A horvát határon is lehet kerítés (FRISSÜL)

A súlyosbodó migrációs válság megköveteli az európai államok és az Egyesült Államok, valamint a nemzetközi közösség együttműködését - jelentette ki kedden Barack Obama amerikai elnök, amikor a Fehér Házban fogadta Fülöp spanyol királyt.

Obama

szerint a megerősített együttműködés révén kell biztosítani, hogy az emberek biztonságba kerüljenek, hogy emberségesen bánjanak velük. Emellett foglalkozni kell a probléma forrásával, a nem szűnő szíriai válsággal is - húzta alá. Mint mondta, az Egyesült Államok fontosnak érzi, hogy az általános humanitárius erőfeszítések részeként befogadja a maga részét a szíriai menekültek közül.

A horvát határra szállítják a migránsokat Szerbiában - ONLINE:

20.55: Szijjártó: az ENSZ-főtitkár nyilatkozata bizarr és felháborító

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ENSZ-főtitkár nyilatkozata a magyarországi helyzetről "bizarr és felháborító",

Ban Ki Mun

"nem a valós tények alapján foglalt állást".

Szijjártó Péter

szerda este az MTI-hez eljuttatott közleményben arra reagált, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy szerdai New York-i sajtótájékoztatón kijelentette: "sokkolt az a látvány, ahogy ezekkel a menekültekkel és migránsokkal bántak, ez elfogadhatatlan". Minden országnak vannak belső problémái, de ez esetben háború és üldöztetés elől menekülő emberekről van szó, és "együttérzőnek kell lennünk". A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerdai közleménye szerint Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban kiemelte: agresszív bevándorlók támadtak magyar rendőrökre, akik közül tizennégyen megsérültek. "A rendőrök pajzsaikkal védték azt az anyát és egyéves gyermekét, akiket az agresszív tömeg magával sodort. Sajnálom, hogy az ENSZ főtitkára nem a valós tények alapján foglalt állást" - fogalmazott a miniszter.

20.50: Szijjártó: Magyarország minden európai jogszabálynak megfelelően jár el

Az Európa Tanács (ET) főtitkára megnyugodhat, Magyarország minden európai jogszabálynak és normának megfelelően jár el - közölte

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-vel. A tárcavezető arra reagált, hogy

Thorbjörn Jagland

, az ET jelenleg Svédországban tartózkodó főtitkára a svéd távirati irodának nyilatkozva élesen bírálta a magyar migrációs politikát. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében emlékeztetett: a válsághelyzet bevezetése kapcsán, amelyet a tudósítás rendkívüli állapotnak nevez, Jagland kifejtette, hogy arról neki előzetesen írásos tájékoztatást kellett volna kapnia, mert "Európában nem lehet csak úgy rendkívüli állapotot bevezetni, és azt csinálni, amit akarunk". A szeptember 15-én hatályba lépett rendelkezésekről a főtitkár elmondta: "aggódunk, nyilvánvaló, hogy Magyarországnak jogában áll megvédeni a határait, de olyan követelmény is van, hogy az embereket jogszerűen kezeljek. Az embereknek joguk van rendes bírósági eljáráshoz, a bírói ítéleteket a saját nyelvükön kell közölni velük. Azoknak, akik a hivatalos határátkelőhelyekhez érkeznek, joguk van védelmet kérni, és Magyarország nem küldheti vissza őket". Ha az új magyar jogszabályok nem felelnek meg a genfi konvenció előírásainak, akkor módosítani kell őket - mondta. Jagland szerint "végső soron az Emberi Jogok Európai Bírósága is közbelephet, ezt már több ízben megtette". A főtitkár szerint az elmúlt napok történéseinek fényében fennáll az a veszély, hogy minden ország elkezdi lezárni a határait, és egymásra tolják a problémát. Az emberek továbbra is jönni fognak, új, illegális utakat fognak találni, és ez nyilvánvalóan rosszabb, mint ha jogszerűen jönnének - vélte. Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország minden európai jogszabálynak és normának megfelelően jár el. Kiemelte: Magyarország megvédi a határait az illegális bevándorlástól, ugyanakkor biztosítja a menekültstátus iránti kérelmek beadásának lehetőségét, valamint a megfelelő ellátást a kérelem elbírálásának ideje alatt.

20.45: Kovács Zoltán a BBC-nek: Magyarország a határait próbálja őrizni

Magyarország a határait próbálja őrizni - mondta szerda este a BBC-nek a magyar-szerb határon történtekről

Kovács Zoltán

kormányszóvivő. A kormányszóvivő, aki a brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának élő adásában nyilatkozott a röszkei határátkelőnél, elmondta: először néhány száz fiatal migráns csaknem tizenkét órán át jelszavakat skandált, majd délután a helyzet hirtelen erőszakba torkollt. Kovács Zoltán szerint ennek előzménye az volt, hogy a tömeg gyakorlatilag ultimátumot intézett a határkaput őrző magyar rendőrséghez, azzal, hogy ha nem engedik be őket Magyarországra, akkor áttörik a kaput. "A hatóságok sehol a világon nem engednek ilyen ultimátumnak" - mondta. Hozzátette: a legmegrázóbb jelenet az volt, amikor a tömeg gyerekeket használt élő pajzsként.

20.40: Orbán Viktor: ha a kvótarendszer törvény lesz, Magyarországnak el kell fogadnia

A menekültek elosztását célzó kötelező kvótarendszer terve ellentétes valamennyi európai uniós tagállam alapvető érdekeivel, és nekünk meg kell védenünk Magyarországot - jelentette ki

Orbán Viktor

miniszterelnök abban az interjúban, amelyet az osztrák Die Presse után a német Die Welt is közölt szerda este internetes kiadásában. A kormányfő szerint azonban ha abból uniós törvény lesz, Magyarországnak el kell fogadnia. Készek vagyunk a kvótákról tárgyalni, de csakis önkéntes alapon, és csak akkor, ha vége van a menekültáradatnak - jelentette ki a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az Európai Unió a kvótarendszert minősített többséggel elfogadja, a magyar miniszterelnök a Die Welt szerint azt válaszolta: "Akkor ez már törvény, és nekünk el kell fogadnunk". A Die Presse szerint a magyar kormányfő közös interjút adott az osztrák és a német lap mellett az angol The Times, valamint a francia Le Figaro című lapnak.

19.50: Az EP sürgősséggel szavaz a 120 ezer menedékkérő áttelepítéséről

Az Európai Parlament (EP) sürgősségi eljárással, már csütörtök délelőtt szavaz arról az európai bizottsági javaslatról, amelynek értelmében 120 ezer menekültet telepítenének át Görögországból, Olaszországból és Magyarországból más tagállamokba - döntött az EP plenáris ülése szerdán Brüsszelben. A sürgősségi eljárás alkalmazását Martin Schulz parlamenti elnök javaslatára fogadták el a képviselők az ülés megnyitásakor. Így az eredetileg csak szerdára tervezett plenáris ülést csütörtökig meghosszabbítják. Az áttelepítésről az uniós országok belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak hétfőn, de az egyetértés nem volt teljes körű, számos tagállam a kvóták szerinti elosztás ellen foglalt állást. A miniszterek elfogadták az Európai Bizottság azon korábbi indítványát, amely szerint Olaszország és Görögország terheit enyhítenék 40 ezer fővel a következő két év folyamán. A további 120 ezer ember szétosztása során már az ugyancsak nagy migrációs nyomásnak kitett Magyarország is kedvezményezett lenne e két ország mellett.

