origo.hu
Megfontolandó a migránsok átengedése Ausztria és Németország felé - hétvégére lezárhatják a magyar-horvát határt
Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába - ismertette a miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját a megbeszéléseket követően.
"Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket" - tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: "ezt kell majd megfontolnunk". Orbán Viktor teljes nyilatkozata frissülő hírfolyamunkban olvasható!
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
Szerdán a magyar-horvát határon is "éles határzárat" helyezett kilátásba Orbán Viktor miután részt vett a német konzervatív CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán, és megbeszélést folytatott Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel. Eközben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 20 uniós tagállam ellen, mert azok nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a szerdai uniós csúcstalálkozó előtt azt nevezte a legsürgősebb kérdésnek, hogy a tagállamok miként nyerhetik vissza az ellenőrzést az Európai Unió külső határai fölött. A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.
ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
21.59: Szlovéniát meglepte a magyar kerítés Szlovéniát meglepte a magyar kerítés a magyar-szlovén határon, amelynek építéséről Magyarország előre nem értesítette Ljubljanát - jelentette ki Bostjan Sefic, a belügyminisztérium államtitkára csütörtökön. Az éjszaka folyamán vettük észre az aktivitást a magyar határon, amikor elkezdték odaszállítani a drótokat és az anyagokat - mondta. Magyarország a kerítés építésről csak később értesítette Ljubljanát - tette hozzá. Vesna Györkös Znidar belügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy több együttműködést várt volna egy szomszédos országtól. Közösen kellett volna megállapodni a menekültválság kezelését illetően - szögezte le. A belügyminiszter kapcsolatba fog lépni magyar kollégájával annak érdekében, hogy megbeszéljenek egy találkozót. Karl Erjavec külügyminisztert meglepte, hogy Magyarország nem értesítette Szlovéniát a kerítésépítés tervéről. A külügyminisztérium figyelemmel kíséri a fejleményeket, és felvette a kapcsolatot Magyarországgal - mondta. Szlovénia egy héttel ezelőtt ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán, mivel attól félt, hogy a migránsok Magyarországról Szlovénián keresztül próbálnak majd meg Ausztriába jutni, ami ez idáig nem történt meg.
21.36: Fiatal férfi az "átlagos" menedékkérő Németországban Fiatal férfi az "átlagos" menedékkérő Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása szerint, amelyet az ARD országos köztelevízió ismertetett csütörtökön. A BAMF az idén július végéig 218 221 menedékjogi kérelmet regisztrált. A kérelmezők többsége - 141 574 ember - 30 év alatti. A meghatározó a 18-25 éves korosztály, amelyben a férfiak aránya 80 százalék, a nők aránya pedig 20 százalék. A BAMF csaknem 100 ezer kérelmező megkérdezésével felmérést készített a menedékkérők végzettségéről. A vizsgálat ugyan nem reprezentatív, de nagy vonalakban ábrázolja a helyzetet. A megkérdezettek 13 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 17,5 százaléka gimnáziumot, 30 százaléka pedig más típusú középiskolát végzett, és 24 százalékos az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A megkérdezettek 8 százaléka azt mondta, hogy nem rendelkezik iskolai végzettséggel. A felmérés résztvevőinek 47 százaléka arról számolt be, hogy hazájában jó anyagi körülmények között élt. Származási országok szerinti csoportosításban a szíriai állampolgárok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, ezért a BAMF ennek a körnek az összetételét külön megvizsgálta. Adatai szerint a felsőfokú végzettségűek aránya 25 százalék, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők aránya ugyancsak 25 százalék, más típusú középiskolát 23 százalék végzett, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 17 százalék, és csupán 3 százalék az iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya. A szíriai menedékkérők 62 százaléka jó anyagi körülmények között élt hazájában a BAMF felmérése szerint. Az ARD tagesschau.de című hírportálján ismertetett adatok szerint a július végéig regisztrált menedékjogi kérelmek 22,9 százalékát adták be szíriai állampolgárok. A második helyen az albán állampolgárok állnak 16,3 százalékos részaránnyal, a harmadik helyen pedig a koszovóiak 13,3 százalékkal. A negyedik helyen a szerb állampolgárok következnek 5,7 százalékos részaránnyal, az ötödik helyen az afganisztáni állampolgárok 5,5 százalékkal, a hatodik helyen az iraki állampolgárok állnak 5,4 százalékkal. Más ország állampolgárai nem tesznek ki 5 százaléknál nagyobb részarányt a Németországban az idén július végéig regisztrált menedékkérők között. Jelentősebb csoport még a macedónok aránya 2,8 százalékkal, és az eritreaiak aránya 2,6 százalékkal.
21.35: több millió fegyver vár gazdára Európában
3 millió illegális fegyver van ma Európában, amihez az ide érkező terroristák hozzájuthatnak - mondta az M1-en
ifj. Lomnici Zoltán
alkotmányjogász, hozzátéve, ez óriási biztonsági kockázatot jelent.
21.27: KKM: nem lesz állandó határvédelmi infrastruktúra a magyar-szlovén határon
A külgazdasági és külügyminiszter telefonon konzultált szlovén kollégájával, Karl Erjaveccel, és tájékoztatta, hogy Magyarország nem épít állandó jellegű határvédelmi infrastruktúrát a magyar-szlovén határon - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) csütörtökön az MTI-vel. Mint írták, Szijjártó Péter arról beszélt szlovén kollégájával, hogy a két ország belügyminiszterei előzetesen konzultáltak a szükséges lépésekről abban az esetben, ha a bevándorlókat Horvátország Szlovénia felé szállítja tovább. Ennek jegyében zajlanak előkészítő földmunkálatok a magyar-szlovén határon. Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország nem fog állandó jellegű határvédelmi infrastruktúrát építeni a magyar-szlovén határon. Ha a fejlemények indokolják, hogy átmeneti, ideiglenes, fizikai határvédelemre lesz szükség, akkor annak létesítése kizárólag a szlovén féllel való előzetes egyeztetést követően kezdődhet meg - áll a tárca közleményében.
21.09: Benkő Tibor: több ezer katonával védi a határokat honvédség
Több ezer fegyveres katonával, terepjárókkal, harcjárművekkel is jelen lesz az ország déli határainál a Magyar Honvédség. Az ország határainak védelmében hozott katonai intézkedésekről a Honvéd Vezérkar főnöke beszélt az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorfolyamában. Benkő Tibor elmondta: a katonák folytatják a műszaki határzár építését; horvát-magyar határnál is több elemből áll majd össze a védelem. Kérdésre válaszolva azt mondta: jól áll az építés, tartani tudják a terveket. A vezérkari főnök felidézte, hogy a Határozott fellépés 2015 elnevezésű gyakorlatot a migrációs helyzet nyomán rendelte el szeptember 6-án. A 9-én kezdődött gyakorlat már befejeződött. Ennek során a honvédség felkészült a migrációs nyomásból fakadó új - már az Országgyűlés által is megszavazott - feladatokra. A jogszabályban részletesen meg van határozva, hogy pontosan milyen rendészeti feladatokat és hogyan láthatnak el a katonák. Szükség esetén igazoltathatnak, átkutathatnak és tömegkezelési feladatokat is ellátnak. A katonák fegyverhasználati szabályai nem változtak - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy hány katonával lesz jelen a honvédség a határon, a vezérkari főnök azt mondta: a gyakorlaton több mint 4300 katona vett részt, ennél kevesebben nem lesznek.
20.56: A Migration Aid is értesült fegyverrel fényképen pózoló menekültekről
A Migration Aid nevű csoport szóvivője is értesült arról, hogy önkénteseik találkozhattak olyan migránsokkal, akiknek a Facebook-profilján szerepelt fegyveres fénykép - erről a szervezet szóvivője beszélt az M1 aktuális csatorna csütörtök esti Híradójában. Zsohár Zsuzsanna azt mondta, előfordulhatott, hogy kerültek olyan emberek a budapesti Keleti pályaudvar elé, akik adott esetben készítettek magukról fényképet fegyverrel. Hozzátette: szerinte ez nem egy ritka dolog annál, aki fegyvert fog a kezében. "Ezek az emberek két-három évet polgárháborúban éltek, nekik a mindennapjaikhoz tartozott" - nyilatkozta a szóvivő. Az M1 szerdán számolt be arról, hogy egy birtokába jutott üzenetváltás szerint egy aktivista aggasztónak tartja, hogy a bevándorlókkal együtt tisztázatlan hátterű emberek is Magyarországra érkeztek. Az önkéntes több fotót is küldött a migránsokat a Keleti pályaudvar előtt szeptember elején tüntetésre biztató férfiról. Az egyik képen lőfegyverrel látható a férfi, majd ugyanő látható több másik képen is. Végül az egyik közösségi oldalon található profilja következik, adatai szerint Szíriában született és Dubajban él - hangzott el a hírműsorban. A Migration Aid szóvivője az M1 kérdésére beszélt arról is, hogy infrastrukturális támogatást kaptak a Soros Alapítványtól: egy ideig az Arany János utca 32. alatt volt a Migration Aid egyik adománygyűjtő pontja, ebben az épületben van a Soros Alapítvány által működtetett Nyílt Társadalom Archívum budapesti központja. Megjegyezte ugyanakkor, hogy infrastrukturális támogatást kaptak a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK) is, a közlekedési társaság rendkívüli tranzitjáratokat üzemeltetett a pályaudvarok között.
