origo.hu
Fidesz: meg kell védeni az országot - Menekültügyi reformról döntött a német kormány
A parlament a nap folyamán folytatni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek felhatalmazást adnak a horvát-magyar határon is meg tudják állítani az illegális bevándorlást - közölte napirend előtti felszólalásában a fideszes Németh Szilárd.
Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!
A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében.ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:
21.35: Németországban ismét tűz ütött ki egy menedékkérők befogadására előkészített épületben Németországban ismét tűz ütött ki egy menedékkérők befogadására előkészített épületben. Kedden a Baden-Württemberg tartománybeli Oberteuringenben csaptak fel a lángok egy átalakított raktárban. A csarnok egyik homlokzata leomlott a tűzben, és az épület lakhatatlanná vált. A hatóságok szerint nem valószínű, hogy műszaki hiba okozta a tüzet, és meglehet, hogy gyújtogatás történt. A raktárcsarnokban 70 embernek alakítottak ki szállást, és még ősszel be akarták költöztetni az első menedékkérőket. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) legutóbbi összesítése szerint az idén eddig 22 gyújtogatásos támadás történt menekültszállások - többnyire még üresen álló épületek - ellen. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat szerint valószínűleg nem országosan szervezett, központilag irányított támadássorozatról van szó. Erre utal, hogy az eddig azonosított elkövetők 70 százaléka a gyújtogatás helyszínének térségéből, vagy az adott településről származik.
19.41: ET-ülés - Németh Zsolt: humanizmus és ésszerűség közötti egyensúlyt kell teremteni
Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a humanizmus és az ésszerűség között - hangsúlyozta
Németh Zsolt
, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) a migrációs és menekültügyi helyzetről folytatott vitájában. A fideszes politikus szerint különösen a politikai menekültek iránt kell humanizmust tanúsítani, és tiszteletben kell tartani a rájuk vonatkozó nemzetközi egyezményeket. A gazdasági migránsok vonatkozásában ugyanakkor Európának az eszét kell használnia - tette hozzá. "Európának korlátozott a képessége arra, hogy különböző társadalmi, kulturális hátterű tömegeket integráljon" - vélekedett a magyar képviselő. Azt kérte, hogy a politikusok ne csak a médiában megjelenő, tragikus képsorokból induljanak ki. A képek alkalmasak érzelmek kiváltására, de gondolkodni is kell, és "meg kell fontolnunk, hogy hosszú távon milyen Európában akarunk élni" - érvelt a politikus. Németh Zsolt a válság külső és belső dimenziói között is a helyes egyensúly keresését szorgalmazta, öt fő csoportba sorolva a teendőket. Szerinte először is meg kell szüntetni a válság kiváltó okait jelentő háborúkat. Másodszor meg kell védeni a schengeni övezet külső határait, mert ha ezt nem teszik, akkor összeomlik az övezeten belüli akadálytalan mozgást biztosító rendszer. Harmadszor meg kell reformálni a menedékért folyamodók regisztrálására vonatkozó dublini szabályokat. E vonatkozásban egyetértését hangoztatta az ETPK vitaalapjául szolgáló jelentéstevői indítvánnyal, mely szerint az európai menekültstátus felé kell elmozdulni. Negyedik teendőként a biztonságosnak számító tranzitországok pénzügyi támogatását javasolta, ötödikként pedig az embercsempészek elleni harc fontosságát emelte ki Németh Zsolt.
19.23: Külügyi szakértő: ébredési folyamatot jelent a német menekültügyi reform
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint egyfajta "ébredési folyamatot" jelent a német kormány keddi ülésén elfogadott menekültügy reformcsomag.
Tamási Anna
az M1 esti műsorfolyamában a hírre reagálva úgy fogalmazott: Németország a "kezdeti lelkesedését" követően kezd szembesülni a probléma igazi természetével, s a helyzet súlyosságával. A német kormány által kedden a törvényhozás elé terjesztett a menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják. A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat. Tamási Anna a reformok között a legfontosabbként a kiutasítási eljárások meggyorsítását emelte ki. Az eljárások meggyorsítása nyomán, három hónap alatt lezárnák ezeket az ügyeket. A külügyi intézet kutatója kiemelte továbbá, hogy a német kormány a balkáni országok közül Albániát, Koszovót és Montenegrót is a biztonságok országok közé sorolta, így az innen érkező migránsok nem jogosultak menekültstátuszra. A kutató fontos elemnek nevezte továbbá, hogy a német kormány a menekülteknek nyújtandó pénzbeli juttatást minimálisra csökkentené, s amit lehet, természetbeni ellátásként kapnának meg a menekültek. A német kormány döntött továbbá arról is, hogy 150 ezer új férőhelyet biztosítanak a menekültek számára, s még hatékonyabban segítik majd a migránsok beilleszkedését a társadalomba, s a munkaerőpiacra. Tamási Anna szerint a német kormány menekültügyi tervei azt jelzik, hogy már látják: a menekültek korlátlan beengedése a biztonsági kockázatokon túl "szívóhatást" is eredményezett. Ennek nyomán mostanra felismerték, az ilyen sebességgel érkező menekülttömeg ellátása hatalmas kihívás országuk számára - fejtette ki az M1 aktuális csatornának nyilatkozva a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
19.08: Orbán és Sobotka szerint kulcsfontosságú a V4 egységének megőrzése
Kulcsfontosságúnak nevezte
Orbán Viktor
magyar és
Bohuslav Sobotka
cseh miniszterelnök a V4-ek, azaz a visegrádi tagállamok (Magyarország és Csehország mellett Szlovákia és Lengyelország) együttműködésének és egységének megőrzését a migrációs válság kezelése érdekében - közölte a két kormányfő keddi New York-i tárgyalásáról beszámoló Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel. Az ENSZ-székházban tartott találkozó fő témája a migrációs helyzet volt, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor megköszönte Csehország felajánlásait a kétoldalú katonai együttműködés keretében. Egyetértettek, hogy tovább kell erősíteni ezen a területen az együttműködést - tájékoztatott a sajtóiroda vezetője.
