Orbán: Magyarországon nem jöhet létre menekülttábor (FRISSÜL)

Franciaország "a schengeni szabályok szigorú tiszteletben tartására szólítja fel az Európai Unió minden egyes országát" - közölte vasárnap este a francia belügyminiszter, miután megbeszélést folytatott német kollegájával, Thomas de Maiziere-rel.

"Ezek a szabályok előírják a migránsok regisztrálását a belépési országokban az Európai Unió határainál", és "ennek be nem tartása miatt döntött úgy Németország, hogy átmenetileg visszaállítja a határok ellenőrzését, anélkül, hogy azokat lezárná" - írta közleményében

Bernard Cazeneuve

belügyminiszter. A francia és német tárcavezető egyeztetése a közlemény szerint "lehetőséget teremetett a francia-német álláspont megerősítésére" az uniós belügyminiszterek hétfői találkozója előtt. Ehhez közös közleményt készített elő a két miniszter uniós kollegáiknak, emlékeztetve őket az általuk képviselendő elvekre. A migránsválságról egyeztetett az este folyamán telefonon

Francois Hollande

francia államfő és

Angela Merkel

német kancellár is, akik "a helyzetről közös álláspontot" alakítottak ki - tudatta a francia elnöki hivatal. A német belügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy az európai menekültválság miatt Németország ideiglenesen

.

Németország továbbra is fogad menedékkérőket - ONLINE:

21.00: Ausztria egyelőre még nem kezdte meg a bejelentett határellenőrzést

Ausztria a németországihoz hasonló ellenőrzést fog bevezetni a magyar határon - jelentette be hétfőn az osztrák belügyminiszter. Osztrák híradások szerint azonban az esti órákig a bejelentett ellenőrzés nem kezdődött meg. Johanna Mikl-Leitner Brüsszelben közvetlenül a belügyminiszterek tanácskozása előtt közölte, hogy országa Németország példáját fogja követni, ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést, ami hamarosan meg is kezdődhet, és erről hivatalosan értesítik az Európai Bizottságot. Ugyancsak hétfőn az osztrák kancellár azt jelentette be, hogy Ausztria katonákat vezényel a határaihoz, feladatuk a menekültek humanitárius segítése lesz. Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) híradójának közlése szerint tevékenységük kedden kezdődik.

Gerald Klug

védelmi miniszter szerint első lépésként a burgenlandi határrészre fognak összpontosítani, mert ez a mostani menekültáradat fő útvonala. Kitért arra is, hogy a menekültek útvonalától függően más régiókban is bevetnék a katonákat. Klug elmondta: 72 órán belül a 2200 katona áll készen a szolgálatra, ötszáz már kedd kora reggel elkezdheti a munkát. Arra a kérdésre, hogy mind a 2200 katonát bevetik-e, a miniszter úgy nyilatkozott: az erről szóló döntés a belügyminisztérium hatásköre. Elmondta továbbá, hogy a katonák nem fognak járőrözni a zöld határon, és ellenőrizni sem fognak, hiszen a legtöbb menekült a határátkelőkhöz érkezik gyalog. Csaknem négy kilométeres kocsisor torlódott fel a miklóshalmai (Nickelsdorf) határátkelőnél, miután hétfő délután bizonytalan ideig ismét lezárták a határátkelőnél lévő A4-es autópályát - közölte az osztrák autópálya-üzemeltető (Asfinag). A társaság szóvivője elmondta: az utakon ismét gyalogosan keltek át a menekültek, ezért döntöttek az útzár mellett. A társaság kora reggel csaknem két órán át biztonsági okokból már lezárta a határátkelőt Bécstől Budapest felé, és közlése szerint a másik irányban sem volt járható a sztráda. Az érintett osztrák útszakaszon négy kilométeres torlódás alakult ki, amely a határzár feloldásával azonnal megszűnt. Hétfő estig 12 ezer menekült jött Miklóshalmára, az este folyamán még további ötezret várnak.

20.05: IM: nem marasztalta el a magyar menekültügyi rendszert az osztrák bíróság

Nem fogalmazott meg általános értékítéletet Ausztria Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága a magyarországi menekültügyi rendszerről és ellátásról, csupán egy alsóbb fokon, egyedi ügyben meghozott döntést helyezett hatályon kívül eljárási okokra hivatkozva - tudatta a magyar Igazságügyi Minisztérium (IM) hétfőn közleményben az MTI-vel. A tárca közleményében arra reagált, hogy az osztrák közigazgatási bíróság hétfőn másodfokon azzal az indoklással állította le egy afganisztáni menekült kitoloncolását, hogy Magyarország nem biztonságos hely a menekültek számára. Az osztrák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság is megállapította, hogy a magyarországi menekültügyi rendszerre vonatkozó általános következtetés ebből az egy esetből nem vonható le - tudatta a minisztérium. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy az afgán család korábban már Magyarországon is benyújtott menekültstátus iránti kérelmet, azonban annak elbírálása előtt elhagyta az országot - áll az IM közleményében.

18.40: Húsz kilométeres a torlódás az M15-ös autóúton

Húsz kilométeren torlódnak az autók az M15-ös autóúton Rajka felé - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya hétfő kora este az MTI-t. Közlésük szerint az autóúton lassú a haladás Szlovákia felé. Arra kérik a sofőröket, hogy aki Szlovákiába szeretne eljutni, már Komárom-Esztergom megyében lépje át a határt, aki pedig Ausztriába készül, válassza a jánossomorjai, vagy a soproni határátlépési pontokat. A rendőrség délután óta tereli az autókat az M1-es autópálya 165-ös kilométernél az M15-ös autóútra, miután az osztrák hatóságok hétfőn 13 óra 50 perctől mindkét irányban lezárták a sztrádát Hegyeshalomnál a menekültáradat miatt.

18.35: Németország nem zárta le határait a menedékkérők előtt

Németországban a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása nem a határok lezárását jelenti a menedékkérők előtt. A hatóságok a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-ére virradóra hozott döntés miatt kaotikussá vált helyzet rendezésére törekednek, és ismét a szokásos rendben fogadják a menedékkérőket - derül ki az illetékesek nyilatkozataiból hétfőn. A német kormány humanitárius szükséghelyzetre hivatkozva döntött a Magyarországról indult emberek beengedéséről, és hangsúlyozta, hogy az intézkedéstől függetlenül továbbra is érvényesek a menekültügyet uniós szinten szabályozó úgynevezett dublini szabályok. A döntés azonban a menekülthullám drámai mértékű felerősödését eredményezte, alig néhány nap alatt menedékkérők tízezrei érkeztek az országba - többnyire különvonattal, Ausztrián keresztül -, és a folyamatosan érkező emberek elhelyezése vészesen túlterhelte a menekültügyi rendszert. A hatóságok az utóbbi napokban főleg rögtönöztek, a menedékkérők regisztrációját és tartományok közötti elosztását sem tudták a tervezett rendben végrehajtani. "A szövetségi kormány a menekültek elosztását követeli az EU-tól, de még az országon belül sem tudja elosztani őket" a német előírásoknak (a közös finanszírozású ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok tartományok közötti megosztását szabályozó úgynevezett königsteini képletnek) megfelelően - jegyezte meg hétfőn Münchenben tartott sajtótájékoztatóján

Horst Seehofer

bajor miniszterelnök. Ezért elkerülhetetlen volt a határellenőrzés visszaállítása, mert a káosz helyett végre "rendet kell vinni a rendszerbe" - mondta Horst Seehofer. Erre is hivatkozott Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, amikor vasárnap Berlinben bejelentette a döntést. Az ideiglenes határellenőrzés nem old meg minden gondot, "de egyszerűen szükségünk van valamivel több időre és bizonyos mértékű rendre a határainkon" - mondta a tárcavezető. Vasárnap 17.30 óta a határvédelemért felelős szövetségi rendőrség munkatársai a bajor-osztrák határon megállítják a forgalmat az utakon, és mindenkit ellenőriznek. A vonatokon is így járnak el. A németországi tartózkodásra megfelelő okmányok híján nem jogosult embereket kikérdezik, és amennyiben ezek az emberek azt mondják, hogy menedékjogért folyamodnak, még a határon regisztrálják őket - rögzítik adataikat és ujjnyomatukat -, majd menedékkérőket befogadó állomásokra szállítják őket. Ezzel elkezdődik a menekültügyi eljárás, amelyben a személyazonosság megállapítása után elsőként arról döntenek, hogy az illető jogosult-e egyáltalán menedékjogi kérelem benyújtására Németországban, vagy pedig vissza kell küldeni abba a tagországba, ahol belépett az EU-ba. Az intézkedés enyhítette a nyomást a hatóságok Münchenben dolgozó munkatársain és az önkénteseken. Bajorországban éri el Németország területét az úgynevezett balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők hulláma, és így a tartományi fővárosba augusztus vége óta 63 ezer menedékkérő érkezett. Közülük 13 ezren szombaton, vasárnap délutánig pedig további 4500-an. A határellenőrzés visszaállítása óta viszont alig érkeztek. Sokak szerint azonban a határellenőrzés visszaállítása nemigen alkalmas a menekültáradat feltartóztatására. "Lényegében nincs nagy változás, a zöldhatár éppen úgy átjárható, mint eddig. Ha lezárnánk, azonnal olyan jelenetek alakulnának ki, mint Magyarországon" - mondta egy rendőr a Spiegel Online hírportálnak. Hasonlóan vélekedett a német rendőrszakszervezet (DPolG) vezetője,

Rainer Wendt

is, aki szerint nem érdemes senkinek abba az illúzióba ringatnia magát, hogy a tömeges méretű beutazás jelensége megváltozik. A szakszervezeti vezető szerint inkább politikai üzenete van az intézkedésnek. Erre is utalt vasárnap Berlinben Thomas de Maiziere, aki nagyjából augusztus közepe óta hangsúlyozza nyilatkozataiban, hogy "Dublin nélkül nincsen Schengen", vagyis működőképes európai menekültpolitika nélkül nem lesz fenntartható a határok szabad átjárhatósága a schengeni övezetben. A szövetségi belügyminiszter a határellenőrzés visszaállításáról tájékoztató nyilatkozatában kiemelte: az intézkedés jelzés Európának, üzenete az, hogy Németország "vállalja humanitárius felelősségét, de a menekültek nagy számával járó terheket szolidárisan meg kell osztani Európán belül". A határellenőrzés ideiglenes visszaállításának tehát két funkciója biztosan van: egyszerre szolgálja az országba belépés ellenőrizhetetlenné és irányíthatatlanná vált folyamatának rendezett keretek közé terelését és a nyomásgyakorlást az uniós partnerekre a Berlin által régóta sürgetett méltányos tehermegosztás elfogadására. Erre utal az időzítés is, hiszen az intézkedést éppen az uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsának rendkívüli brüsszeli ülése előtt egy nappal vezették be. A továbbiakról Angela Merkel kancellár kedden Berlinben Werner Faymann osztrák kancellárral egyeztet. A találkozó után rendkívüli kormányülést tartanak a menekültválságról, ezen Thomas de Maiziere beszámol a hétfői brüsszeli belügyminiszteri értekezletéről. A kancellár este a tartományi miniszterelnökökkel tart megbeszélést.