Jean Asselborn

, az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg illetékes minisztere azonban a szerdai EP-ülésen közölte: Magyarország nem tekinti magát a schengeni övezet "frontországának", és ezt a körülményt figyelembe kell venni. Magyarország arra hivatkozik, hogy azokat, akik területére érkeznek, előzőleg Görögországban már regisztrálni kellett volna. Az uniós belügyminiszterek következő tanácskozását eközben az eredeti naptártervben szereplő októberi dátumról előre hozták e hónap 22-ére. A szerda délutáni EP-vitában az elnöklő

Ulrike Lunacek

osztrák zöldpárti EP-képviselő bejelentette: Magyarországról érkező hírek szerint magyar oldalról könnygázt vetettek be a menekültek ellen. Hozzátette: nem ez a módja az európai határok megvédésének, a menekülteknek joguk van menedéket keresni. A fideszes

Gál Kinga

felszólalásában visszautasította, csúsztatásnak minősítette Lunacek közlését. "Arról nem beszél ez a hír (...), hogy az a háromszáz menekült, aki most éppen küzd a magyar rendőrökkel, az véletlenül sem a beléptetési pontokon keresztül akart bejutni Magyarországra (...), hanem mindenáron a kerítést akarja áttörni, és kövekkel dobálja szerb oldalról a magyar rendőröket" - mondta a magyar néppárti politikus. Szerinte az érkezők nagyobb része nem valódi menekült, nem lenne jogosult menedékre, ezért a regisztrációt mindenképpen el akarja kerülni. "Képmutató az az álláspont, amely úgy beszél szolidaritásról, hogy nem teszi mellé, hogy a külső határok védelme a legfontosabb" - jelentette ki Gál Kinga. Írásban benyújtott hozzászólásában

Niedermüller Péter

, a DK EP-képviselője, aki az EP szociáldemokrata frakciójában politizál, úgy vélekedett: azért járt kevés eredménnyel a belügyminiszterek tanácskozása, mert "néhány szűklátókörű tagállami vezető foglyul ejtette az egész európai intézményrendszert, hatékonyan akadályozza az eredményes és gyors válságkezelést". "Elkeserítő, hogy ennek a csoportnak éppen az én hazám miniszterelnöke,

Orbán Viktor

a hangadója" - tette hozzá. Megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a magyar kormány visszautasította a frontország minősítést. "Ha így van, akkor miért vezettek be +menekültügyi veszélyhelyzetet+?" - tette fel a kérdést Niedermüller. Helyszíni tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a magyar hatóságok a lerövidített eljárás végén minden menedékkérelmet elutasítanak, mondván, hogy a kérelmező a biztonságosnak minősített Szerbián keresztül érkezett. A jobbikos

Balczó Zoltán

a migrációs probléma megoldásának első lépéseként az uniós határok lezárását sürgette. Szerinte a belügyminiszterek azért nem találtak megoldást, mert úgy vannak, mint az az orvos, aki a súlyosbodó állapotú betegnek csak egyre több láz- és fájdalomcsillapítót ír fel, és nincs megfelelő diagnózis. Azt mondta, nem csupán az a helyzet, hogy az elmúlt évekhez képest több menekült érkezik, hanem "népvándorlásról van szó, kaotikus jelenetekkel, alkalmanként akár inváziónak is nevezhetném". Leszögezte: magyar képviselőként a magyar lakossággal kell, hogy szolidáris legyen, azokkal, akik úgy gondolják, hogy "Európa az európaiaké, (...) Magyarország pedig a magyaroké maradjon".

19.20: Szlovákia vasszerkezeteket helyezett el az esztergomi és a komáromi híd szlovákiai hídfőinél

A Magyarországot Szlovákiával összekötő esztergomi és komáromi hidak szlovákiai oldalán nagyméretű vasszerkezeteket helyeztek el a napokban - közölte az M1 aktuális csatorna szerdán. A helyi lakosok által az MTI-nek küldött felvételeken mindkét híd szlovák hídfőjénél kamion magasságú, talpas fémszerkezetek láthatók, amelyek elemenként összekapcsolhatók. Az MTI úgy tudja, a szerkezeteket nem helyi rendőri erők, hanem a szlovák belügymisztérium egységei telepítették. Helybéliek azt feltételezik, hogy a vasszerkezetekkel lezárhatóak a hidak, ezt azonban szlovák hatóságok nem erősítették meg. A szlovák országos rendőr-főkapitányság kommunikációért felelős részlegének munkatársa szerdán az MTI pozsonyi tudósítójának erre vonatkozó kérdésére közölte: a hatályos törvények alapján a rendőrség látja el az ország határainak ellenőrzését. Martin Waldl hozzátette, "ezzel a feladattal összefüggésben a rendőrség napi szinten különböző biztonsági intézkedéseket tesz, ezek részleteiről azonban a testület nem kíván bővebb tájékoztatást nyújtani". A szlovák belügyi tárca sajtóosztályának vezetője, Ivan Netík hétfőn jelentette be, hogy a migrációs helyzet miatt ideiglenesen szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vezetnek be a magyar és az osztrák határon. Azt mondta, a szlovák belügyminisztérium azután hozta meg döntését, hogy Németország a migrációs válsággal összefüggésben vasárnap délutántól ideiglenesen visszaállította az ellenőrzéseket saját határain. Azt, hogy a szlovák intézkedés meddig lesz hatályos, a szóvivő nem pontosította.

19.15: Orbán Viktor: a horvát határ egyes pontjain is létesül kerítés

Magyarország a horvát határ meghatározott helyein is kerítést létesít - közölte

Orbán Viktor

a Die Presse című osztrák lap honlapján szerda este megjelent interjújában. A kormányfő hozzátette, hogy erről már beszélt a belügyminiszterrel, és már "tervek vannak erre". A lap felvette, hogy ehhez idő kell, amire a miniszterelnök azt válaszolta, hogy Magyarországnak már van gyakorlata. Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy az igazi erőt nem a kerítés jelenti. "Vannak új törvényeink, amelyek szigorú büntetést irányoznak elő az illegális migránsok számára" - jelentette ki.

18.50: Franciaország nem fog habozni visszaállítani a határellenőrzést

Franciaország "nem fog habozni" visszaállítani átmenetileg a határellenőrzést, amennyiben az szükségessé válik a következő napokban vagy hetekben - mondta szerdán

