Németország és Ausztria rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezi (FRISSÜL)

Az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki - tudatta hétfő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége.

A tanácsülésen elnöklő

Jean Asselborn

luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű. A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

A tagállamok többsége támogatja 120 ezer menekült elosztását - ONLINE:

22.05: Schmidt Mária: "betelepítési hullám" zajlik Európában

Schmidt Mária

, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint az Európát sújtó illegális bevándorlás valójában "egy betelepítési hullám: egy jól megtervezett és kivitelezett stratégia része". A főigazgató az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorfolyamában beszélt a témában megjelent írásáról. Schmidt Mária közölte, azt nem tudja megmondani, kik indították el és kik irányítják a bevándorlókat, de a keddi események alátámasztják, hogy az érkező emberek "ki lettek képezve" arra, hogy ne adjanak ujjlenyomatot, ne regisztráljanak. A Terror Háza Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: akik tényleg menekülnek, azoknak segíteni kell. Ugyanakkor úgy véli, akik most úton vannak Európába "nem kopogtatnak, segítséget kérnek és megköszönik", hanem "agresszívek, követelőzőek", és nem tartják be a törvényeket, nem hajlandók elfogadni azt a feltételrendszert, amelyen belül Európa meg tudna birkózni ellátásukkal. A főigazgató az ENSZ kimutatására hivatkozva azt mondta: döntő többségében "új telepesek" érkeznek: 70 százalékban fiatal férfiak, akik nem hajlandóak regisztrálni, a törvényeket elfogadni, a legkisebb ellenállásra agresszívvé válnak, semmi mást nem akarnak, mint Németországba menni. Schmidt Mária kiemelte: nem tudni, ki küldte ezeket az embereket és milyen feladattal. Jelenleg viszont azt látni, hogy minden, amit Európa felépített a második világháború után közös erőfeszítéssel, "az porlad szét a szemünk előtt" - fogalmazott a főigazgató.

21.20: Ponta: a magyarországi döntéshozók nem jobbak, mint a szíriaiak, vagy a líbiaiak

A román miniszterelnök szerint a magyarországi döntéshozók semmivel nem jobbak, mint a szíriaiak, vagy a líbiaiak, akiknek országaiból menekülnek a bevándorlók.

Victor Ponta

egy Facebook-bejegyzésben reagált kedd este a nap során kibontakozott magyar-román diplomáciai pengeváltásra. Kijelentette, nem kíván a magyar kormány képviselőinek "provokációira" válaszolni, de - mint fogalmazott - érthető módon "emberként és európai polgárként" felháborodik azok miatt a magyar intézkedések miatt, amelyekhez hasonlókat "Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott". Kijelentette: sok más európai vezetőhöz hasonlóan ő is feladatának érzi, hogy bírálja Magyarország legmagasabb rangú vezetőinek megnyilvánulásait. "Ezek az Európai Unió értékeinek és kultúrájának a szégyenei. Mind az antiszemita megnyilvánulások, mind a bármiféle kisebbségekkel szembeni bánásmód, most pedig a menekültkrízis" - fogalmazott bejegyzésében Victor Ponta. "A szögesdrótok, az agresszív törvények, a börtön és a brutalitás biztosan nem oldják meg a problémát. Csupán azt fogják megmutatni, hogy Európa szívében olyan politikai döntéshozók vannak, akik semmivel sem jobbak a szíriaiaknál, líbiaiaknál, vagy más országok vezetőinél, amelyekből futnak a menekültek" - hangoztatta a román miniszterelnök. Hozzátette, hisz a szolidaritásban, a racionális és fenntartható megoldásokban, és főként az európai értékek felsőbbrendűségében, de ami az elmúlt napokban Magyarországon történt, az éppen ezekkel az értékekkel van szöges ellentétben. Victor Ponta kedd este az Antena 3 hírtelevízió meghívottjaként is bírálta a magyarországi intézkedéseket. Úgy vélte, Magyarország "kizárta magát Európából" a kerítés építésével. Az országhatárok kerítéssel való megvédését olyan intézkedésnek tartotta, mint amikor valaki árvíz idején bekeríti a birtokát, "hogy az ár a szomszédoknál vonuljon le". A magyar hadseregnek a határoknál történt mozgósítását is kockázatosnak nevezte. "Megborzadva gondolok arra a lehetséges fejleményre: mit teszünk, ha a magyar katonák lőni kezdenek, és gyermekeket, nőket ölnek meg" - jelentette ki Victor Ponta. Hozzátette, hogy európai szinten kell megoldást találni a menekültügyre.

20.35: Kelemen Hunor: a kerítés nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól

Nem a románokat és a magyarokat választja el egymástól a határon építendő kerítés - jelentette ki

Kelemen Hunor

, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden a Maszol.ro portálnak. A politikus arra a bejelentésére reagált, hogy Budapest kiterjesztené az ideiglenes határzárat a román-magyar határ egy szakaszára is. "Eddig sem a zöldhatáron keresztül járkáltunk egymáshoz. Ez nem fogja semmilyen mértékben a két uniós állam közötti közlekedést akadályozni. Az illegális határátlépést próbálja megállítani, amikor feltartóztathatatlannak tűnő migrációs hullámmal áll szemben Magyarország" - magyarázta az RMDSZ elnöke, aki szerint Budapest lépése akár a segítségére is lehet Romániának egy masszív migrációs hullám megfékezésében. Rámutatott: maga sem szereti a kerítéseket, mert a térség lakóinak életében negatív töltettel bírnak, de Budapest lépésének van ésszerű magyarázata, és szerinte nem szabad a román-magyar viszonyt ennek a fejleménynek a tükrében megítélni. "Az adott kontextusban Budapest lépését nem szabad hisztérikusan nézni. Ez elsősorban a román kollégák felé üzenet, akik időnként hajlamosak arra, hogy túlreagáljanak dolgokat" - mondta Kelemen Hunor. Szerinte a kerítés még egyszer rávilágít arra, hogy az EU-nak semmiféle mechanizmusa nincs megvédeni külső határait. Ezért minden tagállam egy ilyen válság esetén egyéni megoldást keres: van, aki a schengeni határon ideiglenesen visszavezeti az ellenőrzést, van, aki kerítést épít - nemcsak Magyarország - akad, aki plusz rendfenntartókat vezényel a határra. Ezek az intézkedések azonban nem fogják tudni helyettesíteni a kollektív megoldást - fogalmazott az RMDSZ elnöke.

20.25: Káosz az osztrák határon

Nincs információja a helyi rendőröknek arról, mikor zárja le Ausztria a határát – jelentette Hegyeshalomról a Hír Tv tudósítója. Teljes a káosz, lehet, hogy éjfélkor, lehet, hogy hajnalban szigorítanak. Hozzátette: délután fél háromkor érkezett az utolsó vonat Röszkéről mintegy 1800-200 migránssal, ők átléptek Ausztriába, ezren még mindig Nickelsdorfban vannak.

20.20: Románia: Magyarország el akarja terelni a figyelmet saját problémáiról

Magyarország "mesterséges vitába próbálja belerántani Romániát, hogy elterelje a figyelmet a bevándorlók problémájának alapkérdéseiről és arról az elszigetelődésről, amelyet a magyar fél által hozott intézkedések eredményeznek" - hangoztatta a román külügyminisztérium kedd este kiadott közleményében. A Pontosítás címet viselő dokumentum szerint "megengedhetetlen és ellentétes a két ország közötti stratégiai partnerséggel" az a mód, ahogyan a magyar fél eljárt keddi intézkedései és üzenetei révén. A tárca közölte, hogy a román külügyminiszter utasítására Románia budapesti nagykövetsége kezdeményezte azt a megbeszélést, amelyen a nagykövetség képviselője kedden a magyar külügyminisztériumban részt vett. A román külügyminisztérium szerint a budapesti megbeszélés során a román fél közölte: Románia nem tartja helyesnek, hogy Magyarország kerítést építsen két EU-tagállam közé, ugyanakkor további információkat kért a kerítésépítés tervéről. A magyar fél a megbeszélés során tolmácsolta elégedetlenségét a román miniszterelnök kijelentései miatt, és közölte, hogy hasonlóan tiltakozott a magyar intézkedéseket bíráló többi európai vezető kijelentései ellen is - áll a közleményben. A magyar külügyminisztérium kedd délutáni közleményében azt írta: miután Victor Ponta, Románia miniszterelnöke "újfent bárdolatlan stílusban nyilatkozott" Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseiről, Magyar Levente államtitkár bekérette az ügyvivőt, és a kormány nevében hangot adott afölötti értetlenségének, hogy Románia miniszterelnöke még mindig "magyarellenes hazudozással kívánja menteni belpolitikai és megkérdőjelezett személyes erkölcsi tekintélyét". A KKM a román miniszterelnöknek arra a kijelentésére reagált, miszerint "Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket". A román hírtelevíziók az elmúlt napokban többször is a magyar intézkedésekről szóló tudósításaik hátterében mutatták azokat a görög-macedón határon filmezett képsorokat, amelyeken a macedón határrendészet egyik tagja gumibottal ütlegeli az illegális bevándorlókat.

20.00: Maradnának Oroszországban

Mintegy száz szíriai állampolgár kért menekültstátust a szentpétervári és Leningrád területi hatóságoktól – közölte az orosz migrációs szolgálat. Többségükben hazatérni nem akaró volt diákokról van szó.

19.45: The Huffington Post: szexuális támadások történnek a német menekültügyi központokban

Jelentős veszély fenyegeti a nőket és a gyermekeket a giesseni befogadóállomáson. Menekült férfiak bántalmazzák és erőszakolják meg menekülttársaikat, legyen szó akár nőkről, akár gyerekekről - írta a The Huffington Post című lap német internetes kiadása. A lap birtokába jutott információk szerint drámai hangú levelet kapott a hesseni parlament. Az aláírók a helyi jóléti szervezet, a ProFamilia Hessen, a tartományi nőtanács és a tartományi nőiroda munkaközössége. A levél állítása szerint menekült férfiak bántalmazzák és erőszakolják meg menekülttársaikat, nőket és gyerekeket egyaránt. A cikk utal arra, hogy a nőknek alárendelt szerepük van, különösen azoknak, akik egyedül keltek útra. Ezekre a nőkre gyakran "szabad prédaként" tekintenek a táborban, ennek következménye nemi erőszak és szexuális bűncselekmények sokasága. Egyes források kényszerített prostitúcióról is beszámoltak - áll a levélben. A nők többsége zárt utcai ruhában alszik, és éjjel nem mer egyedül WC-re sem menni. Sok nő számára még nappal is félelmetes átmenni a tábor egyik feléből a másikba - áll a The Huffington Post által ismertetett levélben. A giesseni eset nem egyedülálló. Más befogadóközpontok is jelentettek hasonló eseteket - írta az újság, hangsúlyozva: nem tűrhető, hogy a menekültek legsebezhetőbb csoportjai, a nők és gyermekek áldozatokká váljanak. "Angela Merkel kancellárnak inkább a giesseni nőket kellene meglátogatnia ahelyett, hogy menedékkérő férfiakkal szelfizik" - fogalmazott a The Huffington Post.