18.16: Orbán: világméretű problémára világméretű választ!
A migrációs válság volt a fő téma
Orbán Viktor
miniszterelnök és
Abdel-Fattáh esz-Szíszi
egyiptomi államfő keddi tárgyalásán, a New York-i ENSZ-székházban. A felek megállapították, hogy a jelenlegi migrációs válság világméretű probléma, ezért az arra adott válasznak is világméretűnek kell lennie - mondta a kétoldalú találkozóról beszámoló
Havasi Bertalan
, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek. Közölte: a két politikus szerint mindenképpen meg kell akadályozni, hogy Európában a migrációs válság miatt iszlámellenes hangulat alakuljon ki. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte - idézte szavait a sajtóiroda vezetője -, hogy nem az iszlám a probléma, hanem a tömeges és illegális migráció. A magyar kormányfő és az egyiptomi elnök egyetértett abban is, hogy a két ország közötti, a közelmúltban Budapesten aláírt megállapodások végrehajtása fontos, és folyamatosan zajlik. Végül Abdel-Fattáh esz-Szíszi hivatalos látogatásra hívta meg Kairóba Orbán Viktort - tájékoztatott Havasi Bertalan.
17.10: Horvát miniszterelnök: Budapest politikája elfogadhatatlan
Budapest hivatalos politikája emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan - jelentette ki
Zoran Milanovic
horvát miniszterelnök kedden újságíróknak Opatovacon a migránsválsággal összefüggésben. A kormányfő arra a kérdésre válaszolt, hogy mit tesz Horvátország, ha Magyarország lezárja a horvát-magyar zöldhatárt. A horvát közszolgálati televízió honlapján is látható videó szerint a horvát miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva azt állította: Magyarországon már több mint egy éve nincs amerikai nagykövet, ami szerinte önmagáért beszél. (
Colleen Bell
, az Egyesült Államok budapesti nagykövete idén január 21-én adta át megbízólevelét
Áder János
köztársasági elnöknek.) "Nem szeretek Magyarországról beszélni, mert annak mindig van etnikai áthallása" - hangsúlyozta. "A magyarok ugyanolyan emberek mint mi, ők is egy nemzet, de ami Budapest hivatalos politikáját illeti, számomra emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan" - szögezte le. A kormányfő úgy véli: Magyarország nem tudja lezárni határait, ha csak falat nem épít, olyan "szégyenletes" falat, mint amilyet (a magyar-szerb határon) Vajdaság felé is épített. Szavai szerint azt már lezárt határnak nevezik, mint amilyen Ciszjordánia és Izrael között létezik, amely nem fogja megállítani az embereket. "Mit fognak tenni, lőni fognak rájuk?" - fogalmazott a horvát kormányfő. Zoran Milanovic azért látogatott el az opatovaci sátortáborba, hogy személyesen gratuláljon az ott szolgálatot teljesítő rendfenntartóknak a rendőrség napja alkalmából. A hivatalos sajtótájékoztató után körüljárta a tábort, majd néhány újságírói kérdésre is válaszolt.
17.08: Tizenhárom ítéletet hozott a bíróság határzár tiltott átlépése miatt kedden
Tizenhárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság kedden - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője az MTI-t.
Juhászné Prágai Erika
közölte, hogy a bíróság hat vádlottat egy évre, hetet két évre kiutasított Magyarország területéről. Egy esetben a bíróság a tárgyalás elhalasztásáról döntött. A vádlottak többségükben afgán állampolgárságúnak vallották magukat, de volt köztük olyan is, aki albán személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül, vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. A bíróság ítéleteit a vádlottak és védőik többségükben tudomásul vették, így azok jogerősek, két ügyben azonban fellebbezést jelentettek be enyhítés érdekében. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által anyanyelvükre lefordított ítélet írásbeli kézbesítését.
16.48: Magyar Honvédség: egyre több civil venne részt honvédelmi feladatokban
Az elmúlt napokban több civil állampolgár kereste meg a Magyar Honvédség hadkiegészítő parancsnokságait, hogy részt vállaljanak a migrációs válság okozta feladatokban és az ideiglenes biztonsági határzár építésében, ezért szívesen jelentkeznének katonai szolgálatra - írta a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) kedden a honvedelem.hu oldalon közzétett közleményében. Kiemelték, hogy Magyarországon 2004-ben megszűnt a békeidejű hadkötelezettség, leszerelt az utolsó sorköteles katona, ezért Magyarországon békeidőszakban csak önkéntes jelentkezés alapján teljesítenek katonai szolgálatot az arra elhivatottságot érző nők és férfiak a Magyar Honvédségben. "Az Alaptörvény értelmében azonban minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére" - tették hozzá. Rendkívüli állapot idején - vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz -, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ezzel együtt hangsúlyozták: "Magyarországon jelenleg nem vezették be a különleges jogrendi időszakot, tehát a hadkötelesek sorozására és behívására sem kerül sor". Azon önkéntes tartalékosok számára, akikre szükség van, az MH HKNYP hivatalosan postai úton vagy elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül küldi ki a behívóparancsot személyre szólóan, és - mint megjegyezték - "nem teszi közzé azt az interneten!". Az MH HKNYP közleményében egyúttal a magyar állampolgárokat arról tájékoztatta, hogy "aki kedvet érez, hogy jelentkezzen a Magyar Honvédség állományába, mint szerződéses katona, vagy éppen kipróbálná magát, mint önkéntes tartalékos, keresse fel a lakóhelye szerinti - Budapesten és az ország megyeszékhelyein található - katonai igazgatási irodát (toborzó irodát) és jelentkezzen a Magyar Honvédség állományába!". Az irodák elérhetőségeit megtalálhatók
ITT. Továbbá a szerződéses katonai szolgálattal kapcsolatos tájékoztatót a hadkiegeszites.hu oldalon a Katona akarok lenni menüpontban, az önkéntes tartalékos szolgálatvállalással kapcsolatos tájékoztatót a Tartalékos akarok lenni menüpontban lehet elolvasni. Az MH HKNYP kéri, ha a parancsnokság feladatrendszerével kapcsolatos témákban szeretne tájékozódni, kövesse figyelemmel honlapjukat, ha ügyet kíván intézni, akkor a hknyp@hm.gov.hu címre várják levelét. Ha a katonai szolgálatvállalásokkal kapcsolatban szeretne tájékozódni és érdeklődni, keresse fel lakóhelye szerinti irodákat - olvasható a hadkiegészítő parancsnokság közleményében.