Manuel Valls

francia miniszterelnök a menekültválságról a nemzetgyűlésben rendezett vitában. "Tavasszal már átmenetileg visszaállítottuk a (francia-olasz) határon az ellenőrzést, és nem fogunk habozni újra megtenni a schengeni szabályoknak megfelelően, minden olyan esetben, amikor a körülmények azt követelik, és ha szükséges az elkövetkező napokban vagy hetekben" - fogalmazott a miniszterelnök. Manuel Valls védelmébe vette Schengen "megerősítését", amely lehetővé teszi az emberek szabad áramlását az Európai Unióban. "Schengen az emberek szabad áramlását jelenti. Az identitásunk, a biztonságunk egyik eleméről van szó. Schengen azonban a külső határok ellenőrzését is jelenti, különben az egész nem működik" - hangsúlyozta. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány 900 új munkahelyet hoz létre a határrendészetnél az illegális bevándorlás elleni küzdelem részeként. Franciaország idén eddig 16 ezer illegális bevándorlót toloncolt ki, tavaly egész évben utasítottak ki 15 ezer külföldit. Ennek kapcsán Manuel Valls a "példátlan és szükséges erőfeszítésről" beszélt annak érdekében, hogy "a migrációs politika tartható és a menekültjog megőrizhető legyen". Azt is jelezte, hogy jövőre 279 millió euróval többet fordít a kormány a menekültek és a menedékkérők elhelyezésére, 2017 végig pedig mintegy 600 millió eurót költ arra a 24 ezer menekültre, akinek a befogadására elkötelezte magát a következő két évben. A politikus élesen bírálta a kelet-európai országokat azért, hogy elutasítják a menekültek elosztásáról szóló uniós javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy Franciaország minden kelet-európait befogadott, amikor "a kommunista diktatúra és üldöztetések elől menekültek el". "Most mindenkinek ki kell vennie részét az erőfeszítésből, a kapacitásai függvényében természetesen. (...) A szolidaritás mindenkire vonatkozik, máskülönben az európai projekt lényege omlik össze" - fogalmazott a kormányfő. "Egyesek azt mondják, hogy mindent be kell zárni. Aki ezt mondja, az behunyja a szemét a menekültek előtt, akik a kapuinknál halnak meg. Mások ennek az ellentétét fogalmazzák meg, azaz mindent ki kell nyitni. Aki ezt mondja, az a valóság és a francia társadalom nehézségei előtt hunyja be a szemét. Az én dolgom és a kormányé az, hogy tisztán lásson" - mondta Manuel Valls. A felmérések szerint a menekültek befogását illetően megosztott a francia társadalom, a határellenőrzés visszaállítását a menekültáradat feltartóztatására viszont nyolcvan százaléka támogatja a BFM hírtelevízióban szerdán ismertetett közvélemény-kutatás szerint.

18.00: Összehívták a horvát nemzetbiztonsági tanács ülését

Összehívták a horvát nemzetbiztonsági tanács ülését péntekre a migránsválság miatt - közölte a horvát kormány szóvivője szerdán. Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő kedden levélben kérte a zágrábi kormányt, hogy péntekre, vagy legkésőbb jövő keddre hívja össze a horvát nemzetbiztonsági tanácsot a migránsválság miatt. Figyelembe véve, hogy több szomszédos EU-tagország (Magyarország, Ausztria, Németország és Szlovákia) megerősítette határvédelmét a schengeni övezetben, "félő, hogy a migrációs nyomás áttevődik Horvátországra, erről a kérdésről pedig a legmagasabb állami szinten kell tárgyalni" - írta az államfő. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szerdán a parlamentben egyetértését fejezte ki a javaslattal. "A felelősség a kormányé, de mindenképpen jó, ha a tanácsban is beszélünk a kialakult helyzetről, akkor is, ha csak egy koordinációs testületről van szó" - hangsúlyozta a kormányfő. A tanács tagja a belügyminiszter, az államfő nemzetbiztonsági tanácsadója, a nemzetbiztonsági ügynökségségek vezetői és a nemzetbiztonsági tanács hivatalának vezetője. Feladata, hogy tanácsokkal lássa el a kormányt és az államfőt nemzetbiztonsági kérdésekben, valamint koordinálja horvát nemzetbiztonsági és hírszerzési ügynökségek működését.

15.10: MSZP: a civilek akadályozták meg a humanitárius katasztrófát

Az MSZP szerint nem a kormány, hanem a civilek akadályozták meg a humanitárius katasztrófát.

Kunhalmi Ágnes

, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdán ezt arra reagálva közölte, hogy

Balog Zoltán

, az emberi erőforrások minisztere azt mondta, humanitárius katasztrófát sikerült megakadályozni az elmúlt napokban azzal az összehangolt munkával, amelyet a magyar hatóságok a segélyszervezetekkel együtt végeztek a szerb-magyar határ térségében. A szocialista politikus közleménye szerint igaza van a miniszternek, csak azt nem tette hozzá, hogy gyakorlatilag a kormány helyett, sőt részben a kormány ellenében segítettek a hatóságok és a civil szervezetek. Kunhalmi Ágnes rámutatott: a kormány sok milliárd forintos kampányt folytat a menekültek ellen. Bírálta azért is a kabinetet, mert hónapokig nem készült fel a menekültek átáramlásra.

14.50: Megkezdődött a határkerítés építésének előkészítése a román határon, Kübekházánál

Megkezdődött a határkerítés építésének előkészítése szerdán a román határnál, a magyar, a szerb és a román határ metszéspontjában található Kübekházánál - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Egyelőre az látható, hogy facölöpökkel kijelölték a leendő határkerítés helyét onnan, ahol befejeződik a szerb-magyar határra kiépített műszaki zár. A területet, vagyis az érintett román-magyar határszakaszt rendőrök és katonák biztosítják.

Molnár János

, Kübekháza független polgármestere az MTI-nek a helyszínen elmondta: a kerítés folytatásának előkészítéséről meghozott kormányzati döntést követően

Csampa Zsolt

, a belügyi tárca önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkára tájékoztatta arról, hogy a Maros torkolatág a román-magyar határon is folytatják a határkerítés építését. Hozzátette, nem ért egyet a döntéssel, és nagyon sajnálja, ugyanis ennek nyomán megszakad a kapcsolat a szomszédos magyarlakta szerbiai és romániai településekkel. Felidézte, hogy 1997 óta minden évben közös pikniket tartanak a hármas határ metszéspontjában, a szerbiai Magyarmajdán és a közigazgatásilag ahhoz tartozó Rábé, valamint a romániai Óbéba település lakóival. A négy falu hivatalosan is testvértelepülés - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ezzel megszakad a kapcsolatuk a testvértelepülésekkel, hiszen a látótávolságnyira eső Óbéba 70 kilométerre kerül tőlük. Az ugyancsak a határ szomszédságában található Magyarmajdán és Rábé felé pedig 40 kilométer az út - mondta a polgármester. Arról is beszámolt, hogy szerda délelőtt helikopterrel látogatást tett a honvéd vezérkar főnöke a falu határában.

14.20: Szlovénia megerősítette határait

Szlovénia megerősítette határait, mozgósította a rendőrséget, és helikoptereket rendelt a szlovén-magyar és a szlovén-horvát határra - közölte

Sefic Bostjan

államtitkár szerdán Lendván. A belügyminisztérium illetékese elmondta, már biztos, hogy Lendván regisztrációs központot hoznak létre. Egyelőre nem tudni, hány migránsra kell számítani - mondta. Újságírói kérdésre, hogy Szlovénia hány menekültet tud fogadni, azt válaszolta: "attól függ, mennyien jönnek". "A jelenlegi kapacitás 5-7 ezerre tehető, de mindenkiről gondoskodni fogunk" - mondta. A tömeg pedig szerinte csökkenni fog, hiszen ezeknek az embereknek nem Szlovénia az úti céljuk. A szlovén kormány azt állítja, hogy tanult Magyarország példáján. A készenléti rendőrség számít rá, hogy a migránsok nem akarnak majd együttműködni, és nem kívánnak regisztrálni sem. Az illegális határsértőket szórólapokon látják el információkkal, és szervezetten szállítják őket a befogadóállomásokra. A kormány azt reméli, hogy a migránsok érzékelik a jó szándékot, és csökken a bizalmatlanság részükről. Szlovénia teljesíteni fogja schengeni kötelezettségeit, és a migránsokat szervezetten csak akkor szállítja másik országba, ha az adott állam kifejezetten jelzi, hogy befogadja őket - szögezte le az államtitkár.

