Miért nem lehet vásárolni rubelt a szegedi pénzváltókban? Érdemes-e rubelt váltanunk, mennyire stabil fizetőeszköz? Hogyan függ össze Putyin Oroszországa, az ukrajnai konfliktus és Szaúd-Arábia politikája? Fontos-e keletre nyitnunk? Kiss Gábor Dáviddal, az SZTE Gazdaságtudományi Kar adjunktusával nemcsak ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
„Hiába próbáltam rubelt váltani, szinte sehol nem tudtam, vagy ha igen, hatalmas felárral” – panaszkodott olvasónk, aki lánya oroszországi nyári gyakorlata okán szeretett volna valutát vásárolni. „Százezer forintnak megfelelő összeget kívántam neki adni, de ennyi pénzért még ott sem tudtak adni, ahol elméletileg rendelkeztek rubellel.” Olvasónk összevetette a rubel budapesti és szegedi eladási árfolyamát, a fővárosban 10 ezer forintért kapott volna annyi orosz valutát, amennyiért a Csongrád megyei településen 19 ezret kértek volna. Mi lehet e nagy különbség oka? – kérdezte lapunktól. A választ az SZTE Gazdaságtudományi Kar adjunktusával,
Kiss Gábor Dáviddal
próbáltuk megtalálni. „Százezer forint valutából már kellően nagy mennyiség, főként Szegeden, ahol nincs túlzottan nagy rubelmozgás” – magyarázta az egyetemi oktató. A Balatonon, vagy éppen Budapesten más a helyzet, ott élnek, vagy nyaralnak oroszok, kereskedelmi ügyletekben használják e valutát. „A rubel magas szegedi eladási árfolyama inkább a készpénzmennyiség szűkösségével magyarázható, ilyen esetekben inkább nem érdemes élni a pénzváltás lehetőségével” – adott tanácsot Kiss Gábor Dávid.
Az orosz gazdaságban erőteljesen látszik a visszaesés. A Szovjetunió szétesése után a moszkvai, szentpétervári és nyugat-szibériai régiókban látszódott a növekedés, máshol stagnált, vagy éppen csökkent a GDP, romlott a gazdaság helyzete. Az orosz export hetvenöt százaléka kőolaj, földgáz és ásványkincsek. A válság előtti időszak a kettőezres évek elején az orosz gazdaság magára találásáról szólt, ami erőteljesen köszönhető volt a felsorolt nyersanyagok árának növekedésének, így sikerült a jelcini korszakhoz képest rendbe tennie a költségvetést Putyinnak. Krím annektálása után kiderült, hogy a félsziget gazdasága válságba került, mindennek a működését az orosz költségvetésből kellett finanszírozni, még az a légitársaság is csődbe ment, amely oda szervezett volna nyaralásokat.
– mondta el a szankciók komolyságáról az SZTE GTK oktatója, aki szerint miután Oroszország külkereskedelme legjelentősebb részét az Európai Unióval bonyolítja le – Kína és az Egyesült Államok nem rendelkezik akkora súllyal –, ezért komolyan sújtják a lakosságot és a gazdaságot a korlátozások.
A rubel árfolyama az embargó és a gazdasági nehézségek hatására brutálisan leértékelődött, míg 2012-ben a rubel euró árfolyam 2,5 körül állt, ma ez az arány inkább 1,5, habár természetesen időnként más irányú mozgások is vannak az euró és az euró-dollár váltási árfolyamok okán. 2014 óta az éves 7,8 százalékos infláció 15,8-re növekedett, amely egyes hónapokban akár 17-re is felkúszott. „A pénzromlás megnövekedett, de ez az orosz néplélek esetében még nem feltétlenül jelenti
Putyin
népszerűségének a csökkenését” – mondta az egyetemi adjunktus. Kiss Gábor Dávid szerint a legfőbb kérdés Vlagyimir Vlagyimirovics esetében az, hogy van-e alternatívája, de az ottani ellenzék igencsak gyenge.
