Durva horvát határsértés, közben épül a kerítés második szakasza - Röszkén nyugalmas volt a péntek + FOTÓK
2015. szeptember 18., péntek
Hosszú hónapok után talán végre fellélegezhet kicsit Csongrád megye déli része, miután a fizikai és a jogi határzár működésbe lépése átszorította a migránsokat a szerb-horvát, illetve a horvát-magyar határ környékére. Kósza csoportok azonban így is átjutnak a kerítésen, csütörtökön például egy nagyjából 70 fő közeli, csupa férfiakból álló menetet tartóztatott fel a rendőrség Ásotthalom közelében.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
22.10: Mintegy 40 horvát busz érkezett Letenyére tele migránsokkal
Mintegy negyven, migránsokkal teli horvát autóbusz sorakozott fel péntek este kilenc óra után a Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya határátkelőnél, ahol több tucatnyi rendőr, illetve magyar buszok is várakoznak - tapasztalta a határátkelőnél az MTI tudósítója. A Horvátország irányából Magyarország felé sorakozó buszok kivétel nélkül zágrábi rendszámúak, jó néhányon a horvát főváros közlekedési vállalatának rövidítése, a ZET is jól olvasható. A buszok tele vannak illegális bevándorlókkal - többségében férfiakkal -, akikre a magyar oldalon öt-hat autóbusz vár. A határátkelő forgalma ennek ellenére zavartalan, mindkét irányba folyamatos az átkelés, csupán a magyar határig hozott külföldiek nem hagyhatják el a buszokat. Azt látni, hogy a magyar rendőrök irányításával szállítják át egy-egy magyar járműre a migránsokat, de azt nem közölték, hogy a buszokkal hova viszik őket.
21.45: Balog Zoltán: Magyarországnak kötelessége a határok és az ország biztonságának védelme
Az államnak megvannak a kötelességei, amelyeket az alkotmány rögzít, és ennek alapján Magyarországnak kötelessége a határok és az ország biztonságának védelme - mondta
Balog Zoltán
, az emberi erőforrások minisztere az ATV Szabad szemmel című pénteki műsorában. A tárcavezető kifejtette: az elmúlt hetekben a civil és segélyszervezetek minden tőlük telhetőt megtettek a nagyon súlyos krízishelyzetben, amikor humanitárius katasztrófa fenyegetett Magyarországon, és jól együttműködtek a rendőrséggel. De a helyzet a biztonság szempontjából fenntarthatatlan volt, ezért volt szükség a kerítésre - magyarázta. Közölte: ugyanakkor "a kerítésen vannak kapuk", és akik ezeken keresztül jönnek, tisztességes eljárásban részesülnek. Balog Zoltán a napokban bevezetetett új jogszabályokkal kapcsolatban kijelentette: még csak néhány napja működik a rendszer, meg kell várni, hogy milyen tanulságai vannak. Emlékeztetett: Magyarországot az elmúlt években sok esetben érte olyan vád, hogy megsért bizonyos nemzetközi és európai uniós rendelkezéseket, szerződéseket, ezeket az eseteket mind kivizsgálták, egy-két olyan eset valóban volt, ahol "nem túl lényeges pontokon" ütközött a nemzetközi jogszabályokkal a magyar szabályozás, és ezeket a magyar Országgyűlés mind korrigálta. Megvannak azok a nemzetközi szervezetek, amelyek adott esetben felülvizsgálhatják a magyar rendelkezéseket - mondta. Hozzátette: ugyanakkor nagyon komoly egyeztetéseket folytattak, hogy korrekt és tisztességes szabályokat hozzanak, bár "elismerem, hogy szigorú szabályokat hoztunk". A miniszter megjegyezte: mindazonáltal érdemes arról is beszélni, hogy mit jelent Magyarországnak az a kihívás, amelyet "az elmúlt fél évben kétszázezer embernek a rohama" hozott. Balog Zoltán kijelentette: ki kell vizsgálni, hogy mi történt Röszkén, de bízik benne, hogy "a magyar rendőrség legalább annyira jogszerűen teljesíti ezután is a feladatait, ahogy eddig". Arra is kitért, hogy "a törvényszegést nem lehet befogadással honorálni", azokat lehet befogadni, akik erre valóban úgy szorulnak rá, ahogyan azt előírja a nemzetközi jog. A miniszter arról is beszélt, hogy az elmúlt években több ezer keleti keresztényt fogadtak be. Ők nem jelentenek veszélyt Magyarországnak, de az ő életük veszélyben volt, ezért "komoly nemzetbiztonsági vizsgálat után" lehetőséget adtak nekik, hogy Magyarországon tartózkodjanak - mondta.
21.40: Csendes volt a nap Horgosnál A hírek hiánya mellett friss galériánk is bizonyítja: elérte célját a fizikai és jogi határzár, alig lézeng valaki a Csongrád megyei határszakasznál. Nem úgy máshol...
21.35: A horvát oldalon segíti a menekülteket a máltai szeretetszolgálat
Beremendnél, a határ horvát oldalán segítenek a menekültek ellátásában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai péntek késő délutántól - közölte a szervezet az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a karitatív szervezet napközben még a horvátországi Pélmonostorhoz vitt ivóvizet, kekszet, szendvicset, gyümölcsöt és tisztálkodószereket, majd amikor az ott összegyűlt menekülteket buszokra szállították, a máltaiak a beremendi átkelőig követték őket. Beremendtől magyar buszok viszik tovább az embereket, akik a várakozás ideje alatt a szeretetszolgálattól kaphatnak segítséget. Közölték, hogy a szervezet mindaddig a horvát határnál marad, amíg munkájára szükség lesz. Tudatták azt is, hogy a Somogy megyei Gyékényesnél gyalogosan Magyarországra érkező több száz menekült nagy része továbbindult Nagykanizsa felé, a gyermekes családok viszont a községben maradtak, este őket keresik fel a szeretetszolgálat kadarkúti intézményének munkatársai, hogy a legszükségesebb segítséget megadják nekik.
21.35: Győri Enikő: Európa tanulhat abból, ahogy Spanyolország déli határait védi Európa tanulhat abból, ahogy Spanyolország déli határait védi - mondta Magyarország madridi nagykövete az MTI-nek pénteken, miután látogatást tett Ceutában, az észak-afrikai spanyol enklávéban. A város marokkói határát 8,7 kilométeren határolja 6 méter magas dupla kerítés, amelyet 1998-ban építettek az Afrika felől érkező illegális bevándorlás megakadályozása érdekében. Spanyolország nem azért emelte a kerítést, "mert szeretnek falak mögött élni, hanem mert lehetetlen helyzetet produkált az élet" - fogalmazott Győri Enikő. Mint mondta, mindennap vannak olyanok, akik megpróbálnak illegálisan bejutni Ceuta területére Marokkó felől. Amellett, hogy a 24 órás határzárat technikailag is folyamatosan fejlesztik, a két szomszédos ország, Marokkó és Spanyolország együttműködése miatt hatékony a határvédelem. Példaként említette, hogy egy egyezmény alapján Marokkó visszafogadja az illegális határátlépőket, és beszélt arról is, hogy Spanyolország részt vesz a marokkói határőrök kiképzésében. A nagykövet megbeszélést folytatott Nicolás Fernandez Cucurull spanyol kormánymegbízottal és Juan Jesús Vivas Larával, Ceuta autonóm város elnökével. Arra a kérdésre, hogy a spanyol elöljárók miként értékelték a jelenlegi magyarországi helyzetet, azt mondta: "értik, hogy mit jelent a külső határon lenni, ráadásul egy bonyolult helyzetben, őket is sokat kritizálták különböző emberi jogi szervezetek".
21.20: Kormányszóvivő: az embercsempészek egy nap alatt legyűrték a horvát migrációs rendszert
Horvátország menekültügyi rendszere pénteken összeomlott, az embercsempészek egy nap alatt legyűrték - jelentette ki a magyar kormányszóvivő a baranyai Beremenden tartott sajtótájékoztatón péntek este.
Kovács Zoltán
hangsúlyozta: Magyarország kilenc hónapja foglalkozik a menekültproblémával, 200 ezer ember ügyében járt el, ezen idő Horvátországnak nem sikerült felkészülnie. A kormányszóvivő hazugságnak nevezte, hogy a Horvátországba érkezett, ott kezelhetetlen illegális migránstömeget egy magyar-horvát megegyezés keretében küldték Magyarország felé, és azt is, hogy Magyarország szabad átjárást biztosított ezeknek az embereknek. Emellett egy nagyon súlyos határincidens is történt: mintegy ezer migráns negyven horvát rendőr kíséretében értesítés nélkül, vonattal érkezett Magyarbólyba, az eset határsértés és több bűncselekmény gyanúját is felveti - tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ügyben vizsgálat indult, a szerelvény vezetőjét őrizetbe vették, a magyar rendőrök a horvát kollégáikkal szemben is intézkedtek. Elfogadhatatlan az, hogy európai uniós tagállam nem tartja be az európai eljárásokat, sőt, maga segédkezik az illegális migráció folytatásában - mondta. Kovács Zoltán szavai szerint annak, hogy a horvát állam és a rendőrök szervezetten hozzák Magyarország felé az illegális migránsokat, egyetlen kedvező hatása van: "Itt rendezett körülmények között fogadjuk őket és Horvátországgal ellentétben gondoskodunk az európai protokollok betartásáról". A migránsokat a határról a lehető leggyorsabban azokra a helyekre szállítjuk, ahol a regisztrációjukra, orvosi ellátásukra sor kerülhet, azaz a legközelebbi dunántúli, regisztrációs pontként működő befogadóállomásokra, Vámosszabadiba, Szentgotthárdra, Körmendre - közölte. A kormányszóvivő hangoztatta, hogy Magyarország továbbra is megvédi a határait, gondoskodik a magyar-horvát szakaszon a biztonsági határzár lehető legrövidebb időn belüli megépítéséről.
Bakondi György
, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról szólt, hogy a szerb határszakaszon pénteken 269 tiltott határátlépőt fogtak el, amely a szeptember 14-iki több mint 9 ezer határsértőhöz mérve azt mutatja, a kerítés biztonságot nyújt a magyar állampolgároknak és az Európai Uniónak. Horvátországgal kapcsolatban kitért arra, hogy a migrációs mozgást politikai jóváhagyással egy embercsempész szervezet irányítja. Szólt arról, hogy a magyar horvát határszakaszra tervezett 41 kilométer hosszú szakaszból este hat óráig 28 kilométer készült el, éjfélre az egész elkészül, ezen 500 katona dolgozik. Emellett folytatják a rendes kerítés építését, s Beremenden tranzitzónát alakítanak ki. Kiemelte, hogy a honvédség szombaton további 700 katonát csoportosít át a határszakaszra, a rendőrség 800 rendőrt küld a határ biztonságos őrizetére. Beremenden eddig 25 busszal mintegy 2 ezer migráns lépte át a határt, s további 25 buszon 1000-1500 embere érkezése várható. A gyékényesi vasúti átkelőnél 1250 migráns érkezett Magyarországra, a Beremendihez hasonló eljárással szállítják őket tovább. Bakondi György a magyarbólyi üggyel kapcsolatban elmondta: példátlan, hogy mintegy ezer migráns vasúton, felfegyverzett horvát rendőrök kíséretében, bejelentés nélkül érkezzen Magyarországra. Hangsúlyozta: a mozdonyvezető őrizetbe vétele mellett lefoglalták a vonatot, a negyven horvát rendőrt pedig lefegyverezték. Bakondi György beszámolt arról, hogy eddig mintegy 4400 migráns lépte át a határt, s további 1000-1200 bevándorló átlépésével számolnak.
21.10: Vonatra terelik a migránsokat Nagykanizsán
A város déli részén lévő vasútállomáshoz, egy oda este beállított vasúti szerelvényhez terelik a rendőrök azokat a migránsokat, akik kora este léptek be Magyarország területére Gyékényes irányából - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen. A nagykanizsai Csengery utcát a rendőrség mindkét irányban, egészen a miklósfai városrészig lezárta. Az illegális bevándorlókat a Csengery utcai vasúti teherperonokhoz állított személyvonathoz tereli egy rendőrsorfal, az első érkezők szó nélkül fel is szálltak a vonatra. Három autóbusz is érkezett a vasútállomáshoz, ahol azt lehetett hallani, hogy ezeket a buszokat elküldik a többi gyaloglóért. A helyszíni információk szerint a migránsok menete 10-11 kilométer hosszú, becslések szerint meghaladja az egy-kétezret a szétszórt csoportokban haladók létszáma. A többségében férfiakból álló csoportokban néhányan azt mondták, nem tudták, hogy Magyarországra kerültek, miután a horvátok vonattal a gyékényesi vasúti átkelőig vitték őket. Sokan úgy gondolták, hogy már Szlovéniában vannak, de az úti céljuk Ausztria és Németország. A közeli utcákból nagyon sokan figyelik kíváncsian a történteket, de néhány kiabálón kívül a többség csak érdeklődve nézi az érkezőket és a nagy erőkkel jelen lévő rendőröket.
20.45: A menekültválság nemcsak Horvátország, hanem az EU problémája is A menekültválság nem csak Horvátország, hanem az EU problémája is - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, a nemzetbiztonsági tanács ülése után Zágrábban pénteken. A migránsválság továbbra is létezik, és a következő órákban még több ember jöhet Horvátországba - mondta az államfő. Ugyanakkor nyomatékosította: azon dolgoznak, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket, és megmutassák a világnak, valamint a menekülteknek, hogy emberségesen is lehet viselkedni. "De határozottan fellépünk nemzeti érdekeink és biztonságunk védelmében, mert ez nemcsak a mi problémánk, hanem az EU problémája is" - tette hozzá. Horvátország ugyan tagja az EU-nak, de nem működhet gyűjtőközpontként, az uniónak segítenie kell megvédeni határainkat, amelyek az EU határa is egyben - hangsúlyozta. Az államfő úgy ítélte meg, hogy a Horvátországra nehezedő migránsnyomás győzte meg Európát arról, hogy Szlovénia és Magyarország is elkezdje befogadni a migránsokat, utóbbi már autóbusszal szállítja őket Ausztriába. Egyetértett a miniszterelnökkel, hogy "Dublin többé nem létezik", azaz nem létezik közös európai menekültpolitika. Vesna Pusic horvát külügyminiszter szerint Horvátországot és társadalmát nem veszélyezteti a migránsválság, mert a kormány felül tud kerekedni a problémán, de csak ideiglenesen, ezért felszólította az Európai Uniót, hogy mielőbb találjon megoldást a válsághelyzet kezelésére. A miniszter elmondta: a találkozó csak előkészület volt az Európai Tanács következő ülésére, amelyen közös megoldást és választ kell találni a kialakult helyzetre. Kiemelte, hogy az aktuális migránsválság nyomást gyakorol ugyan Horvátországra, de csak ideiglenest és átmenetit, tekintettel arra, hogy a menekültek nem akarnak Horvátországban menedékjogot kérni, mint ahogy Magyarországon és Szlovéniában sem, csak tovább akarnak menni Nyugat-Európába. Európának közös megoldást kell találnia, méghozzá szomszédos partnereivel együtt, azokkal, akik a migránsválság legnagyobb terheit viselik, Törökországgal, Libanonnal és Jordániával - mondta. Ante Kotromanovic honvédelmi miniszter megismételte korábbi kijelentését, miszerint a fegyveres erők készen állnak arra, hogy amennyiben szükséges, bekapcsolódjanak a menekültválság kezelésébe. A miniszter ugyanakkor úgy véli, erre nem lesz szükség, mert a rendszer működik. "Remélem a magyarok rájönnek, hogy nincs értelme lezárni a határokat" - mondta, majd hozzátette: Németország megfelel ezeknek az embereknek, ezért nem érti, Magyarország miért ennyire rámenős. Rámutatott, hogy nyomást kell gyakorolni Görögországra, ahonnan a legnagyobb hullám érkezik. Ők az első schengeni ország, és nem tartják be az uniós rendeleteket - vélekedett. Zoran Milanovic miniszterelnök negyven perc után elhagyta a nemzetvédelmi tanács ülését, hogy a német vezetéssel konzultáljon. Seffen Seibert német kormányszóvivő szerint Milanovic tájékoztatta Angela Merkel kancellárt Horvátország erőfeszítéseiről, amelyek azt célozzák, hogy az ország eleget tegyen kötelezettségeinek, és ennek során valamennyi illegális bevándorlót emberhez méltó bánásmódban részesítsen. A német kancellár és a horvát miniszterelnök egyetértett abban, hogy a problémát az EU külső határainál kell megoldani - mondta el a német kormányszóvivő.
20.25: Elérte Nagykanizsát a Gyékényes felől gyalogló menet
Nem sokkal este nyolc óra előtt elérte Nagykanizsa határát az a migránsokból álló gyalogló menet, amely kora este a Somogy megyei Gyékényes térségében lépett be Magyarország területére. Az MTI tudósítója azt látta, hogy a több száz, de akár ezer főt is meghaladó tömeg folyamatos tempóban haladt végig a Zala megyei Surdon át Nagykanizsa irányába, miközben a rendőrség autókkal biztosította vonulásukat és a járműforgalmat. Nem sokkal este nyolc óra előtt érte el Nagykanizsa határát a miklósfai városrésznél a gyaloglók első csoportja. A rendőrök lezárták a településrész központjában azt az utat, amelyiken a menet halad, így szemből már nem lehet mellettük elmenni. A város déli részében sok rendőri gyülekezik, a járműforgalom azonban mindenütt zavartalan, ugyanakkor az út menti járdákon nagyon sok helybéli várakozik és nézelődik.
