Befektetés a jövőbe - 12 ezer milliárd forinttal a fenntartható gazdaságért + FOTÓK

Harmincnégymilliárd euró, vagyis több mint tízezer milliárd forint érkezik a következő uniós pénzügyi ciklusban Magyarországra. A 2014-2020-as forrásösszeggel arányosan a felelősség is nagy, hiszen ha az ország jól használja ki a pályázatok kínálta lehetőségeket, hosszútávon garantálható lesz a folyamatos gazdasági fejlődés. Erről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára beszélt a Széchenyi 2020 keretében megrendezett SUPER roadshow szegedi állomásán.

A kis- és középvállalkozó szektor előtti lehetőségekről tartottak előadást kedden Szegeden, a Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat (röviden SUPER) road show keretein belül. A Miniszterelnökség többállomásos vállalkozói kedv és az ötletek iránti nyitottság ösztönzésére indított programján az aktuális fejlesztéspolitikai ciklus pályázatairól osztott meg hasznos információkat a megyei vállalkozókkal. Az előadássorozaton elsősorban az "új időszámítás", vagyis a sok szempontból megújult 2014-2020-as uniós ciklus motorját képző gazdaságfejlesztés és foglalkoztatásbővítés, a fenntartható növekedés, illetve a régiók eltérő fejlettségéből adódó társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása került terítékre. Az Európa 2020 stratégiájához igazodó tíz operatív program közül ezúttal egyet, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) vették elő a szakemberek.

Kakas Béla

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke jó hírrel köszöntötte a megjelent vállalkozókat, a megyei települések önkormányzatainak képviselőit, valamint a polgármestereket, ugyanis a következő uniós ciklusban mintegy 34 milliárd eurós forrás érkezik Magyarországra, melynek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordíthatja az ország. Hangsúlyozta, annak érdekében, hogy az óriási összeg valóban jó helyre kerüljön, a pályázóknak ismerniük kell lehetőségeiket és érteniük kell, miért van szükség a gazdaság élénkítésére. Először

B. Nagy László

, Csongrád megye miniszteri biztosa avatta be az érdeklődőket a 2007-2013-as költségvetési időszak számadataiba, amikor is 24,9 milliárd eurónyi országos keretből Szegeden és környékén megépülhetett például az M43-as autópálya, megújulhatott a belváros, s új épületbe költözhetett a klinika. Hangsúlyozta, a TOP-források megyei önkormányzatokra és városokra fordítható összege ezúttal 73 milliárd forint, mely pályázatok várhatóan ősszel nyitnak. Mint arra az uniós összegekért felelős miniszteri biztos kitért, 2020 után Magyarországnak várhatóan nem lesz lehetősége ilyen vagy ehhez hasonló nagyságú forrásokkal számolni, ezért most olyan beruházásokba kell fektetni, melyek megalapoznak a gazdaságélénkítésnek.

Ugyanezt tartja a legfontosabb feladatnak

Csepreghy Nándor

, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár is, aki a fejlesztéspolitika fő irányairól tartott. Úgy értékelte, Magyarország szempontjából a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus a források lehívása szempontjából hasznos volt, azonban nem tudták a legindokoltabb fejlesztéseket támogatni. Most a 12 ezer milliárd forintnyi keret 60 százalékát a vállalkozói szektor használja fel, a fennmaradó részt pedig az állam. A vállalkozásoknak két fő szemponthoz kell alkalmazkodniuk, amikor fejlesztésekben gondolkodnak, egyrészt, hogy a gazdaságfejlesztés miként lesz képes fenntartható módon újabb 800 ezer munkahelyet teremteni, másrészt pedig előtérbe helyezik a külpiacra jutást. Csepreghy Nándor kitért arra is, hogy az Európai Bizottság hozzájárulását adta, hogy a mezőgazdasági szektorba érkező források 80 százaléka a családi vállalkozások számára legyen lehívható. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, az elmúlt évek választási időszakaira jellemző volt a fejlődő vidék modelljének felállítása, ám eddig párttól függetlenül kevesen tettek a térség fellendítése érdekében. Az operatív programok most ezen változtatnak, hiszen Budapest és agglomeráció helyett most csak a leszakadt területek pályázhatnak. Amennyiben az ország okosan használja ki a unió 34 milliárd eurónyi keretét, úgy 2020-ra sikeres fejlesztéspolitikát hajthat végre, melynek alapja a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés.

