Május 31. – Dohányzásmentes Világnap

A dohányzás világszerte a leginkább megelőzhető halálok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 31-ét Dohányzásmentes Világnappá nyilvánította, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a dohányzással kapcsolatos egészségügyi kockázatokra, a dohányzásmentes életmód előnyeire, valamint azokra a hatásos szabályozásokra, amelyek hozzájárulnak a dohánytermékek fogyasztásának csökkenéséhez. A Világnaphoz kapcsolódóan a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának munkatársa, Tóth Erika egészségfejlesztő június 2-án, kedden 12.45 és 13.30 óra között a Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában tart vetítéses, dohányzás prevenciós interaktív órát a 8. osztályos tanulók részére - olvasható a Csongrád Megyei Kormányhivatal hírportálunkhoz eljuttatott közleményében.

Sokan emlékezünk azokra az időkre, amikor a munkahelyeken, közforgalmú intézményekben, vendéglátó egységekben és vonatokon cigaretta füst gomolygott. Ezáltal az is ki volt téve akarata ellenére a passzív dohányzás ártalmának, aki egyébként nem dohányzott. Aki tehette, igyekezett elkerülni a dohányfüsttel telített helyiséget, hiszen már akkor is ismert tény volt, hogy felnőttek esetében a passzív dohányzás súlyos kardiovaszkuláris és légzőszervi megbetegedéseket okozhat, pl. szívkoszorúér-betegséget, tüdőrákot. Várandós nőknél alacsony születési súlyhoz vezethet, kisgyermekeknél pedig akár hirtelen csecsemőhalált is okozhat. A nemdohányzók védelmérõl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény Európában, és a világon is az elsők között tiltotta meg az egészség megőrzése céljával a dohányzást a munkahelyeken és vendéglátó egységekben az arra ki nem jelölt helyeken. Később, tudományos vizsgálatok azt igazolták, hogy a dohányfüstnek nincs biztonságos, az egészséget már nem veszélyeztető minimális szintje és zárt légtérben a műszaki megoldások sem képesek megvédeni az embert annak egészségkárosító hatásaival szemben. Így elérkezett az ideje, hogy az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet szakmai ajánlásainak megfelelően 2011 áprilisában tovább szigorítsák hazánkban a nemdohányzók védelmében hozott törvényt, mellyel a dohányzók egészségének fokozottabb védelme is megvalósult. A módosítás szükségességét indokolták a magyarországi dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedési és halálozási adatok és azok a számítások, melyek igazolták a dohányzással összeköthető egészségügyre nehezedő gazdasági teher nagyságát (ami egyébként messze meghaladja a dohánytermékekből származó állami bevételeket). A közös használatú, zárt légterű helyiségben való dohányzás tilalma ekkortól a magánszférában a társasházakra, lakásszövetkezetekre is kiterjedt (kivéve, ha az összes tulajdonos, vagy lakásszövetkezeti tag legalább négyötöde másként dönt). Azóta vizsgálatok bizonyítják, hogy a törvényi tiltás következtében a zárt légterű közösségi helyek levegőjének minősége jelentősen javult. El kellene érni, hogy mindenkinek legyen lehetősége dohányfüst mentes levegőt belélegezni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányzást tiltó, korlátozó jogszabályok népszerűek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat. Az OEFI 2012. évi felméréséből kiderült, hogy a dohányzók és nem dohányzók egyaránt támogatják a dohányzásnak az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben, valamint játszótereken való korlátozását. A nemdohányzók többsége (61 %) egyetért azzal, hogy bárokban, kocsmákban tiltják a dohányzást, és a dohányosok 1/4-e is. Az éttermekre, a közlekedési eszközökre és a munkahelyekre vonatkozóan a nemdohányzók 80 %-a, a dohányosok fele támogatja a tiltást. A szenvedélyekre való rászokásban, így a dohányzásban is nagy szerepe van a mintakövetésnek. Ismeretes, hogy azok a fiatalok, akiknek szülei is dohányosak – a felmérések adatai szerint Magyarországon a dohányosok kétharmada (66 %) gyújt rá a saját otthonában is - hamarabb válnak erős dohányossá. Nem csoda, hiszen elfogadóbbak az ilyen szülők a gyerek dohányzásával szemben. Azok pedig, akik 14 éves korukban már valamilyen rendszerességgel rágyújtanak, sokkal inkább válnak erős dohányossá. Mivel a dohányzás súlyosabb hatásai csak hosszú évek múlva jelentkeznek, ezért az tapasztalható, hogy a dohányosok bár ismerik szenvedélyük várható következményeit, valójában nem sokat foglalkoznak vele. Kivétel ez alól az iskolázottabb személyeknél - és főleg a nőknél – a gyermek várás időszaka. A leszokás persze nem könnyű. Leszokni a dohányzásról eredményesebb, ha a közvetlen környezet támogatásával, esetleg csoportosan, még inkább, ha szakorvosi segítség mellett történik. Persze szükséges a komoly elhatározás ahhoz, hogy végleges legyen a leszokás és ne olyan tapasztalatot nyerjen valaki, mint Mark Twain, aki így írt: „A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem.” A dohányzás végleges abbahagyásával a leszokás eredményei sorra jelentkeznek: - 5 perc múlva: a szív oxigénnel való ellátottsága nő - 24 óra múlva: a szívinfarktus veszélye csökken, a szervezet fizikai terhelhetősége nő - 3 hónap múlva: az agyvérzés veszélye csökken, a köhögés is csökken - 9 hónap múlva: egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendő gyermekét - 5 év múlva: a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken - 15 év múlva: a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval Érdemes már a leszokás időszakára előre megtervezni az étrendet is, mivel a dohányzásmentes élethez 20 30 százalékkal kevesebb energiát kell bevinni az étkezések során, s akkor nem fenyeget senkit az elhízás veszélye sem.