18.30: Orbán: Magyarországon nem jöhet létre menekülttábor

Magyarországon nem jöhet létre menekülttábor - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a TV2-nek adott interjújában, amelyből részleteket sugárzott a csatorna Tények című műsora hétfő este. A kormányfő szavai szerint Magyarországon "márpedig ilyen hotspot", menekülttábor, elosztóhely, gyűjtőhely nem jöhet létre. Mint a műsorban elhangzott, Orbán Viktor az interjúban elmondta, Görögország nem tudja megvédeni határait, ezért egy összeurópai határrendészeti erőnek kellene ebben segítenie, hogy ne legyen ennyi menekült, és főleg ne Magyarországon. "A határt nem légmentesen zárjuk le, hanem egész egyszerűen kikényszerítjük azokat a törvényeket, amelyek egyébként eddig is hatályban voltak" - mondta Orbán Viktor hozzáfűzve, hogy eddig sem lehetett volna Magyarország határát a határátkelőhely pontokon kívül máshol átlépni. A kormányfő szerint - mint elhangzott - az illegális határátlépőket letartóztatják majd a rendőrök, a büntetés több év börtön és kitiltás lehet. Azt mondta, ezért a kerítésen majd táblák jelzik majd, merre van a legközelebbi határátkelőhely, ott lehet majd menekültstátuszt kérni. Orbán Viktor elmondta, ha valaki azt állítja magáról, hogy menekült, és nem adta be Szerbiában a menedékkérelmét, akkor el fogják utasítani, miután Szerbia biztonságos ország. Szerinte emiatt magas lesz a visszatoloncolási arány - hangzott el a műsorban. A miniszterelnök, reagálva a német és az osztrák határellenőrzés visszaállítására, úgy fogalmazott: "most lehetne viccelődni valóban, hogy olyasmit tesznek az osztrákok, amiért ezt megelőzően folyamatosan bírálták Magyarországot, de szerintem most ennek nincs itt az ideje". Mint a műsorban elmondták, Orbán Viktor szerint az emberek akaratával egyszerűen nem lehet szembemenni, ha a mindennapi tapasztalat ugyanis az, hogy nem értik, mi történik körülöttük, és azt érzik, hogy az életformájuk van veszélyben. A kormányfő azt mondta, a most érkező bevándorlók nagy része nem menekült - hangzott el. "Ezek az emberek, akik itt átrontanak, átcsörtetnek Magyarországon", Ausztriában sem állnak meg. Ezek az emberek nem a biztonságukért jönnek, nem az életükért futnak. Akinek nem jó a szerb, a magyar és az osztrák életszínvonal sem, "az nem a biztonságot tartja szem előtt, hanem az életszínvonalat, német életet akar élni" - fogalmazott Orbán Viktor. Az elhangzottak szerint azt mondta, ezért a színvonalért megdolgoztak az európaiak, és nem lehet elvárni tőlük, hogy életveszélyben már nem lévő emberekkel osszák meg. A kormányfő szerint, ha Európa beengedi a migránsokat, akkor párhuzamos társadalmak jönnek majd létre. A két civilizáció közötti versenyt pedig a keresztény európaiak el fogják veszíteni - mondták a műsorban, amely szerint Orbán Viktor beszélt arról is, hogy már harmincmilliárd forintot költött a kormány a menekültekre, és idén még legalább ennyi pénzre van szükség. "Ha fogad, akkor inkább az igennel fogadjon" - mondta Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy a keddi kormányülésen vitatják meg, kihirdetik-e a válsághelyzetet.

18.25: Románia kész részt venni az EU külső határvédelmének megerősítésében

Románia kész részt venni az Európai Unió külső határainak megerősítésében, amennyiben felkérést kap erre - jelentette be

Klaus Iohannis

román államfő hétfőn. A román elnök sajtóértekezletén kifejtette: az európai migrációs válság megoldása nem korlátozódhat a menekültek szétosztására, szerinte egy tagország szolidáris lehet mind a menekültekkel, mind a nehéz helyzetbe került többi uniós tagállammal anélkül is, hogy elfogadja a kötelező kvótákat. Románia nem idegengyűlölő ország. Szeretne hozzájárulni a válság megoldásához, de tárgyalni akar annak konkrét módozatairól. A kormánynak kell kidolgoznia javaslatait, és nem lehet az egyedüli szempont az, hogy hány menedékkérőt tud elszállásolni - mutatott rá Iohannis. Alapvetően hibás lenne az európai unió keleti és nyugati tagállamai között árkot ásni - figyelmeztetett a román államfő. Úgy vélte, szankciókkal nem lehet rákényszeríteni a tagállamokat olyasmire, amit nem tudnak vállalni. Szerinte az osztrák kancellár erős érzelmi befolyás alatt állhatott, amikor a strukturális alapok csökkentését javasolta szankcióként azon országok ellen, amelyek nem járulnak hozzá a menekültek szétosztásához. Iohannis kifejtette: a menekültek befogadása nemcsak ideiglenes elszállásolásukat jelenti, hanem beilleszkedésükről is gondoskodni kell. "Ezen a téren még sok tanulnivalónk van" - jegyezte meg a román elnök. Kérdésre válaszolva Iohannis cáfolta, hogy országa a schengeni csatlakozását szabta volna feltételül ahhoz, hogy az EB által megszabott több mint 6000 menedékkérőt befogadja. A shengeni övezet gyakorlatilag működésképtelen. Ez Romániát, amely négy éve hiába várja, hogy Bulgáriával együtt tagja lehessen a belső határellenőrzés nélküli övezetnek, aggodalommal tölti el, és a témát a hamarosan összeülő Legfelső Védelmi Tanács napirendjére tűzte - mondta a román államfő.

18.10: Emmi: több ezer férőhely a gyermekek befogadására

A közeljövőben több helyszínen akár 5400 férőhely is rendelkezésre állhat a külföldről kísérő nélkül érkező kiskorúak elhelyezésére, ahol - ahogyan most is - szakemberek is részt vesznek a gyerekek ellátásban - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hétfőn az MTI-vel. "A magyar kormány minden, kísérő, illetve szülő nélkül érkező gyermekre nem bevándorlóként, hanem mindenekelőtt gyermekként tekint", és gondoskodik biztonságos elhelyezésükről - szögezte le az Emmi. Felidézték: a Magyarországra kísérő nélkül érkező kiskorúakat a gyermekvédelmi ellátórendszerben, például a Fóti Károlyi István Gyermekközpontban helyezték el. A fóti intézményben jelenleg 142 férőhely áll rendelkezésre a kísérő nélküli kiskorúak ellátásra. Az elmúlt időszak intézkedései révén "a magyar gyermekvédelmi rendszer képes kezelni a helyzetet". A rugalmasabbá váló gyermekvédelmi szabályozás mellett, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a fóti gyermekközpontban bővítette a humán erőforrásokat, a szakdolgozóknak az év második felétől keresetkiegészítést biztosított, beszerezte a szükséges tárgyi eszközöket is, és a következő hetekben nagyságrendekkel emelkedik a kísérő nélkül érkező kiskorúak elhelyezését biztosító férőhelyek száma - áll a közleményben.

18.06: Horvát határrendészeti igazgatóság: nem várható nagyobb menekülthullám

Nem várható, hogy a menekülthullám Horvátország felé veszi az irányt, miután Magyarország kedden szigorúbb intézkedéseket vezet be határán - mondta

Zlatko Sokolar

, a horvát határrendészeti igazgatóság vezetője hétfőn Zágrábban. A rendőrség illetékese szerint voltak ugyan próbálkozások a migránsok útvonalának megváltoztatására, de"ezt sikerült megakadályozni." A belügyminisztérium határrendészeti igazgatóságának vezetője a menekültválsággal foglalkozó szakértői találkozón mondta ezt a parlamentben. Horvátország húszezer rendőrt mozgósított a menekültprobléma kezelésére, ebből hatezer az államhatárokat felügyeli, harminc pedig naponta több száz menekült kimentésében segít a Földközi-tengeren az Európai Unió közös mentőakciójának keretében - hangsúlyozta. Horvátország jelenleg háromezer menedékkérőt tudna befogadni átmeneti szálláshelyeken. A problémát inkább azok jelentenék, akik nem akarnak az országban maradni, hanem tovább szeretnének menni más EU-tagállamokba - tette hozzá.

17.55: A migrációs kérdésről tárgyalnak az uniós belügyminiszterek

A migrációs helyzet kezeléséről kezdtek rendkívüli tanácskozást hétfő délután Brüsszelben az uniós tagállamok belügyminiszterei.

Johanna Mikl-Leitner

osztrák miniszter a megbeszélésekre érkezve közölte, hogy országa Németország példáját fogja követni, ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést, ami pár órán belül meg is kezdődhet, és erről hivatalosan értesítik Brüsszelt.

Robert Kalinák

szlovák belügyminiszter rámutatott, hogy a szlovák-magyar határon nem állították vissza a határellenőrzést, mindössze fokozták a rendőri jelenlétet: nem állítanak meg minden autót, csak azokat, amelyek gyanúsak.

