Afganisztánból induló menekülthullámtól tart a német kormány
2015. szeptember 27., vasárnap
Továbbra sem csökken a magyar-horvát szakaszra nehezedő nyomás, a szombati nap folyamán több mint 9200 illegális bevándorlót tartóztattak fel ezen a szakaszon a rendőrök.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
Az elmúlt időszak szópárbajait - minden bizonnyal átmenetileg - némi csend váltotta fel a nemzetközi politikában hétvégére. Eközben azonban nem csillapodik a migránsok áradata, minden nap több ezren lépik át továbbra is a magyar határt, javarészt a Horvátországgal szomszédos szakaszon, de sokan az érvényben lévő jogi határzár ellenére is próbálkoznak még Szerbia felől bejutni.
20.51: Több ezer migráns lépett át Ausztriába Hegyeshalomnál vasárnap
Több ezer migráns lépte át a magyar-osztrák határt Hegyeshalomnál, az 1-es főúti kishatárátkelőnél vasárnap estig - tájékoztatta a település független polgármestere az MTI-t.
Szőke László
elmondta, hogy a migránsok négy különvonattal érkeztek, amelyeken mintegy 1500-1800-an utaztak. Az első három vonat délelőtt fél 10-ig futott be, a negyedik pedig este hat órakor. A migránsok rendőri biztosítás mellett gyalogoltak a hegyeshalmi vasútállomásról a magyar-osztrák határig. A városvezető elmondta, hogy a határ magyar oldalán a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és több önkéntes is meleg ételt, teát, ruhákat és pokrócokat oszt a migránsoknak. Az M1 aktuális csatorna tudósítóinak beszámolója szerint a magyar-horvát határon lévő Zákányba, illetve Beremendre vasárnap is több ezer migráns érkezett.
20.10: Német államfő: Németország befogadóképessége korlátozott Németország menekültügyi befogadóképessége nem végtelen, akkor sem, ha most még nem tudni, hogy hol vannak a határai - mondta a német szövetségi elnök egy vasárnapi beszédében. Joachim Gauck a mainzi katolikus székesegyházban a társadalmi integráció kérdéseivel foglalkozó, Interkulturális hét (IKW) nevű rendezvénysorozatot megnyitó beszédében kiemelte: "már bízunk magunkban annyira, hogy nyíltan beszéljünk ezeknek a napoknak az alapvető dilemmájáról: segíteni akarunk és a szívünk nagy, de a lehetőségeink végesek". Hozzátette: a menekültválság olyan feladat elé állítja Németországot, amelynek megoldásához nincsen követhető minta, máshonnan átvehető megoldás, de "az a nyugalom és kreatív tetterő, amellyel a lakosság túlnyomó többsége reagált erre a krízisre" felér egy "érettségi bizonyítvánnyal", és azt jelzi, hogy a németek az eljövendő vizsgákon is megfelelnek majd.
19.49: Brüsszel bírálja Berlint a kitoloncolások végrehajtásának elmaradása miatt Az Európai Bizottság (EB) bírálja Németországot, amiért nem gondoskodik az elutasított menedékkérők távozásáról rendelkező határozatok következetes végrehajtásáról - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A FAS a bizottságnak a berlini vezetéshez megküldött úgynevezett adminisztratív leveleire hivatkozva azt írta, hogy Brüsszel magyarázatot vár arra, miként történhetett az, hogy 2014-ben 128 ezer ember volt Németországban tartózkodási jogcím nélkül, a hatóságok azonban közülük csupán 34 ezret szólítottak fel a távozásra, és ennek mindössze 22 ezren tettek eleget. Egy másik levélben a bizottság azt kifogásolta, hogy a német bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz (BAMF) az idén július végéig beadott 218 ezer menedékjogi kérelem közül csak 156 ezer ügy adatait töltötték fel az EU központi nyilvántartási rendszerébe. Az EB kifogásai rávilágítanak arra, hogy a menekülthullám rendkívüli mértékben megterheli a német hatóságokat. Ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy az ország elhagyását előíró hatósági határozatok végrehajtásáért felelős tartományi kormányok csekély következetességgel szereznek érvényt ezeknek a döntéseknek, mert a kitoloncolások körüli társadalmi, politikai viták révén megcsappant a hajlandóságuk erre. A szövetségi kormány mindkét területen gyors javulást szeretne elérni. A BAMF-nál egyebek között létrehoznak több ezer állást és fejlesztik az informatikai rendszert, hogy csökkentsék a menekültügyi eljárások jelenleg átlagosan 5,4 hónapos átfutási idejét, és a kabinet keddi ülésén elfogadni tervezett menekültügyi reformcsomag több eleme a kitoloncolások gyorsabb, hatékonyabb végrehajtását szolgálja. A részletesen még nem ismert jogszabálytervezetekben a várakozások szerint szerepel majd, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát, és nem közlik előre az intézkedés időpontját, hogy az illető ne tudjon eltűnni. A belügyminisztérium szombaton cáfolta a Der Spiegel című hírmagazin értesülését, miszerint a BAMF tehermentesítését szolgáló javaslatok között felmerült, hogy a szíriai menedékkérőket mind "kiveszik" a menekültügyi eljárásból, és külön vizsgálat nélkül három évre szóló tartózkodási engedélyt adnak nekik. A FAS szerint Thomas de Maiziere belügyminiszter éppen azt hangsúlyozta a napokban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) belügyi bizottságában tartott meghallgatásán, hogy a lehető legalaposabban kell vizsgálni a szíriai menedékkérők ügyeit, mert az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából 30 százalékuk más országból származik, és csak betanult néhány arab kifejezést vagy pár sort a szír himnuszból. A FAS szerint a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrségénél azt tapasztalják, hogy a szíriainak mondott iratok nagyjából 10 százaléka hamisítvány. Menedékkérők azért próbálják megtéveszteni a német hatóságokat, mert a BAMF a szír állampolgárságú menedékkérőket - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - egyelőre nem küldi vissza abba az uniós tagállamba, ahol elérték az EU területét, azaz ahol a főszabály szerint le kellene folytatni a menekültügyi eljárást.