19.30: Szijjártó: Magyarország üdvözli a német javaslatterv egy részét

Magyarország üdvözli, hogy az európai menekültválsággal kapcsolatban megfogalmazott német javaslatok között kettő olyan is van, amelyet a magyar kormány is az első számú teendők közé sorol - hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon nyilatkozva kedden.

Szijjártó Péter Sigmar Gabrielnek

arra a négypontos javaslattervére reagált, amelyet a német alkancellár az Európai Unióra háruló bevándorlási nyomás hatékony kezelése érdekében vázolt fel. Szijjártó Péter elmondta: Magyarország támogatja azt a német felvetést, hogy az unió nyújtson pénzügyi támogatást Törökországnak, valamint a Szíriával határos többi országnak a háborús övezetből menekülők ellátásához, elősegítve ezzel azt, hogy a menekülők a konfliktus lezárulásáig az otthonaikhoz minél közelebb maradhassanak. A magyar kormány egyetért azzal is, hogy a menekültválság megoldásához elengedhetetlen a szíriai tűzszünet elérése, amely lényeges láncszeme az Európa körüli térség stabilizálásának. Szijjártó Péter szerint ahhoz, hogy a közel-keleti országban dúló polgárháború véget érjen, a világpolitika legnagyobb szereplőinek kell megállapodásra jutniuk, vagyis - mint rámutatott - az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a tárgyalásokba történő bevonása nélkül nem tud létrejönni tartós tűzszünet. A magyar külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra sem ért egyet azzal a német állásponttal, hogy Magyarország területén hot spotokat, azaz uniós menedékkérő-regisztrációs központokat kellene felállítani. Mint mondta, Magyarország nem frontország tekintettel arra, hogy minden olyan illegális bevándorló, aki a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkezik az országba, már áthaladt egy másik uniós tagállamon, jelesül Görögországon. Szijjártó Péter kiemelte: a magyar kormány visszautasítja azt a megközelítést, miszerint Görögország alkalmatlanságát úgy kellene feloldani, hogy kötelezettségeit Magyarországra hárítják. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a dublini egyezmény értelmében az első belépési pontként szolgáló európai uniós országnak kell regisztrálnia a menekülteket, Athén azonban nem látja el ezt a feladatot. A magyar külügyminiszter szerint így ennek a helyzetnek a megoldásához Brüsszelnek létre kell hoznia egy olyan közös erőt, amely képes Görögország és ezáltal az Európai Unió külső határainak megvédésére. Mint hangsúlyozta, ez a leghatékonyabb válasz a bevándorlási válságra, "Magyarország pedig kész arra, hogy egy masszív felajánlást tegyen ebben a tekintetben" - tette hozzá. Sigmar Gabriel javaslatterve szerint az uniós tagállamoknak 1,5 milliárd eurós (468 milliárd forintos) támogatást kellene nyújtaniuk Törökországnak és a Szíriával szomszédos országoknak, és ugyanilyen mértékű pénzügyi segítségre lenne szükség az Egyesült Államok és az arab országok részéről is. A német alkancellár szükségesnek tartja továbbá, hogy a menekültek regisztrálására alakítsanak ki hot spotokat három országban, Olaszországban, Görögországban és Magyarországon, majd a nyilvántartásba vétel után történjen meg a menekültek elosztása. Sigmar Gabriel szerint diplomáciai erőfeszítéseket kell tenni a szíriai tűzszünet elérése érdekében, és a német alkancellár úgy látja, hogy "a megoldás kulcsa" nemcsak Moszkvában és Washingtonban, hanem Teheránban is van. Sigmar Gabriel ezenkívül fontosnak tartja a menekültválság kezeléséhez azt is, hogy a német szövetségi kormány további pénzügyi segítséget nyújtson a németországi alsóbb igazgatási szinteknek.

19.00: Szíjjártó: az ország kész rendőröket és határőrizeti szakembereket biztosítani Görögországnak

„Magyarországra az idei évben eddig 200 ezer illegális bevándorló érkezett, mindegyikük Görögország érintésével jutott el hozzánk, így nekünk kell elvégezni mindazt, amit ők elmulasztottak megtenni” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ATV.hu-nak adott interjújában. Hozzátette: az ország kész rendőröket és határőrizeti szakembereket biztosítani Görögországnak.

18.55: Omladozik Schengen?

Akár a szlovák, olasz és szlovén határt is ellenőrizhetik az osztrákok – mondta Gräf Szilvia, az MTI bécsi tudósítója. Mindenkinél legyenek okmányok, mielőtt útnak indulnak, erre figyelmeztetnek a hatóságok. A tudósító hozzátette: éjfélkor lép életbe az osztrák határőrizeti szigorítás, amelyben katonák is részt vesznek majd, ekkortól lehet majd több konkrétumot megtudni. Románia megerősíti a szerb határ védelmét, de ez megelőző intézkedés, egyelőre nem érzékeltek komoly migrációt onnan – mondta az M1 hírcsatorna bukaresti tudósítója.

18.20: Az Európai Bizottság szerint az osztrák határintézkedések "első látásra" összhangban vannak Schengennel

A határellenőrzés átmeneti visszaállításáról hozott osztrák intézkedések "első látásra" összhangban vannak a schengeni szabályokkal - állapította meg keddi közleményében az Európai Bizottság. A közlemény szerint az uniós javaslattevő-véghajtó intézmény arról kapott tájékoztatást, hogy Ausztriának szerdától szándékában áll átmeneti jelleggel visszaállítani a határellenőrzést különösen a magyar határon, de az olasz, a szlovák és a szlovén határon is. Az útlevél-ellenőrzés nélküli belső határátlépést lehetővé tevő schengeni övezetről szóló szabályok kivételes esetben, válsághelyzetben teszik lehetővé a határellenőrzés átmeneti visszaállítását - emlékeztetett a brüsszeli bizottság. "A mostani ausztriai helyzet első látásra olyannak mutatkozik, amilyenre e szabályok vonatkoznak" - olvasható a dokumentumban. A bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós intézményeknek feladata biztosítani azt, hogy a szóban forgó rendkívüli intézkedések tegyenek eleget az arányosság követelményének. Kilátásba helyezte, hogy szoros figyelemmel követi a helyzetet, és tájékoztatni fogja az Európai Parlamentet, illetve a tagállami kormányok testületét, a Tanácsot. Hangsúlyozta: a brüsszeli erőfeszítések arra irányulnak, hogy a lehető leghamarabb vissza lehessen térni a nyitott határokon alapuló schengeni rendszer normális állapotához. Az Ausztria által most, Németország által pedig vasárnap meghozott intézkedések átmeneti jellegűek - állapította meg a közlemény. Az Európai Bizottság szerint az előző napi rendkívüli EU-belügyminiszteri tanácskozáson hangsúlyozták: teljes mértékben be kell tartani az unió menekültügyi, illetve Schengenre vonatkozó szabályait. Az előállt helyzet a bizottság szerint indokolja, hogy újólag aláhúzzák: sürgetően szükséges lenne megállapodni a menekültválság kezelése érdekében az uniós javaslattevő testület által indítványozott intézkedésekben - a menekültek kvótarendszer szerinti szétosztásában a tagállamok között -, és végre is kellene hajtani ezt a megállapodást. A bizottsági közlemény emlékeztetett Jean-Claude Junckernek, a testület elnökének az unió helyzetéről elmondott beszédére, miszerint a schengeni szabályok szerinti mozgásszabadság az európai integráció egyedülálló jelképe, ám az érem másik oldalát a külső határok jobb igazgatása, valamint a több szolidaritás jelenti a menekültválság kezelése során.

18.05: Leugrálnak a vonatról

540 migránssal indult Münchenből Berlinbe egy vasúti szerelvény, de a német rendőrség szerint csak 340-en szálltak le róla a fővárosban, kétszázan leugrálhattak út közben, a vonat vészfékét többször is meghúzták út közben - közölte a hvg.hu.

18.00: Merkel: nem hiba barátságosan bánni a menedékkérőkkel

Elfogadhatatlan az az érvelés, hogy azért erősödött fel a menekülthullám, mert Németországban barátságosan bánnak a menedékkérőkkel - mondta

Angela Merkel

német kancellár kedden Berlinben. "Nagyon őszintén mondom: ha most még bocsánatot is kellene kérnünk azért, mert barátságos arcot mutatunk egy vészhelyzetben, akkor ez nem az én országom" - jelentette ki Angela Merkel az osztrák kancellárral,

Werner Faymannal

folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján. A kancellár arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy miként értékeli azokat a vádakat, amelyek szerint hozzájárult a menekülthullám felerősödéséhez több megnyilvánulással, amelyekkel Németország fogadókészségét jelezte az EU-ba igyekvő menedékkérőknek. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb kihívásáról van szó, amellyel az uniós országok csak közösen birkózhatnak meg, és ez nem sikerülhet, "ha csak azt nézzük, hogy még nem találtuk meg a választ, és azt mondogatjuk a másiknak, hogy miattad van" - mondta a német kancellár.