20.23: Új vezető a német menekültügyi hivatal élén Németországban a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetője, Frank-Jürgen Weise veszi át a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) irányítását a belügyminisztérium pénteki közleménye szerint. A BAMF vezetése az egyik legnehezebb feladat, Frank-Jürgen Weise viszont az egyik legtapasztaltabb és legjobb "államigazgatási menedzser" Németországban - emelte ki Thomas de Maiziere belügyminiszter. A BA-t 2004 óta vezető szakember egyszerre irányítja majd a munkaügyi és a menekültügyi hivatalt - áll a közleményben. A menekültválságban a német kormány egyik legfőbb törekvése a menekültstátus megszerzésére jó kilátásokkal rendelkező menedékkérők és a menekültek minél gyorsabb munakerő-piaci integrációja, munkába állítása. A BA és a BAMF éppen a napokban alakított közös munkacsoportot a folyamatok áramvonalasítására Frank-Jürgen Weise és a BAMF előző elnöke, Manfred Schmidt vezetésével. Manfred Schmidt csütörtökön mondott le, döntését személyes okokkal indokolta. A tekintélyes menekültügyi szakember 2010 óta irányította a hivatalt, amelynek tevékenységét az utóbbi hónapokban számos bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítania a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van. Bírálatok érték a hivatalt egy augusztus 25-ei Twitter-üzenete miatt, amelyben megerősítette azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a szír állampolgárságú menedékkérőket - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét. A kritika szerint ezt az üzenetet szírek "meghívólevélként" értelmezték, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején. 20.20: Jelentősen szigorították a határellenőrzést Barcsnál Jelentősen szigorították a határellenőrzést Barcsnál, ahol a biztonságra már nemcsak a megerősített rendőri szolgálat figyel, hanem a rendőrség bevetési osztálya is - közölte pénteken a Sonline. A Somogy megyei portál arról ír, hogy pénteken busznyi rendőr érkezett Barcsra, lezárták a Horvátország felé vezető híd közepét, ahol a megszokott határellenőrzés után még egy kontroll vár az arra közlekedőkre. A hídon mobil vaskerítés áll két oldalt, a tucatnyi rendőr minden áthaladó járművet tüzetesen átvizsgál. A határ magyar oldalán a rendőrség bevetési osztálya áll készenlétben. A plexiüveggel ellátott sisak egyelőre a kezükben van, a védőpajzsok a busz mellett hevernek - olvasható a megyei napilap internetes oldalán.
20.15: A válsághelyzet miatt elmarad a Barcs-Virovitica félmaraton
A válsághelyzet miatt elmarad szombaton a Barcs-Virovitica félmaraton - közölte a Dráva-parti város önkormányzata péntek este az MTI-vel. Közölték, a két szomszédos országot összekötő Dráva hídon is átvezető versenyre közel félszázan neveztek a határ mindkét oldaláról. A hagyományos futóverseny - az elsőt még a rendszerváltozás előtt rendezték meg - legutóbb a délszláv háború miatt maradt el, most 24. alkalommal rendezték volna meg. A mezőny a tervek szerint idén Barcsról indult volna.
20.10: Szijjártó Péter horvát kollégájával egyeztetettSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon egyeztetett Vesna Pusic horvát külügyminiszterrel, magyarázatot kérve a Horvátországban tapasztaltakra - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel. A tárcánál kifejtették: Szijjártó Péter magyarázatot kért arra, hogy Horvátország miért hordja ezrével a regisztrálatlan bevándorlókat a horvát-magyar határra. Mivel Vesna Pusic "egy állítólagos belügyminiszteri-rendőrségi megállapodásra hivatkozott, a magyar miniszter világossá tette, hogy ez színtiszta hazugság, nincs és nem is volt ilyen megállapodás" - írták. Kiemelték: Szijjártó Péter utasította Magyarország zágrábi nagykövetét, hogy adjon át tiltakozó jegyzéket a horvát külügyminisztériumban, amelyben Magyarország elítéli Horvátországnak "az európai joggal teljes mértékben ellentétes magatartását".
20.05: Soltész Miklós: horvát, szerb területen is dolgoznak magyar karitatív szervezetek
Horvát és szerb területen is dolgoznak magyar karitatív szervezetek, ott az alapvető felszerelésekből is hiány van - mondta
Soltész Miklós
, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában. Az államtitkár elmondta, hogy a magyar szervezetek a migrációval kapcsolatban hónapok alatt összegyűlt tapasztalataikat adhatják át más országok migránsokat támogató karitatív szervezeteinek, például arról, hogy a kulturális, vallási adottságokat figyelembe véve milyen ételt, vizet, ruhát érdemes a menekülteknek adni. Soltész Miklós szerint a válság megoldása a gyökereknél lehetséges: egyfelől a görög határoknál kell megvédeni az uniót, másfelől pedig segítséget kell nyújtani a migránsokat kibocsátó háborús területeknek. A szolidaritásnak két alapvető iránya egyfelől a rászorult migránsok, másrészt a migrációnak leginkább kitett országok: Görögország, Macedónia, Szerbia, Magyarország és most már Horvátország. Ám a gazdagabb nyugati országok eddig nem tettek semmit, mi több "gusztustalan módon bírálnak" - tette hozzá Soltész Miklós.
20.00: Osztrák belügyminisztérium: nem érkezett hivatalos magyar közlés a buszokkal Ausztria fele tartó menekültekről
Nem érkezett hivatalos magyarországi tájékoztatás a buszokkal Ausztria fele tartó menekültekről, így amennyiben nem akarnak menedékkérelmet benyújtani Ausztriában, akár meg is tagadható a beutazásuk - közölte az osztrák belügyminisztérium a Reuters hírügynökség jelentése szerint péntek este. A tárca szóvivője elmondta: a hatóságok felkészültek a Magyarországról érkező menekültek fogadására. A számítások szerint nemsokára csaknem 1500 menekült érkezik a magyar-osztrák határ felől. A migránsok péntek délután lépték át a magyar-horvát határt. Az illegális bevándorlókat Vámosszabadiba, illetve Szentgotthárdra szállították a regisztrációs pontokra. A Burgenland déli részén fekvő Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz) pénteken már felkészültek a hatóságok azon menekültek fogadására, akik Horvátország felől lépik át az osztrák határt. Híradások szerint 21 busz érkezik majd. A Vöröskereszt továbbra is a helyszínen van, a hadsereg sátrakat állított fel a menekültek befogadására. Pénteken éjszaka 580 ember érkezett a településre, nagy részüket buszokkal Bécs és Graz fele szállították el.
19.55: Megszüntették az eljárást a Röszkéről előállított három külföldi újságíróval szemben Megszüntette az eljárást a rendőrség azzal a három külföldi újságíróval szemben, akiket a röszkei közúti határátkelőhelyről állítottak elő szerdán - közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére. Szenti Szabolcs elmondta, az újságírók azzal védekeztek, hogy a tömeg sodorta át őket magyar területre, amikor migránsok egy csoportja a határt védő rendőrökre támadt. Ezt az állítást nem tudta a hatóság cáfolni, ezért a Szegedi Rendőrkapitányság bizonyítottság hiányában megszüntette a három külföldi újságíró ellen a határzár tiltott átlépése bűntettének gyanúja miatt indult eljárást - közölte az őrnagy. Migránsok egy csoportja szerda délután döntötte be a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbáltak bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította, és visszaállította a kerítést.
19.50: A menekültek egyharmada lehet szír
A menekültek egyharmada lehet szír, illetve iraki, kurd és más, az Iszlám Állam elől menekülő arab - mondta
Dezső Tamás
, az ELTE docense az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában arra a riporteri felvetésre, hogy a 180 ezer menekült 90 százaléka szírnek vallja magát. Nagyon érdekelne, hogy Afganisztánból miként tud több tízezer ember eljutni Európába. Látszik, hogy ez egy megtervezett esemény, ennek feltárása feladata lehet az ELTE most létrejött Migrációkutató Intézetének, de akár a szolgálatoknak is - jegyezte meg a szakember. Arra a kérdésre, mekkora menekültáradat jöhet még, Dezső Tamás úgy reagált: menekült rengeteg van, a kérdés az, hogy mennyien tudják finanszírozni az Európáig tartó utat.
19.40: Kelet-közép-európai közéleti szereplők szolidaritást kérnek a hatóságoktól Csaknem száz kelet-közép-európai közéleti szereplő nyílt levelét tette közzé pénteken az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó hírportálon, és abban tettekben megnyilvánuló szolidaritást kérnek a migránsokkal a térség hatóságaitól és népeitől. Az aláírók a kialakult helyzetet óriási léptékű válságnak nevezik, melyben százezrek igyekeznek Európa felé biztonságot, reményt és normális életet keresve. "Nem olyan rég még mi kopogtattunk Európa ajtaján. Nem tagadhatjuk meg tőlük a segítséget" - áll a nyílt levélben, amelynek aláírói sajnálatukat fejezik ki, hogy ezzel a térségben sokan nem értenek egyet. A levél felidézi, hogy 1989 után sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy a rendszerváltó országok képesek-e a nyugati integrációra; ebben az évtizedben nem ezek az államok voltak az unióra leselkedő fenyegetések forrásai, mégis újra megjelent ez a megosztottság. "Nem rajtunk kell számon kérni, hogy a menekültek hazája összeomlott. Nem mi tettük országaikat a folyamatos rettegés földjévé, ahol az emberre erőszakos halál vár, az emberi élet pedig magányos, szegény, állatias és rövid" - írják. "Emberként mégis az a kötelességünk, hogy együttérzők legyünk és segítséget nyújtsunk" - szögezik le az aláírók, emlékeztetve, hogy az európai közösség alapelve a szolidaritás, és nem szabad elutasítani a közös felelősségvállalást, figyelmen kívül hagyni az emberi szenvedést, és azoknak az országoknak a helyzetét, amelyeket a legjobban érint az egyre nagyobb migrációs hullám. "Ha elutasítjuk a segítségnyújtást, az európai szolidaritás eszméjét tagadjuk meg" - jelentik ki a nyílt levél aláírói, figyelmeztetve, hogy ez azt a szolidaritást is aláássa, amelyet más országok tanúsítottak a kelet-közép-európai országok iránt, és amelyre biztonságuk, fejlődési kilátásaik, a háborúskodásból, szegénységből és az idegen uralom alól való megmenekülés reménye épül. "Az emberiesség, elveink és értékeink nevében felszólítjuk térségünk hatóságait és népeit, hogy tanúsítsanak praktikus szolidaritást a menekültekkel szemben, hogy biztonságos menedéket találhassanak közöttünk, és szabadon maguk dönthessenek saját jövőjükről" - zárul a csaknem száz közéleti szereplő által aláírt nyílt levél. A nyílt levél külföldi aláírói között van többi között Bronislaw Komorowski és Aleksander Kwasniewski korábbi lengyel államfő, Wlodzimierz Cimoszevicz egykori lengyel miniszterelnök, Andrius Kubilius volt litván kormányfő, Szlovákia, Bulgária, Lengyelország, Csehország több korábbi külügyminisztere, valamint ismert írók, költők, társadalomtudósok és civilszervezetek vezetői is. Magyarországról a levelet Bajnai Gordon korábbi kormányfő, Dessewfy Tibor, a DEMOS Magyarország elnöke, Gyarmati István diplomata, Heller Ágnes filozófus, Karádi Éva, a Magyar Lettre International főszerkesztője, Kornai János, a Harvard Egyetem közgazdász professzora, Kováts András, a Menedék elnöke, Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság vezetője, ifj. Rajk László építész, valamint Tarr Béla filmrendező és Zilahy Péter író írta alá.
19.20: Mráz Ágoston Sámuel: Európának nincsenek válaszai a migrációra
Európának nincsenek válaszai a számára is meglepetéssel felérő migrációra - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán.
Mráz Ágoston Sámuel
a Keresztény Értelmiségek Szervezete (KÉSZ) által szervezett fórumot megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt napokban és hetekben a migránsokat érintő témákban számos "emberi gyengeséggel és bűnnel", azaz kettős mércével, manipulációval és rosszindulattal lehetett találkozni az Európai Unióban, mostanra viszont olyan európai országok és politikusok is elkezdték védeni Magyarországot, akiktől erre nem lehetett számítani. Nagy változások indultak meg, mára már az európai elit is felismerte azt, hogy vagy változtat a téves nézetein és újragondolja eddigi politikáját, vagy az európai polgárok fogják megváltoztatni ezt az elitet - fogalmazott a politológus. Hozzátette, szinte minden kutatásból egyértelműen kitűnik, hogy az európai polgárok nem kívánnak illegális bevándorlókat látni az unió területén, és minden tagállamban többségben vannak az eszerint vélekedő emberek. Mráz Ágoston Sámuel hangsúlyozta, amennyiben nem ad megfelelő válaszokat az unió a kialakult helyzetre, vagyis "ha nem ébred fel", akkor a soron következő választásokon "el fogják kergetni" a most hatalmon lévő elitet. Ez látszik például Ausztriában és Franciaországban is, de minden uniós tagállamban "földrengéssel fog járni" az, ha a kiválasztott vezetők nem ismerik fel választóik akaratát - tette hozzá. "Valakinek az Európai Unió élére kellene állnia, valakinek el kellene végre szánnia magát, hogy a felismert problémákra megfelelő válaszokat adjon, megfelelő döntéseket hozzon, és ne az a tétlenség és tanácstalanság legyen az unióban, amelyet nyár óta lehet látni" - mondta Mráz Ágoston Sámuel.
19.05: Zalában rendőrautók kísérik az úton gyalogló migránsokat
Akár az ezret is elérheti azoknak az illegális bevándorlóknak a száma, akik péntek kora este, feltehetőleg Horvátországból, Gyékényes felől átlépve a határt Zala megyébe érkeztek - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A rendőrség az út egyik sávját szinte teljesen elfoglaló hosszú menet élén és a végén is biztosítja a gyaloglókat, de a készenléti rendőrség Surd határától nem messze, Nagykanizsa irányába egy autóbusszal szintén a migránsokra vár. Az illegális bevándorlók túlnyomó többsége fiatal vagy középkorú férfi, de néhány kisgyerek is halad velük. Többen angolul azt a kérdést tették fel az út mentén álló helybelieknek, hogy Németország milyen messze van. A rendőrök nem állítják meg a menetet, csupán kísérik az embereket, illetve biztosítják az autók forgalmát.
18.55: Toroczkai László: Köszönet! Ásotthalom jobbikos polgármester a következő bejegyzést tette közzé ma délután a Facebookon: "Szeretnék nyilvánosan köszönetet mondani a kormánynak, hogy Európában egyedüliként volt bátorsága keményen nemet mondani Európa megszállására. Az illegális migrációnak nevezett agresszióval szemben a parlamenti pártok közül csak a Fidesz és a Jobbik viselkedett hazafiként, a többi párt egyértelműen hazaárulást követett el, nekik létjogosultságuk sincs ezután ott ülni a nemzetünk parlamentjében. Ez most össznemzeti kérdés, minden vitánkat félre kell tenni, ha a migrációnak nevezett erőszakos honfoglalásról beszélünk. Minden más kérdésben természetesen mehet tovább a a birkózás, de ebben nem. Itt a napi politikánál sokkal többről van szó. A hazánkról, a világunkról, a létünkről, őseinkről és utódainkról. Köszönöm a rendőrség, a honvédség, a TEK, a mezőőrség, a polgárőrség helytállását, köszönöm a rengeteg magyar hazafi biztatását és támogatását. Ma úgy tűnik, hogy Ásotthalom, Röszke, Mórahalom térsége felszabadult, de a harc nem ért véget, ezt a határszakaszt a továbbiakban is kiemelten kell őriznünk. A magyar példán felbuzdulva egész Európa mozgolódik. Én pedig ma este Baranyába indulok, mert most ott kezdődik az, amin mi már keresztül mentünk."
18.50: Migránsok százai érkeztek vonattal Magyarbólyba
Több mint 800 migráns érkezett vonattal a horvátországi Pélmonostorból a baranyai Magyarbólyba péntek este - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A bevándorlókat, akik között sok a gyerek, a község vasútállomásán átszállították egy mentesítő személyvonatra, amellyel először Pécsre, majd onnan máshova viszik őket. A vasútállomást mintegy ötven, kutyákkal érkező rendőr és gépfegyveres katona biztosította.
18.45: Migránsok egy nagyobb csoportja Gyékényesnél átlépte a horvát-magyar határt
Egy nagyobb létszámú, illegális bevándorlókból álló csoporttal szemben intézkednek a rendőrök a gyékényesi határátkelőhely térségében - közölte a rendőrség honlapján a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság péntek este. A közlés szerint az illegális bevándorlókat a rendőrök a kijelölt regisztrációs pontokra szállítják. Arról, hogy pontosan hol vannak ezek a regisztrációs pontok, a rendőrség nem adott tájékoztatást. Időközben a migránsok egy csoportja az úton gyalogolva kora este elérte a Zala megyei Surdot, ahol rendőrök biztosítják vonulásukat - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy hányan lehetnek a Somogy megyei Gyékényes felől Nagykanizsa irányába tartók, de többségében fiatal férfiak, akik egymástól nem túl nagy távolságra haladnak folyamatosan. Több rendőrautó és a rendőrség egyik szállító busza is a helyszínre érkezett. Az MTI úgy értesült, hogy az illegális bevándorlók valószínűleg a gyékényesi vasúti hídon keresztül jöttek át Horvátországból Magyarországra. Számukat500-600-ra becsülték.