18.55: Őrizetbe vették a Lajosmizsénél balesetet okozó embercsempészt
Embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették azt a szerb férfit, aki autójában 14 illegális bevándorlóval az igazoltatás elől két megyén át menekülve több járművel ütközött az M5-ös autópályán, Lajosmizse közelében - közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője vasárnap az MTI-vel.
Hürkecz Zoltán
tájékoztatása szerint a szerb férfival szemben - bűnügyi őrizetbe vétele mellett - embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztálya indított nyomozást. A 18 éves sofőr továbbá közúti veszélyeztetés bűntett és más bűncselekmény elkövetésével is gyanúsítható - tette hozzá. A szóvivő korábban elmondta: vasárnap reggel a Csongrád megyei Zákányszéken a járőrök ellenőrizni akartak egy német rendszámú személygépkocsit, de az a jelzésre nem állt meg. Miután a jármű felhajtott az autópályára, a rendőrök üldözőbe vették. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a történtekről értesítette a Bács megyei rendőröket, akik saját területükön átvették az autó követését. A nagy sebességgel haladó jármű a sztrádán közlekedő gépkocsik között manőverezett, majd egyik első kereke Lajosmizse közelében kitört. Eközben három személy- és két teherautóval ütközött. A karambolok során személyi sérülés nem történt. Az egyterű gépkocsi szerb sofőrjét és 14, magát szír állampolgárnak valló utasát - nagyobbrészt férfiakat és néhány nőt, illetve gyereket - a helyszínen elfogták - tájékoztatott Hürkecz Zoltán. Az MTI úgy tudja: a két megyén át menekülő szerb embercsempész 180-200 kilométeres sebességgel száguldott az M5-ös autópályán.
18.34: Berlin cáfolta a menekülteket Ausztriából szállító különvonatok leállítását A német belügyminisztérium vasárnap cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint hétfőtől nem járnak a menedékkérőket az ausztriai Salzburgból Németországba szállító különvonatok. A belügyminisztérium egy szóvivője a dpa német hírügynökségnek azt mondta, hogy egyelőre nincs ilyen döntés, de tárgyalnak az osztrák partnerekkel. A Salzburg-München vasútvonalon szeptember 17. óta nem közlekednek a menetrend szerinti járatok, és még legalább október 4-ig szünetel a személyszállítás. A forgalom a német határon visszaállított ellenőrzés miatt bénult meg. Az utazók iratainak vizsgálata olyan sokáig tart a vonatokon, hogy nem lehetett tartani a menetrendet. A bajor-osztrák határon megjelenő menedékkérők jelentős részét viszont különvonatokkal szállítja el a Deutsche Bahn (DB) német vasúttársaság. A DB igazgatóságának egyik tagja egy szombati lapinterjúban azt mondta, hogy az utóbbi három hétben száznál is több különvonatot indítottak, és ezekkel összesen 130 ezer menedékkérőt szállítottak. A menekülthullám a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradó éjjel hozott döntés után erősödött fel. Alig néhány nap alatt több tízezer ember érkezett vonattal Bajorországba regisztráció és hatósági ellenőrzés nélkül. A német kormány szeptember 13-án állította vissza a határellenőrzést, hogy lassítsa és biztonságosabb, rendezettebb mederbe terelje a folyamatot. A napokban a bajor konzervatív CSU több vezetője élesen bírálta Ausztria menekültügyi tevékenységét. A tartományt egyedül kormányzó párt bírálatát a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint az váltotta ki, hogy továbbra is ellenőrizetlenül áramlanak menedékkérők át a bajor-osztrák határon a kisebb átkelőknél és a zöldhatáron, ami annak tulajdonítható, hogy Ausztria az utóbbi két hétben a német hatóságokkal nem egyeztetett módon buszokkal szállított Ausztriában már regisztrált menedékkérőket a határra. A "Faymann utazási iroda" tevékenységét be kell szüntetni - hangoztatta Andreas Scheuer, a CSU főtitkára, utalva arra a vélekedésére, hogy Werner Faymann osztrák kancellár rendelhette el a menedékkérők elszállítását a bajor határra. A BR hírportáljának (br.de) beszámolója szerint a határ menti térségek számos CSU-s képviselőjét is bosszantja, hogy az osztrákok tevékenysége abban merül ki, hogy némi úti élelmet adnak a menekülteknek és kirakják őket a határon. A Der Spiegel című hírmagazin szombati számában a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyminiszter egy telefonkonferenciájáról készült jegyzőkönyvre hivatkozva azt írta, hogy német megítélés szerint az osztrák kormány "eltávolodik a Németországgal egyeztetett irányvonaltól", és sokkal több menedékkérőt engedett át, mint az a 7 ezer fő, amelynek átvételéről Berlin megállapodott Béccsel, amikor közösen döntöttek a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről.