17.13: Sobotka: a cseh kormány kész a hadsereg bevetésére

Amennyiben a migrációs válság közepette a cseh-osztrák határ védelmére nem lesz elegendő a rendőrség ereje, a kormány kész a hadsereg bevetésére is - jelentette ki

Bohuslav Sobotka

cseh miniszterelnök kedden Prágában, a képviselőház ülésén elhangzott beszédében. A kormányfő a cseh képviselőház rendkívüli, migrációval foglalkozó ülésén ismét elutasította a kötelező menekültkvótákat, és azt hangsúlyozta, hogy nem a migráció következményeit, hanem okait kell kezelni. A jelenlegi migrációs helyzet súlyos és európai megoldást igényel - hangsúlyozta Sobotka. "Nem igaz, hogy ne lennénk szolidárisak. Ennek az ellenkezője igaz" - szögezte le Bohuslav Sobotka néhány európai uniós ország vezetőjének bíráló szavaira, miszerint Csehország és az egész visegrádi csoport azzal, hogy elutasítja a kötelező kvótákat, nem szolidáris a menekültekkel. A cseh miniszterelnök szerint Európának a külső schengeni határok védelmének megerősítésére kell összpontosítania, és ott kell kiválasztani a migránsok közül, ki az igazi menekült és ki a gazdasági bevándorló. Hangsúlyozta: a menekültkvótáknak csak akkor lenne értelme, ha működne a többi intézkedés. Ellenkező esetben a kötelező menekültkvóták elfogadása csak "meghívó" lesz további gazdasági bevándorlók számára. A migrációs probléma kulcsa - mutatott rá Bohuslav Sobotka - Szíriában és Líbiában van, ezekben az országokban kell megállítani a háborút, stabilizálni a helyzetet, és az eddiginél határozottabb közös fellépésre van szükség az Iszlám Állam ellen is. Csehország a migránsok számára nem célország, csak átutaznak rajta - ismételte meg a kormányfő.

Milan Chovanec

belügyminiszter szerint amint a menekülteket a cseh hatóságok kiengedik a táborokból, azok azonnal Németország felé veszik az irányt. Chovanec szerint a menekültválság közepette Európa megfeledkezni látszik Ukrajnáról, ahonnan a helyzet romlása következtében újabb menekülthullám indulhat el. A cseh belügyminiszter szerint mintegy 50 ezer ukrán állampolgár számára ebben az esetben Csehország célország lenne.

17.10: Ausztria éjféltől határellenőrzést vezet be több határszakaszon

Az osztrák kormány kedd éjféltől ideiglenesen bevezeti a határellenőrzést több határszakaszon - jelentette be kedden a bécsi belügyminisztérium. Az erről szóló rendeletet kedd délután fogadta el a kormány. Az intézkedéseket a reggeli óráktól érvényesítik. A közlés szerint az ellenőrzések elsősorban Ausztria Magyarországgal, Olaszországgal, Szlovéniával és a Szlovákiával közös határát érintik. Pontos időpontot és helyszínt nem közöltek. Az Európai Bizottságnak írt tájékoztató levélben az osztrák belügyminisztérium kitért arra is, hogy a határellenőrzés bevezetése a harmadik országból érkezők nagy száma miatt, valamint a közrend és a biztonság veszélyeztetésének elkerülése érdekében szükségszerű. Az intézkedéssel a rendőrség, a mentők és az ellátási rendszer túlzott kihasználtságát kívánják ellensúlyozni. A tárca úgy fogalmazott, hogy a nagy segítőkészséggel, amelyet a Ausztria az elmúlt hetekben tanúsított, nem szabad visszaélni. Egyúttal utaltak arra, hogy az európai jog szerint Ausztria az érintett menekültek többségének ügyében nem illetékes. A menedékkérőknek el kell fogadniuk, hogy nem választhatják ki azt az uniós országot, amely majd védelmet nyújt nekik - áll a levélben. Az Európai Bizottság számára készített dokumentumban Ausztria kitért a közös európai megoldás fontosságára is, miszerint az egységes európai jogi keretek összességében csak akkor működhetnek, ha minden tagállam szolidárisan közös felelősséget vállal. Az unió szerint az Ausztria által bevezetett ideiglenes határellenőrzés megfelel a schengeni egyezmény előírásainak. A bizottság szerint az a cél, hogy a belső határok minél előbb újra megnyíljanak. A belügyminisztérium szóvivője szerint egyéb ausztriai határszakaszokra is kiterjedhet az ellenőrzés a beutazó menekültek számától függően - jelentette a Reuters hírügynökség.

17.00: Fidesz: új időszámítás kezdődött

Keddtől a megváltozott szabályok hatálybalépésével új időszámítás kezdődött Magyarországon a bevándorlás kérdésében - mondta a Fidesz-frakció szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján.

Tuzson Bence

kifejtette: az új szabályozással lehetővé vált a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése - amit két megye, Bács-Kiskun és Csongrád esetében meg is tett a kormány -, bűncselekménnyé vált a határzár tiltott átlépése, megrongálása és építésének akadályozása, továbbá szigorodott az embercsempészet büntetése is. A magyar-szerb zöldhatárt lezárták, és felállt "a hármas védelmi vonal", ami a műszaki határzárból, az élő erőből és a jogi környezet megváltozásából áll - mondta a szóvivő, hozzátéve: látható is, hogy viszonylag rendezett körülmények alakultak ki a magyar-szerb határon. További feladatként jelölte meg a honvédelmi törvény módosítását, hogy a honvédség is kivehesse részét a határ menti teendőkből. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a parlament legutóbbi plenáris ülésén baloldali országgyűlési képviselők nem járultak hozzá a jogszabály-változtatás sürgősségi tárgyalásához. Tuzson Bence szerint az ellenzék továbbra is bevándorláspárti, és nem veszi észre, hogy Európában is megváltozott a helyzet: több állam, amely előzőleg kritizálta Magyarországot, most olyan lépésekre kényszerül, amelyeket a magyarok korábban már megtettek. Példaként említette, hogy

Werner Faymann

osztrák kancellár bírálta Magyarországot, mert Budapestről elinduló, bevándorlókat szállító vonatok csak Bicskéig haladtak, ehhez képest most - mondta - Ausztriában a Bécsből induló vonatokat Németország helyett Graz felé irányították, és erről a migránsokat nem tájékoztatták. A frakciószóvivő kifogásolta, hogy "Európa a szavakon túl más segítséget nem nagyon adott Magyarországnak". Jelezte: körülbelül 200 millió euróra lesz szükség Magyarországon a helyzet kezelésére, ebből az EU - ígéret szintjén - mindössze 7 millió eurót áll. Fontosnak nevezte azt is, hogy Magyarország szociális segítséget nyújtson az érkezőknek, ezért a kormány 200 millió forintot fordít karitatív szervezetek támogatására. A magyar kormánytöbbség álláspontja, hogy elsődlegesen a magyar határokat kell megvédeni, utána lehet beszélni Európában minden más kérdésről - közölte. Tuzson Bence megjegyezte végül: Szerbia biztonságos ország, aki onnan érkezik Magyarországra, azt bevándorlónak kell tekinteni, nem pedig menekültnek. Így akik onnan jönnek Magyarországra, azok menedékkérelmét a magyar hatóságok nagy valószínűséggel elutasítják majd - mondta a szóvivő.

16.50: Az Európa Tanács főtitkára a törvénymódosítások iránt érdeklődik

Levelet ír

Orbán Viktor

miniszterelnöknek

Thorbjorn Jagland

, az Európa Tanács főtitkára, hogy megkaphassa és megvizsgálhassa a migrációs válság miatt módosított jogszabályok végső, hatályos szövegét. Ezt maga a norvég politikus közölte kedden. Aggaszt a jogszabály-módosítások sorozata Magyarországon, amely a többi között lehetővé teszi, hogy a kormány a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet hirdethessen ki" - fogalmazott közleményében Jagland. A főtitkár emellett garanciákat vár a miniszterelnöktől arra, hogy Magyarország a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet idején is elkötelezett marad az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadó kötelezettségei mellett. A közlemény emlékeztet, hogy a tagállamok az egyezményből származó bizonyos emberi jogokat felfüggeszthetnek, és erről értesíteniük kell a főtitkárt. A kommüniké azt is felidézi, hogy négy olyan alapvető emberi jog van, amelytől a tagállamok nem térhetnek el: az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgasorban tartás tilalma, valamint az az elv, hogy senkit nem szabad megbüntetni, ha tette annak pillanatában nem volt büntetendő.

15.40: Jelentősen emelkedett a migrációval kapcsolatos eljárások száma

Jelentősen emelkedett az illegális migrációval kapcsolatos eljárások száma a Szegedi Járási Ügyészségen az elmúlt évhez képest - közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI érdeklődésére.

Szanka Ferenc

közölte, a Szegedi Járási Ügyészégen 2014-ben embercsempészés bűntette miatt 148 eljárás indult, idén szeptember közepéig már 217 ügy volt, ezek közül augusztusban 36, míg szeptember első két hetében 16. Tavaly jogellenes tartózkodás vétsége miatt három, idén 167 esetben jártak el a Szegedi Járási Ügyészség munkatársai. Az esetek zöme az elmúlt hetekben került a vádhatóságra, augusztusban hetven, míg szeptemberben már hatvan eljárást kezdeményeztek. A szóvivő hangsúlyozta, a jelentős ügyteher-növekedés ellenére az ügyészség a törvények által rárótt feladatokat elvégezte. Jelentős többletterhet jelent az ügyészség számára, hogy az illegális migrációval kapcsolatos ügyek nagy részében a terheltek külföldi állampolgárok, így a tolmácsolási és fordítási költségek jelentős mértékben nőttek.