16.32: Hollande szolidaritásra kérte a kelet-európai országokatFrancois Hollande francia államfő azt kérte kedden a kelet- és közép-európai országoktól, hogy a migrációs válság alatt ne feledkezzenek meg arról a szolidaritásról, amelyet Európa mutatott az irányukban a berlini fal leomlását követően. "Amikor a berlini fal leomlott, még két Európa volt. Az akkori állam- és kormányfőknek egyszerű lett volna azt mondaniuk azoknak, akik hosszú ideig a fal másik oldalán maradtak, hogy várhatnak még. De mi úgy láttuk, hogy Európa egy, és a falak leomlásával egység teremtődött" - mondta a francia elnök Párizsban, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 13. kongresszusán elmondott beszédében. "Azoknak, akiket akkor Európa befogadott, emlékezniük kell erre a választásra. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a szolidaritás azért jött létre, hogy eltöröljük a történelem nyomait" - hívta fel a figyelmet Francois Hollande. Emlékeztetett arra, hogy "akkoriban volt egy szakszervezet, amely nagyon sokat tett a fal leomlásáért és azért, hogy a keleti országok beléphessenek az Európai Unióba. Ezt a szakszervezetet Szolidaritásnak hívták. Ennek a szolidaritásnak most is meg kell mutatkoznia" - vélte a francia elnök. "Európa a fejlődés és a szolidaritás története. Az országok azért fogtak össze, hogy együtt erősebbek legyenek, olyan modellt képviseljenek, amelyre példaként lehet tekinteni a világban" - hangsúlyozta a francia elnök.
16.25: Menekültügyi reformról döntött a német kormány A német kormány keddi ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a menekültügyi rendszer reformjáról szóló törvényjavaslatokat. A menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják. A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat. A javaslatokat a tartományokkal az előző héten kötött megállapodás alapján készítették elő, és elfogadásukra előrehozták az eredetileg szerdára tervezett kormányülést. Az indítványokat gyorsított eljárással tárgyalja a törvényhozás mindkét háza (Bundestag, Bundesrat). A kormánykoalíció a tartományokat képviselő Bundesratban az ellenzék támogatására szorul. A tervek szerint az új szabályok november 1-jén lépnek életbe. A jelenleg átlagosan 5,4 hónapig tartó menekültügyi eljárásokat egyebek között a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) létszámának növelésével és informatikai fejlesztéssel igyekeznek gyorsítani. A rossz ösztönzők kiküszöbölését célozza, hogy a pénzbeli juttatás arányát az ésszerűség határain belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentik, a természetbeni juttatás arányát pedig emelik az eljárás első időszakában, amikor a menedékkérő valamely tartományi központi befogadóállomáson kap elhelyezést. A készpénztámogatást legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki. Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országgal, Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik a biztonságosnak ítélt országok körét. Az intézkedéstől azt remélik, hogy csökken a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkániak száma, és gyorsabban haza lehet telepíteni ezeknek az országoknak az állampolgárait. A szövetségi kormány 2016-tól új rendszerben támogatja pénzügyileg a menedékkérők és menekültek ellátásáért felelős tartományokat. A rögzített összegű támogatás helyett menedékkérőnként havonta 670 eurót biztosítanak a tartományoknak a regisztrációtól a menedékjogi kérelem jogerős elbírálásáig tartó időszakra. Ezzel a rugalmas megoldással a kormány átveszi az abból fakadó pénzügyi kockázatot, hogy nem tudni előre, mennyi menedékkérőt kell ellátni, és mennyi ideig tart a kérelem elbírálása. A kormány arról is döntött, hogy 2016-tól 2019-ig évente az eddig tervezett 518,2 millió euró mellett további 500 millióval támogatja a szociális lakások építését - amelyekből jelenleg nagyjából 1,4 millió van -, hogy megelőzze az ingatlanpiaci feszültséget, amely a menekültek nagy száma miatt alakulhat ki. Határoztak arról is, hogy évente 350 millióval támogatják a felnőtt kísérő nélkül érkező fiatalkorú menedékkérők ellátását. Rájuk nem a menekültügyi, hanem a gyámügyi szabályok vonatkoznak, ellátásuk így jóval költségesebb. A menekültek integrációját a jogszabályok mellett rendeletek módosításával is igyekeznek elősegíteni. Az úgynevezett integrációs kurzusokat - amelyeken német nyelvi és országismereti órákat tartanak - megnyitják mindazon menedékkérők és az úgynevezett befogadott státusban lévő kérelmezők előtt, akik várhatóan hosszabb távon maradhatnak az országban, és lazítják a menedékkérőkre vonatkozó munkavállalási korlátozásokat is. A csomagban szerepel, hogy a tartományok az egészségbiztosítókkal együttműködve bevezethetik a biztosítottaknál alkalmazott kártyás rendszert, ami nagyban csökkentheti a bürokráciát a menedékkérők egészségügyi ellátásában. Ezt az elképzelést sokáig vitatták, bírálói szerint az egészségügyi rendszer megnyitását jelentő intézkedés "szívóhatást" válhat ki, bevándorlásra ösztönözhet védelemre nem szoruló embereket. A menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgáló, tervezett lépések közé tartozik, hogy a hatóságok nem közlik előre az ország elhagyását előíró határozat végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett a kitoloncolás előtt eltűnjön. Egyebek mellett azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát. A nemzetközi migrációval és a társadalmi integrációval foglalkozó kutatók országos egyesülete, a Migrációs Tanács (RfM) szerint túlzottak az intézkedésekhez fűződő várakozások. A menekültügyi eljárások jelentős mértékű felgyorsulására például nem érdemes számolni - emelték ki az RfM vezetői keddi berlini tájékoztatójukon. A belügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a BAMF folyamatos fejlesztése révén az idei első fél évben 2 hónappal csökkentették az eljárások átlagos átfutási idejét, annak ellenére, hogy a kérelmek száma nagyságrendekkel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Johannes Dimroth hozzátette, hogy a folyamatok további "optimalizálásával" további eredményeket lehet elérni. Az RfM szerint a biztonságos származási ország státus sem jelent nagy változást, csak minimálisan csökkenti a kérelmek átfutási idejét. Ezzel kapcsolatban a belügyi tárca szóvivője hangoztatta, hogy az átsorolásnak más funkciója is van, hozzájárulhat ahhoz, hogy ne is induljanak el emberek Németország felé, hiszen az intézkedésnek az az üzenete, hogy az adott ország állampolgárai számára "nem vezet út Németországba a menekültügyi rendszeren keresztül".