18.40: Eurostat: tovább nőtt a menedékkérők száma Az előző negyedévhez képest 15 százalékkal, éves összevetésben pedig 85 százalékkal nőtt a menedékkérők száma az idei második negyedévben az Európai Unió tagállamaiban - közölte pénteken az unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az április elejétől június végéig terjedő időszakban 213 200-an kértek menedéket az Európai Unió tagállamaiban. Az első negyedévhez képes ez 15 százalékos növekedést jelent, 2014 azonos időszakához viszonyítva viszont 85 százalékkal többen kértek ebben a periódusban menedékjogot az unió országaiban. A menekültstátusért folyamodók nagyjából harmada Szíriából és Afganisztánból érkezett. Az összes uniós menedékkérelem 38 százalékát egy tagállamban, Németországban nyújtották be. Ezen a listán Magyarország a második, ahova 32 700 menedékkérelem érkezett. A tagállamok népességéhez viszonyítva viszont a magyar hatóságok kapták a legtöbb kérelmet; egymillió lakosra 2015 második negyedében 3317 menedékkérő jutott. Németország ebben a rangsorban csak a negyedik az egymillió németre jutó 977 menedékkérelemmel, és e rangsorban Svédország és Ausztria is megelőzi. Egymillió svéd lakosra 1467, ugyanennyi osztrákra pedig 2026 menedékérő jutott. Ausztria ezzel második Magyarország mögött a listán, úgy, hogy egymillió lakosra Magyarországon több mint másfélszer annyi menedékkérelem jutott, ami egyébként az uniós átlag nagyjából nyolcszorosának felel meg. Sokat elárul az uniós menekültügyi rendszer tagállami szintű működéséről - amelynek értelmében minden menedékkérőt ott kell regisztrálni, ahol belép az Európai Unióba -, hogy a magyarországi menekültkérelmek magas számával szemben Olaszország az összes menedékkérő számát tekintve negyedik a sorban. Az olasz hatóságokhoz 14 900 menedékkérelem érkezett, a másik "frontállamnak" tekintett ország, Görögország pedig mindössze 2865 menedékkérőt regisztrált az év második három hónapjában. A statisztikákból az is kiderül, hogy mely országokban nőtt legnagyobb arányban a menedékkérők száma. Hollandiában több mint két és félszeresére, Lettországban több mint másfélszeresére emelkedett a beadott menedékkérelmek száma. Igaz, a balti országban csak százas nagyságrendű kérelemről van szó. A 213 ezer menedékkérő közül 44 ezer szíriai. Háromnegyedük négy tagállamban adta be menedékkérelmét; Németországban, Magyarországon, Ausztriában és Svédországban. Az Afganisztánból érkezők 27 ezren voltak ebben az időszakban, és több mint felük Magyarországon folyamodott menekültstátusért. Albániából 17 700-an adtak be menedékkérelmet az unióban, szinte kivétel nélkül mind Németországban. A Magyarországon regisztrált menedékkérők között egyébként ebben az időszakban nem a Szíriából, hanem az Afganisztánból érkezők voltak a legtöbben. A migrációs válság súlyát az elmúlt napokban a legsúlyosabban megérző Horvátország a 2015 április elejétől június végéig tartó három hónapban összesen 25 menedékkérőt regisztrált. Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy 2015 június végén az Európai Unió tagállamainak hatóságainál összesen mintegy 592 ezer menekültügyi eljárás volt folyamatban.
18.25: Berlin nem kommentálja a menekültügyi szigorításról szóló híreket A német kormány nem kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint a berlini vezetés a német menekültügy történetének legnagyobb szabású szigorítására, a menedékkérők jogosultságainak szűkítésére, kötelességeik bővítésére készül. Ugyanakkor az új szabályok kidolgozását irányító belügyminisztérium szóvivője pénteken összefüggésbe hozta a terveket a Németország által szorgalmazott kvótarendszerrel. A tárcaközi egyeztetésen lévő reformról pénteken több lap kiemelte, hogy a jövőben nem kaphatnak szállást és ellátást mindazon menedékkérők, akiknek ügyében nem Németország az illetékes a dublini szabályok alapján, kivéve, ha önként átvállalja a menekültügyi eljárás lefolytatását. Ez egyelőre a szíriai menedékkérőkre vonatkozik. A többi menedékkérő csak arra kaphat támogatást, hogy visszautazzon az ügyében illetékes uniós tagországba. A kormány nem kommentál előkészületben lévő törvényjavaslatokat - mondta a belügyminisztérium szóvivője, Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón. Ugyanakkor megjegyezte: Németország régóta törekszik a menekültek országok közötti elosztására szolgáló, kötelező és állandó uniós rendszer megteremtésére. Amennyiben ez sikerül, szükség lesz "tagállami szintű irányító mechanizmusokra", és a reform említett eleme éppen erre a felismerésre épül - fejtette ki. A reform elsősorban a menekültügyi eljárások és a védelemre nem szoruló menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását, a menekültügyi rendszerbe belépésre irányuló "rossz ösztönző" elemek kiiktatását, valamint a menekült vagy más menedékjogi státust - és ezzel a hosszabb távú németországi tartózkodás kilátását - megszerző emberek minél gyorsabb integrációját célozza - mondta a szóvivő. Hozzátette: a javaslatcsomagot megtárgyalják a kormány és a tartományok vezetőinek szeptember 24-ei találkozóján, és ezután annak tartalmát a kormány "nagyon hamar" elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti. A belügyminisztérium szóvivője elmondta: a külföldi állampolgárok adatbázisában (AZR) augusztus végén nagyjából 190 ezer embert tartottak nyilván, akikkel szemben az ország elhagyását előíró határozat van érvényben, de többségük az úgynevezett befogadott státusban van, ami azt jelenti, hogy a hatóságok eltekintenek a határozat végrehajtásától. Az ország elhagyására ténylegesen kötelezett emberek száma így mintegy 52 ezer. A kitoloncolásokkal kapcsolatban a tervezett reformot összefoglaló, több mint százoldalas dokumentumról beszámoló lapok kiemelik, hogy az új szabályok szerint a hatóságok nem közlik előre az intézkedés végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett eltűnjön. Egyebek mellet azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát. A kormány terve szerint az elutasított menedékkérőket nemcsak az ország elhagyására kötelezik, hanem valamennyi juttatásukat és munkavállalási lehetőségüket megszüntetik. Viszont a kérelem elbírálásáig a nem iskolaköteles menedékkérőknek kötelező lesz elfogadni a felajánlott munkalehetőséget, különben elveszítik az ellátási jogosultságukat. A "rossz ösztönzők" kiiktatását célozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a készpénzes juttatás arányát, és emelik a természetbeni juttatások arányát, a készpénzt pedig legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki. A javaslatok között szerepel az is, hogy a határvédelemért felelős szövetségi rendőrséget felruházzák azzal a hatáskörrel, hogy megvizsgálja és megállapítsa, jogosultak-e menedékkérelem benyújtására a határon ilyen szándékot jelző, németországi tartózkodásra más jogcímmel nem rendelkező emberek. A belügyminisztérium irányításával formálódó terv szerint nemcsak a nyugat-balkáni térség három további államával - Koszovóval, Albániával és Montenegróval -, hanem Ghánával és Szenegállal is bővítik az úgynevezett biztonságos származási országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánon most Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina tartozik ebbe a körbe. Thomas de Maiziere belügyminisztert az utóbbi hetekben sok bírálat érte azért, mert a kormánynak nincs átfogó, részletes terve a menekültválság kezelésére. A miniszter a napokban egy televíziós vitaműsorban azt mondta: szeptember 24-én a menekültügy számos területén gyökeres változást hozó javaslatokat mutatnak be.
18.20: Osztrák alkancellár: Magyarország menekültügyi eljárása vészreakció volt Magyarországnak a menekültügyben tanúsított magatartása vészreakció volt, ugyan túlzottnak tekinthető, de rávilágított a problémára - jelentette ki Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár a Salzburger Nachrichten című újság szombati számában megjelenő interjújában, amelyet az osztrák lap internetes kiadása már pénteken közölte. A szociáldemokratákkal közösen kormányzó konzervatív néppárti politikus utalt arra, hogy a szociáldemokrata Werner Faymann kancellár a napokban a Der Spiegelnek nyilatkozva élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ezzel kapcsolatban az alkancellár arra emlékeztetett, hogy Ausztria és Magyarország viszonya mindig jó volt, és nem kellene, hogy egy ilyen nyilatkozat veszélyeztesse a jó kapcsolatokat. Mitterlehner ugyanakkor "problémásnak" nevezte Orbán Viktor néhány megfogalmazását. Az alkancellár úgy vélte, Európának nagyjából három-négy hete van, hogy közös menekültstratégiát alkosson, hiszen fogytán az emberek türelme. A képeket látva az az ember benyomása, hogy néhány üldözött család mellett vannak olyanok is, akik számára kaland, hogy Európa fele vegyék az irányt - mondta az alkancellár, és hozzátette: ezt számos itteni lakos fenyegetésnek érzi. Az alkancellár úgy látja, hogy Európa még akkor sem ért a kérdés végére, ha a menekültproblémát sikerült szolidáris és rendezett módon megoldania. Szerinte a legfontosabb az unió külső határainak megvédése. Ha Európa nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye, akkor az államoknak maguknak kell cselekedniük, mint azt Magyarország tette - jelentette ki az osztrák politikus.
18.10: Horvátország a magyar határra szállítja a migránsokat
Horvátország ahelyett, hogy ellátná a bevándorlókat - regisztráció nélkül, tehát nem megfelelve az uniós jogszabályoknak - autóbuszokkal a magyar határra szállítja őket - hangsúlyozta
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban. A politikus szerb vezetőkkel folytatott megbeszélését követően elmondta: a horvát rendőrtisztek azt mondják, hogy erről az intézkedésről a horvát és a magyar belügyminiszter megegyezett. "Ez hazugság, soha nem egyeztünk meg ilyenben" - szögezte le, majd hozzátette: "kértük a horvát külügyminisztériumot, hogy a horvát kormány és a rendőrök fejezzék be ennek a hazugságnak a terjesztését". Beremend térségében a magyar honvédség és a magyar rendőrség megkezdte a fizikai akadály megépítését, gyors telepítésű drótakadályt állítanak annak érdekében, hogy megelőzzék az illegális határátlépések lehetőségét - mondta Szijjártó Péter. A Magyarországgal szembeni horvát bírálatokra a magyar külügyminiszter úgy reagált:
Zoran Milanovic
horvát miniszterelnök azért támadta Magyarországot, mert állítólag nem bánt jól a migránsokkal, a horvát befogadórendszer pedig egy nap alatt összeroppant. Szerinte a horvát kormány most azzal van elfoglalva, hogy a magyar határ felé szállítsa a migránsokat, és nem azzal, hogy biztosítsa nekik a szükséges feltételeket.
Nebojsa Stefanovic
szerb belügyminiszter meglepetésének adott hangot, hogy Horvátország már egy éve figyeli a migránsválságot a szomszédos Szerbiában, és nem volt felkészülve arra, hogy hasonló esetben kezelje a helyzetet. Két nap alatt összeomlott a horvát (befogadási) rendszer - fogalmazott Nebojsa Stefanovic.
17.50: Öt év börtönre ítéltek egy iraki férfit embercsempészet miatt
Gyorsított eljárásban, a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítása nyomán öt év börtönre ítélt egy iraki férfit embercsempészet miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon, nem jogerősen pénteken - közölte a Fővárosi Főügyészség. A Németországban élő iraki férfi az eljárás adatai szerint szerdán az M5-ös autópálya mellett gépkocsijával felvett öt, az államhatár átlépésére jogosító okmányokkal nem rendelkező iraki állampolgárt azért, hogy Németországba szállítsa őket. A sofőrt és utasait azonban a főváros VII. kerületében rendőri intézkedés során feltartóztatták és az iraki férfit előállították. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozásának eredményeként a kerületi ügyészség a férfit 72 órán belül gyorsított eljárásban több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette miatt bíróság elé állította. A tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás és az ügyészi indítvány alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította a vádlott bűnösségét, és öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, valamint öt évre kiutasította Magyarország területéről. Az ítélet fellebbezések miatt nem jogerős. A bíróság ügyészi indítványra elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig. A büntető törvénykönyv szeptember 15-én hatályba lépett, tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosítása jelentősen súlyosította az embercsempészés büntetési tételeit. Míg szeptember 15-e előtt az embercsempészés fenti ügyben szereplő esetét a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendelte büntetni, addig a törvénymódosítás nyomán ugyanez a cselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az iraki férfi szeptember 16-án követte a vádbeli cselekményt.
17.10: Buszokkal viszik el a migránsokat Beremendről
Autóbuszokkal viszik el a Baranya megyei Beremendről azokat a migránsokat, akik péntek délután lépték át a magyar-horvát határt - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. Becslése szerint a magyar hatóságok mintegy 1500 migránst engedtek be Magyarország területére a beremendi határátkelőhelyen keresztül. A migránsokat csaknem húsz horvát busszal viszik a határállomáshoz, onnan az átkelőhelyre gyalog mennek be; innen pedig magyar "kék buszokkal" viszik őket tovább - az MTI értesülése szerint - az ugyancsak baranyai Siklósra. A rendőrök a folyamatosan érkező bevándorlókat megszámolják, és azt kérdezik tőlük, melyik országból jöttek. A határszakasz magyar oldalán rendőrök és katonák állnak sorfalat. A határátkelőnél nyugalom van, atrocitás nem történt. A migránsok Magyarországra érkezését hatalmas médiaérdeklődés kíséri; a magyar újságírók, tévések mellett sok külföldi stáb is a helyszínre érkezett. A tömegben vizet és ételcsomagokat osztanak a segélyszervezetek, egy ember rosszul lett, őt a mentők látják el.
17.07: Szijjártó: Magyarországnak van javaslata a migránsválság kezelésére Magyarországnak három javaslata is van a migrációs válság kezelésére, a probléma ugyanis nemcsak Magyarországot és Szerbiát érinti, hanem az egész Európai Uniót - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, miután tárgyalt Ivica Dacic szerb külügy- és Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszterrel. Szijjártó Péter első lehetőségként azt említette, hogy létre kell hozni egy olyan uniós erőt, amely képes megóvni Görögország határait a migránsáradattól, ehhez pedig az kell, hogy Görögország világossá tegye, hány határőrre, katonára, hajóra, helikopterre van szüksége. Hangsúlyozta: a magyar kormány ebben támogatja azt, hogy legyen kvóta, és osszák el 28 részre a terheket, hogy meg lehessen óvni a görög határt. A második lehetőségnek azt nevezte, hogy a Törökországban, Jordániában és Libanonban már létező menekülttáborok finanszírozását vegye át az Európai Unió, sőt építsen újakat is, hogy a harcok miatt otthonaik elhagyására kényszerülőknek ne kelljen egész Európáig menekülniük, és a háború lezárulása után hazatérhessenek. A magyar kormány szerint itt is lehetne kvóta, vagy akár az uniós költségvetést is lehetne módosítani. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az is megoldási lehetőség lenne, ha az Európai Unió pénzügyi támogatást nyújtana a migránsok tranzitútvonalán fekvő országoknak, Macedóniának és Szerbiának. Szijjártó Péter azt is hangsúlyozta, hogy a magyar-szerb határon húzott kerítésnek semmi köze Szerbiához, hiszen új határátkelőhely is nyílt a nyáron; az intézkedés célja az volt, hogy Magyarország gátat szabjon az illegális bevándorlásnak. Hozzátette: Magyarország célja az, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívása ne vezessen a magyar-szerb kapcsolatok romlásához. Az a mondat, amelyet a magyar és a szerb kormányfő elmondott Budapesten a közös kormányülés után, ma is érvényes: Szerbia és Magyarország között soha nem volt olyan jó kapcsolat, mint most - szögezte le Szijjártó Péter. Úgy fogalmazott: ha ez nem lenne igaz, akkor a mostani rendkívül komoly kihívások komoly gondot okoznának mindkét országnak. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió legnagyobb kihívásáról van szó, mert ez nem menekültválság, hanem masszív népvándorlás, amely nem fog véget érni belátható időn belül, mert kimeríthetetlen utánpótlása van. Emlékeztetett arra, hogy tavaly a magyar-szerb kereskedelmi forgalom rekordot döntött, és a lezárt határok újbóli megnyitása Magyarországnak is érdeke. Ez pedig akkor történhet meg, ha a szerb rendőrség eléri azt, hogy a bevándorlási nyomás enyhüljön ezen az átkelőhelynél. Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint sem voltak még ilyen jók a magyar-szerb kapcsolatok. Hozzátette: országa nem szeretne semmilyen megosztottságot, de korrekt módon kell viselkednie a migránsokkal és a környező országokkal is. Elmondta: a migráció az egyik legnagyobb válság a második világháború óta, és Szerbia nehéz helyzetben van, mert az EU két oldala között találta magát: Magyarország arra panaszkodik, hogy Szerbiából lépnek be az unióba a migránsok, de Szerbiába is az EU-ból érkeznek. Emellett az unió sem egységes ebben a kérdésben. "Szerbia nem lehet áldozata annak, hogy nincs egységes uniós vélemény" - fogalmazott. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter elmondta, hogy idén Szerbiában 150 ezer migránst regisztráltak. Hozzátette, hogy stabilizálódott a helyzet a horgos-röszkei határátkelőhelyen, és Szerbia kész arra, hogy akár már szombaton megnyissa az M5-ös autópályán fekvő határátkelőt. A magyar hatóságok kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe a magyar-szerb határon, hogy megfékezzék a migránsáradatot. A migránsok szerdán a régi röszkei határátkelőnél összetűztek a magyar rendőrséggel. Magyar adatok szerint idén több mint 200 ezer migráns érkezett Magyarországra, és közülük több mint 172 ezren menedékkérelmet nyújtottak be.
