyarországnak, amiért kellő időben megtette a megfelelő lépéseket a schengeni határ védelmére. Felelősek vagyunk a kialakult jogrend fenntartásáért - szögezte le. Rámutatott ugyanakkor arra is: Európának pénzügyi és politikai segítséget kell nyújtania az érintetteknek, akiknek azonban elsősorban a környező országokban kell menedéket találniuk. Emlékeztetett arra, hogy csak Szíriában 22 ezer áldozatot szedett a belháború. A Nyugat-Balkánról érkezőkről azonban a bajor politikus úgy ítélte meg: elsősorban gazdasági okokból indulnak el. Problémájukat az európai országokban nem tudják megoldani, ezért saját országukban kell segíteni őket, akár egy új Marshall-terv által, amely képesség teszi őket, hogy saját keretek között orvosolják válságaikat. A politikus elismerte, hogy már a német közhangulatban is változást eredményezett az, hogy naponta tízezrek érkeznek országába. Arra a kérdésre, hogy mindez a koalícióban is érezhető-e, azt mondta: szakpolitikai kérdésekben eltérnek a vélemények, mindezt azonban orvosolják. A határvédelemről szólva úgy nyilatkozott: látható, hogy Görögország és Olaszország már a teljesítőképessége határára ért, ezért szükség van arra, hogy akár a Frontex, akár például német szövetségi rendőrök vonuljanak fel a külső határok védelmére. A magyarországi kerítésről azt mondta: amíg Európa nem tudja hatékonyan megvédeni külső határait, minden országnak joga van saját biztonságát óvni. Magyarország helyesen cselekszik - szögezte le. Hangsúlyozta: a saját országukban üldözöttek jogosultak a menekültstátusra, az azonban csak addig érvényes, amíg fennáll üldöztetésük. Elmondta azt is: az okmányok nélkül érkezőket Németországból kitoloncolják.
15.29: Több pénzt ítélt meg az EU a migrációs válság kezelésére Elfogadta csütörtökön az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa azt a költségvetési módosító javaslatot, amelynek révén az unió idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében. A pénz többségét, 300 millió eurót azoknak az unión kívüli országoknak a támogatására fordítja majd az EU, amelyek a szíriai menekültek többségét befogadták. Százmillió euróval az a keret bővül, amelyből Brüsszel a tagállamoknak nyújthat rendkívüli segítséget a válságkezeléshez. Ezenfelül a miniszterek 56 millió euró kifizetését is jóváhagyták humanitárius segítségnyújtás céljára. Emellett az ahhoz szükséges pénzre is rábólintottak, hogy a migrációs válság kezelésében részt vevő uniós ügynökség, a Frontex határőrizeti ügynökség, a menekültügyi támogató hivatal és az Europol 120 fővel bővíthesse létszámát. A miniszterek tanácskozását követően Jean Asselborn, a tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg bevándorlási minisztere elmondta, hogy a belügyminiszterek ott folytatták a munkát, ahol a legutóbb abbahagyták, a 160 ezer menekült áttelepítésének részleteiről egyeztettek. Az első áttelepítés egyébként most pénteken lesz; eritreai menekülteket helyeznek át Olaszországból Svédországba. Asselborn elmondta, maga is Olaszországba, majd Görögországba utazik, hogy meggyőződjön arról, hogyan működnek a menedékkérelmek feldolgozását segítő hot spotok, és mire van még szükség. "Az nyilvánvaló, hogy az áttelepítés csak akkor lehetséges, ha a hot spotok hibátlanul működnek" - szögezte le a miniszter, és azt is tudatta, hogy a tanács további 670 ember mozgósításához járult hozzá a menekültek kezelésének felgyorsításához. Mint mondta, akiket megillet a védelem, azoknak menekültstátust kell adni, akiket viszont nem, azokat haza kell küldeni. Ennek érdekében a Frontexen belül önálló részleg jöhet létre a visszaküldések kezelésére és megszervezésére. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a miniszterek a határellenőrzésről is vitát folytattak, s a többség amellett van, hogy bár a határok védelme jelenleg alapvetően tagállami felelősség, a külső határokat közösen és hatékonyabban kellene ellenőrizni. A többség a Frontex megerősítését és új határellenőrzési technológiák alkalmazását is támogatja. Asselborn leszögezte: a schengeni övezet jövője a külső határok megvédésének hatékonyságától függ. "Ha nem tudjuk hatékonyabbá tenni a külső határok ellenőrzését, akkor hatalmas annak a kockázata, hogy a schengeni övezet nem éli túl" - hangoztatta Jean Asselborn. A luxemburgi miniszter arra is kitért: teljes volt az egyetértés a tagállamok között abban, hogy létre kell hozni a biztonságos országok közös, uniós listáját, és ezzel kapcsolatban a megfelelő munkacsoportokban folyik is tovább a munka.
15.03: Magyar Levente: a válság megoldása csakis az észak-afrikai országok részvételével lehetséges
A migrációs válság megoldása kizárólag olyan átfogó politikai összefogás keretében lehetséges, amely magába foglalja a mediterrán térséget sújtó illegális bevándorlási hullám megfékezésében eddig kulcsszerepet játszó észak-afrikai államokat - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az MTI-nek Rabatból telefonon adott csütörtöki nyilatkozatában.
Magyar Levente
Algériában, Tunéziában és Marokkóban folytatott politikai es gazdasági témájú tárgyalásokat, a három észak-afrikai országban összesen nyolc miniszterrel és számos üzletemberrel tekintette át a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseit, illetve a menekültáradat jelentette kihívásokat. Az államtitkár tájékoztatta partnereit az európai migrációs helyzetről és az arra adott magyar válaszlépésekről. A politikus hozzátette, a partnerek kivétel nélkül megértésükről és támogatásukról biztosították a magyar felet, a helyi médiában azonban kialakult egyfajta negatív kép Magyarországról. Magyar Levente ezt számos interjú során igyekezett eloszlatni, amelyek nyomán meglátása szerint javult a Magyarországról élő kép a közvéleményben. Magyarország legfőbb üzenete, hogy a problémára globális megoldást kell találni, amelyből a világ minden országának ki kell vennie a részét - mondta a politikus, kiemelve, hogy az Európai Uniónak több támogatást kellene nyújtania az észak-afrikai államoknak "a szigetelési képességük" fenntartása érdekében. A gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár emellett elmondta, mindhárom országban nagyon ígéretes üzleti lehetőségek körvonalazódnak, különösképpen a magyar mezőgazdasági technológiák meghonosítása, illetve a magyar városüzemeltetési, városfejlesztési és közlekedésszervezési know-how átadása terén. Magyarország nemrégiben kereskedőházi képviseleti irodát nyitott Marokkóban és Algériában, és tervben van, hogy Tunéziában is nyit egyet. Gazdasági vegyes bizottság mindhárom relációban működik, ezek a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint nagyban segítik a gazdasági kapcsolatok fejlesztését.
