Az oltások fontosságára figyelmeztetett az ÁNTSZ

Az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek jelenthetnek - hangzott el az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által szervezett budapesti sajtóbeszélgetésen szerdán.

Melles Márta

, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa kiemelte: a védőoltások lényege egészséges emberek immunrendszerét provokálni, hogy a későbbiekben védelmet biztosítsanak betegségek ellen. Egy-egy oltás esetében nagyon komolyan mérlegelik, hogy engedélyezzék-e a beadását, és csak akkor alkalmazzák, ha csak nem jelentős kockázatok, múló kellemetlenségek várhatók. Hozzátette: az oltásokkal kapcsolatban minden gyanúra odafigyelnek, nemzetközi rendszer működik a panaszok nyilvántartására. Közölte: bárki jelezheti, ha tapasztal valamit az oltással kapcsolatban, a szakemberek minden esetet komolyan vesznek, 24 órán belül igyekeznek kivizsgálni a bejelentéseket. Az oltások után tapasztalható múló kellemetlenségek nagy része szerepel a lakossági tájékoztatóban és az orvosnak kiadott alkalmazási előírásban - jegyezte meg. Melles Márta azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt tanévben első alkalommal kaphatták meg térítésmentesen a 12. életévüket betöltött lányok a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást, emlékeztetett: az ÁNTSZ tudta, hogy súlyos következményekre nem kell számítani az oltás miatt. A 35 ezer oltást követően az őszi első körben csak 13 bejelentés érkezett nemkívánatos eseményről, ebből 11 pánikreakció volt. Két esetben az oltást után erős helyi fájdalom jelentkezett, amely magától elmúlt. Tavasszal a második körben csak négy bejelentés érkezett enyhe reakcióról, a panaszok beavatkozás nélkül megszűntek. A főorvos hangsúlyozta: a HPV elleni oltásnak rendkívül nagy a jelentősége, hiszen a méhnyakrák a vezető halálokok között szerepel a nők körében, és az oltással 70-80 százalékos valószínűséggel megelőzhető ez a súlyos kór.

Dánielisz Ágnes

, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője azt az esetet idézte fel, amikor Spanyolországban tavasszal egy hatéves kisfiú diftériás lett, pedig legutóbb 1986-ban volt utoljára ilyen megbetegedés az országban. Május végén, a kórházban kimutatták a baktériumot, és a gyerek az orvosi beavatkozás ellenére június végén meghalt. A szülei sem őt, sem a testvérét nem oltatták be diftéria ellen. Később azt mondták, hogy az oltásellenes mozgalmaktól félreérthető információkat kaptak, és másik gyermeküket azóta már beoltatták. A főosztályvezető kiemelte: fontosak a kötelező oltások olyan betegségek ellen is, amelyek már évtizedek óta nem fordultak elő. Magyarországon is 1990-ben fordult elő legutóbb diftéria, de a mai globalizált világban gyakran utazhatnak európaiak olyan országokba, ahol még van ilyen megbetegedés, és onnan is jöhetnek emberek, így előfordulhat a fertőzés - mutatott rá. A spanyolországi esetben nyolc olyan gyerekben mutatták ki a kórokozó baktériumot, aki kapcsolatba került a megbetegedett kisfiúval, de ők nem betegedtek meg, mert megkapták az oltást - mondta.