17.05: KKM: aki a határt megtámadja, terrorcselekményt követ el
Aki a határt megtámadja, terrorcselekményt követ el - mondta
Menczer Tamás
, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. A Röszkén történt zavargással összefüggésben azt mondta: "felfegyverkezésről, veszélyekről, terrorizmusról kell beszélni", szervezett támadás történt. Hozzátette: kézmozdulatokkal, kiabálással irányították az embereket. Menczer Tamás bejelentette: a rendőrség mellett a KKM is feltette honlapjára a fényképeket, amelyeken azok az emberek láthatók, akiket a határkerítés szerdai lebontásával és a rendőrök elleni támadásokkal összefüggésben keresnek. A külügyi és a belügyi tárca, valamint a szakszolgálatok várják a külföldi társhatóságok segítségét, ha bárkinek információja van a képeken látható emberekről. A sajtófőnök felidézte: többször arról számoltak be európai politikusok, tisztségviselők és a nemzetközi média is, hogy szerdán a rendőrök "brutálisan léptek fel a védtelen bevándorlókkal szemben". Hozzátette: Magyarország ezt eddig is cáfolta, de a felvételek is önmagukért beszélnek, látható volt, hogy agresszív bevándorlók felfegyverkezve, kövekkel és betondarabokkal támadták meg a magyar rendőrséget, a magyar határt. A rendőrség pedig arányosan, szakszerűen, az előírásoknak megfelelően megvédte a magyar határt és így az európai uniós előírásoknak megfelelően a schengeni külső határt is - mondta a sajtófőnök. Menczer Tamás szerint a felvételeken látható egy megafonos férfi, aki egyértelműen szervezője, irányítója a bevándorlók csoportjának, és látható egy másik, a bevándorlókat irányító férfi is. Egyértelmű, hogy ez "szervezett fellépés, szervezett támadás volt" - hangsúlyozta. "Ártatlan bevándorlók hátizsákjához mióta tartozik hozzá szervesen például a megafon", vajon azt a férfi hozta magával Szíriából, vagy kapta valakitől és ha igen, milyen utasítással - tette fel a kérdést, hozzátéve: a férfi a megafonba angolul és arabul beszélt. A sajtófőnök hangsúlyozta: az is terrorcselekményt követ el, aki hangosbeszélővel szervezi a határ elleni támadást. Arra az újságírói kérdésre, hogy Horvátországban buszokkal szállítják a bevándorlókat a horvát-magyar határhoz, azt mondta: a horvát rendőrök szervezetten szállítják a bevándorlókat, akiknek azt mondják, hogy erről a horvát és a magyar belügyminiszter megegyezett. Menczer Tamás ezt hazugságnak nevezte, mint mondta, a tárca magyarázatot kért a horvát külügyminiszter-helyettestől, és kérte, utasítsák a rendőröket, hogy "ennek a hazugságnak a terjesztését fejezzék be".
17.00: Rendvédelmi kar: megfelelő a határszélen szolgáló rendőrök ellátása
Sajtóhírekkel ellentétben megfelelő a szerb határnál szolgálatot teljesítő rendőrök ellátása - tájékoztatta a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) elnöke pénteken az MTI-t azt követően, hogy bejárta Röszke térségében a rendőrségi szolgálati helyeket.
Dobson Tibor
úgy vélekedett: természetes velejárója a szolgálatnak egy olyan veszélyhelyzetben, mint a jelenlegi menekültválság, hogy csúszik egy-egy étkezés. Azt mondta, hogy egy szolgálati szálláson, egy regisztrációs táborban, a röszkei belépési ponton, illetve a határvédelmi kirendeltségen tett látogatása során meggyőződött arról, hogy megfelelő a rendőrök elhelyezése és ellátása is. Közlése szerint, veszélyhelyzetben előfordul és előfordulhat, hogy nem mindig komfortosak a körülmények. Ugyanakkor a határon szolgáló rendőrök minden nap kapnak meleg ételt, ami általában a vacsora. Napközben pedig szendvicseket és ásványvizet kapnak, vagyis nem igaz, hogy étlen- szomjan látják el a szolgálatot - számold be tapasztalatairól a MRK vezetője. Dobson Tibor arról is szólt: arra kérte az Országos Rendőr-főkapitányság vezetését, hogy tegyen lehetővé hasonló bejárást az MRK számára a Baranya megyei határszélen is.
16.25: Megnyílhat a röszkei határátkelő Helyszíni tudósítónk szerint az elkövetkezendő napokban megnyílhat a Röszke I. határátkelő, feloldhatják az autópálya lezárását. Erről jelenleg is folynak a tárgyalások, a határnyitás feltétele az, hogy a szerb állam tudja garantálni az átkelő biztonságát.
16.15: A KKM tájékoztatást kért a horvát rendőrök híreszteléseiről A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatást kért Horvátországtól azzal kapcsolatban, hogy a horvát rendőrök azt híresztelik: a magyar és a horvát belügyminiszter megállapodott a bevándorlók határhoz szállításáról. A tárca az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a horvát hatóságok Pélmonostornál tömegesen, regisztráció nélkül elkezdték szállítani a bevándorlókat a horvát-magyar határhoz. A horvát rendőrök folyamatosan azt híresztelik, hogy minderről a magyar és a horvát belügyminiszter megállapodott. "Ez hazugság" - hangsúlyozták. Közölték: Magyar Levente államtitkár telefonon kért magyarázatot Josko Klisovic horvát külügyminiszter-helyettestől, és határozottan felszólította, hogy "a horvát rendőrök fejezzék be ennek a hazugságnak a terjesztését".
16.05: Szijjártó: Magyarország a nemzetközi előírásoknak megfelelő ellátást biztosít a bevándorlóknak Magyarország a nemzetközi előírásoknak megfelelő ellátást biztosít a bevándorlóknak, és aki ezzel ellentétes állítást tesz, az valótlanságot állít - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közleményben a tárcavezető a svéd és a francia miniszterelnök találkozója után elhangzottakra reagált. Manuel Valls francia miniszterelnök pénteki stockholmi sajtótájékoztatóján arra szólította fel Magyarországot, hogy "bánjon humánusan" az ország határaihoz érkező minden migránssal. A közös sajtótájékoztatón a svéd miniszterelnök is bírálta a magyar kormány hozzáállását. "A menekültek befogadásának módozatairól lehet vitatkozni, de válogatni közöttük és azt mondani, hogy a muzulmánokat nem engedjük be, elfogadhatatlan" - fogalmazott Stefan Löfven. Szijjártó Péter mindezzel kapcsolatban közölte: "arra kérjük Svédország és Franciaország kormányát, hogy fejezzék be a képmutatást, és ne azt az országot támadják, amely minden tekintetben betartja az uniós előírásokat". Úgy fogalmazott, "szívesen hallottuk volna a svéd és a francia miniszterelnök véleményét inkább arról, hogy elfogadhatónak tartják-e azt, hogy agresszív bevándorlók órákon keresztül kövekkel és betondarabokkal támadják a magyar rendőröket". A Magyarországot érintő alaptalan rágalmak miatt a KKM a pénteki napon bekérette Svédország és Franciaország budapesti nagykövetét - áll a közleményben.
16.00: Rendezettek a körülmények a röszkei áteresztőponton Rendezett körülményeket, speciális konténeregységeket, távtolmács- és egészségügyi szolgáltatást, teljes ellátást biztosít a Röszke melletti áteresztőpont azoknak a migránsoknak, akik ott benyújtják a menedékkérelmet - tapasztalta az MTI tudósítója pénteken a helyszínen. A röszkei autópálya melletti területet a rendőrség felügyeli, viszont jelen van a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a honvédség és a Magyar Vöröskereszt is. A zárt zóna több tucat speciális konténerből áll. Az első egy zsilipkonténer: aki szeretne, itt léphet be a tranzitzónába. A következőben biztonsági ellenőrzés történik, megvizsgálják az érkezők csomagjait, ruházatát, a szúró- és vágóeszközöket a rendőrök elveszik. Ezt követi az elsődleges adatfelvétel, és nyilatkozniuk kell, nyújtanak-e be menedékkérelmet Magyarországon. Az embereket ezt követően a bevándorlási hivatal helyiségeibe kísérik, ahol rögzítik az ujjlenyomatukat és az arcképüket, és felveszik adataikat. Az összegyűlő anyag azonnal a menekültügyi információs rendszerbe kerül. Az ezt követő meghallgatás során helyszíni fordítók és távtolmács is segíti a munkát. Röszkén tizenegy ilyen konténeriroda működik, ahol a kérelmek elfogadhatóságát vizsgálják. Az úgynevezett sérülékeny csoportoknál nincs vizsgálat, de az ujjlenyomatot és a fényképet elkészítik. A helyszínen jogi segítséget is igénybe vehetnek az érkezők. Ezt követik a bírósági tárgyalóirodák. Két bíró tud egyszerre dolgozni tolmácsok segítségével, és az informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy az eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája Szegedről tudja meghallgatni az ügyfelet. Erre akkor kerül sor, ha valaki fellebbez a döntés ellen. A helyszínen a honvédség és a Magyar Vöröskereszt is működtet egészségügyi konténert. A hivatásos állománynak öltözőkonténer és teakonyha is van. Azok, akik a döntésre vagy az elszállításra várnak, az itt levő szálláson pihenhetnek. Ez egy elkülönített rész a területen belül, ahol ötven embert tudnak elhelyezni. Itt mosdók, tusolók is találhatók. Pénteken néhány konténerszoba volt foglalt. A kerítésen kisruhák száradtak, jelezve, hogy családok vannak most a szállásokon. A zóna legvégén egy kiléptető zsilipkapu található. Ezen keresztül bárki visszatérhet Szerbiába, ha jelzi az ott szolgálatot teljesítő rendőröknek. Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dél-alföldi regionális igazgatója az MTI-nek elmondta: kedden Röszkén és Tompán nyitottak egy-egy zónát. A menedékkérelmek vizsgálata elsősorban az elfogadhatóság vizsgálatából áll. Ellenőrzik, hogy a kérelmező biztonságos harmadik országból érkezett-e. A magyar fél szerint Szerbia biztonságos országnak számít, de ezt a vélelmet a kérelmező megdöntheti. Ha nem sikerül, akkor a kérelme elfogadhatatlan, és vissza kell térnie Szerbiába. Általában nem sikerül megdönteni ezt a vélelmet, hiszen az emberek legtöbbje csak néhány órát tölt Szerbiában, nem nyújt be menedékkérelmet, és minél hamarabb Németországba szeretne jutni. Eddig csak elfogadhatatlan kérelmek születettek. Az úgynevezett sérülékeny csoportba tartozók - családok, idősek, súlyos betegek, mozgássérültek, háborús sérültek - esetében nem tranziteljárás folyik. Őket beengedik az országba, és normál eljárás keretében folytatják le a vizsgálatot. Keddtől csütörtökig 264 menedékkérelmet nyújtottak be. Az ügyfelek közül 205 különleges bánásmódot igénylő volt. Közigazgatási döntés 82 esetben született, 35 esetben elfogadhatatlannak találták a kérelmet. Az eljárást - a migráns kérésére - 11 esetben szüntették meg, a tranzitzónából ugyanis bármikor vissza lehet térni Szerbiába. A döntésekkel szemben hét fellebbezés született, az érintettek a tranzitzónában levő szálláshelyen várhatják meg az eljárás eredményét.
15.55: Egy szír családot fogadott be a Vatikán A háború elől hazájából elmenekült négyfős szíriai családot fogadott be a Vatikán - jelentette be pénteken a pápai alamizsnahivatal. A Damaszkuszból származó kétgyerekes családot a Vatikán tulajdonában levő lakásban helyezték el a Szent Péter tér közelében. Ferenc pápa szeptember 9-én felszólította egyházát az Európába érkező bevándorlók befogadására. Ezután jelentette be a Vatikán, hogy befogad két bevándorlócsaládot. A szír családot a pápai állam területén levő Szent Anna-plébánia közössége segíti. A család tagjai menekültkérelmet nyújtanak be az olasz hatóságoknak, ami azt jelenti, hogy a következő hat hónapban a szülők nem vállalhatnak munkát. Ezért fél évig a vatikáni plébánia közössége támogatja őket. A Vatikán által segített másik bevándorlócsalád még nem érkezett meg Rómába. Mindkettőt Konrad Krajewski püspök, pápai alamizsnás "választotta ki" a dél-olasz Lampedusa szigetére érkezett bevándorlók közül. A Vatikáni Rádió nyilvánosságra hozta, hogy a jezsuita rend által működtetett Centro Astalli bevándorlókat segítő római humanitárius központ 2014-ben ötvenezer euróval (15 millió forint) segítette az Olaszországban menekültkérelmet benyújtó bevándorlókat a kérelem adminisztrációs költségeinek kifizetésében. Ferenc pápa 2013 szeptemberében kereste fel a központot, ahol menekültekkel találkozott. A Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa a római bevándorló-állomásoknak ajánlotta fel azt a mobil orvosi rendelőt, amelyet Bajorország ajándékozott az egyházfőnek, és eddig a Szent Péter téren állt.
15.45: A horvát ellenzéket sokkolta a miniszterelnök bejelentése A legnagyobb horvát ellenzéki pártot, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ) sokkolta a miniszterelnök bejelentése a migránsválság megoldásáról - közölte a horvát sajtó pénteken. Gordan Jadrankovic szóvivő a Nova TV híradójának úgy nyilatkozott, hogy Horvátországot egy "eltévelyedett ember" vezeti, aki nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel. A kormánynak nem volt terve és most sincs, hogy megoldja a válságot - mondta. Figyelmeztetett, hogy a helyzet kaotikussá vált, a miniszterelnök pedig ahelyett hogy megoldaná, "leszámol, fenyegetőzik és vádaskodik". "Nem lehet megoldást találni a válságra a szomszédos országok nélkül"- mondta, majd hozzátette: a miniszterelnök erővel a szomszédos országok felé akarja terelni a migránsokat, ami nem vezet semmi jóra. A helyzet sokkal összetettebb, mint az elmúlt napokban volt - szögezte le. A HDZ felszólította a kormány, hogy léptessen életbe tejes határzárat Szerbiával, mint ahogy azt más uniós országok is tették, amelyek tagjai a schengeni övezetnek, és vezényelje ki a hadsereget az országhatárra.
15.40: 43 ügyben folytatott gyorsított bírósági eljárást a Szegedi Járásbíróság, valamennyi esetben határzár tiltott átlépésének bűntette miatt A mai napon 43 ügyben folytatott gyorsított bírósági eljárást a Szegedi Járásbíróság, valamennyi esetben határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. A bíróság az ügyek egy részét már elbírálta, és ezidáig 17 esetben jogerős ítéletet hozott, amelyekben kiutasítást alkalmazott. A bíróság a vádlottakat 5 esetben 1 év, 12 esetben 2 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. Az ítéletekben elbírált bűncselekmények tipikus elkövetési módja a következő volt: A vádlottak 2015. szeptember hó 15. és 16. napján Röszkénél, a szerb-magyar államhatáron felállított, Magyarország államhatárának rendje védelmét biztosító létesítmény alatt, valamint azon átmászva, vagy korábban, ismeretlen személyek által kihasított résen keresztül jutottak be az ország területére. Egy esetben a vádlott a létesítményen elhelyezett, ismeretlen személyek által korábban erőszakkal kinyitott zárt kapun keresztül lépett be a létesítmény által védett területre. A vádlottak közül 11 fő afgán, 5 fő szír, míg 1 pakisztáni állampolgárságúnak vallotta magát. A vádlottak a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését minden esetben beismerték. Az arra jogosultak a bíróság ítéleteit minden esetben elfogadták, azokat tudomásul vették, és a bíróság kérdésére a vádlottak valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy a részükre tolmácsolás útján lefordított ítéletet megértették, az ítélet írásban történő fordítását nem kérik.
15.20: Migránsokat szállító buszok érkeztek Beremendhez
Migránsokat szállító buszok érkeztek a horvát határnál lévő magyar településhez, Beremendhez - jelentette a helyszínről az MTI tudósítója péntek délután. Az MTI tudósítója mintegy tíz, emberekkel teli buszt látott. A migránsok elkezdtek leszállni a buszokról. A határ magyar oldalán mintegy 150-200 rendőr, katona van. A rendőrök sorfalat állnak. A helyszínen gépfegyveres, pajzzsal ellátott katonák, illetve gépfegyveres katonai járműveket is látott az MTI tudósítója. A rendőrök kékszínű gyakorlóban vannak, némelyüknél gázspray, sisak is van.
15.10: Szlovénia az uniós szabályok megsértésével vádolta meg Horvátországot Szlovénia az Európai Unió és a schengeni rendszer szabályainak megsértésével vádolta meg pénteken Horvátországot, miután Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kijelentette, hogy országában a továbbiakban nem tudják regisztrálni és elszállásolni az újonnan érkező menekülteket. Sefic Bostjan szlovén belügyi államtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a rendőrség további egységekkel készül a várhatóan Horvátországból érkező menekültáradat kezelésére. "Horvátország lépései nincsenek összhangban az EU és a schengeni rendszer szabályaival, miután úgy döntöttek, hogy innentől kezdve nem regisztrálják a migránsokat" - hangsúlyozta az államtitkár.
15.08: Lázár: az embercsempészek legyőzték Horvátországot
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az embercsempészek legyőzték Horvátországot, és Magyarország számára most a magyar-horvát határ megvédése a kérdés.