14.59: Visszatérhetett Horvátországba a szeptemberben Magyarbólyba érkezett vonat
Csütörtök délelőtt áthaladt Horvátországba az a vonatszerelvény, amely szeptember 18-án engedély nélkül érkezett Magyarországra - tudatta a Kormányzati Információs Központ közleményben az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő október 7-i tárgyalásán került szóba annak a horvát különvonatnak az ügye, amely szeptember 18-án - előzetes bejelentés, engedély és vonatszám nélkül - 36 horvát rendőrrel és 1059 migránssal érkezett Magyarországra, a magyarbólyi vasútállomásra. A horvát elnök kérésére a kormány úgy döntött, hogy a vonatszerelvény a vasútbiztonsági vizsgálatok befejeződését követően visszatérhet Horvátországba. A szerelvény október 8-án 10 óra 40 perckor elhagyta Horvátország felé a magyarbólyi vasútállomást, az államhatáron 10 óra 46 perckor haladt át - olvasható a közleményben. Jelezték: "a lépés nem befolyásolja a történtek miatt folyamatban lévő büntetőeljárást, amelynek a szerelvény nem részese".
<14.46: Trzaskowski: végleges a menekültek befogadásáról szóló döntés Végleges a menekültek lengyelországi befogadásáról szóló uniós döntés - jelentette ki csütörtökön Rafal Trzaskowski európai uniós ügyekért felelős lengyel külügyi államtitkár az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak nyilatkozva. Az ellenzék kormányfőjelöltje ugyanakkor visszafogottan nyilatkozott a kvóták teljesítéséről. A menekültkvótákat jóváhagyó Polgári Platform (PO) kormánya nevében beszélő Trzaskowski arra a kérdésre válaszolt, lehetséges-e a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) választási győzelme esetén az, hogy az uniós belügyminiszterek szeptemberi csúcstalálkozóján elfogadott menekültelosztási tervet az új lengyel kormány elveti. "A hat és fél ezer menekült befogadásáról szóló döntést meghozták, és ez végleges" - jelentette ki Trzaskowski azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország a PO-kormány által jóváhagyott uniós terv keretében 4500 további menekültet fogadna be azon a kétezren felül, amelynek befogadását korábban felajánlotta. Az államtitkár azzal érvelt, hogy a vállalt kvóták nem teljesítése bírsággal büntethető. Nem részletezte azonban, hogy ennek mi lenne a törvényes alapja. Az államtitkár szerint az uniós döntéshez végeredményben tartani fogják magukat a kvóták ellen szavazó visegrádi tagállamok is: "A csehek és a magyarok azt mondták, hogy nem egyeznek bele, ennek ellenére befogadják a menekülteket" - állította. Említette azt is, hogy viszont Szlovákia az Európai Bíróságnál támadja meg a kvótadöntést, ugyanakkor kétségeinek adott hangot a lépés sikerességét illetően. "Nemcsak hogy be kell majd fogadniuk menekülteket, de fizetniük is kell" - vélte az államtitkár. A migránsválság a lengyelországi választási kampány egyik fő témája. Az ellenzéki PiS, amely a közvélemény-kutatások szerint győzelemre esélyes az október 25-i parlamenti választásokon, bírálja a kormány migrációs politikáját. Beata Szydlo, a párt kormányfőjelöltje a Dziennik Gazeta Prawna című napilapnak nyilatkozva hétfőn óvatosan nyilatkozott a menekültek befogadását illetően. Mint mondta, még "sok idő van hátra" az uniós döntés megvalósításáig, mivel csak a jövő év elejétől kellene átvállalni a migránsokat. "Az Európai Unió már annyi kötelezettséget vállalt, melyeket később nem tartott be, illetve menetközben változtatott rajtuk" - mondta Szydlo, hozzátéve, hogy "várnunk kellene".
<14.41: EuNavforMed parancsnok: egyre kevesebb hajója van az afrikai embercsempészeknek A migránsok fő útvonala Dél-Olaszország felől Kelet-Európába helyeződött át és módosultak az afrikai embercsempészek szokásai is - hangsúlyozta Enrico Credendino olasz ellentengernagy, a Földközi-tengeri embercsempészettel szembeni EuNavforMed európai katonai művelet parancsnoka csütörtökön. Credendino szerint a migránsokat a líbiai partokról elindító embercsempész szervezeteknek egyre kevesebb a hajója. Enrico Credendino az olasz parlament schengeni bizottsága elő vázolta az EuNavforMed feladatait. A művelet második szakasza szerdán indult el. Az első fázisban, június és szeptember között, a Földközi-tengeren szolgáló európai hadihajók elsősorban felderítést és információgyűjtést végeztek az észak-afrikai és a dél-európai partok közötti emberkereskedelem útvonalainak feltérképezésére. Az ellentengernagy elmondta, hogy az első szakaszban több mint 3700 embert mentettek meg a rozoga hajókról. Enrico Credendino hangsúlyozta, hogy a 2013-2014-ben aktív Mare Nostrum (Mi Tengerünk) olasz katonai-humanitárius misszióval ellentétben az életmentés nem tartozik az EuNavforMed céljai közé, de a bajba jutott migránsok segítése "nemzetközi és erkölcsi kötelesség minden tengerész számára". Az EuNavforMed parancsnoka hozzátette, hogy a művelet jelenlegi szakaszának célja az embercsempészek hajóinak "üzemen kívül helyezése" és lefoglalása, az emberkereskedők által használt minden más eszközzel együtt a műholdas navigációs rendszerektől az okostelefonokig. Enrico Credendino kifejtette, hogy a művelet most nemzetközi vizeken zajlik, de ezt akár líbiai vizeken vagy Líbia területén való szárazföldi beavatkozás is követheti az embercsempészek itt üresen sorakozó hajóinak megsemmisítésére. Ehhez azonban a líbiai kormány felkérése, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása is szükséges, de Oroszország és Kína egyelőre ellenzi a líbiai fellépést - hangoztatta a parancsnok. Kijelentette, hogy az EuNavforMed "nem hajóblokád és nem az észak-afrikai területek inváziója, rendőri misszióról van szó, nem háborús műveletről". Ugyanakkor rámutatott, hogy az embercsempészek és az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveresei között bizonyítható a pénzmozgás, ezért az emberkereskedelemmel szembeni fellépés a terrorizmussal szembeni küzdelmet jelenti. Beszámolt arról, hogy szeptembertől évek óta először csökkent az olasz partokra érkező migránsok aránya. Az Európai Unióba jövő illegális bevándorlók útvonala megváltozott: 73 százalékuk már nem déli irányból, hanem keletről érkezik. Elmondta, hogy a migránsokat a líbiai partokról elindító embercsempész szervezeteknek egyre kevesebb a hajója. Egy fából ácsolt, nagyobb méretű hajón négyszáz migránst tudnak összezsúfolni, ami legalább 400 ezer euró (120 millió forint) hasznot jelent az emberkereskedőknek. A fahajókat azonban nem Líbiában, hanem nagyrészt Tunéziában és Egyiptomban gyártják és drágák. Az olcsóbb és kisebb gumicsónakokra "csak" 120 migráns fér fel, de ezek kínai gyártmányúak és könnyen kilyukadnak. Az emberkereskedők így mostanában megpróbálják többször felhasználni ugyanazt a hajót: teleteszik migránsokkal és ahogy a nyílt tengerre vitték őket, azonnal segélykérő riasztást adnak le. Ha kereskedelmi hajó siet a helyszínre segíteni, akkor a migránsokat fedélzetre veszi és a fából készült hajót a tengeren hagyja, így az emberkereskedők vissza tudják szerezni. Ha hadihajó siet segítségre, a fából ácsolt hajót elkobozzák.
