Egyiptomban másodszorra tartanak parlamenti választásokat a Mubarak-rezsim megdöntése óta

Egyiptomban a Mubarak-rezsim 2011-es megdöntése óta másodszor tartanak parlamenti választásokat; a vasárnap kezdődő első, kétnapos szakaszban a szavazók az ország 27 kormányzóságából tizennégyben járulhatnak az urnákhoz.

A legnépesebb arab országban tevékenykedő dzsihadisták támadásaitól tartva a hatóságok mintegy 120 ezer rendőrt és 185 ezer katonát vezényeltek ki a közel 19 ezer szavazóhelyiség védelmére. Kormányjelentések szerint 87 helyi és nemzetközi szervezet megfigyelői ügyelnek a választás törvényes lefolyására. A több mint kilencven milliós észak-afrikai országnak ugyan körülbelül 55 millió bejegyzett, szavazásra jogosult polgára van, helyi szakértők történelmi mélységű részvételi arányra számítanak. Szerintük otthon maradnak azok, akik a 2013-ban elmozdított elnök,

Mohamed Murszi

vezette iszlamista rezsim kudarca miatt csalódtak a politikai pártokban. Ugyanakkor azok sem sietnek az urnákhoz, akik a hatalomváltást - akkor még hadsereg-főparancsnokként - levezénylő jelenlegi elnököt,

Abdel-Fattáh esz-Szíszit

támogatják, mert úgy látják, hogy semmi sem veszélyeztetheti pozícióját. A vezető koalíciók, valamint az esélyes egyéni jelöltek legtöbbje előre feltétlen támogatásáról biztosította az államfőt. Egyiptomban 2012-óta nincs működő parlament, ennek megfelelően Szíszi eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot. Az általa jóváhagyott választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék helyekre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek. A rendeletek bírálói arra figyelmeztettek, hogy azok által újból a nagyrészt törzsi struktúrájú társadalom régi elitje, az egyes választókörzetekben hatalommal bíró nagycsaládok tagjai kerülnek a parlamentbe. Megfigyelők szerint az egyéni indulók fele tagja volt Mubarak 2011-ben feloszlatott Nemzeti Demokratikus Pártjának(NDP), amelynek funkcionáriusai egyébként a legtöbb választási listán is megjelennek. A választásra alakult pártkoalíciók négy körzetre állíthattak fel listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 205 szavazókörzetet alakítottak ki. A legfelsőbb választási tanács 5420 egyéni jelöltet hagyott jóvá. A koalíciós listákat a pártoknak az alkotmány által előírt esélyegyenlőséget szem előtt tartva kellett összeállítaniuk, kvóták szabályozzák egyebek mellett a nők, a fiatalok, a keresztények és a munkások számát a jelöltek között. A voksolással teljesül annak a politikai útitervnek a harmadik, és egyben utolsó szakasza, amelyet a jelenlegi elnök Murszi 2013. július 3-i elmozdításakor jelentett be. Az átmeneti időszak első lépcsőjét a tavaly januári népszavazás alkotta, amelynek eredményeképpen hatályba lépett az iszlamista rezsim alatt született alkotmány módosított változata. A második szakasz a tavaly májusban rendezett elnökválasztás volt, amelyből maga Szíszi került ki győztesként. Az ország maradék 13 tartományában november 22-én és 23-án tartanak parlamenti választásokat. Az első szakasz részeredményeit a hónap végén, a végleges eredményt pedig december 4-én ismertetik. Az új parlament még idén decemberben összeül.