6140 új hallgatóval kezdi a tanévet az SZTE

Növekedett a Szegedi Tudományegyetemre jelentkező hallgatók száma, ezzel egy évek óta tartó tendencia látszik megfordulni – jelentette ki az universitas rektora. Az intézménybe 6140 új hallgatót vettek fel, közülük 5105 állami ösztöndíjas képzésben vehetnek részt. A korábbinál többen jelentkeztek tanárképzésre, és továbbra is népszerű az orvos- és jogászképzés is.

Nem követi az SZTE a „pontmágiát”, a ponthatárok a diákok számára fontosak, az intézmény számára annyira nem – közölte az universitas rektora,

Szabó Gábor

. Megjegyezte, az átlagponthatárok függenek például az érettségiktől, és idén jelezték, hogy

, ami értelemszerűen a pontokban is tükröződik. Ahogy

, a hazai felsőoktatási intézmények közül a legkedveltebb ebben az évben is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt, a második helyen pedig a Szegedi Tudományegyetem végzett. A rektor arról is tájékoztatott, hogy megállni látszik az az elmúlt három évre jellemző tendencia, hogy csökken a hallgatók száma, az idén már némi növekedést mutatnak a számok. E tekintetben a többi tudományegyetem sorából is kiemelkedik az SZTE, mert másutt továbbra is csökken a hallgatók létszáma. „Remélem, hogy ez nem egy véletlen ingadozás, hanem azt jelenti, hogy a korábban elég markánsan megnyilvánuló tendencia megfordult” – jegyezte meg. Hozzátette, növekedett a tanárképzésre jelentkezők száma, de a természettudományos szakokra továbbra is több hallgató jelentkezését tartaná az ország jövőjének szempontjából jónak Szabó Gábor.

Karsai Krisztina

oktatási rektorhelyettes is azt mondta, hogy a ponthatárokból nem lehet messzemenő következtetést levonni a felvételt nyert hallgatók jövőbeni teljesítményével kapcsolatban. A gyógyszerésztudományi képzés esetében például központilag 400 pontban húzták meg a határt, ezzel a szükséges gyógyszerészlétszám egyharmadát tudták volna felvenni a képzőintézményekbe. Szakmai egyeztetéseket követően hétfőn levitték a ponthatárt 380-ra, így Szegeden 50-nel több több állami ösztöndíjas hallgató kezdheti meg tanulmányait ezen a szakon. „Nagy harc folyt 1-1 pontért is az orvosképzésnél, ami továbbra is népszerű az SZTE-n. Végül 413 lett a ponthatár, és összesen 248 hallgatót vettünk fel” – tájékoztatott a rektorhelyettes hozzátéve, hogy az átlagponthatár 438. Az osztatlan tanárképzéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy összesen 125 szakpárt hirdettek meg, melyek közül a legnépszerűbb a magyar-történelem, de a földrajz-történelem és a biológia-kémia szakpárokra is sokan jelentkeztek.

Szeptemberben a tavalyinál 39-cel több, összesen 6140 elsős kezdheti meg tanulmányait a szegedi universitason. 5048-ról 5105-re az állami ösztöndíjasok száma, míg önköltséges képzésre 1035 hallgató vállalkozik a tavalyi 1053-hoz képest. Mesterképzésre 1083 hallgató nyert felvételt, közülük alapképzés nappali tagozatra 1982-en, levelezőre 635-en, míg távoktatásra 49-en. Duális képzés is indul szeptembertől, a 63 gépészmérnök szakos hallgató közül várhatóan minden tizedik nyer felvételt erre a képzési formára. Pótfelvételi lehetőséget az SZTE szinte valamennyi szakán kínál.

Varga Zsuzsanna

oktatási igazgató arról tájékoztatott, hogy július 26-án, vasárnap teszik közzé a pótfelvételi helyeket, és augusztus 10-éig várják a jelentkezéseket. Érdemes tudni, hogy lehetnek szakok, amelyek beteltek, vagyis nincs kapacitása újabb hallgatókat fogadni az SZTE-nek, ezeket nem is fogják a megtalálni a jelentkezők a listán.

Szegediként egyértelmű volt

Szerencsés Szabolcs

számára, hogy az SZTE-re jelentkezik. Elárulta, hogy az az álma, hogy cukrászdát nyisson, így élelmiszermérnöknek tanul. „Nem szerettem volna egy érettségivel kilépni az életbe” – mondta. Édesanyja javaslatára másik két szakot is bejelölt, fizikára és a mérnöki karon műszaki menedzsernek is jelentkezett, de az első helyen megjelölt szakra is elegendő volt a 400 körüli pontja.

Korponai Nelli

önköltséges jogászképzésre nyert felvételt. Portálunknak elmondta, nemcsak azért jelentkezett a szegedi egyetemre, mert a városban lakik, hanem az universitas jó híre is erre inspirálta. Nelli még nem tudja, hogy pontosan mivel szeretne foglalkozni az egyetem elvégzése után, őt jelenleg a közigazgatása jobban érdekli, mint az igazságszolgáltatás. Azon nem aggódik, hogy sok jogászt képeznek hazánkban, úgy látja, mivel bonyolult a jogrendszerünk, szükség is van a jól képzett szakemberekre.