Ágh Attila politológus: Szükség lenne a baloldali pártstruktúra átalakulására, de ennek nincs jele

„Nyugaton a helyzet változatlan” – És Magyarországon? címmel tartott csütörtök este rendezvényt a Közéleti Kávéház. Ágh Attila egyetemi tanár a spanyol, görög és magyar baloldal mellett beszélt napjaink divatos közgazdászairól is. Ukrajnában 150 évig is eltarthat a krízis.

A Közéleti Kávéház aktuális rendezvénye a baloldal és a demokrácia európai és magyarországi helyzetével foglalkozott. Az est vendége,

Ágh Attila

politológus két fontos sikerkönyvre hívta fel a figyelmet,

Thomas Piketty

A tőke XXI. században és

Wolfgang Streeck

Időt nyerni: a megkésett demokratikus kapitalizmus (Buying Time: The Delayed Crisis of Democratic Capitalism) című munkáira. E kötetek szerint a kapitalizmus válságba jutott, mert olyan naggyá vált az egyenlőtlenség, hogy az már fejlődés gazdasági akadályává vált. Az 1980-as évekig olyan gyors fellendülés volt, amely egalizálta a jövedelmeket, s ezzel lehetővé tette a humántőke fejlesztését és a gyors gazdasági fellendülést. Ez csak úgy oldható fel, hogy az állam beavatkozik az újraelosztásba, amellyel vissza lehet térni azon fejlődés irányába, ami Nyugat-Európát három-négy évtizeden keresztül jellemezte. Pikettit sokan, a „XXI. századi Marxának” nevezik, ami olyan szempontból igaz, hogy ő és Streeck is baloldalinak vallja magát, habár nem ideológiát, hanem gazdasági modellt árul mindkettejük. E gazdasági fordulat terve azonban nehezen jut el magyarországi közélet tagjaihoz.

Az Európai Uniónak vissza kell állnia a korábbi 2-3 %-os növekedésre. Ágh szerint a

Juncker

-bizottság szenzációs tervekkel rendelkezik a fejlődés meggyorsítására. A nagy brüsszeli tudásgyárak már beálltak e szándék mögé, azonban minden fordulathoz idő kell, a cél a tudásalapú gazdaság irányába történő elmozdulás elősegítése, amelyet minden párt támogat az unió parlamentjében. A 2010-ben indult, egy évtizedig tartó EU 20 stratégia célja a társadalom és gazdaság egymást támogató fejlesztése, a fenntartható fejlődés biztosítása. Fontos a szociális út, amely nem feltétlenül jelent szocialistát is. Úgy látja, kezd megerősödni az európai identitásba, intézményekbe vetett bizalom, amely jelentősen csökken a válság alatt, mivel minden ország vezetése saját államában kívánta csak rendezni a problémákat. Nem tudni, hogy kilábalt-e már Európa a válságból, de úgy gondolja, most már nem rendítené meg az uniót Görögország kilépése. Az ukrán krízis megoldása szerinte nem a közeli jövőben várható, elképzelhető, hogy akár 150 évig is eltart. Habár Görögországban és Spanyolországban is sikereket értek el új baloldali pártok, a két ország történelmi múltja okán ezen eredményekhez teljesen más okok vezettek. „Spanyolország kicsit köhög, de jól van”, megkezdte már a kilábalást válságából, míg a hellén állam soha nem próbált érdemi felzárkózást elérni az Európai Unióban, s ma sem hajt végre strukturális reformokat. A görög Syrizának nem jósol hosszú politikai jövőt, viszont a hispánoknál még nyitottak a Podemos és az ország baloldali pártjainak lehetőségei. Úgy gondolja, az egész baloldalnak hasznára válna egy hasonló új párt megjelenése Magyarországon, ennek azonban jelét nem látja. „Bajnainak volt egy törekvése egy ilyen párt felépítésére, azonban nem tudok róla, hogy különösebb sikert ért volna el, legalábbis nem erre mutat a volt miniszterelnök távozása a politikából” – mondta Ágh, az esetleg szóba jöhető pártokról. Szükség lenne a baloldal átstrukturálódására, de sem a Syriza, sem a Podemos esetében nincs átvehető példa, leszámítva a részvételi demokráciát, azt, hogy a politikusoknak ki kell menniük az utcára és beszélniük az emberekkel.