15.56: Egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetnék a menedékkérőket
Kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhetne el az országos tisztifőorvos a menedékkérőknek tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetben, ha a parlament elfogadja az erről szóló kormányzati törvényjavaslatot. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az egészségügyi törvény módosítására tett javaslatát. Ennek alapján a szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölné ki. Az indítvány értelmében ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzitzónában adja be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrővizsgálatot. Ebben az esetben a tranzitzónából az ország területére való belépés feltétele egy igazolás, amelyet a szűrővizsgálatot végző szerv állít ki a vizsgálati minták levételéről. A törvénymódosítás kimondaná, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az egészségügyi válsághelyzeti szabályok alkalmazandók, ami Balog Zoltán indoklása szerint lehetővé tenné az egészségügyi ágazat hatékony reagálását, Magyarország közegészségügyi-járványügyi biztonságának szavatolását. A javaslat azt is tartalmazza, hogy az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. A törvény a kihirdetését követő napon léphet hatályba. Balog Zoltán általános indoklásában azt írta: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete jelenleg stabil, azonban a tömeges bevándorlás okozta migrációs nyomás szükségessé tesz olyan intézkedéseket, amelyekkel a kialakult helyzet hatékonyan kezelhető. A most javasolt szabályok biztosítják az ország közegészségügyi-járványügyi védelmét - hangsúlyozta a miniszter.
15.15: Csaknem 170 ezer menedékkérő érkezett Bajorországba szeptember eleje óta Az Ausztriával határos Bajorországba szeptember eleje óta 169 408 menedékkérő érkezett hivatalos adat szerint - közölte Horst Seehofer, a németországi tartomány miniszterelnöke kedden Münchenben. Horst Seehofer a tartományi kormány ülése után azt mondta: a következő időszakban még tovább erősödhet a menekülthullám a közelgő hideg hónapok miatt, és azért, mert sok Németországba készülő ember megpróbálhat még az idén eljutni az országba, tartva attól, hogy később kevésbé lesz valószínű a befogadása. Horst Seehofer köszönetet mondott Joachim Gauck államfőnek vasárnapi beszédéért, amelyben a szövetségi elnök kiemelte, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan. A bajor kormányfő hangsúlyozta, hogy "hasonló jelzésekre" van szükség a szövetségi kormánytól, és megjegyezte, hogy nem tapasztalni ilyen jelzéseket. A müncheni vezetés három eszköz alkalmazását mérlegeli a menekülthullám korlátozására - mondta Horst Seehofer. A részletekről csak annyit mondott, hogy közöttük van az úgynevezett tranzitzóna intézményének bevezetése a határokon. Erről Seehofer pártja, a konzervatív CSU parlamenti (Bundestag) képviselőinek vezetője, Gerda Hasselfeldt egy keddi lapinterjúban elmondta, hogy ki kell terjeszteni az úgynevezett repülőtéri eljárást, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy tranzitzónákat jelölnének ki az országhatárnál. A menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban - mondta Gerda Hasselfeldt. Közben Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón a belügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a Bild című lap értesülését, mely szerint szeptember eleje óta naponta átlagosan 10 ezer menedékkérő lép be az országba. Johannes Dimroth hangsúlyozta: a tárcának ugyan vannak kimutatásai, de ezek között az utóbbi hetekről nincsenek pontos és ellenőrzött, összefoglaló jellegű adatsorok, amelyeket érdemes volna nyilvánosságra hozni. Napi vagy heti szintű adatokat pedig egyáltalán nem érdemes közölni, mert nem segítik a véleményalkotást és nem viszik előre a politikai vitát, hiszen jelentősek az ingadozások, és így csak hosszabb időtávot áttekintve lehet kiegyensúlyozottan megítélni a folyamatokat. A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők áramlása. A menedékkérők legnagyobb része Ausztria felől érkezik, az utóbbi hetekben kialakult gyakorlatnak megfelelően többnyire különvonatokkal. Ezeket a járatokat a német és az osztrák hatóságok közösen szervezik, és az utóbbi napokban felmerült, hogy megszakadhat az együttműködés. Ezzel kapcsolatban a belügyminisztérium szóvivője újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy az együttműködés "rugalmas", vagyis mindig az adott helyzet követelményeinek megfelelően alakul, és a közös munka befejezésére nincs előre kijelölt dátum. Johannes Dimroth hozzátette: a német-osztrák együttműködés mindkét félnek hasznos, enyhíti az Ausztriára nehezedő migrációs nyomást, és biztosítja a német hatóságoknak, hogy tervezhető és ellenőrizhető legyen a menedékkérők beáramlása az országba.