Jean Asselborn

, a tanácskozáson elnöklő luxemburgi miniszter reményét fejezte ki, hogy a német intézkedés csak rövid ideig lesz érvényben. Egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállami kormányoknak meg kell állapodniuk 160 ezer menedékkérő szétosztásáról. "Ha ma nem sikerül megoldást találni, ki fog törni a káosz, beindul a dominóhatás, és a Schengeni Övezet széthullik" - fogalmazott Asselborn. A luxemburgi miniszter leszögezte, hogy nem az európai értékeket kell újrafogalmazni, hanem konkrét döntésekről kell határozni. Asselborn azt is világossá tette, hogy a menedékkérelmek feldolgozásának gyorsítását szolgálni hivatott úgynevezett hotspotoknak meg kell kezdeniük működésüket mielőtt bárkit is áttelepítenének valahova. Egy újságírói kérdésre válaszolva a szociáldemokrata politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is a megoldás és nem a probléma részének kell lennie, valamint, hogy mind a tanács, mind az Európai Bizottság szeretne segíteni Magyarországnak, de Budapest akarata ellenére ez nem lehetséges. Kalinák szlovák belügyminiszter is világossá tette, hogy országa nem tekinti megoldásnak a kvótákat. Mint mondta, azoknak az országoknak kell segíteni, amelyeknek a leginkább szükségük van rá, illetve segíteni kell azoknak, akik törökországi, libanoni és jordániai menekülttáborokban vannak, hogy az áramlás megállítható legyen. Úgy vélte például, hogy Görögországban nincs 170 ezer migráns, csak áthaladnak az országon, ezért a nyugati országoknak kell leginkább segíteni, ahová a menedékkérők tartanak. A szlovák politikus szerint a múlt hét éppen azt mutatta meg, hogy a kvóták nem működnének, mert a migránsok Ausztriában sem akarnak menedéket kérni, pedig az - mint mondta - elég szép és békés ország. "Onnan is az életükre leselkedő veszély elől menekülnek? Nem hiszem" - mondta Kalinák, aki szerint a kvóták szerint szétosztott menekülteket nem lehet erővel ott tartani, ahová küldenék őket, és két nap után úgyis elindulnának ismét Németországba. A magyar-szerb határon épített kerítésről és a magyarországi törvénymódosításokról a szlovák politikus azt mondta: érti, hogy Magyarország miért hozta meg ezeket a döntéseket. A francia és a német belügyminiszter közösen állt az újságírók elé Brüsszelben.

Bernard Cazeneuve

francia miniszter arról beszélt, hogy semmiképpen nem kezdődhet meg a menekültek áttelepítése, míg az unió külső határait nem sikerül hatékonyan ellenőrizni, és nem állnak fel a hotspotok. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hotspotokon el kell választani azokat, akik jogosultak menekültstátusra a gazdasági bevándorlóktól, és utóbbiak mielőbbi hazaküldése érdekében minél előbb tető alá kell hozni hazájukkal az úgynevezett visszafogadási egyezményeket. Cazeneuve rámutatott emellett az együttműködés fontosságára azokkal az országokkal, amelyek jelenleg legnagyobb számban fogadják a menekülteket, például Törökországgal. Német kollégája,

Thomas de Maiziere

egyenesen úgy fogalmazott, hogy több pénzt kell fordítani a törökországi menekülttáborokban lévőkre annak érdekében, hogy ne induljanak útnak Európába. A francia miniszter emellett azt is közölte, hogy a menekültek majdani szétosztása a tagállamok között csakis a hotspotokon keresztül képzelhető el, és "nem káoszban és rendezetlenül".

17.50: Újabb migránsok érkeznek Macedóniából Szerbiába

Hétfőre kiürültek a szerbiai befogadóközpontok és parkok, ám a következő órákban újra megtelhetnek, ugyanis migránsok újabb hulláma érkezett a szerb-macedón határra az egynapos "szünet" után. Az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítójának információi szerint hétfőn háromezren léptek be az országba Presevónál, és a hatóságok további mintegy kétezer emberre számítanak. Ez a növekedés egyebek mellett annak tudható be, hogy Macedóniába ezrek léptek be Görögországból vasárnapról hétfőre virradóra. A macedón-görög határon fekvő településre az al-Dzsazíra hírtelevízió balkáni irodájának helyszíni tudósítója szerint folyamatosan érkeznek a migránsok, csak hétfőn 5-6 ezer emberre számítanak. A macedón mozdonyvezetők még mindig sztrájkolnak, a menetrend szerinti járatok ezért nem indulnak el, ám a migránsokat elviszik Gyevgyelijából a szerb határhoz közeli Tabanovciba. A vonatjegyek árát viszont 150 százalékkal megnövelték, eddig 10 euróba (3135 forint) került eljutni Macedónia déli határától az északiig, most ezért az útért 25 eurót (7836 forint) kell fizetni.

17.34: Varga Mihály: tartós migrációs hullám esetén felmerülhet a költségvetés módosítása

Rövid távon belső átcsoportosításokkal megoldható a migráció miatti belbiztonsági és honvédelmi kiadásnövekedés fedezése, de ha tartós marad a bevándorlóhullám, felvetődhet a költségvetés módosítása - mondta hétfőn a Helyi Híradók szerkesztősége érdeklődésére

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter. A hirado.hu-n megjelent interjúban a tárcavezető kifejtette, hogy a magyar-szerb határ megerősítésére közel 30 milliárdot költött a kormány, de ebben nincs benne az egészségügyi, oktatási és rendvédelmi kiadások emelkedése, ezek tovább növelik majd az összeget. Varga Mihály kiemelte: az idei magyar költségvetést alacsony, 2,4 százalékos hiánnyal tervezték, és bár a rendkívüli kormányzati intézkedéseket szolgáló tartalék jelentősen csökkent, az Országvédelmi Alap továbbra is rendelkezésre áll. "Érdemes azonban előbbre is tekinteni. A kiadások növekedése folyamatos, nem látni a bevándorlóhullám végét. Ha ez tartósan így marad, akkor felvetheti a módosítás szükségességét" - fogalmazott a miniszter. A prioritásokról elmondta: egyszerre kell a biztonságra és a határvédelemre fordított összegeket növelni, közben pedig fenn kell tartani az egészségügy, vagy a nyugdíjrendszer stabilitását. A kormány rögzítette, hogy nem lehet a nyugdíjkasszából elvenni, vagyis nincs olyan átcsoportosítás, ami a nyugdíjakat érinthetné - mondta Varga Mihály. Hozzátette: bízik abban, hogy Magyarország külső forrásokhoz is hozzájuthat, ugyanakkor az Európai Uniónak megkülönböztetett módon kellene kezelnie a migrációra fordított pénzeket. A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország számára az Európai Menekültügyi Alap, az Európai Visszatérési Alap, az Európai Integrációs Alap és a Külső Határok Alap biztosít támogatást. 2014-2020 között ezekből a forrásokból 65 millió euró van előirányozva, a migrációs kiadások miatt előállt helyzetet pedig Magyarország már jelezte Brüsszelnek. Varga Mihály szerint a sürgősségi támogatásként a bizottságtól kapott 6,7 millió euró kevés azokhoz az erőfeszítéshez képest, amit más országokkal szemben Magyarország tesz. A munkaerőpiac és a migráció összefüggéséről Varga Mihály kifejtette: "rá kellene ébredni arra, hogy nem pont az a munkaerő akar bevándorolni, akit mi szeretnénk". Emellett úgy vélte, hogy az eltérő kultúra megjelenése "nem feltétlenül kívánatos" hatással lehet egy közösség életére. A magyar gazdaságnak van még munkaerő-tartaléka, ebből kell egyelőre a gazdaság igényeit megoldani. A szakképzési rendszer átalakítása arról is szól, hogy a gazdaság igényeihez igazodjon a szakképzési rendszer - hangsúlyozta Varga Mihály. Hozzáfűzte: sokszor a migránsok regisztrációjakor derül ki, hogy egy részük analfabéta, továbbá a sajátján kívül semmilyen nyelvet nem beszél, így nem munkaerőt, hanem szociális többletkiadásokat kap hosszú időre a befogadó ország.

17.15: Osztrák bíróság: Magyarország nem biztonságos hely a menekültek számára

Az osztrák közigazgatási bíróság hétfőn másodfokon azzal az indoklással állította le egy afganisztáni menekült kitoloncolását, hogy Magyarország nem biztonságos hely a menekültek számára. Az egyedülálló nő korábban menedékkérelmet nyújtott be Magyarországon, azonban 2014 októberében továbbutazott Ausztriába, jelenleg több kiskorú gyermekével együtt visszatoloncolása ellen küzd. A dublini egyezmény ügyében Magyarország lenne az illetékes. Ezt tavaly májusban a szövetségi bíróság meg is erősítette, Magyarországot akkor a menekültek befogadása szempontjából biztonságos országnak minősítette. A másodfokú bíróság szóvivője szerint egyedi esetről van szó, azonban a döntés iránymutató lehet más hatóságok számára is. A bíróság mostani döntésének indoklása szerint az emberi jogok európai egyezményének vagy az Európai Unió Alapjogi Chartájának megsértésének veszélye esetén nem kerülhet sor a kiadatásra. A bíróság másodfokú döntése szerint a helyzet Magyarországon 2014 októbere óta "jelentősen megváltozott", ezért a menekültügyi hivatal, valamint a szövetségi bíróság még folytatja a vizsgálatot, hogy Ausztria a menedékkérőket a dublini egyezmény értelmében Magyarországra visszaküldheti-e. Az osztrák belügyminisztérium közölte, hogy megvizsgálja az aktuális bírósági döntést, azonban minden ügy egyedi elbírálás alá esik.

16.35: Német kormányszóvivő: Németország továbbra is fogad menedékkérőket

Németország nem váltott irányt a menekültválságban követett politikájában, továbbra is betartja emberiességi és jogi kötelezettségeit, ami azt is jelenti, hogy változatlanul fogadja a területére érkező menedékkérőket - mondta a német kormányszóvivő hétfőn Berlinben.