13.51: Fidesz-CSU-találkozó: meg kell védeni a schengeni határokat! Meg kell védeni Európa külső határait azoktól, akik illegálisan próbálják átlépni azt, és be kell tartani az unió előírásait - értett egyet Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese, valamint Tobias Zech, a bajor konzervatív CSU parlamenti képviselője, az Európa Tanács tagja csütörtöki budapesti tanácskozásán. A tárgyalás eredményeiről a két politikus sajtótájékoztatón számolt be. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországnak is szolidárisnak kell lennie Bajorországgal, ahová naponta tízezer szám érkeznek bevándorlók. Tobias Zech közös fellépést tartott fontosnak a migráció kezelésében, és köszönetet mondott Magyarországnak, amiért kellő időben megtette a megfelelő lépéseket a schengeni határ védelmére.
12.56: EU- és NATO-tagállamok katonái is segíthetik a magyar határok védelmét
Megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb számában az a kormányhatározat, amely lehetővé teszi a részvételt a szövetséges államok fegyveres alakulatainak a déli határ védelmében. A határozat értelmében a kormány engedélyezi szövetséges külföldi erők magyarországi szerepvállalását - közös gyakorlatozás, támogató tevékenység - a tömeges bevándorlás miatt kialakult helyzet megoldásában. A Magyar Honvédség Közös Akarat elnevezésű határrendészeti feladatának támogatásában - ide nem értve a határrendészeti tevékenységet - egyidejűleg legfeljebb ezer katona vehet részt. A határozat szerint az Európai Unió tagállama vagy az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak fegyveres erői a Közös Akarat befejeződéséig, legfeljebb március 15-éig tevékenykedhetnek Magyarországon.
12.43: Huszonkét vonat indul csütörtökön Bajorországból Salzburgba Kora reggeltől hajnali fél kettőig huszonkét vonat indul a bajorországi Freilassingból Salzburgba, Salzburgból Németországba pedig tizenegy helyi járatot indít csütörtökön a német Meridian magán vasúttársaság és az osztrák vasúttársaság (ÖBB). Az első vonat Salzburgból reggel öt órakor indult Freilassing felé, az utolsó este 11 óra előtt hagyja majd el a főpályaudvart. Az ingázók és az iskolások utazásának megkönnyítése végett reggel óránként indultak a vonatok, délután nagyjából két óránként gördülnek majd ki a salzburgi főpályaudvarról. Csütörtökön három vonat Salzburgból Freilassingon át egészen Münchenig közlekedik. A Salzburgból Freilassingba tartó vonatok nem állnak meg a két város között, az ellenkező irányba haladó szerelvényekre viszont az ÖBB városi gyorsvasúti (S-Bahn) megállóinál is fel lehet szállni. A menetjegyeket a beszállásnál ellenőrzik, így lehet az utazók pontos számát követni - közölte az ÖBB szóvivője. Egy vonatra legfeljebb kétszáz utast engednek fel. A német Meridian vasúttársaság közlése szerint a felszálláskor elkérik az utazási okmányokat is, a freilassingi határátkelőnél pedig a rendőrség is ellenőrzi az utasokat. A vasúttársaság ezért arra kér mindenkit, hogy számoljon az okmányellenőrzés miatti időkieséssel. Az ÖBB közlése szerint a csütörtökön alkalmazott menetrend várhatóan a következő napokban is érvényes lesz, és az eredetileg Münchenbe tartó távolsági járatok továbbra is csak Salzburgig közlekednek. A vasúti közlekedés szeptember 17-én állt le a Salzburg és München közötti vonalon, miután megbénult a forgalom a német határellenőrzés visszaállítása miatt. Az utazók iratainak ellenőrzése olyan sokáig tartott a vonatokon, hogy nem lehetett tartani a menetrendet. Németország szeptember 13-án állította vissza határai ellenőrzését, az ideiglenes intézkedést a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működését szabályozó schengeni határellenőrzési kódex előírásai alapján vezették be. Az intézkedés "súlypontja" a német-osztrák határ, célja pedig a Németországba igyekvő emberek "áradatának korlátozása", és a beutazás rendezett keretek közé szorítása. A burgenlandi rendőrség adatai szerint csütörtök éjféltől csütörtök reggel hét óráig az osztrák-magyar határon fekvő Miklóshalmánál (Nickelsdorf) 2653-an lépték át a határt. Szerdán 5861-en érkeztek Ausztriába a miklóshalmai szakaszon, nagyjából ugyanannyian, mint kedden. A bécsi belügyminisztérium legutóbbi közleménye szerint mintegy 200 ezer migráns és menekült haladt át Ausztrián szeptemberben, és további tízezren kértek menedékjogot az országban. Ausztriában 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelem érkezett az osztrák hatóságokhoz, 2015 januárjától augusztusig viszont több mint 46 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. Az illetékesek jelenleg napi 300-450 új beadvánnyal számolnak.