13.23: Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhatják a büntetőügyeket
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén
lehetővé tette, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket Szeged mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák a bíróságok. A fideszes Tuzson Bence és Vas Imre erről szóló - sürgős tárgyalásban megvitatott - törvényjavaslatát 136 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
12.56: Tizenhárom ítélet született határzár tiltott átlépése miatt hétfőn Tizenhárom ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság hétfőn - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője kedden az MTI-t. Juhászné Prágai Erika közölte, hogy a bíróság hat vádlottat egy, hetet két évre kiutasított Magyarország területéről. Egy ügyben a bíróság nem hozott ítéletet, az iratokat visszaküldte az ügyésznek. A vádlottak többségében iraki állampolgárságúnak vallották magukat, de volt köztük olyan is, aki koszovói és szíriai személyi adatokat közölt. A vádlottak a mások által korábban megrongált határzáron keresztül vagy a kerítés alatt és felett átmászva léptek illegálisan magyar területre. Az ítéletek jogerősek, mivel a vádlottak és védőik nem fellebbeztek. A terheltek úgy nyilatkoztak, hogy nem kérik a tolmács által anyanyelvükre lefordított ítélet írásbeli kézbesítését.
12.51: Juncker: Európának kötelessége befogadni a menekülteket Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke "Európa égető kötelességének" nevezte a menekültek befogadását kedden Párizsban, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) 13. kongresszusán elmondott nyitóbeszédében. "Üdvözlet a menekülteknek!" - mondta Juncker az 509 delegált tapsvihara közepette. A 39 európai ország, köztük mind a 28 uniós tagállam 90 szakszervezeti szövetségének tisztújító kongresszusán, amelyen Francois Hollande francia államfő is megjelent, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: "a menekülteknek szolidaritásra van szükségük, és Európa égető kötelessége őket befogadni". Jean-Claude Junker óva intett "a szélsőjobboldaltól és mindazoktól, akik méltatlan érzelmeket keltenek" az Európát sújtó migrációs válság apropóján. Ugyanakkor büszkének nevezte magát amiatt, hogy a "szerencsétlen" menekültek szívesebben választják "Európát, a béke szigetét", mint "inkább az Egyesült Államokat, Kínát vagy Oroszországot". "Az Európai Unió állapota nem jó, a szolidaritási törésvonalak sokasodnak" - vélte Juncker, aki aggodalmát fejezte ki "a nemzeti érzések veszélyes újjászületése" miatt. Jean-Claude Juncker egy szociálisabb Európa érdekében emelt szót. Megerősítette, hogy 2016 tavaszára az Európai Bizottság meghatározza a minimális szociális normákat, amely biztonsági hálót jelent majd a munkaerőpiacon a munkavállalók védelme érdekében. Olyan "szociális plafonokról van szó, amelyeket nem lehet majd lefele módosítani" - hangsúlyozta. A munkavállalók szabad áramlásának szabályozását viszont a "jelenlegi állapotában" kell hagyni az Európai Bizottság elnöke szerint. Juncker szükségesnek nevezte a társadalmi párbeszéd újraindítását is, amelyben az Európai Szakszervezeti Szövetségnek még erősebb tényezővé kell válnia. Álláspontja szerint a határozatlan idejű munkaszerződésnek kellene "normális munkaszerződéssé" válnia Európában a határozott idejű és egyéb átmeneti szerződések helyett.
12.21: Meghalt egy migráns egy magyar kamionban Calais-nál Életét vesztette egy húszéves iraki migráns egy magyar kamionban a franciaországi Calais kikötője közelében - közölték kedden a helyi hatóságok. A falemezeket szállító teherautó sofőrje reggel 8 óra körül a kikötőhöz vezető gyorsforgalmi úton ismeretlen okokból hirtelen fékezett, majd megállt, hogy ellenőrizze a szállítmányt. Ekkor fedezte fel a kamionban a férfi holttestét, aki a prefektúra szerint feltehetően a fékezés következtében ráboruló rakománytól halt meg. A migráns két családtagjával bújt el a teherautóban, ők jól vannak. A prefektúra az MTI-nek megerősítette, hogy a kamiont egy magyar állampolgárságú sofőr vezette. Az ügyben a Boulogne-sur-Mer-i ügyészség indított vizsgálatot. Az ügyész a délután folyamán ígért részletesebb tájékoztatást. A La Voix du Nord című regionális lap honlapján közölt fotók szerint a teherautón a Waberer's felirat látható. Hivatalos adatok szerint június 26. óta ez volt a tizenkettedik alkalom, hogy egy migráns a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán vagy annak közelében baleset vagy áramütés miatt meghalt. Öt nappal ezelőtt egy tehervonat ütött el egy kiskorú szíriait az alagútban, amikor megpróbált átjutni Angliába. Calais kikötővárosában és környékén mintegy 3 ezer külföldi, elsősorban kelet-afrikai, afganisztáni, iraki és szíriai él illegálisan felállított sátortáborokban, arra várva, hogy a La Manche-csatorna alatti alagúton áthaladó vonatokra felkapaszkodva, illetve a csatornát átszelő kompokon elbújva, átjusson a túlsó partra. A szigorú francia bevándorlási politika miatt ugyanis a migránsok között az a vélekedés terjedt el, hogy Nagy-Britannia szívesebben fogadja be a menekülteket, mint Franciaország. Az észak-franciaországi Pas-de-Calais megyei határrendészet hétfőn jelentette be, hogy felszámolt egy afgán embercsempész-hálózatot, amely Nagy-Britanniába juttatott át illegális módon migránsokat. Két és fél hónapig tartó nyomozás után a rendőrök négy afgán állampolgárt vettek őrizetbe. Szeptember 18-án pedig egy albán hálózatot lepleztek el a Calais-hoz közeli Dunkerque városában.
