Közélet

Főiskolai hallgatót támadott meg négy bevándorló Budapesten (FRISSÜL)

Főiskolai hallgatót támadott meg négy bevándorló Budapesten (FRISSÜL)

2015. szeptember 10., csütörtök
Főiskolai hallgatót támadott meg négy bevándorló Budapesten (FRISSÜL)
Illegális bevándorlás - Több száz migráns elindult a Kelet

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint rossz megoldás a menekültbefogadási kvóta, mert azt üzeni a bevándorlóknak, hogy "jöjjenek csak nyugodtan, az Európai Unió majd megoldja" a helyzetet.

Ezt olvasta már? Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetett javaslatcsomag értelmében. Az Európai Bizottság elnöke azt javasolta Strasbourgban: az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.

Kovács István

az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában arról beszélt: a napokban elfogadott, szeptember 15-én hatályba lépő törvénymódosítási csomag célja a törvényes rend helyreállítása, hiszen "az állam alapvető érdeke, hogy tudja kontrollálni, kik lépnek be a határán" és követhesse az érkezők mozgását. Hozzátette: ez az utóbbi időben sem Magyarországon, sem Ausztriában, sem Németországban nem valósult meg; egyben emlékeztetett, az Alapjogokért Központ már február elején publikálta, hogy van lehetőség a menedékkérelmi eljárások lefolytatására a határon, ami a jövőben a tranzitzónákban történik meg.

Az Egyesült Államok is befogadna menekülteket Szíriából - ONLINE

21.10: Ruszinkó Ádám: nem érinti a migráció a hazai turizmust

A hazai turizmust nem érinti a migráció, nem alakult ki drámai helyzet, az eddigi sikereket folytatni lehet - mondta

Ruszinkó Ádám

, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára csütörtökön este az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: a magyar hatóságok profi, emberbarát módon végzik a dolgukat, a segélyszervezetek emberfeletti munkával dolgoznak a migránsok megsegítésén. Kiemelte: mindez a hazai turizmus forgalmát, a turisták útvonalait, a látnivalókat, a szálláshelyeket vagy éttermeket nem érinti, mivel nem ott jelennek meg a migránsok. Az ágazat az eddigi sikereit folytatni tudja - mondta Ruszinkó Ádám. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, júliusi adatait kommentálva elmondta: elégedettek az elért eredményekkel, a szálláshelyek forgalma kiemelkedően alakult. A fürdőszövetség felmérése szerint pedig a magyarországi fürdőkben átlagosan 10-15 százalékkal több vendég fordult meg, és vannak olyan fürdők ahol 30 százalékos volt a növekedés. A nyári fesztiválok látogatottsága is kiemelkedően alakult - ismertette. A szállodák bevétele is emelkedni tudott júliusban, közel 20 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Kitért arra: a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklus pályázatainak előkészületei jól haladnak, a turizmusfejlesztésre összesen nagyjából 240 milliárd forint áll rendelkezésre közvetlenül. Az összes elnyerhető támogatás nagyságát szeretnék 300 milliárd forint fölé vinni, energiahatékonysági, informatikai, kutatás-fejlesztési pályázatokkal vagy kedvezményes hitelekkel kiegészülve - mondta.

21.00: Főiskolai hallgatót támadott meg négy bevándorló Budapesten

Egy főiskolai hallgatót támadott meg négy bevándorló Budapesten, körbevették, és csak a rendőrök megjelenésekor engedték el - hangzott el az M1 híradójában csütörtök este. A Híradó a mandiner.hu internetes portálra hivatkozva azt közölte, hogy az eset egy héttel ezelőtt este történt az budapesti Erkel Színház közelében, a VIII. kerületben; négy migráns követni kezdte a nőt, majd körbevették, egyikük a karját, másikuk a táskáját fogta meg, ketten pedig eléálltak. Csak akkor engedték el, amikor a rendőrök megjelentek a közelben. A nő szerint a támadásnak szexuális indítéka volt, feljelentést azonban nem tett. A főiskolai hallgató a portál arra vonatkozó kérdésére, hogy biztosan migránsok voltak-e, azt mondta: "Biztos. Arabul beszéltek". Az M1 megkeresésére a nő csak annyit mondott, hogy "vigyázni kell, mert hasonló eset bárkivel megtörténhet". 20.30: Obama elrendelte a felkészülést 10 ezer szíriai befogadására

Barack Obama

amerikai elnök elrendelte, hogy a kormányzat készüljön fel legkevesebb 10 ezer szíriai menekült befogadására az október 1-jén kezdődő pénzügyi évben - közölte csütörtökön

Josh Earnest

, a Fehér Ház szóvivője. Earnest szerint ez a szám azt tükrözi, hogy az Egyesült Államok jelentősen fokozza elkötelezettségét a menekültek befogadása iránt a polgárháború sújtotta országból. Amerikai hivatalnokok szerdán úgy nyilatkoztak, hogy

John Kerry

külügyminiszter a törvényhozás tagjaival közölte: az Egyesült Államok 2016-ban 70-ről 75 ezerre, vagy annál is többre növeli az általa a világból befogadandó menekültek számát, akik közül legkevesebb 5 ezer szíriai lesz. A The New York Times diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy az amerikai menekültkvóta akár 100 ezer fölé emelkedhet, de ez nem jelenti azt, hogy az akár 30 ezres plusz keretből csak a szíriaiaknak részesülnének. Earnest a csütörtöki sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy a befogadandó szíriai menekültek számának megnövelése jelentős, a kongresszus által jóváhagyandó pénzügyi terhekkel és nemzetbiztonsági óvintézkedésekkel jár majd. A szóvivő ez utóbbiakkal kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy az elnök nem tesz majd kompromisszumokat az amerikaiak és az ország biztonságának kérdésében. Az amerikai külügyminisztérium szerint a belbiztonsági tárcának rendszerint másfél-két évre van szüksége egy-egy személy bűnüldözési és terrorelhárítási átvilágításához, annak megállapításához, hogy a menekült jogosult-e a betelepítésre. A szíriai polgárháború több mint négy éve alatt az Egyesült Államok mindössze mintegy másfél ezer szíriai menekültet fogadott be. Az Amerikába befogadott menekültek legnagyobb csoportjait jelenleg a burmaiak, az irakiak és a szomáliaiak képezik. Washington jövőre hivatalos források szerint a szíriaiak mellett az áttelepítendő afrikaiak számát is növelni kívánja. A dél-vietnami főváros, Saigon 1975-ben történt eleste óta az Egyesült Államok több mint egymillió menekültet fogadott be Vietnamból, Kambodzsából és Laoszból. A későbbi években koszovói albánok és irakiak érkeztek nagy számban a tengeren túlra.

19.40: Németországban emelkedni fog a munkanélküliség a menekülthullám miatt

Németországban emelkedik majd a munkanélküliség a menekülthullám miatt - figyelmeztetett a német munkaügyi és szociális miniszter csütörtökön Berlinben a Bundestagban elmondott beszédében.

Andrea Nahles

a tárca 2016-os költségvetésről szóló vitához hozzászólva rámutatott, hogy "nem a szíriai orvos a meghatározó típus" a menekültek között, és még a 10 százalékot sem éri el a munkavállalásra vagy szakmai képzésre azonnal alkalmas emberek aránya. Mindennek hatása a munkanélküliségi statisztikákban is megmutatkozik majd, és erre egy év múlva - amikor a munkaügyi kimutatásokban már szerepelnek a most érkező emberek - emlékeznie kell mindazoknak, akik most kiállnak a menekültek befogadása mellett - mondta a szociáldemokrata párt (SPD) politikusa, kiemelve, hogy ő maga is pártolja a menekültek befogadását. A munkanélküliség várható megugrását nem a "kudarcos munkaerőpiaci integráció" eredményeként kell majd értékelni, hanem annak jeleként, hogy "tartósan jelentkező feladatot kell megoldanunk" - mondta a miniszter. A számítások szerint az idén érkező menekültek ellátáshoz nagyjából 3 milliárd euróval (945 milliárd forinttal) kell növelni a tárca 2016-ra eredetileg tervezett költségvetését. A menekültek ellátása 1-2 milliárd euró plusz forrást igényel a szövetségi kormánytól, a munkaerőpiaci integrációt szolgáló programokra további 600 millió és 1,1 milliárd euró közötti összegre lesz szükség, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó nyelvtanfolyamokra pedig 180 millió eurót szükséges még elkülöníteni. Arra kell törekedni, hogy a menekültekből "lehetőleg gyorsan munkatársak és szomszédok" legyenek - mondta Andrea Nahles.