15.20: Nem tanácsolja utasainak a Németországba utazást az osztrák vasúttársaság

A menekültügyi helyzet miatt kialakult többórás késések miatt eltanácsolja utasait a Németországba utazástól az osztrák vasúttársaság (ÖBB). Az ÖBB keddi közlése szerint nagyon sok menekült várakozik a salzburgi főpályaudvaron, és a németországi határellenőrzések miatt akár még vonatkimaradások is előfordulhatnak. Különvonatokat azonban nem indítanak, mivel Németország nem fogadja őket. A társaság közleménye szerint múlt éjszaka a hatalmas emberáradat miatt a bécsi Hauptbahnhofon biztonsági okokból a peronokat jobban ellenőrizték, a Westbahnhofon még nem kellett hasonló intézkedést bevezetniük. A vasúti közlekedésben korlátozások a burgenlandi Zurány (Zurndorf) és Bruck an der Leitha településnél vannak, itt külön buszjáratokkal segítik az ingázókat. Nezsider (Neusiedl am See) és Köpcsény (Kittsee) településekről Bécs irányába azonban nincs fennakadás a közlekedésben. A kijelölt osztrák menekültügyi koordinátor,

Christian Konrad

kedden délelőtt arról beszélt, hogy a jelenlegi szükséghelyzet miatt át kell gondolni a menekültek elhelyezésének körülményeit. Ugyanakkor abban bízik, hogy el tudják helyezni Ausztriában az idén várhatóan az országba érkező 85 ezer menekültet. Elsődleges célként nevezte meg a traiskircheni menekülttábor tehermentesítését. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint jelenleg 3500 ember van a táborban, azonban már senkinek nem kell a szabad ég alatt töltenie az éjszakát. Konrad azt hangoztatta, hogy ő maga nem valamely politikai erőt, hanem a civil társadalmat képviseli. A Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatója hivatalosan csak október elsejétől tölti majd be a menekültügyi koordinátori posztot, azonban máris több megbeszélést folytatott a kormány tagjaival, a tartományi vezetőkkel és a nonprofit szervezetek képviselőivel. Csütörtökön Bécs érsekével,

Christoph Schönbornnal

egyeztet. A kancelláriahivatal szóvivője kedden megerősítette, hogy szeptember 24-én rendkívüli parlamenti ülésnapot tartanak a menekülthelyzetről. Az ülés kezdeményezője a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője,

Heinz-Christian Strache

, aki bizalmatlansági indítványt terjesztett be az osztrák belügyminiszter, valamint az egész osztrák kormány ellen. A belügyminisztérium kedden azt közölte, hogy eddig húszezer átmeneti szálláshelyet nyitottak meg országszerte, azonban ennyi várhatóan nem lesz elég.

15.05: Fico: soha nem fogjuk támogatni a kötelező menekültkvótákat

Szlovákia soha nem fogja támogatni a kötelező menekültkvótákat, akkor sem, ha egyedül marad ezzel a véleményével, és szükség esetén arra is hajlandó, hogy blokkolja az Európai Tanács esetleges döntését a kvóták bevezetésére - jelentette ki

Robert Fico

szlovák kormányfő kedden Pozsonyban. A szlovák miniszterelnök erről azon a rendkívüli sajtóértekezleten beszélt, amelyen Robert Kalinák belügyminiszterrel közösen az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli találkozójára reagáltak. Robert Fico, aki a bevándorlási krízist a legnagyobb Európát érintő válságnak nevezte a második világháború óta, értelmetlennek és elfogadhatatlannak nevezte a kvótákat, ugyanakkor bírálta az Európai Unió csúcsvezetését, amiért az a válság kezelésével összefüggésben eddig nem hívta össze az EU tagországok állam- és kormányfőinek csúcsértekezletét. "Azt is tudjuk miért, mert olyan igazságok kerülnének a felszínre, amelyek több tagállamnak kellemetlenek lennének" - hangoztatta Robert Fico. Kifejtette: ilyen "kellemetlen igazság" , hogy a Líbiát lebombázó uniós tagországok, vagy azok, amelyek támogatják a szíriai polgárháborút, közvetlenül hozzájárultak a migrációs krízis kialakulásához. Robert Fico hangsúlyozta: országa számára elfogadhatatlan, hogy a menekültkvótákról az EU csúcsértekezlete helyett más fórumon szülessen döntés. Újságírói kérdésre válaszolva a szlovák kormányfő lehetetlennek és csupán rémisztgetésnek nevezte azokat a vezető uniós politikusok által meglebegtetett elképzeléseket, amelyek az EU-s strukturális alapok megvonását helyezték kilátásba azon országok számára, amelyek nem hajlandóak engedményekre a menekültkvóták kérdésében. "Ha büntetni fogják a tagállamokat, mert saját véleményük van, az az Európai Unió végét jelenti" - szögezte le Fico. A szlovák miniszterelnök elmondta, hogy jelenleg a schengeni határok védelmét, és ezáltal a migránsok beáramlásának megállítását tartja legfontosabbnak a válság kezelésére. Kijelentette: meg kell találni a módját annak, hogy elkülönítsék a valós menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. A migránsok 90 százaléka gazdasági bevándorló - ismételte meg korábbi véleményét Robert Fico. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter elmondta: az utóbbi időszakban nőtt a Szlovákiába irányuló illegális határátlépések száma, hétfőn három csoportot, együttvéve 37 embert fogtak el a rendőrök. Robert Fico hozzátette: a jövőben is minden migránst, akit illegálisan határátlépésen érnek, le fognak tartóztatni.

15.05: Több embercsempészt is feltartóztattak Gyálon

Négy migránst akart pénzért Szegedről Budapestre vinni autójával egy szarvasi pár hétfőn, és egy mikrobuszban szíreket fuvarozó férfi is fennakadt az ellenőrzésen Gyálon. A gyanúsítottak ellen embercsempészet miatt indult eljárás - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) szóvivője kedden az MTI-vel.

Beluzsárné Belicza Andrea

elmondta, hogy a szarvasi 26 éves

R. Zsolt

és 42 éves

B. Rozália

autóját hétfő reggel állították meg Gyálon a dabasi rendőrök. A férfi által vezetett járműben négy illegális bevándorló is ült. Mint kiderült, a magukat szíreknek mondó embereket a pár fejenként 700 euróért akarta Szegedről Budapestre szállítani, hogy később a migránsok egy fővárosi pályaudvarról Finnországba utazhassanak. A sofőrt és társát embercsempészet alapos gyanúja miatt őrizetbe vették, a rendőrség előterjesztést tett az előzetes letartóztatásuk elrendelésére. Szintén Gyálon, ugyancsak hétfő reggel feltartóztattak egy kisbuszt, amelyben a 36 éves tomajmonostorai

O. Sándor

tíz, jogellenesen Magyarországon tartózkodó szír állampolgárt szállított - tájékoztatott a PMRFK szóvivője. A migránsokat a férfi egy Röszke közelében lévő benzinkútnál vette fel, és fejenként 600 eurót kért azért, hogy a fővárosba vigye őket. A sofőr tudott arról, hogy utasai vonattal akartak továbbmenni Ausztriába. A férfit embercsempészet alapos gyanúja miatt őrizetbe vették, míg szír utasait a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársainak adták át. A Dabasi Rendőrkapitányság a 36 éves férfi ellen folytatott eljárást lezárta, a nyomozás iratait bíróság elé állítási javaslattal megküldte az illetékes ügyészségnek - tette hozzá Beluzsárné Belicza Andrea.

14.55: Újabb uniós egyeztetést szorgalmaz az Európai Bizottság

Miután az uniós országok belügyminiszterei nem jutottak teljes körű megállapodásra hétfő esti tanácskozásukon a menekültválság kezelésének ügyében, az Európai Bizottság újabb tárcavezetői szintű egyeztetést szorgalmaz, a lehető leghamarabb. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény keddi sajtótájékoztatóján az egyik szóvivő úgy vélekedett, hogy a menetrend szerint október 8-án esedékes újabb belügyi tanácsülés előtt szükség lehet ilyen megbeszélésre. Ezt azonban az EU soros luxemburgi elnökségének jól elő kell készítenie. A teljes körű megállapodás hiánya arra az európai bizottsági javaslatra vonatkozik, miszerint a korábbi 40 ezer fő mellett további 120 ezer menekültet vegyenek át - meghatározott kvóta alapján - a tagállamok a migrációs nyomásnak leginkább kitett országoktól. A 40 ezer főről szóló májusi bizottsági indítványban még csak Olaszország és Görögország, az újabban előterjesztett 120 ezres elképzelés szerint e két ország mellett Magyarország is a kedvezményezettek közé tartozna. Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekben illetékes görög EU-biztos kedden az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt csalódottságának adott hangot amiatt, hogy ez utóbbi javaslatot több tagállam elutasítja. Avramopulosz szerint az ügy az európai szolidaritás "töréstesztje". Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy tévényilatkozatban pénzügyi szankciókat szorgalmazott azon tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a kvótarendszert, az Európai Bizottság szóvivője azonban újságíróknak azt mondta, hogy ilyen intézkedésre nem lát uniós jogi eszközt. "Ez nem tartozik az opciók közé, amelyeket jelenleg vizsgálunk" - tette hozzá. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter tévényilatkozatban szólította fel szolidaritásra a visegrádi országokat a menekültek befogadását illetően.

António Guterres

, az ENSZ menekültügyi főbiztosa rendkívül csalódást keltőnek nevezte a hétfő esti rendkívüli uniós belügyminiszteri tanácskozás kimenetelét.

14.50: Németország és Ausztria rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezi

Németország és Ausztria rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívását kezdeményezi jövő hétre a menekültválsággal kapcsolatban - jelentette be

Angela Merkel

német kancellár kedden Berlinben

Werner Faymann

osztrák kancellárral folytatott megbeszélése után. A német-osztrák javaslatot telefonon terjesztették az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács elnöke,