Steffen Seibert

tájékoztatóján elmondta: a német kormány mindig az adott helyzetnek megfelelően jár el, az utóbbi napok fejleményei révén kialakult helyzet pedig szükségessé tette a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. Az intézkedést az Európai Unióban a menekültválságról zajló vita is befolyásolta - mondta kérdésre válaszolva. A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról a koalíciós pártok - a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - együtt és egyetértésben döntött. A lépés nem a határok lezárását jelenti, és azt sem, hogy változtak volna a kormány tevékenységét meghatározó alapelvek - hangsúlyozta a szóvivő. Németország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a "közös európai válasz a megoldás" a menekültválságra. A "közös értékek alapján közösen kell cselekedni, a német kormány minden erejével küzd ezért, és fontos szövetségesei is vannak" - mondta Steffen Seibert. Menedékkérők továbbra is jöhetnek Németországba, és a német hatóságok a dublini előírásoknak megfelelően járnak el minden egyes kérelmezővel kapcsolatban. Remélhetőleg ez a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása révén rendezettebb körülmények között zajlik majd, és egy teljesen európai folyamatban, amelyben valamennyi tagállam teljesíti mindazt, ami a szolidaritás elve alapján elvárható - tette hozzá a kormányszóvivő.

Angela Merkel

egy héttel ezelőtt azt mondta, Németország sikeresen megbirkózik a menekültválsággal - idézte fel a Steffen Seibert. Aláhúzta: a kancellár kijelentése változatlanul érvényes, "sikerülni fog, de senki nem mondta, hogy egy-két nap alatt". A szóvivő közölte, hogy Angela Merkel kancellár kedden munkaebéden fogadja

Werner Faymannn

osztrák kancellárt, a megbeszélés témája a menekültválság. A találkozó után kormányülést tartanak, amelyen

Thomas de Maiziere

beszámol az uniós tagországok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli értekezletéről. Kedd este a kancellár a tartományi miniszterelnökökkel tart megbeszélést, ezen részt vesz a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) vezetője is - közölte a kormányszóvivő. A magyarországi menekültügyi helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre Steffen Seibert elmondta: Magyarország és más országok számára is "nagyon nehéz a helyzet, a válasznak pedig megint csak Európának kell lennie". Európa a válasz egyrészt abban az értelemben, hogy valamennyi tagállnak óvnia és aktívan érvényesítenie kell az európai értékeket, és ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy mindenkit megillet az emberhez méltó bánásmód és elhelyezés. Másrészt pedig abban az értelemben, hogy Európa segítséget nyújthat a feladatokkal nehezen megbirkózó tagállamoknak - fejtette ki Steffen Seibert. A kormány előrejelzése nem változott, továbbra is az a prognózis érvényes, amely szerint az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet Németországba - mondta

Tobias Plate

, a belügyminisztérium szóvivője a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke,

Sigmar Gabriel

alkancellár pártelnöki minőségében az SPD tagjainak írt levelével kapcsolatban, amelyben Gabriel úgy vélekedett, hogy az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma az idén. Elmondta: a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása révén a menedékkérők nem ellenőrizetlenül áramlanak be az országba, hanem a határon regisztrálják, majd a befogadóállomásokra szállítják őket, és megvizsgálják, van-e joguk menedékjogi kérelmet benyújtani. A külügyminisztérium egy sor országban felvilágosító kampányt indított a német menekültügyi rendszerről - mondta

Sawsan Chebli

, a külügyminisztérium helyettes szóvivője arra a kérdésre, miként lehet kezelni azt a fejleményt, hogy a menekülteket kibocsátó országokban lassan már minden berlini megszólalást meghívásként értékelnek. Sawsan Chebli kiemelte, hogy a közösségi portálokon megjelenő arab nyelvű tartalmakat és sajtóhíreket tanulmányozva személyesen is az a tapasztalata, hogy rengeteg a félreértés, ezért a tárca a külképviseletek közreműködésével a lehető legtöbb csatornán és fórumon igyekszik ismertetni a német menekültügyi szabályokat.

16.30: Mintegy 5000 szír menekültet alkalmaznának a cseh cégek

Mintegy 5000 szír menekültet tudnának foglalkoztatni a cseh cégek - közölte

Jaroslav Hanák

, a cseh Ipari és Közlekedési Szövetség elnöke hétfőn Brünnben, a nemzetközi gépipari vásár megnyitóján. Szerinte a szírek csehországi alkalmazásának feltétele, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezzenek és tiszteletben tartsák a cseh törvényeket. "Mi azonnal képesek vagyunk vállalatainkban akár 5000 szír felvételére, de ennek feltétele, hogy megfelelő végzettséggel rendelkezzenek, dolgozni akarjanak és betartsák a csehországi élet törvényeit és szabályait" - jelentette ki Hanák. Elmondta: a szám annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a szövetség több tucatnyi nagy csehországi iparvállalat megkérdezésével készített. Ugyanakkor a szövetség feltételezi, hogy a cseh iparvállalatokban ennél is nagyobb számú menekültet tudnának alkalmazni. "Azzal számolunk, hogy a menekültek iránti igény még ennél is nagyobb lehetne" - mondta

Milan Mostyn

, a szövetség szóvivője. A szövetség a munkaügyi és népjóléti minisztériummal szeretné megvitatni egy átképzési ügynökség felállításának lehetőségét, amelyben a menekültek képzést és cseh nyelvtudást szerezhetnének.

Andrej Babis

, cseh miniszterelnök-helyettes, aki maga is nagyvállalkozó, a hétfői kormányülés után azt mondta, hogy Csehországban jelenleg 104 ezer munkahely van betöltetlenül. Számos munkahelyre a cseh cégek ukrán állampolgárokat vettek fel, de a schengeni vízum elintézése rendkívül hosszadalmas. "Nem értem, miért van ez így. Az egyik oldalon a cseh cégeknek várniuk kell az ukrán munkásokra, a másik oldalon ugyanakkor ezrek kószálnak Európában papírok nélkül azzal az egyetlen céllal, hogy Németországba mehessenek. Ez káosz is azt bizonyítja, hogy az Európai Unió képtelen hatékonyan fellépni" - jelentette ki Andrej Babis.

16.20: Szerbiai szociálisügyi államtitkár: az ország szinte kiürült

Becslések szerint legfeljebb kétezer migráns tartózkodik jelenleg Szerbia területén, az ország szinte kiürült - fogalmazott

Csikós László

szerbiai szociálisügyi államtitkár hétfőn Belgrádban. A belgrádi buszpályaudvar melletti parkban is lényegesen kevesebben voltak hétfő délben a korábbi napokban megszokottnál, az MTI tudósítója a helyszínen alig valamivel több mint száz migránst számolt össze, és a sátrak száma is megcsappant. Az illetékesek szerint ennek két oka van, egyrészt a görög hatóságok több ezer migránst tartóztattak fel, másrészt azok, akik már Szerbiában voltak, elindultak a szerb-magyar határ felé, illetve már át is jutottak azon. Csikós László információi szerint több ezer migráns van jelenleg Görögországban, átjutásukat egyelőre lassítják a hatóságok, de bizonyára hamarosan ők is megérkeznek. Mint mondta, csak becsült adatok vannak a Görögországban tartózkodók számáról, de állítólag már öt komphajó szállítja a migránsokat a görög szigetekről a szárazföldre, egy komphajón pedig kétezer ember fér el. Egy fordulóval tízezren szállíthatók át, két nap alatt tehát akár a sokat emlegetett húszezres tömeg is megérkezhet a szárazföldre. A politikus arra számít, hogy a magyar határellenőrzés szigorítása után megváltozik a migránsok útvonala, és kevesebben indulnak majd Magyarország felé. Magyarázata szerint: az európai uniós országok egyre szigorúbb intézkedései miatt ellehetetlenül a Szerbia-Magyarország-Ausztria-Németország-, illetve a Szerbia-Magyarország-Szlovákia-Csehország-Németország-útvonal, és "mindenképpen másik útvonalat kell, hogy keressenek". Vagy teljesen új utakat választanak, vagy esetleg újra "feléled" a veszélyes, tengeri útvonal - tette hozzá.

14.35: Szlovénián keresztül is próbálnak migránsok Ausztriába jutni

A magyar-osztrák határon bevezetett szigorúbb ellenőrzések miatt az elmúlt napokban több migráns Szlovénián keresztül próbált meg Ausztriába jutni - jelentette a szlovén média hétfőn. A Vecer című maribori napilap arról írt, hogy a rendőrség szombat reggel a sentilji szlovén-osztrák határátkelő közelében, egy román rendszámú mikrobuszban 21 iráni és afganisztáni állampolgárt talált. A gépjárművet egy 43 éves román férfi vezette, aki Magyarország felől lépte át a szlovén határt. Ugyanakkor az osztrák hatóságok közölték, hogy szombaton szintén a sentilji határátkelő körzetében, osztrák oldalon 43 iraki és szír menekültet tartóztattak fel, akik Szlovéniából illegálisan lépték át a határt - írta a lap. Ausztria és Szlovénia között megállapodás van arról, hogy az illegális határsértőket mindkét fél visszaküldi. Az említett határsértést illetően a szlovén hatóságok jelezték, hogy osztrák kollégáik nem értesítették őket, és bizonyítékkal sem támasztották alá, hogy a migránsok valóban Szlovéniából kerültek Ausztriába, ezért szerintük kérdéses, hogy visszatoloncolják-e őket. Korábbi jelentések szerint csütörtök hajnalban egy csoport szíriai menekültet is feltartóztatott a szlovén rendőrség a magyar határ közelében, Lendva környékén, miközben az autópálya mentén Ausztria felé gyalogoltak. A menekültek az M7-es autópálya mentén haladva, illegálisan lépték át a magyar-szlovén határt, hogy szlovén területen keresztül Ausztriába, majd onnan Németországba jussanak. A tizennégy szíriai állampolgárt - amennyiben nem nyújtanak be menedékkérelmet Szlovéniában - visszatoloncolják Magyarországra.