20.47: Soltész Miklós: nem a migránsokkal van bajunk, hanem azzal, aki küldi és aki csábítja őket
Soltész Miklós szerint azt kell megértetni a világgal, hogy "nem a migránsokkal van bajunk, hanem azzal, aki küldi, és aki csábítja őket". Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára Temesváron beszélt erről az Új Ezredév református központban szervezett demográfiai konferencián. Az Áldás, népesség! Letelepedés - elvándorlás a Bánságban című konferencia szervezői elsősorban a bánsági kisebbségek demográfiai helyzetével terveztek foglalkozni a konferencián, de az előadók az Európára zúduló migránsáradatra is kitértek. Soltész Miklós arra biztatta a konferencia résztvevőit, hogy személyes kapcsolataikon keresztül próbálják a románoknak is érthetővé tenni, hogy a menekültáradat közös ügy, amely őket is ugyanúgy érinti, és a zsidó-keresztény kultúrkörben kialakult értékeket veszélyezteti. Az államtitkár elmondta, ha valaki bekopog egy családhoz, és ott menedéket kér tíz embernek, akkor el kell fogadnia a befogadó ház szabályait. Ha azonban a befogadó "észreveszi, hogy még 15-en vagy százan ott vannak a kertjében, akkor meggondolja magát. Arról nem is beszélve, amikor nem kopognak, hanem berúgják az ajtót" - ecsetelte Soltész Miklós. Úgy vélte: "azért van nagy baj, mert Európa egyes vezetői nem fogják fel, hogy mekkora a baj". Soltész Miklós a kultúrák közötti különbségekre is felhívta a figyelmet. Kijelentette: míg egyes iszlám államokban tilos keresztény templomot építeni, tilos keresztény tanokat hirdetni, és akár vértanúság is várhat a keresztényekre, addig nem lehet egyenlőségjelet tenni a kultúrák közé. Az államtitkár azt is "elképesztően ördöginek" találta, hogy a menekültáradat olyan népek, országok között keltett feszültségeket, amelyek eddig békében éltek egymás mellett. Úgy vélte, hogy a migrációs hullám veszélyeit nem látó politikusok miatt keletkeztek feszültségek a szerb-horvát, horvát-magyar, magyar-osztrák, valamint osztrák-német kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy "nem sikerül egymásnak ugrasztani" az európai népeket. "Nem is kérdés, hogy az európai összefogás a megoldás" - jelentette ki Soltész Miklós. Az államtitkár úgy vélte, hogy a migrációs hullám az európai demográfiai helyzettel is összefügg. Az európai népek fogyásának szerinte az áll a hátterében, hogy a nyugati világban a család, a közösség helyett az egyénre helyeződött a hangsúly.
20.45: A németek többsége szerint meg kell jelölni a menekültek befogadásának felső határát Németországban a lakosság több mint kétharmada szerint meg kell jelölni a menekültek befogadásának felső határát - derült ki egy csütörtökön ismertetett felmérésből. Az Emnid közvélemény-kutató intézet az N24 hírtelevíziónak készített reprezentatív felmérésében kimutatta: a szavazókorú népesség 68 százaléka egyetértene azzal, ha számszerűsítenék, hogy Németország legfeljebb mennyi menekültet tud befogadni. A lakosság 30 százaléka nem támogatná a felső határ bevezetését. A kormánypártok - a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - bázisában 62 százalék üdvözölné, 37 százalék ellenezné a felső határ megjelölését. A parlamenti (Bundestag) ellenzék - a Baloldal és a Zöldek - táborában 65 százalék elutasítja a gondolatot, a pártpreferenciájukban bizonytalanok és nem szavazók körében viszont 75 százalék üdvözölné azt. Arra a kérdésre, miszerint "tart-e ön attól, hogy Németország túl sok menekültet fogad be?", 49 százalék igennel, 49 százalék nemmel válaszolt. A kormánypártok szavazói között 58 százalék, az ellenzék táborában pedig 90 százalék a menedékkérők számát nem sokallók aránya, de a szavazókorú népesség nagyjából harmadát kitevő bizonytalanok és nem szavazók csaknem kétharmada - 61 százaléka - tart attól, hogy túl sok menekültet fogadnak be az országban. Az Emnid szerdán készítette a felmérést mintegy ezer ember megkérdezésével. Azt egyébként nem tudni pontosan, hogy mennyi menedékkérő érkezik Németországba, illetve Bajorország tartományba, ahol eléri Németország területét az úgynevezett balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger felől észak felé igyekvő menekültek áramlása. A bajor tartományi kormány munka- és családügyi, szociális és társadalmi integrációs ügyekért felelős tárcája ugyan csütörtökön megerősítette a Die Welt című lap értesülését, miszerint szeptember eleje, vagyis a menekülthullám drámai mértékű felerősödése óta több mint 135 ezer ember érkezett Bajorországba - a január és augusztus közti 130 ezer után -, de a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség különböző igazgatóságai rendre ellentmondásos adatokat közölnek. Így például a szerdán érkezett menedékkérők számáról csak annyit tudni, hogy 2000 és 4400 között lehetett. A Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a szövetségi rendőrség új eljárást vezetett be: ezentúl csak a már a határon regisztrált menedékkérők számát közlik, azokét pedig nem, akiket menekültügyi regisztráció nélkül engedtek be az országba. Ezeket az embereket különvonatokkal vagy buszokkal más tartományokban szállítják, menedékkérőket befogadó állomásokon helyezik el, majd ezután regisztrálják őket, és ezért csak később kerülnek be a statisztikákba.
20.41: Újra a régi útvonalon érkeznek a migránsok Horvátországba
Újra a korábbi, a tovarniki határátkelőhely körzetéből érkeznek a migránsok Szerbiából Horvátországba, és több ezren vannak - tájékoztatott a horvát sajtó csütörtökön. Az elmúlt napokban az opatovaci sátortábor közelében lévő Babskánál lépték át illegálisan a határt a migránsok, csütörtöktől azonban újra Tovarnik körzetében özönlenek be a zöldhatáron. A Jutarnji List című horvát napilap internetes oldalán közölt hírek szerint akár kilencezren is érkezhetnek péntekre virradóra. A horvát hatóságok buszokkal és rendőrségi mikrobuszokkal szállítják őket az opatovaci ideiglenes befogadóállomásra, ahol elsőbbséget élveznek a nők és a gyerekek. A táborba belépők karszalagot kapnak, hogy az elszállításnál azok hagyhassák el előbb az állomást, akik korábban érkeztek. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint múlt hét szerda óta több mint 51 ezren érkeztek az országba.
20.32: 35 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány
Mintegy 35 milliárd forint pluszforrást biztosít a migrációs nyomás kezelésére a kormány, 18,7 milliárdot a Belügyminisztérium, 16,4 milliárd forintot pedig a Honvédelmi Minisztérium használhat fel - derül ki a Magyar Közlöny csütörtöki számából. A kormányhatározat szerint ezt a keretösszeget az eddigi - a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár fizikai létrehozása céljából, valamint a migrációs nyomás kezeléséhez szükséges - forrásokon túl biztosítják a 2015-ös költségvetés terhére.
20.31: Szerb külügyminiszter: Horvátország öngólt rúgott az egész térségnek Horvátország öngólt rúgott saját maga és az egész térség számára azzal, hogy a migránsválsággal összefüggésben leállította a Szerbiából érkező teherforgalmat - jelentette ki Ivica Dacic szerb külügyminiszter csütörtökön a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS). A politikus a szomszédos ország vezetőinek azt üzente: ne legyenek naivak, a határzárból származó kárt a szerbeknek és a horvátoknak kell majd kifizetniük, az Európai Unió nem fogja azt megtéríteni. "Legyen eszünk, oldjuk meg a problémákat" - fogalmazott. Zágráb hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt - a romlandó árut szállító kamionok kivételével - az egyetlen még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, miután ez lejárt, Belgrád megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését a teljes szerbiai határszakaszon. Erre válaszul a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. Ivica Dacic hozzátette: Szerbia kész arra, hogy megnyissa a határokat, kész arra, hogy a migránsválság közös megoldásáról tárgyaljon, de ehhez arra van szükség, hogy a horvát kormány visszavonja a határzárról szóló döntését. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök pedig az RTS esti híradójában azt mondta: arra számít, hogy a lehető legrövidebb időn belül megoldódik a helyzet a szerb-horvát határon. A kormányfő korábban nevetségesnek nevezte Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azon kijelentését, miszerint Magyarország és Szerbia összefogott Horvátország ellen. Mint fogalmazott: "hozzátehette volna még, hogy a Vatikán, a CIA, a szabadkőművesek és a horvát ellenzék is összefogott ellene". Kiemelte ugyanakkor, hogy Belgrád nem szakítja meg sem a gazdasági, sem a diplomáciai kapcsolatokat Zágrábbal, és bármikor készen áll tárgyalni horvát kollégájával.
19.56: Lengyel elnök: az uniós belügyminiszteri döntéshozatal hátrányos a visegrádi országoknak Hátrányos a visegrádi országoknak, hogy a kötelező menekültkvótákról az uniós belügyminiszterek hoztak minősített többségi döntést, nem pedig az állam- és kormányfők határoztak róla konszenzussal rendkívüli csúcstalálkozójukon - ismertette a lengyel sajtóval csütörtökön Andrzej Duda lengyel elnök álláspontját Krzysztof Szczerski államtitkár. Szczerski, aki külügyi államtitkári posztot tölt be a lengyel államfői hivatalban, azután tartott sajtóértekezletet, hogy Andrzej Duda csütörtök délután fogadta a lengyel belügyminisztert. A tárcavezető, Teresa Piotrowska, aki a brüsszeli belügyminiszteri találkozón kedden Lengyelország nevében az Európai Bizottság menekültelosztási terve mellett szavazott, a kormányzó Polgári Platformnak a migrációs válság ügyében képviselt álláspontjáról tájékoztatta az ellenzék jelöltjeként megválasztott államfőt. Szczerski elmondta: az államfőnek továbbra is fenntartásai vannak a keddi minősített többségi szavazás során elfogadott döntésekkel kapcsolatban. Ezek a kifogások mindenekelőtt nemzetbiztonsági és jogi jellegűek. Andrzej Duda úgy látja, hogy a kedden érvényesített döntéshozatali mód "az egész térség hangját gyöngítette meg". Az államtitkár ezzel arra utalt, hogy a 66 ezer, majd később 54 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról az eredeti várakozások ellenére nem az uniós döntéshozatal legfelső szintjén, az állam- és kormányfők szerdai csúcstalálkozóján határoztak, ahol konszenzussal döntöttek volna. Ehelyett a menekültelosztási tervet már a keddi belügyminiszteri találkozón megszavazták, ahol a Lisszaboni Szerződés értelmében súlyozott minősített többséget lehetett alkalmazni. Andrzej Duda nevében Malgorzata Sadurska, az államfői hivatal elnöke már szerdán reggel fájlalta, hogy "szétverték a visegrádi országcsoport egységét". Mint mondta, "a visegrádi csoport tagjai eddig az egyes országok autonóm döntéshozataláért harcoltak". A lengyel kormány nevében többek között Rafal Trzaskowski, az európai uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár már kedden azt mondta, hogy Lengyelország elérte követeléseinek teljesítését, ugyanakkor - mivel a visegrádi partnereitől eltérően nem helyezkedett szembe a többségi állásponttal - továbbra is beleszólása van az uniós döntéshozatalba. Az EU-tagországok belügyminiszterei kedden nagy többséggel elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának tervét, miközben Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia ellene szavazott, Finnország pedig tartózkodott.
