origo.hu
Orbán: a magyar-horvát határon is lesz éles határzár
Horvátország hazánk mellett immár Szerbiával is összerúgta a port a nemzetközi politikai színtéren a migránsválság következtében. Eközben az EU belügyminiszterei - minőségi többséggel - döntöttek 120 ezer bevándorló szétosztásáról.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék.
A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
21.27: Egy önkéntes tisztázatlan hátterű bevándorlókról beszélt a Híradónak
A M1 birtokába jutott üzenetváltás szerint egy a migránsokat segítő szervezet aktivistája aggasztónak tartja, hogy a bevándorlókkal együtt tisztázatlan hátterű személyek is Magyarországra érkeztek. Az M1 aktuális csatorna szerda esti Híradója arról számolt be, hogy egy civil önkéntes több fotót is küldött a migránsokat a Keleti pályaudvar előtt szeptember elején tüntetésre biztató férfiról. Az egyik képen lőfegyverrel látható a férfi, majd ugyanez a személy látható több másik képen is. Végül az egyik közösségi oldalon található profilja következik, adatai szerint Szíriában született és Dubajban él - hangzott el a hírműsorban. A fotókat küldő önkéntes úgy fogalmazott: "csoportunk egynéhány tagja számomra vállalhatatlan dolgot csinált", ezért küldte el a fényképeket. Az M1 úgy tudja, hogy a szóban forgó civil szervezettel az elmúlt hetekben többen szakítottak. Vállalhatatlannak tartják, hogy olyan embereket is menekültként kellett támogatniuk, akik akár terroristák is lehetnek - tették hozzá. A Híradó ezután olyan fotókat is bemutatott, amelyeket egy néző a röszkei zavargásban részt vevő bevándorlókról küldött.
21.03: Trócsányi László: bevált a migrációval kapcsolatos törvénycsomag
Bevált a migrációval kapcsolatos törvénycsomag, szeptember 15-ei hatályba lépése óta lényegesen csökkent az illegális bevándorlás - mondta
Trócsányi László
igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában szerda este. A bíróságok jól helytálltak, a tranzitzónák működnek, mindenhol van tolmács, ám akik féltéglával jönnek, azokkal nehéz együttműködni - jegyezte meg a miniszter. Ezeket az embereket kioktatták arra, hogy hol milyen szabályokat miként kerüljenek meg, megtagadják például az ujjlenyomatot, a regisztrációt, amire nem is lehet kötelezni őket - említette meg. "Itt embercsempészek által szervezett exodus zajlik" - mondta Trócsányi László. Sok félreértés van Nyugat-Európában a magyarországi helyzettel kapcsolatban, például az, hogy itt valamiféle tortúrának lennének kitéve a bevándorlók. Ezt vissza kell utasítani - szögezte le a miniszter. Az ország szabályozott keretek között fogadja a migránsokat, miközben hiányoznak az egységes nemzetközi, európai megoldások. Például eltérő az ENSZ és az EU álláspontja abban a tekintetben, hogy Szerbia menekültügyi szempontból biztonságos ország-e. A magyar szabályozás felállított egy vélelmet, hogy Szerbia általában biztonságos tranzitországnak tekinthető, ám ezt a konkrét menekültügyekben lehet vitatni és megdönteni - ismertette. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak schengeni országként kötelessége megvédeni ezt az övezetet. Ezt az ide tartozó országok joggal várják el, és sokan elismerik, hogy Magyarország erőfeszítéseivel nemcsak magát, hanem Európát is védi. A miniszter kitért arra is, hogy Németországban tapasztalatai szerint tanácstalanok a hatóságok. A szeptember elsején életbe lépett családi csődvédelemről Trócsányi László azt mondta, hogy bár hivatalosan elindult a rendszer, a társdalomban ez még nem tudatosult. Lehet, hogy újra kell gondolni az ezzel kapcsolatos kommunikációt. Ilyen jogintézmény Magyarországon még nem volt, és talán az elnevezése miatt ódzkodnak tőle az emberek, pedig az adósságátrendezés Nyugat-Európa számos országában régóta bevett intézmény- tette hozzá. Az igazságügyi tárca dolgozik az új egyházügyi szabályozáson. A nyilvántartás ismét a bíróságok feladata lesz, az országgyűlés pedig nem az egyház elismeréséről dönt majd, hanem az együttműködésről. Az új szabályozás kialakításához ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a miniszter, ami nagyobb legitimációt biztosít majd az törvénynek. Trócsányi lászló elmondta: zajlik az új büntetőeljárási kódex kodifikációja is. A cél egy gyors, hatékony, igazságos és kiszámítható perrend megalkotása, amelyben megjelenik az eljáró hatóságok konkrét, megragadható felelőssége. Így talán elejét lehet venni annak a gyakorlatnak, hogy egy eljárás elhúzódásakor egymásra mutogat a nyomozóhatóság, a vádhatóság és a bíróság - fejtette ki. A 2003-ban indult Kulcsár-ügyben például 2005-ben volt vádemelés, 2008-ban elsőfokú ítélet, 2010-ben másodfokon hatályon kívül helyezték az elsőfokú döntést és új eljárásra utasítottak, és 2015-ben még mindig az elsőfokú eljárás tart - jegyezte meg a miniszter, aki szerint ez felvetheti az eljárási szabályok hatékonyságának kérdését is. Trócsányi László szerint túl sok a hatályon kívül helyezés a másodfokú büntetőperekben. Az új szabályozásnak abba az irányba kell majd mutatnia, hogy a másodfokú bíróságok, ha lehet, hozzanak érdemi döntést, akár az elsőfokú ítélet kiegészítésével, korrekciójával is. Ugyancsak átgondolásra szorul a népi ülnökök - első fokon a háromtagú bírói tanácsban a hivatásos szakbíró mellett ítélkező civilek - szerepe. Van-e még egyáltalán ennek a rendszernek értelme vagy csak álgaranciákat hordoz, miközben adott esetben szükségtelenül lassítja, bonyolítja az eljárást? - tette fel a kérdést. A miniszter beszélt a polgári perrendtartás kodifikációjáról is. Ennek során fontos törekvés a perelőkészítő szakasz hangsúlyosabbá tétele, az egyszerűbb és a bonyolultabb ügyek világos elkülönítése, eltérő szabályozása annak érdekében, hogy minél hatékonyabbak legyenek a polgári eljárások - mondta a miniszter.
20:58: Szijjártó: Magyarország határőrizetének megerősítése az illegális bevándorlást akarja gátolni
A magyar-horvát határon húzott kerítésnek nincs semmi köze sem a horvát, sem a magyar emberekhez, az intézkedésnek az volt a célja, hogy Magyarország gátat szabjon az illegális bevándorlásnak - fejtette ki
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter a horvát közszolgálati televíziónak (HRT) adott interjújában szerdán. Szijjártó Péter a HRT esti híradójában arról beszélt, hogy amennyiben Horvátország vonatot szeretett volna küldeni Magyarországra, akkor a horvát belügyminiszternek fel kellett volna vennie a kapcsolatot a magyar belügyminiszterrel, és elmagyaráznia, miről is van szó. A külügyminiszter szerint nincs rendben, hogy Magyarországnak a médiából kellett értesülnie
Zoran Milanovic
horvát miniszterelnök bejelentéséről, miszerint a migránsokat átengedi Horvátországon, és néhány órán belül már ezrek voltak a magyar határon. Magyarország fizikai akadályt épít a horvát-magyar határszakaszon ott, ahol az szükséges - jelentette ki. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kerítésnek nincs semmi köze Horvátországhoz vagy Magyarországhoz, sem a horvát vagy magyar emberekhez. "Az intézkedés célja az volt, hogy Magyarország gátat szabjon az illegális bevándorlásnak" - szögezte le. Figyelmeztetett: tömeges népvándorlásról van szó, amely nem fog véget érni belátható időn belül, mert kimeríthetetlen utánpótlása van. "Hogy Horvátország meg tudjon birkózni a kihívással, meg kell védenie határait" - mondta, majd hozzátette: ha ezt megtette volna Görögország, most Magyarországnak nem kellene bevezetnie ezeket az intézkedéseket.
20.16: Nehéz kiszűrni a szélsőségeseket
A migránsáradatban nehéz kiszűrni a szélsőségeseket, ezért nagy a veszély - szögezte le
Georg Spöttle
biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorfolyamában. A szakértő szerint a német sajtóban a migránsokról, a terrorveszélyről "nagyon szűrik a híreket", és úgy tűnik, a politikusok nem tudják kezelni a helyzetet,
Angela Merkel
német kancellár például arról beszélt, hogy a migránsok között "nincsenek terroristák", és megígérte, "senkinek nem fog bántódása esni". Georg Spöttle megdöbbentőnek nevezte, hogy a német kancellár ráadásul egyetemistáknak tartott előadásában nyilatkozott így. A szakértő elmondta: Angela Merkelt az egyetemisták arról kérdezték, miként kezeli Németország a migránsáradattal beáramló szélsőségeseket, terroristákat, és mit tesz a kormány, hogy megvédje az állampolgárokat. Erre a kancellár - a szakértő által idézve - azt mondta: "fogjon mindenki egy Bibliát a kezébe és kezdje el olvasgatni, majd kezdjünk egy dialógust velük és magyarázzuk el nekik, hogy a mi a húsvét, mi a pünkösd, mi az első áldozás, és majd találunk biztos valami közös nevezőt". "Ha egy politikus ilyet mond, az arra utal, hogy már nem tudja kezelni a helyzetet" - jegyezte meg Georg Spöttle. Szerinte egyre többen vélik úgy, "Angela Merkel egy másik realitásba került". A szakértő kitért arra is, amikor egy iraki férfi nyakon szúrt egy rendőrnőt, arról is csak egy rövid, háromsoros hír jelent meg a német sajtóban. Ennek alapján annak a véleményének adott hangot, hogy a német sajtóban erősen megszűrnek minden olyan hírt, amely a migránsok elleni lenne, vagy a terrorizmus gyanúját felkelthetné. Ehelyett Angela Merkel azt erősíti, hogy a menekültek között nincsenek terroristák, őket segíteni kell - tette hozzá. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán tájékoztatott arról, hogy a röszkei tömegzavargás egyik, már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjánál a nyomozók a sajátján kívül még nyolc, más ember nevére kiállított útlevelet találtak. A 39 éves szíriai
Ahmed H.
ellen tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett, a határzár tiltott átlépésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. Az ORFK kedden közölte, hogy nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk szerint a 39 éves szír férfi, Ahmed H. a Szövetség a hit terjesztésére elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja. Terrorszervezetek ezt a mozgalmat fedőszervezetként is felhasználják radikálisok célországokba juttatásához - írták. Georg Spöttle az M1 aktuális csatornán elmondta: az említett szervezet célja a lelki dzsihádra, az iszlám tanokra való törekvés. Ismertetése szerint a szervezetet 1927-ben alapították Indiában, s az utóbbi időben egyre inkább kinőtte magát, "elkezdett kapcsolódni" az embercsempészethez is. E nagy radikális szervezet az egész világon akarja elterjeszteni az iszlám vallást - tette hozzá a szakértő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy akiket lakóhelyükön nem regisztráltak terroristaként a helyi rendőrök, titkosszolgálatok, azokról Európának sincsenek adatai, így szinte lehetetlen kiszűrni őket - mondta a szakértő.
19.34: Prőhle Gergely: humanitárius célból sem lehet szélesre tárni a kapukat
Humanitárius célból sem lehet teljes szélességre tárni a kapukat - jelentette ki
Prőhle Gergely
, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az Európát elérő bevándorlási hullámról rendezett szerdai budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Hangsúlyozta: a migránsok beengedésével több millióan évtizedeken keresztül segélyből tengetnék az életüket. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tömeges bevándorlás a gazdag nyugat-európai társadalmakat is teljesítőképességük határára sodorta. Megjegyezte: a magyar társadalom nagy szolidaritási készségről tett tanúbizonyságot a helyzet kezelésénél.
Schmidt Mária
, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta: az Európába egyre nagyobb számban beáramló tömeg átvette a dolog irányítását; ők akarják megszabni a feltételeket. A történész szerint a heterogén tömegben egyre dominánsabb az érkezők között az egyértelműen gazdasági előnyökért útra kelők jelenléte. Ezek az emberek kitanulták a Nyugatot és tudják a saját, több ezer éves kultúrájukat is - magyarázta, hogy egyebek mellett miért jelentenek kihívást Európa számára az érkezők. Megemlítette azt is, hogy ez az embertömeg a Szovjetunió összeomlása óta nem látott méretű feladatot jelent, de egy erre alkalmas európai vezető réteggel meg lehet találni rá a megoldást.
