A termálvíz hasznosításáról tanácskoztak Szegeden

A dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításának évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak. Szegeden már az 1880-as években megkezdték a vízfeltárásokat, ennek eredménye például az Anna kút, az SZTE Orvostudományi Kar 2000 m mély termálkútja vagy a Székhelysori, lakóházak fűtésére szolgáló termálkút. A felszín alatti víz hasznosításáról és a vízkivételek hatásáról konzultáltak Szegeden, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv jegyében.

Öt éve készült el Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve, melynek felülvizsgálata jelenleg is folyik. Az érintett államigazgatási és önkormányzati szervezetek a környezetvédő csoportokkal szakmai fórumokon vitatják meg a terv témaköreit. Egy ilyen területi konzultációra került sor kedden az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság szervezésében, ahol a szakemberek olyan témákat érintettek, mint az alföldi termálvíztestek állapotértékelése, valamint a használt termálvizek felszíni befogadóba ereszthetősége. A dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításának évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak. Egyaránt alkalmazzák mezőgazdasági területeken, az állattenyésztésben, a fürdőhasznosításban, az ipari felhasználásban és újabban a hévíz többlépcsős felhasználása terén is. Mivel az Alföld felszín alatti vízkészleteinek kihasználtsága bizonyos területeken megközelíti a 100 százalékot, elengedhetetlen a gazdasági szereplők, szakemberek közreműködése a stratégiai kérdésekben.

A wellness és gyógyturizmus és a termálenergetikai hasznosítás az adott térség fejlődésének alapját képzi, emellett viszont nem szabad elfeledkezni a helyi vízkészletek jó minőségi és mennyiségi állapotának megőrzéséről és fenntarthatóságáról sem. Mint azt

Szilágyi Ferenc

, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék docense a keddi konzultációs napon felvázolta, Magyarországon összesen 93 fürdőház, 32 kertészet alkalmazza a termálvíz rendszert, továbbá az energetikai szektorból 17 cég, s 8 egyéb szervezet használja ki a természet nyújtotta lehetőséget, példának okáért a halászatban is hasznosítják. Általánosságban elmondható, hogy a termálvíz balneológiai, fizioterápiás felhasználása jellemzi az országot, tehát elsősorban a gyógyturizmus tudja kihasználni a forrás lehetőségeit. Az egyetemi docens a közel 40 km hosszúságú Kurca vízrendszeréről is szót ejtett, mely egyébként az ország legmélyebb fekvésű térszíne. A Kurcát, mely eredetileg a Körös élő szakasza volt, folyószabályozásokkal megépült gátrendszer elvágta természetes vízutánpótlásától, létrehozva ezt az országos tekintetben egyedülálló holtmedret. Mivel a használt termálvíz az állóvíz jellegű csatornába folyik, a felszínt ellepték az egysejtű kék algák, környékén megjelentek a szubtrópusi fajok, közben pedig folyamatosan emelkedik a víz sótartalma. Szilágyi Ferenc ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a visszasajtolás drága és műszakilag is kérdéses a kivitelezése, a fennálló sóprobléma kezelése pedig nehézkes. A Kurca vízrendszernél éppen azok a problémák ütötték fel fejüket, amelyek a használt termálvíz felszíni befogadóba ereszthetőséggel kapcsolatban felmerülnek, vagyis, hogy a befogadóban megemelkedik a vízhő, a sótartalom, ráadásul a folyamatnak olyan ökológiai hatásai is vannak, mint a tájidegen fajok megjelenése vagy az emberre is ártalmas patogének túlélésének javulása.

Szanyi János

, a Samaragd-GSH Kft. szakértője elmondta, Szentes - az ország egyik legtöbb kúttal rendelkező területe - 20 km sugarú körében 45 termálkút található. Az ország első ilyen kútját 1957-ben fúrták, a folyamat pedig meg sem állt 1990-es évek elejéig. Az alföldi hévizek jelentős részét kommunális célokra hasznosítják, a kisebb hőfokúak általában fürdők és közüzemi vízművek vízforrásai. A világviszonylatban is egyedülálló geotermikus adottságairól híres Szegeden már az 1880-as években megkezdték a vízfeltárásokat, ennek eredménye például az Anna kút, az SZTE Orvostudományi Kar 2000 m mély termálkútja vagy a Székhelysori, lakóházak fűtésére szolgáló termálkút. A szakértő szót ejtett a kaszkád rendszerű felhasználás többlépcsős energiakinyeréséről is. A termálvíz akkor használható fel a leghatékonyabban, ha kombináljuk a hasznosítási formákat. Például a magas hőmérsékletű vizet először légtérfűtésben, majd hőfokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben használják fel. Ez a leginkább kívánatosnak tartott többcélú hasznosítási mód egyaránt igénybe veszi a vizet és a benne rejlő hőenergiát, tehát teljes mértékben biztosítja a kitermelt hévíz felhasználását. Szanyi János szerint a Szegedi Tudományegyetem geotermikus kaszkád rendszere is mutatja, milyen nagy szükség lenne a kutatás-fejlesztés területén a szakemberképzésre, s hogy ne legyünk pazarlóak a termálvízzel. A visszasajtolás legyen az alapelv, ne pedig az újabb kutak fúrása - zárta gondolatait. A keddi fórumbeszélgetést

Tóth György

, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Vízföldtani Osztály tudományos fűmunkatársa zárta, aki az alföldi víztermelés és a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák állapotáról, az XL Pannón 2.0 modellről tartott rövid bemutatót a résztvevőknek. Térképeken és grafikonokon mutatta be, az elmúlt években hogyan változott a régió felszín alatti vízkészlete határon innen és túl.