12.20: A francia kormány megvonná a tartózkodási engedélyt a nem megfelelően viselkedő menekültektől A francia kormány "nagyon szigorú intézkedéseket" tervez azon menekültekkel szemben, akiknek a magatartása nem felel meg Franciaország elveinek - közölte csütörtökön a francia belügyminisztérium. "Nagyon szigorú intézkedéseket kezdeményeztem azon menekültstátusszal rendelkezőkkel szemben, akiknek viselkedése nem felel meg az elveinknek" - mondta Bernard Cazeneuve belügyminiszter a szenátusban, a külföldiek jogairól szóló törvényjavaslat vitájában. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a terrorveszély miatti közbiztonsági helyzetben a menekültek befogadásával párhuzamosan a francia köztársasági elvek betartására is emlékeztetni kell az országban élő külföldieket. Cazeneuve hangsúlyozta a külföldiek méltósággal történő fogadásának szükségességét, ugyanakkor rámutatott: kötelezettsége az is, hogy - mint fogalmazott - fellépjünk azokkal szemben, akiket már befogadtunk, de semmibe veszik a szabályainkat, főleg a jelenlegi fenyegetettséggel teli helyzetben. Ennek kapcsán utalt arra a módosító indítványra, amely ezentúl lehetővé teszi a tartózkodási engedély visszavonását azoktól a külföldi állampolgároktól, akik bűncselekményt követtek el. "A közrendet sértő kockázatokkal szemben a közigazgatásnak meg kell őriznie azt a jogát, hogy visszavonhassa a tartózkodási engedélyeket, amelyeket korábban kiadott" - mondta a miniszter, megemlítve a kábítószer-kereskedést, az embercsempészetet, a kiskorúak futtatását és a rabszolgaságra való kényszerítést. A törvénytervezetben az is szerepel, hogy a több évre szóló tartózkodási engedély megszerzéséhez ezentúl szükséges lesz a francia nyelv megfelelő ismerete, a francia társadalom alapvető értékeinek elfogadása, a munkavégzéshez való képesség és a pénzügyi függetlenség. Eddig ezek a feltételek csak az állampolgárság megszerezéséhez voltak kötelezőek. A külföldieknek ezentúl egy úgynevezett "köztársasági integrációs szerződést" is alá kell írniuk, valamint a polgári ismeretekről tartott képzések, illetve a nyelvórák költségeihez is hozzá kell járulniuk. Eddig ezeket ingyenesen biztosította az állam a bevándorlók számára. A törvénytervezetről október 13-án szavaz a szenátus. A francia statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 4 millió külföldi állampolgár él Franciaországban, akiknek 35 százaléka európai uniós országból érkezett, 40 százalékuk pedig észak-afrikai országokból. A kormány adatai szerint évente 200 ezer bevándorló érkezik legálisan az országba, ami a lakosság 0,3 százaléknak felel meg, ez az egyik legkisebb arányú bevándorlás jelenleg Európában.
12.17: Alapjogokért Központ: Magyarország az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést
Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország éppen az uniós jog alapján támadhatja meg a kvótákról szóló tanácsi döntést az Európai Unió Bírósága előtt. A megsemmisítési kereset előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre. A központ Facebook-oldalán csütörtökön közzétett elemzésében kiemelte: a döntés megsemmisítésére irányuló indítványt nemcsak a kormány, de az Országgyűlés, vagy bármelyik magyar állampolgár benyújthatja. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a megsemmisítés iránti keresetet - az unió szervei mellett - elsősorban a tagállamok terjeszthetik elő abban az esetben, ha megítélésük szerint valamely jogi aktus ellentétes az uniós szerződésekkel vagy alapjogokkal - mutattak rá. Ilyen tekintetben a tagállamokat szokás "elsőbbségi joggal rendelkező kérelmezőknek" is nevezni, mert a kereset benyújtásához nem kell bizonyítani érdekeltségüket, csak a megtámadott aktus jogellenességét. "A jogi fellépés lehetősége mindemellett valamennyi uniós állampolgár számára is nyitott, az ő keresetindítási joguk azonban annyiban eltér a fentiektől, hogy érdekeltségüket bizonyítani is kell az eljárásban: tehát azt, hogy a kérdéses döntés joghatást vált ki a tekintetükben" - jelezték. Az elemzés kitért arra is, hogy a Lisszaboni Szerződés óta a nemzeti parlamentek is benyújthatnak megsemmisítés iránti keresetet abban az esetben, ha úgy vélik, hogy a kérdéses aktus ellentétes a szubszidiaritás elvével. Utóbbi az Európai Unió azon alapelve, amely szerint - az unió kizárólagos hatásköreit nem érintve - minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hatékonyságú a végrehajtása. Vagyis nem lehet uniós rendelkezést elfogadni olyan területen, ahol tagállami szinten hatékony rendelkezéseket foganatosítanak. A megsemmisítés iránti keresetek előterjesztésére két hónap áll rendelkezésre, amelynek kezdőnapja a kérdéses döntés közlésének időpontja, a kvótákról szóló döntés szeptember 22-én jelent meg az unió hivatalos lapjában. Ha a luxemburgi bíróság megalapozottnak találja a keresetet, akkor a jogellenes döntést részben vagy egészben megsemmisíti, és szükség esetén felhívja az unió szerveit, hogy jogalkotási kötelezettségüknek jogszerű keretek között tegyenek eleget - írta elemzésében az Alapjogokért Központ.
11.56: Elítélték a rendőrt megrúgó migránst
Jogerősen másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte és két évre kiutasította Magyarország területéről a bíróság azt a szír állampolgárságú migráns férfit, aki mellkason rúgott egy intézkedő rendőrt Szombathelyen - közölte a Vas Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel. Simon József megyei főügyész tájékoztatása szerint a férfit hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt állította gyorsított eljárással a bíróság elé a Szombathelyi Nyomozó Ügyészség, az illetékes járásbíróság pedig a váddal egyezően ítélte meg tényeket. A vád szerint a férfi 2015. október 6-án érkezett Szombathelyre a migránsokat szállító vonattal, amelyről több társával együtt leszállt, és futni kezdett. A rendőrök szolgálati gépkocsijukkal utolérték, visszavitték a rendező-pályaudvarra, ahol a várakozó vonatszerelvényhez kísérték. A vádlott fellépett a vonat lépcsőjére, hirtelen megfordult és mellkason rúgta a vele szemben álló rendőrt. A Szombathelyi Nyomozó Ügyészség őrizetbe vette, és másnap már bíróság elé is állította a férfit - ismertette a megyei főügyész.
11.24: Kisteherautóba zsúfolt illegális bevándorlók
Kisteherautóban összezsúfolva szállított öt illegális bevándorlót egy férfi Röszkén. A bolgár sofőr mellett további két embercsempész került rendőrkézre az elmúlt 24 órában Csongrád megyében. A rendőrök mindhárom férfit őrizetbe vették - írja a police.hu. http://www.youtube.com/watch?v=N06G40kLC0k Egy 42 éves bolgár férfi jelentkezett belépésre az országba a Röszke Autópálya-határátkelőhelyen az általa vezetett Iveco típusú kisteherautóval szerda késő este. A járművet ellenőrző rendőrök az oldalsó ajtón benézve azt üresnek látták. Kérték a sofőrt, hogy a hátsó ajtót nyissa ki, de a bolgár férfi arra nem volt hajlandó, mert elmondása szerint az beragadt. A rendőrök a pénzügyőrök közreműködését kérték. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai a járművet a röntgenkapuval vizsgálták át, ami jelezte, hogy abban emberek ülnek. A bolgár férfi ezután kulccsal kinyitotta az ajtót. A kisteherautó hátsó részében kialakított rejtekhelyen 5 illegális bevándorló, 4 iraki és 1 szír állampolgár bújt meg. A bolgár férfi ellen embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás. A rendőrség őrizetbe vette, várhatóan gyorsított eljárásban bíróság elé áll. A rendőrség vizsgálja, hogy megállapítható-e az embercsempészés bűntettének sértett sanyargatásával elkövetett minősített esete. A Készenléti Rendőrség járőrei a Mórahalmot Röszkével összekötő úton egy osztrák rendszámú taxira lettek figyelmesek 2csütörtök hajnalban. Az autóba éppen akkor pakolta be csomagjait 6 szír illegális bevándorló. Beszállni azonban már nem volt lehetőségük, mert az egyenruhások elfogták őket. A rendőrök a taxi török sofőrjét embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt előállították és őrizetbe vették. 5 órakor rendőrkézre került egy pakisztáni embercsempész is. A férfi 12 szír illegális bevándorlót szállított az 55-ös főúton. Őket egy 7 személyes családi autóba zsúfolta be. A sofőrt a rendőrök előállították. Ellene embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult őrizetbe vétele mellett. Az illegális bevándorlók ügyében idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.