Mesterházy Attila
szocialista országgyűlési képviselő a vitában arról beszélt: az a különbség az utóbbi hetek és a korábbi időszak történései között, hogy előzőleg a migráció nem befolyásolta az emberek mindennapi életét. Hangot adott annak a véleményének is, hogy tudatos politikai szándék vezérelte erős kormányzati propaganda kapcsolódott a történések megjelenéséhez. Arra a moderátori kérdésre, hogy kormányzat pozícióban mit tett volna másképp, úgy nyilatkozott, egyeztetett volna a parlamenti pártokkal a kérdésben, uniós problémáról lévén szó, előbb kért volna közösségi segítséget, nekikezdett volna a civil szervezetek felkészítésének, valamint kezdeményezte volna például Dublin III. újragondolását. Arról beszélt, hogy egy befogadó, toleránsabb társadalom jobb, mint egy nem olyan, és a magyar kormány működésére utalva kijelentette, "ha mindenkivel összeveszünk körülöttünk, akkor nagyon-nagyon nehéz lesz együttműködni".
Pető Péter
újságíró, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese arról beszélt: nem lehet összemosni a határvédelmi és a humanitárius kérdéseket. A muzulmán térnyeréssel kapcsolatos kérdéssel kapcsolatban ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországon ennél sokkal jelentősebb kérdés a cigányság integrációja.
19.12: Megkezdődött az EU-csúcsAngela Merkel német kancellár több támogatást szorgalmazott szerdán Törökországnak és a Szíriával szomszédos többi országnak a menekültválság rájuk nehezedő terhének enyhítésére, a kérdésről az uniós állam- és kormányfők szerda este megkezdődött rendkívüli csúcstalálkozóján döntenek a résztvevők. A brüsszeli tanácskozásra érkezve Merkel arról beszélt, hogy hatékonyabban kell fellépni a menekülttáborok nyomorúságának enyhítése érdekében, és ennek jegyében az EU-nak nagyobb külpolitikai elkötelezettséget kell mutatnia. "A kétmillió menekült nagy kihívás Törökországnak, és meg kell fontolnunk, hogyan segítsünk" - mondta. A csúcstalálkozó másik fontos témájának az ígérkezik Merkel szerint, hogy miként biztosítsák a külső határokat, a migránsok tisztességes elosztását, és a külső határok mentén a regisztrációs központok működtetését. David Cameron brit miniszterelnök azt hangsúlyozta érkezésekor adott nyilatkozatában, hogy a menekültáradat megállítása érdekében lépéseket kell tenni a kiinduló országok stabilizálására. Eddig Nagy-Britannia nyújtotta a legtöbb segítséget Szíriának, de most a többi EU-országnak is fokoznia kell az élelmezési program támogatását - vélekedett Cameron. Dalia Grybauskaite litván elnök bírálóan szólt a menekültek szétosztásának kötelező kvótarendszeréről, mert az szerinte nem a helyes irányt jelenti. Emellett - tette hozzá - az unió sok időt elvesztegetett a válságkezelésből. Werner Faymann osztrák kancellár viszont úgy vélekedett, hogy hozzanak létre tartós megoldást jelentő kvótarendszert is.
18.54: Új tárgyalótermeket alakítanak ki a Szegedi Járásbíróságon
Új tárgyalótermeket alakítanak ki a Szegedi Járásbíróság Széchenyi téri épületében, hogy a határzárral kapcsolatos büntetőeljárásokat minél hatékonyabban tudják lefolytatni - közölte az MTI megkeresésére a bíróság szerdán. Ideiglenesen tizenöt új tárgyalótermet alakítanak ki a járásbíróság földszinti részén, ahol eddig bírói és tisztviselői munkaszobák voltak. A bírósági dolgozók onnan egy szomszédos épületbe költöznek át, amelyben a Szegedi Törvényszék az erre biztosított külön költségvetési forrásból mintegy hatszáz négyzetméter alapterületet bérel erre a célra. A költözés szerdán kezdődött és szeptember 30-ára kell befejeződnie, várhatóan azonban még a héten megtörténik az átköltözés, a kiürített szobákban pedig folyamatosan zajlik a tárgyalótermek kialakítása. Az így kialakuló 15-tel együtt 28 tárgyalóteremben tartanak majd tárgyalásokat - nemcsak a határzárral kapcsolatos büntetőügyekben - a járásbíróság bírái. A Szegedi Járásbíróságon a szeptember 15. és szeptember 30. közötti időre kitűzött valamennyi büntetőtárgyalást későbbre halasztották. Ez idő alatt a bíróság - kiegészülve két gyulai és két szolnoki bíróval - naponta 13 tanácsban tárgyalja a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatti ügyeket. Október elsejétől pedig újabb bírák érkeznek az említett büntetőügyek tárgyalására, hogy a járásbíróság bírái folytathassák saját korábbi ügyeiket.
18.35: Készülnek a gyékényesi vasúti határátkelő lezárására
Készülnek a gyékényesi vasúti határátkelő lezárására, a gyorstelepítésű drótakadály már elkészült, és a szögesdróttal körülvett vasúti kocsi is készen áll arra, hogy a határra tolják - tudta meg szerdán az MTI. Péntek óta a horvát-magyar határra vonattal, a gyékényesi határátkelőhöz hozott, illetve más magyar településekről - Barcsról, Letenyéről - a Somogy megyei Zákányba, a vasútállomásra szállított migránsokat a rendőrök minden esetben kisebb csoportokban kísérték a többnyire 14-16 kocsiból álló szerelvényekhez. Az illegális bevándorlókat innen vitték tovább a regisztrációs pontokra. Eddig több mint 15 ezren érkeztek Zákányba. A mintegy 1100 lakosú Zákány polgármestere,
Jankó Szabolcs
(Fidesz-KDNP) szerda délután az MTI tudósítójának megerősítette a határ lezárásának előkészületeit, ugyanakkor azt mondta, arról nincs információja, hogy mikor zárják le a határt. A migránsok szerdán is folyamatosan érkeztek és érkeznek a határra - mondta a polgármester, jelezve, hogy tudomása szerint késő délután egy újabb, nagyobb csoportot szállítanak a horvátok a határra.
17.51: Orbán: most a görög határok megvédése a legfontosabb kérdés
A szerdai uniós csúcstalálkozó legfontosabb kérdése a görög határok megvédése, és azt kellene elérni, hogy ha erre Athén maga nem képes, akkor közösen Európa tehesse meg - jelentette ki
Orbán Viktor
miniszterelnök a csúcsértekezletre érkezve. A kormányfő újságíróknak elmondta, hogy ha ez nem sikerül, akkor ahhoz kell támogatást szereznie, hogy Magyarország érvényt szerezhessen a Schengeni Egyezménynek, miután a fizikai határzár elkészültével Magyarország a horvát zöldhatárt is lezárja.
17.20: Együtt: semmi újdonság nincs Orbán javaslatcsomagjában
Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint Orbán Viktor miniszterelnök "elaludt és nagyon későn ébredt", mert a migrációs krízis kezeléséről szóló hatpontos javaslatcsomagjában semmi újdonság nincs, annak lényege benne volt
Jean-Claude Juncker
európai bizottsági elnök korábbi javaslataiban. Az ellenzéki párt az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében azt írja:
Orbán Viktor
és az Európai Unió között abban van különbség, hogy a kormányfő menekültkérdésben kizárólag rendészeti nézőpontból képes gondolkodni, "a szolidaritás számára nem ismert fogalom". A Fidesz-KDNP-kormány bűnözőként tekint a menedékkérőkre, és nem képes számukra emberséges, a többségi társadalom számára pedig biztonságos megoldásokat nyújtani - teszik hozzá. Az Együtt támogatja Jean-Claude Juncker javaslatait, a menekültkvóták bevezetését, és 15 ezer menekült tartós magyarországi befogadását - hangsúlyozzák. A migrációs válság kezelését célzó hatpontos javaslatcsomaggal érkezik az Európai Tanács rendkívüli ülésére, Brüsszelbe Orbán Viktor miniszterelnök, aki bajorországi sajtótájékoztatóján a magyar-horvát határon is "éles határzárat" helyezett kilátásba. A kormányfő javaslatai között szerepel - egyebek mellett - Görögország megnyerése arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni.
17.19: Újabb migránsok érkeztek Barcsra
Barcsra szerda délután négy óra körül újabb migránscsoport érkezett Horvátországból, az 1200 embert buszokkal hozták a magyar határhoz - számolt be a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója. A két országot elválasztó Dráva-hídról rendőrök kísérték le az érkezőket egy ideiglenesen kialakított pihenőhelyre, ahol a segélyszervezetektől ételt és innivalót kaptak. Rövid időn belül a rendőrök a vasútállomásra kísérték őket, ott egy 11 kocsiból álló szerelvény várta a migránsokat, akiket valamelyik regisztrációs pontra, vagy Szentgotthárdra, vagy Hegyeshalomra visznek.
17.11: Szlovákia: a migránsok jelentik a legnagyobb társadalmi problémát
Szlovákiában jelenleg a migránsokat tartja a legjelentősebb társadalmi problémának a lakosság legnagyobb hányada - derült ki egy friss felmérésből, amelynek eredményeit a Sita szlovák hírügynökség ismertette szerdán. A Pozsonyban működő Európai Elemző Központ (EAC) megbízása alapján szeptember második felében készült közvélemény-kutatás résztvevőinek - több mint ezer embernek - azt a kérdést tették fel, hogy "Ön személy szerint mely társadalmi problémát tartja a legjelentősebbnek?" Válaszában a résztvevők legnagyobb hányada, 34,3 százalék, a migránsokat jelölte meg. Ez kiemelkedően magas aránynak számít, tekintve, hogy a hasonló felmérésekben a megkérdezettek legtöbbje korábban rendszerint a munkanélküliséget jelölte meg legnagyobb problémaként, most azonban csupán 17,5 százalékuk (a második legnagyobb hányad) tette ezt az első helyre. A felmérés szerint a szlovák lakosság kevesebb mint egyhatoda, 16 százaléka tartja a legnagyobb társadalmi problémának a korrupciót.
17.04: Kilenc ítéletet hozott a bíróság határzár tiltott átlépése miatt szerdán Kilenc ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság szerdán - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte: a bíróság hat vádlottat egy, hármat két évre kiutasított Magyarország területéről. A vádlottak közül négy szíriai, négy afgán, egy pakisztáni állampolgárságúnak vallotta magát. A vádlottak közül heten Kelebiánál a kerítés alatt átbújva vagy felette átmászva jutottak magyar területre, egy Mórahalomnál, egy pedig Ásotthalomnál a már korábban megrongált kerítésen jött át. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek - egy kivételével - úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítéletet írásban.
16.59: A horvát belügyminiszter "humanitárius folyosó" létrehozását sürgeti
Ranko Ostojic
horvát belügyminiszter "humanitárius folyosó" létrehozását sürgeti - tájékoztatott szerdán a horvát sajtó.
Zdravko Kelic
, a megyei válságtörzs vezetője az N1 horvát hírcsatorna riporterének azt mondta: az opatováci sátortáborban nő a feszültség, késelés is történt. "Egyre több az etnikai csoportok közötti összetűzés" - tette hozzá. Az Üdvözöljük civil kezdeményezés szerdán arról számolt be, hogy a tábor területén rendőri beavatkozásra is sor került, a rendőrök paprikaspray is bevetettek. Néhány ember megsérült, két gyereket, akiknek a szemébe paprikaspray került, a vöröskereszt elsősegélynyújtó sátrában látták el - közölte az N1 internetes oldalán. Ranko Ostojic belügyminiszter szerint ez már "emberkínzás". "Ne engedjék, hogy szenvedjünk, ez az emberek megkínzása, és minden egyes országé is, ahelyett, hogy humanitárius folyosó létesülne, ami mindent megoldana" - üzente a belügyminiszter szerdán az Európai Unió Brüsszelben ülésező csúcstalálkozójának a helyszínről, a horvát sajtónak nyilatkozva.