14.15: Jobbik: meg kell nevezni a válsághelyzet felelőseit

A Jobbik a migrációs probléma felelőseinek megnevezését sürgeti. A kormánynak rá kell mutatnia arra, hogy a Magyarországot most kritizáló nyugat-európai vezetők aktívan segédkeztek a válsághelyzet kialakításában, Irak, Afganisztán, Szíria és Líbia destabilizálásában - mondta az ellenzéki párt szegedi frakcióülésének szünetében

Gyöngyösi Márton

, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerdán. A Jobbik véleménye szerint a kormánynak nem azt kellene hangoztatnia, hogy Európa határait védi a határzárral, a kabinetnek "kizárólag Magyarország határait és érdekeit kell védenie". Kifejtette: követelik a kormánytól, hogy csak zárt menekülttáborokat létesítsen, és hogy függesszék fel a Dublin III. egyezményt, különös tekintettel a regisztrációs kötelezettségre. Gyöngyösi Márton ismét szólt arról, hogy Magyarországnak el kell utasítania az uniós kvótarendszert, az szerinte nem lehet megoldás a helyzetre addig, amíg nem látszik a menekültáradat vége. A kormány elkezdte puhítani az álláspontját a kvótarendszerről - fogalmazott, hozzátéve hogy Magyarország nincs abban gazdasági-társadalmi-demográfiai helyzetben, hogy sikeresen végre tudjon hajtani egy ilyenfajta integrációt. A politikus a kihelyezett frakcióülés témáiról szólva elmondta: azért Szegedet választották helyszínnek, mert demonstrálni akarják, hogy nem csak a nyilatkozatok szintjén foglalkoznak a migrációs helyzettel. Csütörtökön a huszonnégy tagú frakció valamennyi képviselője 8 órás önkéntes munkát vállal Ásotthalmon, továbbá megnézik Röszkét is - tette hozzá. A Jobbik azonban nem szeretné - folytatta Gyöngyösi Márton -, ha csak a menekülthelyzetről szólna a közbeszéd, ha ezzel terelné el a kormány a figyelmet a korrupcióról. "A Fidesz-korrupció drámai méreteket öltött, a társadalom egészét áthatja" - fogalmazott. Gyöngyösi Márton szerint "valódi katasztrófát" jelentene, ha balliberális kormánya lenne Magyarországnak, de a Fidesznél a Jobbik jobban kormányozna. Ők ugyanis már évek óta javasolják a határzár bevezetését, a határőrség visszaállítását, és kezdeményezték a honvédség átirányítását is a határra - érvelt.

14.05: EU-biztos: nem olyan Európát akarunk, ahol falak épülnek

Bármilyen kísérlet, amely falak és kerítések építésére irányul, "nem az az Európa, melyet mi akarunk" - jelentette ki

Cecilia Malmström

uniós biztos Brüsszelben, az Európai Bizottság szokásos szerdai ülését követően.

Mina Andreeva

, a brüsszeli testület szóvivője az egyik népszerű közösségi oldalon egyértelművé tette: a politikus arra akart reagálni, hogy Magyarország a szerb határ után a román határ egy szakaszán is ideiglenes határzárat tervez létesíteni. A bizottság megbeszéléseit követően a sajtó elé álló, amúgy külkereskedelmi kérdésekért felelős biztos úgy vélte, nem szabad úgy tenni, mintha a migrációs válságra - amelyet hosszú távú problémának nevezett - lenne egyszerű megoldás. "Amíg háború, diktatúra és szegénység van a szomszédságban, addig egyre többen fognak érkezni" - mondta a svéd biztos, hosszú távú megoldás szükségességét hangsúlyozva.

13.55: Szakértők: a migrációs nyomás egy hosszú, súlyosbodó folyamat kezdete

A 2015-ben tapasztalható migrációs nyomás Európa számára csak egy hosszú, akár 2050 utánra is elnyúló, a következő évtizedekben várhatóan jelentősen súlyosbodó és intenzívebbé váló folyamat kezdete a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) szakértői szerint. A szakértők az európai menekültpolitika "cselekvőképtelenségének" feloldására egy húsz pontból álló javaslatot készítettek. Az SVKK legfrissebb - szerdán az MTI-hez is eljuttatott - tanulmányában azt írta: tekintettel a hónapok óta Európára nehezedő és egyre intenzívebbé váló migrációs nyomásra, valamint a migrációs válság kezelését megnehezítő európai politikai vitákra és dilemmákra gondolatébresztőként fogalmazták meg javaslataikat. Kiemelték, hogy a legtöbb stratégiai előrejelzés szerint a migránsok és menekültek száma az elkövetkezendő évtizedekben - különböző okok miatt - növekedni fog. A politikai menekültek napjainkban döntően Szíriából, Afganisztánból, Irakból és a szubszaharai térség egyes országaiból érkeznek. Mellettük vannak gazdasági-szociális migránsok is az SVKK szakértői szerint, akik felhívják a figyelmet a "demográfiai boom" menekültjeire is. Utóbbiról szólva kifejtették, hogy Afrika 1,2 milliárd emberből álló lakossága tizenöt éven belül 500 millióval fog nőni. Afrika és a Közel-Kelet legtöbb országa esetében nemcsak a gyors népességnövekedés következményei - ivóvíz- és élelmiszer-ellátási, lakóhely-, egészségügyi ellátási problémák, az oktatás nehézségei - okoznak problémát, hanem az a sok fiatal is, akinek országa gyenge gazdasága nem kínál megélhetést. "Ahhoz, hogy ez változzon, a kibocsátó országokat kell működőképes, stabil kormányzattal bíró, működő intézményrendszerrel rendelkező, gazdaságilag is funkcionáló entitásokká tenni" - írták. Megfigyelhető továbbá a "klímamigráció" is, amelynek nyomán vannak úgynevezett klímamenekültek is - tették hozzá. Az SVKK szerint az Európára nehezedő tömeges menekülthullám nyomása csak komplex és összehangolt cselekvéssel csökkenthető. Ezek: a kiindulási helyen az elvándorlást előidéző tényezők orvoslása, a kiindulópont közvetlen környezetében lévő országok menekültügyi rendszereinek támogatása, a migrációs útvonalon fekvő országok bevonása a menekültkérdés kezelésébe, a hatékony és szigorú európai határvédelem, a menekültek gyors regisztrálása, a menekültügyi eljárások gyorsítása - sorolták. A tanulmányban felhívták a figyelmet a hatékony schengeni határvédelem és az európai humanitárius elveken alapuló menekültpolitika ellentmondásaira is. A legnagyobb problémát megítélésük szerint az okozza, hogy a jogszabályok szerint a schengeni határországokra hárul - az övezet határainak védelme mellett - a menekültek regisztrációja és a menekültkérelmek elbírálása is. Ezen országoknak azonban nincsenek megfelelő eszközeik a nagyobb menekülthullámok feltartóztatására a schengeni határoknál, sem pedig arra, hogy megakadályozzák menekülttömegek továbbutazását a célországokba - akár csak a menedékjogi eljárás idejére is. Az SVKK megfontolandónak tartaná a fő migrációs útvonalak mentén fekvő olyan EU-országok nemzetközi adósságállományának csökkentését is, amelyek képesek földrajzilag elszigetelt menekültügyi oltalmi övezeteket létrehozni. Az európai menekültügyi oltalmi övezetből kikerülő, menekültstátussal rendelkező emberek elosztására csak abban az esetben hatásos a kvótarendszer, ha az elosztás során elkerülhető a menekültek "lefölözése" és az ellátásuk minden EU-tagállamban csaknem azonos színvonalon biztosítható - fogalmaztak. Az SVKK szerint megfontolandó egy közös európai menekültellátási minimum kialakítása, amelyet a tagállamok - a közös EU-büdzséből támogatva - kötelezően biztosítanak, beleértve a menekültek integrációs költségeinek közös uniós fedezését is. Ennek hiányában úgynevezett virtuális kvótarendszer is kialakítható lenne, amelynek lényege, hogy a menekülteket ténylegesen befogadó EU-tagállamok részére a többiek (a szolidaritás és az arányos teherviselés elvei alapján) a rájuk eső kvótáknak megfelelő pénzügyi és más anyagi segítséget nyújtanának - fejtették ki a tanulmányban.