Angela Merkel

kancellár is a menekültek minél gyorsabb integrációját sürgette csütörtökön Berlinben a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) fővárosi kirendeltségén tett látogatásán. A kancellár újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy a BAMF berlini munkatársai egy kísérleti program révén szorosan együttműködnek az országos munkaügyi hivatal (BA) munkatársaival, így a menekültügyi eljárás után a menekült vagy más menedékjogi státust szerző kérelmezőket rögtön átveheti a BA. Éppen ilyen programokra lesz szükség a következő hónapokban - mondta Angela Merkel. A német kormány másik fő törekvése a védelemre nem jogosult emberek "kiterelése" a menekültügyi ellátórendszerből. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni menedékkérőkre vonatkozik, akik a menedékkérők legnagyobb csoportját, mintegy 40 százalékát teszik ki. A munkaügyi tárca terve szerint azzal is igyekeznek csökkenteni a német menekültügyi rendszer vonzerejét a Nyugat-Balkánon, hogy szélesítik a legális munkavállalás lehetőségeit. 2016-tól elindítanak egy programot, amelyben évente 20 ezer munkavállalási vízumot adnak ki munkaszerződéssel vagy szakmai képzésre vonatkozó szerződéssel rendelkező nyugat-balkáni munkavállalóknak. Egyébként két csütörtökön megjelent elemzés szerint a menekültek hosszabb távon komoly esélyt is jelentenek. Az UniCredit csoport elemzése alapján amennyiben minden második menekültnek sikerül elhelyezkednie, a hazai össztermék (GDP) 1,7 százalékával, nagyjából 50 milliárd euróval növekedhet a gazdaság teljesítménye 2020-ig ahhoz képest, ha nem indult volna meg a jelenlegi menekülthullám. A számítás azon a prognózison alapul, hogy az idén 800 ezer, a következő években pedig rendre 500 ezer menekült érkezik Németországba. Hasonló következtetésre jutott az esseni RWI gazdaságkutató intézet is, amely szerint közép- és hosszú távon a többnyire fiatal menekültek hozzájárulnak a német társadalom elöregedése miatt egyre nagyobb nyomás alá kerülő nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságához.

19.10: A migránsok egy része értesült a határzár szigorításáról

Értesült a határzár szeptember 15. utáni szigorításáról az MTI által csütörtökön, Röszkén megkérdezett menekültek egy része. A zöldhatáron át frissen Magyarországra érkezett menekültek közül többen azt mondták: hallottak arról, hogy szeptember közepétől szigorítások lépnek életbe. Mások, akik nem értesültek a tervezett intézkedésekről, szerencsésnek mondták magukat, hogy átjutottak Magyarországra. Az újságírókat is arról kérdezgették, vajon szabad-e az útjuk tovább Ausztria és Németország felé. A határ szomszédságában, a Szeged-Szabadka vasútvonal és az úttest találkozásánál létrehozott gyűjtőpontnál számos segélyszervezet dolgozik. A többi között a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve iszlám és civil segélyszervezetek is. Utóbbiakban jellemzően külföldiek tevékenykednek; az MTI tudósítója látott osztrák, német, brit és svéd rendszámú autókat is. A vasútvonal mentén, a zöldhatáron átkelő, a gyűjtőhelyre frissen megérkező migránsokat az aktivisták azonnal meleg teával, meleg étellel fogadják. Utóbbi annál is inkább szükséges, mert a gyűjtőpont csütörtök estére valóságos sártengerré változott a szünet nélkül szakadó esőben. Az emberek átfagyva, vizesen érkeznek meg. Ugyanakkor a rendőrség folyamatosan összeszedi azokat is, akik távolabb lépik át a határt; utóbbiakat rendőrségi mikrobuszokkal szállítják a gyűjtőpontra.

18.10: Gyalog mennek át a hegyeshalmi határon a vonattal érkező migránsok

Rendőri kísérettel gyalogoltak a hegyeshalmi vasútállomásra érkező migránsok az 1-es úton lévő régi kishatárátkelőhöz csütörtök délután. Az utolsó Bécsbe tartó nemzetközi járatot 15 órakor indították el a hegyeshalmi vasútállomásról, azóta az osztrák vasúttársaság (ÖBB) nem fogad és nem is indít a Bécs-Hegyeshalom-Budapest vonalon járatokat. A vasútállomásra nem sokkal öt óra előtt gördült be egy a Keleti pályaudvarról érkező külön vonat, amelyen becslések szerint több mint ezer migráns utazott. Csak csütörtökön eddig mintegy háromezer migráns lépte át a magyar-osztrák határt Hegyeshalomnál az MTI információi szerint. Rendőri kíséret mellett a határt mintegy húsz perc alatt érik el a migránsok, akik ezután Miklóshalmára (Nickelsdorf) gyalogolnak, ahonnan buszok viszik őket tovább Bécsbe. Az elmúlt napokban is indult már útnak gyalog több száz migráns a hegyeshalmi vasútállomásról a határ felé, miután csak a településig közlekedő vonattal utaztak és nem fértek fel vagy nem akarták megvárni a Hegyeshalomból Bécs felé közlekedő járatokat.

17.50: Több vonattal utaztak nyugat felé migránsok a Keleti pályaudvarról

Több vonattal utaztak migránsok Bécs, illetve délután Hegyeshalom felé csütörtökön a Keleti pályaudvarról. Este hat előtt mintegy százan álltak sorba a peronoknál, előtte, az öt óra után indult vonattal két-háromszázan indultak nyugat felé - tapasztalta az MTI tudósítója. Az MTI tudósítója arról számolt be, hogy a rendőrök sorba állították az embereket egy kordon mellett, úgy engedték felszállni őket a nyugat felé tartó vonatokra. A hangosbeszélő délután tudatta, hogy a vonatok csak Hegyeshalomig közlekednek, a nemzetközi jegyeket visszaválthatják az utasok. Az M1 aktuális csatorna tudósítója a helyszínen arról számolt be, hogy tolmácsok közölték a várakozókkal: mindenki fel fog tudni szállni a vonatokra. Mint mondta, a migránsok tudták, hogy csak Hegyeshalomig utazhatnak. Az osztrák vasúttársaság kora délután jelezte: túlterheltség miatt átmenetileg nem indít vonatokat Bécs és Budapest között. Lakatos Tibor, az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főosztályvezetője a rendőrség és a bevándorlási hivatal csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján még azt közölte, hogy mintegy kétezer illegális bevándorló várakozik a Keleti pályaudvarnál.

16.40: Fidesz: a baloldal is nehezíti a rendőrök munkáját

Fidesz véleménye szerint nemcsak az egyre erőszakosabb bevándorlók, hanem a baloldal is nehezíti a rendőrök munkáját - reagált a kormánypárt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében az ellenzék nyilatkozataira. A közleményben köszönetet mondanak a magyar rendőrség helytállásáért. Úgy fogalmaznak, hogy a rendőrök rendkívüli körülmények között, saját épségüket is kockáztatva dolgoznak nap mint nap, hogy megvédjék a magyar polgárokat és a határokat az illegális bevándorlók tömegétől. A Fidesz szerint munkájukat sajnos nem csak az egyre erőszakosabb és együttműködésre nem hajlandó bevándorlók nehezítik meg, hanem a magyar baloldal is. A baloldal ugyanis megakadályozta, hogy a rendőrök munkáját a honvédség is mielőbb segíteni tudja, a bevándorláspárti politikájukkal és nyilatkozataikkal pedig egyre bátorítják, vonzzák a bevándorlókat - írják.

16.20: Tömeg a Keleti Pályaudvarnál

Folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók a fővárosi pályaudvarra, nagy a hangzavar, dulakodás is előfordul, közben a rendőrök folyamatosan engedik fel a migránsokat a vonatra. A bevándorlókat tolmács nyugtatja, valamint tájékoztatja arról, hogy az osztrák hatóságok döntése szerint a vonatok csak Hegyeshalomig közlekedhetnek, onnan gyalog tudnak továbbmenni.