16.55: Alapjogokért Központ: a menekültek áthelyezéséről szóló döntés nem a szükséges megoldás Az Alapjogokért Központ szerint a bel- és igazságügy-miniszterek keddi tanácsülésén elfogadott, a menekültek áthelyezésére vonatkozó döntés nem "jó" vagy "rossz", hanem úgy értékelhető, hogy nem a szükséges megoldás született a migrációs válság kezelésére. A központ Facebook-oldalán szerdán közzétett elemzésében úgy értékelt, hogy a döntés azt üzeni valamennyi, az EU-ba tartó migránsnak, hogy "jöjjenek bátran, majd valami úgyis lesz", és nem ad választ arra a kérdésre, hogy az érintett 66+54 ezer főn kívül mi lesz a többi migránssal. Megjegyezték: az idei első fél évben már 400 ezer személy adott be menekültügyi kérelmet az EU területén. Emellett ez a döntés nem határoz meg eszközöket arra, hogy az "áthelyezett" kérelmezőket mivel tartanák a kijelölt tagállamban, és nem tartalmaz biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy például Görögország kötelező módon regisztrálja is a hozzá érkező migránsokat. Észrevételeik között szerepel, hogy a határozat nem rögzíti pontosan, az egyes tagállamok kiket kötelesek átvenni (tehát fennáll annak a veszélye, hogy egyes tagállamok "kimazsolázzák" a nekik megfelelő kérelmezők). A központ elemzésében kiemelte, hogy a miniszteri tanács döntése még nem bír joghatással, arra mindenekelőtt az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania, és rendes mederben le kell folytatni a többi EU-s szervvel az együttdöntési eljárást. Az Alapjogokért Központ - mint írták - bízik az uniós tagállamok legfelső vezetőinek józanságában, hogy a fentiektől eltérő megoldási alternatívákkal állnak elő ma vagy a közeljövőben. Azonban ha az elfogadott áthelyezési mechanizmusból mégis kötelező erővel bíró jogszabály születne, a tagállamok nem kerülnek kivédhetetlen kényszerhelyzetbe - így Magyarország sem. A dokumentum ugyanis a "menekültstátust kérelmezőkről" szól, a kérelem elbírálásáról, nemzetközi védelem megadásáról vagy megtagadásáról tehát a tagállamok saját eljárásukban döntenek. Amennyiben olyan jogértelmezés születik, mely alapján e kérelmezőktől a nemzetközi védelem nem tagadható meg, úgy az súlyosan sértené a tagállamok szuverenitását, amelyek az EU-s irányelvek alapján saját belső eljárásban dönthetnek a menekültkérelmek elbírálásáról - rögzítették, hozzátéve: ilyen esetben politikailag megfontolható az áthelyezési mechanizmus alkalmazásának megtagadása, kockáztatva ezzel természetesen egy kötelezettségszegési eljárást is. Nem teljes egyetértéssel, hanem minősített többségi szavazással, Finnország tartózkodása mellett, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenszavazata ellenére szavazták meg kedden délután az Európai Unió belügyminiszterei 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között. A megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországból és Görögországból, 54 ezernek az áthelyezésről pedig később (a Financial Times című brit lap értesülése szerint egy éven belül) döntenek. Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.
16.50: Zeman Lengyelországot bírálta Bírálta Milos Zeman cseh elnök szerdán Lengyelországot azért, hogy a négy visegrádi ország közül egyedüliként előző nap megszavazta a menekültkvótákat. Zeman szerint "a rendes ember betartja a megállapodásokat". Az államfő emlékeztetett: Lengyelországban a közelmúltban elnökváltást tartottak. "Lengyelország félelnöki rendszerben működik, hasonlóan, mint Franciaország. Én nem vagyok egészen biztos abban, hogy éppen az új elnök személye volna az, ami Lengyelország álláspontjának bizonyos megváltozásához vezetett" - jelentette ki Zeman az észak-morvaországi Trinecben újságírók előtt. Megjegyezte: nem kíván olyan patetikus kifejezéseket használni, mint amilyen az "árulás" szó. "Csak azt akarom állítani, hogy ha a visegrádi országok valamiben megállapodnak, mégpedig ismételten, akkor a rendes ember a megállapodást nem szegi meg" - jelentette ki Zeman. Az európai uniós tagországok belügyminiszterei keddi tanácskozásán a négy visegrádi állam közül a kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország elutasította, míg Lengyelország - ellentétben a korábbi közös visegrádi állásponttal - a többséghez csatlakozva megszavazta. Elutasító álláspontra helyezkedett Románia is, Finnország pedig tartózkodott. Lengyelország álláspontja megváltoztatását azzal indokolja, hogy számára a migránsokkal és Európával való szolidaritás fontosabb minden másnál. Csehországot, amely jelenleg a visegrádi csoport soros elnöki tisztségét tölti be, meglepte a lengyel álláspont megváltozása. "A visegrádi négyes ideiglenesen megszűnt. Nem értem a lengyeleket" - mondta kedden Milan Chovanec cseh belügyminiszter. A Právo című független baloldali napilap úgy fogalmazott, hogy Lengyelország álláspontjának megváltoztatásával "elgáncsolta" visegrádi partnereit.
16.30: Tusk: a legfontosabb kérdés, hogyan nyerjük vissza az ellenőrzést a külső határok fölött A szerdai uniós csúcstalálkozón az a legsürgősebb kérdés, melyre választ kell találni, hogy a tagállamok miként nyerhetik vissza az ellenőrzést az Európai Unió külső határai fölött - jelentette ki szerdán, a csúcsértekezletet megelőzően Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A politikus közölte, hogy rövidtávú intézkedésekre is javaslatot tesz majd az uniós állam-, illetve kormányfőknek. Úgy véli, több segítséget kell nyújtani a közel-keleti térségben lévő menekülteknek az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán és a Világélelmezési Programon keresztül, nagyobb támogatásra van szüksége Törökországnak, Libanonnak, Jordániának és a térség többi államának, valamint az unión belül a frontállamoknak is. Tusk emellett leszögezte: azonnal meg kell erősíteni az unió külső határainak ellenőrzését. "Ezek az intézkedések nem vetnek véget a válságnak, ezzel tisztában vagyok, de ezek szükséges lépések a helyes irányba" - hangsúlyozta a volt lengyel miniszterelnök, világossá téve, hogy a schengeni övezet jövője is kockán forog. Az Európai Tanács elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a csúcson lefolytatott vitáknak a tényeken kell alapulniuk, és nem "illúziókon és érzelmeken". Tusk szerint véget kell vetni a kölcsönös egymásra mutogatásnak és a félreértéseknek. Tusk leszögezte: közel-keleti konfliktusok nem érnek véget egyhamar; Szíriában nyolcmillió menekült van, a környező országokban pedig mintegy négymillió. "Milliókra és nem ezrekre tehető tehát azok száma, akik potenciálisan útra kelhetnek Európa felé" - hangoztatta Tusk, aki az elmúlt napokban látogatást tett a térség országaiban. A lengyel politikus elmondta: az ottani vezetők arra várnak, hogyan fog Európa segíteni nekik a menekültkérdés megoldásában, és nem azon gondolkodnak, hogy ők hogyan segíthetnének Európának. Tusk úgy vélte: valószínű, hogy nem csökkenni, hanem nőni fog azok száma, akik ezeken az országokon keresztül Európa felé veszik az irányt. "Különösen, hogy szinte mindegyikük úgy érzi: meghívást kapott" - tette hozzá az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk tudatta azt is, hogy az elmúlt hetek vitatkozásai és zűrzavara után a mai csúcstalálkozón konkrét tervet kell készíteni a helyzet kezelésére. "Ez közös terv lesz, és senkit sem fognak leszavazni" - hangoztatta az Európai Tanács elnöke.
15.40: Orbán: Magyarország kész részt venni egy kontingens alapú megoldás kidolgozásában, a kvótarendszert ellenzi
Magyarország a menedékkérők elosztására vonatkozó kvótarendszert továbbra is ellenzi, viszont hajlandó részt venni egy kontingens alapú megoldás kidolgozásában - mondta
Orbán Viktor
miniszterelnök szerdán Bajorországban, miután részt vett a német Keresztényszociális Unió (CSU) tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán, és megbeszélést folytatott
Horst Seehofer
bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével. A kormányfő a Banz kolostorban (Kloster Banz), Seehoferrel közös sajtótájékoztatóján beszélt erről, újságírói kérdésre válaszolva. A két megoldási javaslattal kapcsolatban megjegyezte, a kettő "két különböző kávéház, mást jelent a kvóta és mást a kontingens". Elmondta, hogy míg a kvótarendszert a kormány továbbra is elutasítja, a kontingens alapú - a menekültek származási országa szerint meghatározott számú menekült fogadására vonatkozó - megoldás kidolgozásában hajlandó részt venni, azt "egy lehetséges iránynak" tartja. Orbán Viktor Bajorországból Brüsszelbe utazik tovább, ahol szerda este az Európai Unió tagállamainak vezetői rendkívüli csúcstalálkozón vitatják meg a migrációs válság fejleményeit és a lehetséges megoldásra vonatkozó javaslatokat. Az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóját
Donald Tusk
, az Európai Tanács elnöke hívta össze. Az állam-, illetve kormányfők azt követően ülnek össze, hogy kedden a tagállami kormányok belügyminiszterei vitatták meg a kvóták kérdését - s nagy többséggel (Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia ellenszavazatával, valamint Finnország tartózkodásával) el is fogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét. A magyar álláspont szerint a menekültek szétosztása nem oldja meg a problémát, melynek gyökere nem az Európai Unióban, hanem az unión kívül van, ezért megoldásra is az EU-n kívül van szükség. Emellett Magyarország egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy megkérdezése nélkül frontállammá minősítsék.
15.35: Szijjártó: a szabályokat betartó országokat támadják az unióban
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter szerint az EU-ban továbbra is azokat az országokat támadják, amelyek betartják az uniós szabályokat és megnevezik a kihívásokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében emlékeztettek: az internetes sajtó beszámolt
Paolo Gentiloni
olasz külügyminiszternek a Prix Italia rendezvényen elmondott kritikus szavairól, amelyek "Magyarország és a kvótákat el nem fogadó országok ellen irányultak". A nyomtatott sajtótermékek közül a La Stampa országos napilap szerdai száma is idézte az olasz tárcavezető Magyarországot elmarasztaló kijelentéseit. Paolo Gentiloni "megrendítőnek" nevezte Magyarország migránsokkal szembeni fellépését. "Ez szinte pofonütésként hat ránk, akik hittünk az Európai Unió bővítési politikájában" - nyilatkozta a külügyminiszter. Az olasz miniszter további közvetett utalást tett a Magyarország által képviselt álláspontra, amikor kifejtette: Európa szükség esetén ott volt, hogy segítse azokat az országokat, amelyek most "nem akarják kivenni részüket az erőfeszítésből és a szolidaritásból". Hozzátette: a politikai válasznak nem a jelenség megszüntetésére, hanem a kezelésére kellene irányulnia. A KKM közleményében Szijjártó Péter erre úgy reagált: az a megrendítő, hogy az EU-ban továbbra is azokat az országokat támadják, amelyek betartják az uniós szabályokat, nevesítik a kihívásokat, és valódi válaszokat akarnak adni a népvándorlásra. Magyarország megvédi a határait, és jó lenne, ha minden ország így tenne, amelynek schengeni határa van - mutatott rá. A külügyminiszter véleménye szerint Magyarország folyamatosan bizonyítja szolidaritását azzal, hogy "erejének megfeszítésével védi a schengeni határt, regisztrálja és ellátja a bevándorlókat". Kevésbé lehet viszont szolidárisnak nevezni azokat, akik folyamatosan más országok támadásával vannak elfoglalva.
15.25: Fidesz: a baloldal még mindig a bevándorlók befogadását követeli
A Fidesz véleménye szerint "Brüsszel fizetett bábja", a DK elnöke,
Gyurcsány Ferenc
és a magyar baloldal még mindig a bevándorlók befogadását, elosztását követeli, nem törődve azzal, hogy "ezekkel a felelőtlen nyilatkozatokkal újabb milliókat vonzanak Magyarország és Európa felé". A kormánypárt az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írja, hogy ezzel szemben
Orbán Viktor
a magyar emberek elsöprő többségének akaratával és a magyar Országgyűlés döntésével megegyezően olyan javaslatokat vitt Brüsszelbe, amelyek "egyértelműen jelzik az Európai Unió vezetőinek", hogy a kontinens jövője és az európai polgárok védelme érdekében Európának szigorítani kell a bevándorláspolitikáján. A "mindenkit beengedünk" politika helyett, a határok védelmére, a népvándorlás és az illegális bevándorlók megállítására, a menekülttáborok unión kívül tartására kell helyezni a hangsúlyt - szögezik le. A Fidesz közleményével a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért nyilatkozataira reagált.
Gréczy Zsolt
a DK szóvivője sajtótájékoztatóján arra kérte Orbán Viktort, hogy az Európai Tanács szerdai, rendkívüli ülésén ne nyissa ki újra a menekültek elosztásáról szóló vitát, de támogassa az uniós határok védelméről szóló finanszírozási javaslatot.
Tordai Bence
, a PM szóvivője pedig azt mondta az MTI-nek, pártjuk azt várja a kormánytól, hogy gondoskodjon az ide érkező menekültek emberséges ellátásáról és kezdjen hozzá a menedéket kapók beilleszkedését segítő programok kidolgozásához.