18.02: A KKM arra kéri az ENSZ tisztségviselőit, hogy ne egyoldalú tudósítások alapján minősítsék a magyar helyzetet
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra kéri az ENSZ tisztségviselőit, hogy ne egyoldalú médiatudósítások alapján minősítsék a magyarországi helyzetet. A tárca vasárnapi közleményében arra reagált, hogy Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az al-Dzsazíra pánarab hírtévének adott szombati interjújában kritikusan fogalmazott azzal kapcsolatban, ahogy a magyar kormány kezeli a menekülthelyzetet. A KKM erre közölte: sajnálatos, hogy az ENSZ egyik legfontosabb tisztségviselője a valós tények ismerete nélkül alkot véleményt a magyarországi eseményekről. A magyar rendőrök nem ártatlan menekültek, hanem olyan agresszív bűnözők ellen használtak könnygázt és vízágyút, akik hosszú időn keresztül támadták őket kövekkel és betondarabokkal - írták. A tárcánál úgy fogalmaztak: "szívesen hallottuk volna a diplomata álláspontját a hazájuk határát védő, megsérült rendőrök jogainak érvényesüléséről is". A közleményben arra is kitértek, hogy az 1956-tal vont párhuzam hamis, hiszen akkor a magyar menekültek tisztelték a fogadó országok jogszabályait, együttműködtek a hatóságokkal és nem dobálták kövekkel a fogadó országok rendőreit.
16.44: Tuzson Bence: az illegális migráció növeli a terrorveszélyt
Az illegális bevándorlás és a terrorizmus veszélye egymással szoros összefüggésben van - mondta
Tuzson Bence
, a Fidesz-frakció szóvivője vasárnap a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján. A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországra és az Európai Unióba illegálisan érkezők között terroristák is megbújhatnak, akik veszélyt jelentenek a társadalomra. Emlékeztetett szeptember 16-ára, amikor felfegyverzett csoport támadt Röszkén a magyar rendőrökre, ami terrorcselekménynek minősült. A terrorelhárítók nem sokkal később elfogták azt a 39 éves szír férfit, aki megafonnal a kezében buzdította a támadás idején a tömeget. A Cipruson élő és ott munkavállalási engedéllyel is rendelkező férfit a rendőrség múlt pénteken kihallgatta terrorcselekmény elkövetése bűntettének gyanújával. A férfinek - sajtóinformációk szerint - vállalkozása, halászhajója és több autója is van Cipruson, ráadásul éppen most készül építeni egy 90 ezer eurós házat - jelezte a fideszes politikus. A nemzetközi rendvédelmi együttműködés keretében tisztázódni látszik, hogy a férfi egy iszlám fundamentalista csoport, az úgynevezett "Szövetség a hit terjesztéséért" tagja, amelyről azt is feltételezik, hogy terrorszervezetek fedőszervezeteként juttatnak a célországokba különböző személyeket - mondta Tuzson Bence. A férfinál - tette hozzá - a sajátján kívül nyolc másik útlevelet találtak, amelyek rendelkeztek schengeni vízummal. "Ha belegondolunk, akkor az is világosan látszik, hogy egy háború elől menekülő ember hátizsákjának nem feltétlenül kelléke a sajátján kívül nyolc másik útlevél és nem feltétlenül kelléke a megafon sem, tehát ebből látszik, hogy aki ilyen felszereléssel indul útnak, vagy ilyen felszerelést szerez be útközben, az nyilván nem abból a célból érkezik egy másik országba, hogy oda meneküljön" - hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy a rendőrség még további személyeket keres a röszkei támadással összefüggésben, és Ausztriában is találtak már terroristagyanús embereket a migránsok között. A szóvivő közlése szerint a fenti példák alapján mondja azt a pártja, hogy Európának és Magyarországnak a határait meg kell védeni, és pontosan kell tudni azt, ki és miért érkezik az unió területére. Hozzáfűzte, hogy a menekültek és a bevándorlók szétválasztását már az EU területén kívül meg kell tenni.
16.29: Az Egyházak Világtanácsának főtitkára Magyarországon tájékozódott a migránsok helyzetéről
Magyarországra látogatott
Olav Fykse Tveit
, az Egyházak Világtanácsának (EVT) főtitkára, hogy tájékozódjon a migránsok helyzetéről és a közöttük végzett egyházi szolgálatról, valamint a kormányzati szerepvállalásról - közölte a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) vasárnap az MTI-vel. Olav Fykse Tveit szombati egynapos látogatása során találkozott Fabiny Tamás diakóniai kapcsolatokért felelős evangélikus püspökkel,
Veres Andrással
, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megválasztott elnökével és
Bogárdi Szabó Istvánnal
, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökével - olvasható a MEÖT közleményében.