10.51: Magyarország menekültpolitikáját bírálja az Amnesty International
A menekültválság ügyében alkalmazott magyar politikát bírálja, egyben intézkedési ajánlásokat is megfogalmaz csütörtökön Londonban ismertetett átfogó tanulmányában az Amnesty International (AI). A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a "Fenced out" (Elkerítve) címet viselő 26 oldalas elemzés szerint - amely az AI szakértői által menekültekkel készített interjúkat és esettanulmányokat is tartalmaz - Magyarország igyekszik elszigetelni magát a regionális és a globális menekültválságtól, ám ezt csak nemzetközi emberi jogi és menekültjogi kötelezettségeinek rovására tudja elérni. Az elemzés szerzői úgy vélik: a magyarországi intézkedések szerkezeti szintű fenyegetést jelentenek a törvényesség érvényesülésére és az emberi jogok tiszteletben tartására, és ezt az Európai Unió más tagországai, illetve intézményei nem hagyhatják figyelmen kívül. Magyarország elszánt törekvése arra, hogy kitérjen a menekültekkel szembeni kötelezettségei elől, nemcsak magyar probléma, hanem az Európai Unió problémája is. Az EU-nak ezért hivatalosan tárgyalásokat kell kezdenie Magyarországgal az uniós alapszerződés hetedik cikkelyében foglaltak alapján, annak érdekében, hogy a magyar migrációs és menekültügyi politika összhangba kerüljön az uniós joggal és egyéb nemzetközi jogi kötelezettségekkel - fogalmaz az Amnesty International csütörtöki elemzése. Az AI szerint kétségtelen, hogy az idén eddig igen sok migráns kért menedékjogot Magyarországon, és ez jelentős, "bár nem teljesen előreláthatatlan" kihívások elé állította az országot. Magyarország viseli az EU "szerkezetileg kiegyensúlyozatlan" menedékjogrendszeréből eredő terhek komoly hányadát, ugyanakkor nem hajlandó részt venni az e hiányosságok megszüntetését is célzó közös EU-erőfeszítésekben - áll az elemzésben, amely "súlyosan problematikusnak" nevezi a menekültválságra adott magyar válaszintézkedéseket. A tanulmány szerint az Amnesty International szakértői szeptemberben két ízben tettek tényfeltáró látogatást Magyarországon, és 57 interjút készítettek menekültekkel a budapesti Keleti és Nyugati pályaudvaron, valamint a bicskei befogadó központban és a röszkei határátkelő térségében. A szervezet képviselői az általuk tapasztalt szeptemberi állapot alapján egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország nem biztosít megfelelő befogadási körülményeket a menedékkérőknek, igyekszik más országokra - elsősorban Szerbiára - hárítani annak felelősségét, hogy a menedékkérők haladéktalan és hatékony elbírálási eljárásban részesüljenek, és a vonatkozó EU-jogot sértő módon alkalmazza a biztonságos kiinduló ország, illetve a biztonságos harmadik ország koncepcióját. Az interjúkra alapuló esettanulmányok között szerepel egy beszámoló például arról, hogy egy család tagjait, köztük egy hét hónapos terhes nőt 16 órán át tartottak rendőrségi őrizetben étel és ital nélkül, majd ujjlenyomatot vettek tőlük, mielőtt elengedték őket. Egy 32 éves iraki nő azt mondta az Amnesty International képviselőinek, hogy szeptember elején a tatabányai rendőrőrsön - miután nem volt hajlandó az ujjlenyomat-vizsgálatra - egy rendőrnő a falnak lökte, olyan erővel, hogy az eséstől eltört a combja. Elmondása szerint előzőleg reggel 7 órától éjfélig étel és ital nélkül tartották fogva férjével együtt a rendőrségen. Az Amnesty International a csütörtöki jelentésben aggályosnak nevezte az Országgyűlés által szeptember 21-én elfogadott határozatot, amelynek alapján a határra vezényelt katonák kényszerítő eszközöket is használhatnak. Az emberi jogi szervezet véleménye szerint ez lehetővé teszi a túlzott mértékű erő alkalmazását, ami súlyos sérülés, vagy akár halál okozásának kockázatával jár. Az AI által megfogalmazott ajánlások között szerepel, hogy Magyarország vonja vissza az illegális határátlépést "kriminalizáló" törvénymódosítást, és utasítsa a határok biztosítására kirendelt alakulatokat, hogy az erő alkalmazása előtt mindig folyamodjanak először erőszakmentes módszerekhez. Az Amnesty International az Európai Bizottságnak javasolja, hogy minden lehetséges eszközzel, akár kötelezettségszegési eljárással is érje el Magyarországnál az EU-jogszabályok maradéktalan betartását. A szervezet javasolja a hetedik cikkelyben foglalt "megelőző mechanizmus aktiválását" is, valamint azt, hogy az EU-társállamok ne küldjenek vissza menedékkérőket Magyarországra, tekintettel a magyar befogadási körülmények és a menedékjogi eljárások hiányosságaira.
10.22: Vádat emelt a győri ügyészség egy migránsokat kirabló férfi ellen
Vádat emelt a Győri Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki idén nyáron ismeretlen társával együtt kirabolt négy afgán migránst - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész csütörtökön az MTI-t. Takács Péter közölte: a negyvenéves férfi és társa több mint négyszázezer forintot zsákmányolt. A vádlott a győri vasútállomáson ajánlotta fel négy afgán állampolgárnak, hogy elszállítja őket a vámosszabadi befogadóállomásra. Társával együtt a migránsokat egy a megyeszékhelyhez közeli erdős területre vitték. Az ismeretlen elkövető az egyik migránst az autóhoz nyomta, fejéhez húsvágó bárdot szorított, míg a vádlott egy gázspray-nek látszó tárgyat a kezében tartva kényszerítette a sértetteket értékeik átadására. Miután az elkövetők távoztak, a migránsok gyalog mentek vissza Győrbe, hogy feljelentést tegyenek. A férfi jelenleg előzetes letartóztatásban van, ellene többrendbeli, felfegyverkezve elkövetett rablás miatt emeltek vádat.