15.55: Gyógyszeradománnyal segít az EMIH a Nyugati pályaudvarnál

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egymillió forint értékű gyógyszeradománnyal segíti a budapesti Nyugati pályaudvarnál lévő menekülteknek. A gyógyszerszállítmányt

Köves Slomó

, az EMIH vezető rabbija adta át a helyszínen dolgozó orvosoknak csütörtökön - közölte a hitközség az MTI-vel. A közlemény szerint a segélycsomag tartalmát a menekültek valós igényeit jól ismerő civil szervezetek és a helyszínen dolgozó egészségügyi szakemberek segítségével állították össze. Arról is tájékoztattak, hogy a közeljövőben újabb, szintén egymillió forint értékű gyógyszeradományt visznek majd. "A többségében háborús övezetből menekülők hosszú útjuk során a legalapvetőbb egészségügyi ellátást is nélkülözni kényszerülnek. Az EMIH szerint ezért is erkölcsi kötelessége ebben a helyzetben mindenkinek, hogy segítséget nyújtson, és a lehetőségeihez mért személyes áldozatvállalásával járuljon hozzá a nehezen orvosolható helyzet enyhítéséhez" - olvasható a közleményben.

15.45: Szlovéniából visszatoloncoltak Magyarországra migránsokat

Egy csoport szíriai menekültet tartóztatott fel a szlovén rendőrség csütörtök hajnalban a magyar határ közelében, Lendva környékén, miközben az autópálya mentén Ausztria felé gyalogoltak. A tizennégy menekült illegálisan lépte át a szlovén-magyar határt, hogy Ausztriába, majd azon keresztül Németországba jusson. A lendvai rendőrkapitányságon ellátták őket élelemmel és vízzel, majd a szlovén idegenrendészeti törvények értelmében visszatoloncolták őket Magyarországra - közölte a muraszombati körzeti rendőrkapitányság szóvivője. Hozzátette, hogy egyedi esetről van szó, nem nőtt a Szlovéniába érkező menekültek száma.

15.40: Szijjártó: a migránsokat visszaküldjük oda, ahonnan jöttek

Magyarország nyilvántartásba veszi mindazokat, akik menedéket kérnek az országban, és akiknek a kérelmeit elutasítják, azokat visszaküldi abba az országba, ahonnan jöttek, akik pedig pozitív elbírálást kapnak, maradhatnak - jelentette ki

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter a Novi Magazin című szerbiai hetilapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában. Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között. Kiemelte, hogy a migránsok 99 százaléka Szerbiából érkezik Magyarországra. Elmondta, hogy az idei év első nyolc hónapjában 166 ezer migráns érkezett Magyarországra, és "nem túlzás azt állítani, hogy az év végéig körülbelül 400 ezerre nő a számuk". Hozzátette, hogy 142 ezren kértek menedéket, de a legtöbbjük már elhagyta az országot. Szerinte a magyar-szerb határon felállított ideiglenes biztonsági határzár hatékony, mert anélkül a zöldhatár teljesen nyitott lenne. Aláhúzta, hogy a magyar-szerb határon hét hivatalos határátkelő van, Magyarországra és a schengeni övezetbe érvényes útlevéllel és vízummal bárki beléphet, de meg kell állítani azokat, akik ezt illegálisan akarják megtenni. Szijjártó Péter hozzátette, hogy Budapest az Európai Unió előírásainak megfelelően jár el, a schengeni határvédelemről szóló kódex szerint ugyanis a schengeni övezet védelme a határországok feladata, az övezetbe pedig csak a kijelölt határátkelőkön lehet belépni. Tehát amikor Magyarország a zöldhatárt védi, akkor az EU előírásainak megfelelően jár el - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a szerb hetilapban, majd hozzátette: ezért is tartja furcsának, hogy a nemzetközi sajtóban és politikában azért bírálják Budapestet, mert tartja magát az előírásokhoz. "Az várjuk, hogy ne bíráljanak bennünket azért, mert tartjuk magunkat az EU előírásaihoz, és azt is, hogy álljon le a hazugságkampány egy olyan ország ellen, amely nagyon komoly helyzetben, egy kihívásokkal teli időszakban is tartja magát az EU-s előírásokhoz" - szögezte le a tárcavezető. Hozzáfűzte, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonalat komolyan kell venni, mert Brüsszel eddig csak a Földközi-tengeren áthaladó útra figyelt, de az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) adatai szerint több migráns érkezik a nyugat-balkáni útvonalon. Azt is kijelentette, hogy Magyarország nem támogatja a migránsok befogadására vonatkozó kvótarendszert, szerinte a kötelező kvótákon alapuló politika bukásra van ítélve, mert az nemcsak a migránsok számára jelent bátorítást, hanem az embercsempészek számára is.

15.30: Ismét várakoznak a migránsok a keletinél

A Keleti pályaudvaron a nem migránsnak tűnő utasokat a rendőrök átengedik középen lévő 8. vágányhoz, ahol nemsokára a nyugati határ felé indul vonat, a migránsoktól viszont egy arab tolmács azt kéri, várjanak türelemmel, üljenek le. Azt senki sem tudja, mire és meddig várjanak, a rendőrök sem tudnak felvilágosítást adni – írja az Index.

15.25: Horvát belügyminiszter: Zágráb annyi menekültet fogad, amennyit meghatároznak számára

Horvátország annyi menekültet fogad, amennyit az Európai Bizottság meghatároz számára - közölte

Branko Ostojic

belügyminiszter csütörtökön a kormányülés után megtartott sajtókonferencián. A miniszter emlékeztetett: a kormány korábban már kinyilvánította azt a szándékát, hogy önkéntes alapon 550 menekültet vesz át más uniós tagállamoktól. Észtország mellett Horvátország volt az az ország, amely több menekült befogadása mellett döntött, mint amennyire az Európai Bizottság májusban javaslatot tett - hangsúlyozta. "A horvátok szolidaritást demonstráltak akkor is, és a jövőben is ezt teszik" - mondta. Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint Horvátországnak további 1064 menekültet kellene átvállalnia a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól. A miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy azok a menekültek, akik ily módon kerülnek Horvátországba, már nemzetközi védelemre való jogosultságot nyertek. Számukra szállást, nyelvtanulási lehetőséget, munkalehetőséget és egészségügyi ellátást is biztosítanak. "Jelenleg két befogadóállomással rendelkezünk: Kutinán, amely száz ember, továbbá Zágrábban, amely összesen 600 ember befogadására alkalmas" - húzta alá. Újságírói kérdésre, hogy felkészült-e kormány arra a lehetőségre is, hogy a menekülthullám Horvátország felé veszi az irányt, és azok, akik ide jönnek, nem szeretnének itt maradni, valamint regisztrálni sem akarnak, a belügyminiszter azt válaszolta: az teljesen más helyzet. Az állam, amennyiben sor kerülne egy ilyen rendkívüli állapotra, aktiválja a "válság kezelésére fenntartott forrásait". Az ország rendelkezik elég férőhellyel, hogy ideiglenesen, de akár hosszabb időre is szállást biztosítson a menekülteknek, amíg konkrét intézkedések nem születnek. A horvát politikusok és a sajtó képviselői is szívesen hivatkoznak arra, hogy Horvátországnak nagy tapasztalata van a menekültek befogadását illetően. Ugyanis a délszláv háborúban félmillió embert kellett elszállásolniuk és ellátniuk az ország háború sújtotta területiről és Boszniából a fővárosban és tengerparti szállodákban. A jelen esetben pedig, ha szükség van rá, a volt laktanyákat is üzemképessé tennék az országba érkező menekülteknek.