Rétvári Bence
, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hivatalában fogadta az EVT főtitkárát. Azt írták: Olav Fykse Tveit látogatása végén nagyra értékelte az egyházak és a magyar kormány szerepvállalását a migránsok és menekültek között végzett feladatok ellátásában. Elmondta, hogy a külföldi sajtó más képet mutatott a magyar helyzetről, mint amit az általa vezetett delegáció tapasztalt. Az EVT főtitkára ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi szervezetek a jövőben valamilyen formában segítik a Magyarországon átvonuló menekültek közötti egyházi szolgálatot - tették hozzá. A genfi székhelyű EVT magyarországi szervezete az 1943-ban alakult MEÖT. A MEÖT széles körű nemzetközi kapcsolatokat tart fenn öt kontinens nemzeti egyháztanácsaival és nemzetközi egyházi szervezeteivel, és koordináló szerepet vállal a magyar egyházak nemzetközi munkájában. A MEÖT-nek tizenegy tagegyháza van, és számos felekezet - például a Magyar Katolikus Egyház - együttműködő státussal vesz részt a munkájában.
16.18:Erősödik az elégedetlenség Angela Merkellel szemben a pártjában Németországban a menekültválság miatt erősödik és egyre nyíltabban mutatkozik meg az elégedetlenség Angela Merkellel szemben a kancellár pártjában, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU). A CDU-ban a legtöbben pontosan azt gondolják, amit a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniónál (CSU) ki is mondanak, vagyis hogy "jelezni kell, hogy nem tudunk mindenkit befogadni" - mondta a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Steffen Kampeter, a CDU egyik tekintélyes parlamenti (Bundestag) képviselője, volt pénzügyminisztériumi államtitkár. A kancellárnak a konzervatív CDU/CSU pártszövetség Bundestag-frakciójának keddi ülésén három órán keresztül kellett hallgatnia a panaszokat és bírálatokat a képviselőktől, akiken egyre nagyobb a nyomás a választókerületi pártszervezetek és a menekültválság miatt vészesen leterhelt helyi igazgatási, önkormányzati vezetők részéről. Angela Merkel háromszor szólalt fel a vitában, de nem tudta megnyugtatni a 310 fős frakciót. Az ülés utáni napokban aztán nyilvános bírálat csak szórványosan jelent meg, de vasárnapi lapokban többen már névvel is vállalták véleményüket. Az általános vélekedés szerint a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése szeptember elején a dublini szabályokat hatályon kívül helyező lépés, és végzetes hiba volt Angela Merkeltől, és a kancellár több félresikerült megnyilvánulása - beszéde, gesztusa - is hozzájárult a menekülthullám drámai fölerősödéséhez. "Nem lett könnyebb az élet a kancellár nyilatkozataitól" - fogalmazott egy másik vasárnapi lapnak, a Bild am Sonntagnak (BamS) Erika Steinbach, a frakció emberi jogi munkabizottságának elnöke. Hozzátette: a lakosság azt várja a konzervatívoktól, hogy "tartóztassák fel az áradatot". A kancellár beszédéiben, nyilatkozataiban visszatérő elem, hogy Németország sikerrel megbirkózik a menekültválsággal. "Meg tudjuk csinálni! Feltűrjük az ingujjat és legyőzzük az utunkba kerülő akadályokat" - mondta Angela Merkel számos alkalommal. Bírálói szerint viszont más hangokat is meg kellene ütnie. Tovább kell lépni, "nem lehet megmaradni ennél a derűt sugárzó szövegnél" - mondta a BamS-nak Klaus-Peter Willisch parlamenti képviselő, a CDU Hessen tartományi szervezetének egyik vezetője. A hatékony menekültpolitikához "nem elég mindig csak a humanitárius kötelességeket hangsúlyozni" - tette hozzá Mike Möhring, a párt türingiai szervezetének elnöke. A Welt am Sonntag szerint többen "kreatív" módszerekkel igyekeznek jelezni, hogy a CDU valójában nem változott meg, továbbra is a korlátozó, a biztonság fenntartására és a német értékek védelmére összpontosító bevándorlási politikát képvisel. Például Julia Klöckner, a párt Rajna-vidék-Pfalz tartományi szervezetének elnöke - aki 2016 tavaszán a tartományi választáson vissza akarja szerezni a CDU-nak a miniszterelnöki széket a szociáldemokratáktól (SPD) - a napokban felháborodást mutatva nyilatkozott egy menekültszálláson tett látogatásáról, mert nem fogott kezet vele egy imám (a muzulmán vallásban a szertartásokat vezető személy), arra hivatkozva, hogy vallása miatt csak férfiakkal foghat kezet. Julia Klöckner az eset miatt egy úgynevezett integrációs törvény megalkotását sürgette. Hangsúlyozta: jogszabályban kell rögzíteni, hogy a Németországban befogadott menekülteknek, bevándorlóknak el kell fogadniuk a német társadalom alapértékeit. A CDU legfelső vezetésében érzékelik az elégedetlenséget, és azt mondják, hogy a Magyarországról elindult menedékkérők beengedése nem jelent változást a párt politikájában. Peter Tauber főtitkár a Welt am Sonntagnak nyilatkozva felidézte az a júliusban történt esetet, amikor egy palesztin menedékkérő kislány elsírta magát egy rendezvényen, mert a kancellár azt mondta neki, hogy Németország nem tud mindenkit befogadni, és lesznek, akiknek távozniuk kell. Ez a kijelentés "továbbra is érvényes, és nincs ellentétben azzal, hogy három hete egy vészhelyzet miatt rövid időre megnyitottuk a határokat" - emelte ki a CDU főtitkára. