Felszentelték az újszegedi reformátusok templomát - Kövér László az őrző szeretetről + FOTÓK

A templom Isten közöttünk létezésének szimbóluma – fogalmazott Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az újszegedi református templom felszentelésekor. A szertartáson Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy demokráciát keresztyén tartalommal kell megtölteni.

2011. április 3-án tartottak először istentiszteletet az egykori imaház helyén felépült újszegedi református templomban, amelyet

Fekete Károly

, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szolgálatával szenteltek fel. „A templom az Ószövetségben és az Újszövetségben is sokkal több, mint egy épület. Nemcsak falak, nemcsak templomház, nemcsak úr asztala, szószék és Mózes-szék: sűrített jel a templom, amelyikben olyasmik kerülnek elő, amely az Úristenről szól, amiben benne van mindaz, amiért érdemes egyháznak lenni, amiért érdemes szolgálatot vállalni. A templom Isten közöttünk létezésének szimbóluma” – fogalmazott a püspök. Jézus nélkül a templom sok minden lehet, de nem az imádság háza. Fekete Károly megjegyezte, igazából Jézus maga a templom, ez a kiteljesedése minden Isten házának és minden istentiszteletnek az a csúcspontja, amikor ő eljön. „Akkor lesz az atya házává, az imádság házává, hogyha Jézus tölti be ezt a hajlékot” – hangsúlyozta a püspök. Szólt arról is, hogy templom nem díszlet, ami jól mutat egy esküvői vagy keresztelésről készített videón, hanem a templom azért van, hogy figyelmeztessen: több van a vallásnál, az ige következetes megélése az, amiért létezik.

„Azért épült az újszegedi református templom, hogy felkeltse bennünk azt a vágyat, hogy az életünket megszentelő Jézus Krisztus hívására és befogadására újra és újra eljöjjünk. Újra és újra ő tápláljon bennünket, azaz ami az imádságos énekben úgy hangzik, hogy ’jöjj királyom, Jézusom, szívem íme megnyitom’ – ez a vágy tartsa egyben a gyülekezetet. Legyen ez sokak számára a megszentelődés helyszíne, a megtérés háza” – jelentette ki Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

A demokráciát keresztyén tartalommal kell megtölteni

„Az ősi bölcsesség szerint, akit az ég meg akar menteni, szeretettel őrzi. Ez azt is jelenti, hogy mi az egek alatti földi halandók is csak őrző szeretettel menthetjük meg mindazt, ami fontos számunkra. Az újszegedi református gyülekezet bizonyságát adta annak, hogy nagyon tud őrzően szeretni” – fogalmazott

Kövér László

. Az Országgyűlés fideszes elnöke a templomszentelésen úgy értékelte, hogy az első világháború utána magyar sorsfordulásnak is jelképe lehet az újszegedi gyülekezet. Elmondta, hogy 1919-ben szerb katonai megszállás alá kerültek a reformátusok, majd 1928-ra létrejött az önálló körlelkészség, később a nehéz gazdasági környezet ellenére is imatermet emeltek a két világháború közötti időszakban. „A gyülekezett fenntartotta az imatermét az istentagadó kommunista rendszer válságos idején, mert hitt abban: üldöztetést szenvedünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk” – fogalmazott Kövér

Pál apostolnak

a korinthusbeliekhez írt második leveléből. A gyülekezet 2008-ban kezdett templomépítésbe, mellyel kapcsolatban az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy a gazdasági világválság idején fogtak építkezésbe, mert meg akarták menteni a hitet és a közösséget.

Kövér László hangsúlyozta, a szervezetileg és közjogilag szétválasztott állam és egyház nélkülözhetetlen alapját egyaránt a közösség adja. „A szerves emberi közösségek, a családi, vallási és nemzeti közösségei nélkül az állam egy rút uralmi szerkezetté válik, a hívei közössége nélkül az egyház pedig egy élettelen intézmény lesz” – szögezte le a fideszes politikus, aki szerint minden, ami rombolja a családi, hitbéli és nemzeti kötelékeket, az egyaránt rombolja és gyengíti az államot és az egyházat. Kövér szólt arról is, hogy az állam és az egyház vezetőinek közös felelőssége, hogy Európa és benne hazánk megőrizze keresztény gyökereit. Ez szükséges ahhoz, hogy az európai nemzetek – így a magyar is – államalkotó tényező maradjanak saját országaikban, hogy az európai államok, és így a magyar állam is, a polgárok és a családok jólétét és méltóságát szolgálják. „Negyedszázaddal a demokratikus rendszerváltoztatás után megtanulhattuk, hogy a demokrácia csak forma, a tartalom a hívő, gondolkodó és hazáját szerető emberek közössége. Azt is tudjuk, hogy tartalom nélkül minden forma értékét veszti, ezért ma Európának nem kevesebb, hanem több keresztyénségre van szüksége, arra, hogy mindenki megértse: a vagyon nem termet lelket, hogy lélek nélkül az anyagi jólét nemcsak üressé és céltalanná, de egyre inkább látjuk, fenntarthatatlanná is válik” – szögezte le Kövér László. Hozzátette, a demokráciát keresztyén tartalommal kell megtölteni, e nélkül nem lehet visszaállítani a munka becsületét, a család és otthon szentségét, valamint az elesettek és a versenyben lemaradtak iránti együttérzést és támogatást. Leszögezte, a 2011-ben hatályba lépett Alaptörvény egy keresztény alapelveken nyugvó magyar jövő alapvetését is képezi, nemcsak a magyar állam újjáépítésének közjogi keretét adja.

A szegediség alapja az összefogás és a kisebbségek befogadása

Szabó Sándor

MSZP-s országgyűlési képviselő köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1879-es nagyárvíz idején Szeged templomai közül csak egy maradt épen, az alsóvárosi ferenceseké, akik kitárták minden hívő előtt a templom kapuit, holott az időben kálvinista vagy evangélista hívő nem tehette be a lábát katolikus templomba. „Szegeden sohasem kellett elmagyarázni, mit jelent a türelem, az egymás kölcsönös megbecsülése, az összefogás ereje és a kisebbségek tisztelete is, mert a majdnem színkatolikus városban a református kisebbség nehezen hallathatta volna hangját, ha nem így lenne” – hangsúlyozta Szabó Sándor. Kitért arra is, hogy a szegedi önkormányzat területet adott a közösségnek, és a templom felépítését anyagilag is támogatta.

A templomszentelési ünnepségen – amelyen részt vett többek között

B. Nagy László

fideszes országgyűlési képviselő, a KDNP megyei elnöki tisztét betöltő miniszteri biztos,

Kalmár Ferenc

, a szegedi KDNP-frakciót vezető

Haág Zalán

és a frakcióban helyet foglaló

Póda Jenő

is – a templomépítés történetét

Pauk János,

az egyházközség gondnoka ismertette. Elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt vetődött fel a templomépítés gondolata, de csak 2008-ban írták ki a pályázatot. A régi imaházban 2010 márciusában tartották az utolsó istentiszteletet, melynek helyén és annak tégláit felhasználva épült fel az új templom

Vesmásné Zákányi Ildikó

tervei alapján, ahol 2011. április 3-án gyűlhettek először össze a hívek. Pauk János szerint a „templomépítő” jelzőt is kiérdemli gyülekezetük, hiszen Sándorfalván, Szegeden belül Petőfi-telepen, majd Újszegeden gazdagították egy-egy templommal a református közösséget, melynek negyedik lelkipásztora,

Sípos Ete Zoltán

köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az újszegedi református templom felépítését.