13.45: Osztrák belügyminiszter: Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez

A határellenőrzés bevezetése után sem küldenek vissza migránsokat Magyarországra az ottani állapotok miatt, azonban Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez - jelentette ki

Johanna Mikl-Leitner

osztrák belügyminiszter. A tárcavezető szerint a határellenőrzés szabályos beutazást tesz majd lehetővé, cél azonban, hogy mindenkit regisztráljanak. Mikl-Leitner elmondta azt is, hogy megállapodásuknak megfelelően Németország még nem küldött vissza menekülteket Ausztriába. Kijelentette továbbá, hogy mindenki, aki Ausztriában akar benyújtani menekültkérelmet, természetesen megteheti. Tájékoztatása szerint hétfőn 800 kérelmet adtak be, a legtöbb migráns azonban Németország vagy Svédország felé akar továbbutazni. A tárcavezető szerint az osztrák határellenőrzés bevezetése fontos jelzés a világnak. Nem mehet úgy tovább minden, ahogyan eddig volt, nem alakulhat ki "korlátlan migrációs áradat", újra vissza kell térni a rendes kerékvágásba - hangsúlyozta a miniszter, és egyúttal közös európai megoldást, valamint az uniós külső határok ellenőrzését szorgalmazta. A belügyminisztérium közlése szerint szeptember 5. és 13. között 50 ezren lépték át az osztrák-német határt, szeptember 13-án és 14-én pedig 17 ezren. A tárca adatai szerint a németországi határellenőrzés vasárnapi bevezetése óta 850 menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriába, sokkal többet, mint az elmúlt hetekben, amikor átlagosan napi 180 érkezett be. A legtöbbet Bécsben és Alsó-Ausztriában kérvényezték, elsősorban azért, mert a menekültek nagy részét az alsó-ausztriai traiskircheni menekülttáborba szállítják. Az osztrák bevándorlási hivatal (BFA) adatai szerint 2015 első fél évében 37 ezer kérelmet nyújtottak be, míg 2014 első hat hónapjában 11 ezret. Az osztrák belügyminisztérium számításai szerint idén csaknem hetvenezer menekültkérelmet fognak benyújtani Ausztriában. 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz.

12.40: Horvátországban további migránsok érkezésére számítanak

A horvát rendőrség azzal számol, hogy a horvát-szerb határ mellett fekvő Tovarnik körzetébe további 500 migráns érkezik, akik még szerdára virradóra, buszokkal indultak Horvátország felé a macedón-szerb határról, Presevóból - jelentette a horvát média szerdán. A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe. A tovarniki rendőrállomáson jelenleg száz határsértő vár arra, hogy regisztrálják és továbbszállítsák Zágrábba. A horvát fővárostól már csak 30 kilométerre van a szlovén határ, ahol a migránsok már a - belső határellenőrzés nélküli - schengeni övezetbe léphetnek be. A horvát sajtó szerint az autóbuszok a menekülteket egészen a szlovén határig viszik, ahonnét már csak 400 métert kell gyalogolniuk, hogy belépjenek Szlovéniába. Az újságírók szerint a migránsok nem a szabályos határátkelőt használják a szerb-horvát határon, hogy kikerüljék a regisztrációt. A rendőrök folyamatosan járőröznek azon a kelet-horvátországi területen, ahova a migránsokat várják. Szemtanúk szerint üres gépjárművekkel mennek el, és migránsokkal tele térnek vissza a tovarniki rendőrállomásra. Az illegális határsértők között nagyon sok gyerek és nő van.

Zoran Milanovic

miniszterelnök a parlamentben, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: Zágráb átengedi Horvátországon a migránsokat, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába. A politikus szerint szerdára virradó éjjel mintegy 150 menekült érkezett Horvátországba. "Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország" - mondta. Milanovic szerint Horvátországban korántsem sem lesznek a migránsok beáramlásával kapcsolatban olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. Továbbra is elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a menekülthullámmal szemben. Ugyanakkor kiemelte, hogy szem előtt tartják az ország alapvető biztonsági és nemzetbiztonsági érdekeit.

Kolinda Grabar-Kitarovic

horvát államfő arra kérte a zágrábi kormányt, hogy péntekre, vagy legkésőbb jövő keddre hívja össze a horvát nemzetbiztonsági tanácsot a migránsválság miatt. Milanovic egyetértését fejezte ki a javaslattal. "Figyelembe véve, hogy több szomszédos EU-tagország (Magyarország, Ausztria, Németország és Szlovákia) megerősítette határvédelmét a schengeni övezetben, félő, hogy a migrációs nyomás áttevődik Horvátországra, erről a kérdésről pedig a legmagasabb állami szinten kell tárgyalni" - mondta az államfő.

12.35: Már a szerb-magyar határról is indult busz a horvát határ felé

A szerb-magyar határ melletti Magyarkanizsáról is elindult egy busz a horvát határ felé szerda délelőtt - közölte az MTI tudósítójával

Lackó Róbert

, a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke. Az autóbusz ötven emberrel indult el a szerb-horvát határ melletti szerbiai Sidbe. A járműre a magyarkanizsai pihenőhelyen tartózkodó migránsok között mutatkozott igény, és egyelőre nem lehet tudni, hogy ki - egyes információk szerint a szerbiai menekültügyi főbiztosság, más információk szerint egy sidi vállalkozó - megszervezte az indulást. Lackó Róbert azt is elmondta, hogy Magyarkanizsáról továbbra is indulnak buszok a horgos-röszkei határ felé, és Magyarkanizsára is érkeznek még járatok Belgrád felől, bár nem akkora számban, mint a korábbi napokban, hetekben. Hozzátette, hogy a pihenőhelyre érkezőket tolmácsok segítségével értesítik arról, hogy Magyarország felé nem tudnak továbbmenni, a zöldhatár le van zárva, "de nem akarnak ők már senkinek sem hinni, megvannak a saját (kommunikációs) vonalaik". Továbbra is több százan várnak mindkét horgos-röszkei határátkelőnél arra, hogy a magyar hatóságok átengedjék őket, és szintén több százan pihennek a két határátkelő közötti füves területen felállított sátrakban. Néhány család elkezdte összecsomagolni a holmijait, voltak, akik a sátrat is összehajtották, és azt mondták, elindulnak, megpróbálnak máshol átkelni a határon, talán Horvátország felé. Nem tudják azonban, hogy a szerb-magyar határzónából hogyan lehet eljutni a szerb-horvát határra, az MTI tudósítójától is kértek útbaigazítást a körülbelül 200 kilométerre fekvő Sidre.