A kis- és középvállalkozói szektorról minduntalan elmondják, milyen fontos, hogy támogatás élvezzenek, ezt azonban az elmúlt 17 évben csak szavak szintén élhették meg a vállalkozók - nehezményezte a mintegy 650 ezer vállalkozót érintő korábbi gyakorlatot

Krisán László

, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Európai mércével mérve a magyar cégek 98 százaléka mikro, éves árbevételük és mérlegfőösszegük nem haladja meg a 2 millió eurót. A mintegy 7480 milliárd forintnyi uniós támogatással, melynek 60 százalékát már közvetlen gazdaságfejlesztésre is fordíthatják, ez a kör is megerősödhet. A vezérigazgató szerint az elmúlt évek arról szóltak, hogy a vállalkozók 4/5 gondolkodott fejlesztésben, azonban eddig sem pénzük, sem piacuk nem teremtette meg nekik ezt a lehetőséget, ráadásul a válság többeket is visszatáncolásra kényszerített. A Széchenyi Kártya Programot irányító KAVOSZ tavaly augusztusban publikált kutatása szerint a vállalkozások lassan, de biztosan kilábalnak a válságból, így derültebb színben látják jövőjüket is. Az immár 13 éve futó Széchenyi-kártya program az elmúlt évtized legsikeresebb vállalkozásfejlesztési terméke, melynek keretében 290 ezer igénylőt regisztráltak eddig. A program évente 130 milliárd forint összegű hitel folyósítanak, valamennyi hiteltípushoz állami kamattámogatás és kezelési díjtámogatás kapcsolódik, ami csökkenti a vállalkozók által fizetendő hiteldíjakat - folytatta a vezérigazgató. Krisán László nem óvatoskodott a jóslatokkal, szerinte 2020 után nem lesz több nagy összegű uniós forrás, ezért is fontos olyan területekre invesztálni, amelyek a ciklus lezártával is pénz fialhatnak.

A GINOP pályázatok lehetőségeiről és tartalmi követelményeiről

Milos Katalin

, a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság pályázatkezelési főosztályvezetője világosította fel a jelenlevőket. Mint mondta, nagy változásoknak lehetnek tanúi a pályázók az új ciklusban, hiszen jelentősen csökkentek a rendszer adminisztrációs terhei, s ezzel párhuzamosabban gyorsabbá is váltak az eljárások. Gördülékeny és felhasználóbarát elektronikus adatbázist alakítottak ki, ami mellett ráadásul nem kell majd rendszeresen a NAV-hoz, cégbíróságokhoz és földhivatalokba járni a szükséges dokumentumokért. A magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozására irányuló beruházási program elsősorban kutatási, innovációs és munkahely-teremtési kapacitás javítását tűzte ki célul. Milos Katalin felhívta a figyelmet, az év hátralevő részében közel 70 pályázati kiírás jelenik meg 800 milliárd forintos keretösszeggel, amiből a közép-magyarországi régió ezúttal nem részesülhet - az ott élők számára külön operatív programot hívtak életre, a VEKOP-ot. A pályázatkezelési főosztályvezető néhány, a közeljövőben induló GINOP legfontosabb ismérveit is felvázolta az úgynevezett szabad vállalkozói zónák, valamint az azon kívül eső területekből, megkönnyítve ezzel az érdeklődők utánajárást.

Minthogy a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke kezdte, úgy ő is fejezte be a teljes délelőttöt felölő road show szegedi állomásának rendezvényét. Kakas Béla azt mondta, az elhangzott előadásokból kiderült, a kormányzat jobban ismeri a pályázók problémáját, mint korábban, lévén több olyan intézkedést is tettek a a pályázati anyagok benyújtását illetően, melyekkel megkönnyítették a vállalkozók dolgát. Ezek pedig azt a célt szolgálják, hogy minél többen vállalkozzanak a beruházásokra, s lendületbe jöjjön a magyar gazdaság. Csongrád megye 73 milliárd forintos TOP-forrást kapott, amit településfejlesztésre költhet, például egészségügyi, szociális, energetikai és közlekedési fejlesztések révén. Mint fogalmazott, a megye feladata, hogy a térségbe tartozó települések igényeit felmérje, s megvizsgálja sajátosságaikat, így osztva fel a felzárkózó térségekre kiírt operatív programban biztosított forrásokat. Az elsősorban mezőgazdasági jellegű, és nemzetközi szinten is elismert egyeteméről ismert megye, valamint az itt gyökeret vert vállalkozások és önkormányzatok összhangja által lesz hatékony a pályázati rendszer - a felektől tehát elvárható egyfajta menedzserszemléletű megközelítés. A szegedi road show azonban nem ért véget a mai nappal, szerdán ugyanis olyan sikeres vállalkozókkal találkozhatnak az érdeklődők, mint például

Cserpes István

, a Cserpes Sajtműhely tulajdonosa;

Molnár Ferenc

, az Ilcsi Szépítő Füvek Kft. tulajdonosa; vagy

Csapody Balázs

, a Kistücsök étterem üzletvezetője.