15.15: Mintegy 600 ezer dolláros nemzetközi hozzájárulás az ökumenikus segélyprogramhoz

Mintegy 600 ezer dollár értékű nemzetközi összefogással folytatódik az Ökumenikus Segélyszervezet menekültügyi programja, amelynek részeként információs és krízispontot hoznak létre Röszkén. Lehel László, a szervezet elnök-igazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: az átfogó nemzetközi segélyprogram összértéke jelenleg 580 ezer dollár, azaz 162 millió forint. Az akció mögött a világszerte több mint 120 segélyszervezetet tömörítő, genfi székhelyű ACT Alliance segélyszervezeti szövetség áll, amelynek tagja az Ökumenikus Segélyszervezet. Szavai szerint a program ötvözi a gyors és rugalmas segélyakciókat, valamint a hosszú távú programelemeket. Lehel László közölte, a program részeként egyebek mellett létrehoznak egy információs- és krízispontot Röszkén, és azt addig működtetik majd a várakozási zónában amíg szükséges. Mint kifejtette, az elmúlt napok tapasztalati azt mutatják, hogy rendkívül fontos az emberek részletesebb informálása, hiszen annak ellenére, hogy kapnak tájékoztatást, komoly információhiány mutatkozik. A röszkei krízisponton arab, pastu, dari és parszi nyelven beszélő tolmácsokból álló csapat dolgozik majd. Lehel László azt mondta, arra törekednek, hogy meggyőzzék az embereket arról: a regisztráció fontos, az tulajdonképpen még gyorsítja is esetleges továbbhaladásukat. Szólt arról, hogy kibővítik a befogadó állomások támogatását, ami eddig is a segélyszervezet programjának súlypontja volt. A segélyszervezet a továbbiakban is s táborokkal egyeztetve, a szükségletek szerint folytatja a szállításokat. Lehel László elmondta azt is, hogy a nemzetközi összefogásnak köszönhetően erősítni tudják Vámosszabadiban és Bicskén júliusban megkezdett pszichoszociális segítségnyújtás is, ami elsősorban gyerekfoglalkozásokat jelent. A munkába 64 tanárt és másfélezer gyereket kívánnak bevonni. Közölte, továbbra is készek arra, hogy a szükségleteknek megfelelően rendkívüli segélyakciókban is részt vegyenek. Továbbá szükség esetén egy befogadó állomást is megnyitnak, amely 100 ember befogadására lenne alkalmas. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszönetet mondott a keresztény szellemiségű segítségért a segélyszervezeteknek és azt hangsúlyozta: összeurópai problémával állunk szemben, ezért annak megoldása összeurópai feladat, és nagy szükség van mind a kormányok, mind a segélyszervezetek összefogására. Soltész Miklós leszögezte: nem igazak azon állítások, amelyek szerint a magyar kormány ne tenne meg mindent a menekültek érdekében. Akik fogadják a segítségnyújtást, akik vállalják együttműködést minden segítséget megkapnak - mondta az államtitkár hozzátéve, hogy ezt egészítik ki, ezt támogatják, segítik a karitatív szervezetek. A segélyprogram nemzetközi partnereinek képviseletében felszólalt Kathy Angi, a svéd egyházi segélyszervezet valamint Sonja Hamberg, a finn egyházi segélyszervezet munkatársa. Kathy Angi arról beszélt: az a céljuk, hogy minden ember segítséget kapjon, aki arra rászorul hovatartozásától függetlenül. Közölte, szeretné azt felmérni, hogy a svédek hogyan tudnak segíteni Magyarországnak ebben a nehéz helyzetben. Sonja Hamberg elmondta, hogy az elmúlt napokban felkeresték a segélyprogram helyszíneit, így hiteles képet tudnak adni az adományozóknak a magyarországi szükségletekről.

15.05: Az EP a dublini szabályok megváltoztatását szorgalmazza

A dublini migrációs szabályok megváltoztatása mellett tette le a voksát csütörtökön elfogadott, kötelező jogi erővel nem bíró politikai állásfoglalásában az Európai Parlament (EP). Miután az EP szerdán támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az uniós tagállamok önkéntes felajánlások alapján 40 ezer menedékkérőt fogadjanak be Olaszországból és Görögországból, a csütörtöki határozat előre üdvözli azt a tervet, hogy ezen túlmenően további 120 ezer menedékkérőt osszanak szét a tagállamok között, immár Magyarországról is, kötelező kvóták alapján. Az EP szerint a jelenlegi dublini szabályokat egy olyan új, állandó mechanizmussal kellene felváltani, amely meghatározná, hogy melyik tagállam felel egy adott menedékkérelem elbírálásáért. A képviselők méltányos, kötelező elosztási kulcsokat szeretnének, valamint azt, hogy a menedékkérők elosztásánál az integrációs kilátásokat, az egyedi eseteket és a menedékkérők saját igényeit is vegyék figyelembe. Az uniós parlament sürgeti, hogy a közös európai menekültügyi rendszer előírásait minden részes állam ténylegesen hajtsa végre annak érdekében, hogy következetes és humánus normák legyenek érvényben az EU egész területén. Az állásfoglalás emellett arra kéri a tagállamokat, hogy kötelező érvényű letelepítési program keretében vállalják az unión kívüli országokból származó menekültek befogadását. A képviselők a biztonságos és jogszerű belépés lehetőségét megteremtő eszközök, például humanitárius vízumok vagy humanitárius folyosók megteremtésének lehetőségét is fontosnak tekintik. A tagállamoknak emellett gondoskodniuk kellene arról, hogy nagykövetségeiken és konzulátusaikon is lehessen menekültstátusért folyamodni. A biztonságos országokat tartalmazó, tervezett - közös uniós - listával összefüggésben az állásfoglalás leszögezi: nem áshatja alá azt az elvet, hogy senkit sem lehet olyan helyre visszaküldeni, ahol veszélyben lenne, emellett nem korlátozhatja azt a jogot, hogy mindenkinek jogában áll menedéket kérni. Az utóbbit a lista összeállítására javaslatot tevő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta évértékelő beszédében, az előbbi pedig a nemzetközi jog egyik alapelve. A politikai állásfoglalás a határőrizetről is említést tesz. Az EP elkötelezett a schengeni övezeten belüli nyitott határok mellett, s az unió külső határainak hatékony védelme mellett foglal állást. A dokumentum szerint a menekültáradatot kiváltó okokkal is foglalkozni kell, ezért ezt kellene megtenni a november 11-12-én, a máltai Vallettában tartandó nemzetközi migrációs csúcstalálkozó fő témájának. Kiemeli a határozat, hogy az embercsempészet és emberkereskedelem ellen kemény büntetőjogi szankciókkal kell fellépni. Mindemellett az Európai Parlament állásfoglalásában arra kéri az Európai Bizottságot és Federica Mogherini uniós külügyi főképviselőt, hogy hívjon össze egy, a menekültválsággal foglalkozó nemzetközi konferenciát az uniós intézmények és tagállamok, ENSZ-szervezetek, az Egyesült Államok, az érintett civil szervezetek és az arab államok részvételével, melynek célja egy globális humanitárius segítségnyújtási stratégia kidolgozása kellene, hogy legyen.

15.00: Ideiglenes gyűjtőpontot létesítenek Körmenden

Újabb ideiglenes gyűjtőpontot létesít a Belügyminisztérium, a körmendi rendészeti szakközépiskola területén - erősítette meg a tárca az MTI értesülését csütörtökön. Az MTI tudósítója az intézmény kerítésénél azt látta, hogy az iskola területén sátrakat állítottak fel.

Bebes István

, Körmend polgármestere az MTI-nek megerősítette, a nap folyamán kapott tájékoztatást a belügyi tárcától arról, hogy egy 600 ember befogadására alkalmas gyűjtőpontot terveznek a településen, átmeneti jelleggel. A polgármester elmondta azt is: a tájékoztatás szerint a sátrak felállításával létrehozott ideiglenes gyűjtőpont mobil mellékhelyiségekkel és zuhanyzókkal lesz felszerelve. Hozzáfűzte, a szaktárca közleményében biztosította az önkormányzatot arról, hogy a gyűjtőpont csak addig fog működni, amíg azt a helyzet szükségessé teszi, mindenben együttműködnek majd a lakossággal, folyamatosan tájékoztatást nyújtanak és garantálják a lakosok biztonságát, a közrend fenntartását. Bebes István elmondta: összehívta az önkormányzati képviselőtestületet, a rendkívüli ülésen kívánja tájékoztatni képviselőtársait erről. Véleménye szerint, mivel a gyűjtőpont tulajdonképp rendőrségi területen, ellenőrzött körülmények között létesül és működik majd, remélhetőleg nem fogja zavarni Körmend lakosainak nyugalmát, az pedig, hogy a rendészeti iskolában összegyűjtik a városba és annak környékére érkező migránsokat, szavai szerint éppen a közbiztonság fenntartását szolgálja.