12.16: Soltész: a migrációról és a kárpátaljai helyzetről is tárgyalt a Karitatív Tanács
A migrációról, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) feladatvállalásáról és a kárpátaljai helyzetről egyeztettek a karitatív szervezetek a Karitatív Tanács keddi ülésén - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, Budapesten. Soltész Miklós elmondta: a Karitatív Tanács tagjai - a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt -, továbbá a Johannita Segítő Szolgálat, a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat vezetői arról számoltak be, hogy egyre több önkéntes csatlakozik hozzájuk, így el tudják látni az elmúlt időszakban megsokszorozódott feladataikat. Az államtitkár közlése szerint a karitatív szervezetek nemzetközi segítséget is kapnak, és ők maguk is sokszor a határon átnyúlva, Horvátországban és Szerbiában is dolgoznak. Soltész Miklós beszámolt arról is, hogy a megbeszélésen egyeztettek a HÖOK vezetőivel is. A leendő nyelvtanárok, nyelvészek, orvostanhallgatók, szociális munkás szakon tanuló diákok a tolmácsolásban, a családok, fiatalok ellátásában tudnak majd segíteni, továbbá a hallgatói szervezet felajánlotta egy-egy terület megtisztítását, rendbetételét is. A Karitatív Tanács tagjai azt kérték a HÖOK vezetőitől, hogy a karitatív szervezetek munkájába bekapcsolódva, az ő irányításukkal dolgozzanak, hiszen így biztosítható, hogy a fiatalok szakszerűen, rendszeresen és folyamatosan segítsenek - mondta az államtitkár. Soltész Miklós szólt arról is, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítanak a kárpátaljai, ukrajnai helyzetre. "Nem szabad, hogy a migrációs válság elfedje a kárpátaljai, illetve ukrajnai segítségnyújtás szükségességét" - hangsúlyozta. A megbeszélésen a segélyszervezetek döntöttek arról, hogy újrakezdik, illetve folytatják az élelmiszer- és pénzadományok gyűjtését, továbbá a fűtés- és kazánszerzési támogatást, amelyre ezen a télen is nagy szükség lesz Kárpátalján - tette hozzá.
12.09: Újabb migránscsoport érkezett Beremendre
Újabb migránscsoport jött a beremendi határátkelőhöz kedd délelőtt - közölte az M1 aktuális csatorna tudósítója. A Horvátország felől 10 busszal érkező illegális bevándorlókat a magyar határőrizeti szervek átvizsgálják, magyar buszokra szállítják át, a magyarbólyi vasútállomásra viszik és onnan utaztatják tovább őket. Az M1 tudósítója a helyszínen azt tapasztalta, hogy még folynak a munkálatok a beremendi tranzitzóna kialakítására. Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP), Beremend polgármestere az MTI megkeresésére azt mondta, hogy nincs információja a határ esetleges lezárásával kapcsolatban. Kiemelte ugyanakkor a határnál szolgálatot teljesítő rendőrök, katonák példás helytállását, és azt, hogy az önkormányzat továbbra is segíti a munkájukat. Példaként hozta fel, hogy közmunkások végzik az átkelő takarítását, a hulladékok összegyűjtését.
11.20: Fidesz: meg kell védeni az országot
A fideszes Németh Szilárd az Országgyűlés keddi ülésén elmondta, hogy a parlament a nap folyamán folytatni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek felhatalmazást adnak a horvát-magyar határon is meg tudják állítani az illegális bevándorlást. Felhívta a figyelmet, hogy már rég dönthettek volna, de a baloldali képviselők eddig egyetlen egy javaslat gyorsabb tárgyaláshoz sem járultak hozzá. Értékelése szerint a statisztikai számokból jól látható, hogy a magyar-horvát határ felé tolódott el az illegális bevándorlás, hiszen a határátlépések 97-98 százaléka ott történik. A kormánypárti politikus felidézte az eddig tett intézkedéseket, illetve azt is, hogy nemzeti konzultáció keretében kérdezték meg az embereket a véleményükről. Mint mondta, 1,1 millió ember azt kérte, hogy a kormány védje meg az országot. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, a kormány végrehajtja az emberek döntését: megvédi Magyarország határait. Elmondta, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat a bíróságok illetékességét változtatja meg annak érdekében, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket ne csak a Szegedi Járásbíróság tárgyalhassa.
11.19: Németországban őrizetbe vettek 15 menedékkérőt egy tömegverekedés miatt Őrizetbe vettek kedden a németországi Türingia tartományban 15 menedékkérőt, akik a hatóságok gyanúja szerint augusztusban részt vettek egy tömegverekedésben. A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint kedden kora reggel 310 rendőr bevetésével tartottak razziát több türingiai befogadóállomáson, köztük a tartományi főváros, Erfurt térségében fekvő Suhlban, ahol a tömegverekedés történt. Az őrizetbe vett embereket egyebek között garázdasággal és testi sértéssel gyanúsítják. Az MDR szerint a bűnügyi rendőrség szakemberei hetekig elemezték az összecsapásról készült videofelvételeket, és nagyjából 50 feltételezett elkövetőt azonosítottak. Végül 16 elfogatóparancsot adtak ki. Az MDR hírportálján közölt beszámolóban nem szerepel, hogy miért 15, és miért nem 16 embert vettek őrizetbe. A suhli befogadóállomáson augusztus 19-én tört ki tömegverekedés, miután egy afgán férfi egy vallási vita hevében széttépte a Korán egy példányát. Egy csoport muzulmán férfi üldözni kezdte az illetőt, aki az állomás biztonsági szolgálatának irodájába menekült. Támadói megpróbáltak bejutni a helyiségbe, az őrök ezért riasztották a rendőrséget. A támadók kövekkel, betondarabokkal dobálták meg a kiérkező rendőröket. Végül 120 rendőr, köztük egy kommandós egység bevetésével sikerült helyreállítani a rendet. Az összecsapásban legkevesebb 17 ember megsérült, köztük hat rendőr. Az MDR szerint három rendőr jelenleg is pszichológiai kezelés alatt áll.