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedése óta viszont drámai mértékben fölerősödött a menekülthullám. A Deutsche Bahn vasúttársaság egyik vezetőjének szombati nyilatkozata szerint az utóbbi három hétben több mint 100 különvonattal összesen 130 ezer menedékkérőt szállítottak. Angela Merkel népszerűsége pedig csökkenésnek indult. Az utóbbi napokban két közvélemény-kutató intézet - a Forsa és az Emnid - jelezte ezt, és szombaton a Der Spiegel című hírmagazin is a kancellár támogatottságának jelentős visszaesését mutató adatokat ismertetett. A TNS közvélemény-kutató intézet a hírmagazinnak készített felmérésében kimutatta, hogy Angela Merkel már csak a negyedik a legnépszerűbb politikusok ranglistáján, a második helyről esett a negyedik helyre. Jelenleg 63 százalék mindazok aránya, akik szerint a jövőben is fontos szerepet kell betöltenie, ami 5 százalékpontos csökkenés a legutóbbi, júniusi felméréshez képest.
15.17: Német lap: Afganisztánból induló menekülthullámtól tart a berlini vezetés Afganisztánból induló menekülthullámtól tart a német kormány a Welt am Sonntag című vasárnapi lap szerint. Az afgán hatóságok az év eleje óta újfajta, biometrikus útlevelet adnak a kérelmezőknek, amellyel német biztonsági körök becslése szerint havonta nagyjából 100 ezren indulnak útnak. Sokan Iránban, Pakisztánban vagy az Egyesült Arab Emírségekben akarnak munkát vállalni, de sokan Németországot célozzák meg, és német biztonsági szervek munkatársai részben az új típusú, szabadabb mozgást biztosító magánútlevélnek tulajdonítják, hogy Németországban emelkedik az afgán menedékkérők száma. Egy további tényező, hogy miután a német kormány augusztusban 450 ezerről 800 ezerre módosította az idén várható menedékkérők számáról adott előrejelzését, Afganisztánban embercsempészek elkezdték terjeszteni, hogy Németország a 800 ezer menedékkérőn felül senkit nem fogad be. Ennek következménye pedig afgánok "spontán és tömeges" távozása hazájukból - írta a Welt am Sonntag. Afganisztánban olyan sokan igényelnek új útlevelet, hogy az illetékes hatóság nem győzi a munkát. "Nincs elég emberünk és nincsenek meg a technikai feltételek ahhoz, hogy időben teljesítsünk" minden kérést - mondta a német lapnak az útlevélkiadásért felelős kabuli hivatal vezetője, Szajed Omar Szabor. Idén eddig 70 ezer afgán állampolgár érkezett Európába, és még sokkal többen tartanak a kontinens felé - tette hozzá Richard Danziger, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) afganisztáni képviseletének vezetője. Év elején az EU-n kívüli nyugat-balkáni országokból érkezett a legtöbb menedékkérő Németországba, az utóbbi hetekben a szíriaiak száma emelkedett jelentősen. Az Afganisztánban formálódó újabb hullám miatt "a szövetségi kormányban erősödik az aggodalom, hogy a menekültválság a közeljövőben kezelhetetlenné válik" - írta a Welt am Sonntag. A tartományok, városi és községi önkormányzatok kapacitásai már most sem elegendőek a folyamatosan beáramló menedékkérők elhelyezéséhez, és a "hatóságok állandósult vészhelyzeti üzemmódban dolgoznak" a német lap szerint. Németországban drámai mértékben felerősödött a menekülthullám szeptember elején, a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről hozott döntés után, de azt nem tudni pontosan, hogy mennyi menedékkérő érkezett. Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője pénteken a berlini kormányszóvivői tájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a tárca továbbra is csak havi összesítésű adatokat közöl. Ez azt jelenti, hogy majd csak október közepén lehet hivatalos forrásból megtudni, hogy szeptemberben mennyi menedékkérő érkezett. A Der Spiegel című hírmagazin szombati számában a belügyminisztérium belső kimutatásaira hivatkozva azt írta, hogy a szeptember 13-án bevezetett határellenőrzés révén megindult enyhülés megállt, és az utóbbi napokban ismét felerősödött a menekülthullám. A tartományok Berlinnek küldött jelentései szerint hétfőn csaknem 8500, kedden 6700, szerdán 7800 menedékkérő érkezett. Az utóbbi hetek folyamatairól leginkább a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság igazgatósága egyik tagjának egy szombati interjújából lehet képet alkotni: Ronald Pofalla a Rheinische Post című lapnak azt mondta, hogy az elmúlt három héten a DB több mint 100 különjáratot indított a menekültvélság miatt, és ezeken 130 ezer menedékkérő utazott.