Donald Tusk

elé, aki megvizsgálja azt - mondta Angela Merkel az osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatón. A menekültválságot csak európai összefogással lehet rendezni, és a megoldás "az egész Európai Unió felelőssége" - jelentette ki a német kancellár. A csúcstalálkozón nem a belügyminiszteri tanács hétfői brüsszeli ülésének témájáról, 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztásáról kellene tárgyalni, mert ez az ügy "jó kezekben van" - hangzott el. Más kérdéseket szükséges napirendre venni, elsőként azt, hogy miként lehet jobban támogatni a menekültek származási országait, másodikként pedig azt, hogy miként lehet intenzívebbé tenni a Törökországgal folytatott párbeszédet - mondta a német kancellár. Tárgyalni kell az Olaszországban és Görögországban tervezett közös, uniós menedékkérő-regisztrációs központok, a hot spotok gyorsabb kiépítéséről is, hiszen ezek nélkül nem lehet szétosztani a menekülteket a tagállamok között - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy "az idő sürget", és ezért nem lehet várni október közepéig, a következő rendes uniós csúcsig. Németország, Ausztria és Svédország nem tudja viselni a menekültválság összes terhét - mondta a német kancellár. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra az osztrák kancellárral együtt hozott döntésről azt mondta, hogy az "akut szükséghelyzetre" tekintettel helyesen jártak el, és a döntés sok embernek segítséget jelentett. Ugyanakkor nagy számban érkeznek menekültek a Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország-Ausztria-Németország útvonalon - tette hozzá. Németország határellenőrzést vezetett be, "egyszerűen azért, hogy jobban regisztrálhassuk a menekülteket". A menekültek nagy száma miatt "a regisztráció már egyáltalán nem volt lehetséges", és biztonsági okokból is érthető, hogy "visszatérünk egy rendezett mechanizmushoz" - fejtette ki Angela Merkel. Werner Faymann hangsúlyozta: az Európai Tanácsnak azért is össze kell ülnie, mert Németország, Ausztria és Svédország a menekültválság rendezéséhez szükséges "európai külpolitikát" sem tudja egyedül megvalósítani. Az uniós csúcson meg kell vizsgálni, hogyan lehet hozzásegíteni a származási országokat és a tranzitországokat ahhoz, hogy az emberek ezekben az országokban találjanak menedékre - tette hozzá. A rendkívüli uniós csúcs alternatívája, hogy a "homokba dugjuk a fejünket", mondván, "közvetlenül mellettünk nincsen háború", és a menekültek útján elterülő többi állam is "megoldhatná a feladatot, úgyhogy semmi közünk az egészhez" - mondta az osztrák kancellár. Úgy vélte, fontos, hogy nem ezt a megoldást választják, "hiszen emberekről és a védelemhez fűződő jogról van szó". Az EU-nak támogatást kell nyújtania a származási- és tranzitországoknak, Görögországban pedig uniós, "közös határvédelemre" és hot spotokra van szükség, amelyekben döntenek arról, hogy ki jogosult védelemre a kérelmezők közül. Őket "nem hagyhatjuk cserben", viszont a védelemre nem szoruló menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba - hangzott el. Az uniós tagországoknak mindezt közösen, emberies, nyílt és ellenőrzött módon kell végrehajtaniuk. Nem lehet megtenni, hogy "megvárjuk, amíg az emberek átverekedik magukat Szíriából Görögországba, és onnan a nyugat-balkáni útvonalon egészen hozzánk, és aztán egyszerűen megállítjuk őket". Ez "humanitárius katasztrófát idézne elő" - mondta Werner Faymannn. Angela Merkel a kvótarendszert ellenző tagállamoknak járó uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekről szóló kérdésre azt mondta:, "helyre kell állítani az európai szellemiséget, és nagyon kevéssé hiszen, hogy ez fenyegetésekkel lehetséges". Hozzátette, hogy az optimizmus vezéreli, hiszen az EU-ban eddig is minden nehéz ügyben sikerült megállapodásra jutni. Werner Faymann azt mondta, sok ország reméli, hogy a probléma "elhalad mellettük, mert Németország, Ausztria és Svédország másfajta humanitárius beállítódást jelzett", és egyesek "azzal akarnak vádolni minket, hogy túl sokat beszélünk a menedékjogról, de a menedékjog megtiprása nem lehet alternatíva". Megjegyezte: a szolidaritás vállalását jelenti az is, hogy az uniós költségvetés nettó befizetői, mint Ausztria, támogatják a többi tagországot, és a szolidaritás nem önkéntes alapú "jótékonykodás", hanem annak elismerése, hogy az adott feladatot csak közösen lehet megoldani. A menedékkérők ausztriai regisztrációjára vonatkozó kérdésre azt mondta, hogy Ausztria ugyan vállalja a feladatot, de nem tudja egyedül befogadni és ellátni a területére érkező összes menedékkérőt, és ezért hálás Németországnak, amiért nem zárta le határait.

14.35: Manfred Weber: Orbán jogos kérdéseket vet fel a külső határok védelméről

Orbán Viktor miniszterelnök jogos kérdéseket vet fel az Európai Unió külső határainak védelméről, akinek pedig vannak a magyar megoldásnál jobb javaslatai, terjessze elő azokat - mondta keddi berlini tájékoztatóján

Manfred Weber

, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője. A bajor konzervatív CSU politikusa kiemelte, hogy az európai menekültválságban a menekültek tagállamok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer megalkotása az elsőszámú feladat. Ennek elvégzése nem az EU miatt nem sikerült eddig. "Európa, Brüsszel teljesít", a kudarcot pedig a "nemzeti önzés", egoizmus okozza - szögezte le Manfred Weber. A kvótarendszert ellenző tagállamoknak járó uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy a fenyegetés eszköze helyett érveket kell használni. A kelet-európai tagországokban megindult a gondolkodás, a térségben erősödött az érzékenység az utóbbi időszakban, főleg Németország hatására - tette hozzá. A terhek méltányos elosztását szolgáló kvótarendszer után következő második legfontosabb ügy a külső határok biztosítása, a belépés rendezett, szabályos keretek közé terelése - fejtette ki Manfred Weber. Hangsúlyozta, hogy érvényt kell szerezni a határok átlépését szabályozó jogi előírásoknak, és ha vannak más, jobb javaslatok, mint a magyar megoldás, akkor azokat elő kell terjeszteni. Ugyanakkor fontos arra is rámutatni, hogy a határok biztosítása során az "emberiesség mércéjéhez" kell igazodni. "Ez azt jelenti, hogy Európa humanitárius követelményeinek megfelelően kell bánni az emberekkel, menekültekkel" - mondta az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője, hozzátéve, hogy ezek a követelmények kizárják az erőszak alkalmazását menekültekkel szemben. A menedékkérők regisztrációjáról szóló kérdésre azt mondta: Magyarország figyelmét fel lehet hívni arra, hogy a menedékkérők regisztrációja kötelező, de Ausztria figyelmét is rá lehetne irányítani erre a körülményre. A kérdés egy másik vetülete pedig az, hogy sok menedékkérő nem működik együtt a hatóságokkal. Világossá kell tenni, hogy a menedékkérők nem választhatják ki, melyik uniós tagországban nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet - húzta alá Manfred Weber. A menekültválság kezelésében egyensúlyba kell hozni a jogállamiság és a humanitárius segítség elveit, törekedni kell a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetésére, Németország esetében pedig az önfeláldozó segítségnyújtást és nyitottságot "pragmatizmussal" kell kiegészíteni - mondta az EP-képviselő.

14.33: Németországot bírálta a cseh belügyminiszter

Németország "nem konzisztens" politikája jelenleg a migrációs válság megoldásának legnagyobb problémája - vélekedett

Milan Chovanec

cseh belügyminiszter a Twitter közösségi hálón kedden nyilvánosságra hozott bejegyzésében. A cseh belügyminiszter német kollégája, Thomas de Maiziere keddi nyilatkozatára reagált, miszerint az Európai Uniónak csökkentenie kellene a támogatási pénzek kifizetését a strukturális alapokból azon országoknak, amelyek elutasítják a kompromisszumot a menekültkvóták ügyében. "A migráció megoldásának jelenleg legnagyobb problémája Németország nem konzisztens politikája. Ezt a tényt a szomszédok irányában tett erőfitogtatás sem fedi el!" - olvasható a miniszter bejegyzésében. A prágai sajtó szerint a cseh kormánynak az sem igen tetszik, hogy Németország, miután korábban azt állította, hogy minden menekültet befogad, hétfőn váratlanul ideiglenes jelleggel felújította az ellenőrzéséket az osztrák-német határon. A csehek attól tartanak, hogy a migránsok egy része ezután esetleg Csehországon keresztül próbálkozhat meg eljutni Németországba. A támogatási pénzek esetleges megvonásának gondolatát, ami már korábban is felmerült, a cseh politikai pártok gyakorlatilag egyhangúlag bírálták és elutasították. Martin Konvicka, az Iszlámellenes Blokk nevű mozgalom vezetője kedden úgy fogalmazott, hogy Németország viselkedése "kétarcú", és azt állította, hogy a migrációs válságot "éppen a német kormány váltotta ki". Csehország, akárcsak a visegrádi csoport többi országa, elutasítja a kötelező menekültkvótákat. Milan Chovanec ezt az álláspontot képviselte az uniós belügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozóján is.

13.55: Horvátország felé vezető új útvonalat ajánlanak a migránsoknak

Horvátországon keresztül vezető új útvonalat javasló térképeket osztanak a migránsoknak Macedóniában - közölte az N1 horvát hírcsatorna kedden. Az Avoid Hungary - Migration news (Kerüljétek el Magyarországot - Migrációs hírek) elnevezésű Facebook-csoport térképeket készített alternatív útvonalakkal, amelyeket szórólap formájában is osztanak az illegális bevándorlóknak a görög-macedón határ macedón oldalán. A térkép szerint az új útvonal a Vukovártól délre fekvő Tovarnikon keresztül vezet egyenesen Zágrábba, majd Szlovénián keresztül Ausztriába. Tovarnik Újvidéktől 70 kilométerre, a horvátországi Vinkovcitól pedig 30 kilométerre fekszik. Vinkovciból már menetrend szerint közlekednek a vonatok a horvát fővárosba, és az autópálya is nagyon közel van. Az önkéntesek, akik a szórólapokat osztogatják, azért terelik új útvonalra a migránsokat, nehogy "fennakadjanak" a magyar határon, amelyet elmondásuk szerint felfegyverzett rendőrök, valamint helikopterek vigyáznak, és már elkezdték letartóztatni az illegális határsértőket. A horvát határrendészeti igazgatóság hétfőn bejelentette, hogy nem tartanak a menekülthullámtól, miután Magyarország szigorúbb intézkedéseket vezet be határán. Kedden, a horvát közszolgálati rádió reggeli műsorában a határrendészet ugyanazon illetékese már úgy nyilatkozott, nagy a valószínűsége, hogy a migránsáradat mégis Horvátország felé veszi az irányt.