15.20: MÖSZ-elnök: a migráció hatalmas kihívás az önkormányzatok számára
A migráció hatalmas kihívás az önkormányzatok számára, komoly többletterhet jelent például a köztisztasági, a közegészségügyi feladatok ellátása, amelyre nincsenek források - mondta
Gémesi György
, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke szerdán Gödöllőn. A "kivérzett" települések számára jelentős megterhelés, hogy meg tudjanak felelni - tette hozzá Gödöllő polgármestere a MÖSZ konferenciáján, amelyet a szervezet második alkalommal rendezett meg a migráció témakörében, Világpolitikai kérdések és kihívások, a menekültek és a migráció hatása Európára címmel. Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub - GLK) előadásában úgy értékelte, hogy nemcsak Brüsszel, de a magyar állam sem foglalkozott megfelelően a problémával, és jelentős lemaradásba került. Az első, 2013-as konferenciájukra utalva felidézte: már akkor érkeztek jelzések arról, hogy kevés a szakember, nincsenek fölkészülve, és további nyomás várható. A szövetség elnöke azt is megjegyezte, hogy a kormány ebben a témakörben tartott nemzeti konzultációja szerinte felesleges volt, mert "a lakosságnak nyugalomra, biztonságérzésre van szüksége, s ezt nem sugallta a plakátkampány, a konzultációs levél". Beszélt arról is, hogy a komoly késés után a Belügyminisztérium most már kézben tartja a helyzetet, "zajlik a munka", ugyanakkor például túlterhelt a rendőrség. Gémesi György az együttműködést sürgette, és úgy fogalmazott: az önkormányzatoknak, a kormányzatnak, a civil szervezeteknek össze kell fogniuk, hogy a humanitárius és a politikai vonatkozásokat kezelni lehessen.
Nógrádi György
biztonságpolitikai szakértő előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ősztől ukrán migránsokra is számítani lehet. Azt mondta, az ukrán gazdaság összeomlik, tavaly február óta Ukrajna nem lépett előre sem a bürokrácia, sem a korrupció terén, sem az államszervezésben. Nagy létszámú migráns várható Ukrajnából, ők gazdasági okok miatt hagyják majd el a térséget, mert nem tudják kifizetni a számláikat. Erre a visegrádi országoknak kell elsősorban fölkészülniük - mutatott rá. Az OECD legfrissebb adatairól beszámolva kiemelte: a lakosságszámhoz mérten Magyarország vette a legtöbb embert nyilvántartásba, "s Magyarország az, amelyik a nemzetközi normákat első helyen betartja". A szakértő kitért arra is, hogy a bajor kormány migrációval kapcsolatos legfrissebb értékelése szerint a német álláspont módosul, a lakosság egyre nagyobb része nem kér a migránsokból, és amit Magyarország tesz, azzal Bajorország egyetért. "Az idő a magyar álláspontot igazolta" - mondta Nógrádi György.
Simonné Berta Krisztina
, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára szintén a legfrissebb adatokat ismertetve közölte: a magyar-szerb és a magyar-horvát határon keddig mintegy 230 ezer illegális határátlépés történt, ebből a Magyarországon beadott menekültkérelmek száma csaknem 175 ezer. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Magyarország álláspontja konzekvens volt a kérdésben, és az Európai Unió számára megfogalmazott kritikában tényeket sorolt fel. Hozzátette: ma már egyre többen mondják, hogy Magyarország elvégzi a határellenőrzési kötelességét.
15.12: ORFK: kilenc útlevél volt a röszkei tömegzavargás egyik gyanúsítottjánál A röszkei tömegzavargás egyik, már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjánál a nyomozók a sajátján kívül még nyolc, más ember nevére kiállított útlevelet találtak - derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) MTI-nek küldött válaszából. Az MTI azért kereste meg a rendőrséget, mert a Népszabadság arról írt: hét útlevéllel is rendelkezett az a szír férfi, akit a röszkei határátkelő elleni támadás egyik irányítójának tart a rendőrség. Az ORFK tudatta: az előzetes letartóztatásban lévő szír állampolgárnál a nyomozók a saját útlevelén kívül még nyolc, más nevére kiállított, az előzetes szakértői vélemények szerint nem hamis útlevelet találtak. A férfi útlevelében volt érvényes schengeni vízum. Migránsok egy csoportja múlt szerda délután döntötte be a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbált bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította, és visszaállította a kerítést. A 39 éves szíriai Ahmed H. ellen tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett, a határzár tiltott átlépésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda. A gyanú szerint a férfi a röszkei átkelőnél beszédeket tartott, megpróbálva irányítani a rendőrökkel szemben fenyegetően fellépő migránsokat. Miután a tömegzavargás résztvevői kidöntötték az átkelő kapuját, a szíriai férfi magyar területre lépett és folytatta az erőszakosan fellépő tömeg irányítását, végül visszatért Szerbiába. A Cipruson élő, ott munkavállalási engedéllyel rendelkező férfit a Terrorelhárítási Központ szombaton kora délután fogta el, majd gyanúsítottként hallgatták ki. A Szegedi Járásbíróság kedden rendelte el az előzetes letartóztatását. Az ORFK ugyancsak kedden közölte, hogy nemzetközi rendvédelmi együttműködésből származó információk szerint a 39 éves szír férfi, Ahmed H. a Szövetség a hit terjesztésére elnevezésű iszlám fundamentalista mozgalom tagja. Terrorszervezetek ezt a mozgalmat fedőszervezetként is felhasználják radikálisok célországokba juttatásához - írták.
15.10: Brüsszel csaknem 20 tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást Csaknem 20 európai uniós tagállam, köztük Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást szerdán az Európai Bizottság, mert nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt. Brüsszel tájékoztatása szerint a bizottság úgynevezett adminisztratív levelet is küldött Ciprusnak, Németországnak, Görögországnak, Magyarországnak és Olaszországnak augusztus végén. Ez egyelőre nem jelenti kötelezettségszegési eljárás megindítását, viszont jelzi, Brüsszel tájékoztatást vár arról, hogy az öt említett ország hogyan alkalmazza a közös ujjlenyomat-nyilvántartó rendszert szabályozó, úgynevezett EURODAC-irányelvet. A menekültügyi eljárást szabályozó irányelv esetében Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Málta, Lengyelország, Románia, Svédország és Szlovénia ellen indult eljárás. A befogadóközpontok körülményeit meghatározó jogszabály esetében ugyanezen tagállamok mellett Ausztria ellen is elindult az eljárás. Bulgária és Spanyolország úgynevezett indoklással ellátott véleményt kapott, amellyel újabb szakaszba lépett az ellenük korábban indított uniós eljárás. Szófia és Madrid annak az uniós irányelvnek az átültetésével adós, amely az unión kívüli tagállamok polgárainak, hontalan személyeknek és nemzetközi védelemre jogosultaknak a besorolását szabályozza és hangolja össze. Ez határozza meg azt is, hogy milyen letelepedési, utazási, munkavállalási jogaik vannak az elismert menekülteknek, hogyan férhetnek hozzá a tagországok oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszereihez. Az irányelvet 2013 decemberéig kellett volna legkésőbb átültetni a nemzeti jogrendbe, de ezt sem Madrid, sem Szófia nem tette meg. Eljárás indult Görögország ellen is, miután a bizottság szerint súlyos hiányosságok vannak az ottani menekültügyi rendszerben, sem a befogadási körülményekre, sem a menekültügyi eljárásra vonatkozó uniós jogszabályt nem alkalmazza megfelelően. Görögország Brüsszel szerint különösen a befogadási körülmények terén küzd kihívásokkal, ami miatt már 2009-ben kötelezettségszegési eljárás indult ellene. Athén válaszul menekültügyi rendszerének átfogó reformjára tett ígéretet, és cselekvési terv, majd idén "útiterv" is készült. "Bár történt előrelépés, továbbra is strukturális és tartós hiány tapasztalható a befogadókapacitás terén, függetlenül a közelmúltban tapasztalt jelentős és váratlan beáramlásoktól" - állapítja meg a testület, hozzátéve, hogy: "következésképpen a bizottságnak továbbra is súlyos aggályai vannak a kísérő nélküli menedékkérő gyermekek helyzetével és azzal kapcsolatban, hogy menedékkérőket Görögország megfelelő körülmények között képes-e fogadni". Az uniós tagországok belügyminiszterei által kedden elfogadott menekültelosztási rendszerrel kapcsolatban korábban Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos arra emlékeztetett, hogy az is egy uniós jogszabály, s mint ilyen, végrehajtása kötelező a tagállamok számára. Miután a szlovák kormányfő kijelentette, hogy kvótákat tartalmazó döntést országa nem hajt végre, míg ő a miniszterelnök, Frans Timmermans, a bizottság alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió szabályokon alapuló közösség, a szabály pedig az, hogy a döntés független attól, hogy korábban kinek mi volt az álláspontja a kérdésben. "A döntés jogszerű és érvényes, valamint minden tagállamra nézve kötelező érvényű" - emelte ki a holland politikus. Timmermans a csütörtöki kötelezettségszegési döntésekkel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a közös menekültügyi rendszer csak akkor működőképes, ha mindenki betartja a szabályokat, a bizottság pedig azt igyekszik kikényszeríteni, hogy a tagállamok végrehajtsák azokat a döntéseket, amelyeket korábban maguk is elfogadtak, s amelyek gyors és teljes alkalmazása mellett kötelezték el magukat. Dimitrisz Avramopulosz azt is bejelentette, hogy a bizottság még az idén javaslatot fog kidolgozni az uniós határőrizeti ügynökség szabályainak módosítására, hogy a Frontex teljes értékű határ-és parti őrség lehessen. A görög biztos arról is beszélt, hogy nem tudja, ki találta ki pontosan a hot spot kifejezést, de ezek a migrációs támogató csoportok még ezen a héten megkezdik működésüket a két frontállamban, Olaszországban és Görögországban. Azt már korábban is világossá tették a tagállamok, hogy a menekültek elosztása csak a hot spotok segítségével lehetséges, vagyis csak olyanokat lehet áttelepíteni más tagállamokba, akik valóban menekültek, nem gazdasági migránsok.
15.05: A horvát vasúttársaság felfüggesztette nemzetközi járatai nagy részét A migránsválság miatt a horvát vasúttársaság (HZ) felfüggesztette nemzetközi járatai nagy részét - jelentette a Vecernji List című horvát napilap szerdán internetes oldalán. A válság miatt kialakult rendkívüli helyzetre való tekintettel a szlovén vasúttársaság már korábban felfüggesztette nemzetközi járatait Szlovénia és Horvátország között. A horvát vasúttársaság a továbbiakban Szerbiába és Magyarországra sem indít vonatokat. Az intézkedés határozatlan időre szól - írta a lap. Az intézkedés a Horvátország és Bosznia-Hercegovina közötti járatokra nem terjed ki.
15.00: Seehofer: történelmi és kaotikus a helyzet Történelmi jelentőségű, de kaotikus helyzet alakult ki Európában a migránsválság következtében, a szabályokat pedig "német döntésre" helyezték hatályon kívül - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerdán a bajorországi Banz kolostorban (Kloster Banz) az Orbán Viktor kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón. A konzervatív CSU elnöke hangsúlyozta, hogy a német döntés miatt "rendszer, rend és szabályok nélküli" helyzet alakult ki, és emiatt "minden nap rögtönözni kell". A helyzet fölötti ellenőrzést csak az önkormányzatok, a segélyszervezetek, a lakosság és a rendőrség "kemény és kreatív helytállásának" köszönhetően sikerült eddig megőrizni. A magyar miniszterelnökkel közösen vallott meggyőződés, hogy "mindent meg kell tenni, ami csak emberileg lehetséges, hogy ismét rendet és rendszert teremtsünk" a káosz helyett - hangsúlyozta Horst Seehofer. A helyzet rendezéséhez Németországban két irányban kell elindulni: korlátozni kell a bevándorlást, és gondoskodni kell a védelemre szoruló emberek integrációjáról, hogy ne alakuljon ki társadalmi feszültség. Ez a "két oszlop", amelyre építve meg lehet oldani a válságot - mondta Horst Seehofer. A háborús menekültek beáramlásának korlátozását egy kontingenseken alapuló megoldással lehet elérni - tette hozzá, megjegyezve, hogy az elképzelést még tovább kell finomítani. Kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök "nem bírálatot, hanem támogatást érdemel" az uniós szabályok érvényre juttatását szolgáló tevékenységéért, amelyet "nagyon meggyőzően" ismertetett a CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán tett látogatásán. A válság megoldásához "egymással beszélni kötelesség, ráadásul Orbán Viktor elengedhetetlenül szükséges a valódi megoldáshoz" - jelentette ki a bajor miniszterelnök. Manfred Weber CSU-s politikus, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője a tájékoztatón hangsúlyozta: Orbán Viktor jogos kérdéseket vet fel az uniós külső határok védelmével kapcsolatban, és mindenki előtt nyitva áll a lehetőség, hogy jobb javaslatokkal álljon elő, mint a magyar kormányfő. Ilyen megoldási javaslatok azonban nem merültek fel - mutatott rá Manfred Weber. A válság megoldásában egyensúlyba kell hozni a jogszabályok érvényesítésének, illetve az uniós külső határok biztosításának igényét Európa humanitárius kötelezettségeinek teljesítésével. Éppen ezért "jó javaslat" menekült-kontingensekről tárgyalni olyan "koldusszegény" országok esetében, mint Libanon és Jordánia, amelyek hatalmas terheket viselnek a szíriai polgárháború miatt megindult menekültáradat következtében - mondta Manfred Weber. Hangsúlyozta: vissza kell állítani a rendet, hogy "ne az embercsempészek, hanem az államok dönthessenek arról, ki jöhet Európába". Az egykori bencés rendi Banz kolostorban - amelyben a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány oktatási központot működtet - a CSU tartományi törvényhozási (Landtag) frakciója tart többnapos tanácskozást. Ennek szerdai napján szólalt fel Orbán Viktor, miután szűk körben megbeszélést folytatott Horst Seehoferrel - ismertette a sajtótájékoztatón Thomas Kreuzer frakcióvezető. Elmondta, hogy a tanácskozás egyetlen témája az európai "menekült- és migrációs helyzet". Hozzátette: a tanácskozáson egyetértés volt abban, hogy az emberek tömeges, rendezetlen és ellenőrizetlen beáramlásának megállításához gondoskodni kell az uniós külső határok közös védelméről, és végig kell gondolni a "szabályozott bevándorlás" mindazon lehetőségeit, amelyekben "a kontingensek is szerepet játszanak". A tanácskozás közben az épület előtt tüntetést tartott a Landtagban ellenzékben lévő szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek, valamint a Landtagban képviselettel nem rendelkező Baloldal. Az Orbán Viktor meghívása miatt szervezett tiltakozó megmozduláson a Bild című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint néhány tucat ember vett részt. Többen transzparenseket tartottak a magasba, egyebek között azzal a felirattal, hogy "Orbán Viktor nem példakép Bajorország számára", mert megsérti az emberi jogokat, a sajtószabadságot, a vallásszabadságot és az EU működéséről szóló szerződést. Közben Berlinben a szövetségi szinten a CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD parlamenti (SPD) frakciójának vezetője, Thomas Oppermann sajtótájékoztatón azt mondta: miközben "Orbán Viktor sárba tiporja az emberi jogokat, a CSU kiteríti előtte a vörös szőnyeget". Hozzátette: a magyar miniszterelnök "nem a megoldás, hanem a probléma része". Anton Hofreiter, a Zöldek frakcióvezetője azt mondta: a CSU jobboldali populista politikát folytat és "udvarol" Orbán Viktornak, aki szögesdrótkerítést építtet és "megvereti a menekülteket". A Bild az online kiadásában egy másik beszámolóban arról írt, hogy Orbán Viktor kedd este megbeszélést folytatott Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnökkel Bambergben. Edmund Stoiber a találkozóról egyebek között elmondta: Orbán Viktort meglepte a németországi kritika, és nem érti, hogy ha a magyar-szerb határon épített kerítést bírálják, akkor miért nincs felháborodás a calais-i kerítések miatt. Edmund Stoiber hozzátette: "azt hiszem, Németországban nem értékelik objektíven" Orbán Viktort.