Lázár János
pénteken, hódmezővásárhelyi fogadóórája után arról is beszélt: a migrációs hullám megállítására az lett volna a szerencsés, ha Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Magyarország közösen zárta volna le határait. A miniszter a Vásárhely24 portálnak nyilatkozva elmondta, Röszkénél úgy tűnik, átmenetileg sikerült a menekültproblémát a kerítés megépítésével megszüntetni. Hangsúlyozta, a horvát határ megvédése most a kérdés, ugyanis a szerb és a horvát hatóságok ezresével szállítják a menekülteket a horvát-magyar határ 40 kilométeres szakaszára. A kerítés felépítése most ott is megkezdődött - emlékeztetett. Lázár János közölte, a horvát és a szerb kormány meg sem próbálta a menekültek ellátását, az ő szolidaritásukra nem számíthat Magyarország. Hozzátette: az elmúlt napokban változni látszik az osztrák és német menekültpolitika, az ő jobb belátásukban bízhat Magyarország. Megismételve korábbi álláspontját azt mondta, a határvédelem a megoldás, Európa határain kívül kell a migránsokat összegyűjteni. Azon országok éljenek a migránsok behívásának lehetőségével, ahol a munkaerőpiac ezt megkívánja - fejtette ki, megjegyezve: nem akarják, hogy kötelező legyen a menekültek elosztásáról szóló uniós kvóta, mivel Magyarországnak ez nem érdeke. Lázár János azon véleményének is hangot adott, hogy a német és osztrák határellenőrzés bevezetése, esetleg annak kommunikálása hogy ott határzár létesül, visszatartó erővel bírna. Mint mondta, az lett volna a szerencsés, ha Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Magyarország közösen zárta volna le határait és épített volna fizikai és jogi akadályokat. Ez megállította volna a balkáni migrációs és embercsempész hullámot - közölte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyelőre úgy tűnik, az embercsempészek Horvátországot legyőzték.
15.06: Soltész: a tapasztalatok átadásával segítjük a horvátok és a szlovének menekültügyi munkáját
Magyarország a migrációs válsággal kapcsolatos, az elmúlt két és fél hónapban összegyűlt karitatív tapasztalatok átadásával is segíti a szomszédos Horvátország és Szlovénia menekültügyi munkáját - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Kaposváron.
Soltész Miklós
sajtótájékoztatón beszélt erről, miután Horvátország és Szlovénia budapesti nagykövetével, valamint karitatív szervezetek képviselőivel egyeztetett az együttműködés lehetőségeiről. Az államtitkár ezúton is köszönetet mondott a magyar karitatív szervezeteknek, hangsúlyozva: mindaz, amit az elmúlt hónapok során a határ mentén, pályaudvarokon, szociális gyermekvédelmi intézményekben, a rászorultakat segítve elvégeztek, semmilyen eddigi munkával össze nem hasonlítható. Hozzátette, ezt a tudást szeretnék átadni a két szomszédos ország karitatív szervezeteinek a közös szolidaritás jegyében. A közös szolidaritás az igaz azokkal a migránsokkal és a migránsokért, akik valóban rászorultak - mondta, megjegyezve: "de ugyanezt a közös szolidaritást elvárjuk azoktól az európai országoktól, amelyek tranzitországként szerepelnek ebben a válságban". Soltész Miklós reményét fejezte ki, hogy a magyar karitatív szervezetek felajánlása, hogy átadják tapasztalataikat szlovén és horvát testvérszervezeteiknek, sok-sok ezer embernek az életét megkönnyíthetik ezekben a hetekben. "Most, itt a szolidaritás jegyében minden segítséget megadunk a rászorultaknak, de a problémát a gyökereknél kell megoldani, ott kell megoldani, ahol kialakult"- mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy" európai összefogás nélkül sem Szlovénia, sem Horvátország, sem Szerbia, sem Magyarország vagy más országok nem tudnak megbirkózni ezzel a hatalmas nagy feladattal".
Ksenija Skrilec
, Szlovénia budapesti nagykövete köszönetet mondott a magyar karitatív szervezetek által felajánlott segítségéért. "Ez egy igazi gyakorlati megvalósulása az együttműködésnek" - fogalmazott.
Gordan Grlic-Radman
, Horvátország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy közösek a problémák, amelyeket csak közösen tudnak megoldani. Ez a menekülthullám meghaladja az erejét mind Horvátországnak, mind Szlovéniának, mind Magyarországnak - mondta a nagykövet, aki úgy vélekedett: "európai segítségre van szükség, Európának kell ebben hathatósan közreműködni".
Gelencsér Attila
, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője a Baranyára és Somogyra is kiterjesztett válsághelyzetről szólva emlékeztetett arra, hogy három héttel ezelőtt egy sajtótájékoztatón már jelezte: ha szükséges, akkor lezárják a magyar-horvát határt. Akkori kijelentését igazolja, hogy a kerítés a baranyai szakaszon már épül - mondta, hozzátéve: szükség szerint a somogyi szakaszon is megkezdődik az építkezés. Közölte: a kaposvári katonák már szerdától felderítő járőrszolgálatot látnak el a horvát határ közelében. "Meg fogjuk védeni az itt élőket, nem kell tartaniuk a migránsok áradatától" - fogalmazott Gelencsér Attila. Kitért arra is, hogy egy "hamis bélyeg van azon a politikai közösségen, amelyik ma irányítja az országot", ennek lényege, hogy a kormány embertelenül bánna a migránsokkal. "Ez egy szemenszedett hazugság" - jelentette ki a politikus. A kormány a migránsokat becsapott embereknek, és bizonyos értelemben áldozatnak tekinti - mondta Gelencsér Attila. Kifejtette: a migránsokat nem hibáztatják, sokkal inkább hibáztatják azokat az "eltévedt európai politikusokat, akik össze-vissza beszélnek", és sokkal inkább hibáztatják az embercsempészeket. A politikus nehezményezte, hogy a média nem foglalkozik azzal: a menedéket kérők közül a terhes nők, a gyermekek és fogyatékossággal élők, ha átlépik a határt, Magyarországon természetes módon védett személynek minősülnek. Azt mondta: egyelőre arról tud beszámolni, hogy "a magyar megoldás, úgy tűnik, működik, a helyzet Magyarország tekintetében javul".
15.03: Feszült a helyzet Beremenden
Tudósítónk jelentése szerint tíz menekültekkel teli busz érkezett a horvát–magyar határra - hangzott el az M1 híradójában. A magyar oldalon, a baranyai Beremenden rendkívül nagy a rendőri és katonai jelenlét. A honvédek pajzsokkal, gépfegyverekkel is fel vannak fegyverkezve.
15.01: Gyűlnek a rendőrök és a katonák Beremenden
Tudósítónk Beremenden azt tapasztalta, hogy igen sok rendőr és katona van a településen. Ide várják a menekülteket - közölte az origo.hu.
15.00: Kiürült a szerb oldal Röszkénél Tudósítónk jelenti a szerb oldalról, hogy gyakorlatilag kiürült a terület, Horgoson és Magyarkanizsán is alig 100-150 migráns maradt már csak, ők is leginkább árnyékba húzódva üldögélnek, és várnak, hátha egyszer megnyílik a magyar határ.
14.55: Fidesz: az ellenzék biztosítsa a parlamentben a kétharmadot!
A honvédelmi és a rendőrségi törvény módosításának hétfői parlamenti elfogadásához szükséges kétharmados többség biztosítására kérte az ellenzéket pénteken a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Most a baloldal is bizonyíthatná, hogy nem a bevándorlók pártján áll - fogalmazott
Gulyás Gergely
budapesti sajtótájékoztatóján, emlékeztetve: a törvénymódosítás megszavazása után a honvédség erői is részt vehetnek majd a határvédelemben. Közölte, hogy - a javaslat elfogadása esetén -
Áder János
köztársasági elnököt a jogszabály mielőbbi aláírására fogják kérni, így azt akár már hétfőn vagy kedden kihirdethetnék a Magyar Közlönyben. A Fidesz frakcióvezető-helyettese beszélt arról a törvényjavaslatról is, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek a fideszes
Tuzson Bence
, és amelynek célja, hogy ne csak a Szegedi Járásbíróság, hanem - dunántúli esetekben, területekre lebontva - a pécsi és a zalaegerszegi is eljárhasson a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben. Gulyás Gergely közölte: az előterjesztést gyorsított eljárásban, házszabálytól eltérve tárgyalnák, ehhez négyötödös többségre van szükség, ezért kérik az ellenzék támogatását. A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, ma már nemcsak Magyarország legégetőbb problémája a bevándorlás, hanem Európáé is. A politikus eredményesnek nevezte a magyar-szerb határon felhúzott kerítést, hiszen a több ezerről sikerült 200-300 közé csökkenteni az illegálisan Magyarországra lépők számát. Jelezte, hogy a magyar-horvát határ egy részén is megkezdődött a műszaki határzár építése. "Magyarország nem képes arra, és véleményünk szerint Európa sem képes arra, hogy a bevándorlókat bármilyen felső határ nélkül fogadja. (...) Úgy gondoljuk továbbra is, hogy a jobb élethez senkinek nincs joga, csak az emberi méltósághoz" - fogalmazott. Gulyás Gergelytől azt is kérdezték, hogy
Gyurcsány Ferenc
DK-elnök szerint a héten Röszkénél előre megfontolt szándékkal, brutális módon, tervezetten, "minden bizonnyal a miniszterelnök" utasítására a rendőrök támadtak rá a békés menekültekre, nem pedig fordítva. Erre a Fidesz frakcióvezető-helyettese úgy reagált: "az a volt miniszterelnök vált ilyen rendkívül érzékennyé az emberi jogokra, aki nem csupán a vízágyút és a könnygázt tartotta megengedhetőnek bevetni a saját népével és polgáraival szemben, hanem még beléjük is lövetett gumilövedékkel". "Amit Gyurcsány Ferenc állít, arra a válasz nem politikai, nem rendőrszakmai, hanem egyedül orvosi lehet" - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki kijelentette, Röszkénél a magyar határt támadás érte, a könnygáz és a vízágyú használata pedig "abszolút mértékben arányos volt".
14.52: Szijjártó: a horvát miniszterelnök viselkedése szánalmas Szánalmasnak minősítette a horvát miniszterelnök viselkedését Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken. A tárcavezető az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Zoran Milanovic aznapi beszédében többször élesen bírálta Magyarország migrációs politikáját és azt is mondta, Horvátországban a menekültek kapnak vizet, élelmet és mehetnek, ahova akarnak Magyarországon vagy Szlovénián keresztül, Zágráb nem akarja feltartóztatni őket. Szijjártó Péter értékelése szerint azután, hogy mindössze egyetlen nap alatt összeomlott a horvát bevándorlóellátó rendszer, Milanovics még mindig Magyarország hazug és méltatlan támadásával tölti idejét, alaptalan rágalmakat megfogalmazva. "Talán inkább választ kellene adnia arra, hogy mit rontott el a bevándorlók érkezésére való felkészülés során, és hogy miért nem tudja Horvátország egyetlen nap után ellátni a bevándorlókat" - vetette fel, kiemelve: Horvátország megbukott a schengeni teszten, bebizonyosodott, hogy még hosszú évekre van szükségük a sikeres felkészüléshez. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy Horvátország az uniós jogszabályok betartása helyett illegális határátlépésre, vagyis bűncselekmény elkövetésére buzdít államilag több ezer embert. Ez nem európai viselkedés - szögezte le.
14.50: Horvátországból buszokkal szállítják a migránsokat a magyar határra
Horvátországból ingyenesen buszokkal szállítják a migránsokat a magyar határra - jelentette a horvát sajtó pénteken. Miután
Zoran Milanovic
horvát miniszterelnök korábban kijelentette, hogy nem regisztrálják többé a migránsokat, és oda mehetnek, ahová akarnak, a magyar határhoz közeli Pélmonostorról (Beli Monastir) és a horvát-szerb határon lévő Tovarnikról ingyenesen buszokkal szállítják az illegális határátlépőket a beremendi határátkelőre - írta az Index.hr horvát internetes portál. Az Eszék melletti Csepényből pedig, ahol 600 migráns volt elszállásolva, Zágrábba irányítják a buszokat. Az ott lévők ugyanis Szlovéniába akarnak továbbmenni.
14.48: Brüsszel: a tagállamok úgy védik a külső határokat, ahogyan szükségesnek tartják A magyar-horvát határ a schengeni övezet külső határa, amelyet a tagállamok olyan módon ellenőriznek, ahogyan szükségesnek látják - reagált pénteken az Európai Bizottság szóvivője arra, hogy Magyarország egy másik uniós tagállammal szomszédos határán is kerítésépítésbe kezdett. Natasha Bertaud arra a kérdésre is válaszolt, hogy mitévő legyen Horvátország a feléje terelődő migrációs nyomással, ha az érkezők nem akarnak regisztrálni, de amennyiben útjukat állja, embertelen bánásmóddal vádolhatják meg, ha pedig kényszerintézkedést alkalmaz velük szemben annak érdekében, hogy regisztráljanak, akkor konfliktusba kerülhet velük. Bertaud elmondta: Horvátországot is kötik a közös menekültügyi rendszer és a schengeni rendszer szabályai, vagyis aki belép, azt ujjlenyomattal együtt regisztrálni kell, felajánlva neki a menedékkérelem lehetőségét, de a regisztráció nélküli belépők "másodlagos mozgása" (vagyis továbbutazása más tagállamba) nincs összhangban az uniós rendeletekkel. "Természetesen, ha valaki nem hajlandó menedéket kérni, akkor az a helyzet, hogy eleve megtagadható tőle a belépés az ország területére" - fogalmazott a migrációs ügyekért felelős szóvivő. Arra a kérdésre, hogy mit tesz a bizottság akkor, ha egy tagállam nem regisztrálja a migránsokat, Bertaud közölte, hogy a nyilvántartásba vétel és az ujjlenyomatvétel szabályait kötelező erejű uniós rendeletek rögzítik, amelyeket a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani, és ha nem ezt teszik, akkor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indít. Magyarországgal kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy a brüsszeli testület tájékoztatást kért a héten életbe lépett módosított jogszabályokról. Úgy fogalmazott: "az viszonylag normálisnak számít, ha egy ország illegálisnak tekinti az illegális határátlépést", ilyen szabály a legtöbb tagállamban létezik, ezt a bizottság nem vitatja. "Arról szeretnénk meggyőződni, hogy a menedékkérők alapvető jogai érvényesülnek, és hogy általuk is érthető módon kapjanak tájékoztatást arról, mi történik velük" - magyarázta Bertaud. A külső határok ellenőrzése mellett a szóvivő a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról is említést tett, és úgy vélte, hogy amíg nincs európai szintű megoldás a menekültáradat és a migrációs válság kezelésére, addig a tagállamoknak muszáj ellenőrizniük, hogy kik lépnek be a területükre. Mina Andreeva, a bizottság másik szóvivője rámutatott: nem zárja ki egymást az, hogy egy ország megvédi a határait, és az, hogy közben a migránsok menedéket kérhessenek, hiszen ez utóbbihoz nemzetközi egyezményben rögzített joguk is van. Emellett a brüsszeli testület álláspontja az, hogy az unión belüli szabad mozgás és a menekültügyi rendszer akkor működőképes, ha mindenki egyformán betartja a közös szabályokat. A határkerítéssel kapcsolatban Andreeva elmondta, hogy csütörtök óta nem változott a testület álláspontja, miszerint a falak és kerítések nem jelentenek tartós megoldást. Bertaud annyival egészítette ki, hogy ez egy politikai álláspont, viszont a bizottság egyetlen kerítés jogszerűségét sem vitatja, amely a külső határokon áll.
14.45: A lakosság segítségét kérik a rendőrök
Angolul, németül és arabul is közzétette felhívását a magyar rendőrség, fényképfelvételeken próbálja azonosítani a röszkei zavargás helyszínén levőket – az erről szóló közleményt péntek délután tette közzé a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája a rendőrség honlapján. A közleményben azt kérik: aki a felvételeken szereplő személyekkel kapcsolatban információval rendelkezik, vagy őket felismeri, tegyen bejelentést az nni.info@nni.police.hu e-mail címen. Az említett felvételek
14.33: Gyurcsány: megszervezett támadás zajlott a menekültek ellen Röszkénél A Demokratikus Koalíció elnöke szerint szerdán Röszkénél előre megfontolt szándékkal, brutális módon, tervezetten, "minden bizonnyal a miniszterelnök" utasítására a rendőrök támadtak rá a békés menekültekre, nem pedig fordítva. Gyurcsány Ferenc pénteki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök "tudatosan megszervezte a menekültek elleni támadást". Röszkénél szerdán a rendőrség hátrébb vonta a sorfalat, kinyitották a határzárat, hogy később a Magyarországra érkező ünneplő, boldog tömeget minden előzetes figyelmeztetés nélkül megtámadják - mondta Gyurcsány Ferenc, kijelentve, hogy "a megvert szerb tévéstáb", a lengyel köztévé riportere és az ENSZ helyszínen lévő cseh alkalmazottja is hasonló tapasztalatokról számolt be. A sajtótájékoztatón bejátszották az Al Jazeera tévécsatorna és a Kettős Mérce blog egy-egy felvételének egy részletét. Az elsőn a narrátor arról beszél, hogy a menekültek ünnepelve lépnek át a kinyitott kapun, miközben angolul azt kiabálják, hogy köszönöm. Elhangzik, hogy ezt követően viszont a rendőrök rájuk támadtak. A másik felvételrészleten egy feltehetően menekült férfi tolmácsolja angolul egy másik menekült szavait, aki szintén a rendőrség támadásáról számol be. Gyurcsány Ferenc szerint egy békés ünneplő tömeg érkezett Magyarországra, akik előtt a rendőrség kinyitotta a határzárat, majd amikor a tömeg odaért a rendőrsorfalhoz, az nem szétnyílt, hanem brutális támadást indított. A kormány által bemutatott felvételek - mondta - azt követően készültek, hogy a rendőrök visszaszorították a menekülteket a senki földjére, újra bezárják a kapukat és "pár tucat fiatalember" elfogadhatatlan módon erőszakos cselekményeket követ el. Orbán Viktor tudatosan megszervezte a menekültek elleni támadást, hazug, manipulatív szándékkal harcot robbantott ki, erre készült hónapok óta, és bizonyítani akarta, hogy erőszakos menekülthullámmal állunk szemben - vádolta a kormányfőt Gyurcsány Ferenc, aki szerint a miniszterelnök erőszakot szított és szervezett, hazug propagandát épít, félrevezeti a hazai és a nemzetközi közvéleményt. A DK a megszerzett bizonyítékokat eljuttatja a magyar ügyészségre - közölte. "Nem azért, mert azt gondolnánk, hogy Polt Péter teljesítené a kötelességét", hanem ezért, hogy később felelősségre lehessen vonni, felbujtóként, aljas szándékkal elkövetett, emberiség elleni bűncselekményért, hatalommal való visszaélésért, ártatlan emberek megveréséért - fogalmazott. A bizonyítékokat - például a bejátszott felvételeket - elküldik Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak és a hágai nemzetközi bíróságoknak is - mondta.