19.35: Vadászati tilalmat rendelt el a határnál a baranyai kormányhivatal
Vadászati tilalmat rendelt el a magyar-horvát határ baranyai szakaszán a megyei kormányhivatal szerdától a tömeges bevándorolás okozta válsághelyzettel összefüggésben. A hivatal honlapjára csütörtökön felkerült közlemény szerint a rendőrség kérésére tett intézkedés a C82-D417 határjelek között, a határvonaltól számított 5 kilométeren belül érvényes. A rendőrség és a honvédség erői a teljes baranyai határszakaszon folyamatos műszaki munkálatokat és járőrtevékenységet végeznek, emellett a térségben számítani lehet illegális migránsok kisebb-nagyobb csoportjainak megjelenésére is - indokolták. Hozzátették: a határozat visszavonásig, illetve további intézkedésig érvényes, a döntésről a vadászatra jogosult vadásztársaságokat külön értesítették.
19.32: Zöldszámot indított a Magyar Vöröskereszt
Az aktuális önkéntes lehetőségekről és a Magyar Vöröskereszt menekültügyi tevékenységéről lehet tájékozódni a segélyszervezet által indított új zöldszámon. A szervezet MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint az elmúlt hetekben több nagy magyarországi, illetve nemzetközi háttérrel rendelkező vállalat ajánlott segítséget a Magyar Vöröskeresztnek saját termékei, szolgáltatásai felajánlásával. A Telenor segítségével elindították a 06 80 620 520-as zöldszámot, amelyen a Magyar Vöröskereszt menekültügyi tevékenységéről és az aktuális önkéntes lehetőségekről lehet érdeklődni. A humanitárius szervezet 350 önkéntese és munkatársa az elmúlt egy hétben csaknem 53 ezer Magyarországra érkező menekültnek nyújtott segítséget hat megyében, kilenc helyszínen, élelmiszeradomány, víz, higiénés csomagok, takaró, ruházat, elsősegély és pszichoszociális ellátás formájában. A feladatok egy részét a szervezet a nemrég kapott 66,5 millió forintos állami támogatásból látja el. A szervezet megkezdte a felkészülést a téli időszakra is: mobilkonténereket szerez be, újabb, az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléseket vesz, további higiénés csomagokat állít össze, takarókat és melegen tartó izolációs fóliákat vásárol - közölték.
19.13: Mogherini: októberben megkezdődik az embercsempészekkel szembeni európai katonai művelet második szakasza Október 7-én életbe lép a földközi-tengeri emberkereskedelemmel szemben fellépő EuNavforMed katonai művelet második szakasza, amelyben felkutatják és el is kobozhatják az emberkereskedők hajóit - jelentette be Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Rómában csütörtökön. A műveletnek ezt a fázisát Sofiának keresztelik el arról a kislányról, aki a migránsok mentésében is részt vevő egyik katonai hajón született a nyáron. "Legyen ez a név a remény jele!" - fogalmazott Federica Mogherini az EuNavforMed római székhelyű parancsnokságán. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy a művelet új fázisában részt vevő hadihajók megközelíthetik, feltartóztathatják, átkutathatják és le is foglalhatják az emberkereskedők hajóit és más eszközeit. Elmondta, hogy az utóbbi hónapokban az emberkereskedő-szervezetek húsz hajóját azonosították és megfigyelés alatt tartották - ezekből 17 Líbiából, 3 pedig Egyiptomból kelt útra -, de nem tartóztathatták fel őket, mivel eddig a műveletben részt vevő egységeknek erre nem volt felhatalmazásuk. "A második szakaszban ez lehetséges lesz" - szögezte le Mogherini. Hozzátette, hogy a katonai művelet nem a migránsok elriasztását szolgálja. Federica Mogherini megjegyezte, hogy az Európa felé tartó számos migrációs útvonal között a Földközi-tengeren veszítik a legtöbben életüket. Az EuNavforMed katonai művelet júliustól tartó első szakaszának a feladata az emberkereskedő- és embercsempész-hálózat megfigyelése és felmérése volt. A művelet parancsnoka Ennio Credendino olasz ellentengernagy.
19.12: Ausztria meg akarja hosszabbítani a határellenőrzést Ausztria meg akarja hosszabbítani a szeptember 16-a óta érvényben lévő határellenőrzést, az erről szóló szándékról pénteken tájékoztatják az Európai Bizottságot - jelentette be az osztrák belügyminisztérium csütörtökön. Az uniós előírások szerint a belső határokon történő határellenőrzés tíz napig lehet érvényben és legfeljebb hatvan napig hosszabbítható meg, de ennek jóváhagyását az Európai Bizottságtól kell kérelmezni. A menekültek nagy áradata miatt Németország már korábban kezdeményezte a határellenőrzés idejének meghosszabbítását, Ausztria e lépéshez csatlakozva további húsz napig szeretné ellátni a határainak ellenőrzését.
17.43: Tranzitzónát alakítanak ki Letenyén
Regisztrációs pontként is szolgáló tranzitzónát alakítanak ki Letenyén az illegális bevándorlók számára - közölte a Zala megyei kormánymegbízott csütörtökön a magyar-horvát határon tartott sajtótájékoztatón.
Rigó Csaba
- aki
Vigh László
fideszes zalai országgyűlési képviselővel közösen megtekintette a határon az ideiglenes határzárként szolgáló drótakadály telepítését - egyebek közt arról beszélt, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal konténereket állít fel, amelyben egyszerre több migráns regisztrációjára nyílik lehetőség. Jelezte azt is, a Zalaegerszegi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságot jelölték ki arra, hogy a Zalában és Somogy megyében esetleg elkövetett határsértések ügyében eljárjon. A pengés drótakadály kihelyezési munkálatait a Mura partján megtekintve a kormánymegbízott kifejtette: a magyar-horvát határon elsősorban azokon a pontokon szükséges az ideiglenes határzár kialakítása, ahol a Mura nem jelent elegendő természetes védelmet. Jelenleg a murakeresztúri vasútállomás térségében, valamint Letenyén az autópálya- és a közúti határátkelőnél állítja fel a honvédség a drótakadályt. Ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy ha magánterületet érint a telepítés, akkor ott mintegy 10 méteres szélességű sávra vonatkozóan kártalanítják a tulajdonosokat. Zalában mindeddig az állampolgárok részéről nagyon pozitív hozzáállást tapasztaltak - fűzte hozzá. Rigó Csaba azt is elmondta: a magyar-szlovén határnál is elkezdődött a drótakadály telepítése, ami a horvát határ közelsége miatt indokolt. Vigh László többek között arról beszélt, hogy szeretnék, ha a zöldhatáron folyó munkálatok minél hamarabb befejeződnének, és a gyorstelepítésű drótakadály kiépítése után a második kerítés építése is elkezdődne. "Emberi, fizikai és jogi határvédelemre" van szükség, amiben Magyarország "egyedutas politikát" folytat, de láthatóan ezt Európa is követni fogja. A menekültek áradatát csak regisztrációval, a megfelelő átlépési pontokon szabad beengedni Európába - hangsúlyozta. Hozzátette: a határokat senki nem akarja előlük teljesen lezárni, a hivatalos átkelési pontokon a megfelelő regisztrációval továbbra is fogadják őket.
17.25: Több mint harmincezer alkalommal segített az Ökumenikus Segélyszervezet szeptember 15-e óta
Több mint harmincezer alkalommal nyújtott humanitárius segítséget menedékkérőknek az Ökumenikus Segélyszervezet szeptember 15-e óta - közölte a segélyszervezet csütörtökön az MTI-vel. Az Ökumenikus Segélyszervezet korábban Röszkén dolgozó mobil csapatai a szerbiai határzár létrejöttét követően szeptember 15-19. között a szerb oldalon, Horgoson, Magyarkanizsán, majd Bezdanban dolgoztak; tartós élelmiszert, gyümölcsöt, ásványvizet osztottak a migránsoknak. A szervezet a határzárat követő napokban a szerbiai helyszíneken mintegy 4000 alkalommal nyújtott kézzelfogható segítséget, illetve arab nyelvű tolmácsai tájékoztatással is segítették az arra rászorulókat - olvasható a közleményben. A migrációs hullám útvonalát követve az Ökumenikus Segélyszervezet szeptember 18-án állította fel a horvát határnál fekvő Beremenden újabb logisztikai bázisát, illetve ezzel párhuzamosan fokozatosan Barcsra és Hegyeshalomra is kiterjesztette munkáját. A migránsokat ezeken a helyszíneken is tartós élelmiszerrel, gyümölccsel és ásványvízzel, illetve higiéniás csomagokkal, takarókkal és ruhaneműkkel segítik, különös figyelmet fordítva a nőkre és a gyermekekre. Mivel a buszok, illetve vonatok sok esetben éjjel érkeznek, ezért a 30 főből - munkatársakból, önkéntesekből, illetve tolmácsokból - álló mobilcsapatok gyakran hajnalig dolgoznak, nem ritkán több alkalommal is ellátva a hosszabb ideig várakozókat - írták. Hozzátették: az Ökumenikus Segélyszervezet a segélyáruk beszerzését, a logisztikai és humánerőforrás-költségeket egyrészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott, 66,5 millió forintos rendkívüli támogatásból, másrészt az ACT Alliance genfi székhelyű nemzetközi szervezet tagjaként a partnerszervezetek felajánlásaiból végzi. Az Ökumenikus Segélyszervezet a rendkívüli segélyprogram működtetésére adománygyűjtést is indított. A 1353-as adományvonal hívásával vagy SMS-küldéssel 250 forinttal lehet támogatni a szervezetet, valamint a
www.segelyszervezet.huhonlapon keresztül online adományozással is lehet csatlakozni a programhoz.