15.11: Horvát nemzetvédelmi miniszter: egyelőre nincs szükség a horvát-szerb határ újbóli lezárására Egyelőre nincs szükség arra, hogy Horvátország a migránsválság miatt újra lezárja a horvát-szerb határt, mert minden simán megy - közölte Ante Kotromanovic horvát nemzetvédelmi miniszter vasárnap Opatovacon. A nemzetvédelmi miniszter Ranko Ostojic belügyminisztert váltotta fel néhány napra a migránsválsággal kapcsolatos műveletek horvát kormányzati irányítójaként a horvát-szerb határ mellett felállított opatovaci sátortáborban. Kotromanovic szerint annak ellenére sincs szükség a határok újbóli lezárására, hogy a szerb hatóságok továbbra sem irányítják Horgosra, azaz a magyar határ felé a migránsokat. Kijelentette: reméli, hogy Szerbia megérti, ezeknek az embereknek segítségre van szükségük, mégpedig úgy, hogy a legrövidebb és a legegyszerűbb úton juttatják el őket Nyugat-Európába. Arra a kérdésre, hogy Horvátország mit fog tenni, ha Szerbia továbbra sem küldi a menekülteket Horgos felé, Kotromanovic azt mondta: azt teszik, amit eddig is tettek. "Ez hosszabb, nehezebb és kíméletlenebb út ezeknek az embereknek, de mi felkészültek és szervezettek vagyunk, már azon is gondolkodunk, mit tegyünk, ha beköszönt a tél" - hangsúlyozta. A miniszter elmondta, hogy megpróbálnak Szerbiával is olyan egyességre jutni, mint amilyen Magyarországgal már létezik, vagyis, hogy a szerb hatóságok olyan határátkelő felé irányítsák a migránsokat, amely a legelfogadhatóbb Horvátország számára. A tovarniki határátkelő körzetét említette a miniszter, mert annak vasúti összeköttetése van az ország több pontjával. A tárcavezető utalt arra, hogy Szerbia és Horvátország között csillapodnia kell a kedélyeknek. A leggyorsabban és a legjobban kell ellátnunk ezeket az embereket, akik között nők és gyerekek is vannak, és nem "pingpongozhatunk" velük - mondta. A miniszter ezzel arra utalt, hogy Szerbia az elmúlt napokban több illegális határátkelőre is szállította a migránsokat, nem csak a tovarnikira. A horvát belügyminisztérium azzal is számol, hogy a magyar határzár és a hideg, esős napok közeledtével a Törökország, illetve Görögország felől érkező menekültek várhatóan "melegebb útvonalat" választanak, Albánián és Montenegrón keresztül fognak haladni. Emiatt a déli Dubrovnik-Neretva megyében már folynak az előkészületek a menekültek befogadására, naponta három-ötezer ember érkezésére számítanak. Ez ellen már élesen tiltakozott Nikola Dobroslavic, a megye elöljárója, aki levélben figyelmeztette Zoran Milanovic miniszterelnököt, hogy ez káros hatással lesz az idegenforgalomra. Hivatalos adatok szerint szeptember 16. óta vasárnap reggelig 73 ezer 500 migráns érkezett Horvátországba. Több mint 90 százalékuk Magyarország, a maradék Szlovénia felé hagyta el az országot. Sinisa Varga egészségügyi miniszter vasárnap újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a Horvátországba érkezett migránsok 10 százaléka kért orvosi ellátás. "6600 orvosi beavatkozást végeztünk, 138 esetben kórházba ellátásra is szükség volt. Jelenleg huszonhárman tartózkodnak még mindig kórházban, főleg terhes nők" - mondta a miniszter. A horvát hatóságok a Szerbia felől érkező migránsáradat miatt múlt pénteken lezártak a horvát-szerb határon fekvő nyolc átkelő közül hetet, hétfőn pedig a Zágrábot Belgráddal összekötő autópályán fekvő bajakovói átkelőhelyet, a két kország közötti legforgalmasabb határátkelőt is lezárták a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt, a romlandó árukat szállító kamionok kivételével. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági károkat okozó határzár feloldására, az ultimátum lejárta után pedig válaszul megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve horvát árut szállító teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engedtek be Horvátországba Szerbia felől, és egy ideig a szerb útlevéllel rendelkező emberek sem léphettek be. A horvát hatóságok csütörtökön megnyitották az alsóbbrendű tovarniki átkelőt, de csak a személyforgalom előtt. A szerb rendszámtáblájú teherautókat itt sem engedték át. A vita éles diplomáciai feszültséget okozott a két ország között, a szerb-horvát viszony a héten a délszáv háború (1991-1995) óta nem látott mélypontra süllyedt. Horvátország pénteken végül korlátozások nélkül megnyitotta a bajakovói és a tovarniki átkelőt.