14.45: A migránshelyzet kezeléséről tárgyalt a magyar és a szerb belügyminiszter

A migránshelyzet kezeléséről, a megoldási lehetőségekről tárgyalt

Pintér Sándor

magyar és

Nebojsa Stefanovic

szerb belügyminiszter csütörtökön Szabadkán. A szerb belügyminisztérium közleménye szerint Pintér Sándor a találkozón kijelentette, hogy Magyarország azt szeretné, ha a migránsok helyzetét még a schengeni határon rendezi lehetne, azaz kideríteni, hogy kik a valódi menedékkérők és kik a gazdasági bevándorlók, akiknek nincs joguk belépni az Európai Unióba. A szerb belügyminiszter úgy fogalmazott: a probléma megoldásához szükség van az Európai Unió segítségére, mert sem Szerbia, sem Magyarország nem tudja azt egyedül megoldani, sem pénzügyileg, sem kapacitások tekintetében. Hozzátette: ennek ellenére arra fognak törekedni, hogy tiszteletben tartsák a törvényt és az emberi jogokat, valamint biztosítsák, hogy azok, akik kérhetnek menedékjogot, ezt meg is tegyék, akik pedig folytatni kívánják az utat az európai országok felé, megtehessék. Kiemelte, hogy Európának választ kell adnia arra is, mi lesz azokkal az emberekkel, akik nem jogosultak menedékkérelemre, azaz gazdasági bevándorlók. Szerinte ezt a kérdést a schengeni határon kívül kell rendezni, nem akkor, amikor a migránsok már elérték Szerbiát vagy Magyarországot, hanem már Bulgáriában vagy Görögországban, ugyanis azok az első uniós országok, amelyekbe a migránsok belépnek. Elhangzott, hogy a menedékkérelemre jogosultakkal kapcsolatban is több megválaszolatlan kérdés van: ők hova mehetnek, hogyan szállásolják majd el őket, és hogyan lehet tiszteletben tartani az emberi jogaikat. A tárcavezetők azt is elmondták, hogy a szerb és a magyar hatóságok ezentúl naponta egyeztetnek a migránshelyzettel kapcsolatban.

14.35: A kormány együttműködést kínál a segélyszervezeteknek

Együttműködési lehetőséget kínál a kormány a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Magyar Vöröskeresztnek, hogy a határon várakozó bevándorlók megfelelő minőségű ellátást kapjanak - közölte

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten,

sajtótájékoztatón

. A tárcavezető visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a kormány nem bánik emberségesen a bevándorlókkal. A bevándorlók ellátása nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is - hangsúlyozta Lázár János, aki azonban kiemelte, hogy nem a segítséget viszik az emberekhez, hanem őket szállítják a segítségnyújtási pontokhoz.

14.15: A MÁV vonatai Hegyeshalomig járnak a Budapest-Bécs vonalon

Átmenetileg csak Hegyeshalomig közlekednek a MÁV-Start Zrt. vonatai a Budapest-Bécs vonalon - tudatta a vasúttársaság csütörtökön, nem sokkal azt követően, hogy osztrák partnere jelezte: túlterheltség miatt átmenetileg nem indít vonatokat a két főváros között. Az ÖBB kora délutáni közlése szerint a korlátozás érinti a Bécs és Budapest között közlekedő Railjet vonatokat, továbbá a határon átkelő regionális járatokat is. Az ÖBB egyelőre nem árusít jegyeket az érintett járatokra. Az ingázók és az iskolások utaztatását pótlóbuszokkal oldják meg. A MÁV-Start közlése szerint az intézkedés miatt a Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonalon késések előfordulhatnak.

13.45: Átmenetileg nem indulnak vonatok Bécsből Budapestre

Túlterheltsége miatt átmenetileg nem indít vonatokat Bécsből Budapestre az osztrák vasúttársaság (ÖBB) csütörtöktől. A korlátozás érinti a Bécs és Budapest között közlekedő Railjet vonatokat, továbbá a határon átkelő regionális járatokat is. Az ÖBB egyelőre nem árusít jegyeket az érintett járatokra. Az ingázók és az iskolások utaztatását pótlóbuszokkal oldják meg - áll a társaság közleményében. Az Ausztriába érkező migránsokat különbuszokkal és különvonatokkal folyamatosan szállítják tovább az osztrák-magyar határról Bécsbe.

12.50: Olaszország eritreai és szíriai bevándorlókat akar átadni a többi EU-tagországnak

A római kormány tervei szerint az Európai Unió tagállamai között szétosztandó mintegy 40 ezer olaszországi illegális bevándorló kizárólag eritreai és szíriai lesz. Ezzel egy időben további több tízezer bevándorlót osztanak szét országon belül is, az egyes tartományok között. A Corriere della Sera című napilap csütörtöki számának értesülései szerint az olasz kormány már tudja, hogy az utóbbi időszakban érkezett migránsok közül mely csoportokat kívánja átadni az őket befogadó európai tagállamoknak. Az EU által bejelentett kvótarendszer értelmében mintegy 40 ezer bevándorló áthelyezésével csökkentenék Itália migrációs terheit. A migránsok "átadása" két év alatt zajlana le, és Itáliában kizárólag az eritreai és szíriai bevándorlókat érintené. Az idén az olasz partokra érkezett több mint száztízezer bevándorló között az eritreaiak képviselik a legnépesebb csoportot. Továbbra is problémát jelent azonban az országban maradó többi illegális bevándorló elhelyezése, miközben ezek többsége még regisztrálásra vagy menekültkérelmének elbírálására vár. Az olaszországi befogadópontokon több mint 115 ezren szoronganak. További 10 ezer - szülői kíséret nélkül érkezett - kiskorú bevándorlót úgynevezett védett intézményekben szállásoltak el. Az olasz belügyminisztérium az első fázisban húszezer bevándorlót akar szétosztani a tartományok között - azok népessége és az egy főre eső bruttó jövedelem (GDP) arányában. Ennek alapján ötezer bevándorlót az észak-olaszországi, gazdagabb Lombardia és Veneto tartománynak kell befogadnia. A tízmillió lakosú Lombardiában jelenleg valamivel több mint 12 ezer bevándorlót látnak el, kétezerrel kevesebbet az előírtnál. Az északnyugati Valle d'Aosta eddig egyetlenegy bevándorlót fogadott a Rómából sürgetett több mint négyszáz helyett. Mindhárom tartomány elnöke már nyár elején jelezte, hogy nem kíván több bevándorlót befogadni.

Luca Zaia

, Veneto elnöke, az Északi Liga párt politikusa korábban úgy fogalmazott, hogy tartománya megtelt. A Corriere beszámolója szerint a bevándorlás gazdasági serkentőerőként is hathat. Calabriában, az olasz csizma orrában levő Vibo Valentiába, Olaszország negyedik legszegényebb megyéjébe az utóbbi hetekben több mint 4 ezren érkeztek. A bevándorlók ellátásának szükségessége újraindította a helyi kereskedelmi és szolgáltatási hálózatot. A korábban bezárt üzletek megrendeléseket kaptak, az üresen álló kempingek megnyitották kapuikat, és a bevándorlás munkahelyeket teremtett. A helyi gazdaság számára a bevándorlók fejenként 35-40 euró napi bevételt jelentenek. Vibo Valentia olasz és EU-forrásokkal együtt négymillió euró (1,2 milliárd forint) támogatásban részesül a migránsok ellátására.

12.40: Szír embercsempészt fogtak el az M1-esen Bicskénél

Négy szír állampolgárt akart illegálisan Németországba juttatni egy németországi letelepedési engedéllyel rendelkező, 46 éves szír férfi, akit az M1-es autópályán, Herceghalom és Bicske között fogtak el szerdán - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság csütörtökön a rendőrség honlapján. A rendőrség embercsempészés bűntett gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a férfi ellen, akit őrizetbe vettek. A gyanúsított segítséget nyújtott az úti okmányokkal nem rendelkező utasainak ahhoz, hogy azok illegálisan Németországba jussanak. A jármű utasai nem tudták igazolni magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét, ezért a rendőrök a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal befogadóállomására vitték őket.

12.30: Vajdasági illetékes: sürgősen át akarnak jutni a szerb-magyar határon a migránsok

Minél hamarabb át akarnak jutni a szerb-magyar határon a zömében Közel-Keletről érkező migránsok, ezért egyre nagyobb számban érkeznek, és egyre rövidebb időt töltenek a határ közvetlen közelében fekvő vajdasági Magyarkanizsán - derül ki a migrációért felelős helyi megbízott nyilatkozatából.