– vélekedett az SZTE GTK oktatója egy esetleges vezetőcseréről, így úgy gondolja, nem valószínűsíthető, hogy várható belpolitikai váltás a gazdasági nehézségek miatt. Jelenleg kardcsörgetés zajlik a nyugati hatalmak és Oroszország között, amely remélhetőleg hamarosan véget ér. Nagy kérdés az, hogyan lehet rendezni az ukrán konfliktust, mert egyik nagyhatalom sem kíván engedni, így csak egy titkos diplomáciai megoldás várható. „Valószínűleg a Don-menti „népköztársaságoknál” egy hasonló megoldás léphet életbe, mint a Grúzia által saját területének tartott Dél-Oszétia esetében, ahol egy sajátos kvázi függetlenség alakult ki orosz támogatással” – utalt vissza a Szovjetunió szétesése óta zajló kaukázusi konfliktusra az adjunktus.
Az oroszok még a gazdasági világválság előtt létrehoztak egy gazdasági alapot a kőolaj és a földgáz adóbevételeiből, illetve ennek exportjára alapozva. Az így feltöltött pénzalapból sokáig nem vettek ki, 2008-ban az orosz GDP több mint tíz százalékának felelt meg az itt tartott vagyon. Ezt követően megkezdték felhasználását, hitelt nyújtottak belőle bankoknak, állami vállalatoknak, próbálták a válság hatásait csillapítani, majd újból igyekezték feltölteni. Kiss Gábor Dávid legfrissebb adatai szerint jelenleg 76 milliárd amerikai dollár van itt, ami az orosz GDP 5,5 százaléka. „E pénzt amerikai, német és brit állampapírokban tartják, amikor a rubel gyengül vagy a költségvetési deficitet kell kezelni, ebből adnak el, illetve ezzel próbálják ellensúlyozni a piaci nehézségeket” – mondta el az említett pénzösszeg felhasználásáról a közgazdász.
– beszélt a konfliktus egy furcsa részéről a közgazdász. „Nem is tudnának más állampapírt vásárolni, mert a kínai államkötvényeket csak zárt piacon árulják, s az orosz-kínai viszony az 1970-es évek óta többször volt fagyos, így a kockázat is nagyobb. Felmerül időnként az aranyvásárlás, ennek azonban folyamatosan változik az árfolyama, s egy véges erőforrás is egyben” – vélekedett az esetleges alternatívákról Kiss Gábor Dávid. A közgazdász szerint az orosz gazdaság magára találása összefügg az olaj árával, a korábbi 111 dollárról 63 dollárra csökkent a hordónkénti ára, s amíg nem tér vissza a korábbi árszint, addig marad a jelenlegi helyzet. Mivel az amerikai külpolitika felé tett gesztusként Szaúd-Arábia nem csökkentette a kitermelését, így biztos várni kell Putyin államának növekedési pályára állásáig. Azért is probléma ez, mert végre sikerült nyugati tőkét behívni az orosz gépgyárakba, főleg az autógyártásba, azonban a szankciókkal ezen együttműködés volumene csökkent, így a magas hozzáadott értékkel bíró termelés fejlesztése megállt – mondta Kiss Gábor Dávid, példaként megemlítve az orosz légi forgalmat, amely ma is az 1980-as évek technikáját használja.
Az európai mezőgazdaság számára előnyös lenne a szankciók megszüntetése, hiszen például a lengyeleknél akkora árcsökkenést hozott, hogy a magyar árak feléért lehetett almát vásárolni. Ugyan nálunk is jelentett ez problémát a mezőgazdaságban és turizmusban, de szerencsére ekkora visszaesést nem hozott. „Hazánk számára fontos, hogy ott legyünk, mikor újból nyitva áll az orosz piac” – vélekedett az egyetemi oktató.
A szegedi pénzváltóktól Nyugat-Szibériáig kerestük a rubelt.http://szegedma.hu/?p=551436
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. július 13.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.