14.32: Német kormányszóvivő: menekültek visszautasítása a határon nem járul hozzá a tartós megoldáshoz Menekültek visszautasítása a határon nem járul hozzá a migránsválság tartós megoldásához - mondta a német kormány szóvivője pénteken Berlinben. Steffen Seibert tájékoztatóján a magyar, a horvát és a szlovén határra vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: ami "a magyar esetet illeti, a menekültek nagy száma kétségkívül nagy megterhelést jelent egy olyan országnak, mint Magyarország, és erre tekintettel kell lenni". Ugyanakkor a német "szövetségi kormány szerint nem jelent hozzájárulást az aktuális menekültprobléma tartós megoldásához, ha menekülteket gyakorlatilag visszautasítanak a határon" - mondta a szóvivő. Hozzátette: a német kormány tudja, milyen nagy kihívások előtt áll Görögország, Macedónia, Szerbia, Magyarország és most már Horvátország és más államok is. Éppen ez teszi "számunkra oly világossá, hogy nem lehet tisztán nemzeti megoldás erre a humanitárius kihívásra, amely talán a legnagyobb a második világháború óta", és csak olyan megoldás lehetséges, amely az európai országok "konstruktív és szolidáris" együttműködésén alapul - mondta Steffen Seibert. Ennek a megoldásnak része, hogy "Európa egésze teljesíti a közös európai menekültügyi rendszerből és nemzetközi humanitárius kötelességeiből fakadó kötelezettségeit" - tette hozzá. Németország a kötelezettségekből és a terhek nagyságából adódó feszültség oldása céljából törekedik "európai szinten a tartós és szolidáris megoldásra", amelynek elemei közé tartozik az úgynevezett hot spotok felállítása és a menekültek elkerülhetetlenül "szükséges és méltányos elosztása" - mondta Steffen Seibert.
14.30: Trócsányi: Magyarország a schengeni kódex és a menekültügyi konvenció betartását is fontosnak tartja
Magyarország mind a schengeni kódex, mind a menekültügyi konvenció betartását fontosnak tartja mind saját, mind más államok számára - mondta
Trócsányi László
igazságügyi miniszter pénteken a burgenlandi Szenteleken (Stegersbach) tartott XXII. Pannon Jogász Napokon. A tudományos tanácskozás keretében találkozott a három résztvevő ország igazságügyi minisztere is. Szlovén részről
Goran Klemencic
, osztrák részről pedig
Wolfgang Brandstetter
vett részt az európai menekültválság kérdéseire is kitérő, kimerítő beszélgetésen, amelyről a magyar minisztérium tájékoztatta közleményben az MTI-t. "Európára példátlan migrációs nyomás nehezedik. Magyarországnak egyszerre kell a schengeni szabályokat betartania és betartatnia, figyelemmel arra, hogy Magyarország számára a schengeni rendszer olyan érték, amely a közös európai gondolat alapja" - hangsúlyozta Trócsányi László, hozzátéve, hogy a Magyarországon elfogadott jogszabályok előkészítésekor alapul vették mind a schengeni kódexet, mind az európai menekültügyi szabályokat. Magyarország elkötelezett abban - mondta -, hogy olyan közös európai megoldás szülessen, amely a felmerült problémákat az Európai Unió valamennyi tagállama számára előremutató és méltányos módon rendezi. A felek között egyetértés volt abban, hogy gyors európai döntésre van szükség a menekült- és migrációs problémák ügyében, mégpedig a közös európai értékek alapján és figyelemmel az elidegeníthetetlen emberi értékekre, amelyeknek egyúttal zsinórmértékként kell szolgálniuk a felmerült kérdések megoldásában. A gyermekjogokkal foglalkozó szimpóziumon Trócsányi László kitért arra, hogy Magyarország kiemelt jelentőséget tulajdonít a háborús övezetekből kísérő nélkül érkező kiskorú gyermekek befogadásának. A magyar miniszter azt is hangoztatta, hogy egyetlen olyan jogi döntés sem született eddig, amelyből azt a következtetést lehetne levonni, hogy a közép-európai országok menekültügyi szempontból ne lennének biztonságos államok. Ez különösen vonatkozik a minapi osztrák közigazgatási bírósági döntésre - mondta. Goran Klemencic szlovén igazságügyi miniszter ugyanakkor a magyar intézkedésekre utalva kijelentette, hogy a határkerítés nem visz előbbre. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió segítséget kell nyújtson a menekültválsággal szembesülő egyes országoknak. "Közös európai megoldásra van szükségünk, amely az unión kívüli segélyintézkedéseket is magában foglal", és szem előtt tartja az emberi méltóságot - mondta. Osztrák kollégája, Wolfgang Brandstetter - feltehetően a magyar rendőrök migránsokkal vívott röszkei összecsapására utalva - elfogadhatatlannak nevezte "a fegyvertelen menekültek ellen egy belső európai határon alkalmazott erőszakot". Egyúttal leszögezte, hogy nemzedéke, amely megélte a vasfüggöny lehullását, nem akar több ilyet látni, és nem akarja olyan helyzetben találni magát, amelyben a veszélyhelyzetek másokra hárítása, valamint a nacionalizmus és a populizmus akadályozhatja az egységes Európa eszméjéért és értékközösségéért vívott küzdelmet.
14.20: Horvát miniszterelnök: Zágráb nem akarja feltartóztatni a migránsokat Horvátország nem tartóztatja fel a migránsokat, nem zárja le az országhatárokat, és nem vezényli ki hadseregét a határokra - közölte Zoran Milanovic miniszterelnök pénteken Zágrábban, rendkívüli sajtótájékoztatón. Kijelentette: "Horvátországon keresztül szabadon átvonulhatnak a migránsok, mert mi nem vagyunk célország". "A szomszédjaink nagyon gyorsan összefogtak ellenünk, és most ujjal mutogatnak ránk, de mi nem fogunk szögesdrótot húzni, mint Magyarország" - mondta, majd hozzátette: azt üzenik Európának, hogy Horvátország nem lesz hot spot. A miniszterelnök elmondta, hogy Horvátországban szeretettel fogadják a menekülteket. Innen tovább utazhatnak, mert ők Nyugat-Európába akarnak eljutni, de az újonnan érkezőket már nem tudják regisztrálni és elszállásolni, ezért áttérnek a "B-tervre". Milanovic részleteket erről nem kívánt elárulni, de sejttette, hogy a menekültek átengedéséről és ellátásáról van szó, a horvát hatóságok nem fogják megakadályozni a belépésüket az országban, de a kilépésüket sem. "Horvátország megmutatta, hogy van szíve, és emberségesen viselkedik, de emlékeztetnünk kell szomszédjainkat arra, hogy eszünk is van, és tudjuk, mi az érdekünk, valamint, hogy milyen biztonsági kockázataink vannak" - hangsúlyozta. Kétszer is elhangzott a sajtótájékoztatón az az újságírói kérdés, hogy amennyiben Horvátország nem akar hot spottá válni, merre fogja irányítani a menekültáradatot? Milanovic mindkét alkalommal burkoltan utalt arra, hogy a magyar határhoz. Amikor arról kérdezték, hogy Szlovénia felé irányítják-e őket, csak azt a válaszolta: "Úgy gondolom, hogy Magyarország háromszor közelebb van". Az al-Dzsazíra pánarab televízió újságírója azt kérdezte tőle, hogy a horvát kormány tervezi-e a migránsok regisztráció nélküli, szervezett átszállítását a magyar határhoz? "Mi mást tehetnénk? Veszélybe sodorjuk a horvát gazdaságot, a turizmust, a forgalmat?" - válaszolta a miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy lehet-e rendbontásra számítani a magyar-horvát határon, azt mondta: "Majd meglátjuk". Hozzátette, hogy ott lesz az összes médium. Milanovic szerint a határokat fizikailag csak úgy lehet lezárni, ha falakat építenek, amit pedig Horvátország nem fog megtenni. Ezt beszédében többször is hangsúlyozta. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem érti, Görögország miért nem tartja be az uniós szabályokat, és Európa ezt miért engedi meg neki. Hangsúlyozta, hogy a migránsok feltartóztatása a török partok és a görög szigetek között nem lenne nehéz feladat, és ehhez Horvátország is segítséget tudna nyújtani hajóival.
14.10: Hoppál: kemény munkára van szükség a horvát határszakaszon is
Kemény munkára van szükség a magyar-horvát határszakaszon is az illegális bevándorlás megakadályozására - mondta
Hoppál Péter
pénteken Pécsett. A kultúráért felelős államtitkár, baranyai fideszes képviselő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "izgatottan várjuk, a Szerbiából Horvátországba belépő bevándorlók milyen irányt választanak". Ha Zágráb érintésével Szlovénián át akarnak Ausztriába és a nyugati országokba jutni, a magyar hatóságoknak kevesebb feladatuk lesz. Emlékeztetett rá, hogy a rendőrség Baranyában csütörtökön éjfélig mintegy 450 külföldi állampolgár ellen intézkedett, pénteken 23 illegális határátlépőt fogott el. A politikus jelezte: a kormány Csongrád és Bács-Kiskun után Baranya, Somogy, Zala és Vas megyére is kiterjesztette a tömeges migráció okozta válsághelyzetet. Péntekre virradó éjszaka a magyar-horvát határszakaszon is megkezdődött és tíz ponton folyik a 41 kilométeresre tervezett ideiglenes műszaki határzár építése, az első védvonal egy napon belül elkészülhet - tette hozzá. Hoppál Péter kitért rá: Beremendnél tranzitzónát hoznak létre várhatóan már a hét végére, hogy azok a migránsok, akik menekültstátuszt kívánnak kérni, ezt meg tudják tenni. Az államtitkár szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP csütörtöki kihelyezett frakcióülésén kérdést intézett a honvédelmi miniszterhez és a belügyi államtitkárhoz arról, hogy a "jogi, biztonsági és életerős határzár" eredményének ismeretében szükség van-e a martonfai és sormási tábor építése. "Ennek mérlegelésére a miniszter és az államtitkár ígéretet tett" - mondta.
Nagy Csaba
, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke úgy vélte: Magyarországnak az illegális bevándorlással összefüggésben tanúsított határozott fellépése egész Európának példát mutat. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a jelenlegi állapot minél előbb megszűnik, mert a megyei önkormányzatnak fontos a szomszédos horvát megyékkel való szoros együttműködés. A politikus a megyei közgyűlés által csütörtökön egyhangúlag támogatott határzár építését megnyugtatónak nevezte a Baranyában élők számára, egyúttal jelezte: a zöldhatáron eddig a megyébe érkező migránsok békések voltak, együttműködtek a hatósággal. Nagy Csaba közölte, igyekeznek aktuális információkkal ellátni és megnyugtatni a lakosságot, ennek érdekében találkozik határmenti települések vezetőivel.
13.32: Tarlós: alig van migráns Budapesten
Alig van migráns Budapesten, ezért felszámolták az ideiglenes szociális blokkokat és a Verseny utcai bázis kiépítése egyelőre szünetel - közölte Tarlós István főpolgármester pénteki fővárosi sajtótájékoztatóján. A közműcsatlakozási lehetőségeket meghagyták, a szociális blokkok gyakorlatilag bármelyik nap visszaállíthatóak - mondta Tarlós István. Hozzátette: ma ugyan nyugalom van, de "ki tudja, mi lesz holnapután". Kérdésre válaszolva közölte, a migránsok BKV-buszokkal történt szállítása miatt a belügyminiszterhez fordulnak kompenzáció érdekében. A főpolgármester szólt arról is, a kormány lépéseit támogatva azon véleményének kell hangot adnia, hogy szerinte "kettős mérce gyanújának az alkalmazása" kezd felmerülni a magyarországi határra felhúzott kerítés ügyében. Megjegyezte, más országok is emeltek kerítést a határaikra, mégsem illették úgy azokat, mint Magyarországot az elmúlt időszakban.
13.30: Brüsszel: a tagállamok úgy védik a külső határokat, ahogyan szükségesnek tartják A magyar-horvát határ a schengeni övezet külső határa, amelyet a tagállamok olyan módon ellenőriznek, ahogyan szükségesnek látják - reagált pénteken az Európai Bizottság szóvivője arra, hogy Magyarország egy másik uniós tagállammal szomszédos határán is kerítésépítésbe kezdett. Natasha Bertaud azt is mondta: megtagadható a belépés azoktól, akik nem hajlandóak együttműködni a hatóságokkal, menedékkérelmet beadni és vállalni az ezzel járó regisztrációt. Ezt a Horvátország felé terelődő migrációs nyomással kapcsolatos kérdésre válaszolta, egészen pontosan arra, hogy mit tegyen Zágráb, ha az érkezők nem akarnak regisztrálni, ám amennyiben útjukat állja, embertelen bánásmóddal vádolhatják meg, ha pedig kényszerintézkedést alkalmaz velük szemben annak érdekében, hogy regisztráljanak, akkor konfliktusba kerülhet velük.
13.08: Médiakampány indult Lengyelországban a migráció ügyében Országos kampány indult pénteken a lengyel médiában azzal a céllal, hogy a migrációról nyújtott tájékoztatással csökkentsék a lengyel társadalom félelmeit. A Több tudás - kevesebb félelem elnevezésű akcióban mintegy 40 lengyelországi szerkesztőség, köztük a közszolgálati média és a legnagyobb országos napilapok vesznek részt. A kampányt a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap kezdeményezésére, a lengyel bevándorlási hivatallal közreműködve szervezik. A migráció kérdése sokat vitatott téma lett Lengyelországban, ebből látszik, "mennyi félelmet vált ez ki, mennyire hiányzik a tárgyilagos és gyakorlati tájékoztatás" - írták a szervezők a kampányt beharangozó sajtóanyagban. A kampány egy kérdés-válasz formájában megfogalmazott tájékoztató anyagon alapszik. Ez a lengyelországi letelepedés különféle jogi formáit, az erre vonatkozó statisztikákat, továbbá a migrációval kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és a jelenlegi európai migrációs válság fő fejleményeit ismerteti. A "Miért kell befogadni, illetve átvállalni a menekülteket?" kérdésre a kézikönyv úgy válaszol: "Hogy szolidaritást mutassunk a menekültek iránt, és segítsünk azoknak az országoknak, ahova a menekültek ma elsősorban érkeznek, vagyis Görögországnak és Olaszországnak". A "Jönnek-e hozzánk Magyarországról menekültek?" kérdésre az a válasz, hogy "ezt egyelőre nem lehet tudni". Ezt követően az anyag arra emlékeztet, hogy a lengyel kormány júliusban 2 ezer menedékkérő befogadását vállalta, ezen belül részben átveszi az Európai Unió országaiba már megérkezett migránsokat. Emellett az Európai Bizottság további több mint 9 ezer migráns átvállalását kéri Lengyelországtól. A dokumentum úgy értékeli, hogy Lengyelországot egyelőre nem fenyegeti a magyarországihoz hasonló migránshullám, bár növekedhet a Lengyelországba érkezők száma, amennyiben Magyarország kerítést épít a határán. Akkor a migránsok Románián, Ukrajnán és a tranzitországnak tekintett Lengyelországon keresztül próbálhatnak Nyugat-Európába jutni. A kézikönyv szerzői úgy látják, hogy Lengyelország - amely jelenleg 11 befogadóközponttal, s bennük 431 szabad hellyel rendelkezik - bármikor növelheti az igénybe vehető helyek számát. A lengyel kormány egyelőre nem közölte, hogy elfogadja-e az Európai Bizottság által javasolt kötelező migránselosztási kvótákat. A kormányzó Polgári Platform politikusai - köztük Rafal Trzaskowski lengyel külügyminiszter-helyettes - többször jelezték, hogy Varsó bizonyos feltételek mellett az eredetileg tervezettnél több menedékkérőt is befogadhat. A legnagyobb ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság ellenzi a nagyobb számú migráns befogadását, Jaroslaw Kaczynski pártelnök szerint ez veszélyeztetné Lengyelország biztonságát.
12.56: Tüntettek a migránsok a pélmonostori vasútállomáson
Rövid ideig tüntettek a migránsok a magyar határ közelében lévő, kelet-horvátországi Pélmonostor (Beli Manastir) vasútállomásán, majd több százan gyalog indultak el délnek, Eszék irányába - közölte az M1 helyszínen tartózkodó tudósítója pénteken az MTI-vel. Nem indulnak és érkeznek vonatok a pélmonostori vasútállomásra, amelyet körülbelül kétezer migráns foglalt el péntek délelőtt. Az illegális határsértők tömegesen tódulnak fel azokra a vasúti kocsikra, amelyekkel az éjszaka, a szerb-horvát határ melletti Tovarnikból érkeztek meg. Az M1 helyszínen tartózkodó tudósítójának a vasútállomás főnöke azt mondta, nem tudják, mitévők legyenek, Zágrábból várnak utasítást, hogy indítsák-e a vonatot. Eközben több száz migráns gyalog indult el visszafelé a magyar határtól Eszékre, hogy onnét próbáljon meg eljutni Zágrábba, majd tovább Szlovéniába. A Jutarnji List című horvát napilap arról számolt be, hogy Tovarnikban még mindig több ezer migráns tartózkodik. Onnét is gyalogosan próbálnak meg Eszékre eljutni, a vasúti sínek mellett gyalogolnak az ország nyugati része felé.
