Trócsányi László: A magyar kormány nem várhat az EU új migránspolitikájának kidolgozásáig

Magyarország aktívan közre kíván működni az Európai Unió új migrációs politikájának kidolgozásában, hiszen a Balkánon átjövő menekülthullám hazánkon, konkrétan Csongrád megyén keresztül halad át. A magyar kormánynak azonban már az uniós döntések megszületése előtt meg kell tennie bizonyos lépéseket – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak Trócsányi László. Az igazságügyi miniszterrel arról is beszélgettünk, hogy Szegeden hozták létre az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, ahol az igazságszolgáltatásban fontos szerepet játszó szereplők – köztük szakértők, vagyonfelügyelők részére – biztosítanak képzéseket.

- Úgy fogalmazott, hogy Európának nincs egységes válasza a menekültügy kezelésére. Az uniós tagállamokat azonban nem egyformán érinti a migráció, hogyan látja, szükséges lenne mégis közös fellépés, egységes jogi szabályozás?

- Az 1951-es genfi menekültügyi egyezményt a maga történetiségében kell néznünk, hiszen az a hidegháború időszakáról szólt. Ekkor aknamezőkön keresztül menekültek Közép-Kelet-Európából elsődlegesen a kontinens nyugati országaiba az emberek. A 2013-ban elfogadott dublini menekültügyi kódex, a Dublin III, az unió tagállamainak menekültügyi szabályozását kívánta harmonizálni. Az ma már közhely – és

Angela Merkel

német kancellár is megerősítette –, hogy az európai menekültügyi szabályozás recseg-ropog. Kétségtelen az is, hogy új szabályozásra van szükség. Ez meglehetősen nehézkes lesz, hiszen 28 tagállamnak a kompromisszumát kell elérni, ami – legyünk őszinték – nem egyszerű. Az európai törvényhozás menete bürokratikus, vagyis egyik napról a másikra nem születik új kódex. Magyarországnak ezért lépnie kellett, mert migrációs válság, menekültügyi szükséghelyzet alakult ki ebben a térségben. A határátlépésnek is megvannak a szabályai, és mivel nem diktatúrák vesznek körül bennünket, határozott álláspontom, hogy csak a határátkelőhelyeken, rendezett módon lehet átlépni a határt. Magyarország érdekeit kell figyelembe vennünk, mert az elfogadhatatlan, hogy naponta 1500 ember jön hozzánk illegálisan, és azt gondolom, hogy a magyar kormánynak van felelőssége is abban, hogy bizonyos lépéseket megtegyen. Természetesen az uniós előírások kialakításában is aktívan közre kell működnünk majd a jövőben, de a migrációs probléma ma jelentkezik, így ma kell szabályokat hoznunk, s ennek a szellemiségében kell eljárnia a magyar kormánynak.

- Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a technikai mellett jogi védelemre is szükség van, és javaslatot is tett arra, hogy a parlament rendkívüli ülésén döntsön az embercsempészek szigorúbb, 3-4 éves börtönbüntetéséről. Ugyanígy kérdés, milyen lehetőségek vannak a kerítést megrongálók elleni fellépésre, hogyan áll ennek büntetőjogi előkészítése? Hiszen korábban Rogán Antal jelentette be, hogy a Fidesz-frakció kezdeményezi a határzár megrongálásának bűncselekménnyé nyilvánítását.

- Szeptemberben rendkívüli ülést fog tartani a parlament, a Büntető Törvénykönyvet (Btk.) akkor módosíthatják. Ennek keretében olyan büntetőjogi tényállások kidolgozására van szükség, amelyek a határátkelésre vonatkozó normákat védik a büntetőjog eszközével. Az illegális határátlépés jelenleg szabálysértés, így a szankciója is ennek megfelelő. Most azonban épül az ideiglenes biztonsági határzár, aminek a megrongálása véleményünk szerint büntetendő, tehát a cselekeményt megfelelően szankcionálni kell.

- Arról is szólt a napokban, hogy szervezetten, meghatározott útiterv szerint érkeznek a migránsok a Balkánt és Magyarországot is magában foglaló térségbe. Kinek a feladata lenne ennek a szervezett embercsempészetnek a megállítása, a kezelése, hol és hogyan lehetne ennek gátat szabni?

- Az embercsempészet – akár tetszik, akár nem – szervezetten történik, és ez a mostani népvándorlás embercsempészek közreműködésével zajlik, akik ellen nagyon határozottan kell fellépnünk. Magyarország élen jár abban, hogy határozott intézkedéseket kíván foganatosítani a migrációval kapcsolatban. Hazánk akkor is hallatni kívánja majd a hangját, amikor az Európai Unió új migrációs politikáját dolgozzuk ki. Érintett ország vagyunk, mert a Balkánon áthaladó menekülthullám hazánkon, konkrétan Csongrád megyén keresztül vonul át. Értelemszerűen más egy távolabbi ország hozzáállása a bevándorláshoz, mint azoknak, akik itt élnek és naponta látják az aktuális helyzetet és problémákat. Ettől függetlenül messze nem csak magyar ügyről van szó, hanem európai problémáról beszélünk.

- Mégis mikorra várható egységes uniós álláspont, kiváltképp annak a tükrében, amit említett is, hogy az EU bizony igencsak túlbürokratizált, és lassan hoz meg döntéseket?