14.30: Sobotka és Babis szerint a schengeni külső határokat kell megvédeni

Amíg nincsenek biztosítva az Európai Unió külső határai, a migráció problémáját nem oldják meg a Németország és Ausztria által a határőrizet ideiglenes visszaállítására meghozott intézkedések - jelentette ki

Bohuslav Sobotka

cseh miniszterelnök hétfőn, a kormány ülése utáni sajtóértekezleten a dél-morvaországi Brünnben. Sobotka szerint a belügyminiszterek hétfő délután kezdődő brüsszeli tanácskozásán Csehország támogatni fogja az európai határok őrizetének megszigorítására irányuló intézkedéseket. "Európa közepén jelenleg arra a problémára reagálnak, hogy nem működik a külső schengeni határ, illetve arra, hogy az Európai Unió eddig megtűrte, hogy a külső schengeni határon fekvő országok nem voltak képesek megfelelni vállalt kötelezettségeiknek" - mondta Sobotka újságíróknak. Konkrétan Görögországot említette, amely jelenleg képtelen biztosítani határai őrzését. A cseh belügyminiszter és a külügyminiszter Brüsszelben védelmezni fogja a migránsok ügyében eddig elfoglalt cseh álláspontot, beleértve a menekültek kötelező befogadási kvótáinak elutasítását is. "Készek vagyunk minden reális intézkedést támogatni, amelyeket az Európai Bizottság javasol, és amelyek a menekültáradatot még a schengeni határon szabályozhatják" - szögezte le a cseh kormányfő. Sobotka szerint az idő sürget, és nagyon gyorsan meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

Andrej Babis

miniszterelnök-helyettes a kormányülés utáni sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy rendkívüli európai uniós csúcstalálkozóra van szükség, amelyen a vezető politikusok a menekültáradat megfékezésével foglalkoznának. Hangsúlyozta, hogy le kellene zárni a schengeni határokat, és azokat kívülről, nem pedig belülről kell védeni. A miniszterelnök-helyettes bírálta Németországot. "

(Angela) Merkel

asszony előbb meghívta az összes menekültet, még a gazdasági migránsokat is Németországba, és most csodálkozik, hogy egy hétvégén 10 ezer menekült és migráns érkezik hozzá" - jelentette ki arra reagálva, hogy Németország vasárnap bejelentette az ideiglenes határellenőrzés újbóli bevezetését.

14.25: Németország továbbra is fogad menedékkérőket

Németország nem váltott irányt a menekültválságban követett politikájában, továbbra is betartja emberiességi és jogi kötelezettségeit, ami azt is jelenti, hogy változatlanul fogadja a területére érkező menedékkérőket - mondta a német kormányszóvivő hétfőn Berlinben.

Steffen Seibert

tájékoztatóján elmondta: a német kormány mindig az adott helyzetnek megfelelően jár el, az utóbbi napok fejleményei révén kialakult helyzet pedig szükségessé tette a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. Ez nem a határok lezárását jelenti, és azt sem, hogy változtak volna a kormány tevékenységét meghatározó alapelvek - hangsúlyozta a szóvivő. Németország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy a "közös európai válasz a megoldás" a menekültválságra. A "közös értékek alapján közösen kell cselekedni, a német kormány minden erejével küzd ezért, és fontos szövetségesei is vannak" - mondta Steffen Seibert.

14.20: Megint lezárták az osztrák hatóságok az M1-es autópályát Hegyeshalomnál

Ismét lezárták az osztrák hatóságok az M1-es autópályát Hegyeshalomnál - tájékoztatott honlapján a Magyar Közút Zrt. A 13 óra 50 perckor életbe lépett határzár a Magyarországról ki- és belépő forgalmat egyaránt érinti. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya közölte: Hegyeshalom irányába a 165-ös kilométernél Rajka irányába az M15-ös autóútra tereli a forgalmat a rendőrség.

13.30: Osztrák belügyminiszter: Ausztria a németországihoz hasonló ellenőrzést fog bevezetni a magyar határon

Ausztria a németországihoz hasonló ellenőrzést fog bevezetni a magyar határon - mondta hétfőn az osztrák belügyminiszter. Johanna Mikl-Leitner - Bécsben is ismertetett brüsszeli nyilatkozata szerint - bejelentette, hogy Ausztria Németországhoz hasonlóan ideiglenes határellenőrzést vezet be a magyar-osztrák határon, és erről tájékoztatták már az Európai Bizottságot is. Az még nem tisztázott, hogy melyik határátkelőnél zajlik majd a súlyponti ellenőrzés, amelyet mindazonáltal Ausztria minél előbb meg akar kezdeni - mondta a tárcavezető és hangsúlyozta: az intézkedés is jele annak, hogy létezik közös európai válasz. Úgy vélte: gyors megoldásra van szükség, hiszen egyik állam sem tud maga megküzdeni a menekültáradattal. A miniszter törekszik arra, hogy magyar kollégájával még hétfőn megbeszélést folytasson a kérdésről, és a jövőbeni közös munkáról, hiszen mint mondta: "erős hidakat kell építenünk". Mikl-Leitner szerint jelenleg 18 ezer menekült van Ausztriában, és mióta Németország bejelentette, hogy a szíriai menekültek esetében eltér a dublini egyezmény alkalmazásától, ezrek keltek útnak.

13.10: Több tagállam ajánlott segítséget Magyarországnak az uniós mechanizmuson keresztül

Több uniós tagállam, köztük Dánia, Bulgária és Szlovákia is ajánlott fel segítséget Magyarországnak az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül - közölte hétfőn az Európai Bizottság. Magyarország pénteken kért segítséget a mechanizmusban részt vevő országoktól a menedékkérők áradatának kezeléséhez. Akkor a magyar hatóságok azt közölték, hogy matracokra, ágyneműre, lepedőkre, takarókra és fűtőberendezésekre van szükség. A mostani tájékoztatás szerint takarókat, ágyneműt és sátrakat ajánlottak fel, amelyeket Magyarország elfogadott. Az uniós központi mechanizmuson keresztül a 28 tagállam polgári védelmi hatóságai tudnak segíteni egymásnak, emellett az együttműködésben Izland, Montenegró, Norvégia, Szerbia és Macedónia is részt vesz. A mechanizmus a katasztrófahelyzetek kezelését hivatott segíteni, és segítséget nemcsak a részes államok, hanem a világ bármely országa kérhet tőle. Megalapítása, 2001. óta 180 segítségkérés érkezett az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Olyan katasztrófahelyzetek kezelésében is segédkezett, mint a 10 évvel ezelőtti Katrina hurrikán, a 2010-es földrengés Haitin, a fukusimai katasztrófa, a Fülöp-szigetekre két éve lesújtó tájfun, a tavaly Szerbiában és Boszniában pusztító árvíz, az ukrajnai konfliktus, a nyugat-afrikai ebolajárvány vagy az idei nepáli földrengés.

12.50: Rogán: a hétvégi események bebizonyították, hogy Orbán Viktornak igaza van

A hétvége eseményei világosan bebizonyították, hogy Orbán Viktornak igaza van a migrációs helyzetet illetően - jelentette ki Rogán Antal hétfőn.A Fidesz frakcióvezetője budapesti sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a miniszterelnök által megszabott legfontosabb feladat, hogy elsőként az ország és Európa határait kell megvédeni. A migrációs válság kezelése csak akkor lehetséges, ha Európa képes eldönteni, hogy kit akar és kit nem tud befogadni - hangoztatta, hozzátéve: erről a Európa területén kívül kell meghozni a döntést. Értékelése szerint a helyzet kimutatta azt is, hogy az ezzel ellentétes álláspontot képviselő ellenzékieknek nincs igazuk. Mint mondta, sajnálja Gyurcsány Ferencet és más, Brüsszel megbukott politikáját hirdető politikusokat, akiknek elfelejtettek szólni, hogy a helyzet megváltozott. A kormánypárti politikus szerint a vasárnapi berlini döntés rámutat, hogy ha Európa nem képes a külső határok védelmére, akkor veszélyben van a legfontosabb belső szabadságjog, a schengeni egyezmény és ezzel együtt a magyarok mozgásszabadsága is. Schengen léte vagy nem léte a tét - jegyezte meg. Már az EU-n belül is egyre több politikus szerint ki kell mondani, hogy Európa nem tud mindenkit befogadni - fogalmazott, kiemelve: ez lehet az alapja annak, hogy megváltozzon az Európára nehezedő óriási migrációs nyomás. Az Országgyűlés a szükséges döntések egy jelentős részét meghozta, azonban szükség van a honvédség bevonására is - mondta a frakcióvezető, utalva arra, hogy ezen más országok is elgondolkodtak. Továbbra is szükségesnek tartotta, hogy a honvédség külön jogkört kapjon ahhoz, hogy védeni tudja az ország határát, az ott szolgálatot teljesítő rendőri erőket és egyebek mellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal alkalmazottait. A fideszes politikus arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy tegyék félre a "megbukott brüsszeli politikát támogató nyilatkozatokat" és támogassák a határvédelemmel összefüggő, még hátralévő döntéseket jövő héten az Országgyűlésben. A következő napokban Magyarország határainál dől el, hogy Európa meg tudja-e védeni határait - vélekedett, hozzátéve ugyanakkor, hogy meggyőződése, hogy a Dublin 3-as rendelet ebben a formában megbukott, azt szinte csak Magyarország tartja be. Mindenképpen szükséges a nemzetközi egyezmények újragondolása - szögezte le. Rogán Antal arra kért mindenkit, hogy a következő napokban álljanak ki a magyar hatóságok mellett, akik a jogszabályok betartatásával a munkájukat végzik. Jelezte azt is, hogy a Fidesz az Európai Néppárton keresztül is arra kér minden felelős európai vezetőt és politikai erőt, hogy ahol nincs meg a képesség a határok megvédésére, ott minden lehetséges erőforrást az Unió mozgósítson. Rogán Antalt kérdezték az osztrák kancellár Orbán Viktort élesen bíráló szombati nyilatkozatáról is. Azt felelte: egy ilyen helyzetben arra lenne szükség, hogy az osztrák és a magyar hatóságok együtt tudjanak működni. Mi nem durva szavakat, hanem segítő hozzáállást várnánk Ausztriától - fogalmazott, hozzátéve: szerinte a kancellárnak előbb-utóbb bocsánatot kell kérnie.