16.28: Barcsra több mint ezer migráns érkezett
Barcsra több mint ezer migráns érkezett csütörtök délután - közölte az M1 aktuális csatorna. A mintegy 1100 illegális bevándorlót 15 óra körül húsz horvát busszal vitték a Dráva-hídhoz, a horvát-magyar határra, onnan rendőrök kísérték őket az ideiglenesen kialakított pihenőhelyre, ahol segélyszervezetektől élelmiszert, italt, gyümölcsöt kaptak, a kisgyermekeknek bébiételt adtak, és orvosi ellátásban részesítették azokat, akiknek erre szükségük volt. Egy rövid pihenő után a migránsokat a rendőrök a vasútállomásra kísérik, ahol egy 14-15 kocsiból álló szerelvénnyel a felszállás után azonnal elindítják őket Hegyeshalom felé. Az M1 tudósítója arról is beszámolt: a Dráva-parti város polgármestere nehezményezi, hogy pontatlan információkat kapnak a horvát hatóságoktól a migránsok érkezéséről. A csütörtök délutáni csoport érkezését például már reggel hat óra óta várták.
16.11: Ausztria vezetőivel találkozik pénteken Bécsben Orbán Viktor
Pénteken Bécsbe utazik
Orbán Viktor
miniszterelnök, aki külön-külön megbeszélést folytat
Werner Faymann
osztrák kancellárral,
Reinhold Mitterlehner
alkancellárral és
Heinz-Christian Strachevel
, az Osztrák Szabadságpárt elnökével - tájékoztatta
Havasi Bertalan
, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön az MTI-t. A miniszterelnököt útjára elkíséri
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter és
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter is. Mint mondta, a tárgyalások legfőbb témája természetesen az illegális migráció okozta európai válsághelyzet, és a program végén a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a bécsi magyar nagykövetségen.
16.04: Nem bontják le a román-szerb határ mellé felépített sátortáborokat A román hatóságok a vasárnap kezdődött gyakorlat lejárta után sem bontják le a román-szerb államhatár közelébe felépített két sátortábort - jelentette csütörtökön a Digi 24 hírtelevízió. A televíziónak Nagykomlós (Comlosu Mare) község polgármestere arról nyilatkozott, hogy a községhez tartozó Kunszőlősön (Lunga) felállított tábor a helyén marad arra az esetre, ha Románia felé is elindul a bevándorlók áradata. A polgármester a belügyi szervektől kapott tájékoztatásra hivatkozott. A román csendőrség és határrendészet az elmúlt napokban mind a kunszőlősi, mind pedig a temesmórai (Moravita) sátortábort kibővítette és felszerelte, csütörtökön pedig mindkét táborban a bevándorlók regisztrálását gyakorolták. A hírtelevíziókban bemutatott képsorokon mindkét táborban körülbelül száz-száz sátor látszik. Egy-egy sátor 8-10 személy befogadására alkalmas. A hatóságok a Digi 24 beszámolója szerint áramfejlesztőket vittek a táborokba, és optikai szálas kábelek kihúzásával a széles sávú internetkapcsolat lehetőségét is megteremtették. A határrendészek csütörtökön a bevándorlók azonosítását, regisztrálását, egészségügyi ellenőrzését és az ujjlenyomatvételt gyakorolták. Arra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül fél órát kell szánniuk minden egyes bevándorlóra. A román belügyi hatóságok vasárnap kezdtek sátortábort építeni a magyar-román-szerb hármashatártól mintegy húsz kilométerre fekvő Kunszőlősön, és a Temesvár-Belgrád országút határátkelője melletti Temesmórán. A belügyminisztérium azt közölte, hogy Temes megyében egy gyakorlat keretében ellenőrzik a román hatóságok műveleti válaszadási képességét, tekintettel a szomszédos országokban tapasztalt bevándorlási hullámra.
16.00: Sobotka: Csehország támogatja a közös európai határőrség létrehozását Csehország kész bekapcsolódni a közös európai uniós határőrség létrehozásába, amely a külső schengeni határokat védené - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök csütörtökön a kelet-csehországi Hradec Královéban a helyi egyetemen tett látogatásakor. "A közös határőrség felállításának gondolatát tegnap (szerdán) a tárgyalásokon támogattam. És nem voltam egyedül" - mondta Sobotka újságíróknak. Szerdán Brüsszelben csúcstalálkozót tartottak az Európai Unió vezetői, amelynek fő témája a migrációs válság megoldása volt. A miniszterelnök szerint Csehország kész katonákat és rendőröket küldeni a közös európai határőrségbe. A konkrét javaslatot a testület létrehozására Sobotka szerint az Európai Bizottságnak kell kidolgoznia és megtennie. A cseh miniszterelnöknek meggyőződése, hogy a közös határőrség felállításának gondolata nagyon fontos. "Jól látható, hogy több ország vagy nem hajlandó, vagy nem képes biztosítani a külső schengeni határok őrzését. A közös európai határőrség működtetése ezeken a határokon helyénvaló lenne" - hangsúlyozta Bohuslav Sobotka. Személyes véleményének hangot adva megjegyezte, hogy például Görögország jelenleg nem képes biztosítani a külső schengeni határok megvédését.
15.48: Tizenhárom ítéletet hozott a szegedi bíróság határzár tiltott átlépése miatt A Szegedi Járásbíróság tizenhárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében csütörtökön - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság hat vádlottat egy évre, hetet két évre kiutasított Magyarországról. A vádlottak közül tíz ember szír, kettő afgán, egy pedig iraki állampolgárságúnak vallotta magát. A vádlottak jellemzően a mások által korábban kivágott kerítésen keresztül léptek magyar területre Mórahalom, illetve Ásotthalom térségében. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik tudomásul vették, így azok jogerőre emelkedtek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által lefordított ítélet írásbeli kézbesítését.
15.40: Osztrák kancellár: be kell tartani a törvényeket A törvényeket be kell tartani, ez egyaránt vonatkozik a dublini és a schengeni egyezményre, az emberi jogi és a menekültjogi előírásokra - reagált Werner Faymann osztrák kancellár csütörtökön kiadott közleményében Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ausztriára vonatkozó nyilatkozatára. A magyar kormányfő csütörtökre virradóra, a brüsszeli uniós csúcstalálkozó után úgy nyilatkozott, hogy a találkozón az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta a migránsokkal kapcsolatban, "ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket". A kormányfő hozzátette: "ezt kell majd megfontolnunk". Az osztrák kancellár közleményében egyúttal ismét bírálta a magyar-szerb határszakaszra épített kerítést, amely szerinte ugyan jogilag lehetséges, azonban nyilvánvalóan nem akadályozza meg a menekültek Magyarországra való bejutását. Mióta szeptember közepén elkészült a kerítés, 60 ezer ember érkezett Magyarországon keresztül Ausztriába - olvasható a közleményben, amelyben a kancellár kitért arra is, hogy a dublini egyezmény továbbfejlesztésére azért van szükség, hogy az országok a gyakorlatban is végre tudják azt hajtani. Werner Faymann egyúttal nyomatékosan közös európai eljárást szorgalmazott, amelynek alapkövét megítélése szerint a szerda esti uniós csúcs eredményei jelentik.
14.45: Lázár János: szervezett akció keretében özönlenek a migránsok Magyarországra
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón bevezetőjében ismertette a migrációs válsággal kapcsolatos főbb statisztikai adatokat, így például azt, hogy eddig már több mint 240 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar, egyben a schengeni határt, szeptember 14. óta közel 40 ezren. Csak a tegnapi nap folyamán nagyjából tízezren érkeztek, ami abszolút rekordnak tekinthető. A miniszter kifejtette, nyilvánvaló, hogy szervezett akcióról van szó, amit igazol, hogy a szerb-magyar határon felállított határzár hatására a migrációs útvonalak kivétel nélkül áttevődtek Horvátország irányába. "Ez egy szervezett akció Magyarország ellen, ami veszélyt jelent minden egyes honfitársunkra" - fogalmazott Lázár János, hozzátéve, hogy a szervezettség tényét titkosszolgálati információk is megerősítik. Kitért rá, az még az optimista elképzelés, hogy az ügy mögött embercsempészek állnak. Rosszabb esetben ugyanis az is előfordulhat, hogy azok az országok is cinkosok, amelyeken a migránsok áthaladnak. Bár konkrét adatokat nem említett, a miniszter rámutatott, magyar-román és a magyar-horvát határon is épül a fizikai határzár. "A szerb-magyar határon felállított biztonsági zár, az élőerős védelem és a jogi határzár együttesen alkalmas arra, hogy megvédje Magyarország határait" - jelentette ki Lázár János, hozzátéve, utólag is jó döntésnek ítélik a határzár kialakítását, amelynek köszönhetően Magyarország kész és képes határa megvédésére. A kvótarendszer kapcsán kifejtette, az tipikus példája a "morális imperializmusnak", amelyet Németország kényszerít az Európai Unióra. Magyarország - akárcsak a visegrádi négyek - rossz dlépésnek tartja a migránsok szétosztását, ugyanakkor mielőtt a kormány döntene a döntés bíróságon való megtámadásáról, mindenképpen fontosnak tartja az ügy parlamenten belüli megvitatását. "Miért kellene Magyarországnak bárkit is befogadnia azért, mert más országok be akarnak fogadni gazdasági, vagy illegáls bevándorlókat?" - tette fel a kérdést Lázár János.
