Nem szokványos büntetőper a háborús bűntettel megvádolt Biszku Béla ügye, az államapparátus több mint ötven évvel ezelőtti működését is számba kell venni a bizonyítékok figyelembevételénél - mondta Filó Mihály büntetőjogász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
A jogászt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hétfői másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a háborús bűntettel megvádolt 94 éves
Biszku Béla
ügyében. A döntés értelmében új eljárásban másik bírói tanácsnak kell eljárnia első fokon az ügyben.
Filó Mihály
kitért az ítélőtábla azon utasítására, hogy az új eljárásban fel kell tárni, miként keletkeztek a korábban bizonyítékként felhasznált, több mint fél évszázaddal ezelőtti levéltári okiratok. Példaként említette erre, hogy fontos feltárni, a pártbizottsági jegyzőkönyveket az elhangzottaknak megfelelően, szó szerint vezették, vagy utólag állították össze. Az eljárás másik nehézségeként említette, azt a vád sem állítja az 1956-os két sortűzzel kapcsolatban, hogy a volt belügyminiszter "húzta volna meg a ravaszt", vagy akár jelen lett volna a sortüzeknél. Ehelyett azt vizsgálják, hogy Biszku Béla közvetetten, "az akkori államapparátust használhatta-e fegyverként", és ezt igen nehéz bizonyítani. A jogász az elsőfokú eljárás hibái közé sorolta, hogy a tényekből hibás következtetéseket vontak le, például az egyik sortűzben megállapították Biszku Béla büntetőjogi felelősségét, a másiknál nem, noha az akkori belügyminiszter mindkét esetben az államvezetés tagjaként adott vagy nem adott bizonyos utasításokat. Filó Mihály ezt és az ehhez hasonló, történelmi igazságtételt jelentő ügyeket az ókori görög tragédiákhoz hasonlította, amelyekben a társadalomra gyakorolt hatás a legfontosabb, ám a katarzishoz, a "megtisztulás" érzéséhez elengedhetetlen, hogy betartsák a bizonyítási eljárási szabályokat. A Fővárosi Ítélőtábla hétfőn Biszku Béla ügyében kimondta: az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, de különösen a bizonyítás hibái miatt elkerülhetetlen új elsőfokú eljárás lefolytatása, amelyre egy másik bírói tanácsot kell kijelölni - határozott a tábla. A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, és felelős a karhatalom által leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzekért; a fővárosi Nyugati pályaudvarnál és Salgótarjánban lőttek fegyvertelen polgárokra 1956-ban. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát, aki bűnösségét mindvégig tagadta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.