Csepreghy: a munkahelyteremtésben a mezőgazdaságra és a turizmusra koncentrál a kormány

A kormány a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban elsősorban a mezőgazdaságban és a turisztika területén akar munkahelyeket teremteni - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a privatbankar.hu által rendezett konferencián csütörtökön Budapesten.

A vidék akkor képes megtartani az ott élőket, ha az állami közszolgáltatások, így az oktatás és az egészségügy megfelelő, és fontos még a közlekedés fejlesztése is - tette hozzá a helyettes államtitkár.

Csepreghy Nándor

megismételte, hogy a folyó uniós költségvetési időszakban Magyarország 12 ezer milliárd forint támogatáshoz jut és ennek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja. Ebből a jelenlegi 4,2 millió munkahely 5 millióra növekszik, miközben a közigazgatásban - az állam működtetésében - dolgozók száma csökken - mondta. Kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint az EU erejét az erős nemzetállamok adják, ezektől várható az, hogy az unió 2020 után is növekedési pályán marad. Magyarország ezért is akar 700 milliárd forintot költeni a támogatásból innovációra és megerősíteni a kis- és közepes vállalatokat. Mint mondta, ez utóbbiak GDP-hez való hozzájárulása kisebb, mint a nagy cégeké, viszont jelentős foglalkoztatók. A szabályozási környezetről a helyettes államtitkár azt mondta, hogy az állam szolgáltató jellege erősödik. Példaként említette az elektronikus ügyintézést, valamint azt, hogy a pályázatokhoz nem kell csatolni azokat az adóhivatali, cégbírósági adatokat, amelyek az állam rendelkezésére állnak. Csepreghy Nándor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy új ipari forradalom zajlik, aminek fontos következményei lesznek. Példaként említette a vezető nélküli közúti járművek - igaz még csak kísérleti - megjelenését. Az EU-ban 400 ezer járművezető munkáját veszélyezteti az új technika - vélte a helyettes államtitkár. Szintén a kkv-k fejlesztési szükségszerűségét hangsúlyozta a konferencián

Krisán László

, a Kavosz vezérigazgatója, de felhívta a figyelmet arra is, hogy még az alacsony kamatozású hitelek iránt is jelentősen csökkent az érdeklődés, mivel a kkv-k inkább a vissza nem térítendő támogatásokra várnak. A vezérigazgató javasolta, hogy a kkv-k uniós definícióját Magyarország bontsa meg és legyen a mikro-vállalkozásoktól induló több kategória. Jelenleg minden olyan cég kkv, amelynek az éves árbevétele nem több 50 millió eurónál (16 milliárd forintnál) és nem alkalmaz 249 munkatársnál többet. A megelőző uniós költségvetési időszakban a definícióba beleférő nagyobb cégek "elszívták" a támogatást a valóban kicsi vállalkozások elől - tette hozzá. Az utófinanszírozás és az önerő konfliktusáról szólva Krisán László bemutatta azokat a nagyon alacsony kamatozású hiteleket, amelyekkel finanszírozható az önerő, illetve a támogatás megérkezéséig a fejlesztés is.