12.45: ORFK: délig több mint ötezer bevándorló érkezett Magyarországra

Hétfőn délig 5353 illegális bevándorló érkezett a szerb-magyar határszakaszon Magyarországra - közölte az MTI megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata. Hétfő reggel

Balázs László

, az ORFK határrendészeti főosztályvezetője arról beszélt: vasárnap rekordszámú illegális bevándorló érkezett Magyarországra, akkor 5809 migránst regisztráltak. Velük együtt idén már 191 702-re nőtt az illegális bevándorlók száma.

12.40: Szlovákia szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vezetett be a magyar és osztrák határon

Ideiglenes jelleggel határellenőrzéseket vezetett be Szlovákia a magyar és osztrák határon lévő átkelőhelyein - közölte a szlovák belügyi tárca sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel. Az ellenőrzések a szlovák-magyar és szlovák-osztrák határátkelőkön szúrópróbaszerűek lesznek, az intézkedés ideiglenes, ám azt, hogy meddig lesz hatályos, egyelőre nem lehet megmondani - pontosította a közlést az MTI érdeklődésére Ivan Netík, a szlovák belügyi tárca sajtóosztályának vezetője. Hozzátette: a szúrópróbaszerű határellenőrzések bevezetése mellett a zöldhatár bizonyos szakaszainak ellenőrzését is megerősítik. Az intézkedésről azután hozott döntést a szlovák belügyminisztérium, hogy Németország a menekültválsággal összefüggésben vasárnap délutántól ideiglenesen visszaállította a határellenőrzéseket saját határain.

12.15: Rogán: elsődleges az európai határok védelme

A következő napokban Magyarország határainál dől el, hogy Európa meg tudja-e védeni határait - hangoztatta

Rogán Antal

hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz frakcióvezetője szerint a vasárnapi berlini döntés rámutat, hogy ha Európa nem képes a külső határok védelmére, akkor veszélyben van a legfontosabb belső szabadságjog, a schengeni egyezmény és ezzel együtt a magyarok mozgásszabadsága is. A kormánypárti politikus arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy tegyék félre a "bukott brüsszeli politikát támogató nyilatkozatokat" és támogassák a határvédelemmel összefüggő, még hátralévő döntéseket jövő héten az Országgyűlésben.

12.10: Ausztria katonákat vezényel a határaihoz

Ausztria katonákat vezényel a határaihoz, akiknek feladata a menekültek humanitárius segítése lesz - jelentette be

Werner Faymann

osztrák kancellár hétfőn rendkívüli sajtótájékoztatón. A bejelentés szerint 2200 katonát küldenek a határra, akik a következő két órában már bevethetők lesznek. Faymann hangsúlyozta: bíznak a rendőrségben, a rendőröknek azonban támogatásra van szükségük. A kancellár a dublini rendeletet hatályon kívül helyezését és új szabályozás meghozatalát szorgalmazta.

Reinhold Mitterlehner

osztrák alkancellár elmondta: amennyiben Németország határellenőrzést vezet be, Ausztriának is ezt kell tenni. Az alkancellár tájékoztatása szerint az ellenőrzés szigorítása a schengeni egyezmény keretein belül történik, az unión belüli szabad mozgás jogát nem korlátozza. Az oe24 osztrák hírportál beszámolója szerint az alkancellár arról is beszélt, hogy még nem lehet tudni, hogyan változik a helyzet, és a bejelentett intézkedések miképpen hatnak majd Magyarországra. Azt senki nem szeretné, ha télen bárkinek is a szabad ég alatt kellene töltenie az éjszakát. Elmondta azt is, hogy néhány százezer menekült van úton Ausztria fele. Mitterlehner úgy vélekedett, hogy vannak olyanok a migránsok között, akik a menekültjoggal vissza akarnak élni, és megjegyezte, hogy az osztrák lakosság körében már felütötte fejét a félelem a helyzet miatt. Hangsúlyozta, hogy a lakosságot és az osztrák segélyezési rendszert nem lehet túlterhelni. Arról, hogy az autókat és a vonatokat a határon miképpen fogják ellenőrizni, egyelőre nem lehet tudni, a kancellár szerint ez a rendőrség feladata.

Johanna Mikl-Leitner

belügyminiszter hétfőn bejelentette, Ausztria Németországhoz hasonlóan ideiglenes határellenőrzést vezet be, erről tájékoztatták már az Európai Bizottságot is. Az európai menekültválság miatt Németország ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést vasárnap. Az intézkedés súlypontja a német-osztrák határ, célja pedig a Németországba igyekvő emberek "áradatának korlátozása", és az, hogy ismét rendezett keretek között történő folyamat legyen a belépés az országba.

12.08: Fokozott ellenőrzést rendelt el az országos rendőrfőkapitány az egész országra

Az országos rendőrfőkapitány fokozott ellenőrzést rendelt el az ország egész területére - közölte a rendőrség hétfő délben a honlapján. Közleményük szerint a rendőrség Magyarország teljes közigazgatási területén hétfő déltől szeptember 30-án 24 óráig fokozott ellenőrzést hajt végre, amelynek célja a közrend és a közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények és a szabálysértések számának visszaszorítása, a jogellenes cselekmények megakadályozása. Az ellenőrzés keretében a rendőrök igazoltathatnak, ruházatot, járművet vizsgálhatnak át - írták.

12.00: Német alkancellár: idén az egymilliót is elérheti a Németországra érkező menekültek száma

Idén az egymilliót is elérheti a Németországra érkező menekültek száma a korábbi 800 ezres becsléssel szemben - figyelmeztetett hétfőn

Sigmar Gabriel

német alkancellár, gazdasági miniszter. "Számos jel mutat arra, hogy idén nem 800 ezer menekültet kell befogadnunk, mint azt a belügyminisztérium tervezte, hanem egymilliót" - hangsúlyozta a CDU/CSU pártszövetséggel koalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) elnöke a párt honlapján megjelent közleményében. Sigmar Gabriel vasárnap arról beszélt, hogy a menekültválságban tanúsított európai tétlenség a teljesítőképessége határára taszítja Németországot.

11.35: Orbán: nem akarjuk, hogy a világméretű népmozgás megváltoztassa az országot

A magyarok nem akarják, hogy a világméretű népmozgás megváltoztassa Magyarországot - jelentette ki

Orbán Viktor

miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Hősök terén, a Készenléti Rendőrség Határrendészeti Igazgatóságának állományába kinevezendő több mint 860 próbaidős rendőr ünnepélyes eskütételén. A magyarok rendben, békében és biztonságban akarnak élni, nem akarnak káoszt - hangoztatta a kormányfő. A próbaidős rendőröknek Orbán Viktor azt mondta: "önök kultúránk, életformánk és szuverenitásunk védelmezői", meg kell védeniük Európát, Magyarországot és annak határait. Azt kérte tőlük, hogy legyenek emberségesek, de megalkuvás nélkül szerezzenek érvényt a magyar törvényeknek.

11.30: Hollande: sürgősen létre kell hozni az uniós regisztrációs központokat

Franciaország és Németország "nagy nyomást fog gyakorolni" hétfőn Brüsszelben, hogy az Európai Unió határainál létrejöjjenek a regisztrációs központok (hot spot) azért, hogy "Európa tiszteletben tudja tartatni a határait" - mondta Francois Hollande francia államfő. "Ma minden megteszünk azért, hogy megszülessenek a (közös) következtetések, amelyeknek köszönhetően Európa tiszteletben tartja, és másokkal is tiszteletben tartatja a határait" - fogalmazott a francia elnök néhány órával az uniós bel- és igazságügyi miniszterek rendkívüli találkozója előtt. "Konkrétan ez a regisztrációs központok létrehozását jelenti Görögországban, Olaszországban és Magyarországon, hogy elkerüljük azt, ami most zajlik. Ezt fogja Franciaország és Németország képviselni" - tette hozzá. A francia elnök szerint "Németország Franciaországhoz hasonlóan azt szeretné, hogy Európa ellenőrzés alatt tudja tartani a határait. Ez a feltétele annak, hogy a menekülteket méltó és irányított módon fogadjuk". Az EU-tagországok belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozására a menekültválság ügyében egy nappal azután kerül sor, hogy Németország ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést. Franciaország, amely vállalta 24 ezer menekült befogadását két éven belül, vasárnap is a menekültek fogadása érdekében szükséges intézkedések megvalósítását sürgette. "Ha túl sok időt várunk, már nem lehet a menekültek befogadását kezelni. Most az az elsődleges, hogy a regisztrációs központok föl tudjanak állni" - hangsúlyozta Harlem Désir Európa-ügyi államtitkár.

11.20: Századvég: egyre többen állnak ki a bevándorlást érintő törvények szigorítása mellett

Hónapról hónapra többen állnak ki a bevándorlást érintő törvények szigorítása mellett, a lakosság döntő része rendkívül aggasztónak tartja az illegális bevándorlók Magyarországra áramlásának problémáját és 82 százalékuk szigorúbb megoldásokat vár - derült ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelynek eredményét hétfőn juttatták el az MTI-hez. A szeptember elején végzett felmérésben a magyar felnőtt korú lakosság véleményét kérdezték meg az illegális bevándorlással és az ehhez kötődő szabályozással kapcsolatban. Közölték: a felmérés szerint a magyar emberek egyértelműen súlyosnak tartják a hazai migrációs helyzetet, a válaszadók kétharmada szerint nagyon aggasztó a probléma, további 23 százalék szerint inkább aggasztó, és mindössze a megkérdezettek 10 százaléka nem lát a helyzetben érdemi kockázatot. A kutatás eredménye szerint az év eleje óta folyamatosan nőtt azok aránya, akik túl enyhének, megengedőnek érzik a jelenlegi jogi kereteket: amíg januárban a lakosság 70 százaléka támogatta volna a bevándorlási szabályok szigorítását, addig júniusban már 74, szeptemberben pedig már 82 százaléka. Ezzel párhuzamosan a januári 23 százalékról 16 százalékra csökkent azok aránya, akik nem támogatnák a bevándorlási szabályok szigorítását. Mint írták, az illegális bevándorlással kapcsolatos attitűdöket illetően a kutatás rámutatott arra, a lakosság 83 százaléka szerint nem elfogadható, hogy emberek illegális határátlépéssel, papírok nélkül menjenek át egy ország területén. A válaszadók mintegy háromnegyede (72 százaléka) nem ért egyet az uniós politikusok által megfogalmazott azon állítással, hogy az európai uniós országoknak konkrét felső korlát nélkül be kellene fogadniuk a Szíriából érkező háborús migránsokat. Négyből mindössze egy megkérdezett (24 százalék) támogatja ezt a megközelítést. A Századvég szeptember 5. és 10. között végezte a telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatást, amelynek során ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok plusz-mínusz legfeljebb 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna - írták.