09.53: Tűz ütött ki egy németországi menekültszálláson, sérültek Tűz ütött ki csütörtök reggel a németországi Ingolstadtban egy menedékkérőket befogadó állomáson, legkevesebb négyen füstmérgezést szenvedtek. A tűz valószínűleg az épület egy földszinti szobájában keletkezett, és átterjedt más helyiségekre. Az épületet kiürítették. A tűzoltók a homlokzat megbontásával fértek hozzá a tűzfészekhez, a lángokat eloltották. Egyelőre nem tudni, hogy miért gyulladt ki az épület, és a sérültek pontos száma sem ismert. A füstmérgezést szenvedett embereket kórházba szállították. A bajorországi Ingolstadtban működő befogadóállomáson nagyjából 100 menedékkérő lakott. Nekik most új szállást keresnek - jelentette a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság.
09.32: BÁH: több mint 86 ezer menedékügyi eljárást szüntettek meg
A menedékjogi kérelmezők zöme még a döntés előtt elhagyja az ország területét - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) általános főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, hozzátéve: emiatt több mint 86 ezer ügyben megszüntette az eljárást a menekültügyi hatóság. Kiss Attila elmondta: érdemi döntés mintegy 2800 ügyben született. Ezek közül 2400 esetben elutasították a menedékjogi kérelmet, és mindössze 400-ban hozott valamilyen nemzetközi védelemmel kapcsolatos döntést a hatóság. A BÁH főigazgató-helyettese kitért arra is, hogy 559-en vannak befogadó intézményekben. A határzárral kapcsolatos bűncselekmény elkövetése miatt szerdán egy embert helyeztek idegenrendészeti őrizetbe a hatóságok - tette hozzá. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője elmondta: év eleje óta már több mint 330 ezer illegális bevándorló érkezett az országba. Szerdán a magyar-szerb határszakaszon 74, a magyar-horvát határszakaszon 6022 ember ellen intézkedtek a rendőrök illegális határátlépés miatt.
09.16: Németh Zsolt: a katonai fellépésnek koordinált keretek között kell lennie
Az illegális migráció megfékezését célzó "kemény katonai megoldás" mellett nélkülözhetetlen a nemzetközi szintű politikai együttműködés - hangsúlyozta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Németh Zsolt azt mondta: naponta 5-6 ezer bevándorló érkezik Magyarországra, és Európának éves szinten egymillió bevándorlóval kell számolnia. Ennek nyomán Európának el kell gondolkodnia azon, hogy a probléma gyökerét kellene kezelni. Amíg Szíriában, Irakban, Líbiában nem sikerül megszüntetni a konfliktust, stabilizálni a helyzetet, addig nem állítható le a menekültáradat - emelte ki a fideszes politikus. A külügyi bizottság elnöke fontosnak nevezte, hogy Szíriában - az elmúlt évek tehetetlensége után - az oroszok végre elindítottak valamit. Ugyanakkor Németh Zsolt aggasztónak nevezte, hogy Oroszország megfelelő koordináció nélkül avatkozik be. Németh Zsolt szerint a "kemény katonai megoldás" mellett el kell indulnia a "politikai kibontakozás" folyamatának is. Ehhez a meghatározó nagyhatalmaknak, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyeztetnie kellene - mondta az országgyűlési képviselő, megjegyezve: az amerikai és az orosz elnök találkozója az ENSZ Közgyűlés alkalmával ebbe az irányba mutatott. A kérdés, hogy sikerül-e megtalálni a közös pontokat - mondta Németh Zsolt, aki szerint lehet, hogy ehhez félre kell tenni az Aszad-kérdést. Közölte: a szír elnök pozíciójával kapcsolatban mást mond az Egyesült Államok, és mást Oroszország. A kompromisszum megtalálásában elképzelhető, hogy Európa egyfajta "közvetítő" szerepet vállaljon - vetette fel Németh Zsolt.
08.53: Németországban letartóztattak három feltételezett iszlamista terroristát Németországban szerda este letartóztattak három feltételezett iszlamista terroristát. A szövetségi ügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint a három férfit azzal gyanúsítják, hogy csatlakoztak egy külföldi terrorszervezethez. Észak-Rajna-Vesztfáliában fogták el őket. Az ország biztonságát érintő súlyos bűncselekmények ügyében illetékes ügyészség szóvivője csütörtökre ígért részleteket. A Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság értesülése szerint Kölnben és Bonnban egy 23 éves, és egy 25 éves fiatalembert fogtak el. A gyanú szerint 2013-ban Szíriába utaztak és a Junud Al-Sham nevű dzsihadista csoport oldalán harcoltak a polgárháborúban. Később visszatértek Németországba. A hatóságok nem találtak arra utaló jeleket, hogy a feltételezett terroristák merényletekre, támadásokra készültek volna Németországban. A harmadik feltételezett, úgynevezett terrorturistát más források szerint valószínűleg az ugyancsak észak-rajna-vesztfáliai Dortmunban fogták el. A Németországból a Közel-Keletre távozott terrorturisták száma a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi, július végén megjelent becslése szerint nagyjából 720 lehet. Többségük 30 évesnél fiatalabb férfi. A nők aránya 20 százalék lehet. Egyharmaduk már visszatért Németországba, nagyjából százan pedig meghaltak a szíriai polgárháborúban vagy az iraki felkelésben. A terrorturisták jelentős része a szalafista szubkultúrából származik, amely Észak-Rajna-Vesztfáliában a legerősebb. A szalafizmus a világi államot elutasító, az iszlám jog - a saría - alapján működő állam kiépítésére törekvő muzulmán vallási irányzat. Híveinek száma a legutóbbi, júniusi becslések szerint 7500 lehet. Németországban nagyjából 4 millió muzulmán vallású ember él, ez a lakosság 5 százaléka.
08.39: Három embercsempészt fogtak el Csongrád megyében Bolgár, török és pakisztáni embercsempészeket fogtak el a rendőrök Csongrád megyében - tájékoztatta a megyei főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-t. Szenti Szabolcs közölte, egy bolgár férfi szerdán éjszaka jelentkezett belépésre kisteherautójával a röszkei átkelőnél. Azt állította, járműve üres, de nem volt hajlandó kinyitni a rakteret. Az autót a pénzügyőrök segítségével röntgenkapuval vizsgálták meg, és kiderült abban négy iraki és egy szír állampolgár bújt el. A járőrök csütörtökre virradóra a Mórahalmot Röszkével összekötő úton egy osztrák rendszámú taxira figyeltek föl. A török sofőr vezette autóba éppen hat szír határsértő pakolta be csomagjait. Beszállni azonban már nem volt lehetőségük, mert az egyenruhások elfogták őket - tudatta az őrnagy. A rendőrök hajnalban az 55-ös úton állítottak meg egy pakisztáni állampolgár vezette hétszemélyes autót. A járműben a sofőrön kívül tizenkét szír migráns utazott. A rendőrség a sofőröket őrizetbe vette, ellenük büntetőeljárás indult, a migránsok ügyében idegenrendészeti eljárást kezdeményeztek.