Lackó Róbert

, Magyarkanizsa képviselő-testületének elnöke csütörtökön az MTI tudósítójának azt mondta: most már minden nap mintegy 4500 migráns érkezik a településre, hétfőn pedig rekordszámú ember érkezett, hiszen több mint ötezren jöttek 24 óra alatt. A szerbiai közszolgálati televízió információi szerint szerdán is elérte az ötezret a településre érkező migránsok száma. Lackó Róbert becslései szerint jelenleg körülbelül 400-500 ember van az egy hónapja kialakított magyarkanizsai pihenőhelyen, az esőzés lassítja a továbbhaladásukat. Az ideiglenes táborban takarókat, vizet és élelmiszert, valamint esőkabátokat osztanak. Az illetékes aggódik, hogy mi lesz télen, a magyarkanizsai pihenőhely ugyanis nem alkalmas arra, hogy a hideg évszakot is át lehessen ott vészelni. A 24 felállított sátor 800-1000 ember elszállásolására alkalmas, egyszerre ennyien tudnak behúzódni a most is zuhogó eső elől. Lackó Róbert elmondta, hogy a migránsok kisebb-nagyobb csoportokban érkeznek, egyszerre több ezren soha nem akarják igénybe venni a sátrakat. Hozzátette viszont, nem tudja, mi történik majd, ha tovább növekszik az érkezők száma, vagy amikor Magyarország - akár már szeptember 15-étől - megerősíti a határvédelmet. Azt sem lehet tudni, hogy a migránsok hogyan reagálnak a hideg időjárásra, tovább akarnak-e majd maradni a táborban. Megfogalmazása szerint a pihenőhely "valahogy tud funkcionálni, de nem ennyi emberrel és nem kedvezőtlen időjárási viszonyok között". A migránsáradat ugyanakkor nem áll meg, a szerb-macedón határ melletti Presevóba csütörtökre virradóra is mintegy 2500, a délelőtt folyamán pedig további több mint ezer migráns érkezett, ők - a korábbi tapasztalatok alapján - legfeljebb 12 órán belül elérnek a magyar határig.

12.10: Csaknem négyezer migráns kelt át az osztrák-magyar határon csütörtök hajnalban

Szerdán egész nap mintegy 3300, csütörtök hajnalban pedig további 3700 menedékkérő kelt át Miklóshalmánál (Nickelsdorf) az osztrák-magyar határon - közölte az MTI-vel a burgenlandi tartományi rendőrség szóvivője.

Helmut Marban

telefonon elmondta, hogy az osztrák határtól Schwechat fele tartó B10-es utat a hatóságok szerda este lezárták biztonsági okokból, mert a menekültek egy része gyalog indult útnak. Az útzár csütörtök délelőtt is tartott, feloldása a menekültek számától függ. Az Ausztriába érkező migránsokat folyamatosan szállítják tovább a határról, csütörtök kora reggel 2800 menekült tartózkodott a burgenlandi határátkelő osztrák oldalán, buszokra vagy különvonatokra várva. A miklóshalmai Nova Rock stadionban 400, Pándorfaluban (Parndorf) 250 bevándorlót fogadtak, ellátásukról a segélyszervezetek gondoskodtak. A vöröskereszt tájékoztatása szerint az emberek nyugodtak és nagyon fáradtak voltak, de örültek, hogy Ausztriába értek. A legtöbben Németországba akarnak utazni, ezért a kora reggeli órákban csupán 20 menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában. Miklóshalmáról Grazba szállítottak különbuszokkal migránsokat csütörtök kora reggel. Grazban 270-en várják, hogy továbbvigyék őket Németország felé. Különvonat hiányában egyelőre ideiglenes szálláshelyet keresnek nekik. Várhatóan csak péntek hajnalban tudnak számukra vonatot biztosítani. Csütörtök reggel migránsok százai lepték el a bécsi Westbahnhof pályaudvart, akik a Budapestről érkező menetrend szerinti járattal érkeztek, de különvonatok és különbuszok is érkeznek egész nap az osztrák-magyar határról. A hatóságok számításai szerint a bécsi pályaudvarra délelőtt háromezren érkezhetnek. A salzburgi pályaudvaron mintegy 650 átutazó migráns éjszakázott csütörtökre virradóra. A segélyszervezetek arra számítanak, hogy a következő napokban nagyszámú migráns érkezik Ausztriába, főleg amiatt, hogy szeptember 15-étől szigorodnak a menekültügyben alkalmazott magyar jogszabályok.

12.05: Times: súlyos hiba a migránsok befogadása

Súlyos hibának nevezi a The Times szemleírója az Európába érkező menekültek befogadását.

Melanie Phillips

a tekintélyes konzervatív brit napilap csütörtöki kiadásának véleményrovatában közölt öthasábos cikkében azt írta:

Orbán Viktor

miniszterelnököt már "nácinak" is bélyegezték a menekültek befogadásával kapcsolatos álláspontja miatt, ám éppen az ilyen megbélyegzésekkel lehet elérni, hogy Európában a fasizmus realitássá váljék. Ha ugyanis a "liberális uralkodó osztály" nácinak bélyegez mindenkit, aki kultúráját akarja megvédeni, azzal az embereket az igazi rasszisták és fasiszták karjaiba hajtja.

Marine Le Pen

, a francia Nemzeti Front vezetője ki fogja aknázni a jelenlegi folyamatok táplálta dühöt, csakúgy, mint Magyarországon "az ultranacionalista Jobbik", Görögországban az Arany Hajnal, vagy Belgiumban a Vlaams Belang - olvasható a The Times kommentárjában. A szemleíró szerint a válság mibenlétének megjelölése is hibás. Nem humanitárius menekültválságról, hanem politikai migránsválságról van szó, hatalmas, példátlan méretű népvándorlásról a fejlődő térségből a fejlett világ felé, amely elöntéssel fenyegeti Európát. A szerző úgy véli: a migránsok többsége nem felel meg a menekültek jogállását meghatározó 1951-es konvenciónak sem, mivel zömük nem az életét féltve menekül. Melanie Phillips ugyanakkor érthetőnek nevezi, hogy a migránsok ott akarják hagyni hazájukat, mivel tudják, hogy ott nincs jövőjük. Az arab és a szélesebb muszlim világ káosz, háború és terror közepette esik éppen darabjaira, a Nyugat által exportált nemzetállami modellt törzsi háborúskodás söpri el; egy haldokló kultúra fordult gyilkos módon saját maga ellen, miközben egyidejűleg a világot is meg akarja hódítani - fogalmaz csütörtöki cikkében a The Times szemleírója. Ebben a helyzetben "látványos tévedés" az az álláspont, hogy Nagy-Britanniának és Európának "erkölcsi kötelezettsége" befogadni a konfliktustól érintett százezreket. "Először is miért a mi felelősségünk ez, amikor az Öböl menti (arab) országok egyetlen menekült befogadását sem vállalták. (...) A jelenlegi migráció nem tekinthető-e elsődlegesen az arab és a muszlim világ felelősségének?" - teszi fel a kérdést a The Times szemleírója. Hozzáteszi: néhány kelet-európai ország kivételével Európa keresztény országai nem törődnek az iszlám terror elől menekülő keresztényekkel, miközben megnyitják határaikat több százezer muszlim előtt.

11.45: Sarkozy újfajta háborús menekültstátust hozna létre az iraki és szíriai menekültek számára

Az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszert a migránsok befogadására továbbra is elutasítja

Nicolas Sarkozy

volt francia államfő, aki egyúttal új európai migrációs politikára tett javaslatot a politikai menekültstátustól megkülönböztetett háborús menekültstátus bevezetésével. A Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban az exelnök élesen bírálta utódát,

