Balog Zoltán: A szegedi dóm legyen Magyarország megújulásának jelképe! + FOTÓK

Ahol a hit és a kultúra úgy kapcsolódik össze, mint a szegedi dómnál, ott egy boldog nemzet épül – jelentette ki Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a szegedi székesegyház liturgikus átadóján, az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek ünnepén a Dóm téren.

„Ha bizonyítani akarnánk, hogy az igaz hit kultúrát teremt, és az igazi kultúra nem létezik hit nélkül, akkor keresve sem találhatnánk meggyőzőbb bizonyítékot, mint a szegedi fogadalmi templomot, a dómot” – fogalmazott

Balog Zoltán

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a dóm ünnepélyes liturgikus átadóján. A hívekkel megtelt Dóm téren elmondta, először volt a hit, minden a hittel kezdődik. A hit, amely nem hiszékenység, nem babona, nem a tudás hiánya, hanem bizalom, bizonyosság. „

Schulek Frigyes

,

Dohnányi Ernő

,

Róth Miksa

,

Fadrusz János

,

Klebelsberg Kunó

az akkori kor legjobbjai. Ebben a dómban a hit ereje mellett a kultúrának az ereje is megmutatkozik, a kultúra csúcsteljesítménye. Ennek a templomnak a megépítése nemcsak az árvízre volt válasz, hanem válasz volt az első világháború szörnyű pusztítására, a nagy háború legnagyobb veszteségére, Trianonra. A hit és a kultúra válasza volt ez” – jelentette ki a tárcavezető. Megjegyezte, az általa felsorolt nevek előtt

Szent Istvánt

,

Szent Gellértet

és

Szent Lászlót

kellett volna elsőként említenie, vagy a magyarok nagyasszonyát és Krisztust. Elmondta, az a csúcsteljesítmény, amit a dóm épületében láthatunk, felemeli a tekintetünket azokra a példákra, akik erőt adnak nekünk. Ezen kívül felemeli a szívünket is oda, ahonnan az igazi erőt kapjuk. „Ez itt nem egyszerűen az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a dóm a Mennyei Erőforrások Minisztériuma. A mennyei erőforrások mindig az emberi erőforrást szolgálják. Ahol a kultúra és a hit így kapcsolódik, ott egy boldog ország épül, egy boldog közösség, egy boldog nemzet” – hangsúlyozta Balog Zoltán.

Beszédében kitért arra is, hogy a nagyárvíz idején Európa nem fordult el Szegedtől, hanem segítette a város újjáépítését. Szerinte most is ugyanolyan összefogásra van szükség, hogy amit felépítettek őseink az ne csak fennmaradjon, hanem meg is újuljon, hogy méltó módon adhassuk tovább a következő nemzedéknek. Elmondta, meg kell védenünk értékeinket, határainkat, kulturális hagyományainkat, gyökereinket és meg is kell újítanunk. Magyarország – ahogy a templom is – mindenki előtt kinyitja a kaput, viszont aki betöri az ólomüveget és a szilánkok között bemászik, az ne csodálkozzon azon, hogy nem látják szívesen. „Templomépítő nemzet lehetünk; amikor templomot építünk vagy újítunk meg, akkor a közösséget erősítjük, és közös jövőnket építjük. Templomaink megmaradása, továbbépítése és megőrzése – akárcsak iskoláinké is – a jövőnk, a közösség záloga” – szögezte le Balog Zoltán. Beszédét azzal zárta, hogy szeretné, hogy a megújult dóm, ami meghív a hitre és a kultúrára nyitott kapujával, legyen jelképe Magyarország megújulásának.

A 2030-as egyházmegyei millenniumra készül az egyházmegye

„Szent István és kortársainak maradandó hagyatéka számunkra a kereszténység” – fogalmazott

Kiss-Rigó László

megyés püspök az ünnepi szentmisén. A keresztény gyökereket manapság is sokszor emlegetjük Európa-szerte, ám sok esetben nem tudjuk, mit is értünk kereszténység alatt. A kereszténység egyrészt egy hagyomány, egy kultúra, erkölcsi normák rendszere, de ahogy a püspök kifejtette, vannak más erkölcsi normák és értékek rendszere, ezért szerinte elsősorban adottságról van szó. „Az, hogy Európa és Magyarország is keresztény gyökerekkel rendelkezik, ez nem vélemény kérdése. Ilyen értelemben szokták többen emlegetni többen azt a mondást, hogy Európában még az ateista is keresztény. S valóban, ilyen kulturális gyökerekkel, ebből táplálkozó identitással rendelkezhet mindenki, függetlenül attól, hogy hívő, nem hívő, ateista vagy más vallású” – mondta a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. Kitért arra is, hogy a hagyományokat tagadja vagy tudatlanul veszi, az meggyengül, elveszti immunitását, és ilyen értelemben mondhatjuk, hogy Európa elég gyenge mostanában. Beszélt arról is, hogy például a rövidlátásnak van szellemi formája is, amikor nem azt látjuk fontosnak és jelentősnek, ami valójában számít, és sokszor nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is nagy sötétséget árasztunk, vagy tapasztalunk magunk körül. Ezen a keresztény hit segít. „Szellemi rövidlátásunkon, a sötétben való tapogatózásunkon javítunk hitünk, keresztény hitünkkel. Ilyen értelemben minden nagyképűség nélkül azt mondhatjuk, hogy a keresztény hit, a Krisztussal való személyes kapcsolat, az ő ismerete és a belé vetett hit az, ami éleslátást ad szellemileg-lelkileg az embernek hosszú távon is, hogy a végső célt is lássa, annak megfelelően alakítsa ki értékrendjét, és irányítsa cselekedeteit” – jelentette ki. Hozzátette, Szent Gellértnek és Szent Istvánnak köszönhetjük, hogy keresztény gyökerekkel rendelkező hagyományaink vannak. Kitért arra is, hogy a személyes hitünket is nekik köszönhetjük, ami nem adottság, hanem ajándék. Ők ennek tették tanúságát, például az egyházmegye első püspöke, Szent Gellért, aki vértanú lett.

A dóm liturgikus átadóján Kis-Rigó László elmondta, a dóm, ami fogadalmi templomnak épület, majd jelképezve egyházmegye teljes közösségét székesegyházzá vált, és az idén ünnepli építésének 85-ik évfordulóját. Az egyházmegye 985 éves múlttal rendelkezik, s a templom liturgikus átadójával megkezdődött a 2030-as millenniumára való felkészülés is. Mint elmondta, a székesegyház belső terei megújultak, az altemplomban még zajlik a kiállítások rendezése, és az épület külső felállványozása is jelzi, közel sincs vége a felújításnak. Hozzátette, a 2,1 milliárdos projekt nem tette lehetővé a teljes körű felújítást, így más pályázatokból, forrásokból folytatódik a munka, s a püspök reményei szerint 2030-ra teljesen befejeződnek. „Tudatosan vállalt keresztény értékrendünket, hagyományainkat meg is védjük azzal a meggyőződéssel, hogy amikor keresztény gyökereinket tudatosítjuk, keresztény értékrendünket védjük, akkor egész Európát erősítjük, gazdagítjuk” – fogalmazott Kiss-Rigó László a dóm liturgikus átadóünnepségén.

Az ünnepi szentmisét és a dóm liturgikus átadóját a Szent Gellért Fesztivál keretében koncert követte.