13.49: Tóbiás József: közös európai menekültügyi rendszerre van szükség
Közös európai menekültügyi rendszerre van szükség, amely magában foglalja a regisztráció megszervezését, a menedékkérelmek elbírálását, a menekültek elosztását és finanszírozását - hangsúlyozta Tóbiás József, az MSZP elnöke, aki szerdán Brüsszelben részt vesz az európai baloldali pártcsalád vezetőinek az esti EU-csúcstalálkozót megelőző tanácskozásán. Az ilyen közös rendszerben való megállapodás esetén van értelme kvótákról beszélni - mondta az MTI-nek a megbeszélés előtt adott nyilatkozatában. Közölte: pártja az Országgyűlésben határozati javaslatot nyújtott be, amely - szemben az akkor még el nem fogadott politikai nyilatkozattal - valós cselekvési tervet vázolt fel, és arra irányult, hogy Magyarország kezdeményezze a dublini előírások felfüggesztése mellett az ideiglenes menedékkérelmi elbírálási rend kialakítását. "A közös schengeni határvédelem hiánya egyértelműen igazolja, hogy a nemzetállamok önmagukban nem képesek kezelni ezt az Európát érintő menekülthullámot" - állapította meg Tóbiás József. A magyar szocialisták elnöke szerint a menekültelosztási kvóta szükséges, de nem jelent tartós megoldást. A kvóták kérdéséről a miniszterelnöknek és a hazai politikának józanul kellene gondolkodnia - mondta. Utalt az "okos enged" magyar mondásra, és hozzátette: nem ezen dől el a menekültügy hosszú távú kezelése. Tóbiás József hangsúlyozta: a közös európai menekültügyi rendszerben a gyors és hatékony regisztráció biztosítása érdekében fontos, hogy Görögországban nagy kapacitású hot spotokat lehessen létrehozni. Ez biztosíthatná, hogy az elbírálás során azok számára, akik oltalomra szorulnak, háborús övezetből érkeznek, nyitott és befogadó legyen Európa. Meg kell ugyanakkor határozni azokat a kritériumokat, amelyek mentén a közös elbírálás során megtörténhet a menedékjogra nem jogosultak visszatoloncolása saját hazájukba - tette hozzá. Az MSZP elnöke szerint ha az EU-csúcson a magyar miniszterelnök nem a feszültséget élezi, hanem a valódi problémákra helyezi a hangsúlyt, akkor Magyarországról nem azokkal a nyilatkozatokkal és képekkel lenne tele az európai és a világsajtó, mint amelyek az utóbbi napokban megjelentek. "A diplomáciai kapcsolatainkat normalizálni kell" - mondta Tóbiás József. Szerinte tartózkodni kell más államok vezetőinek a minősítésétől, és a velük való konfliktustól, "mert a nap végén velük közösen kell megtalálni a megoldást".
13.41: Vona: Magyarország álljon ellen kvótarendszernek!
A Jobbik elnöke szerint Magyarországnak ellenállást kell mutatnia a kvótarendszerrel szemben, s erre jó megoldás egy népszavazás kezdeményezése. Vona Gábor szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélte: meg lehet találni az alkotmányos formát arra, hogy uniós jogszabályról referendumot lehessen tartani. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy "ha minden szál szakad", érdemes megfontolni az európai polgári kezdeményezést is, de azt egy lassú és gyenge intézményként jellemezte. A Jobbik elnöke - az idő sürgetésére hivatkozva - az Európai Unió alapszerződéseinek módosítását is felvetette annak érdekében, hogy létrejöjjön egy uniós népszavazási intézmény, vagy egy tagállam lehetőséget kapjon arra, hogy saját országában tartott népszavazással el tudjon utasítani EU-s jogszabályt. Elsődlegesnek a politikai igény megfogalmazását tartotta, s arra kérte az európai politikai erőket, vizsgálják meg, hogy tagállamukon belül hogyan tudnak szembeszállni a kvótarendszerrel. Vona Gábor a kvóta alapján való elosztást működésképtelen, rossz struktúraként jellemezte, ami nem megoldja, hanem fokozza a problémát. A Jobbik elnöke szerint a kvótarendszer "felhívás keringőre", meghívó azoknak, akik a bevándorlás gondolatával játszanak. Abszurdnak minősítette amiatt is, hogy nincs garancia arra, hogy a migránsok ott maradnak, ahová elhelyezik őket, vagy ha mégis, akkor megszűnik az emberek szabad mozgásának uniós vívmánya. Vagy Schengen, vagy kvótarendszer - összegzett. Vona Gábor értékelése szerint ami most történik, az az EU összeomlása, s ehhez elég volt néhány 100 ezer fegyvertelen migráns. Bírálta, hogy Brüsszelben egy szűk csoport az emberek, nemzetek megkérdezése nélkül, tagállami egyetértés hiányában próbál bármit rákényszeríteni azokra. Kijelentette: a kvóta mellett a leghatározottabban elutasítanak minden, a jövőben megfoganó felvetést, ami rákényszerítené Magyarországot, hogy akarata ellenére bevándorlókat engedjen be. Meg kell őriznünk Magyarország jelenlegi szociokulturális arculatát, s ehhez akár az Unióval szemben is ragaszkodnunk kell - hangoztatta a Jobbik vezetője. Vona Gábort kérdezték Orbán Viktor kormányfő felvetéseiről is. Azt felelte: egyetért abban, hogy a helyzetet nem az EU területén belül, hanem a válsághelyszínekhez a legközelebb kell megoldani, s ehhez az Uniónak és Magyarországnak anyagi áldozatot is vállalni kell. A probléma gyökereit azonban mélyebbnek tartotta és új nemzetközi intézményrendszert sürgetett.
13.32: Fico: Szlovákia az EU bíróságán támadja meg a kvótadöntést Szlovákia az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságán támadja meg az unió belügyminiszterei által minősített többségi szavazással kedden jóváhagyott, a migránsok kötelező elosztását előíró kvótadöntést - jelentette be Robert Fico szlovák kormányfő szerdán Pozsonyban. A szlovák miniszterelnöknek a szerdai kormányülés után tett bejelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. Robert Fico elmondta: Szlovákia nem tesz eleget annak, hogy beépítse saját jogrendjébe a keddi brüsszeli döntés jogi következményeit, és ezzel úgymond önkéntesen kiteszi magát annak, hogy az unió kötelezettségszegési eljárást indítson az ország ellen. A szlovák kormányfő ezzel megerősítette egy nappal korábban tett hasonló kijelentését, amelyben a kötelezettségszegési eljárás felvállalásának lehetőségét helyezte kilátásba. Kifejtette: Szlovákia ellenállásának "nagy hozzáadott értéke" lesz, mert mint mondta, az nem csupán a migránsok elhelyezéséről szóló kvótákat, hanem az unió teljes további működését is érinti majd. "Nem engedhetjük meg, hogy Európa a többség a kisebbség ellen elv mentén működjön, mert akkor mindennek vége" - szögezte le.
13.27: Lengyel államfői hivatal: rossz dolog, hogy szétverték a visegrádi csoport egységét Rossz dolog, hogy az Európai Bizottság menekültelosztási tervéről tartott szavazáskor szétverték a visegrádi országcsoport egységét - jelentette ki Malgorzata Sadurska, a lengyel államfő hivatalának vezetője szerdán a Polsat News lengyel hírtelevízióban nyilatkozva. Sadurska, aki a májusban ellenzéki jelöltként megválasztott Andrzej Duda államfő egyik legközelebbi munkatársa, kifejtette: a visegrádi csoport tagjai eddig az egyes országok autonóm döntéshozataláért harcoltak. Emlékeztetett, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a szeptemberi krynicai nemzetközi gazdasági fórumon azt az álláspontot fejtette ki, miszerint Lengyelország nem egyezhet bele a kötelező menekültelosztási kvótába, "amelyet az Európai Unió rá akar kényszeríteni". Sadurska rámutatott, hogy az EU belügyminisztereinek keddi találkozóján a négy visegrádi ország közül három - Csehország, Szlovákia és Magyarország -, továbbá Románia a kvótarendszer ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Így a visegrádi országok többsége esetében nem lehet önkéntességről beszélni. A 300polityka.pl lengyel hírportál szerda délelőtt úgy értesült, hogy Andrzej Duda délutánra megbeszélésre hívta Teresa Piotrowska belügyminisztert, a találkozón a Lengyelország által elfogadott menekültelosztási terv részleteiről lesz szó.
13.21: Iohannis: Románia be tudja fogadni a neki szánt menekülteket Románia be tudja fogadni a neki szánt menekülteket, de továbbra is azon az állásponton van, hogy az Európai Bizottság által megszabott kötelező kvóták nem jelentenek megoldást a kialakult helyzetre - mutatott rá Klaus Iohannis román államfő szerdán. Iohannis szerint az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozásán - Románia, Magyarország, Csehország és Szlovákia ellenszavazata dacára, illetve Finnország tartózkodása mellett - elfogadott döntés végleges, azt már "sem megerősíteni, sem megváltoztatni" nem fogja az Európai Unió állam- és kormányfőinek szerda esti rendkívüli értekezlete. Sajnálatosnak nevezte, hogy egy ilyen döntést többségi szavazattal "erőltettek" át a tagországokkal való egyeztetés helyett, de hozzátette: Románia végrehajtja a határozat rá vonatkozó részét. Kifejtette: Románia nincs a menekültek befogadása ellen, szolidáris a nehéz helyzetbe került uniós tagállamokkal, de az Európai Tanácsban március óta következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy a menekültek szétosztása csak a tagországok önkéntes vállalása alapján történhet. A román államfő - aki két hete arról beszélt, hogy Románia nem képes az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban integrálni menedékkérőket - szerdai sajtóértekezletén megjegyezte: a Romániának szánt menekültek száma valójában "nem nagy", tekintettel arra, hogy nem egyszerre fognak érkezni, hanem egy-két év alatt kisebb csoportokban. A román média arról számolt be, hogy a keddi döntés alapján Olaszországból és Görögországból szétosztandó 66 ezer menekült közül Romániának 2475-öt kell befogadnia, vagyis a korábbi - 40 ezer menekült szétosztását célzó - szeptember 14-én kiszabott kvótával együtt Bukarestnek 4837 menedékkérőről kell gondoskodnia. Az utóbbi napok diplomáciai pengeváltására utaló újságírói kérdésre válaszolva Iohannis úgy vélte: mindkét fél részéről nagyobb önmérsékletre lett volna szükség a migránsválsággal és Magyarország kerítésépítési tervével kapcsolatos román-magyar vitában. "Az ilyen vitákkal semmit sem lehet megoldani, ellenkezőleg, bonyolítják a két ország közötti viszonyt. Az a párbeszéd, amely lezajlott, nem illeszkedett a megszokott diplomáciai keretek közé" - állapította meg a román államfő. Victor Ponta román kormányfő az utóbbi hetekben számos alkalommal éles szavakkal bírálta Magyarország bevándorlási politikáját, Európa szégyenének nevezve a budapesti döntéshozókat. A vádakat Szijjártó Péter minden alkalommal visszautasította. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a román kormányfő elveszítette önkontrollját, és egész Magyarországot megsértette. A román elnök önmérsékletre intő megjegyzése után néhány perccel Victor Ponta a kormányülés elején szerdán újabb Magyarországnak szánt éles megjegyzést tett. Mint mondta, kormánya megteszi a szükséges előkészületeket a kötelező menekültkvóták alkalmazására: "ez egy európai, nem pedig olyan idegengyűlölő és sovén hozzáállás, mint amilyet a szomszédjaink tanúsítanak".