10.10: Barcson megerősített csapattal segít az Ökumenikus Segélyszervezet
Mivel az elmúlt egy hétben megtízszereződött a Horvátországból Barcsra érkező migránsok száma, a számukra kialakított pihenőhelyen újabb sátorral, megnövelt készletekkel és megerősített csapattal folytatja a segítségnyújtást az Ökumenikus Segélyszervezet - tájékoztatta a szervezet kedden az MTI-t. Közölték: a horvát határnál fekvő somogyi városban szeptember 20-án kezdték meg a munkát, és míg az első napon 182 illegális határátlépő ellátását kellett megoldani, addig az elmúlt napokban már csaknem 2000 ember érkezett 24 óra alatt. A segélyszervezet humanitárius szakemberekből, szociális munkásokból, tolmácsokból és önkéntesekből álló csapata váltásokban 24 órás ügyeletet lát el. Az elmúlt napok tapasztalatai és a kilátásba helyezett határzár miatt a segélyszervezet a következő napokban további növekedéssel számol, ezért az újonnan felállított sátrat és a több szervezet által használt közös tárolókonténert nagymennyiségű segélyáruval töltik fel. A készletek az ivóvízen, valamint a gyümölcsöt, olajos halkonzervet és pitát tartalmazó élelmiszercsomagokon kívül speciális gyermekételeket és pelenkát is tartalmaznak. Az Ökumenikus Segélyszervezet szeptember 15-én felállított mobilcsapatai az elmúlt két hétben csaknem 80 ezer embert láttak el Beremenden, Barcson, Magyarbólyban, valamint Hegyeshalmon. A közleményben kitértek arra is, hogy a szervezet adománygyűjtést indított, amelyhez szeptember 30-ig lehet csatlakozni az 1353-as adományvonal hívásával vagy sms-sel 250 forint adománnyal, a
honlapon pedig online felajánlással.
08.49: Tizennyolc eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt
Újabb tizennyolc migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt kedd reggelig - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.
Szanka Ferenc
közölte, a vádirat szerint a migránsok többségében Kelebia és Ásotthalom térségében érkeztek Magyarország területére. Nyolcan a már mások által megrongált határzáron keresztül, tízen a kerítés alatt vagy azon átmászva lépték át illegálisan a határt. A vádlottak közül - akik valamennyien elismerték a bűncselekmény elkövetését - 12 afgán, három albán, kettő iraki, egy pedig szír állampolgárnak vallotta magát. A migrációs válsághelyzet kihirdetése óta a Szegedi Járási Ügyészség 264 elkövetővel szemben kezdeményezett gyorsított eljárást határzár tiltott átlépésének bűntette miatt - tudatta a csoportvezető ügyész.
08.11: Trócsányi: az ET főtitkára pozitív érzésekkel távozott a megbeszélésről
A magyar igazságügyi miniszter szerint
Thorbjorn Jagland
, az Európa Tanács (ET) főtitkára és jogászcsapata "alapvetően pozitív érzésekkel" távozott a vele folytatott hétfői strasbourgi megbeszélésről.
Trócsányi László
az M1 aktuális csatornán kedden a találkozót értékelve azt mondta, szerinte "jó irányba indultak el a dolgok". A tárcavezető a migrációs válsággal kapcsolatban szeptember 15-én hatályba lépett magyar törvények tartalmát és azok gyakorlati alkalmazását ismertette az ET norvég főtitkárával, miután Jagland levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy az ET megvizsgálhassa a jogszabályokat. Thorbjorn Jagland a megbeszélést követően arra az újságírói kérdésre, elégedett volt-e a miniszter által elmondottakkal, azt válaszolta, hogy ez bonyolult kérdés, a szeptember közepén életbe lépett magyar törvényeket alaposabb vizsgálatnak kell alávetni, mert egyelőre csak a nyilvánosságban megjelent információkkal rendelkeznek.
07.27: Hétfőn több mint 5300 emberrel szemben intézkedtek a határon
Hétfőn 5335 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata kedd reggel a police.hu oldalon. A tájékoztatás szerint közülük 110 embert a magyar-szerb határszakaszon, 5224-et a magyar-horvát határszakaszon vontak intézkedés alá. Közokirat-hamisítás miatt hat embert fogtak el a rendőrök, két emberrel szemben pedig embercsempészés miatt indult büntetőeljárás - közölték.