08.31: Mikola: nem alakult ki az egységes uniós identitás
Európa az illegális bevándorlás nyomán szembesült azzal, hogy az Európai Unió alapításakor célul tűzött egységes uniós identitás nem alakult ki - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. Mikola István az ENSZ-közgyűlést kísérő tanácskozásokról számolt be, amelyeken kiemelt téma volt a kultúrák közötti párbeszéd. A KKM államtitkára az illegális bevándorlás kezelése kapcsán azt hangsúlyozta: ahol a "befogadó" kultúrája, identitása erős, ott könnyű párbeszédet folytatni a beérkező menekültekkel is. A különböző kultúrák között folyamatos párbeszédre van szükség - emelte ki Mikola István, aki szerint Európának az a baja, hogy kultúrája - amely a zsidó-keresztény kultúrára építkezett - meggyengült, Európa szekularizálódik, identitásválság van. Ezért "ezek a nagy mozgások" Európa számára nehezebben kezelhetők. "Elsősorban az iszlám, ami tömegével érkezik Európába" - mondta az államtitkár, de kiemelte: fenn kell tartani a lehetőséget, hogy párbeszéd legyen a kultúrák között. Az államtitkár az ENSZ-tanácskozások fontos tapasztalataként emelte ki, hogy nemcsak a befogadó területek aggódnak, hanem azok az országok is, amelyeket elhagynak az emberek. Irak, Afganisztán Szíria úgy érzi, a tömeges kivándorlás miatt az ő nemzeti egységük, nemzeti identitásuk sérül, és ez területi veszélyeztetettséggel is jár. Mikola István ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy Irak, Afganisztán és Szíria is visszavárja azokat az embereket, közösségeket, akik-amelyek a politikai, háborús helyzet miatt elhagyták országukat.
08.29: Tizenhat eljárást kezdeményeztek határzár tiltott átlépése miatt szerdán Tizenhat migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt szerdán - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője csütörtökön az MTI-t. Serfőző Katalin közölte, hogy a vádirat szerint a migránsok közül hatan-hatan Mórahalomnál és Ásotthalomnál, hárman Kelebiánál, míg egy határsértő ismeretlen helyen érkezett Magyarország területére. Tizenhárman a már mások által megrongált, felemelt vagy lenyomott határzáron keresztül, a többiek a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - tizenegy szíriai, három koszovói, kettő iraki állampolgárnak vallotta magát. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég összesen 414 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta az ügyész.
07.57: Szerdán több mint hatezer embert fogtak el tiltott határátlépés miatt
Az előző naphoz képest szerdán több mint százzal több, 6103 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt - közölte a rendőrség a honlapján csütörtökön. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a tiltott határátlépés miatt elfogottak közül kettő ellen közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás.
07.32: Szakértő: egységes európai fellépést sürgetett Merkel és Hollande
Európának a migrációs válságban való egységes fellépését sürgető felhívásnak tekinti Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök szerdai közös felszólalását az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén Tamási Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Legutóbb 1989-ben, 26 évvel ezelőtt volt példa arra, hogy a francia elnök és a német kancellár együtt szólalt fel az Európai Parlamentben: akkor Francois Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlásának apropóján látogatott egyszerre Strasbourgba. Szerdán a német és a francia vezető az Európai Unió helyzetét értékelő vitában szólalt fel. A külügyi szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában azt mondta: várható volt hogy jellemzően általánosságokat fogalmaz meg a két politikus az illegális migrációról.
00.18: Merkel kitart a menekültválság ügyében képviselt álláspontja mellett Angela Merkel német kancellár kitart az európai menekültválság ügyében képviselt álláspontja mellett, továbbra is úgy véli, hogy Németország megbirkózik a kihívással, és a válságot csak uniós összefogással, a görög-török és az olasz-líbiai uniós külső határ jobb védelmével és a kiváltó okok kezelésével lehet megoldani. A német kormányfő erről egy szerda késő esti televíziós interjúban beszélt. Angela Merkel a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy a menekültválság történelmi próbatétel, és az ország 25 évvel ezelőtti újraegyesítése óta a legnagyobb feladat Németország előtt. A munkához pedig csak optimizmussal és azzal a meggyőződéssel lehet hozzáfogni, hogy a feladatot meg lehet oldani. "Sikerülni fog, erről nagyon mélyen meg vagyok győződve" - ismételte meg híressé vált kijelentését a menekültválság kezelésének kilátásairól. Hangsúlyozta, hogy kancellárként nem is mondhatott volna mást. Angela Merkel a ZDF Anne Will című politikai vitaműsorában kifejtette, hogy a menedékkérők áradatát rövid távon és a német határon nem lehet feltartóztatni. A határok lezárása és a menedékkérők befogadásának tilalma nem megoldás, és nem is lehetne kivitelezni - mondta Angela Merkel a tevékenységét érő bírálatokkal, követelésekkel kapcsolatban. Aláhúzta: nem tudja befolyásolni, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba. "Én sem tudom, hogy holnap hányan jönnek" - jegyezte meg. "Nem vagyok hajlandó részt venni egy olyan versenyben, hogy ki kezeli barátságtalanabbul a menekülteket" abban a reményben, hogy "akkor majd nem jönnek". "Németország barátságosan fogadja a menekülteket. Erre büszke vagyok" - jelentette ki a kancellár. A legfontosabb feladat rendezetté tenni a folyamatot. A menedékkérőknek, menekülteknek pedig igazodniuk kell a németországi élet szabályaihoz és be kell tartaniuk a törvényeket. Ha a multikulturalizmus azt jelenti, hogy mindenki kedvére tehet bármit, figyelmen kívül hagyva a közösség szabályait, akkor a "multikulti egy élethazugság" - mondta Angela Merkel. A védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell, a védelemre szoruló embereket pedig be kell fogadni - tette hozzá. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szír állampolgárok túlnyomó többsége nem akar hosszabb távon Németországban maradni, hanem szeretne visszatérni hazájába. Elmondta, a menekülthullám nem Németország vagy a menedékkérőkkel készített szelfik miatt indult el, jóval összetettebb és földrajzilag távol érvényesülő tényezők indították el a hullámot. Ezekkel a valódi kiváltó okokkal kell foglalkozni, így javítani kell a Szíriából elmenekült, de a térségben maradt emberek helyzetét. Elsősorban Törökországgal kell szorosabbra fűzni az együttműködést, az országban élő - a helyi jogszabályok miatt menekültstátussal nem is rendelkező - szíriaiak életkörülményeinek javítása és a görög-török uniós külső határ jobb védelme céljából - fejtette ki a német kancellár. Mindehhez még sokat kell dolgozni, mint ahogy az is további erőfeszítéseket igényel, hogy kialakuljon egy méltányos rendszer az Európai Unióban a menekültválság terheinek megosztására - tette hozzá Angela Merkel. Azzal kapcsolatban, hogy sokak szerint az ukrán válságban és a menekültválságban végzett tevékenysége révén esélyes a Nobel-békedíjra, a német kancellár elmondta, hogy nincs ideje foglalkozni ilyesmivel, és zavarja az ügy. "Szinte már nyomaszt..." - mondta Angela Merkel.