13.10: Szijjártó: Magyarország és Szerbia egy cipőben jár Szerbia és Magyarország egy cipőben jár, hiszen ugyanaz a két európai uniós tagország, Görögország és Horvátország okoz jelentős nehézségeket a migrációs válsággal kapcsolatban mindkét országnak - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Zentán, miután megbeszélést folytatott Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel Zentán. Görögország azzal okoz problémát, hogy nem tudja megvédeni külső határait, Horvátország pedig azzal, hogy az európai jogszabályokra és szolidaritásra nyíltan fittyet hányva szállítja át Magyarországra bevándorlók ezres csoportjait, közben pedig ultimátumokat ad Szerbiának annak érdekében, hogy a szerbek is Magyarország felé vigyék a bevándorlókat - mondta a miniszter. Hozzátette: a szerb kormány eddig ezeknek az ultimátumoknak korrekt módon ellenállt, "és arról biztosított engem a miniszterelnök úr, hogy továbbra is ellen fognak állni az ilyen ultimátumoknak, és ők is elfogadhatatlannak tartják ezt a horvát viselkedést". "Méltatlan támadások érik Magyarországot a horvát miniszterelnök részéről. Itt lenne az ideje annak, hogy a horvát miniszterelnök a horvát választási kampányt Horvátországban vívja meg, és hagyjon minket ki ebből, mi nem kívánunk a horvát választási kampány részeivé, részeseivé válni" - fogalmazott Szijjártó Péter. Kiemelte, hogy Magyarországot amiatt érik támadások horvát oldalról, ahogyan a bevándorlási kérdést kezeli, "ehhez képest Horvátország bevándorlóellátó rendszere egy nap alatt összeomlott, és a horvátok bejelentették demonstratívan, hogy ők nem tartják be innentől kezdve az európai uniós szabályokat, és a szolidaritást sem, hanem regisztrálatlanul Magyarországra hordják a bevándorlókat". Szerbiának komoly gazdasági nehézséget okoz az, hogy Horvátország lezárta a Szerbia menti határán a legfontosabb átkelőt, "és azt csak akkor hajlandók újranyitni a horvátok, ha a szerbek Magyarországra hordják a bevándorlókat". "Ez nagyon cinikus és elfogadhatatlan magatartás a horvátok részéről" - húzta alá Szijjártó Péter.
13.10: Orbán: a magyar-horvát határon is lesz éles határzár
A migrációs válság kezelését célzó hatpontos javaslatcsomaggal érkezik az Európai Tanács szerda esti rendkívüli ülésére, Brüsszelbe Orbán Viktor miniszterelnök, aki bajorországi sajtótájékoztatóján a magyar-horvát határon is "éles határzárat" helyezett kilátásba. A kormányfő szerdán a Banz kolostorban (Kloster Banz) ismertette elképzeléseit, miután részt vett a német konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán, és megbeszélést folytatott Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a konzervatív CSU elnökével. A magyar miniszterelnök javaslatai között szerepel Görögország megnyerése arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Emellett kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Utóbbival kapcsolatban szorgalmazta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak.
Negyedik javaslata, hogy új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal (uniós) befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez három milliárd eurót jelent egyszázalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez - ismertette. Indítványozta továbbá kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy "Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot". Végül úgynevezett világkontingens, világkvóták létrehozására tett javaslatot - amit a jövő héten az ENSZ-ben is képviselni fog -, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe. Hatpontos javaslatcsomagjának célja - fogalmazott -, hogy bevigye a realitást az európai politikába. Orbán Viktor a tájékoztatón azt is mondta: az EU-nak és a Schengeni Egyezménynek köszönhetően ma a schengeni külső határnál lehet megvédeni Bajorország határait, és ezt ma a déli magyar határ jelenti. A miniszterelnök úgy fogalmazott, bizonyos nézőpontból ő "az egyik végvári kapitánya" a bajor miniszterelnöknek, így "kötelessége is volt eljönni és beszámolni a helyzetről". A most zajló migránsválság történelmi súlyban és történelmi távlatban határozhatja meg Európa jövőjét, és azt, hogy Európa hogyan válaszol a helyzetre, nagy mértékben meghatározza az, hogy milyen választ ad Németország - mondta, hozzátéve, hogy a német választ pedig a bajor álláspont befolyásolja nagyban. Kijelentette: a magyar kormány álláspontja szerint nem a schengeni szabályok felfüggesztése a helyes út. Nézete szerint lehetséges a jog által megszabott keretek közé terelni a jelenleg "a jogrenden kívül" zajló folyamatokat, és ő ehhez kér támogatást. Orbán Viktor kérdésre a magyar-horvát határon is "éles határzárat" helyezett kilátásba. "Ha az a jelentés érkezik, hogy képesek vagyunk érvényt szerezni a magyar jogszabályoknak és a fizikai határzárat a zöldhatáron életbe léptetni, és a belépni akarókat a kijelölt pontok felé vagyunk képesek irányítani, akkor el fogjuk rendelni az éles határzárat" - fejtette ki, hozzátéve, hogy e határzár után nem lesz lehetséges büntetőjogi következmények nélkül átlépni a zöldhatárt Horvátország és Magyarország között. Szavai szerint "függetlenül a horvátok fenyegetésétől és zsarolásától" ez bármelyik nap bármelyik órájában bekövetkezhet. A helyzetet nehezíti - tette hozzá -, hogy Horvátország bevallottan ezrével hordja a magyar határhoz azokat az embereket, akik nem akarnak regisztrálni, nem akarják elfogadni a hatóságokkal való együttműködés alapkövetelményét. Szólt arról is, hogy a magyar-szerb határon bevezetett határzárral töredékére esett vissza az illegális belépés Szerbiából. Magyarország képes a menekülteljárásokat még a határon, a schengeni övezetbe lépés előtt lefolytatni - mondta a miniszterelnök. "Nem jókedvünkből tesszük, amit teszünk, senki sem szeret végvárban szolgálatot teljesíteni. (...) De most Magyarországra az a történelmi szerep jutott, hogy meg kell védeni a külső határokat" - fejtette ki, jelezve: ha Magyarország ezt nem teszi meg, akkor a határok Ausztria és Magyarország vagy Németország és Ausztria közé "csúsznak". Elmondta, Magyarország a CSU által javasolt kontingens alapú - a menekültek származási országa szerint meghatározott számú menekült fogadására vonatkozó - megoldás kidolgozásában hajlandó részt venni. Egy másik kérdésre válaszolva arról is beszélt: Magyarország elfogadja Németország döntését, de elsősorban azt kéri Németországtól, az ne legyen Magyarországra nézve kötelező. "Ne legyen morális imperializmus" - fogalmazott. Miközben nem vitatja el Németországtól azt a jogot, hogy döntsön arról, mindenkit beenged-e vagy mindenkit elutasít, Magyarország nem szeretne egy tömeges bevándorlás hatására megváltozni - fejtette ki. Beszélt arról is: azzal szemben, aki fenyegeti és megsebesíti a magyar rendőröket, nincs részvéte, azokkal szemben viszont, akiket becsaptak, mert azt ígérték nekik, hogy pénzért bejuttatják őket az EU területére, vagy mert azt ígérték nekik, hogy szívesen látják őket és most mégis kitoloncolják őket, igen. Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen az arra rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol az ellehetetlenült, és amíg ez nem lehetséges, addig védelmet adni nekik. "Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, úgy kezeljük a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük" - fogalmazott a miniszterelnök.
13.05: Horvátországban átirányították a személyforgalmat Bajakovóról Tovarnikra
A horvát hatóságok a szerb-horvát Bajakovo-Batrovci határátkelőről a Sid-Tovarnik határátkelőre irányították át a személyforgalmat az előbbin kialakult rendkívüli állapotok miatt - jelentette az N1 horvát hírcsatorna szerdán. A horvát hatóságok még hétfőn határzárat rendeltek el a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, majd kedden ezt részlegesen feloldották, de csak a romlandó árut szállító járműveket engedték át. A szerb kamionsofőröknek ez nem tetszett, és ezért tiltakozásba kezdtek, azóta is akadályozva a forgalmat. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a határzár feloldására. Amennyiben addig nem születik megállapodás Zágrábbal a határnyitásról, Belgrád válaszlépéseket helyezett kilátásba. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter szerdán az N1 horvát hírcsatorna reggeli élő adásában azt mondta, hogy akkor nyitják meg a határt a teljes forgalom előtt, ha Szerbia a magyar-szerb határra, Horgosra viszi az illegális bevándorlókat. Horvátország múlt csütörtökön a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére Szerbia felől folyamatosan érkeznek Horvátországba a zöldhatáron át az illegális bevándorlók. A horvát belügyminisztérium adatai szerint szerda reggel kilenc óráig 44 ezer migráns érkezett Horvátországba, ezen belül csak keddre virradó éjjel 8750-en lépték át a határt.
Brüsszel csaknem 20 tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárást Csaknem 20 európai uniós tagállam, többek között Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást szerdán az Európai Bizottság, mert nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt. Brüsszel tájékoztatása szerint emellett a bizottság úgynevezett adminisztratív levelet is küldött Ciprusnak, Németországnak, Görögországnak, Magyarországnak és Olaszországnak augusztus végén. Ez egyelőre nem jelenti kötelezettségszegési eljárás megindítását, viszont jelzi, Brüsszel tájékoztatást vár arról, hogy az öt említett ország, köztük Magyarország hogyan alkalmazza a közös ujjlenyomat-nyilvántartó rendszert szabályozó úgynevezett EURODAC-irányelvet.
12.43: Csehország nem fog fellebbezni a kötelező kvótarendszer ellen Csehország nem fog fellebbezni az Európai Unió által a menekültek elosztására jóváhagyott kvótarendszer ellen - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán. "Habár nekem nem tetszik a kvóták használata, nem értek velük egyet, és ellenük is szavaztam, Európának nem szabad szétesnie a migránsválság miatt" - közölte Sobotka. Hozzátette, nem akarja tovább élezni a feszültséget azzal, hogy bíróságra vigye az ügyet. "Csak egy bizonyos pontig lehet feszíteni a húrt, utána elszakad" - mondta. Lubomír Zaorálek külügyminiszter szerdán a cseh parlament felsőházában ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy Csehország elfogadja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az európai uniós belügyminiszteri megállapodás rótt ki rá. A miniszter arról konkrétan nem szólt, hogy ez az álláspont vonatkozik-e a menekültkvótákra is, amelyeket Csehország eddig határozottan elutasított. Sem az EU, sem Csehország nem tud korlátlan számú menekültet befogadni - hívta fel a figyelmet Zaorálek, megjegyezve: a kvóták szankciók terhe alatt kötelezővé tehetik Csehország számára akár több tízezer menekült befogadását is. "Mi azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai megállapodásból számunkra következnek, elfogadjuk, ebben senkinek sem kellene kételkednie" - mondta a cseh külügyminiszter a szenátoroknak. Zaorálek szerint a keddi belügyminiszteri döntésnek több része van, ezért nem helyes azt leegyszerűsítve cseh vereségként értékelni. A cseh kormány szerdai ülésén foglalkozik az üggyel, és előreláthatólag megfogalmaznak egy álláspontot a belügyminiszteri döntéssel kapcsolatban.