14.13: Zágráb nem enged a határzárból, amíg Szerbia a horvát határra irányítja a migránsokat Napok óta azt kérjük Szerbiától, hogy ne árasszon el bennünket migránsokkal, amíg nem történik változás, Zágráb nem enged a szerb-horvát határzárból - közölte Zoran Milanovic horvát miniszterelnök csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján. Kilencezer illegális bevándorló túl sok egy napra, ezen változtatni kell - mondta. "Vagy küldjék őket Magyarországra, vagy tartsák őket Szerbiában" - tette hozzá. A horvát hatóságok még hétfőn lezárták a határt a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági károkat okozó határzár feloldására, az ultimátum lejárta után pedig válaszul megtiltotta a horvát teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engedtek be Horvátországba. Délelőtt azután a zágrábi kormány Twitter-üzenetben közölte, hogy Bosznia-Hercegovina és Magyarország felől beléphetnek a Szerbiában regisztrált járművek és a szerb állampolgárok is. A szerbek az Európai Unióval nem egyeztetett intézkedéseket vezettek be Horvátország ellen, amelyek diszkriminálják a horvát kamionokat és termékeket - hangsúlyozta rendkívüli sajtótájékoztatóján a horvát kormányfő. "Szerdán Brüsszelben még azt mondtam, hogy csütörtökön megnyitjuk a határt, és meglátjuk Szerbia hajlandó-e a továbbiakban együttműködni, mire ők éjfél után ellenintézkedéseket vezettek be" - mondta. A miniszterelnök szerint maguk ellen dolgoznak. "Nem fogunk engedni, amíg ilyen nyomás nehezedik a horvát határra, ameddig Szerbia ellenőrizetlenül felénk irányítja a migránsokat" - szögezte le. Küldjék őket Horgosra vagy építsenek befogadóállomásokat Szerbiában és tartsák ott őket - tette hozzá. Kiemelte, hogy Horvátországnak nem kötelessége fogadni a migránsokat, vissza is küldhetné őket Szerbiába, de nem teszi. Többször is megismételte, hogy Budapest és Belgrád összefogott Horvátország ellen. Milanovic utalt arra, hogy Orbán Viktor szerdán Brüsszelben azt mondta neki, hogy azért épít falat, mert szerint ha ő nem tenné, megtenné Ausztria. "Ez fantázia, ez nem igaz. Erről kérdezzék meg az osztrákokat" - vélekedett. Eközben a horvát ellenzék azzal vádolta meg a parlamentben a miniszterelnököt, hogy politikai pontokat próbál szerezni a választások előtt, amelyre feltehetően már novemberben sor kerül. És teszi ezt a horvát vállalkozók, fuvarozók és mezőgazdasági termelők kárára - hangzott el a parlamenti vita során. Meg akarja büntetni Szerbiát, miközben ő maga hívta a migránsokat Horvátországba - mondta Boro Grubisic, a Horvát Demokratikus Szövetség Szlavóniáért és Baranyáért (HDSSB) képviselője. "Úgy viselkedik Magyarországgal és Szerbiával mint valami Mad Max" - tette hozzá a képviselő, a világszerte ismert ausztrál akciófilm igazságosztó hősére utalva.
13.27: Olasz kormányfő: a migráció végre közös európai kérdéssé vált Brüsszelben a szolidáris Európa győzött: most mindannyian azon dolgozzunk, hogy ez megvalósuljon - kommentálta Matteo Renzi olasz miniszterelnök csütörtöki Facebook-bejegyzésében az uniós országok állam-, illetve kormányfői rendkívüli menekültügyi tanácskozásának eredményeit. Matteo Renzi azt írta, hat hónap és három európai csúcs kellett hozzá, de most "végre elmondhatjuk, hogy a migráció európai kérdéssé vált, minden szinten". Az olasz miniszterelnök szerint a brüsszeli tanácskozás győzelem azok számára, akik Itáliához hasonlóan a kezdetektől közös európai bevándorlási politikát szorgalmaztak, "nem rövidlátó és egoista nemzeti bezárkózást". Európaiként "egy nép vagyunk, nem csak statisztikák együttes tömege. Ezért nézünk szembe együtt korunk történelmi kihívásaival. (...) Brüsszelben a szolidáris Európa elve győzött. Most mindannyian munkára fel ennek megvalósítására" - tette hozzá. Az uniós országok állam-, illetve kormányfői tanácskozásának bejelentései szerint Olaszországnak novemberig kell működésbe léptetnie a menekültkérelmet benyújtók azonosítását szolgáló regisztrációs központokat (hot spot). Olaszországban öt hot spot megnyitását tervezik, mindegyiket az ország déli részén. Az elsőt Lampedusa szigetén nyitják meg.
13.21: Chovanec tavasszal új bevándorlási hullámra számít A menekültkvóták nem oldanak meg semmit, Európának fel kell készülnie, hogy jövő tavasszal új migrációs hullám jöhet - jelentette ki Milan Chovanec cseh belügyminiszter csütörtökön a prágai képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén. "Európa zsákutcába indult. Az idő ezt meg fogja mutatni" - mondta Chovanec a bizottság tagjainak az európai uniós belügyminiszterek keddi döntésére hivatkozva. Az európai uniós belügyminiszteri fórumon a négy visegrádi állam közül a kvótákat Csehország, Szlovákia és Magyarország utasította el, míg Lengyelország a többséghez csatlakozva megszavazta. Elutasító álláspontra helyezkedett Románia is, Finnország pedig tartózkodott. "Az értelmes projekteket készek vagyunk támogatni, akár Magyarországnak, akár Olaszországnak, vagy Görögországnak is támogatást tudunk nyújtani" - fejtette ki a cseh belügyminiszter. Martin Stropnicky védelmi miniszter szerda este felajánlotta Csehország segítségét Magyarországnak a schengeni határ őrzéséhez. A tárca és a hadsereg közösen elemzi, mit tudnának Magyarországnak nyújtani. A cseh hírügynökség úgy értesült, hogy Prága a határ őrzésre szolgáló eszközök kiküldését mérlegeli a megfelelő katonai személyzettel együtt. "Szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat konkrétan, gyakorlati téren is. Jelenleg a Cseh Köztársaság hadseregével együtt elemezzük lehetőségeinket, mit tudnánk nekik nyújtani" - pontosította a Twitteren megjelent bejegyzését Stropnicky. Cseh források szerint Prága műszaki eszközöket és néhány tucatnyi képzett kezelő személyzetet, katonát küldhetne Magyarországra. Már korábban felmerült, hogy a csehek az emberek mozgását figyelő speciális műszaki eszközöket küldhetnének. Milan Chovanec a cseh közszolgálati hírtévé (CT24) egyik vitaműsorában ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország katonai tehergépkocsikat kért, és a csehek elemzik a kérés teljesítésének lehetőségét. A belügyminiszter a parlamenti bizottságban elhangzott beszédében visszautasította azokat a sajtóban megjelent véleményeket, miszerint a csehek idegengyűlölők lennének, mert nem akarnak befogadni migránsokat. "Nem idegengyűlölőek a csehek, jelenleg is félmillió idegen él az országban"- jelentette ki Chovanec. "Azt a szírt, afganisztánit vagy pakisztánit, aki nem akar nálunk maradni, nem tudjuk a lábánál fogva visszahúzni, ha ő Németországba akar menni, ahol hozzátartozói vannak" - mutatott rá a miniszter. Milan Chovanec úgy véli: ha az év végéig nem történnek konkrét intézkedések a migrációs válság megoldása érdekében, a bevándorlási hullám tavasszal újraindul, és a jelenleginél is erősebb lehet. A miniszter szerint a csehországi menekülttáborokban jelenleg mintegy 680 szabad szálláshely van.
12.30: Szerb külügy: a horvát határon történő események a fasiszta időket idézik Tiltakozó jegyzéket küldött a szerb külügyminisztérium a belgrádi horvát nagykövetségnek, amelyben elítélte azt, hogy horvát tilalom miatt a szerb állampolgárok, illetve a szerb rendszámú járművek nem léphetik át a határ, a jegyzék az intézkedést a második világháború idején fennálló fasiszta Független Horvát Állam intézkedéseihez hasonlítja. A belgrádi külügyminisztérium honlapján olvasható leírás szerint a szerb diplomácia úgy fogalmazott: "A Horvát Köztársaság rendvédelmi szerveinek ilyen fajta intézkedéseire - kiemelten a szerb úti okmányokkal rendelkező utasok elválasztására a többi utastól - nem volt példa a civilizált világban. Diszkrimináció szempontjából az intézkedés csak a múltbeli, a fasiszta Független Horvát Állam intézkedéseihez hasonlítható. Horvátország ezzel az intézkedéssel súlyosan sérti az Európai Uniónak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európa Tanácsnak és más olyan nemzetközi szervezeteknek az alapelveit, amelyeknek tagja." A tiltakozó jegyzék szerint a szerb kormány azt kéri a horvát szervektől, hogy azonnal hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal. Zágráb hétfő éjjel zárta le a belépő teherforgalom előtt az egyetlen még nyitva álló határátkelőhelyet Szerbia és Horvátország között. Szerbia válaszként szerda éjfélig adott ultimátumot a horvát kormánynak a határnyitásra, miután ez lejárt, Belgrád megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését. Erre válaszul a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. A horvát kormány azóta Twitter-üzenetben közölte, hogy Bosznia-Hercegovina és Magyarország felől beléphetnek a Szerbiában regisztrált járművek és a szerb állampolgárok is Horvátországba.