13.25: Hatezren töltötték az éjszakát Bécsben

Hétfőn csaknem hatezren, vasárnap ötezren, szombaton pedig háromezren töltötték az éjszakát Bécsben, ahol ideiglenes szálláshelyekkel készültek fel az emberek fogadására. Hétfőn az osztrák fővárosban 150 menedékkérelmet nyújtottak be, ez a szám alig valamivel volt több, mint az előző napokban. A hatóságok kedden több ezer embert várnak, akik Burgenlandból az osztrák fővárosba érkeznek majd buszokkal és különvonatokkal. A katonák Nickelsdorfnál (Miklóshalma) hétfőn éjszaka felállítottak csaknem 180 sátrat, amelyben összesen 800 ember fér el. Kedden éjszaka további 1500 ember érkezett a településre. Az osztrák autópálya-kezelő (Asfinag) hétfőn és kedden is több alkalommal biztonsági okokból lezárta a határátkelőnél lévő A4-es autópályát, minthogy ismét azon haladtak gyalog a menekültek. A dél-burgenlandi Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz im Lafnitztal) hétfőn 4500, kedd hajnalban 500 menekült érkezett Ausztriába, őket buszokkal szállították tovább tartományi befogadóhelyekre. A településnél száz rendőr teljesít szolgálatot kedden. Az alsó-ausztriai szükségszállásokon 1900-an éjszakáztak hétfőn, Schwechatnál 500, a tullni csarnoknál ezer embert tudtak fogadni, hétfőtől Sankt Pöltenben további háromszáz főnek alkalmas befogadóhelyet nyitottak meg. A tartomány további szálláshelyek után kutat. A salzburgi pályaudvar közelében kialakított szükségszálláson 600-an éjszakáztak, akik már kedd reggel javarészt tovább is utaztak Németország irányába. A rendőrség tájékoztatása szerint kedden délelőtt nyugodt volt a helyzet a pályaudvaron. Az osztrák belügyminisztérium kedden azt közölte, hogy az ausztriai határellenőrzést "fokozatosan" vezetik be, azonban a konkrét lépések még előkészítés alatt állnak. A tárca közlése szerint a benyújtott menekültkérelmek száma nagyjából az utóbbi hetek és hónapok átlagának megfelelő, nem nőtt drasztikusan. Akik nem nyújtottak be menekültkérelmet, de mégis Ausztriában tartózkodnak, mindenekelőtt ellátásban részesülnek, hiszen a minisztérium tájékoztatása szerint elsődleges szempont, hogy akik súlyos helyzet elől menekültek, ellátást kapjanak, a többi intézkedés ez után következik majd. Azok, akik érvényes utazási dokumentumok nélkül jöttek Ausztriába, kiutasíthatók az országból.

12.00: Trócsányi: a problémát Európán kívül kellene kezelni

A bevándorlás problémáját Európán kívül kellene kezelni, máskülönben folyamatosan újabb menekültszámokról és a menekültek elosztásáról fogunk beszélni - nyilatkozta

Trócsányi László

igazságügyi miniszter az in.gr című görög hírportálnak. A tárcavezető a Frontex - azaz az Európai Unió határvédelmi ügynöksége - megerősítése mellett foglalt állást, és olyan megoldásokat sürgetett, amelyek megakadályozzák a tömeg beáramlását Európába. Értékelése szerint türelemre, párbeszédre van szükség, és figyelembe kell venni, hogy Európa népei különbözőek. "Ez nem az Egyesült Államok" - fogalmazott, kifejtve: minden országnak megvan a saját történelme, minden népnek más a véleménye, kultúrája és tapasztalata. Különbözik például Franciaország, amelynek Afrikából vannak tapasztalatai, Németország, amely nagy, iparral rendelkező ország, Közép-Európa államai pedig tulajdonképpen csak negyedszázada lettek függetlenek - mondta Trócsányi László, aki szerint emiatt "mi olyan megoldásban hiszünk, amely nem technokrata. Egyszerűen olyan megoldást szeretnénk, amelyet az Európai Unió összes népe elfogad". Az igazságügyi miniszter felszínes megoldásként jellemezte a Juncker-tervet. Ezt egy olyan mérnökhöz hasonlította, aki csak a terveit nézi és számol, a helyzet okáról ugyanakkor nem beszél. Magyarország szerint először meg kell találni az ide vezető okokat és a segítség módját, utána lehet megvitatni a megoldás mikéntjét, az Európán kívüli és belüli felelősségeket - fejtette ki. A miniszternek felvetették, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég Görögországot hibáztatta a migrációs válságért. Erre úgy reagált, hogy a kritika a schengeni rendszer védelmében hangzott el, amely összeomlani készül, és ezt Magyarország el akarja kerülni. Trócsányi László a biztonsági határzár megépítésének indokául azt mondta: megoldást kellett találni arra, hogy jogszerű legyen a belépés Magyarországra. A miniszter a kormány fontos kötelességeként hivatkozott a határok védelmére, és kijelentette: a kerítés nem jelenti azt, hogy Magyarországot nem érdeklik a menekültek, és lesznek olyan helyek, ahol be tudnak jönni. Az Európai Unió jövőjét firtató kérdésre olyan értékként határozta meg az EU-t, amelynek alapja a közös szolidaritás és a felelősség. "Olyan Európában szeretnénk élni, amely nem válik szét nagy és kis országokra, minden országnak ugyanolyan értéke lesz, és az erős országok figyelembe fogják venni a kis országok véleményét" - fogalmazott.

11.25: Szijjártó: jelenleg nincs helye a diplomáciai finomkodásnak

Szijjártó Péter

szerint a jelenlegi helyzetben a diplomáciai finomkodásoknak nincs helye, hiszen a bevándorlási válság miatt az Európai Unió fennállása egyik legnagyobb kihívásával néz szembe. Szijjártó Péter a Pesti Srácok portálnak adott, kedden megjelent interjúban arról is beszélt, hogy szerinte nem túlzóak a 30-35 millió potenciális migránsról szóló nemzetközi elemzések. A politikus az online lapnak azt mondta, a jelenlegi helyzetben csak egyenesen és világosan lehet fogalmazni, a mellébeszélésnek semmi értelme, és nincs helye más országok alaptalan kritizálásának sem. Mint mondta, teljesen megdöbbentő, hogy Werner Faymann osztrák kancellár a holokausztot állítja párhuzamba a bevándorlási válsággal. "Ez nem csak túlmegy a jó ízlés határán és igazságtalan Magyarországgal szemben, hanem méltatlan a XXI. század bármely uniós vezetőjéhez" - fogalmazott. Szijjártó Péter szerint a népvándorlás utánpótlása kimeríthetetlen, és nem túlzóak a 30-35 millió potenciális migránsról szóló nemzetközi elemzések. Hozzátette: olyan masszív népvándorlási hullámmal állunk szemben, ami éveken át folyamatosan problémát fog jelenteni Európának. Arra a felvetésre, hogy már zsidó szervezetek is tiltakoztak az osztrák kancellár kijelentése miatt, úgy reagált, hogy politikai haszonszerzés céljából ilyet tenni tisztességtelenség. A miniszter kijelentette, egyetlen megoldás létezik: lezárni a határainkat, és segíteni azokat az országokat, ahonnan ezek az emberek elindulnak, valamint a szomszédállamaikat, ahol még eséllyel tartóztatható fel a migránsáradat. Közölte, a bevándorlási krízissel egy időben zajlik egy nagyon durva médiakampány Magyarország ellen, talán még durvább, összehangoltabb és hazugabb, mint a 2010 utáni volt. Azt próbálják elhitetni Magyarországról - folytatta - , hogy nem tartja be a nemzetközi szabályokat, holott talán Magyarország az egyetlen az érintett országok közül, amely következetesen betartja ezeket a megállapodásokat. Úgy értékelte, hogy a keddi nap vízválasztó lesz, az új jogi és fizikai környezet minden eddiginél nagyobb lehetőséget ad majd Magyarország és Európa megvédéséhez.

11.10: Hétfőn 4500 menedékkérő érkezett Németországba vonattal

Hétfőn 4500 menedékkérő érkezett Németországba vonattal, szeptember eleje óta pedig csaknem 92 ezer - ismertette a szövetségi rendőrség kedd délelőtti összesítését a Spiegel Online hírportál. A határvédelemért is felelős szövetségi rendőrség kimutatása alapján az utóbbi hetekben nagymértékben fölerősödött menekülthullám némileg enyhült a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása óta. Az ellenőrzés súlypontja a bajor-osztrák határ, az intézkedést vasárnap 17.30-kor vezették be. A megelőző másfél nap alatt csaknem 20 ezer menedékkérő érkezett Bajorországba. A menedékkérők nem ellenőrzött és nem irányított, tömeges beutazása különvonatokon megszűnt, a folyamat rendezetté vált. A szövetségi rendőrség munkatársai mindenkit ellenőriznek a határon, az utakon és a vonatokon is. A németországi tartózkodásra feljogosító dokumentummal nem rendelkező embereket feltartóztatják, és ha ezek az emberek azt mondják, hogy menedékjogot akarnak kérni Németországban, akkor helyben, már a határon regisztrálják, majd menedékkérőket befogadó állomásra szállítják őket. Az intézkedés jelentős közlekedési fennakadásokat okozott a határ térségében, valamennyi fontosabb úton, autópályán torlódás keletkezett, és a vonatokat is megállítják a határon, hogy ellenőrizzék az utasokat és leszállítsák a Németországba belépéshez szükséges iratokkal nem rendelkező embereket. A német rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke,

Rainer Wendt

a Bild című lapnak azt mondta, hogy a határellenőrzés hosszabb távú, hónapokig tartó fenntartására nincs elég rendőr. Akár az is előfordulhat, hogy el kell halasztani mérkőzéseket a labdarúgó-bajnokságban (Bundesliga), mert az erőket a határra összpontosítják, és ezért nem tudják biztosítani a jellemzően több tízezer szurkolót vonzó mérkőzéseket - mondta a szakszervezeti vezető a Bild keddi számában megjelent összeállításban. Az Európai Bizottság német tagja,

Günther Oettinger

digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a határellenőrzés ideiglenes visszaállításának gazdasági következményeire figyelmeztetett. Az ellenőrzés esetleges tartóssá válása zavart okozna a belső piac működésében és a munkaerőpiacon is, hiszen hátráltatja a határokon át ingázó munkavállalók mozgását - mondta a konzervatív CDU politikusa a Handelsblatt című üzleti lapnak. Nem szorosan a határellenőrzés visszaállításához, de a menekültválsághoz kapcsolódó fejlemény, hogy a Bild szerint Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy 500 millió eurós "mini takarékossági csomagot" fontolgat, az elképzelés szerint a menekültválság kezelésére szánt plusz forrást a minisztériumok kiadásainak csökkentésével biztosítanák.