07.21: Szijjártó: a szíriai konfliktus rendezése nélkül nem lehet megoldani az európai bevándorlási válságot
A szíriai konfliktus megoldása nélkül az európai migrációs válság nem megoldható, mert a bevándorlók egy jelentős része Szíriából érkezett, egy másik jelentős része pedig arra hivatkozik, hogy onnan érkezett - jelentette ki
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereinek az ENSZ-közgyűlés általános vitája alkalmából rendezett hétfői New York-i tanácskozásán. Az eseményről az MTI-nek nyilatkozó tárcavezető hozzátette, hogy "...amióta azok az ominózus mondatok Németországban elhangzottak, hogy várják a szíriaiakat, azóta mindenki szíriai a határon, és természetesen nincs útlevele. Ezért a szíriai válság megoldása nélkül esélyünk sincsen arra, hogy a bevándorlási nyomást csökkentsük Európán". Szijjártó Péter elmondta: az eszmecserén jól látható volt, hogy Szíriával kapcsolatban az unión belül még mindig eltérőek a megközelítések. A magyar miniszter hangsúlyozta, hogy új, innovatív módszerekre van szükség, mert a régiek nem jártak sikerrel. Elmondta, a magyar kormány egyetért a német kancellárral abban, hogy a szíriai konfliktust csak az összes szereplő bevonásával lehet megoldani. A rendezés érdekében pedig az Európai Uniónak és a transzatlanti közösségnek Oroszországgal is szorosabbra kell fűznie az együttműködést. Európai partnereinek ezenkívül Szijjártó amellett érvelt, hogy a közösségnek növelnie kellene erőfeszítéseit a légicsapások és a kiképzés terén az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetével szemben, amely egyre nagyobb területek destabilizálásával egyre több embert űz el otthonából, akik Európa felé veszik az irányt. Emlékeztetett rá, hogy az iraki kurd Erbílben 150 magyar katona biztosítja az ottani erők kiképzését. Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta, megállapodást írt alá
Szalahuddin Rabbani
afgán külügyminiszterrel a két szaktárca közötti együttműködésről, és ennek nyomán rendszeressé válnak majd a kétoldalú politikai konzultációk. Ezzel kapcsolatban a magyar miniszter rámutatott, hogy Afganisztán a migráció egyik kibocsátó országa, ezért Magyarországnak és Európának is kulcsfontosságú érdeke, hogy ott stabilitás legyen. A tárcavezető helyesnek nevezte, hogy Magyarország 2015-től 2017-ig évi félmillió dollárt különít el az afganisztáni biztonsági erők kiképzésére, mint ahogy azt is, hogy az országban maradtak a kiképzést biztosító tisztek. Hangot adott meggyőződésének, hogy a varsói NATO-csúcson "erősen meg kell fontolni a 2017 utáni helyzetet". "A legrosszabb megoldás az lenne, hogy a nemzetközi erők kivonulnak csak azért, mert ezt már egyszer eldöntöttük, ugyanakkor pedig romba dől minden, amit évek komoly erőfeszítéseivel és emberáldozataival létrehoztunk" - jelentette ki. Hozzáfűzte: Szalahuddin Rabbani a tárgyaláson világossá tette, hogy kormányának egyik legfontosabb célja a fiatalok otthon tartása. Szijjártó Péter tárgyalt
Taíb Bakus
tunéziai külügyminiszterrel is. Mint elmondta, kétoldalú találkozójukon egyetértettek abban, hogy globális felelősség- és szerepvállalásra van szükség a bevándorlási hullám kezelésében. Tunéziában a líbiai bevándorlóktól és az instabil líbiai helyzettől sokat szenvednek, mint ahogy az Európa számára is káros, ezért össze kell fogni a megoldás érdekében. A magyar miniszter a magyar kormány támogatásáról biztosította tunéziai kollégáját a terrorizmus elleni küzdelemben. Elmondta neki, hogy a V4-országok létrehoztak egy közös "forró drótot" utazási tanácsaik harmonizálására, amelyeken nyáron azért nem módosítottak, mert nem akartak segédkezni a merénylőknek az addig stabil tunéziai rendszer bedöntésében.
Erlan Abdülajev
kirgiz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásaival kapcsolatban Szijjártó Péter kijelentette, hogy miközben az EU közép-ázsiai stratégiát készít elő, a mindennapi kihívások közepette is képesnek kell maradnia arra, hogy egy dimenzióval magasabban is gondolkodjon. Kitért rá, hogy Kirgizisztán most lépett be az Eurázsiai Unióba, a vele való kapcsolatok fejlesztése európai és magyar érdek is. A két miniszter megállapodott abban, hogy a két ország megköti a beruházásvédelmi és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást. A magyar Eximbanknál 20 millió eurós hitelkeretet nyitottak, elősegítendő a magyar vállalatok kirgizisztáni szerepvállalását a gyógyszeriparban és az energetikai szektorban.
Abdullah bin Zajed al-Nahjannak
, az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterének Szijjártó Péter hétfőn New Yorkban azt javasolta, hogy az öböl menti arab ország nyisson budapesti nagykövetséget a kereskedelmi kapcsolatok fellendítése érdekében. Gilbert Saboy andorrai külügyminisztert magyar kollégája biztosította, hogy Magyarországnak érdeke, hogy minél előbb megköttessen Andorra társulási szerződése az Európai Unióval.
07.15: Két új helyen indulhatnak migrációs perek
Az Országgyűlés mai, rendkívüli ülésén lehetővé teheti, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket a Szegedi Járásbíróság mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák. A rendkívüli ülés a kormánypártok kezdeményezésére 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A képviselők ezt követően szavazhatnak arról az előterjesztésről, amelynek alapján két új bíróság is foglalkozhat majd a határsértési ügyekkel. Az indítványt benyújtó fideszes Tuzson Bence a szegedi bíróság leterheltségének csökkentését reméli a módosítástól. Az ülés további részében a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásához szükséges törvényjavaslatokat tárgyalja a parlament.
A legfrissebb információkért a migránsválságról kövesse összeállításunkat!KLIKK: http://szegedma.hu/?p=575443
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 28.
Ez is érdekes lehet
borsonline.hu
Dévényi Tibor kéthetes rehabilitációs kúrára vonult be
life.hu
Leonardo DiCaprio eljegyezte barátnőjét, a nála 24 évvel fiatalabb Vittoria Cerettit
magyarnemzet.hu
K...rva nagy következmények
heol.hu
A gyorséttermek nagyágyúja érkezik Egerbe
origo.hu
Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
nemzetisport.hu
Újra megvádolták a felfüggesztett angol játékvezetőt
vg.hu
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók a minimálbér emelésével kapcsolatban
origo.hu
Bajnokok Ligája: Kovács István bírót szidják a PSG-nél
nemzetisport.hu
„Napi hat-hét tablettát szedek, már lépcsőt mászni sem tudok” – drámájáról beszélt a korábbi klasszis teniszező
origo.hu
Pintér Attila szabadnapjain is vérző szemekkel nézi a videókat
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2024