12.26: Nézőpont Intézet: a magyarok döntő többsége ellenzi az illegális bevándorlást
A Nézőpont Intézet felmérése szerint a megkérdezettek 87 százaléka ellenzi az illegális bevándorlást, a legtöbben gazdasági okok és a terrorveszély miatt. A Heti Válasz megbízásából szeptember 6. és 12. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét csütörtökön juttatták el az MTI-hez. A kutatás szerint a magyarok továbbra is befogadóak a ténylegesen háború elől menekülők kapcsán, őket a teljes népesség 65 százaléka fogadná be. Az illegális bevándorlást viszont 87 százalékuk ellenzi, és csak 7 százalék elnéző ezen a téren. Az illegális migrációt a baloldali pártok táborán belül is kétszer annyian ellenzik, mint ahányan nem. A magyar-szerb határon létesített határzárat a megkérdezettek 55 százaléka támogatta. Közleményében az intézet megjegyezte, hogy a kutatás adatfelvétele még a szeptember 15-ei röszkei atrocitás előtt zajlott. Az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvóták elutasítottsága egyértelmű: e törekvést a megkérdezetteknek csak 28 százaléka támogatta. A brüsszeli kvótarendszer ugyancsak megosztja az elképzelést leginkább támogató baloldali pártok táborát. A kutatásból az is kiderült: elsősorban gazdasági okokból és a terrorveszély miatt (32, illetve 29 százalék) félnek az illegális bevándorlást ellenző magyarok, 16 százalékuk első helyen a kulturális és vallási különbségeket, 14 százalékuk pedig az egészségügyi kockázatokat emelte ki. A megkérdezettek 18 százaléka véli úgy, hogy a Magyarországra érkező illegális határátlépők elsősorban gazdasági bevándorlók, míg további 33 százalék szerint a migránsok inkább gazdasági bevándorlók, bár lehetnek köztük ténylegesen háború elől menekülők is. A megkérdezettek további 26 százaléka szerint a migránsok ugyan inkább háború elől menekülnek, de e csoport is úgy véli, lehetnek köztük gazdasági bevándorlók is. Csupán 11 százalékban - leginkább a baloldali szimpatizánsok - válaszolták azt, hogy a migránsok elsősorban a háború elől menekülnek. A megkérdezettek elsősorban az Egyesült Államokat tartják felelősnek a Magyarországon kialakult menekültválságért. Tizenkilenc százalék szerint a válságért az Európai Unió és a vezető nyugat-európai államok, 17 százalék szerint a közel-keleti háborús helyzet, 15 százalék szerint pedig az Iszlám Állam terrorszervezet felelős. A magyar kormányt e kérdésben a teljes népesség mindössze 5 százaléka tartja felelősnek.
12.21: Merkel: együtt kell működni az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és a Közel-Kelettel
A menekültválság megoldásához együttműködésre van szükség az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és a Közel-Kelettel - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag). Angela Merkel kormánynyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a menekültválság "nemzeti, európai és globális" kihívás. Világszerte csaknem 60 millió ember jutott menekült sorsra, ami önmagában is jelzi, hogy nem csak "német kihívásról" és nem is csak az Európai Unió előtt álló kihívásról van szó - tette hozzá. A kihívással úgy lehet megbirkózni, ha ehhez "minden régió, minden ország, valamennyi politikai szint és minden intézmény" hozzájárul - mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy kulcsfontosságú az együttműködés Törökországgal, különösen az uniós külső határ védelmében. A kancellár a csütörtökre virradó éjjel véget ért soron kívüli uniós csúcs után Brüsszelben német sajtójelentések szerint sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a menekültválság egyik fő kiváltó okaként számon tartott szíriai polgárháború lezárásához Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is tárgyalni kell. "Sok szereplővel kell tárgyalni, Aszad is közéjük tartozik" - mondta Angela Merkel. A berlini vezetés eddigi nyilatkozataiban nem szerepelt az az elem, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség az Aszad-rezsimmel. Szíriában több mint négy éve tart a polgárháború, a halálos áldozatok száma 250 ezer körül van, az országon belüli menekültek és a Szíriából elmenekült emberek számát szakértők 12 millióra teszik. A német kancellár a Bundestagban kormányának az uniós csúcson hozott döntésekre és az ENSZ Közgyűlésében az Agenda 2030 nevű - a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot felváltó - programról pénteken kezdődő tárgyalásokra vonatkozó álláspontját ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy meg kell teremteni a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztására szolgáló állandó rendszert az Európai Unióban. Aláhúzta: nagyon mély meggyőződése, hogy az EU-ban nem csak eseti jellegű menekültelosztási megoldásokra van szükség, ezért az uniós belügyminiszterek keddi brüsszeli ülésén hozott döntés csak az első lépés, és "még messze nem tartunk ott, ahová el kell jutnunk". A kancellár a menekültválság megoldásához szükséges tennivalókat felsorolva elsőként a válságot kiváltó okok kezelését jelölte meg, másodikként pedig az uniós külső határok védelmét. Hozzátette: emberhez méltó körülményeket kell kialakítani menekülttáborokban, fel kell állítani az úgynevezett hot spotokat, fel kell gyorsítani a menekültügyi eljárásokat és a védelemre nem szoruló menedékkérők hazatelepítését, valamint integrálni kell a valóban védelemre szoruló embereket. Angela Merkel úgy vélte, nagyban meghatározza az EU további fejlődését, jellegének alakulását, hogy miként kezeli a menekültválságot. Rámutatott, hogy az EU értékek, jogok és felelősségek közössége, és hangsúlyozta, hogy be kell tartani a menekültügyi eljárás és a menekültek elhelyezésének, ellátásának minimális követelményeit. Ez jelenleg nem biztosított mindenütt - tette hozzá. A védelemre szoruló, menekültként elismert és várhatóan hosszabb ideig Németországban maradó emberek részéről is jelentős erőfeszítésekre van szükség, törekedniük kell az integrációra, tisztelniük kell az alaptörvényt, és meg kell tanulniuk németül - jelentette ki a kancellár. Az Agenda 2030 programról szólva egyebek között hangsúlyozta: a menekültválság is rávilágít arra, hogy az eddiginél jóval nagyobb erőt kell összpontosítani a nemzetközi fejlesztési együttműködésre. A kormánynyilatkozatot követő vitában a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) frakcióvezetője, Thomas Oppermann egyebek között kiemelte: pártja nyitott a befogadandó menekültek korlátozására irányuló, kontingenseken alapuló megoldásra, amelyet Thomas de Maiziere belügyminiszter vetett fel. Azt mondta, "nem rossz gondolat" a CDU-s politikus elképzelése. Az SPD frakcióvezetője hangsúlyozta: nem fér össze az uniós jogrenddel a menekültek "tologatása ide-oda", ami megfigyelhető Magyarországgal, Horvátországgal és Szlovéniával összefüggésben. Hozzátette: éppen úgy, mint a görög adósságválság kezeléséhez, a menekültválság kezeléséhez is elengedhetetlen a szolidaritás legalább "minimális szintje". Kiemelte, hogy pénzügyi értelemben jelentős mértékben részesült az uniós szolidaritásban a többi között Csehország és Magyarország. "Akinek ilyen sok előnye származik az EU-ból, annak a felelősséget is kell vállalnia, és segítenie kell humanitárius katasztrófák megakadályozásában" - mondta Thomas Oppermann. Az Angela Merkel vezetett CDU frakcióvezetője, Volker Kauder hozzászólásában megjegyezte: "hallom bírálják Magyarországot, és egy s más nekem sem tetszik, de el kell mondanom, hogy egy szót sem hallottam koalíciós partnerünk frakciójától Szlovákia szociáldemokrata miniszterelnökéről, aki ugyanúgy elviselhetetlen és elfogadhatatlan kijelentéseket tesz" a muzulmán vallású menekültek befogadásának és a menekültek uniós tagországok közötti elosztásának elutasításáról. Az ellenzéki frakciók - Baloldal, Zöldek - szónokai élesen bírálták a magyar kormány menekültpolitikáját.
12.03: Szerb lap: mindkét félnek milliós károkat okoz a horvát-szerb határzár
A horvát-szerb határ lezárása a teherforgalom elől naponta körülbelül egymillió eurós kárt okoz mindkét országnak - írta a Vecernje Novosti című szerb napilap csütörtökön saját becslése alapján. Legalább 150 olyan horvátországi vállalat van, amely Szerbia területén is értékesíti termékeit - közöttük több mint húsznak szerbiai leányvállalata is van -, és legalább ennyi szerbiai cég szállít árut a szomszédos balkáni országba. Marko Cadez, a szerbiai gazdasági kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a károsult szerbiai cégek közös pert indíthatnak a horvát kormány ellen. Hozzátette, hogy máris megkezdték a károk felmérését, összeírják, melyik cég mennyit veszített azon, hogy Horvátország a migránsválsággal kapcsolatban leállította a teherforgalmat Szerbiával közös határán. Nikola Selakovic szerb igazságügyi miniszter pedig arról beszélt a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) csütörtök reggeli híradójában, hogy Horvátország megsérti a szabad mozgáshoz való jogot, vagyis az egyik legalapvetőbb emberi jogot veszi semmibe azzal, hogy nem engedi be a szerb rendszámú gépjárműveket az országba, éjszaka pedig a szerb útlevéllel rendelkezők sem léphették át a horvát határt. A markáns véleményéről ismert szerb szociálisügyi miniszter, Aleksandar Vulin a többi kormánytagnál élesebb hangvételben nyilatkozva egyenesen rasszizmusnak nevezte a horvát határzárat. Az RTS beszámolója szerint a politikus csütörtökön úgy fogalmazott: semmilyen kapcsolat nincs az áruforgalom és a migránsok mozgása között. Vulin hozzátette, a horvát fél "éppen hogy csak nem írt nevet, vallást és nemzetiséget a határra", azaz szerinte a lépés kimondottan a szerbek ellen irányul. Kiemelte: ilyen mértékben még a kilencvenes évek háborúinak idején sem szakadt meg a kommunikáció a két ország között. Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbián az év eleje óta 180 ezer menedékkérő haladt át, és semmilyen incidens nem történt, míg a horvát bevándorlási rendszer 8 ezer migráns érkezését követően összeomlott. Aleksandar Vulin szerint a horvát lépések a választási kampány részének tekinthetők. Hozzátette azonban, hogy "az Európai Uniónak el kellene gondolkodnia létezésének alapjain, ha egy tagállama olyan ultimátumot adhat egy tagjelölt országnak, hogy az egy másik EU-tag országba szállítson át embereket". Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtök reggel az N1 horvát hírcsatornának úgy nyilatkozott: a határzár válasz a szerb ellenintézkedésekre, és addig nem oldják fel, amíg a szerb hatóságok nem kezdik el a migránsokat a horgosi határátkelőhely, azaz Magyarország felé irányítani. Vulin Belgrádban azt is közölte, hogy a szerb kormány csütörtöki ülésén további lehetséges válaszlépéseket vitat meg. Ezzel egy időben az MTI tudósítójának a belgrádi buszpályaudvar illetékesei azt mondták: csütörtök délelőtt minden Horvátországba induló járatot töröltek, a délután és este induló járatokról pedig a nap folyamán, a határhelyzet alakulásától függően döntenek.