22.42: A német elnök a humanitárius kihívásra hívta fel a figyelmet Washingtonban Joachim Gauck német államfő Washingtonban reményét fejezte ki, hogy nemcsak Európa, hanem az Egyesült Államok is elismeri, "jelentős humanitárius kihívást" jelent a migrációs válság kezelése, és hogy nemcsak az országukból elmenekültek számára, de a probléma kiváltó okaira is sikerül megoldást találni. Gauck akkor beszélt erről, amikor a Fehér Házban fogadta őt Barack Obama amerikai elnök szerdán. A német államfő rámutatott, hogy a szíriai válságra még nem sikerült megfelelő választ találni, és hogy Németország nehéz helyzetbe került a nagyszámú menekült beáramlása miatt. Elmondta, hogy Németország a történelméből adódóan nagy készséget mutat arra, hogy menedéket ajánljon azoknak, akiknek nagy szükségük van erre, és hogy ez a kérdés mind a hazájában, mind Európában a politikai napirend élére került. Joachim Gauck megemlékezett azokról az amerikaiakról, akik hetven évvel ezelőtt életüket adták Németország felszabadításáért, és méltatta azt a támogatást, amelyet a német újraegyesítés ügye George H. W. Bush akkori elnöktől és más amerikaiaktól kapott. Mindezért a német elnök háláját fejezte ki. Barack Obama kitért rá, hogy Németország, az Egyesült Államok "egyik legerősebb" és "hihetetlenül fontos" szövetségese nemrégiben emlékezett meg újraegyesítésének negyedszázados évfordulójáról, amely nemcsak a németek, de Európa, a transzatlanti kapcsolatok és az egész világ szempontjából fontos volt. Méltatta a német elnöknek a kétoldalú kapcsolatok fontossága, valamint a tolerancia, a demokrácia, az emberi jogok, a szabadság, valamint több nemzetközi kérdés, így Szíria, a menekültválságra adandó emberséges válasz és az Irán atomfegyverhez jutásának békés úton való megelőzése ügyében elhangzott megnyilvánulásait. A nap folyamán később Gauck és John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője a külügyminisztérium épületében a berlini fal egy Washingtonba szállított darabjánál emlékeztek a német újraegyesítésre. A falszakaszon, amely végső helyét a 2017-ben megnyíló amerikai diplomáciaközpontban nyeri majd el, szerepel Gauck és az idősebb Bush exelnök aláírása, valamint Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök-pártfőtitkár, Lech Walesa volt lengyel elnök és Szolidaritás-vezető, Angela Merkel jelenlegi és Helmut Kohl volt német kancellár, valamint James A. Baker volt amerikai külügyminiszter kézjegye is.
21.26: Horvát államfő: felkészületlenek voltunk, a rendszer összeomlott Felkészületlennek nevezte saját országát a migránshullám kezelésében a horvát államfő, aki arról is beszélt, hogy a rendszerük összeomlott, de nincs kapacitása Horvátországnak ilyen mértékű áradat kezelésére. Kolinda Grabar-Kitarovic az M1 aktuális csatornának adott exkluzív interjút szerdán. A Horvát Köztársaság elnöke hangsúlyozta: barátként érkezett Magyarországra, Magyarország és Horvátország baráti szomszédos országok. Hozzátette: a migránskérdéssel kapcsolatos retorika ugyanakkor némileg veszélybe sodorta a két ország kapcsolatát, de ezt átmeneti állapotnak nevezte. "Soha nem szép dolog a saját országunkat külföldön kritizálni, de el kell mondanom azt is, amit Horvátországban mondtam: felkészületlenek voltunk erre a helyzetre, bár hónapokkal ezelőtt számítani lehetett a migránshullám elindulására" - fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: Horvátország szeretne segíteni ezeknek az embereknek, de a menekülteket és migránsokat szét kell választani. A menekülteket segíteni kell, a migránshullám azonban meghaladta a kapacitásaikat. "Sok hónapot veszítettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Makedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Ausztriával és másokkal, Brüsszelben is elmulasztottuk ezt" - mondta. Azzal összefüggésben, amikor Horvátországot elérte a nagymértékű migránshullám, azt mondta: "be kell vallani, hogy a rendszer összeomlott, méghozzá néhány órán belül". Hozzátette: ő már korábban is arra figyelmeztetett, hogy ennek a kérdésnek nem csak humanitárius, de gazdasági, társadalmi dimenziói is vannak. Leszögezte: Horvátország nem ellenzi a migrációt, nem kívánják megtiltani azt, hogy a bevándorlók belépjenek az Európai Unióba, ugyanakkor ellenőrizni szeretnék az eseményeket. "Tudnunk kell, ki miért lép be Horvátországba, mik a szándékai, mik a céljai, hova megy tovább. Sajnos a rendszer ilyen formában nem működött" - mondta, hozzátéve: nem lett volna szabad előfordulnia, hogy a migránsok nem a határátkelőknél, hanem a zöldhatáron léptek be Horvátországba. A kontrollálatlan beáramlással összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy Horvátországnak nem csak a schengeni térséghez való majdani csatlakozás, hanem a saját állampolgáraik biztonsága érdekében is érettséget kell mutatniuk. Leszögezte: a regisztrációt végre kell hajtani, nem lehet visszautasítani az ujjlenyomatadást. Hangsúlyozta: felelősségük a biztonság és biztosítani kell azt is, hogy a migránsok közt ne legyenek terroristák. Hangsúlyozta: a megoldásra kell koncentrálni, de Európában jelenleg csak a hatásokat kezelik, ami elválaszt a valós problémától. Hosszú távú migránshullámról van szó, sokáig fog Európa küzdeni ezzel. Úgy vélte, a diplomácián, segélyezésen és egyéb tevékenységeken keresztül, együttműködve Törökországgal és Libanonnal, a gyökerénél kell kezelni a problémát. Emellett hosszú távú migránspolitikára van szükség, védeni kell az európai határokat - mondta.
Az év eleje óta már több mint 330 ezer illegális bevándorló érkezett az országba - KLIKK: http://szegedma.hu/?p=578209
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 8.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024