12.01: Hollik: ellentétes a magyar fiatalok érdekeivel az illegális migráció
Ellentétes a magyar fiatalok érdekeivel az illegális bevándorlás - mondta Hollik István, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Hollik István, aki hétfőn tette le parlamenti esküjét és Papcsák Ferenc fideszes képviselő mandátumát kapta meg, kifejtette: európai szintű probléma a fiatalok munkanélkülisége, és a fiatalok munkához jutását nem segíti ez a jelenség. A gazdasági bevándorlás nemhogy orvosolni tudja ezt a helyzetet, hanem további élezi az ellentéteket - mutatott rá a kormánypárti politikus, aki szerint az illegális bevándorlás nem erősíti, hanem még inkább gyengíti Európát. Hollik István elsődleges célja a magyar fiatalok érdekeinek képviselete Országgyűlésben. Olyan országot szeretnének építeni, melyben minden magyar fiatal biztonságot és lehetőségeket nyújtó otthonra találhat - fogalmazott, kiemelve: Magyarország csak úgy lehet sikeres, ha a fiatalok is megtalálják számításukat. Felidézte, a munkahelyvédelmi akcióterv elindítását, amely ösztönzi a munkáltatókat, hogy fiatalokat alkalmazzanak, majd kitért az Első Munkahely Garancia programra és a Földet a Gazdáknak programra is. Kevés olyan statisztikai adat van, amelyben Magyarország jobban áll, mint az unió átlaga, de a fiatalok munkanélküliség terén ez a helyzet, bár még van tennivaló - mutatott rá a KDNP-s politikus. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: Hollik Istvánt eddigi munkája a Fidesz kommunikációs csapatához kötötte, ez részben megmarad a jövőben is, s emellett a szövetség üzenetét fogja tolmácsolni "KDNP-s hangszerelésben". A KDNP-nek vannak saját kezdeményezései is, ezek képviseletében is részt vesz majd az új képviselő, aki alapvetően ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A frakcióvezető a családi csődvédelemmel összefüggő hírekről szólva rámutatott: a jó végrehajtás a bankoknál kezdődik, ennek érdekeltsége azonban mérsékelt. Már érkezett panasz hozzájuk ezzel összefüggésben - mondta, és hozzátette: reméli a valóban rászoruló családoknak a bankok meg fogják adni a segítséget.
11.47: Németországban csökkent Angela Merkel népszerűsége Németországban egy hét alatt három százalékponttal csökkent, és ezzel idei mélypontjára süllyedt Angela Merkel kancellár népszerűségi mutatója egy szerdán ismertetett felmérés alapján, amelynek készítői szerint a fejlemény összefüggésben áll a menekültválsággal. A Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a konzervatív CDU/CSU pártszövetség választói támogatottsága 40 százalékos, ami 1 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábbihoz képest. A visszaesés annak az éles bírálatnak tulajdonítható, amellyel Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke illette a testvérpárt CDU-elnöke, Angela Merkel kancellár menekültpolitikáját - mondta Manfred Güllner, a Forsa igazgatója, rámutatva, hogy a választók a számukra érthetetlen megosztottság miatt "büntetik" az uniópártokat. A menekültválság a pártpreferenciákat nem befolyásolta számottevően, Angela Merkel személyes támogatottsága viszont jelentékenyen csökkent. Arra a kérdésre, kire szavaznának, ha közvetlen választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót, a reprezentatív felmérésben megkérdezettek 49 százalék jelölte meg Angela Merkelt, míg egy héttel korábban még 52 százalék volt ez az arány. A CDU-szavazók körében 89 százalékos Angela Merkel támogatottsága, a bajor testvérpárt táborában viszont jóval alacsonyabb, 74 százalékos. Ugyanakkor továbbra sincs a színtéren olyan szereplő, akinek személyes támogatottsága akár csak megközelítené Angela Merkelét az úgynevezett kancellári preferencia vonatkozásában. Ezt jelzi, hogy a németek csupán 13 százaléka választaná meg kancellárnak Sigmar Gabrielt, a CDU/CSU utáni második legnagyobb politikai erő, a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőjét, vagyis Merkel előnye a gyengüléssel is még 36 százalékpontos. Az SPD-re a választók 24 százaléka szavazna, ha most vasárnap lenne a parlamenti (Bundestag) választás, ami nem jelent változást az egy héttel korábbihoz képest. Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek támogatottsága sem változott, mindkét párt 10 százalékon áll. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, a liberális FDP támogatottsága 1 százalékponttal 5 százalékra emelkedett, az euroszkeptikus - széles körben jobboldali populistaként jellemzett - AfD támogatottsága változatlanul 4 százalék. A többi parlamenten kívüli pártra összesen a választók 7 százaléka szavazna. A bizonytalanok és nemszavazók aránya 29 százalékos. A Forsa a Stern hírmagazin és az RTL kereskedelmi televízió megbízásából hetente elvégzett, stern-RTL-Wahltrend című felmérésének aktuális adatfelvétele során 2501 embert kérdezett meg szeptember 14. és 18. között.
11.18: Nem csökken a Horvátországba érkező migránsok száma
A horvátországi, opatovaci ideiglenes sátortáborba továbbra is főleg Bapska körzetéből érkeznek az illegális határsértők, Tovarnikról már sokkal kevesebben jönnek - közölte a horvát sajtó szerdán. A rendőrség szerint a migránsok állandó összeköttetésben állnak egymással, és mobiltelefonon kommunikálnak. Ezért arról, hogy mi történik Horvátországban, hol kell átlépni a határt és egyéb gyakorlati információkról már azok az illegális bevándorlók is értesültek, akik még Macedóniában vannak. Az M1 Opatovacon tartózkodó tudósítója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy szakadatlanul érkeznek az átmeneti táborba, és már több ezren vannak a migránsok, akiket a horvát hatóságok városi buszokkal szállítanak oda. Elmondása szerint mintegy háromezren várnak arra, hogy bejussanak az befogadóállomásra, amely előtt hatalmas a szemét. Az újságírókat továbbra sem engedik be a sátortábor területére, ahol civil önkéntesek elmondása szerint rend és nyugalom van, de már nincs több hely. A legfrissebb adatok szerint 39 ezer illegális bevándorló érkezett múlt szerda óta Horvátországba, és 32 ezren hagyták el az országot. Eközben továbbra is rendkívüli állapotok uralkodnak a Bajakovo-Batrovci határátkelőn, ahol a horvátok két nappal ezelőtt határzárat rendeltek el a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt - tudatta az N1 horvát hírcsatorna szerdán. Miután kedden a horvát hatóságok részlegesen megnyitották az határátkelőt, de csak a romlandó árut szállító járműveket engedték át, a kamionsofőrök tiltakozásba kezdtek, akadályozva a forgalmat. Horvátország múlt csütörtökön a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére Szerbia felől folyamatosan érkeznek Horvátországba a zöldhatáron át az illegális bevándorlók.
10.41: Szlovénia Olaszország segítségét kérte a migráció kezelésében Szlovénia Olaszország segítségét kérte a migráció kezelésében, attól tartva, hogy a Balkán-félszigeten keresztül érkező migránsok további feszültséget teremthetnek a térségben - adta hírül szerdán a La Stampa című olasz napilap. Az Olaszország és Szlovénia közötti együttműködésről Sergio Mattarella olasz államfő és szlovén kollégája, Borut Pahor egyeztetett egymással Németországban, az úgynevezett Arraiolos-csoport találkozójának keretében. A La Stampa értesülései szerint Szlovénia "SOS-jelzést" adott le Olaszországnak, segítséget kérve a migráció kezelésében. Szlovénia attól tart, hogy a tömeges bevándorlás útvonala Szlovénia irányába fordul, és a migránsok az országon keresztül Itália felé indulnak el. Szlovénia arra számít, hogy Olaszország segítséget nyújt a szlovén-olasz határtérség biztonságának fenntartásában. Az olasz napilap azt írta, a ljubljanai kormány azt sem zárja ki, hogy a migránsáradat okozta feszültség a térségben újjáéleszti az etnikai konfliktusokat. A Szlovéniával határos, északkelet-olaszországi Friuli Venezia Giulia tartományban is felkészültek már arra, hogy a bevándorlók áradata ismét irányt változtat, és Itália felé indul el, ez alkalommal nem Ausztrián, hanem Szlovénián keresztül. Az olasz-szlovén határtól nincsenek messze Horvátország határai sem.
10.39: Mintegy ötszáz migráns érkezett buszokkal Letenyére
Tíz autóbusszal mintegy 500 illegális bevándorlót szállítottak a horvát hatóságok szerda délelőtt a Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelőre - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen. A zágrábi, varasdi és csáktornyai rendszámú buszok a sofőrök elmondása szerint Opatovacból, az ottani menekülttáborból jöttek Letenyére. A mintegy 500 migráns között nemcsak férfiak, de nagyon sok gyerek és asszony is volt, egy fiút a mentők a helyszínen el is láttak rosszullét miatt. Letenyére a legutóbb vasárnap érkeztek illegális bevándorlókkal teli buszok. Az érkezőket a korábbi napok forgatókönyve szerint egyesével szállítják át magyar buszokra, majd miután felsorakoztak, egyszerre indítják el őket valamelyik magyarországi regisztrációs pontra. Letenyén a Magyar Vöröskereszt munkatársai vízzel és élelemmel is ellátják a buszokon utazókat, akik nyugodtan viselik a várakozást és az intézkedéseket. Átszállásuk közben arab nyelvű tolmács is segít, illetve a rendőrök mindenkit kikérdeznek származási helyükről. Ahogy a válaszokból hallani, a migránsok között nagyon sok szíriai, afgán, pakisztáni van, de Koszovóból és Afrikából érkezettek is akadnak köztük. A változatlanul erős rendőri jelenlét mellett a honvédség katonái is a helyszínen vannak. A letenyei közúti és autópálya-átkelőn mindezek mellett a járműforgalom teljesen zavartalan.
10.27: Szerb embercsempészt fogtak el Mórahalomnál A Szegedi Határrendészeti Kirendeltség járőrei szeptember 22-én 22 órakor Mórahalom külterületén állítottak meg egy osztrák honosságú Fiat Ducatot, amit egy 36 éves szerb férfi vezetett. A rendőrök a jármű átvizsgálása során 17 szír állampolgárt találtak a raktérben összezsúfolódva, akik magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták igazolni. Az illegális bevándorlók elmondták, hogy fejenként 600 eurót fizettek a sofőrnek, hogy Bécsbe szállítsa őket. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya a szerb sofőrt embercsempészés bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette és gyorsított eljárás keretében bíróság elé állítja. Az illegális bevándorlókkal szemben idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.
09.32: Manfred Weber: félő, hogy több kerítésre lesz szükség A nemzetközi migrációs áramlatok miatt félő, hogy több kerítésre lesz szükség a határokon - mondta egy szerdai lapinterjúban Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője. A bajor konzervatív CSU politikusa a Passauer Neue Presse című lapban megjelent interjúban elmondta: Németország rendkívüli erőfeszítésekre képes az üldözöttekért, ami "keresztényi kötelesség" is a háború és terror elől menekülő emberekkel szemben, de ez a képesség csak "korlátozott ideig" tartható fenn, és nem válhat tartóssá, hogy évi 800 ezer, vagy akár egymillió menekült érkezik az országba. Hozzátette: Európa nem tud befogadni mindenkit a menekült sorsa jutott emberek 60 milliós tömegből. Az pedig tarthatatlan, hogy menekültek százezrei vonulnak keresztül-kasul Európában teljesen ellenőrizetlenül. Egyes uniós tagországok "egyszerűen nem teszik a dolgukat", vagyis nem biztosítják és ellenőrzik uniós külső határukat - mondta. Sokkal jobban, hatékonyabban kell biztosítani a külső határt, "igazi európai határvédelemre" van szükség, és "Európának kell átvennie az irányítást", ha uniós tagállamok nem tudnak gondoskodni külső határaikról - mondta Manfred Weber. "Attól tartok, hogy több kerítésre is szükség lesz" a nemzetközi migrációs folyamatok miatt - emelte ki az EP frakcióvezetője. A CSU bajorországi tanácskozásán szerdán vendégeskedő Orbán Viktor miniszterelnökkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban elmondta: Magyarország közvetlen környezetében is sokan fogalmaznak meg bírálatokat, de "megoldással nem szolgálnak", Bajorországban pedig lehet érezni, mennyire fontos Magyarország tevékenysége. Megjegyezte, hogy megoldásokat csak egymással együttműködve, nem pedig egymás ellen dolgozva lehet találni, és hangsúlyozta: Orbán Viktor "nagyrészt egyszerűen megteszi, amit a dublini és schengeni szabályok megkövetelnek, szemben például Görögországgal", és ezért fenn kell tartani vele a párbeszédet. Ugyanakkor "arra is emlékeztetem őt beszélgetéseinken, hogy emberségesen kell bánnia a menekültekkel" - mondta Manfred Weber.