12.25: Balog Zoltán: humanitárius katasztrófát sikerült megakadályozni

Humanitárius katasztrófát sikerült megakadályozni az elmúlt napokban azzal az összehangolt munkával, amelyet a magyar hatóságok a segélyszervezetekkel együtt végeztek a szerb-magyar határ térségében - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere az illegális bevándorlásról tartott szerdai szegedi sajtótájékoztatón.

Balog Zoltán

elmondta, hogy a rendvédelmi szervek feladata a határ védelme mellett a segélyszervezetekkel, a gyermekvédelemmel, az egészségüggyel együttműködve megvédeni és ellátni azokat, akik menedéket kérnek. A kormány döntött arról, hogy 200 millió forinttal támogatja azt a három humanitárius szervezetet - a Magyar Vöröskeresztet, az Ökumenikus Segélyszervezetet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot -, amelyek segítik Magyarországon, valamint - testvérszervezeteikkel együtt a szerb oldalon - a migránsok ellátását - közölte a miniszter. Balog Zoltán köszönetet mondott a komoly, megerőltető szolgálatot végző rendőrök munkájáért, amely komoly pszichikai terhelést is jelent. A miniszter közölte, azoknak a migránsoknak, akik regisztrálnak és kérik menekültstátusba vételüket, egy évig ingyenes egészségügyi ellátás jár, ez komoly feladatot ró a mentőszolgálatra és elsősorban a szegedi klinikákra. A tárcavezető hozzátette, a menedékkérelmet benyújtó családok gyermekeit minden olyan ellátás és szolgáltatás megilleti, amely a magyar kiskorúakat is. A politikus hangsúlyozta, külön feladatot jelent a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezése. Idén mintegy 8600-an - szinte kivétel nélkül fiúk - érkeztek Magyarországra, többségükben Afganisztánból, közülük 3800 gyermek. Jelenleg két befogadóállomáson - Fóton, illetve Hódmezővásárhelyen - negyven olyan fiatalkorú tartózkodik, akivel nem érkezett felnőtt családtag. Tavaly a kísérő nélküli kiskorúak közül 51 gyermek került nevelőszülőköz - tudatta a miniszter.

Soltész Miklós

egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kifejtette, július elejétől a három most támogatott szervezet mellett a Karitatív Tanács három másik tagja - a Katolikus Karitász, a Református Segélyszervet és a Baptista Szeretetszolgálat - is részt vesz a migránsok ellátásában. Ezek a szervezetek nemcsak a határnál, a pályaudvarokon, hanem a gyermekvédelmi intézményekben is folyamatosan végezték munkájukat.

11.35: Ismét torlódnak az autók az M1-esen Hegyeshalomnál

Ismét csaknem egy kilométeren torlódnak az autók az M1-es autópályán Hegyeshalomnál, miután az osztrák rendőrség folytatja a korábban felfüggesztett szúrópróbaszerű határellenőrzést az Ausztriába belépő járművek esetében - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya szerda délelőtt az MTI-t. Az ellenőrzést a Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál felfüggesztették. Ott korábban sem alakult ki torlódás a gyér forgalom miatt. Az M1-es autópályán reggel is csaknem egy kilométeres torlódás alakult ki, miután 7 órától szúrópróbaszerűen ellenőrizték az Ausztriába belépő autókat az osztrák rendőrök. Az ellenőrzést délelőtt rövid időre felfüggesztették.

11.20: A lengyelországi menedékjoggal rendelkező szíriaiak többsége Nyugat-Európába ment tovább

A 160 szíriai állampolgár közül, akik idén menedékjogot kaptak Lengyelországban, 86 azonnal továbbutazott Nyugat-Európába, és hasonló lenne várható az Európai Bizottság által Varsónak befogadni javasolt mintegy 12 ezer menekült többségétől is - írta a Rzeczpospolita című lengyel jobbközép napilap szerdán. A lengyelországi menedékjoggal rendelkező szíriaiak egy lengyel-szíriai származású keresztény aktivista által irányított, Estera nevű alapítvány segítségével érkeztek az országba.

Pawel Dabrowski

, a lengyel miniszterelnöki hivatalban működő menekültügyi tanács vezetője úgy nyilatkozott: Lengyelországot nemcsak a szíriai, hanem a többi, Keletről érkező migráns - köztük az utóbbi években menedékjogot kapott csecsenek is - tranzitországnak tekintik. Szakértők szerint ennek gazdasági, munkaerőpiaci okai vannak, s hatással van rá az is, hogy Lengyelországban - a nyugat-európai országoktól eltérően - nem él népesebb közel-keleti diaszpóra, amelybe a migránsok beilleszkedhetnének. A Rzeczpospolita úgy értesült, hogy az év elejétől szeptember elejéig összesen 245 szíriai állampolgár nyújtott be lengyelországi menedékkérelmet. Lengyelországban jelenleg összesen mintegy 800 szíriai él tartózkodási engedéllyel, közülük 211 rendelkezik menekültstátussal. A közel-keleti menedékkérőknél egyelőre sokkal nagyobb a volt Szovjetunió államaiból érkezők csoportja. Az év elejétől több mint 5 ezer orosz állampolgár, zömmel csecsenek, illetve ukránok kértek menedékjogot. Lengyelország az uniós kormányfők júniusi találkozója után 2 ezer menekült befogadását vállalta 2016-2017-ben. Az európai migrációs válság legújabb fejleményeivel kapcsolatban javasolt, 160 ezer migráns átirányítását célzó uniós csomag révén az országnak további mintegy 9 ezer migránst kellene befogadnia. Erről a lengyel kormány egyelőre nem alakított ki egyértelmű álláspontot, bár a politikai vezetők egyhangúlag a válság okainak kezelését, az embercsempészek elleni harc fontosságát hangsúlyozzák. A lengyel parlament alsóháza, a szejm szerda délután tart a migrációs válságnak szánt rendkívüli ülést.

10.15: Megszűnt a torlódás az M1-esen Hegyeshalomnál

Megszűnt a torlódás az M1-es autópályán Hegyeshalom térségében, miután az osztrák rendőrség ideiglenesen felfüggesztette a szúrópróbaszerű ellenőrzést a határátlépési pontnál - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya szerda délelőtt az MTI-t. A Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál jelenleg is tart az ellenőrzés, de a gyér forgalom miatt ott nincs torlódás. Az M1-es autópályán a reggeli órákban csaknem egy kilométeres torlódás alakult ki, miután reggel 7 órától szúrópróbaszerűen ellenőrizték az Ausztriába belépő autókat az osztrák rendőrök.

10.10: Afgán határsértőket fogtak el a román határrendészek a hármashatár közelében

Két afgán határsértőt fogtak el a román határrendészek kedd délután a magyar-román-szerb hármashatár közelében.

Mihaela Les

, a román határrendészet temesvári kirendeltségének a szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a határsértőket a romániai Óbéb (Beba Veche) térségében vették őrizetbe. Azt mondták a határőröknek, hogy Magyarországon át szeretnének Németországba jutni, de eltévedtek, ezért kerültek román területre. A szóvivő szerint a román határőrök megállapították, hogy afgán állampolgárokról van szó. A két afgán férfi azt kérte, hogy engedjék vissza őket Szerbiába. A román hatóságok a vonatkozó román-szerb egyezmény értelmében el is indították a visszabocsátási eljárást.

10.00: Egy nap alatt 94 kérelmet nyújtottak be a tranzitzónákban

A Röszkén és Tompán létrehozott tranzitzónákban az elmúlt 24 órában kevesebb, mint 100 menedékkérelmet nyújtottak be, összesen 19 esetben el is utasították azt. A határzár tiltott átlépése miatt pedig 35 esetben indult büntetőeljárás.