12.51: Nincs torlódás a magyar-szlovén határátkelőkön
Péntek délben Rédicsnél és Tornyiszentmiklósnál is zökkenőmentesen haladt a járműforgalom a magyar-szlovén határátkelőkön, ahol szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek a szlovén hatóságok. Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalatai szerint a Rédics-Hosszúfalu (Dolga vas) közúti átkelőnél mindössze néhány szlovén rendőr figyelte a Szlovéniába tartó forgalmat, és csak szúrópróbaszerűen állítottak meg ellenőrzésre egy-egy járművet. Torlódás egyáltalán nem alakult ki, várakozó autók sem voltak a határátkelő egyik oldalán sem. Hasonlóan gyors az átkelés az M70-es autóút Tornyiszentmiklós-Pince határátlépési pontján, ahol csütörtök óta a szlovén hatóságok valamennyi járművet kiterelnek a határvonal közelében lévő benzinkútra. Itt szintén gyors ellenőrzéseket végeznek csak, ezért szinte várakoznia sem kell a teher- vagy személyautóknak. Az innen mindössze néhány száz méterre lévő régi, közúti határátkelőhelyen ugyancsak a szlovén rendőrök állítják meg rövid időre a Magyarországról kilépő autókat, de legfeljebb gyors átvizsgálás után át is engedik a járműveket, várakozni egyáltalán nem kell. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság péntek délelőtt még azt közölte a rendőrség honlapján, hogy Tornyiszentmiklósnál a reggeli órákra mintegy három kilométeres autósor alakult ki az M70-es autóúton Szlovénia irányába, és a járművezetőknek mintegy két órát kellett várakoznia az átlépésre.
12.51: Horvát miniszterelnök: Zágráb nem akarja feltartóztatni a migránsokat Horvátország nem tartóztatja fel a migránsokat, nem zárja le az országhatárokat, és nem vezényli ki hadseregét a határokra - közölte Zoran Milanovic miniszterelnök pénteken Zágrábban, rendkívüli sajtótájékoztatón. Kijelentette: "Horvátországon keresztül szabadon átvonulhatnak a migránsok, mert mi nem vagyunk célország". "A szomszédaink nagyon gyorsan összefogtak ellenünk, és most ujjal mutogatnak ránk, de mi nem fogunk szögesdrótot húzni, mint Magyarország" - mondta, majd hozzátette: azt üzenik Európának, hogy Horvátország nem lesz hot spot.
12.35: Szerb rendőrök biztosítják a horgosi tüntetést A SZEGEDma.hu tudósítója azt jelentette Horgosról, hogy az angol nyelvű táblákkal demonstrálók létszáma 10-15 főre csökkent. A nagy melegben az előbb az egyikük rosszul lett, orvosok látták el. Közvetlenül a határkapu előtt 15 szerb rendőr posztol, és a környéken még 30-40 egyenruhás áll készenlétben, illetve ők folyamatosan váltják egymást. A hangulat nyugodt, de az itt rekedtek továbbra sem akarnak vagy tudnak továbbutazni, Merkel és az EU segítségét kérik. Érkezett egy busz, mely Romániába szállítaná őket (persze nem ingyen), de órák óta senki sem szállt fel erre.
12.32: A migránsok Horvátországból a határfolyón átkelve próbálnak Szlovéniába jutni
Miután csütörtök délután leállt a vasúti forgalom Szlovénia és Horvátország között, a migránsok a Zágráb-Ljubljana autópályától északra fekvő Szutla folyón gyalog átkelve próbálnak Szlovéniába jutni - jelentette a 24 sata horvát napilap. A szlovéniai Obrezje körzetében, közvetlenül az autópálya melletti szakaszon, csaknem száz illegális határsértőt tartóztattak fel a szlovén rendőrök péntekre virradóra. A migránsok egy része most a Szutla folyón gyalog próbál átkelni a határon. Azokat az illegális határsértőket, akik nem kérnek Szlovéniában menedékjogot, a hatóságok visszatoloncolják Horvátországba. A legújabb adatok szerint eddig több mint 14 ezer illegális bevándorló lépett Horvátország területére.
12.31: Huszonkét ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság határzár tiltott átlépése miatt Huszonkét ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság szerdán és csütörtökön - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője pénteken az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság a vádlottakat tíz esetben egy év, tizenkét ügyben két év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A bűncselekmény elkövetését minden esetben beismerő vádlottak közül 12 iraki, két pakisztáni, egy afgán és hét szír állampolgárságúnak vallotta magát. Az ítéletek valamennyi esetben jogerőre emelkedtek, és a terheltek egyike sem kérte, hogy a tolmácsolás által lefordított ítéletet neki anyanyelvükön írásban kézbesítsék. Határzár tiltott átlépésének bűntette miatt pénteken 43 ügyben kezdeményezett a Szegedi Járási Ügyészség gyorsított bírósági eljárást. A szóvivő tájékoztatása szerint eddig hét menekültügyben meghozott közigazgatási határozat ellen érkezett felülvizsgálati kérelem a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.
12.29: Román embercsempészek cigány népviseletbe öltöztetve visznek migránsokat nyugatra Romániai roma származású embercsempészek cigány népviseletbe öltöztetve szállítanak Magyarországról Ausztriába és Németországba illegális közel-keleti bevándorlókat - hívta fel a román és magyar hatóságok figyelmét a Mediafax román hírügynökség útján egy kolozsvári roma szervezet vezetője pénteken. Aurel Pascu, a kolozsvári Roma Emberiesség Egyesület (Asociatia Roma Umanitate) elnöke a hírügynökségnek elmondta: az embercsempészek arra alapoznak, hogy a magyar hatóságok nem ellenőrzik azokat a román rendszámú gépkocsikat, amelyek cigány népviseletbe öltözött személyeket szállítanak. Egyértelműnek gondolják ugyanis, hogy román állampolgárok utaznak ezekben a gépkocsikban. Az embercsempészek 1500 euróért vállalják, hogy a hatóságokat megtévesztő módon juttassanak el egy-egy illegális bevándorlót Budapestről Bécsig vagy a németországi Passauig. Aurel Pascu elmondta, azért érzi szükségesnek felhívni a hatóságok figyelmét erre a jelenségre, mert el szeretné kerülni, hogy emiatt rossz fényben tűnjék fel a romániai roma integráció az európai hatóságok szemében. Hozzátette, a romák igazi vezetőinek a közösséggel kapcsolatos pozitív események bemutatása mellett foglalkozniuk kell a negatív jelenségekkel is. Aurel Pascu elmondta, több roma szervezet nevében hívta fel a hatóságok figyelmét az embercsempészek új módszerére.
12.25: Épül a gyoda Baranyában
600 katona megfeszített erővel méri ki a fizikai határzár nyomvonalát, és telepíti a gyodát pénteken Baranyában, a horvát határ térségében, Kölked, Illocska, Udvar, Sarok, Old környékén - jelentette az M1. Tudni kell, hogy ennek átlépése, sőt, már az építkezés megzavarása is bűncselekménynek számít a friss magyar jogszabályok értelmében, így nem véletlen, hogy a jól értesült migránsok nagy része nem Magyarország felé indul el Pélmonostorról.
12.20: Összeverekedtek a migránsok Horvátországban - a többség célja Szlovénia
Összeverekedtek a migránsok a horvátországi Pélmonostoron - jelentette az M1. A kis település egykori laktanyájában és annak környékén 5-10 ezer illegális bevándorló töltötte az éjszakát, majd mind továbbindultak péntek reggel, délelőtt. Ki buszokkal, ki vonattal akart innen elmenni, a döntő többség Eszéken és Zágrábon át Szlovénia fel tart. Akadtak azonban olyanok is, akik gyalog a magyar zöldhatárt vették célba. A migránsokért azonban nem érkezett elég vonat és busz, ezért összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, illetve egymásnak estek az afgán és a szír határsértők. Közben magyar oldalon 5-600 katona már telepíti a gyodát.
12.15: Szijjártó: a bevándorlási kihívás mellett is meg kell őrizni a jó szerb-magyar kapcsolatot Magyarország és Szerbia között minden idők legjobb politikai, gazdasági és kereskedelmi együttműködését sikerült létrehozni az elmúlt időszakban; kár lenne az egyáltalán nem kétoldalú bevándorlási kérdéssel tönkretenni a kétoldalú együttműködést - mondta újságíróknak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, egy sajtótájékoztató után, mielőtt Belgrádba utazott volna tárgyalni. Szijjártó Péter fontosnak nevezte, hogy a bevándorlási kihívás ne tegye tönkre a kétoldalú kapcsolatokat Közép-Európában, és megjegyezte, hogy belgrádi tárgyalásain szeretné tisztázni az esetleges félreértéseket. "Nehogy a kétoldalú kapcsolatrendszer szenvedje meg a kárát annak, hogy az Európai Unió egyelőre a közelében sincs annak, hogy hatékony választ adjon a bevándorlási kihívásra" - fogalmazott Szijjártó Péter. Mint hangsúlyozta: a közép-európai kapcsolatokat tovább kell fejleszteni, már csak azért is, mert a felmerülő kihívásokat közösen kell kezelni, főleg ha nincs közös európai válasz. Szijjártó Péter a horvát reakciókkal kapcsolatban azt mondta: jobb lett volna, ha a horvát miniszterelnök "nem Magyarország alaptalan támadásával, vádolásával" töltötte volna az idejét, hanem felkészült volna a bevándorlási nyomásra. Horvátország bevándorlóellátási rendszere egy nap alatt összeomlott, és arról döntöttek, hogy Szlovénia és Magyarország irányába közvetlenül és szándékosan továbbküldik a bevándorlókat - mondta. A kormány ezért döntött úgy, hogy kiterjeszti további megyékre a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet - emelte ki Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy ennek megfelelően a Belügyminisztérium megkezdte a fizikai akadály megépítését a megfelelő határszakaszokon. Pénteki belgrádi tárgyalásain Szijjártó Péter a következő időszak hosszú távú együttműködéséről egyeztet, mivel a bevándorlási hullám nyilvánvalóan hosszú ideig folytatódni fog. Szólt arról is, hogy Horvátországgal egyelőre nem tárgyal a magyar kormány, mert "már a bevándorlási hullám előtt jóval a mélypontjukra kerültek a magyar-horvát politikai kapcsolatok, ezért nem látom értelmét semmifajta tárgyalásnak" - fogalmazott. Horvátországban ki kell várni a parlamenti választásokat - tette hozzá.
12.10: Harrach: szervezetten irányítják a migránsok mozgását
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint szervezetten irányítják a migránsok mozgását, amelyre már külön üzletág telepedett. Harrach Péter - a kormánypárti frakciók kihelyezett ülése után - az MTI-nek pénteken azt mondta: a tanácskozáson is kiemelten foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Hozzátette:
köszönetet kell mondani mindazoknak, akik a kérdés rendezésében közreműködtek. Elsősorban a rendőröknek és a katonáknak
, akik a rendkívüli megterhelés és a gyakori provokációk ellenére is emberségesen viselkedtek.
Szintén köszönetet kell mondani a karitatív szervezeteknek
, amelyek a migránsok emberi méltóságának megőrzéséhez nyújtottak segítséget. Harrach Péter szerint
a migránsok mozgását szervezetten irányítják, és kitapintható mögötte az üzleti szempont is
, a mozgatásukra külön üzletág telepedett. A kereszténydemokrata politikus értékelése szerint Nyugat-Európa iszlámosodásának folyamata visszafordíthatatlan. Ez már elkezdődött a második világháború utáni betelepülőkkel, családjaik, utódaik számának növekedésével. Ez az új bevándorlási folyamat az eddigi jelenség betetőzését jelenti - fejtette ki. Harrach Péter beszámolt arról is, hogy a KDNP a két kormánypárt közös tanácskozása előtt külön is tartott frakcióülést. Ezen kijelölték a következő ülésszak kormányzati előterjesztéseinek felelőseit. Az ülésen Hölvényi György EP-képviselő az Európai Néppárt szemszögéből számolt be a migrációs helyzetről. Az elmúlt időszak kormányzati változásairól szólva közölte: Simicskó István honvédelmi miniszterré történő kinevezésével a kabinet tagjainak egyharmada kereszténydemokrata, ami nagyon jó arány. Megerősítette, hogy a KDNP-frakció tagja lesz Hollik István, aki Papcsák Ferenc mandátumát kapta meg. Hollik Istvánnak kommunikációs feladatai lesznek majd - tette hozzá. Az elkövetkező időszak feladatai között a családi csődvédelem nyomon követését és a termékbemutatóról szóló javaslat kimunkálását említette Harrach Péter.
11.30: Alig 150-200-an Horgosnál Péntek délelőttre 150-200-ra apadt a migránsok száma a magyar-szerb határ szerb oldalán a röszke-horgosi határátkelők közelében - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Ugyanakkor egy néhány tucat migránsból álló csoport továbbra is ülősztrájkot tart a Röszke 2-es, vagyis a régi határátkelő bejáratánál. Angol feliratú táblákat tartanak fel, amelyeken ehhez hasonló szövegek olvashatók: "Ez Európa szégyene"; "Mi étel és ital nélkül is itt maradunk". Miközben csütörtökön még sátrak borították az M5-ös autópályának a szerb és a magyar határpont közötti határcsíkját, péntekre eltűnt onnan a tábor, így várhatóan hamarosan újraindulhat a forgalom az autópályán található határátkelőhelyen. A röszkei átkelő szerb oldalán kitartó migránsok az MTI tudósítójának azt mondták: ők is csupán arra várnak, hogy buszokkal elszállítsák őket Horvátország felé. A sztráda mellett a magyar hatóságok által kialakított úgynevezett belépési pontnál, ahol a migránsok beadhatják a menekültkérelmüket, pénteken nem várakozott senki bebocsátásra.
11.20: Bakondi György Szegeden: A magyar határokon megszakítjuk a szervezett migrációs láncolatot Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról tájékoztatott, hogy a tegnapi napon éjfélig a szerb határszakaszon 267 illegális migránst fogtak el a kerítés megrongálását vagy a kerítésen való átjutást követően, 453 fő pedig a horvát határon került rendőrkézre. Ma éjfél és 10 között 207, illetve 10 fő ugyanezek a számok Csongrád megyében, valamint Baranyában. 15-e és 18-a között 107 büntetőeljárás indult tiltott határátlépés és halmazati bűncselekményei miatt, 264 fő nyújtott be menedékkérelmet a tranzitzónákban, 35-öt utasítottak el, 7 felülvizsgálati kérelem érkezett a bíróságokhoz. Most 10 bevándorló tartózkodik a két tranzitzónában - sorolta a friss adatokat. Ami az útvonalváltozást illeti, mindez nem érte váratlanul a magyar hatóságokat, másrészt nagyfokú szervezettséget mutat az embercsempészek részéről. Jól szervezett, embercsempészek által organizált üzleti láncolattal állunk szemben, melyet határainkon meg kell szakítaniuk a magyar hatóságoknak - szögezte le. Bejelentette, komoly erőket csoportosítottunk át a horvát határszakaszra, már az éjjel megkezdődött ott is a határzár építése. Jelenleg is 600 katona tartózkodik ott, ma újabb 500, hétvégén pedig 700 katona érkezik arra a részre, azaz megfelelő ütemben épülhet a fizikai határzár. Már pénteken elkészül a legfontosabb 41 kilométeren a gyoda. Újabb 200 rendőrt vezényeltek az érintett területre, pénteken további 100, a hétvégén 500 fős rendőri erősítés csatlakozik hozzájuk. A kormány mindent megtesz a magyar és a schengeni határok jogszerű és határozott védelméért, szorosan együttműködve a szlovén rendvédelmi szervekkel. A cél, hogy a magyar határokon megszakítsuk a migrációs láncolatot, majd további egyeztetések induljanak a közös európai megoldás megtalálásáért - fogalmazott a belbiztonsági főtanácsadó.
11.10: Kovács Zoltán Szegeden: A horvátok egy napig sem bírták, amit mi kilenc hónapja végzünk Kovács Zoltán azt mondta, Röszkén és környékén alapvetően nyugalom van, a szerb után viszont egy nap alatt a horvát migrációs ellátórendszer is összeomlott, így a dél-dunántúli határszakaszra tevődött át a rendőrség figyelme. Immár hat megyére hirdette meg a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a maga speciális szabályaival. A honvédség és a rendőrség felkészült a határ védelmére - ismertette. A magyar határ ellen szerdán előre megtervezett támadás történt, majd új útvonalat kerestek az embercsempészek Horvátország felé. A horvátok láthatóan nem készültek fel a helyzet kezelésére. Magyarország több mint 200 ezer embert regisztrált kilenc hónap alatt, kezelte ügyeiket, ellátta őket, a horvátok pedig egy napot bírtak csak ki, miközben a schengeni tagság felé tartanának... Magyarország fizikai akadályokkal és jogi eszközökkel sikeresen megvédte szerb határszakaszát, és készül arra, hogy a déli határszakasz többi részét is ugyanezekkel az eszközökkel védje meg, hogy az illegális migráció újabb útvonalai ne rajtunk keresztül vezessenek - hangsúlyozta.