11.56: Menekültellenes incidensek Németországban Több menekültellenes incidens történt az utóbbi napokban Németországban, szombat este rendőröket is megdobáltak kövekkel egy lipcsei tüntetésen. A Szászország tartományi nagyvárosban az Offenzíva Németországért nevű szerveződés tartott a menekültek befogadása ellen tiltakozó demonstrációt, amelyen nagyjából 400 ember vett részt, ellenük pedig mintegy ezren tüntettek. Az ellentüntetők közül többen üvegpalackokkal, kövekkel dobálták meg a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű korábbi mozgalom főszervezője által bejelentett felvonulás résztvevőit. A tüntetőket és az ellentüntetőket 800 rendőr igyekezett távol tartani egymástól. Az ellentüntetők rendőröket is megdobáltak. Azt egyelőre nem tudni, hogy történt-e sérülés. Az ugyancsak szászországi Niederauban pénteken és szombaton is történtek incidensek egy üresen álló szupermarketnél, amelyet menedékkérők befogadására készítenek elő a katasztrófavédelem (THW) munkatársai. Szombaton nagyjából 20 tüntető - köztük több ittas ember - randalírozott az épületnél, péntek este kétszáz fős csoport zavarta meg a THW embereit. Szidalmazták őket és autókkal eltorlaszolták az épülethez vezető utat. Az egykori áruházban 500 menedékkérőt szállásolnak el. Az első csoport erős rendőri biztosítás mellett érkezett meg szombat este. Az átmeneti szállás körül biztonsági övezetet jelöltek ki, amelyben a rendőrség mindenkit külön indok nélkül igazoltathat és ahonnan bárkit kitilthat. A szintén Németország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban több településen tartottak menekültellenes tüntetést a hét végén. Stralsundban volt a legnagyobb megmozdulás, ott a Mecklenburg-Elő-Pomerániai hazafiak (MV-Patrioten) nevű szervezet felhívására körülbelül 440-en gyűltek össze, és a tüntetők összecsaptak baloldali ellentüntetőkkel. Hárman könnyebb sérüléseket szenvedtek. Kisebb, egyenként nagyjából 100-200 embert megmozgató menekültellenes tüntetés volt Demminben, Wismarban, Ueckermündében és Burg Stargardban, ahol a 100 jobboldali, szélsőjobboldali tüntető és a körülbelül 50 baloldali ellentüntető üvegpalackokkal dobálta meg egymást. Vasárnapi német sajtójelentések szerint figyelemre méltó fejlemény, hogy több menekültellenes tüntetésen nemcsak a szélsőjobboldali szubkultúrához tartozó emberek jelentek meg, hanem helyi lakosok és bizonyos - a szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott - motoros klubok tagjai. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője a napokban arra figyelmeztetett, hogy a menekültválság miatt növekedhet a szélsőjobboldali zavargások, valamint a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok közötti összecsapások veszélye is. A hivatal szerint a válságban egymásra találhatnak az erőszakra hajlamos szélsőjobboldaliak, a futballhuligánok és a menekültek tömeges beáramlása miatt feldühödött polgárok. Így kialakulhat egy "kevert szubkultúra, amely jelentékeny eszkalációs potenciállal bír" - emelte ki Hans-Georg Maassen, a belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat elnöke. Hozzátette, hogy a megerősödő szélsőjobb és az ellenük tüntető szélsőbaloldali csoportok "kölcsönhatása" még inkább fokozza a veszélyt.
11.18: Migránsokat szállító embercsempész okozott balesetet Lajosmizsénél
Elfogták a rendőrök azt a szerb férfit, aki autójában 14 illegális bevándorlóval az igazoltatás elől menekülve balesetet okozott az M5-ös autópályán, Lajosmizse közelében - közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője vasárnap az MTI-vel. Hürkecz Zoltán tájékoztatása szerint reggel a Csongrád megyei Zákányszéken a járőrök ellenőrizni akartak egy német rendszámú személygépkocsit, de az a jelzésre nem állt meg. Ezt követően az autó felhajtott az autópályára, a rendőrök üldözőben vették. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a történtekről értesítette a Bács megyei rendőröket, akik saját területükön átvették az autó követését. A nagy sebességgel haladó gépkocsi egyik első kereke Lajosmizse közelében kitört, és az M5-ös autópályán több járművel összeütközött. Eddig úgy tudni, az ütközés következtében személyi sérülés nem történt - tette hozzá a szóvivő. Közölte, hogy a jármű szerb vezetőjét és a vele utazó 14 külföldit a helyszínen elfogták.