09.30: ORFK: kedden több mint 5 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök
Több mint ötezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök kedden, ebből 291 a magyar-szerb határszakaszon, 4823 a magyar-horvát határszakaszon lépett be illegálisan az országba - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Gál Kristóf hozzátette: kedd éjféltől szerda reggel 6 óráig a magyar-szerb határszakaszon 4, a horvát-magyar határszakaszon 4506 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök. Az éves összesítés szerint szerda reggel 6 óráig Magyarország területére 237 536 illegális bevándorló érkezett, ebből a magyar-szerb szakaszon 202 185 személy, a magyar-horvát szakaszon pedig 34 782 emberrel szemben intézkedtek. A rendőrség 189 személlyel szemben indított büntetőeljárást a határzárral kapcsolatos bűncselekmény miatt. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgató-helyettese a műsorban elmondta: a Baranya megyei Beremenden péntek este 6 órától működik a bevándorlási hivatal kihelyezett egysége a határátkelőpontnál. Itt lehetősége van az országba illegálisan érkezőknek a menedékjogi kérelmüket előterjeszteni, de péntek óta senki nem fordult ilyen kéréssel a hivatalhoz Beremenden. A többi tranzitzónában voltak ilyen kérelmek, összesen 470 ilyen kérelmet regisztráltak Röszkén és Tompán a BÁH munkatársai. Hozzátette: kedden 24 óra alatt 210 menedékjogi kérelmet regisztráltak, egész évben pedig 174 158 menedékjogi kérelem érkezett a hivatal menekültügyi hatósághoz. A befogadó intézményekben körülbelül 800-an tartózkodnak.
09.05: Kilenc eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt Kilenc újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt kedden - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a vádirat szerint a migránsok közül hét ember Kelebiánál, egy-egy pedig Ásotthalomnál, illetve Mórahalomnál lépett Magyarország területére. Utóbbiak a már mások által megrongált kerítésen keresztül lépték át illegálisan a határt, míg Kelebiánál a kerítés alatt vagy felett átbújva, átmászva jutottak be. A vádlottak közül négy-négy afgán és szír, egy pedig pakisztáni állampolgárnak vallotta magát. Valamennyi vádlott őrizetbe került, és elismerte a bűncselekmény elkövetését. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészég 157 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.
08.31: Palkovics: egyetemisták is segítenek a humanitárius munkában
Egyetemisták is részt vesznek az illegális bevándorlókat segítő humanitárius munkában - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az M1 aktuális csatornának szerdán. Az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem klinikáin látták el a betegeket, a hallgatók közt olyan külföldiek is segítettek, akik a bevándorlók kultúráját, nyelvét is ismerik - közölte. Felidézte: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája egy hete ajánlotta fel, hogy egyetemistákból álló szakcsoportok vennének részt a humanitárius munkában, ennek szervezése meg is kezdődött. A tudományegyetemek bevonásának hosszabb távú hatása is van: a bevándorlás problémakörének kutatását is elősegíti - Palkovics László.
01.38: A kamionosok lezárták a határátkelőt, Milanovic szerint nevetségesek Belgrád fenyegetései
A második napja veszteglő kamionosok teljesen, mindkét irányban lezárták teherautóikkal kedden késő este a Belgrádot Zágrábbal összekötő főúton fekvő Bajakovo-Batrovci határátkelőhelyet, tiltakozva amiatt, hogy a horvát hatóságok csak részlegesen nyitották meg a két napja lezárt határátkelőt - jelentette a szerb média.
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök közben kedd esti nyilatkozatában nevetségesnek nevezte azt, hogy Belgrád válaszlépésekkel fenyegette meg Zágrábot az intézkedés miatt. Horvátország hétfő éjféltől leállította a Belgrádot Zágrábbal összekötő E70-es úton fekvő, Batrovci-Bajakovo átkelőn a Horvátországba irányuló teherforgalmat, ami miatt keddre 12 kilométeres sor alakult ki. Kedd délután Horvátország feloldotta a határzárat, de csak a romlandó árut szállító kamionok előtt. A B92 szerbiai rádió-televízió híradása szerint az átkelőnél veszteglő kamionosok késő este teljesen lezárták a határátkelőhelyet, tiltakozva amiatt, hogy Horvátország csak részlegesen oldotta fel a határzárat. Teherautóikkal állták el az országutat mindkét irányban, ezért teljesen szünetel a közúti forgalom. A szerb miniszterelnök szerda éjfélig adott időt horvát kollégájának arra, hogy feloldja a határzárat, ellenkező esetben - mint mondta - Szerbia jogi, politikai és gazdasági ellenlépéseket foganatosít. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kedd este arra figyelmeztette Belgrádot, hogy nem tud olyan, Horvátország elleni válaszintézkedéseket tenni, amelyek nem irányulnának egyben az EU ellen is. Horvátország ugyanolyan, mint Franciaország, Németország, vagy Ausztria. Ha Szerbia intézkedéseket tenne, az egész EU ellen tenné őket, és ez nevetséges. Ezt nem azért mondom, hogy bárkit is provokáljak. Olyan emberek közé tartozom Horvátországban, akiknek magas a toleranciaszintjük Szerbia tekintetében, de rendnek kell lennie" - mondta Milanovic újságíróknak nyilatkozva a horvát nemzeti színházban egy film bemutatóján. Az N1 televízió szerint Milanovic bírálta szerb kollégáját amiatt, hogy a Macedónia felől Szerbiába érkező migránsok felügyelet nélkül kószálnak az országában, és egyesek hasznot húznak ebből. "Minálunk másképp van, az állam gondoskodik róluk (a migránsokról)" - mondta Milanovic. A horvát miniszterelnök hozzátette: felajánlotta Szerbiának, hogy országa akár ötven vagy száz buszt bocsátana rendelkezésére, hogy déli határáról egyenesen a magyar határon fekvő Horgosra szállítsák a migránsokat.
23.57: Ponta: az Európai Tanács még felülbírálhatja a belügyminiszterek döntését Az Európai Unió állam- és kormányfői szerdai rendkívüli ülésükön még felülbírálhatják a belügyminiszterek keddi döntését a menekültek kötelező kvóták alapján megvalósítandó elosztásáról - állította Victor Ponta román kormányfő kedden. Románia - Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával együtt - a kötelező kvóták ellen szavazott a belügyminiszterek keddi tanácskozásán, de a többi uniós tagállam támogatásával (Finnország tartózkodása mellett) összejött a döntéshez szükséges minősített többség. Ponta egy kedd esti televízióműsorban azzal hárította el az állásfoglalást a Romániára nézve is kötelező érvényű döntést illetően, hogy az még változhat. Kifejezte reményét, hogy szerdán "egyes dolgokról még lehet tárgyalni" az Európai Tanácsban, mert a "legfontosabb döntéseket" ott hozzák. A román média arról számolt be, hogy a keddi döntés alapján Olaszországból és Görögországból szétosztandó 66 ezer menekült közül Romániának 2475-öt kell befogadnia, vagyis a korábbi - 40 ezer menekült szétosztását célzó - szeptember 14-én kiszabott kvótával együtt Bukarestnek 4.837 menedékkérőről kell gondoskodnia. A műsorvezető kérdésére, hogy van-e Romániának pénze a tervezettnél több menekült befogadására, Ponta kifejtette, hogy ez nem pénzkérdés, hanem logisztikai és beilleszkedési probléma. "Nem azért fogadjuk ezeket az embereket, hogy bezárjuk őket valahova: meg kell próbálnunk normális életet biztosítani számukra, amíg visszatérhetnek a hazájukba, de ebben nincs olyan tapasztalatunk, mint Amerikának vagy Franciaországnak" - magyarázta aggályait a román kormányfő. A román Legfelső Védelmi Tanács múlt heti ülése után Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy Románia a kötelező befogadási kvóták ellen fog szavazni az uniós belügyminiszterek tanácskozásán, de figyelmeztette honfitársait, hogy a kvótarendszer ellenzői kisebbségben maradhatnak. Iohannis múlt heti nyilatkozatával már megelőlegezte: az Európai Unió arra kötelezheti Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket. Ebben az esetben Bukarest uniós alapok felhasználásával tervezi a helyek számának bővítését a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy "szélsőséges esetben" akár újabbakat is építhet - jelezte múlt héten a román államfő.
21.27: Megérkezett Nagy-Britanniába a brit kormány által befogadott szírek első csoportja Megérkezett Nagy-Britanniába a brit kormány által befogadott szíriai menekültek első csoportja - közölte kedd este a brit belügyminisztérium. A tárca nem részletezte, hogy pontosan hány menekült érkezett, és azt sem, hogy hol helyezték el őket. A belügyminisztérium szerint a befogadott szíriaiak elszállásolásban, egészségügyi ellátásban és oktatásban részesülnek, és érkezésük után azonnal munkát is vállalhatnak. David Cameron brit miniszterelnök két hete jelentette be a londoni alsóházban, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába. London ugyanakkor nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós programban, hanem közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból telepít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem. Cameron szerint ennek az a célja, hogy a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton jussanak el Nagy-Britanniába, és ne kelljen segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra. A brit kormányfő a programot ismertetve kiemelte: London az ENSZ menekültügyi főbiztosságának eljárásrendjét alkalmazva választja ki az áttelepítendő menekülteket. A kiválasztási eljárás során előnyben részesülnek a maradandó háborús sérülést szenvedett gyermekek, kínvallatáson átesett férfiak, és olyan nők, akiket szexuális erőszak ért. A befogadott menekülteknek érkezésük után a brit kormány öt évre szóló, úgynevezett humanitárius védelmi státust nyújtó vízumot állít ki. A brit szabályok szerint az ilyen típusú tartózkodási engedélyt rendszerint azoknak a menekülteknek adják, akik nem feltétlenül jogosultak politikai menedékjogra Nagy-Britanniában, de visszatérésük hazájukba súlyos veszélynek tenné ki őket. Az ilyen vízum tulajdonosai munkát vállalhatnak, és ha az öt év lejártával is Nagy-Britanniában tartózkodnak, kérhetik állandó letelepedésük engedélyezését. Londont számos bírálat érte, amiért nem fogad be még több szíriai menekültet, és azért is, mert nem vesz részt a már Európában tartózkodók elosztásában. A brit kormány - Cameron által többször hangoztatott - hivatalos álláspontja szerint azonban a szíriai nép és Európa közös érdeke annak biztosítása, hogy a menekültek közül a lehető legtöbben a Szíriával szomszédos országokban, a menekülttáborokban maradhassanak, és onnan térhessenek haza, amikor az lehetségessé válik. Nagy-Britannia e meggondolásból állt az élére a menekülttáborok fenntartásának finanszírozását, valamint az e táboroknak otthont nyújtó országok, főleg Libanon és Jordánia megsegítését célzó erőfeszítésnek. A brit kormány a minap 100 millió fonttal több mint egymilliárd fontra (430 milliárd forintra) emelte a szíriai konfliktus következményeitől szenvedők megsegítésére szánt segélyt. E segélyprogram a legnagyobb, amelyet Nagy-Britannia humanitárius válsághelyzetekben valaha is összeállított.
21.24: Olasz belügyminiszter: Olaszország elérte, amit akart A római kormány elégedettségét hangsúlyozta Angelino Alfano olasz belügyminiszter kedden, miután az Európai Unió belügyminiszterei megszavazták 120 ezer további menekült elosztását a tagállamok között - jelentette az Ansa olasz hírügynökség. Angelino Alfano kijelentette: Olaszország elérte, amit akart. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a bevándorlók elosztását célzó kvótarendszer kétéves késéssel lép életbe. Alfano arra emlékeztetett, hogy Olaszország ezt már 2013 októberében szorgalmazta, amikor a dél-olasz Lampedusa szigeténél 366 bevándorló veszett a tengerbe. Az olasz belügyminiszter hozzátette, hogy az Olaszországnak szánt kvótát, vagyis mintegy 40 ezer bevándorlót a következő hónapokban helyezik át az EU más tagállamaiba. Ezzel egy időben működésbe léptetik az olaszországi regisztrációs központokat (hot spot) is. Ahhoz azonban, hogy az EU hatékony választ tudjon adni a migrációra, működőképes európai visszatoloncolási politikára is szükség van, ennek hiányában ugyanis "egy év múlva ismét a jelenlegi helyzetben találjuk magunkat" - nyilatkozta Angelino Alfano.
21.19: Horvát külügyminiszter: a terepen teljes a magyar-horvát együttműködés Ahogy Magyarország kormányzati szinten kommunikál, valóban szokatlan diplomáciai körökben, amit viszont a terepen tesz, az teljes együttműködés - közölte Vesna Pusic horvát külügyminiszter kedden a Nova TV-nek adott interjújában. A tárcavezető a két ország, Horvátország és Magyarország diplomáciai viszonyára utaló műsorvezetői kérdésre válaszolt. Horvátországnak Magyarországgal az INA horvát olajtársaság miatt eddig sem volt felhőtlen a viszonya és ezt még tetézte a most kialakult helyzet - mondta Pusic. A migránsválságot illetően azonban a külügyminiszter úgy véli, a két ország között a terepen, a gyakorlatban teljes az együttműködés. "Átveszik tőlünk ezeket az embereket, autóbuszokra teszik őket és tovább szállítják" - mondta. "Nem regisztrálják őket, mert ezt nem is tudják megtenni a migránsok nagy száma miatt, de együttműködnek, ami valóban kicsit szokatlan helyzet" - tette hozzá. A külügyminiszter szerint a magyar megszólalások hangneme inkább a saját, hazai közönségnek szól, a országban működő radikális pártok miatt.
Kamionosok tiltakozásul lezártak egy határátkelőt Szerbia és Horvátország között - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=573195
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 22.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024