11.00: Hamarosan kormányszóvivői tájékoztató Szegeden 11 órakor kezdődik Kovács Zoltán kormányszóvivő és Bakondi György immár megszokott tájékoztatója Szegeden a migrációs válság aktualitásairól, az eseményről élőben tudósítunk.
10.52: Nagyjából félezren a horgosi sátortáborban Horgosról azt jelentette az M1 tudósítója, hogy 4-500 fő tartózkodik most a sátortáborban. Rendbontás nem történt még, de ahogy már a SZEGEDma.hu munkatársa is beszámolt róla, ülősztrájkba kezdtek, Európa és Merkel segítségét kérik. Arra várnak, hogy hazánk megnyissa határait. A szabadkai közkórházból érkeztek közben orvosok, akik ellátták a migránsok betegségeit - sokan fáztak meg az utóbbi napok során.
10.33: Több órás várakozás alakult ki a magyar-szlovén határon A szlovén hatóságok által a határokon elrendelt ellenőrzések miatt péntek délelőttre torlódás alakult ki az M70-es autóúton Tornyiszentmiklósnál, a várakozási idő mintegy két óra - közölte a rendőrség honlapján a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság (ZMRFK). A tornyiszentmiklósi határátlépési ponton a Szlovénia felé vezető oldalon mintegy háromkilométeres a kocsisor, a várakozási idő nagyjából két óra. A ZMRFK arra hívja fel a közlekedők figyelmét, hogy érvényes, személyazonosításra szolgáló okmány, vagyis személyi igazolvány vagy útlevél nélkül senki ne induljon útnak. 10.15: Pélmonostorból Szlovénia felé menne a legtöbb migráns A horvát hatóságok folyamatosan küldik értük a vonatokat és a buszokat Pélmonostorra. A Jutarnji tudósítójának rögtönzött, és aligha reprezentatív felmérése szerint a Pélmonostorban összegyűlt menekültek 95 százaléka szerint Szlovénia lesz a következő állomás a Németország felé vezető útjukon - írja a 444.hu. 10.06: Ismét vannak migránsok a szentgotthárdi ideiglenes gyűjtőponton Ismét vannak migránsok a szentgotthárdi ipari park területén kialakított ideiglenes gyűjtőponton - erősítette meg az MTI értesülését péntek délelőtt Huszár Gábor (Fidesz), a Rába-parti város polgármestere. Elmondta, hogy éjszaka autóbuszokkal 300 migráns érkezett - úgy tudja, Baranya megyéből - a gyűjtőpontra, amely így újra üzemel. Kazmar Enikő, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, hogy újból annak emberek a gyűjtőponton, de a létszámukról nem adhatott információt. A szentgotthárdi ipari parkban, - amelynek másik oldala már Ausztriában van - szombaton létesítettek egy 600 ember befogadására alkalmas gyűjtőpontot, ahol a katasztrófavédelem munkatársai sátrakat állítottak. Eddig azonban a migránsok ezeket nem vették igénybe, hanem a buszokról leszállva szinte azonnal átsétáltak Ausztriába.
10.04: A franciák 88 százaléka helyesli a magyar kerítést Támogatja az illegális bevándorlás korlátozását szolgáló magyar kerítés építését a Le Figaro című francia konzervatív napilap olvasóinak jelentős többsége a honlapon végzett közvélemény-kutatás szerint. Egyetért-e Magyarország azon döntésével, hogy kerítést épít a határain? - ezt a kérdést tette fel olvasóinak a francia lap. A válaszadók 88 százaléka igennel válaszolt, 12 százaléka pedig nemmel. Az internetes szavazáson - amely szerda délután 4 órától csütörtök délután 4 óráig tartott - 56 250-en vettek részt.
10.02: Taxikkal indultak el a migránsok Zágrábba A magyar határ melletti Pélmonostor (Beli Manastir) városából taxikkal indultak el a migránsok Eszék és Zágráb irányába - jelentette a Jutarnji List című horvát napilap pénteken. Miután a hatóságok úgy döntöttek, hogy a horvát-szerb határ menti Tovarnikból is a Baranyai háromszögben fekvő, a magyar határhoz közeli Pélmonostorra szállítják tovább az illegális bevándorlókat - akik a horvát-szerb határátkelők lezárása ellenére is folyamatosan érkeznek Horvátországba -, a migránsok egy része mégsem Magyarország felé vette az irányt, hanem taxival indult délre, Eszékre, ahonnét menetrend szerint indulnak járatok a fővárosba, illetve Zágrábba, ahonnét pedig Szlovénia felé mennének tovább. A lap újságírója a tarifákról is beszámolt: a 35 kilométerre lévő Eszék városáig 40 eurót, míg Zágrábig fejenként 150 eurót kérnek a taxisok. A horvát belügyminisztérium adatai szerint pénteken 8 óráig 13 300 illegális bevándorló lépett Horvátország területére.
10.01: Továbbra is több kilométeres a kamionsor a tompai határon A magyar oldalon 2,5, a szerb oldalon pedig 4 kilométeres kamionsor alakult ki péntek délelőtt a tompai határátkelőnél azt követően, hogy a migrációs válság miatt továbbra is zárva tart a Röszke 1 és Röszke 2, illetve az ásotthalmi határátkelő - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. Ugyanakkor a személyautóknak csupán néhány percet kell várakozniuk a ki- és belépésre, a forgalomban csupán az okoz fennakadást, hogy a kamionsor miatt egy sávra terelődik a forgalom.
10.00: Merkel segítségét kérik a Horgoson ragadt migránsok Helyszíni tudósítónk jelenti, hogy Horgoson továbbra is kisebb sátortábor maradt még. Körülbelül 100-150 fő tartózkodik a lezárt szerb-magyar határ túlsó oldalán (és a környékén még további százak sátoroznak), férfiak, nők, gyerekek vegyesen, olyan fiatallal is találkoztunk, akinek szülei már átjutottak, és így szétszakadt családjuk. Az itt maradottak ülősztrájkolnak, olyan feliratokat tartanak maguk elé, hogy "Help Merkel", "Open, Open", "No food, no water". Azt mondták munkatársunknak, nincs pénzük, nem tudnak vásárolni, nem tudnak hová menni, egy utcai kútnál isznak és tisztálkodnak.
09.40: A határlezárások ellenére továbbra is érkeznek a migránsok Horvátországba A horvát rendőrség bejelentette csütörtök este, hogy határozatlan időre lezárt minden közutat, amely a Szerbiával közös hét határátkelőhelyhez vezet, a migránsok ennek ellenére folyamatosan érkeznek az országba - számolt be a horvát sajtó pénteken. Horvátország a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. A szerbiai Sidről érkező migránsok illegálisan lépik át a zöldhatárt a kelet-szlavóniai Tovarnik körzetében. A határsértőket pedig a hatóságok már nem Zágráb felé, hanem a magyar határ mellett, a Baranyai háromszögben fekvő Pélmonostor (Beli Manastir) városába szállítják tovább. Vladimir Sisljagic, Eszék-Baranya megye elöljárója (zupan) kaotikusnak ítélte meg a városban kialakult helyzetet - tájékoztatott a horvát közszolgálati televízió reggeli híradásában. Elmondta, hogy Pélmonostoron jelenleg öt- és tízezer közé tehető a migránsok száma, és további határsértőket szállítanak a településre vonattal és autóbuszokkal Tovarnikból. Értesülései szerint a szerbiai Zomborban (Sombor) is négy és félezren várnak arra, hogy átlépjék a horvát határt. Az elöljáró kifejtette, hogy a tízezres baranyai Pélmonostornak erre nincs kapacitása. Elfogadhatatlannak tartja, hogy sem a város, sem a megye illetékesei nem kaptak hivatalos értesítést arról, mi történik, és hogy milyen tervei vannak a kormánynak a továbbiakban. "Nem tudjuk, mit csináljunk velük, azt sem tudjuk, hová mennek ezek az emberek, és ki döntött arról, hogy Tovarnikból Pélmonostorra hozzák őket" - fogalmazott az elöljáró. A különböző sajtóbeszámolók szerint a migránsok nem kaptak enni és inni. A laktanyában, ahol el akarták szállásolni őket, nincs víz és áram sem. Több ezren töltötték a szabadban az éjszakát a földön, ruhadarabokon és kartonpapírokon heverve. A menedékkérők azután indultak meg Szerbiából az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe. Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár még nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.
09.33: 267 migránst fogtak el a magyar-szerb határszakaszon A magyar-szerb határszakaszon 267, a horvát határ mentén 453 migránssal szemben intézkedtek a rendőrök csütörtökön - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken Szegeden, sajtótájékoztatón. Csiszér-Kovács Viktória elmondta, pénteken, reggel 7 óráig a szerb határ mentén kilencven, a horvát határ közelében öt embert fogtak el. A szeptember 15-től hatályos jogszabályváltozások alapján a határzár tiltott átlépésének bűntette miatt 104 migránssal szemben indult eljárás - tudatta. A szóvivő az MTI érdeklődésére elmondta, a röszkei közúti átkelőnél szerdán történt támadás során megsérült rendőrök mindegyikét kiengedték már a kórházból. Sérüléseiket elsősorban ütések, illetve a feléjük dobott kövek okozták, zúzódásaik, hámsérüléseik keletkeztek, egy részüknél pedig a könnygáz okozott légzőszervi problémákat. A magyar rendőrség pénteken egyeztetést folytat a szerb társszervekkel a röszkei autópálya-, illetve a közúti átkelő újranyitásáról - közölte az ezredes. Hozzátette: a magyar fél részéről ennek nincs akadálya, amennyiben a szerb hatóságok szavatolni tudják a közúti közlekedés biztonságát. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) dél-alföldi regionális igazgatója elmondta, idén 172 439 menedékkérelmet vett át a hivatal, a befogadóállomásokon 981 ember tartózkodik. Seres József közölte, a keddtől működő tranzitzónákban eddig 264 menedékkérelmet nyújtottak be. A kérelmezők közül - egészségi állapotuk vagy koruk miatt - 205 ember igényelt különleges bánásmódot. Eddig 82 közigazgatási döntés hoztak, ezek közül 35 esetben elfogadhatatlan volt a kérelem, tizenegy eljárását megszüntettek, heten pedig felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a határozat ellen - mondta az igazgató. Hozzátette: 41 ember önként távozott a tranzitzónákból. Péntek délelőtt összesen tíz migráns tartózkodtak a tranzitzónákban kialakított szálláson - tudatta a szakember.
09.15: Hat megyében van válsághelyzet Csongrád és Bács-Kiskun után újabb négy megye, Baranya, Somogy, Zala és Vas megye területére hirdette ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kormány. A péntek reggel nyolc órától - legfeljebb 2016. március 18-ig - hatályos döntés a Magyar Közlönyben jelent meg. Baranya és Somogy megye esetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már csütörtök este jelezte, hogy válsághelyzetet hirdetnek ki, mivel egy nap alatt összeomlott a horvát bevándorlási rendszer. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban közölte, hogy már az éjszaka meg is kezdődött az ideiglenes műszaki határzár építése a magyar-horvát határon. Másik két megyére, Bács-Kiskunra és Csongrádra kedden hirdette ki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a kabinet. A most közzétett rendelet - hasonlóan a három nappal ezelőttihez - az idegenrendészetért és menekültügyért is felelős belügyminiszter feladatául szabja, hogy haladéktalanul gondoskodjon a rendelet és a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezések tartalmáról való tájékoztatásról. A tájékoztatást a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint - lehetőség szerint - a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap közreműködésével, a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni. Az országos rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztatja az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról.
08.47: Elmar Brok: Magyarországot sokáig magára hagyták Magyarországot túl sokáig magára hagyták a menekültválságban az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke szerint. Elmar Brok a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak a röszkei határátkelőnél történtekről szólva kiemelte: sok menekült erőszakosan próbált átjutni a határon. Hozzátette, hogy Magyarországon meghallgatják a Németországból érkező kritikát. Az Európai Unió túl későn reagált a menekültválságra, és Magyarországot sokáig magára hagyta - mondta a német konzervatív CDU politikusa. Elmar Brok hangsúlyozta, hogy a válságot csak kialakulásának helyén lehet hatékonyan rendezni, és botrányosnak nevezte, hogy csökkentették a Szíriával szomszédos államokban működő menekülttáborok pénzügyi támogatását. A válság helyi kezelése mellett az EU-ban most az a legfontosabb, hogy gyorsan fölépítsék a migránsok méltányos elosztását szolgáló kvótarendszert, és biztosítsák az előírásoknak megfelelő regisztrációt - mondta Elmar Brok. Steffi Lemke, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakciója ügyvezető testületének tagja, aki csütörtökön a Deutschlandfunknak Budapestről telefonon adott nyilatkozatában elfogadhatatlannak nevezte a magyar hatóságok fellépését, kiemelte: nem érdemes egymásra mutogatni, budapesti megbeszélésein pedig azt tapasztalta, hogy a magyarok úgy érzik, magukra hagyták őket a menekültválságban. Európa "túl későn, túl gyengén és rosszul" reagált a válságra, és a migrációs hullám az európai menekültpolitika csődjét eredményezte - mondta a Zöldek politikusa.
08.31: Migránsok Ásotthalom mellett Ásotthalom közelében az 55-ös úton nagyjából tíz migránst látott tudósítónk, akik nagy valószínűség szerint a fizikai határzáron át jutottak az orszába. Az úton végig rendőröket is lehet látni, az egyenruhások továbbra is felkészülten várják az átszkő csoportokat.
08.28: A rendőrség nem talált újabb migránsokat Baranyában A rendőrség az elmúlt éjjel nem talált újonnan érkező határsértőket a magyar-horvát határ Baranya megyei szakaszán. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a honlapján azt közölte, hogy csütörtökön éjfélig 453, magukat főként szír és afgán állampolgárnak valló illegális bevándorlót állítottak elő. "A külföldiek együttműködtek a rendőrökkel, ellenállást nem tanúsítottak, kényszerítő eszköz alkalmazására nem került sor, személyi sérülés nem történt" - írták. Hozzátették: a rendőrség a térségben a szükséges erőkkel és eszközökkel van jelen, fenntartja a közrendet és a közbiztonságot. 07.45: Orbán: Már épül a határzár a horvát oldal felől is, a gyoda pénteken kész Csütörtökön összesen 764 határsértőt fogtak el a magyar rendőrök, a legtöbbet már a horvát határszakaszon. Péntekre virradó éjszaka megkezdődött az ideiglenes határzár építése a magyar-horvát határon, a kerítést 41 kilométeren építik ki - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök közölte: 500 katonát már az építkezéshez vezényeltek, őket hamarosan újabb 600 honvéd követi. A 41 kilométeres kerítés első szakaszával – a gyodával – már ma végezni fognak. "Nincs olyan homokbucka, nincs olyan vakondtúrás, amely mögött el lehetne bújni, az ország határát meg fogjuk védeni. Nem erre készültünk az elmúlt húsz évben, nem ilyen világot akartunk" - így a kormányfő. Arról is szólt, hogy szervezett támadás történt szerdán Röszkénél, a magyar rendőrök megvédték a magyar határt szerb segítség nélkül úgy, hogy közben az emberiesség szabályait betartották.
07.00: Aggodalmának adott hangot a horvátországi helyzet miatt a magyar és a szlovén külügyminiszter Aggodalmának adott hangot a magyar és a szlovén külügyminiszter amiatt, hogy egyetlen nap alatt összeomlott a horvát bevándorló-ellátási rendszer, és Horvátország a bevándorlók ellátása helyett továbbküldi a migránsokat Szlovéniába és Magyarországra - tájékoztatta péntek reggel a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-t. Szijjártó Péter és Karl Erjavec telefonon egyeztetett a migrációs helyzetről - közölték. A két politikus egyetértett abban, hogy fontos a schengeni határok megvédése. A kétoldalú egyeztetés a szlovén nemzetbiztonsági tanács péntek délutáni ülése után folytatódik - jelezte a minisztérium.
06.00: Továbbra is jelentős a készültség a régi röszkei határátkelőnél Elkészült a szögesdrótokkal kiegészített vaskerítés a régi röszkei határátkelőnél, ahol jelenleg is komoly erőkkel vonul fel a rendőrség, többek között vízágyús kocsikkal felszerelkezve.
22.52: Ötszázra nőtt az elfogott migránsok száma Baranyában Mintegy félezer migránssal szemben intézkedett a rendőrség csütörtök este tíz óráig Baranyában - mondta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére. Popovics Dejan közölte, hogy a bevándorlók a zöldhatáron át kisebb csoportokban folyamatosan érkeznek Magyarországra, ahol a rendőrök elfogják, majd "rendőrségi objektumokban" előállítják őket. Hozzátette: a határőrizeti szervek folyamatosan elemzik a horvátországi helyeztet és ennek megfelelően reagálnak. A szóvivő kitért arra, hogy a magyar-horvát határ baranyai része 142 kilométer hosszú, ebből 80 kilométer a szárazföldi szakasz. Popovics Dejan arra a kérdésre, látnak-e esélyt arra, hogy a migránsok a Dráván átkelve is megpróbálnak Magyarországra jutni, azt mondta: nem kíván találgatásokba bocsátkozni. Az illegális bevándorlók csütörtökön délután jöttek először nagyobb számban a magyar-horvát határon át Baranyába, s Illocska, Old és Sárok térségében bukkantak fel. A rendőrség korábban azt közölte: "A szükséges erőkkel és eszközökkel jelen van a térségben, fenntartja a közrendet és a közbiztonságot".
Horgoson Merkel segítségét kérik a migránsok, a horvát határon egyre nagyobb a káosz - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=571365
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