10.58: Hétfőtől nem jár menekülteket szállító különvonat Ausztria és Németország között Hétfőtől nem jár menekülteket szállító különvonat Salzburgból Németország felé - jelentette be közleményében az osztrák város vezetése. A salzburgi pályaudvaron várhatóan kritikus helyzet alakul majd ki, hiszen a városba naponta kétezer ember érkezik és a szolgálatot teljesítők már így is a kapacitásaik határán vannak. Heinz Schaden, Salzburg polgármestere, aki a helyzet kiéleződésétől tart, elmondta: a Vöröskereszt és a Caritas segélyszervezet humanitárius és egészségügyi katasztrófára figyelmeztetett. Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) tájékoztatása szerint a különvonatok eddig mintegy 1200 és 2000 menekültet szállították át naponta Salzburgból Németországba, a többi menekült a freilassingi határátkelőnél próbált átjutni, azonban legutóbb itt is órákat kellett az esőben állni az embereknek, hogy kijussanak az országból. Szombat este Freilassingnál 800 menekült várta, hogy átléphesse a határt. A salzburgi pályaudvarnál lévő mélygarázsban kialakított szükségszállás megtelt, itt 800 menekültet helyeztek el, 320-an a vasútállomás területén éjszakáztak, az éjszaka folyamán pedig további 110 ember érkezését várták. Szombat este 11 óra körül 300 főt szállító különvonat indult Németország felé Salzburgból, vasárnap két különjárat indítását tervezték. Az elmúlt napokban Salzburg illetékesei már arra kérték a bécsi és a déli országrészben dolgozókat, hogy lassítsák a menekültek szállítását. Ekkor a pályaudvar melletti parkolóház befogadóképességét higiéniai és biztonsági okokból ezer helyett 800 főben határozták meg.
09.17: Január óta csaknem 270 ezer illegális bevándorló lépett az országba
Január elseje óta csaknem 270 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Tájékoztatása szerint 243 emberrel szemben indítottak eljárást bűncselekmény miatt, többnyire a határzár átlépése, megrongálása okán. A műsorban Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) menekültügyi igazgatója azt mondta, 175 ezren nyújtottak be január elseje óta menedékkérelmet, közülük 65 ezren szírek, 45 ezren afgánok és 24 ezren koszovóiak.
07.05: a magyar-szerb határszakaszon is közel 200 migránst fogtak el
A rendőrök szeptember 26-án 9472 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek, ebből 181 főt a magyar-szerb határszakaszon, 9268 főt a magyar-horvát határszakaszon vontak intézkedés alá - adta hírül közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság. Mint írták, közokirat-hamisítás miatt egy személyt, valamint embercsempészés miatt szintén egy főt fogtak el az egyenruhások.
04.30: Két új bírósághoz is rendelhet migrációs ügyeket a parlament
Az Országgyűlés kedden lehetővé teheti, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket a szegedi járásbíróság mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák. A Ház hétfőn, tavasztól alkalmazott új munkarendje szerint fejezi be aktuális kéthetes ülését, vagyis a képviselők kérdéseket, majd azonnali kérdéseket tehetnek fel a kabinetnek. Kedden a kormánypártok kezdeményezésére tartanak rendkívüli ülést. A parlament ezen arról szavazhat, hogy két új bíróság is foglalkozhasson a határsértési ügyekkel. Az indítványt benyújtó fideszes Tuzson Bence a szegedi bíróság leterheltségének csökkentését reméli a módosítástól. A hét második napján emellett általános vitát tarthatnak a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásáról szóló törvényjavaslatokról is.
01.09: Áder a szíriai menekültek támogatására szánt összeg növelését kérte az ENSZ-főtitkártól A szíriai menekültek támogatására szánt összeg növelését kérte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól szombaton New Yorkban Áder János köztársasági elnök. Az államfő az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy három kérdésben kérte az ENSZ-főtitkár támogatását és egyetértését. "Azt kértem az ENSZ főtitkárától, hogy az ENSZ növelje meg azt az összeget, amelyet a szíriai menekültek ellátására, támogatására fordít, mert ez az összeg sajnos a felére csökkent" - jelentette ki. "Kértem azt is az ENSZ főtitkárától, támogassa azt a magyar kezdeményezést, hogy az Európai Unió növelje meg támogatásának az összegét. A múlt héten született a döntés, hogy 1 milliárd euróval támogatjuk a menekülteket" - mondta. A magyar javaslat ennél sokkal ambiciózusabb volt, ennek az összegnek a hatszorosát javasoltuk - tette hozzá. "Végül azt kértem az ENSZ főtitkárától, támogassa azt a kezdeményezésünket, hogy ne csak uniós kvótákról beszéljünk, amikor a szíriai menekülteken szeretnénk segíteni, hanem világkvótáról gondolkodjunk, tehát ne csak Európának legyen humanitárius kötelessége, hogy a szír menekülteken segítsen, hanem legyen ez kötelessége és felelőssége az Egyesült Államoknak, Kanadának, Ausztráliának és Kínának is" - fogalmazott az elnök. A világszervezet főtitkárának a találkozóról kiadott közleménye szerint a kétoldalú találkozón megbeszélték a fenntartható fejlődési célokat is. Ban Ki Mun elmondta, hogy "megérti a kihívásokat, amelyekkel Magyarországnak szembe kell néznie a migránsok és menekültek megnövekedett, Európába irányuló mozgásával kapcsolatban". Az ENSZ főtitkára az elnöknek "hangsúlyozta a méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását ezen ügyek kezelésekor" - hangzott a közlemény.
Tegnap is közel tízezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt és került rendőrkézre - részletek ITT: http://szegedma.hu/?p=574888
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