9.50: Megérkeztek az első migránsok Horvátországba

Az első migránscsoport már szerda reggel nyolc órakor megérkezett a horvátországi Tovarnikba - tájékoztatott az N1 horvát hírcsatorna. A migránsok azzal a busszal érkeztek a szerb-horvát határra, amely még kedd este indult a macedón-szerb határról, Presevóból. A horvát közszolgálati televízió tudósítója szerint a bevándorlók - mintegy ötvenen - gyalog indultak el a horvát határátkelő felé, majd útközben váratlanul a kukoricás felé vették az irányt, és illegálisan lépték át a határt. A településen negyven civil és a vöröskereszt munkatársai várják a migránsokat, akik fáradtak, elcsigázottak, éhesek és szomjasak - jelentette a hírtelevízió riportere. Az első csoporttal nők, gyerekek és fiatal férfiak érkeztek. A Jutarnji List című horvát napilap arról számolt be, hogy két autóbusznyi migráns érkezett Újlakra (Ilokra) is. A hatóságok közülük tízet előállítottak, mert illegálisan próbálták meg átlépni a határt.

Ranko Ostojic

belügyminiszter kedden a sajtónak nyilatkozva rámutatott, hogy bár Horvátország a schengeni egyezmény részese (jóllehet még nem tartozik a schengeni övezethez), sosem szüntette meg határainak ellenőrzését, továbbra is fokozott ellenőrzés van érvényben. Az országban húszezer rendőrt mozgósítottak a menekültprobléma kezelésére, ebből hatezer az államhatárokat felügyeli. A miniszter hozzátette, hogy mindenkit regisztrálnak, és aki nem hajlandó alávetni magát az eljárásnak, azt kiutasítják az országból.

9.35: Tisztifőorvos: járványügyi kockázatot jelent a megnövekedett migráció

A migránsok között egyelőre nem találtak olyan betegségeket, amelyek a magyar lakosságot veszélyeztetnék, de óvatosságra int az országos tisztifőorvos.

Paller Judit

az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában azt mondta, járványügyi kockázatot jelent a megnövekedett migráció, de leginkább az egymás közötti érintkezés miatt alakulnak ki megbetegedések, ezek jellemzően a hányásos, hasmenéses fertőzések, és a hűvösebb idő beköszöntével jellemzőbb lesz a felső légúti megbetegedés is. A szakember hozzátette: a migránsok által használt területeken nincs megfelelő infrastruktúra, ezeken a helyeken több napig életvitelszerűen élnek, ennek minden következményével. Ezek a körülmények is okozzák például a belső fertőzéseket. Kiemelte ugyanakkor, hogy a befogadóállomásokon megfelelőek a higiénés feltételek. Paller Judit úgy vélte, a megnövekedett migráció miatt járványügyi kockázat van, de ezt a hatóság megfelelően kezeli. Kiemelte, a migránsok által hátrahagyott hulladékokhoz - például szennyezett ruhanemű, étel és egyéb használati tárgy - csak gumikesztyűben szabad nyúlni vagy az erre szakosodott hulladékbegyűjtő vállalatokra kell hagyni a szemét összeszedését. Paller Judit kiemelte, a migránsok között dolgozó orvosokkal napi kapcsolatban áll a területileg illetékes tisztifőorvos, és az Országos Tisztiorvosi Hivatal naponta küld jelentést az egészségügyi államtitkárságnak. Az elmúlt egy hét tapasztalatáról Paller Judit azt mondta, leginkább a hátrahagyott szemét okoz gondot, de nem különösebben nőtt meg a migránsok között a megbetegedések száma, ugyanakkor kerültek már kórházba fertőző betegségekkel. A legtöbb esetben a kórházban sem várják meg a kezelés végét, saját felelősségre hagyják el az intézményt. Találtak már hepatitis-A vírussal fertőzött kisgyereket és tbc-gyanús beteget is - tette hozzá. Ha netán járvány alakulna ki, akkor lenne beavatkozási lehetősége a tisztifőorvosnak: korlátozhatja például a migránsok mozgását, karantént rendelhet el. Erre azonban - emelte ki Paller Judit - jelenleg nincs indok.

8.30: Répássy Róbert: megalapozatlanok az új jogszabályokat érő bírálatok

Megalapozatlannak és félrevezetőnek tartja

Répássy Róbert

, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kedden hatályba lépett menekültügyi jogszabályokat érő bírálatokat. Répássy Róbert az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában kiemelte, hogy az új jogszabályok teljes egészében megfelelnek a nemzetközi menekültügyi eljárásokban szokásosaknak. Megalapozatlannak nevezte például azt a bírálatot, amely szerint a menedékkérők nem használhatják az anyanyelvüket az eljárás során, hiszen a tolmácsoláshoz mindenkinek joga van, ez csak akkor mellőzhető, ha az illető nyilatkozik arról, hogy nem kéri a fordítást. Azt a kritikát pedig, amely szerint Szerbia nem biztonságos ország, mert ott nem megfelelő a bevándorlók ellátása, félrevezetőnek tartja, mert Szerbia uniós tagjelölt ország, és az Európai Unió is biztonságos származási országként ismeri el.

8.10: Rostowski: racionális a keleti uniós tagállamok migrációs politikája

A keleti uniós tagállamok migrációs politikája határozott, a saját érdekeiket szolgálja, racionális és összhangban van azzal, ahogyan más tagállamok reagáltak, amikor arra szólították fel őket, hogy legyenek szolidárisak - írta a Financial Times szerdai számában

Jacek Rostowski

korábbi lengyel pénzügyminiszter. Az euróválságban Németország is ellenállt az ilyen felszólításoknak, és a gyökeresen megváltozott körülmények dacára az érvényes szabályok betartását követelte, így a kelet-európaiak érve elég erős, amikor azt mondják: a menedékkérőkre vonatkozó érvényes szabályokat is egyszerűen be kell tartani. A volt lengyel miniszterelnök-helyettes szerint az érkezők többsége nyilvánvalóan valóban menekült, nem gazdasági bevándorló, akinek a nemzetközi jog szerint az első biztonságos országban joguk van menedéket kérni, annak az országnak pedig kötelessége befogadni őket, akármennyien legyenek is. Ezek Törökország, Jordánia és Libanon, a Földközi-tengeren érkezők számára pedig Olaszország és Málta. Rostowski úgy véli, hogy hihetetlenül rövidlátó dolog volt, hogy Európa nem segítette ezeket az államokat tetemes pénzügyi támogatással. "Ez lett volna, amit a szolidaritás és igazából a nemzeti önérdek is megkövetel", nem a kötelező vagy önkéntes migrációs kvóták elfogadása - írta Jacek Rostowski. A lengyel politikus is azon a véleményen van, hogy Németországnak az a kijelentése, hogy nem toloncolja ki a területén lévő szíriaiakat, hozzájárult a nyugat-balkáni útvonalon elindult rohamhoz. Álláspontja szerint természetes, hogy a menekültek a - túlélésen túl - jól fizető állásokra vágynak Nyugaton, és amint feltűnt ennek lehetősége, elkerülhetetlenné vált a Nyugat felé tartó áradat. A következmények fényében Berlin a dublini szabályok tiszteletben tartására szólít fel a menedékkérők feltartóztatása érdekében, és kötelező kvóták mellett érvel, miközben a kvótákhoz a dublini rendelet nem szolgál semmilyen jogalappal - írta a volt miniszter. Rostowski szerint kevés kétség lehet afelől, hogy a kötelező kvóták alapján szétosztott menekültek mindent megtesznek majd, hogy eljussanak Németországba vagy Svédországba. Az egykori kormányfő-helyettes hangsúlyozta, hogy 26 évvel a berlini fal leomlása után nem szabad új falakat építeni Európában, pedig Lengyelországban könnyen lehet, hogy erre lenne szükség a kötelező kvóták hatékony érvényesítéséhez. "Ez nem csak az uniós joggal ellentétes, de számunkra elképzelhetetlen és elfogadhatatlan, hogy lengyel földön szögesdróttal körbevett táborok épüljenek. A kötelező kvóták valójában az első lépést jelentik egy veszélyes úton" - zárta a Financial Times által közzétett írást Jacek Rostowski, Lengyelország korábbi pénzügyminisztere és miniszterelnök-helyettese.