Francois Hollande-ot

a kvótarendszerre vonatkozó álláspontjának megváltoztatásáért. Párizs júniusban még nem támogatta a javaslatot, de a hét elején jelezte, hogy befogadja a brüsszeli kvóta alapján neki jutó 24 ezer menekültet. Nicolas Sarkozy szerint ez annak jele, hogy a jelenlegi francia vezetésnek "nincs stratégiája és víziója", Francois Hollande államfő "elvesztette az események felett az irányítást". A kvótarendszer Nicolas Sarkozy szerint "nem lehet egy új európai bevándorlási politika következménye, és semmiképpen sem az előfeltétele". "Miután annyifajta bevándorlási politika létezik, mint ahány tagállama van Schengennek, a kvóták meghatározása azt jelentené, hogy olyan külföldieket kellene befogadnunk, akik nem felelnek meg az általunk meghatározott kritériumoknak" - hangsúlyozta. Az exelnök szerint a francia ellátórendszer nagyvonalúbb más schengeni tagállamok juttatásainál, ezért azok a menekültek is, akiket a többi tagállam fogadna be, előbb-utóbb Franciaországban kötnének ki. Az exelnök szerint háromfajta migráció létezik és mindhárom más választ igényel. A gazdasági migránsokat Franciaországnak "csak nagyon korlátozott formában áll módjában befogadnia", a politikai menekülteket illetően, akiket "humanista hagyományunk nevében mindig is befogadtunk, elfogadhatatlan lenne módosítani" a francia politikát, a "háborús menekülteket, akik kénytelenek a szétesőben lévő hazájukból átmenetileg elmenekülni, ez a helyzet Irakkal és Szíriával" - pedig a konfliktusok idejére kellene csak befogadni, és a béke helyreálltával ezeknek az embereknek haza kellene térniük - fejtette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője. Sarkozy szerint ez utóbbiakat meg kellene különböztetni azoktól a politikai menekültektől, akik tízéves tartózkodási engedélyre jogosultak, és "átmeneti háborús menekültstátust" kell létrehozni számukra, amely jelenleg hivatalosan nem létezik. A volt elnök szerint az Európai Uniónak a schengeni övezeten kívül, kelet-európai és afrikai országokban kellene létrehoznia befogadóállomásokat, és ott eldönteni, hogy ki jogosult ilyen speciális menedékjogra, mert "elviselhetetlen emberi tragédiákat" élnek át azok, akik átkelnek a Földközi-tengeren. Ha viszont a kérelmekről még a bevándorlók útnak indulása előtt döntenek az európai országok, "megóvjuk ezeknek a szerencsétleneknek a testi épségét". Az exelnök úgy véli, hogy "Schengen nem működik", ezért új alapokra kell helyezni az európai migrációs politikát. Annak pedig előfeltétele szerinte a nem európai állampolgárok számára a szabad áramlás felfüggesztése a schengeni övezeten belül egészen addig, amíg nem születik meg egyfajta "Schengen 2". Nicolas Sarkozy átmenetileg visszaállítaná a nemzeti határok ellenőrzését. "Tudtommal még léteznek határok, szerencsére. Arról is tudok, hogy létezik még határrendészet és vámszervek. Vagyis nem túl bonyolult megkérni őket, hogy végezzék el ezt a munkát a nem európai állampolgárok esetében" - fogalmazott. Szerinte mindehhez nem az eszközök, hanem "a politikai akarat" hiányzik Európában.

9.38: Kósa: Európa nem fogadhat be mindenkit

Európának ki kell jelentenie, hogy nem tudunk mindenkit befogadni - fogalmazott

Kósa Lajos

(Fidesz), az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában. "Nem fog menni, hogy Közép-Ázsiából és Észak-Afrikából akárcsak a lakosság 10-21 százaléka ide fog költözni; ez 200 millió ember" - mondta, hozzátéve, a bevándorlók "folyamatosan jönnek, több mint ötmillió van minden pillanatban úton", és nem fogy a tömeg utánpótlása. Közölte, a problémát a gyökerénél kell kezelni, a többségükben nem háborús övezetekből érkező emberek helyben maradását támogató programokat finanszírozó alapokat létrehozva, valamint felszámolva az embercsempészbandákat. Kósa Lajos kijelentette: szeretnék felhívni az Európai Unió figyelmét arra, hogy a jelenleg javasolt megoldás, "amint az a Juncker-féle beszédből kiderült, a semminek a semmije; most 160 ezer emberről beszélnek, több jött át csak a magyar határon".

9.35: Simicskó: példát szeretnénk mutatni Európának

Magyarország példát szeretne mutatni Európának, hogy teljesíti a schengeni szabályokat, és nemcsak a magyar emberek biztonságát védi, hanem az európaiakét is - mondta

Simicskó István

honvédelmi miniszter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel. A frissen kinevezett miniszter arról beszélt, legfontosabb feladata a műszaki határzár építésének felgyorsítása, mert az hatékony eszköz lehet a tömeges illegális bevándorlással szemben, hiszen a kijelölt határátkelők felé tereli a bevándorlókat. Jelezte: azon lesz, hogy a határzár mielőbb megépüljön. Hozzátette: az Európai Unió is keresi még a hatékony megoldást az illegális bevándorlásra, de úgy látja, az EU nem tudja még a saját maga által kitűzött határidőket, célokat sem teljesíteni. Mi szeretnénk ezen változtatni, és olyan példát mutatni Európának, amellyel mi teljesítjük a schengeni szabályokat, és adott esetben nyilván nemcsak a magyar emberek biztonságát védjük ilyen módon, hanem Európa biztonságát is, mint oly sokszor a történelem folyamán - mondta. Hangsúlyozta: nem kvótákról kell beszélni, hanem meg kell állítani az Európába özönlő tömeget, és erre kell a határzár. Simicskó István utalt arra is, hogy a Magyar Honvédség katonái számos helyszínen, például a Balkánon és Afganisztánban kiválóan helytálltak belső viták, anarchiák kezelésében, de itthon ezt a tudásukat nem tudják megmutatni. Mint mondta, ilyen válsághelyzetben, mint amiben most van Magyarország, nem lehet megtenni, hogy a katonákat laktanyákba zárják, ezért a katonaságot is be kell vonni a helyzet kezelésébe, fel kell készíteni a katonákat arra, hogy segítsék a rendőrség munkáját. A miniszter az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában is vendég volt, itt felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos törvényben is vannak határvédelmi feladatai a Magyar Honvédségnek, a rendkívüli válsághelyzet új kihívást jelent a honvédségnek is. Nem tehetjük meg, hogy a honvédség nem közreműködik a válsághelyzet kezelésében, és nem segít a rendőrségnek - jelentette ki, hozzátéve, hogy a katonákat fel kell készíteni a többi között arra is, hogy a menekültek kitörnek a tranzitzónákból, a honvédség előtt álló hadgyakorlat is ezt a felkészítést szolgálja.

9.35: Kétezren várakoznak a Keleti pályaudvaron

Mintegy kétezer illegális bevándorló várakozik a fővárosi Keleti pályaudvarnál - mondta

Lakatos Tibor

, az Országos Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi főosztályvezetője a rendőrség és a bevándorlási hivatal csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján, Budapesten. Hozzátette: a rendőrség folyamatosan dolgozik azon, hogy őket a bevándorlási hivatal befogadóállomásaira irányítsák. Az MTI kérdésére az ezredes beszámolt arról, hogy a magyar-szerb határnál mintegy ezer rendőr teljesít szolgálatot, köztük a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság állománya mellett a Készenléti Rendőrség és az ország valamennyi megyéjéből vezényelt rendőrök is vannak. Ugyancsak kérdésre válaszolva közölte, a jövő héten a határrendészeti igazgatóság felállításával ez a szám változni fog, de erről részleteket egyelőre nem tudott mondani. A térségbe vezényelt rendőröket Szegeden, illetve annak környékén szállásolják el, ellátásukról szintén gondoskodnak, és rendőrségi pszichológusok is segítik munkájukat. Lakatos Tibor elmondta: januártól szerda éjfélig 175 868 tiltott határátlépés történt, és 1014 embercsempésszel szemben jártak el. Hozzátette, szerdán több mint 3 ezer illegális bevándorló érkezett, előállításuk és regisztrációjuk folyamatos. Csütörtök reggel 8 óráig 866 illegális bevándorlót regisztráltak. Beszámolt arról is, hogy szerdán az illegális bevándorlók több alkalommal próbáltak meg kitörni a gyűjtőpontokról, ezeket az eseteket a rendőrség vagy megakadályozta, vagy újra előállították őket. Kitért arra, hogy egy ember ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt feljelentést tettek. Az ügy előzménye, hogy egy magát szír állampolgárnak valló nő megpróbált a röszkei idegenrendészeti előállító területéről a kordonok alatt átbújva kijutni. Ezt az őrszolgálatot ellátó rendőr megakadályozta, ezért a nő felkapott egy betondarabot és a rendőrök felé dobta. Egy egyenruhást el is talált, de a történtek során senki nem sérült meg.

Kiss Attila

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója arról beszélt, hogy csütörtökig 161 884 menedékjogi kérelmet regisztráltak, ebből 1835-öt szerdán, csütörtök reggelig pedig további 373-at. A befogadóállomásokon 2030-an tartózkodnak. Kérdésre válaszolva elmondta: a bevándorlási hivatal tavaly 1,8 milliárd forintot fordított menekültellátásra, idén augusztusig már 2,5 milliárd forintot.