- Politikai döntéseket viszonylag gyorsan meg lehet hozni az Unión belül is, hiszen az állam- és kormányfők részvételével működő Európai Tanács fontos konklúziókat tud levonni. A politikai döntéseknek természetesen meg kell gyorsítaniuk a jogi munkát, mindazonáltal bürokraták készítik a jogszabályokat, és az ördög a részletekben rejlik. Amikor 28 tagállam delegációja és az Európai Parlament szövegez meg egy tervezetet, akkor abban megjelenik a politika és a jogalkotás egy bonyolult rendszerré válik, ami miatt bizony akár egy-két évig is eltarthat egy új menekültügyi kódex kialakítása. A probléma azonban ma jelentkezik, vagyis a kérdés az, hogy tudunk-e várni arra, hogy egy új európai kódex kialakuljon. Természetesen figyelembe kell venni a genfi menekültügyi szabályokat, szem előtt tartva a humanitárius szempontokat is, vagyis nagyon komoly szakmai munka szükséges ahhoz, hogy a magyar kormány felelősen tudjon eljárni.

- Nagyok az eltérések az egyes európai uniós tagállamokon belüli szabályozásokban, vagyis hogy például mi illet meg egy migránst, menekültet, vagy épp mit nyújt számára az adott állam?

- Inkább azt mondanám, hogy nagyon bürokratikusak ezek a szabályok. Nincs egységes álláspont még arról sem, hogy melyik ország számít biztonságosnak. Amikor megérkezik a migráns a határhoz papírok nélkül, le kell ellenőrizni amit mond, és közben vizsgálni kell, hogy biztonságos országon keresztül jött-e. Ha biztonságos országon át jött, akkor miért nem ott próbálja benyújtani a menekültkérelmét? Feltehetően ő Németországba vagy Svédországba akar eljutni, méghozzá úgy, hogy ne találkozzon tulajdonképpen senkivel, hivatalos szervvel pedig kiváltképp ne. Ugyanakkor Magyarország feladata, hogy a schengeni határokat védje. Ez kötelezettségünk, és ha ezt nem tesszük meg, akkor minket vonnak felelősségre.

- Az egyébként nem okoz gondot, hogy a bevándorlók papír nélkül érkeznek hozzánk, gyakorlatilag bemondásra rögzítik, hogy épp honnan érkeztek és mi a nevük? Mivel a legtöbben közülük nyugati országokba tartanak, ennek kezelésére várható valami egységes szabályozás, együttműködés az EU-tagállamok között?

- Nem szeretnék általánosítani – mivel az veszélyes – de nagyon sok olyan eset van, amikor a személyes okmányok elvesztése nem véletlen. Az, hogy egy adott országban vannak gazdasági és egyéb problémák, nyilvánvalóan az ott élőknek gondot jelent, de az Európai Uniónak ezeket a kérdéseket ott helyben kell megoldania. Ezt mondják a britek is. Nagy felelőssége van abban az EU-nak, hogy azokban az országokban, ahonnan útnak indulnak migránsok, vannak-e stabilizációra irányuló gazdasági fejlesztési programok. Megoldás hiányában mindig csak jönni és jönni akarnak majd a kibocsátó országokból az emberek. Vannak, akik vitathatatlanul menekültek, de akadnak gazdasági migránsok is szép számmal, fiatal, huszonéves emberek, akik egyszerűen csak ki szeretnék próbálni magukat és ezért indulnak útnak. Ez nagyon bonyolult helyzetet teremt, és nagy megpróbáltatás elé állítja Európát.

- Nem csupán a migrációt érintő kérdésekben vannak feladatai az ön által vezetett tárcának, szeptembertől jön például a magáncsőd intézménye, mellyel kapcsolatban például képzéseket is koordinált az Igazságügyi Minisztérium. Mit mondhatunk el, minden előkészület lezajlott?

- Szegeden alakult meg nagy örömömre az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Igazságügyi Hivatal intézménye, az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája, ami a Feketesas utcában működik

Szabó Imre

professzor vezetésével. Ez a hivatalosan szeptemberben nyíló jogakadémia felelős például a végrehajtók, az igazságügyi szakértők, vagy éppen az áldozatsegítő munkatársak, illetve a családi vagyonfelügyelők képzéséért és továbbképzéséért. Száz vagyonfelügyelő képzése Veszprémben, Szegeden és Budapesten már lezajlott, illetve a képzés utolsó szakaszában tart. A szeptember elsejétől életbe lépő magáncsődnek – amit inkább adósságátrendezésnek neveznék – fontos eleme lesz, hogy az adósnak együtt kell működnie a hitelezőkkel. Az is célunk, hogy mindenki emberi méltóságának megfelelően lakhasson, ne kerüljön az utcára. A társadalmi mellett kormányzati felelősség is egyben, hogy ne legyenek kilakoltatások. Természetesen születhettek hibás döntések az emberek és a bankok részéről egyaránt, de ezernyi egyéb ok lehet egy ember életében, akár egy betegség, egy válás, amikor úgy látja, hogy a terhek meghaladják az ő képességeit. Ebben az esetben tárgyalást kell kezdeményezni a hitelező és az adós között, amit a vagyonfelügyelő fog irányítani. Ha bíróság elé kerül egy ügy, akkor akár olyan döntés is születhet, hogy bizonyos hitelezői körnek le kell írnia az adósság egy részét, vagyis adóspárti intézkedésről van szó. De ennek megvalósításához nélkülözhetetlen az adós együttműködése. Magyarország történetében még soha nem volt ilyen intézmény. Optimista vagyok, és bízom abban, hogy sok embernek segít majd az adósságrendezés.