11.15: Bild: Németországban már szombaton meghozták a döntést a határellenőrzés visszaállításáról

A Bild című német lap szerint a német kormányban már szombat este meghozták a döntést a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról, és a bajor konzervatív CSU elnökségében az is felmerült, hogy megszakítják a kapcsolatot az

Angela Merkel

kancellár vezette testvérpárttal, a CDU-val, ha nem állítják le a Bajorországba érkező menedékkérők ellenőrizetlen áradatát. A Bild online kiadásában hétfőn megjelent összeállítás szerint szombat reggel a tartományi miniszterelnökök és a kancellári hivatal telefonkonferenciáján a tartományi vezetők leszögezték, hogy elérték lehetőségeik határát, több menedékkérő befogadására már nincs lehetőség. A leginkább érintett tartományt irányító CSU "súlyos nyomás" alá helyezte Berlint, a párt elnökségében még az a fenyegetés is megfogalmazódott, hogy kilépnek a CDU-val kötött szövetségből, ha Merkel nem állítja meg a menekültáradatot - írta a Bild. Végül szombat este 20.30 körül egy telefonos egyeztetésen Angela Merkel, Sigmar Gabriel alkancellár, Thomas de Maiziere belügyminiszter és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter megállapodott abban, hogy föltartóztatják a menedékkérők tömeges és ellenőrizetlen belépését, és fokozzák a nyomást az uniós tagországokon, hogy fogadjanak be több menedékkérőt. Angela Merkel vasárnap reggel tájékoztatta Werner Faymann osztrák kancellárt a tervezett intézkedésről, Thomas de Maiziere pedig röviddel 17.30 után Berlinben rendkívüli sajtónyilatkozatban tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Németország 17.30-tól ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést. Az intézkedés "súlypontja" a német-osztrák határ, célja pedig a Németországba igyekvő emberek "áradatának korlátozása", és az, hogy ismét rendezett keretek között történő folyamat legyen a belépés az országba. A lépés egyben "jelzés Európának", üzenete az, hogy Németország "vállalja humanitárius felelősségét, de a menekültek nagy számával járó terheket szolidárisan meg kell osztani Európán belül" - jelentette ki a miniszter. Egyébként már Angela Merkel egy szombati beszéde súlyponti eltolódást jelzett a német kormány viszonyulásában. A kancellár a CDU egy berlini rendezvényén - amelynek témája a digitális átalakulás volt - a menekültválság kezeléséről szólva első helyen az uniós külső határok védelmének fontosságát emelte ki, és hangsúlyozta, hogy a szíriai konfliktus lezárása nem lehetséges Oroszország közreműködése nélkül. A kancellár rámutatott: nem egyedül Németország felelőssége a menekültek befogadása, és a közös menekültpolitika azt jelenti, hogy az ebben részt vevő tagállamok "támaszkodhatnak egymásra". "Ez pedig azzal kezdődik, hogy a külső határokat meg kell védeni" - hangsúlyozta Angela Merkel. Meg kell védeni a külső határokat a Földközi-tenger nyugati medencéjében - az olasz határon - , és ehhez támogatni kell az állami intézmények működésének helyreállítását Líbiában. "Van egy második külső határ, a görög-török határ, ahol ugyanerre a védelemre van szükségünk, de ez a védelem jelenleg nincs biztosítva" - mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy Görögországnak teljesítenie kell vonatkozó kötelességeit, Törökországgal pedig "sürgősen intenzívebbé kell tenni" a tárgyalásokat. A kancellár azt is elmondta: természetesen az Európába érkező menekülthullámot kiváltó okokkal is foglalkozni kell. Sokkal többet kell tenni azért, hogy a menekültek a hazájukhoz minél közelebb találjanak menedékre, ezért szükséges javítani a körülményeket a Szíriából elmenekült embereket a környező országokban befogadó táborokban. Angela Merkel hangsúlyozta: a szíriai polgárháborús konfliktus rendezéséhez nemzetközi erőfeszítések szükségesek, és ebben az Egyesült Államok mellett Oroszországgal is együtt kell működni, "különben nem lesz megoldás" .

11.00: Ismét járható az M1-es autópálya Hegyeshalomnál

Ismét zavartalan a forgalom az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pontnál - közölte a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel. Közlésük szerint megszűnt a Hegyeshalom felé vezető oldalon a 165-ös kilométernél is a terelés az M15-ös autóút felé. Hétfő reggel 9 órakor az osztrák hatóságok lezárták az M1-es autópálya nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőjét Bécstől Budapest felé a várhatóan nagy menekültáradat miatt. Az osztrák autópálya-kezelő közlése szerint a sztráda a másik irányban sem volt járható. Tíz órától ismét szabad az átjárás a nickelsdorfi határátkelőnél, feloldották az A4-es autópálya lezárását.

10.50:Prága nem újítja fel az osztrák határon az ellenőrzéseket

Csehországnak pillanatnyilag nincs szüksége arra, hogy Németországhoz hasonlóan felújítsa a határellenőrzéseket a cseh-osztrák határon - jelentette ki

Lubomír Zaorálek

cseh külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Csehország hétfőtől kezdve 200 rendőrrel megerősítette az ellenőrzéseket a cseh-osztrák határsávban - közölte

Katerina Rendlová

, a cseh idegenrendészet szóvivője.

Milan Chovanec

cseh belügyminiszter Prágában, miután tárgyalt szlovák kollégájával, Robert Kalinákkal, sajtónyilatkozatában nyilvánosságra hozta, hogy Szlovákia is hasonló intézkedéseket foganatosít a szlovák-magyar határszakaszon. "Mi (Csehország) és Szlovákia azonnali intézkedéseket hoztunk, mi az osztrák határon, Szlovákia a magyar határon. Ezeket az intézkedéseket a mindenkori helyzethez fogjuk igazítani" - olvasható a közleményben. Milan Chovanec és Robert Kalinák abban is megállapodtak, hogy intenzívebbé és rugalmasabbá teszik a kölcsönös információcserét. A belügyminisztérium és a rendőrség reagálása a helyzetre a külügyminiszter szerint megfelelő, és "radikális intézkedésekre" nincs szükség - közölte Zaorálek, akinek brüsszeli találkozóját újságírókkal a közszolgálati CT24 cseh hírtelevízió közvetítette. "Számunkra most nincs olyan helyzet, hogy valamiféle radikális döntéseket mérlegelnénk" - mondta a miniszter. A cseh-osztrák határsávba kiküldött rendőrök a közutakon 11, a vasúton pedig három helyen ellenőrzik az utasokat. A cseh határellenőrzés megerősítése reagálás a berlini bejelentésre, miszerint Németország ideiglenesen visszaállította az ellenőrzéseket az osztrák határon. Zaorálek hétfőn közölte, hogy a kérdést telefonon Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel is megvitatta. Steinmeier Zaoráleket úgy tájékoztatta, hogy Berlin jelenleg a német-cseh határszakaszon nem tervezi az ellenőrzések felújítását.

10.25: Ismét szabad az átjárás a nickelsdorfi határátkelőnél

Hétfőn délelőtt feloldották a zárlatot a miklóshalmai (Nickelsdorf) határátkelőnél, az osztrák autópálya-üzemeltető (Asfinag) megszüntette az A4-es autópálya lezárását. A társaság reggel 8.45-kor zárta le a határátkelőt Bécstől Budapest felé, és közlése szerint a másik irányban sem volt járható a sztráda. Az érintett osztrák útszakaszon négy kilométeres torlódás alakult ki, amely a határzár feloldásával azonnal megszűnt. Az Asfinag szóvivője nem zárta ki, hogy a nap további részében ismételten lezárják majd a határt, tájékoztatása szerint mindez attól függ, hogy lesznek-e emberek az autópályán. Mikóshalmánál még mindig özönlenek a menekültek Magyarországról. A rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint a migránsokat vonatokkal és buszokkal is próbálják elszállítani, azonban már alig bírják tartani a tempót. A menekültek az órákig tartó várakozás ellenére még mindig nagyon fegyelmezettek, azonban az önkéntesek attól tartanak, hogy egy idő után maguk fognak nekivágni az útnak - akár a németországi határellenőrzés ellenére is. A tartományban új átmeneti befogadóhelyeket is keresnek, de a rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint a menekültek nem akarnak ott maradni, egyre nehezebb irányítani őket. Jelenleg hétezer embert látnak el, délutánra húszezer menekült érkezésére számítanak. Bécsben jelenleg 4700 átmeneti befogadóhely van, egy válságstáb délután dönt arról, hogy meg tudnak-e nyitni további szállásokat az osztrák fővárosban. Alsó-Ausztriában további átmeneti helyeket rendeztek be, ahova 1850 főt tudnak elhelyezni. Eddig Schwechatnál 500, a tullni csarnoknál ezer embert tudtak fogadni, hétfőtől Sankt Pöltenben további háromszáz főnek alkalmas befogadóhelyet nyitottak meg. Vasárnap Ausztria déli határszakasza felé is elkezdtek áramlani a menekültek, Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz im Lafnitztal) például hétfőn 4500 menekült érkezett. Jelenleg a tartományban azon dolgoznak, hogy a menekülteket különbuszokkal szálláshelyeikre vigyék. Azonban a migránsok közül sokan nem akarják megvárni, hogy továbbszállítsák őket, gyalog indulnak neki az útnak. A hatóságok a nap folyamán tízezer menekült érkezését várják.