7.50: Egy kilométeres a torlódás az M1-esen Hegyeshalomnál

Egy kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pontnál, ahol az osztrák hatóságok reggel hét órától ellenőrzik a Magyarországról kilépőket - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya szerda reggel az MTI-t. A magyar-osztrák határszakaszon a hegyeshalmi mellett a Kópháza-Sopronkeresztúr (Deutschkreuz) határátlépési pontnál is ellenőrzik az autókat. Ott egyelőre folyamatos a haladás.

7.45: Megérkeztek az első, migránsokkal teli buszok a horvát határra

Szerda hajnalban megérkeztek az első, migránsokkal teli buszok a szerb-horvát határ mellett fekvő Sidbe, ez az első jele annak, hogy a szigorított magyar határvédelem miatt megváltozhat a migránsok útvonala. A buszok kedd késő este indultak el a szerb-macedón határ, Presevo felől. A szerbiai közszolgálati televízió tudósítójának jelentése szerint azok a busztársaságok, amelyek korábban Belgrád és a magyar határ felé szállították a bevándorlókat, felismerve az új helyzetet, hogy Magyarország lezárta a határt, és ott már nem tudnak átmenni a Közel-Keletről érkezők, új járatokat indítottak a vajdasági Sid felé. A szerbiai településen egy volt gyermekkórházat alakítottak át ideiglenes befogadóközponttá, ahol a migránsok megpihenhetnek. A B92 szerbiai televízió jelentése szerint a pihenőközpont illetékesei azt mondták, nem számítanak arra, hogy a migránsok sokáig maradnának ott, hanem rövid időn belül továbbindulhatnak Horvátországba. Az M1 aktuális csatorna Presevóban tartózkodó tudósítója szerda reggel közölte, hogy a buszok már nemcsak Sid felé tartanak, hanem a szintén a szerb-horvát határon fekvő, vajdasági Zombor felé is. Információi szerint szerdára virradóra mintegy ötezren lépték át a macedón-szerb határt, és várhatóan ők is a horvát határ felé indulnak el.

7.05: Szijjártó Péter élesen bírálta a román kormányfő szavait

Élesen bírálta a román kormányfő arról szóló szavait

Szijjártó Péter

külügyminiszter, hogy "a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók". Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez szerdára virradóra eljuttatott közlemény szerint úgy fogalmazott: "

Victor Ponta

tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg. Szavaira - melyeket az egész magyar nemzet nevében kikérünk magunknak - csak egyetlen magyarázat lehetséges: teljesen elvesztette a lába alól a talajt a román belpolitikában". A román kormányfő Facebook-bejegyzésben reagált kedd este az aznapi magyar-román diplomáciai pengeváltásra, amely azután bontakozott ki, hogy Szijjártó Péter bejelentette, a magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármas határtól "ésszerű távolságig" húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány. Victor Ponta többek között kijelentette, "emberként és európai polgárként" felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat "Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott". Úgy fogalmazott, "a szögesdrótok, az agresszív törvények, a börtön és a brutalitás biztosan nem oldják meg a problémát". Hisz a szolidaritásban, a racionális és fenntartható megoldásokban és főként az európai értékek felsőbbrendűségében, de ami az elmúlt napokban Magyarországon történt, az éppen ezekkel az értékekkel van szöges ellentétben - írta Victor Ponta.

Kedd:

23.25: Osztrák kancellár: nem lehet mindenkit maradéktalanul ellenőrizni

Az Ausztria határain éjféltől életbe lépő ellenőrzéseket rendkívül ésszerű lépésnek nevezte

Werner Faymann

osztrák kancellár az ORF közszolgálati televízió kedd esti tévéműsorában, azonban elmondta azt is, hogy nem lehet mindenkit maradéktalanul ellenőrizni. Werner Faymann közölte: fontos, hogy mindenki tudja, ellenőrzés folyik a határon, még akkor is, ha az országba érkezők továbbutazhatnak, hacsak nem akarnak menedékkérelmet benyújtani Ausztriában. A kancellár aláhúzta az embercsempészek elleni küzdelem fontosságát, mivel ezáltal is megelőzhetik a tragikus eseményeket. Faymann hangsúlyozta: az ellenőrzést megfelelő tapintattal végzik majd. Amennyiben háromezer ember érkezik, és sürgősen gyógyszerre van szükségük, akkor teljes mértékben nem tudják ellenőrizni őket a hatóságok, azonban ha tízen jönnek, akkor maradéktalanul megteszik - jelentette ki a kancellár. Werner Faymann elmondta: a Magyarországgal való közös munka több szinten is zajlik, azonban szerinte nem működik jól, például Ausztria Magyarországtól nem kapja meg a szükséges információt arról, hogy hány menekült érkezik Magyarországról Ausztriába. Magyarország más politikát folytat, úgy gondolja, hogy kerítés építésével "elintézett a dolog" - mondta a kancellár, aki szerint kerítés helyett a külső uniós határokon kellene úgynevezett hot spotokat felállítani, ahol az emberek menedékkérelmet nyújthatnának be.

22.40: Elindultak az első autóbuszok a szerb-macedón határról a horvát határ felé

Megindultak az első autóbuszok a szerb-macedón határról a horvát határ felé - jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) kedd késő este. A presevói befogadóközpont előtt további egy tucat autóbusz vár arra, hogy elindulhasson - közölte az RTS helyszíni tudósítója. A beszámoló szerint azok a busztársaságok, amelyek korábban Belgrád és a magyar határ felé szállították a migránsokat, felismerve az új helyzetet, azaz hogy Magyarország lezárta a határt, és ott már nem tudnak átmenni a Közel-Keletről érkezők, új járatokat indítottak a vajdasági Sid felé. A közvetlenül a horvát határ mellett fekvő település 500 kilométerre fekszik Presevótól, tehát azok az autóbuszok, amelyek 21 óra körül indultak el a vajdasági város felé, éjjel 3-4 óra felé már meg is érkezhetnek.

Aleksandar Vulin

szerb szociális miniszter korábban azt közölte: ideiglenes befogadóközpontot alakítanak ki Siden és más vajdasági településeken. Az N1 horvát hírcsatorna kedden közölte, hogy Horvátországon keresztül vezető új útvonalat javasló térképeket osztanak a migránsoknak Macedóniában. Az Avoid Hungary - Migration news (Kerüljétek el Magyarországot - Migrációs hírek) elnevezésű Facebook-csoport térképeket készített alternatív útvonalakkal, amelyeket szórólap formájában is osztanak az illegális bevándorlóknak a görög-macedón határ macedón oldalán.