11.45: Hétvégére lezárhatják a magyar-horvát határt
Még a hétvégén vagy legkésőbb a jövő hét elején lezárja Magyarország a horvát határt - tudta meg az
kormányzati forrásokból. Az Origo információi szerint a teljes határzár következtében ugyanaz a rendszer lép életbe, mint a szerb határnál, azaz azt a menekültet, aki Magyarország területére lép, letartóztatják. Forrásaik szerint a horvátok szándékosan csökkentették a Dráva vízszintjét, hogy azon gyalogosan is át lehessen kelni. Ennek ellenére a folyó továbbra is nagyon veszélyes lehet, miután igen erős a sodrása. Nem tudni, mi lesz a horvát válasz a magyar határzárra. A zágrábi kormány B tervnek nevezte, hogy a menekülteket szervezetten a magyar és a szlovén határra szállították. Kormánypárti politikusok korábban többször emlegették, hogy létezne C terv is, de hivatalosan nem ismertették annak tartalmát. Két terv viszont kiszivárgott: az egyik szerint, ha életbe lép a határzár, a horvátok nem a határátkelőhelyekre, hanem a zöldhatárra irányítanák a menekültek nagy csoportjait. Az illegális bevándorlók így kaotikusan, felügyelet nélkül érkeznek a magyar határra, és sokkal nehezebb lesz a magyar hatóságoknak ellenőrizni őket. Egy másik kiszivárgott információ szerint a C terv azt jelentené, hogy Horvátország visszaküldené a menekülteket Szerbia irányába.
11.37: Zákányba újabb migránscsoport érkezett, két férfit leszállítottak a rendőrök a vonatról
Zákányba csütörtök délelőtt egy újabb, mintegy ezres migránscsoport érkezett Horvátországból a zöldhatáron át, az őket továbbszállító vonatról két 20-30 év körüli férfit a rendőrök leszállítottak, megbilincseltek és elvittek - számolt be az M1 aktuális csatorna a délelőtti hírfolyamban. Azt, hogy ajtózárás után jó tíz perccel miért szállították le a két férfit a vonatról, az M1 tudósítójának nem sikerült megtudnia. A kilenc óra előtt a horvát-magyar határhoz vonattal szállított, majd onnan a zöldhatáron át érkezett mintegy 1500 migránst a rendőrök százas csoportokban kísérték a vasútállomásra, majd hozzávetőleg egy óra alatt fel is szállították őket a vonatra, amellyel valamelyik gyűjtőpontra viszik őket. Zákányban ez volt az első csoport csütörtökön, de még újabbak érkezésére lehet számítani.
11.35: Szerdán érkezett a legtöbb migráns az idén
Szerdán érkezett a legtöbb illegális bevándorló az idén, a tiltott határátlépést elkövetők száma a 10 ezret is meghaladta - derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtöki statisztikájából. Az adatsor szerint
102-en a szerb-magyar, 9 939-en a horvát-magyar határszakaszon érkeztek
Magyarországra. Idén eddig 242 093 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök, a legtöbben eddig szeptember 14-én érkeztek, akkor 9380 illegális bevándorlót regisztráltak egyetlen nap alatt. Csütörtök reggel hat óráig a szerb-magyar határszakaszon 8, a horvát-magyar határszakaszon 1 776 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek. A határzárral összefüggésben szeptember 15. óta eddig 190 ember ellen indítottak büntetőeljárást.
11.17: Varsó frontországnak szeretné minősíttetni Lengyelországot A migrációs válságról folytatott uniós tárgyalásokon Varsó szeretné elérni, hogy Lengyelországot minősítsék frontországnak - mondta az európai uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár a lengyel sajtónak. Rafal Trzaskowski szerdán Brüsszelben, a migrációs válsággal foglalkozó kormányfői csúcstalálkozón úgy nyilatkozott: Varsó fontosnak tartja, hogy a migrációs válság kezelésére irányuló terv kialakításakor saját feltételeiről tárgyalhasson uniós partnereivel. A lengyel szempontból fontos feltételek közül a határvédelmet, a menekültek és a gazdasági bevándorlók megkülönböztetését emelte ki, valamint azt, hogy Lengyelország "a frontország külön státusáért harcolhasson". Trzaskowski hangsúlyozta: "a visegrádi csoport még mindig létezik", hiszen a térség országainak miniszterelnökei a brüsszeli csúcs előtt megtartották az ilyenkor szokásos egyeztetésüket, ezt követően pedig közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben megfogalmazták, milyen feltételek teljesítését tartják kulcsfontosságúnak a válság kezelésében. A közösen megfogalmazott feltételek közül Trzaskowski a hatásos határvédelmet, az úgynevezett biztonságos országok listájának sürgős összeállítását, valamint a migránsok visszaküldésére irányuló "hatékonyabb politika" bevezetését emelte ki. Azzal kapcsolatban, hogy az uniós belügyminiszterek keddi találkozóján a visegrádi tagállamok közül egyedül Lengyelország szavazott az Európai Bizottság menekültelosztási terve mellett, a politikus hangsúlyozta: a visegrádi országok között nem volt érdemi eltérés, "csupán taktikai különbségek" vannak. Az EU-tagországok belügyminiszterei kedden nagy többséggel elfogadták 120 ezer menekült szétosztásának a tervét, miközben Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia ellene szavazott, Finnország pedig tartózkodott.
11.12: Folyamatosan érkeznek az adományok, sokan segítenek a zákányiaknak
Folyamatosan érkeznek az adományok, helyi önkéntesek, segélyszervezetek, a környező települések önkormányzatai, vállalkozói és a lakosság is segít a Zákányba érkező migránsok ellátásában - mondta a mintegy 1100 lakosú somogyi település polgármestere az MTI-nek csütörtökön. Jankó Szabolcs (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint Zákányba szeptember 18-án érkeztek az első migránsok, azóta több mint 20 ezer embert szállítottak innen vonattal a nyugati határnál kijelölt gyűjtőpontokra. A bevándorlók utaztatásának szervezése a rendőrség irányításával és közreműködésével példaértékűen, nyugodtan, rendezetten és gyorsan zajlik - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: ez köszönhető a vasút dolgozóinak is, valamint az önkéntes segítőknek, akik a migránsokat minden esetben ivóvízzel és élelmiszerrel látják el. A bevándorlókat a Magyar Vöröskereszt, a Református Szeretetszolgálat, a Máltai Szeretetszolgálat, az Oltalom Karitatív Egyesület, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Migration Aid segíti Zákányban.
11.09: Zágráb nem oldja fel a határzárat, amíg meg nem nyitják a horgosi átkelőt
Amíg nem nyitják meg a szerb-magyar határátkelőhelyet Horgosnál a közel-keleti bevándorlók előtt, addig Horvátország területére nem léphetnek be szerb rendszámú járművek - jelentette ki Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtökön Opatovacon. A horvát hatóságok még hétfőn lezárták a határt a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, majd kedden ezt részlegesen feloldották, de csak a romlandó árut szállító járműveket engedték át. A szerb kamionsofőröknek ez nem tetszett, ezért tiltakozásba kezdtek, majd néhány órán át akadályozták a forgalmat. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a határzár feloldására, ellenkező esetben válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az ultimátum lejárta után Szerbia megtiltotta a horvát teherautók és horvát áruk belépését a területére, erre válaszul a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engednek be Horvátországba. Ranko Osojic belügyminiszter csütörtökön reggel az N1 horvát hírcsatornának úgy nyilatkozott: a határzár válasz a szerb ellenintézkedésekre, és addig nem oldják fel, amíg a szerb hatóságok nem kezdik el a migránsokat a horgosi határátkelőhely, azaz Magyarország felé irányítani. Szerb útlevéllel jöhetnek az emberek, de szerb rendszámtáblával egyetlen járművet sem engedünk be horvát területre - hangsúlyozta. Osojic nem részletezte, hogy Zágráb megtorló lépése csak a szerb-horvát határszakaszra vonatkozik-e, vagy Horvátország minden határára. "Nem fogunk engedni az ultimátumnak" - mondta, majd hozzátette, hogy az illegális bevándorlók nem az "égből potyognak", hanem Szerbiából és Magyarországról mennek Horvátországba. "Ez nem hidegháború Horvátország és Szerbia között, csak válasz az ellenintézkedéseikre" - szögezte le a horvát belügyminiszter. Az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója ugyanakkor arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Tovarniknál megnyitották a szerb-horvát határátkelőt a személyforgalom előtt, és szerb rendszámtáblával is belépnek gépkocsik Horvátországba. Zágráb múlt csütörtökön a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, akkor csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére azóta is folyamatosan érkeznek az illegális bevándorlók Horvátországba a zöldhatáron át.
10.46: Tíz busszal érkeztek migránsok Letenyére
Szerdához hasonlóan csütörtök délelőtt is tíz busszal mintegy 500 illegális bevándorlót szállítottak a horvát hatóságok a letenyei határátkelőre - értesült az MTI a helyszínről. A migránsokkal teli buszokat a magyar rendőrök ezúttal is egyesével engedik a Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelőhöz. A horvát buszokról magyar járművekre szállítják át az utasokat, miközben a származási helyükről is kikérdezik őket. A csütörtökön érkezett migránsok nagy valószínűséggel az opatovaci menekülttáborból érkeztek Letenyére. Az később derül ki, hogy melyik regisztrációs pontra szállítják tovább az illegális bevándorlókat. A várakozás ideje alatt a Magyar Vöröskereszt munkatársai látják el a buszokon ülőket vízzel és élelemmel.
09.35: Vádat emeltek egy román embercsempész ellen Embercsempészés bűntette miatt emelt vádat a Szegedi Járási Ügyészség egy román férfi ellen, aki az általa vezetett kisteherautóba zsúfolva 33 migránst szállított volna Mórahalomról Ausztriába - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t. Szanka Ferenc közölte, a férfi ellen vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva, a csempészett személyek sanyargatásával elkövetett embercsempészés bűntette miatt emeltek vádat. A vádlott a megbízóival abban állapodott meg, hogy háromszáz-négyszáz euró fejében a magyar-szerb határtól Ausztriába szállít mások által korábban a zöldhatáron átkísért migránsokat. Március 26-án a férfi Röszkén beült egy mások által otthagyott kisteherautóba. Mórahalom térségében felvett 33 határsértőt - huszonegy afgán, hét szír, négy szomáliai és egy iráni állampolgárt -, és közülük a társaival harminc embert a raktérbe zsúfoltak be. Az utoljára beszállók már rádőltek a bent kuporgókra, és kiegyenesedni sem tudtak. A raktérben érdemi szellőzés nem volt, így már rövid idő alatt jelentkeztek az oxigénhiányos állapot és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció első tünetei. A migránsok fokozott testi és lelki gyötrelemnek voltak kitéve, egészen addig, míg mintegy fél óra elteltével a rendőrök meg nem állították a járművet.