Csiszér-Kovács Viktória

, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a menekültek ellátásával kapcsolatban szemenszedett hazugságnak nevezte a New York-i központú Human Rights Watch emberi jogi szervezet kifogásait, amelyekben a körülményeket tették szóvá, és úgy értékelték, hogy a magyar hatóságok állatként viselkednek a menekültekkel. A szóvivő hangsúlyozta: mind a nemzetközi, mind a hazai jogszabályoknak megfelelő ellátást biztosítanak a bevándorlóknak, és folyamatos, 24 órás egészségügyi jelenlétet tartanak fenn a számukra.

7.55: Pelczné: meg fog bukni a kvótarendszer

Pelczné Gáll Ildikó

, fideszes európai parlamenti képviselő szerint meg fog bukni az uniós menekültügyi kvótarendszer, és minden államban határozottabbá válik a migránsokkal kapcsolatos rendőri fellépés. A politikus a Kossuth rádió csütörtök reggeli műsorában azt mondta, hogy azért nem állja meg a helyét a mostani helyzet és az 1956-os magyar menekültek befogadása közötti párhuzam, mert akkor egyetlen nyugatra érkező sem azzal kezdte új életét, hogy nem tartotta be Ausztria szabályait, például nem regisztráltatta magát. "Ezek a migránsok nem akarják, hogy Magyarországon regisztrálják őket, meg akarják mondani, hogy hová menjenek" - fogalmazott, hozzátéve, Magyarország ki sem tudná tölteni a tőle átvenni javasolt kvótát, mert az érkezők nem akarnak itt maradni, és amint tehetik, tovább indulnak Német- vagy Svédországba. Pelczné Gáll Ildikó hangsúlyozta: a migráció ügyében az uniós vezetőknek állást kell foglalniuk, a tagállamoknak, beleértve Görögországot is, vállalniuk kell saját felelősségüket. Mint mondta, a témának komoly emberi jogi vonatkozásai vannak, de ha "nem védjük meg Európát, az Európai Unió értékeit, nem tartjuk be az európai uniós szabályokat, akkor teljesen rosszul kezeljük a kérdést".

6.55: Rekordszámú elfogott határsértő

Minden eddiginél több, 3011 határsértőt - köztük 661 gyermeket - fogtak el a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve Csongrád megye déli részén szerdán -

tájékoztatta

a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-t. Szenti Szabolcs elmondta, a legtöbb embert ezúttal is Röszke környékéről állították elő a rendőrök, többségük szíriai, afgán és pakisztáni állampolgárnak vallotta magát.

1.43: Már támogatja a franciák többsége a menekültek befogadását

A franciák többsége már támogatja a migránsok és menekültek befogadását. Az álláspont radikális változását a tengerbe fúlt kisfiú, Aylan Kurdi tragédiája váltotta ki, amelynek képe bejárta a világsajtót - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a BFM hírtelevízió. Miközben szeptember elején a franciáknak még csak 44 százaléka támogatta, hogy Franciaország befogadjon menekülteket, most már 53 százalékos ez az arány, alig egy hét alatt kilenc százalékos a növekedés. Az Elabe szerint ezt a látványos változást a szíriai

Aylan Kurdi

fotója okozta. A hároméves gyermek, bátyja és anyjuk vízbe fúlt a török partoknál, amikor megpróbált a család Európába jutni. "A Németországból érkező képek, több (francia) művész felhívása és a francia kormány pedagógiai jellegű magyarázatai is valószínűleg hozzájárultak ehhez a jelentős változáshoz" - ismertette a hírtelevízió. "Tudja-e, hogy az Európai Unió elsősorban Szíriából érkező migráns- és menekülthullámmal néz szembe? Ön szerint Franciaországnak be kellene-e fogadnia ezeknek a migránsoknak és menekülteknek egy részét?" - ez volt a kérdés, amelyet a felmérésben feltettek a megkérdezetteknek. Leginkább a baloldali szavazók álláspontja változott, ők és a centristák többsége egyértelműen igennel válaszolt. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak szavazóinak 60 százaléka továbbra is ellenzi a befogadást, a szélsőjobboldali Nemzeti Front táborának pedig 84 százaléka válaszolt nemmel. A reprezentatív felmérés kedden és szerdán készült ezer francia nagykorú állampolgár megkérdezésével.

Francois Hollande

államfő hétfőn jelentette be, hogy Franciaország 24 ezer menekültet befogad a következő két évben. A francia hatóságok még aznap jelezték, hogy szolidaritásból a következő napokban Franciaország átvesz ezer olyan menekültet Németországból, akik az elmúlt napokban érkeztek a szomszédos országba. A francia menekült- és hontalanügyi hivatal (OFPRA) munkatársai azonnal Münchenbe utaztak egy átmeneti befogadóhelyre, hogy megszervezzék az önkéntes jelentkezők utazását, akik közül szerdán közel kétszázan már meg is érkeztek. A szíriai, iraki és eritreai menekülteket átmenetileg három, Párizs környéki településen szállásolták el a Francia Vöröskereszt és humanitárius szervezetek segítségével. A menekültkérelmek gyorsított elbírálása után önkormányzatok által önkéntes alapon felajánlott lakásokba költöztetik őket.

Csütörtök:

23.45: Embercsempészt fogtak el a 86-os főúton Hegyfalunál

Harminc embert akart Ausztriába csempészni egy magyar-román kettős állampolgárságú férfi egy kisteherautóban, de a rendőrök elfogták - közölte honlapján a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán. A tájékoztatás szerint a jármű rakterében tizenhat iraki, tizenhárom szír és egy tunéziai állampolgárságú ember utazott, a rendőrök őket és a teherautó vezetőjét is elfogták és előállították. A sofőrt kihallgatták majd őrizetbe vették és a ügyészségen embercsempészet megalapozott gyanúja miatt indítványozták előzetes letartóztatását. A migránsokkal szemben tiltott határátlépési kísérlet miatt szabálysértési eljárást indítottak.

23.15: Kerry: Washington elkötelezett több szíriai menekült befogadása mellett

Az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy az eddiginél több, a polgárháború elől menekülő szíriait fogadjon be - jelentette ki szerdán Washingtonban

John Kerry

amerikai külügyminiszter. "Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy nagyobb számú menekültet fogadjunk be és komolyan vizsgáljuk hogy konkrétan mennyivel birkózunk meg, tekintettel a szíriai és az európai válságra" - mondta. Kerry konkrét számokat nem közölt arról, hogy az amerikai kormány hány szíriait kész betelepíteni az országba. Névtelenül nyilatkozó washingtoni tisztségviselők tájékoztatása szerint az Egyesült Államok kész jövőre legkevesebb 5 ezerrel növelni az országba áttelepítendők számát. Hivatalos forrásokból származó értesülések szerint Kerry a törvényhozás tagjainak szerdán zárt ajtók mögött arról számolt be, hogy az Egyesült Államok 2016-ban 70-ről 75 ezerre, vagy annál is többre növeli az általa befogadandó menekültek számát. Ezek egy része szíriai lesz. Az Amerikába befogadott menekültek legnagyobb csoportjait jelenleg a burmaiak, az irakiak és a szomáliaiak képezik. Washington jövőre a szíriaiak mellett az áttelepítendő afrikaiak számát is növelni kívánja. Az Egyesült Államok a több mint négy éve kitört szíriai polgárháború kezdete óta 1500 szíriai menekültet fogadott be, és külügyminisztériuma szerint októberig újabb 300 érkezése várható. Saigon 1975-ben történt eleste óta az Egyesült Államok több mint egymillió menekültet fogadott be Vietnamból, Kambodzsából és Laoszból. A későbbi években koszovói albánok és irakiak érkeztek nagy számban a tengeren túlra.

Patrick Leahy

demokrata szenátor szerdán sürgette, hogy a menekültek támogatására a 2016-os költségvetésben állítsanak helyre egy 416 millió dolláros segélyezési keretösszeget, amellyel korábban csökkentették a büdzsét.

John McCain

republikánus szenátor, a felsőház katonai bizottságának elnöke sürgette, hogy az Egyesült Államok tegyen többet az erőszak megfékezése érdekében a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Bob Corker

, a szenátus külügyi bizottságának feje újságíróknak kijelentette, hogy tárgyalások folynak a krízis megoldását célzó amerikai hozzájárulás növeléséről, de részletekbe nem bocsátkozott.

"Gyertek csak nyugodtan, az Európai Unió majd megoldja" - a szakértő szerint rossz üzenetet hordoz a menekültbefogadási kvótarendszer. KLIKK: http://szegedma.hu/?p=568061

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 9.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.