Hans Niessl

burgenlandi tartományi vezető hétfőn tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: az az érzése, hogy Magyarország azon fáradozik, hogy az országban lévő menekültek számát lenullázza. Az osztrák katonák határ menti bevetéséről úgy vélekedett, hogy megkésett intézkedés, és elmondta: már csaknem háromnegyed éve szorgalmazza az ideiglenes és szúrópróbaszerű határellenőrzést is. A németországi ellenőrzés bevezetése miatt sokkal nagyobb a menekültáradat Ausztriában, csaknem húszezer menekült van úton az országban az osztrák belügyminisztérium becslése szerint. A tárca azt is közölte, hogy a menekültek ellátásának rendszere nem változik, arról azonban esetenként döntenek, hogy a Magyarországról érkező menekülteket felszólítják-e Ausztria elhagyására vagy egyáltalán megállítják-e a határon. A határhoz küldött katonákat a belügyminisztérium közbiztonsági vezetője és a vezérkari főnök irányítja.

10.10: Lezárták az osztrák hatóságok az M1-est Hegyeshalomnál

Lezárták az osztrák hatóságok az M1-es autópályát Hegyeshalomnál Bécs felé hétfő reggel - tájékoztatott a honlapján a Magyar Közút Zrt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya az MTI érdeklődésére azt közölte, hogy az autópálya 165-ös kilométerénél a Hegyeshalom felé közlekedőket az M15-ös autóútra tereli a rendőrség. Az osztrák autópálya-kezelő tájékoztatása szerint hétfő reggel a burgenlandi rendőrség ismét lezárta a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőt Bécstől Budapest felé, és közlésük szerint a másik irányban sem járható a sztráda, a várhatóan nagy menekültáradat miatt.

9.20: ORFK: idén már több mint 190 ezren érkeztek Magyarországra

Rekordszámú illegális bevándorló érkezett vasárnap Magyarországra a szerb-magyar határon, korábban soha ennyien nem érkeztek egyet nap alatt - erről

Balázs László

, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályvezetője beszélt hétfő reggeli sajtótájékoztatóján. Balázs László ismertette azt is: hétfőn reggel 8 óráig 3280 illegális bevándorlót fogtak el, illetve 11 embercsempészt. Idén már 1106 embercsempészt fogtak el rajtuk kívül - mondta. Az ezredes kérdésre válaszolva megerősítette a röszkei gyűjtőpont kiürítését, annyit közölt: valóban gyorsítottak a munkatempón a bevándorlók adatainak rögzítésénél.

Csiszér-Kovács Viktória

, az ORFK szóvivője megerősítette: Papp Károly országos rendőrfőkapitány riadót rendelt el négy megyei rendőr-főkapitányság állománya és a Készenléti Rendőrség egyes egységei számára, ami azt jelenti, hogy a pihenőnapjukat töltő, illetve szabadságon levő munkatársaikat is berendelték. Nekik meg kellett jelenniük a szolgálati helyükön és a számukra kijelölt feladatot kell végrehajtaniuk - tette hozzá. Megismételte: a berendelt állomány a magyar-szerb határszakaszon megerősített járőrszolgálatot lát el.

Kiss Attila

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója ehhez hozzátette: a nagyobb mértékű beáramlásról szóló előzetes jelzések indokolták, hogy Körmenden és Szentgotthárdon is létesítettek állomásokat. Kiss Attila elmondta: idén eddig 170 578 menedékjogi kérelmet rögzítettek, ebből vasárnap 1956-ot. A bevándorlási hivatal befogadóállomásain 1330-an vannak, mindenhol rend és nyugalom tapasztalható. Csiszér-Kovács Viktória arra a kérdésre, hogy van-e már eredménye a röszkei ételosztás ügyében elrendelt vizsgálatnak, azt válaszolta: a Készenléti Rendőrség parancsnoka tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, amely jelenleg is tart. A rendőrök étkeztetésével összefüggésben a szóvivő cáfolta, hogy munkatársai ne kapnának megfelelő étkezést, ismertetése szerint naponta 3 alkalommal kapnak ételt a magyar-szerb határon szolgálatot teljesítők ötezer kalória mértékben. Kiss Attila arra a kérdésre, hogy miként készülnek a kedden hatályba lépő jogszabály-módosításra, azt mondta, munkatársai felkészítése zajlik, erről azonban további részletet nem közölt.

8.55: Kormányszóvivő: az uniós polgárok belső szabadsága sérülhet

Ha az Európai Unió külső határainak védelme nem áll helyre, akkor az uniós polgárok belső szabadsága fog sérülni - fogalmazott

Kovács Zoltán

kormányszóvivő az M1 aktuális csatornán hétfőn. Azt mondta, ellenőrzés nélkül nem lehet eldönteni, ki a menekült és ki a gazdasági bevándorló, ezért van szükség újra a határellenőrzésre. A migránsok ellátását és a rendőrség munkáját ért kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, már a "kukoricásban" elkezdenek gondoskodni az érkezőkről, a rendőrség pedig kilenc hónapja folytat "heroikus" küzdelmet, így a munkájukat kritizálni "elfogadhatatlan és méltatlan". A kormányszóvivő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának nyilatkozva kiemelte, egyértelművé vált, hogy nem lehet belülről megvédeni a schengeni rendszert, ezért az európai államoknak minden segítséget meg kell adniuk az unió külső határait képező frontországoknak. Ez a szolidaritás megfelelő formája, nem a kvótarendszer, az ugyanis "értelmetlen és betarthatatlan" - hangsúlyozta. Hozzátette, nehéz megmondani, hogy mi vár Magyarországra a következő napokban a határ lezárása után, biztosan nagy lesz a nyomás és a feszültség, de a helyzetet csak a rend helyreállításával lehet kezelni.

7.50: Már működik a szentgotthárdi gyűjtőpont

Vasárnap este 11 óra óta működik a szentgotthárdi ipari parkban felállított gyűjtőpont, ahová eddig több száz migráns érkezett meg, akik szinte azonnal tovább indultak Ausztriába - erősítette meg hétfőn

Kazmar Enikő

, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Az MTI értesülése szerint vasárnapra virradó éjszaka több mint kétezer bevándorló érkezett meg a szentgotthárdi gyűjtőpontra, de miután leszálltak az autóbuszokról, nem a felállított sátrak felé, hanem azonnal Ausztria felé vették az irányt. Helyszíni információk szerint egyelőre még szabad az út, semmi jele annak, hogy osztrák oldalon visszafordítanák a zöldhatáron át érkezőket. Szentgotthárd és Rábafüzes között a kétoldalú, közvetlenül a határra épült ipari parkban egy jól körülhatárolható őrzött területen szombaton létesítettek a katasztrófavédelem munkatársai egy újabb gyűjtőpontot, amely a város polgármestere szerint 400 ember befogadására alkalmas, de lapértesülések szerint akár 600 ember is elhelyezhető benne.

7.30: Szakértő: Európa igyekszik kevésbé vonzóvá tenni a bevándorlást

Az elmúlt időszakban egyre több európai országban születnek olyan törvények és módosítások, amelyek megpróbálják kevésbé vonzóvá tenni a bevándorlást - mondta

Gálik Zoltán

külpolitikai szakértő, egyetemi docens az M1 aktuális csatornán hétfőn. Hozzátette, "egészen elképesztő módon" változnak például azok az összegek, amelyeket a menekültstátusért folyamodók kapnak ellátásként az uniós országokban. Dánia bizonyos esetekben felére csökkentette ezt, de ugyanez a tendencia megfigyelhető Németországban is. Ezen kívül a munkaerőpiachoz való hozzáférés lehetőségét is szabályozni igyekeznek - jegyezte meg.

0.00: Kétezer-ötszáz menekült várakozott Nickelsdorfnál vasárnap este

Kétezer-ötszáz menekült várakozott vasárnap este Nickelsdorfnál (Miklóshalmánál) arra, hogy különbuszokkal Bécsbe vigyék őket. Becslések szerint vasárnap a tízezret is meghaladhatta a magyar-osztrák határra érkezett migránsok száma. Helmut Marban burgenlandi rendőrségi szóvivő szerint a hatóságok azon fáradoznak, hogy elszállásolják a határhoz érkező menekülteket. Szombaton 6600, pénteken csaknem 7000, csütörtökön pedig 7500 menekült érkezett Miklóshalmára. Hétfőn és kedden is nagyjából ennyi vagy valamivel kevesebb menekült jön majd. Marban szerint a magyar hatóságokkal azon fáradoznak, hogy hatékony információcsere alakuljon ki a következő napokban. A burgenlandi rendőrségi szóvivő szerint amennyiben hétfőre virradóra érkeznek még menekültek, lehet, hogy más tartományokban kell őket elhelyezni. Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) vasárnap késő esti híradójának tudósítása szerint a Miklóshalmán lévő menekültek egy része attól fél, hogy nem tud eljutni Németországba, és mivel Magyarországon már regisztrálták őket, tartanak attól, hogy visszatoloncolják őket. A bécsi Westbahnhof 7000 menekültet fogadott vasárnap. A legtöbben már a nap folyamán továbbindultak Németország fele, egy részük azonban menekültszállásra került. Vasárnap este a bécsi pályaudvarokon nyugodt volt a helyzet, a Hauptbahnhofon nagyjából 500, a Westbahnhofon 300 menekült volt. A segélyszervezetek valamint az osztrák vasúttársaság (ÖBB) közlése szerint Németország arról szóló vasárnapi bejelentés után, hogy visszaállítják a határellenőrzést, a bécsi Westbahnhofon ugyanúgy folyt a migránsok ellátása, mint korábban. A Caritas segélyszervezet főtitkára,

Klaus Schwertner

szerint ugyanakkor egyelőre nincs tervük arra, ha a német kormány intézkedése miatt feltorlódnak a menekültek a bécsi pályaudvarokon. Salzburgban a hatóságok szerint csaknem ezer ember tölti majd az éjszakát.