Kordás László: álljanak a nyilvánosság elé a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulását megtámadók

Ne bújjanak az Alkotmánybíróság (Ab) által nyújtott fedezék mögé, álljanak a nyilvánosság elé azok a valódi szervezők, akik megtámadták az Ab-on a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazást jóváhagyó korábbi kúriai döntést - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Hozzátette: reméli, hogy nem a kormányzó párt áll a kezdeményezés mögött néhány civil szervezetet felhasználva, azonban a szakszervezeti vezető elmondása szerint ebben az esetben is vállalja a nyílt vitát, az érvek ütköztetését.

Kordás László

kiemelte: a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének megteremtése nem valami ellen szól, hanem a választási lehetőségért. Azt szeretnék elérni, hogy a gazdasági növekedésből több jusson a keményen dolgozó embereknek - mondta. A kormány konvergenciaprogramja szerint a következő három év gazdasági növekedéséből 1151 milliárd forintos többlet adóbevétel származik, ebből finanszírozható lehetne a várhatóan 130-170 milliárd forintos kiadás - fejtette ki. A MaSzSz elnöke hangsúlyozta: az egyenlő bánásmód akkor valósul meg, ha mindkét nem számára lehetővé válik a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás. A pozitív diszkrimináció az, hogy a hölgyeknél ebbe bele lehet számítani 8 év gyesen töltött időt is - tette hozzá. Leszögezte: nem állnak le, továbbra is gyűjtik az aláírásokat a népszavazás kiírásához. Már ötvenezer körül van az országszerte összegyűjtött aláírások száma - ismertette a szakszervezeti vezető. Szeptembertől, a nyári szabadságok végével indul a vállalati aktivisták, szakszervezeti tagok gyűjtése, és ha a mostani ütemben haladnak, akkor "bőségesen meglesz" a 200 ezer hitelesített aláírás novemberig - mondta. Kordás László kijelentette: nem igaz az, hogy a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulási lehetősége bármilyen módon érintené a nők már meglévő hasonló lehetőségét. Ezt már a kormányszóvivő is megerősítette - tette hozzá.

Dessewffy Alice

ügyvéd hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Ab-hoz magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából, megtámadva a Kúria döntését, amely elrendelte a népszavazási kezdeményezést. Dessewffy Alice ügyvéd szerint a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, melyek szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. A népszavazás ugyanis, amennyiben sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Ha ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak a benyújtó szerint.