09.26: Orbán: a horvát-magyar kétoldalú kapcsolatnak kiválónak kellene lennie A horvát-magyar kétoldalú viszonynak kiválónak kellene lennie ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban mennyi energiát fektettünk bele - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök horvát újságíróknak csütörtökön Brüsszelben. Sokat tettünk azért, hogy a kapcsolatok kiválóak legyenek, az a sok erőfeszítés olyan érték, amelyhez méltónak kellene lennünk - mondta rövid nyilatkozatában a horvát sajtó beszámolói szerint. Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozója előtt a sajtónak még úgy nyilatkozott, hogy "a magyar kerítést le kell rombolni". Újságírói kérdésre, ezt közölte-e Orbán Viktor miniszterelnökkel is, úgy válaszolt, hogy nem, mert magyar tulajdonról van szó, de továbbra is hibás lépésnek tartja. Zoran Milanovic elmondta, hogy sokat beszélgetett a magyar miniszterelnökkel, aki szerinte nagyon érdekes beszélgetőpartner. "Orbán hajtogatja a magáét, de igazából nem tudott meggyőzni" - mondta. Hozzátette: számára fontos, hogy ne rontsanak tovább a két ország viszonyán, amely az utolsó 25 évben - az Ina horvát olajipari vállalat körül kialakult ellentéteket leszámítva - jó volt. "Magyarország "OK" volt Horvátországgal" - szögezte le brüsszeli nyilatkozatában. Végül megjegyezte: "Megmondtam neki, hogy az én nevemben nem kell megvédenie a kereszténységet, nem kell, köszönöm".
08.31: Szijjártó: nem bomlott meg a V4-ek egysége Nem bomlott meg a visegrádi országok egysége amiatt, hogy Lengyelország a belügyminiszterek keddi találkozóján megszavazta a kvótarendszert - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette, a V4 tagországok szuverén államok különböző adottságokkal, így természetesen előfordulhat, hogy fontos kérdésekben nem azonosan döntenek. Előfordulhat, hogy a kvótarendszerben történtek olyan változtatások, ami miatt Lengyelországnak mégis elfogadhatóvá vált a javaslat - mondta. Arra kérdésre, hogyan kell érteni a miniszterelnök hajnali nyilatkozatát, miszerint Magyarországnak azt is meg kell fontolnia, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország felé, úgy válaszolt a külügyminiszter, Magyarország megfelel a schengeni előírásoknak azáltal, hogy megvédi az unió külső határait, a legtöbb kritika mégis pont a kerítés miatt éri az országot.
08.30: Szakértő: rendkívüli mértékben megkésett az EU-csúcs "Rendkívüli mértékben megkésett" volt a migrációs válság fejleményeit és lehetséges megoldásait megvitató szerdai EU-csúcstalálkozó, amely ráadásul nem hozta meg a várt áttörést sem - mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő csütörtökön az M1 aktuális csatornán. Úgy fogalmazott, az előre közzétett pontok nagy része olyan intézkedéseket - például az unió egységes védelme - tartalmazott, amelyeket már két éve meg kellett volna hozni. Kiemelte, "azt az alapvető stratégiai áttörést, amire Európa és a világ várt, nem hozta meg" a találkozó. Nógrádi György reagált Németország csütörtök reggeli bejelentésére, amely szerint szerdán száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására. Ezzel kapcsolatban azt mondta, Németország abból indul ki, hogy biztonságos harmadik országból nem jöhet bevándorló, jelenleg pedig a Balkán összes országa biztonságosnak számít. Hozzátette, a németek nagyon "korrektek", mert az albánokat Magyarországra is visszaküldhetnék, hogy a magyarok gondoskodjanak hazaküldésükről, ehelyett azonban megoldják ezt charterjáratokkal.
07.20: Németország kiutasít 550 albán menedékkérőt Németország szerdán száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására - jelentette be a tiranai német nagykövetség. Németország csütörtökön 190, szeptember 30-án 70, október 2-án pedig 190 albánt toloncol ki. Németország számos újsághirdetéssel jelezte Albániában, hogy nem fogad be menedékkérőket az államból, mivel az nem minősül veszélyes országnak.
02.14: Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást Egymilliárd euróval növeli az EU a szíriai menekülteknek nyújtott támogatást - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek szerda éjfélen túlnyúló, brüsszeli rendkívüli menekültügyi tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón. Tusk és a vele együtt az újságírók elé lépő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egyaránt azt mondta, hogy a megbeszélés a vártnál sokkal jobb légkörben zajlott le, Tusk megfogalmazása szerint a résztvevők "felhagytak az egymásra mutogatással", a kölcsönös szemrehányásokkal. Az egymilliárd euró egy részét az ENSZ világélelmezési programja keretében használják majd fel. Tusk szerint az Európába áramló menekülthullám legnagyobb része még csak most várható, és a nyitott ajtók politikáját át kell dolgoznia az uniónak. "A káosznak meg kell szűnnie a külső határokon" - mondta. A lengyel politikus hangsúlyozta: nem lenne tisztességes, ha a menekültek jelentette terheket kizárólag Olaszországra, Görögországra vagy más országokra hárítanák. November végéig létre akarják hozni az úgynevezett hot spotokat, ahol uniós tisztviselők segítenék a menekülteket fogadó országok hatóságait az érkezők azonosításában, menedékkérelmük elbírálásában. Ez - tette hozzá Tusk - nem vetne véget a válságnak, de a helyes irányba tett lépés lenne. Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a három hét múlva esedékes, soron következő EU-csúcsig még nagyon sok a teendő, de a helyzetet mindenképpen javítani kell, nehogy szétessék a belső útlevél-ellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni övezet. Juncker elmondta, hogy az egymilliárd eurót a Szíriával szomszédos országokban, nagyrészt Törökországban tartózkodó menekültek javára kívánják felhasználni, de további pénzbeli támogatásra van szükségük a nyugat-balkáni országoknak is a migránskérdés kezeléséhez.
02.06: Orbán: meg kell fontolnunk, hogy átengedjük a migránsokat Ausztria és Németország felé Magyarországnak két lehetősége van, vagy kerítéssel védi meg a zöldhatárt, vagy "ha ez nem tetszik", akkor képes arra is, hogy átengedje a migránsokat Ausztria és Németország irányába - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson kifejtett álláspontját magyar újságírókkal csütörtök hajnalban, a megbeszéléseket követően. "Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket" - tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: "ezt kell majd megfontolnunk". A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg. "Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok" - mutatott rá Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés. "Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk" - számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a Schengeni Övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját. Emellett a kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez. Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy "Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot". Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen.
22.15: Tizennyolc busszal érkezetek migránsok Beremendre Tizennyolc busszal érkeztek migránsok a beremendi határátkelőhelyre szerdán - számolt be az M1 aktuális csatorna tudósítója. A horvát oldalról szervezetten, rendőrségi felvezetéssel érkező autóbuszok fele délután négy órakor, a többi este érte el a határt, ahol a bevándorlók átszállítása gördülékeny folyamattá vált. A magyar határőrizeti szervek átvizsgálják a migránsok csomagjait, a segélyszervezetek vizet és élelmet osztanak, orvosok szükség esetén ellátják a bevándorlókat. A migránsok közül sokan a várakozás miatt fejfájásra panaszkodtak, másoknak inzulinra volt szükségük. A nap nyugodtan telt, a bevándorlók türelmesen vetették alá magukat az intézkedésnek, amelynek részeként a BKV-buszokhoz kísérték és elvitték őket. A helyszínen számos rendőrségi és katonai jármű van, a határ felett időnként egy rendőrségi helikopter is feltűnik. Az MTI úgy értesült: Magyarbólynál áll egy, a gyékényesihez hasonló, szögesdróttal felszerelt vasúti kocsi, amellyel lezárható a közeli vasúti határ.
22.08: Prága segítséget ajánlott fel Budapestnek a schengeni határ őrzéséhez Csehország segítséget ajánlott fel Magyarországnak a schengeni határ őrzéséhez - közölte a cseh védelmi miniszter szerdán este Prágában. Martin Stropnicky közlése szerint a minisztérium és a hadsereg közösen elemzi, mit tudnának Magyarországnak nyújtani. A cseh hírügynökség úgy értesült, hogy Prága határőrzésre szolgáló eszközök kiküldését mérlegeli a megfelelő katonai személyzettel együtt. Újságíróknak azt mondta, hogy Csehország segítséget ajánlott fel Magyarországnak a schengeni határ védelméhez. "Szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat konkrétan, gyakorlati téren is. Jelenleg a Cseh Köztársaság hadseregével együtt elemezzük lehetőségeinket, mit tudnánk nekik nyújtani" - pontosította bejegyzését a miniszter. Cseh források szerint Prága határőrizeti műszaki eszközöket és néhány tucatnyi képzett kezelő személyzetet, katonát küldhetne Magyarországra. Már korábban felmerült, hogy a csehek az emberek mozgását figyelő speciális műszaki eszközöket küldhetnének. A cseh védelmi tárca szerdán megerősítette, hogy szükség esetén akár 5000 katonát is tud mozgósítani a cseh határok védelmére. Ugyanakkor Prága kész kisebb létszámú katonai csoportokat küldeni a szír határ mentén elterülő menekülttáborokba is. A cseh hadsereg szerdán délután hadgyakorlatot kezdett, melynek keretében a Libavá katonai körzetben egy humanitárius tábor építését fogják begyakorolni a katonák.
Orbán Viktor szerint, ha a kerítés "nem tetszik", akkor át kell engednie Magyarországnak a migránsokat Ausztria és Németország felé. Részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=573705
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 23.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024