11.00: Német belügyminiszter: beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről

Beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről - jelentette ki

Thomas de Maiziere

német belügyminiszter kedden a menekültkvóták ügyével kapcsolatban a ZDF német országos köztelevízióban. Az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli üléséről szólva Thomas de Maiziere kiemelte: "messze van" a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, "tartós elosztási kvótáról". Hozzátette: az elképzelést elutasító országokkal "nem történik semmi, hiszen a menekültek elkerülik őket, és ezért beszélnünk kell a nyomásgyakorlás eszközeiről". Kiemelte: "gyakran olyan országokról van szó, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól".

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnökének részéről szerinte helyes felvetés, hogy beszélni kell arról, hogy az érintett országok viszont "kevesebb strukturális támogatást" kapnak. A konzervatív CDU politikusa elmondta: a menekültválság kezelése "Magyarországon, Ausztriában és Németországban természetesen már túl késő", mert a "problémák a válságövezetekben, Törökországban és Görögországban vannak". Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a "görögök egyszerűen továbbterelik" a menekülteket Európa belseje felé - hangoztatta a német belügyminiszter. Hozzátette: a görög kormány hétfőn jelezte az első alkalommal, hogy hajlandó "várakozási övezetek" - uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok, úgynevezett hot spotok - kialakítására, az együttműködésre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), és első alkalommal kért segítséget is az EU-tól. Leszögezte: Görögország a "döntő pont", ahol a menekültválság kezelésével gyorsan enyhíteni lehet a terheket. Hétfőn a brüsszeli ülés után a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége közölte, hogy az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi 40 ezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki.

10.55: Szakértő: Magyarországnak jogi kötelezettsége megvédeni a schengeni határokat

Magyarországnak az uniós jog szerinti kötelezettsége védeni, illetve kontroll alatt tartani a schengeni határokat, és ugyanígy a migránsok regisztrálását is uniós jogszabály írja elő - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európai Köz- és Magánjogi Tanszékének adjunktusa a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.

Tóth Norbert

közölte: a határvédelmi kötelezettség mint uniós és schengeni tagállamot Görögországot is terheli, de állandó politikai és gazdasági válsága miatt "szemmel láthatóan ennek nem tud eleget tenni". Az uniós jog szerint ha az érintett tagállam kéri, akkor lehet küldeni gyors reagálású határvédelmi csapatokat a helyszínre, azonban egyelőre nem került nyilvánosságra olyan információ, hogy Görögország ezt kérte volna. Azzal kapcsolatban, hogy hétfőn Brüsszelben, az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozásán felmerült, hogy Görögország nem biztonságos országnak számíthat, a szakértő azt mondta: bizonyos tagállamok bizonyos bírói fórumai egyedi döntésekben már korábban is hoztak már ilyen határozatot más uniós tagállammal kapcsolatban. "Nem ez az ideális állapot, de nem példa nélküli" - jegyezte meg Tóth Norbert.

10.30: Rendőrség: zavartalan a forgalom Hegyeshalomnál az M1-esen

Zavartalan a forgalom az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pontnál - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya kedden délelőtt az MTI-t. A határzár feloldásával a rendőrség megszüntette a terelést a 165-ös kilométernél az M15-ös autóút felé. A rendőrség hétfő délután óta terelte az autókat Rajka irányába, miután az osztrák hatóságok hétfőn 13 óra 50 perckor mindkét irányban lezárták a sztrádát Hegyeshalomnál a menekültáradat miatt.

10.28: A rendőrök vezetik a honvédekkel közös járőrözéseket

A rendőrök vezetik a honvédekkel közös őr- és járőrszolgálatokat a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése esetén, és ők lesznek a felelősek a meghatározott feladatok teljesítéséért, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásának jogszerűségéért is - olvasható

Pintér Sándor

belügyminiszter és

Simicskó István

honvédelmi miniszter kedden hatályba lépett együttes utasításában. A Magyar Honvédségnek a rendőrségi feladatok ellátásában történő közreműködése rendjéről szóló utasítás kimondja, az országos rendőrfőkapitány és a honvéd vezérkar főnöke külön együttműködési megállapodást köt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén szükséges feladatok koordinált végrehajtásáról, valamint az arra való felkészülésről. A miniszteri utasítás szerint a rendőrök a közös szolgálati feladatok ellátásával összefüggésben intézkedések foganatosítására kérhetik fel a honvédeket. Ez a felkérés csak akkor tagadható meg, ha foganatosítása jogszabályba ütközne, vagy az a végrehajtására kijelölt honvédtől nem várható el, illetve a körülmények azt nem teszik lehetővé. A honvédek a felkért intézkedés foganatosítása közben a jogszabályokban meghatározott kényszerítő eszközöket alkalmazhatják. Az intézkedéseket alapvetően a járőrvezető rendőrnek kell foganatosítania, míg a honvédek közvetlen biztosítást adnak. A Hivatalos Értesítőben megjelent utasítás kimondja, hogy közös szolgálat esetén a honvédek csak akkor kezdeményezhetnek önálló intézkedést, ha a járőrvezetővel nem állnak közvetlenül kapcsolatban vagy azonnali intézkedésre van szükség. A honvédség emellett a rendőrség igénye esetén élelmezést biztosít a tömeges bevándorlással összefüggő feladatok végrehajtásában résztvevő belügyi szervezeteknek és közfoglalkoztatottaknak. A két tárcavezető utasítása külön rendelkezéseket tartalmaz a tranzitzóna őrzés-védelmére, amit a rendőrség, illetve honvédség önállóan, teljes körű intézkedésre jogosultan lát el.

10.20: OBH: hétnapos munkavégzésre készülnek a bírák

Százharminc kijelölt bíró munkájára támaszkodva hétnapos munkavégzésre készülnek a migránsügyeket elbíráló szegedi bíróságok - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kedden az MTI-vel. A közleményben azt írták, hogy az OBH a Szegedi Törvényszék megnövekedett feladatainak ellátásához nemcsak a szükséges személyi feltételeket, hanem a tárgyi eszközöket is folyamatosan biztosítja. A Szegedi Törvényszék munkáját mintegy 130 bíró segíti majd kirendeléssel: a Gyulai Törvényszékről kettő, a Szolnoki Törvényszékről pedig három bíró már szeptember 15-étől munkába áll Szegeden, míg a többiek - szükség esetén - negyvenes turnusokban váltják egymást. Az egyes törvényszékek és ítélőtáblák elnökei 90 bírósági titkárt és 245 bírósági tisztviselőt is kirendelnek a várható válsághelyzet kezelésére - írták. A kirendelt bírák és a titkárok egy része a többletfeladatokat saját munkája mellett látja el. Az OBH közleményében hangsúlyozta: a Szegedi Törvényszék gondoskodik elegendő hivatali ügyintézőről és megfelelő tárgyalótermek kialakításáról, hogy méltó körülmények között fogadhassák az ügyfeleket. A jogszabályi rendelkezés alapján a bíróságoknak a határzár jogellenes átlépésével, megrongálásával és építésének akadályozásával kapcsolatos büntetőügyeket minden más büntetőeljárást megelőzően kell lefolytatniuk - emlékeztettek. Az új típusú ügyek száma nagyban függ attól, hányan kísérlik meg a határon az említett cselekmények elkövetését, valamint attól, hogy a bevándorlási hivatal határozatai után mennyi ügy kerül majd bírósági szakba. A megnövekedett ügyérkezés jelenleg a Szegedi Járásbíróság büntető ügyszakát és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszakát érintheti kiemelten - írták. A Szegedi Járásbíróságon - ha az ügyérkezés ezt szükségessé teszi - a bírák hétköznapokon 8 órától 18 óráig meghosszabbított munkarendben, szombaton és vasárnap pedig 8 órától 16 óráig tárgyalnak majd. A közigazgatási ügyszakban lefolytatandó felülvizsgálati eljárásoknál - ha személyes meghallgatásra van szükség - a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság épületét "kép- és hangfelvétel továbbítására alkalmas" eszközzel kötik össze az OBH által tranzitzónáknak nevezett áteresztőpontokon kialakított meghallgatószobákkal. A bírósági szervezetrendszer egésze, azon belül pedig a jelen pillanatban többletfeladatok ellátásával megbízott Szegedi Törvényszék is folyamatosan és megfeszített erőkkel dolgozik azon, hogy a módosító törvény hatálybalépésétől kezdődően biztosítsa a szervezetre háruló többletfeladatok maradéktalan ellátását, az időszerű és magas színvonalú ítélkezést - áll a közleményben.

8.35: Szakértő: Horvátország vagy Románia felé kerülhetnek a migránsok

Mátraházi Tibor

biztonságpolitikai szakértő szerint a magyar-szerb zöldhatár lezárása után Horvátország vagy Románia felé kerülhetnek a már Szerbiába érkezett, az Európai Unióba tartó illegális migránsok. A szakértő az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában arról beszélt, hogy a következő két-három hétben "valamelyest nyugodtabb lesz a helyzet", a kérdés az lesz, az érkezők miként reagálnak arra, hogy jelentős hányaduk menedékkérelmét elutasítják. Mátraházi Tibor elmondta: a szerb-horvát határ nagy részén a veszélyes Dunán kellene átkelniük, délebbre pedig a magyarországinál jóval nehezebb terepen vezet az út. Talán a tél közeledte időt hagy arra, hogy felkészüljünk a tavaszi hullámban érkező újabb menekültáradatra - fogalmazott a szakember.

8.15: Rogán: ki kell hirdetni a válsághelyzetet

A Fidesz frakcióvezetője szerint a lehető leggyorsabban ki kell hirdetni a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet;

Rogán Antal

erről a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt kedden reggel, órákkal azt követően, hogy hatályba lépett az e kategóriát bevezető jogszabály-módosítás. "Az elmúlt hetek egyértelműen rámutattak arra, hogy rendkívüli migrációs veszélyhelyzet van Magyarországon és értelemszerűen az Európai Unió többi országában is" - fogalmazott, hozzátéve, "meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek segítik megvédeni az országhatárt". A politikus megjegyezte: sokat kell még várni, mire kiderül, hogyan működik a határzár és az érintettek mennyire fogadják el ezeket az intézkedéseket, ugyanakkor azt hangsúlyozta, a kormány több mint egy hete folyamatosan tájékoztatja az új szabályokról a Magyarország felé tartó migránsokat. "Bebizonyosodott az elmúlt hetekben, hogy Orbán Viktornak igaza van, hiszen ő hónapok óta hangoztatja, hogy ha nem tudjuk megvédeni a schengeni határokat, akkor Európában belül fognak felemelkedni a határok" - jegyezte meg Rogán Antal, aki ezért a legfőbb feladatnak a külső határok védelmét említette.

