Mintegy 700 görög teknős térhet haza Bulgáriába Szegedről + FOTÓK

DNS-vizsgálatok bizonyították, hogy Bulgáriából származnak azok a görög teknősök, amelyeket még tavaly ősszel szállítottak a Szegedi Vadasparkba. A tiszaszigeti határátkelő közelében megtalált, zsákokba zsúfolt hüllők rossz egészségügyi állapotban voltak, eddig a Természetvédelmi Mentőközpont és Karanténházban gondozták őket, most viszont visszaszállítják őket eredeti élőhelyükre, a görög-macedón határhoz közeli térségbe.

„1997 óta foglalkozunk állatmentéssel, és az a legszebb része a munkánknak, amikor egy állatot vissza tudunk engedni a természetbe” – fogalmazott

Veprik Róbert

, a Szegedi Vadaspark igazgatója, mielőtt útnak indítottak mintegy 700 görög teknőst (Testudo hermanni) eredeti élőhelyére, Bulgáriába. A csempészetből lefoglalt példányokat kisbusszal szállítják ládákban, útravalóul pedig friss salátával is ellátták őket. Az állatokat még tavaly szeptemberben a tiszaszigeti határátkelő közelében találták meg zsákokba zsúfolva, a rendőrök a rossz egészségügyi állapotban lévő hüllőket a vadasparkba szállították, s

, a kiszáradás veszélyeztette a teknősöket, mindegyik infúziót kapott és gyógyszert is, majd az orvosi vizsgálatok után ismételt kezelést mind az 1023 lefoglalt példány. Veprik Róberttől megtudtuk, a vadaspark munkatársain kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Szent István Egyetem állatorvos szakemberei és hallgatói is segítették a teknősök gyógyítását, ellátását, ám nem sikerült mindegyiket megmenteniük, sok legyengült egyed elpusztult, összesen 686 maradt életben. „DNS-vizsgálattal állapították meg, hogy ezek a teknősök Bulgáriából, a macedón-görög határ közeléből származnak, és a bolgár társhatóságok fogadják, majd szabadon engedik ezeket az állatokat” – tájékoztatott

V. Németh Zsolt

környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. Mint elmondta, Magyarország is aláírója a Washingtoni Egyezménynek, más néven a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménynek, melynek célja, hogy célja, hogy ellenőrzött keretek közé szorítsa a nemzetközi állat- és növénykereskedelmet. Ennek az egyezménynek a keretében kerülhetnek vissza természetes élőhelyükre most a teknősök. „Az állatkertek jellemzően maguk vállalják, hogy megvizsgálják és szükség esetén meggyógyítják a csempészetből lefoglalt állatokat, amiért nagyon hálásak vagyunk” – mondta el kérdésünkre V. Németh Zsolt.

A szegedi állatkertet segítette is a Földművelésügyi Minisztérium, a szaktárca az görög teknősök átteleltetéséhez nyújtott anyagi segítséget, de a rendőrség is támogatja a vadaspark munkáját, tavaly óta például a csempészetből lefoglalt álltatok után a bűnügyi eljárási díjjal. A görög teknősöket hazánkon keresztül valószínűleg Hollandiába csempészték volna, illetve cseh és lengyel gyűjtők körében is közkedvelt a görög teknős. A vadaspark igazgatója elmondta, hogy az USA is kedvelt úti cél, ott ugyanis az eredeti ár akár százszorosáért is értékesíteni tudják a teknősöket. A mintegy 1500-as egyedszámmal rendelkező Szegedi Vadaspark a tavalyi évben – a közel 500 hazai védett állat mellett – összesen 1908 elkobzott egyedet fogadott, a teknősökön kívül 184 nagytestű papagájt és 519 egzotikus énekesmadarat. Fontos tudni, hogy az állategészségügyi kockázatok jelentősek, hiszen többnyire ismeretlen eredetű állatokat fogadnak, sokszor vadonból származó, többnyire legyengült, stresszes egyedeket. Klamidiózis, Borna-vírus, TBC – az ismert veszélyforrások, de főleg a trópusi országokból érkező állatok esetében kevésbé vagy nem ismert betegségek megjelenésével is számolni kell.