8.00: Rekordszámú, 9380 ember lépte át illegálisan a határt hétfőn

Minden eddiginél több, 9380 embert fogtak el a rendőrök tiltott határátlépés miatt hétfőn - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata a rendőrségi honlapon. A tájékoztatás szerint 5 emberrel szemben közokirat-hamisítás 13 emberrel szemben embercsempészés miatt indult büntetőeljárás.

7.20: Továbbra is zárva az M1-es Hegyeshalomnál

Továbbra is zárva az M1-es autópálya a hegyeshalmi határátlépési pontnál, a forgalmat a rendőrség tereli - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya kedd reggel az MTI-t. A forgalmat - ahogy hétfőn is - a 165-ös kilométernél Rajka felé az M15-ös autóútra terelik. Felhívták a figyelmet, hogy aki Ausztriába szeretne utazni, válassza a jánossomorjai vagy a soproni határátlépési pontokat. Közben éjszaka megszűnt a hétfőn kialakult torlódás az M15-ös autóúton, de a kamionok a Szlovákiában elrendelt, szeptember 15-én este tíz óráig tartó kamionstop miatt nem léphetik át a szlovák-magyar határt. A rendőrség hétfő délután óta tereli az autókat az M1-es autópálya 165-ös kilométernél az M15-ös autóútra, miután az osztrák hatóságok hétfőn 13 óra 50 perctől mindkét irányban lezárták a sztrádát Hegyeshalomnál a menekültáradat miatt.

0.10: Asselborn: a tagállamok többsége támogatja 120 ezer menekült elosztását

Az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki - tudatta hétfő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége. A tanácsülésen elnöklő

Jean Asselborn

luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű. A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

Dimitrisz Avramopulosz

migrációs ügyekért felelős biztos ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a 120 ezer menekült elosztásáról nem lett meg a remélt megállapodás. "A tagállamok többsége kész továbblépni, de nem mind" - húzta alá. Asselborn azt mondta, hogy egyes országoknak szerinte még egy kis időt kell hagyni. Mint mondta, az apró Luxemburg is képes arra, hogy néhány száz nem keresztény és eltérő bőrszínű embert befogadjon. "Ezt a félelmet le kell győzni, és ez pár országban még nem sikerült" - hangoztatta. A 120 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó javaslatot a múlt héten jelentette be hivatalosan az Európai Bizottság elnöke. Asselborn emlékeztetett, hogy hiába sürgető a helyzet, az eljárási szabályokat tiszteletben kell tartani, a demokratikus eljárás pedig a javaslat alapos elemzését és az Európai Parlament álláspontjának kikérését is megköveteli. "Korai lett volna, ha a tanács ma erről dönt, ugyanakkor a tagországok nagy többsége elvben elkötelezte magát további 120 ezer védelemre szoruló ember áttelepítése mellett a nagy migrációs beáramlásnak kitett tagállamokból" - húzta alá a luxemburgi miniszter. Ismertette, hogy nagyobb támogatást kap majd az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, hogy elfogadható feltételeket tudjon biztosítani a Szíriával szomszédos országok menekülttáboraiban élőknek, Norvégia pedig nemzetközi donorkonferencia szervezését is vállalta. Jean Asselborn arra is kitért, hogy a belügyminiszterek hivatalosan elfogadták az előző, negyvenezer menekült önkéntes felajánlások alapján való áttelepítésére vonatkozó javaslatot, és hiába nincs még meg mind a 40 ezer fő számára a felajánlás, a művelet a már elfogadott számokkal elindulhat. Júliusban valamivel több mint 32 ezer menekült áttelepítéséről sikerült megállapodniuk a tagállamoknak. A luxemburgi elnökség célja, hogy még az idén teljesüljön a negyvenezer fő befogadására vonatkozó felajánlás. Az áttelepítést 2017 nyaráig kell megvalósítani. Asselborn leszögezte, hogy működniük kell a menekültstátusra jogosultakat kiválogatni hivatott, úgynevezett hotspotoknak Olaszországban és Görögországban is. Elmondása szerint Róma erre ígéretet is tett, Athén pedig segítséget kért az uniós intézményektől és a tagállamoktól, és meg is fogja kapni azt. A biztonságos országok közös, uniós listájával kapcsolatban a luxemburgi politikus tudatta, hogy Törökországot nem fogják biztonságos országnak nyilvánítani az ottani, főleg a kurdokat érintő helyzet miatt. A tagállamok között a miniszter beszámolója szerint közeledtek az álláspontok, hogy foglalkozni kell azoknak a hazajuttatásával, akik nem jogosultak menekültstátusra, és hogy az uniós határrendészeti ügynökségnek, a Frontexnek nagyobb szerepet kell kapnia. A tanácsülésen elnöklő Asselborn külön kitért Görögország helyzetére, mondván: Athén európai kihívással néz szembe, a migránsok érkezésének közvetlen frontvonalában van, és támogatják, hogy javítani tudja külső határai védelmének hatékonyságát, valamint egész menekültrendszerét és befogadóképességét. A luxemburgi bevándorlási miniszter arra is kitért, hogy aktívan támogatni kell a nyugat-balkáni államokat, valamint, hogy Törökország elsőrendű fontosságú partner ebben a kérdésben, és a többi érintett, unión kívüli országgal is meg kell erősíteni az együttműködést.

Frans Timmermans

, az Európai Bizottság első alelnöke a szolidaritás és a felelősség egyensúlyának fontosságára emlékeztetett a válság kezelésében. Mint mondta: szolidárisnak kell lenni Görögországgal, Oroszországgal és Magyarországgal, javítani kell a határok ellenőrzését és a jogosulatlan menedékkérők hazajuttatását is. "Ez közös európai cselekvést, fenntartható megoldást kíván" - mondta a migrációs válságról a volt holland külügyminiszter. Felhívta a figyelmet: arra is fel kell készülni, hogy közeleg a tél. "Teljesítenünk kell kötelességünket azokkal szemben, akik háború és üldöztetés elől menekülnek, de azokkal szemben is, akik azt várják el, hogy jobban meg tudjuk védeni határainkat" - nyomatékosította Timmermans. A politikus arra is kitért, hogy szerinte a menekültek befogadása is része kell legyen a megoldásnak, mert ennek révén kiiktathatók az embercsempészek, a menekültek nem adják el mindenüket, hogy kifizessék őket, és nem fulladnak bele a tengerbe vagy halnak meg úton Európa felé. Dimitrisz Avramopulosz biztos úgy vélte, hogy a válság mindaddig tartani fog, amíg Európa szomszédsága lángokban áll. Mint mondta: ez a válság formálja történelmünket, kultúráink, társadalmaink jövőjét, és megmutatja, mennyire akarunk európaiak és egységesek lenni. Arra reagálva, hogy több tagállam ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezetben, a biztos azt mondta: ez nem Schengen vége, mert ez a schengeni szabályok garantálta eszköztár egyik jogszerű eleme.

Hétfő:

22.35: Hollande: szükség van a légicsapásokra Szíriában

Francois Hollande

francia államfő hétfőn megerősítette, hogy a francia légierő csapásokat fog mérni Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásaira. "Felderítő repüléseket hajtottunk végre azért, hogy légicsapásokat tudjunk indítani, ha szükséges, és szükséges is lesz Szíriában" - mondta a köztársasági elnök egy sajtótájékoztatón. "Készen állunk a légi csapásokra" - tette hozzá. A francia elnök egy héttel ezelőtt jelentette be, hogy Franciaország stratégiát vált az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel szemben, és légicsapásokat készít elő Szíriában. Az elnök ezért arra utasította a hadsereget, hogy kezdjen felderítő repüléseket Szíria légterében. Az első felderítő repüléseket múlt kedden és szerdán hajtotta végre a francia légierő. Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette Párizs, mert attól tartott, hogy a légicsapások

Bassár el-Aszad

elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait. A francia nemzetgyűlésben kedden tartanak szavazás nélküli vitát a katonai szerepvállalásról Szíriában. Francois Hollande az Iszlám Államot a Boko Haram nigériai iszlamista szervezettel hasonlította össze. "A Boko Haram, jól tudjuk, kötődik az Iszlám Államhoz, segítséget, támogatást kap ettől a csoporttól. A Boko Haram elleni küzdelem az Iszlám Állam elleni küzdelem is. Nem lehet többé megkülönböztetni a terrorizmust régiók szerint, ez ugyanaz a terrorizmus, amelyet a halálnak ugyanaz az ideológiája inspirál" - fogalmazott. "Franciaország ezért már régóta - a mali beavatkozással és a Csád-tó országainak támogatásával - elkötelezett a terrorizmus és az Iszlám Állam elleni harcban" - tette hozzá.

22.30: Szerb miniszter: a visszaküldött migránsokért nem Szerbia felel

Azok a migránsok, akik nem jutnak át a magyar határon, és az úgynevezett senki földjén maradnak, visszatérhetnek Szerbiába, és elmehetnek bármelyik befogadóközpontba, ám azokat, akik átmennek a határon, és visszaküldik őket, nem fogadja vissza Szerbia, értük nem felel - jelentette ki a szerb szociálisügyi miniszter hétfőn.

Aleksandar Vulin

azt mondta, akiket Magyarországon regisztrálnak, és azt követően küldenek vissza Szerbiába, már nem tartoznak Szerbia felelőssége alá. "Mi senkit nem fogunk erőszakkal az országban tartani, és nem engedjük meg, hogy bármelyik ország erőszakkal, a megfelelő törvényes előírások és a toloncegyezmény betartása nélkül bárkit is az ország területére visszaküldjön" - fogalmazott Aleksandar Vulin. Hozzátette, hogy a visszatoloncolni kívánt migránsok Magyarország területén vannak, a szerb kormány pedig azt várja a szomszédos országtól, hogy illő módon viszonyuljon hozzájuk.