Közélet

Nem ellenszenvből vetették le Ságvári nevét a kecskésiek

Nem ellenszenvből vetették le Ságvári nevét a kecskésiek

2015. április 13., hétfő
Nem ellenszenvből vetették le Ságvári nevét a kecskésiek
Palánkai sor libát legeltető gyerekkel é. n

Rokkanttelepként is hívták egykor a mai Kecskéstelepet, melyre az első világháborúban megsebesült katonákat költöztették, aztán a szocialista időszakban, máig homályos körülmények között vette fel Ságvári Endre nevét. A rendszerváltást követően a telep alapítója iránti tiszteletből lehetett újra Kecskés István a névadó.

Ságvári, Ságvári-telep – az idősebb kecskéstelepi lakosok még mostanáig is hívják ezen a néven városrészüket. Míg a helyi gimnázium a mai napig viseli

Ságvári Endre

nevét - az átkeresztelés ötlete is óriási felháborodást váltott ki, melyről több cikkünkben beszámoltunk – Szeged ezen városrészének lakói már nem sokkal a rendszerváltást követően, 1992-ben szorgalmazták az eredeti, Kecskés István-telep használatát. Igaz, mint mondják, ők sem a Ságvári személye miatti ellenszenv, hanem alapítójuk iránti tisztelet miatt döntöttek az átkeresztelés mellett.

Kecskés István

(alsó fotónkon) az első világháborút megjárt, hadirokkant katonaként szeretett volna segíteni sorstársain, így szorgalmazta elhelyezésüket a város nyugati részén felparcellázott földeken. „A háborút követően országos szinten osztottak telkeket a hadirokkantaknak, Szegeden ezt Kecskés István irányította” – mesélte a SZEGEDma portálnak

Markos Gyöngyi

, aki a

helyi művelődési ház jubileuma

kapcsán készített helytörténeti kiadványt a városrész 1924 és 1944 közötti történetét feldolgozva. Az ott élők miatt először Rokkanttelepnek, majd Kecskés István Rokkanttelepnek hívták a helyet, hivatalosan végül 1928-ban állapodtak meg a Kecskés István-telep mellett, melyet a hadirokkantak évek óta kértek már a jótevőjük iránt érzett hálából. Hatalmas ünnepség volt a névadás kapcsán, ekkor állították például a városrész jelképévé vált keresztet is.

A kereszt előtt, 1940-es évek

A kereszt előtt, valamikor a '40-es években

A második világháborút követő, nagy szocialista átalakulás hevében valahogy megváltozott a telep elnevezése is, már jóval kisebb felhajtás kíséretében, szinte észrevétlenül vette fel Ságvári Endre nevét. „Levéltári iratok és jegyzőkönyvek között is kutattam, de az első dokumentum, melyben már Ságári-telepként találtam rá, a Délmagyarország napilap 1951-ben kiadott számában volt” – mesélte Markos Gyöngyi. A helyi lakos szabadidejében jelenleg is kutatja, hogy ki és mikor kezdeményezte ezt a névváltoztatást, és miért pont Ságvári nevét kapta, akinek tudvalevőleg Szegedhez sem volt túl sok köze.

Kecskés István fiatalkori képe

Végül 1992-ben,

Papp Zoltán

önkormányzati képviselő tolmácsolta először a helyiek kérését, akik szerették volna ismét Kecskés Istvánt a telep névadójának. Az 50-es, vagy afeletti korosztály fejében mindenesetre még élénken megmaradt a Ságvári-telep elnevezés, sokuk a mai napig így emlegeti a városrészt. Ez is mutatja, hogy az itt élők szemében nem Ságvári Endre személye volt problémás, sokkal inkább Kecskés István iránti szeretetük, tiszteletük miatt szerették volna őt ismét névadónak. A háborús veterán rendkívül jó közösségszervező volt, neki is köszönhetően épülhetett néhány évtized alatt óvoda és iskola az itt élő, szegény családoknak. Az összetartó, jó közösség generációkat marasztalt itt: mindenki Pintyőke mamája,

Nyári Józsefné

az első olyan osztályba járt, amelyik a kecskési iskolában kezdte meg tanulmányait 1928-ban. Családjával azóta is itt él.

A városrészben élő idősebb lakók még sokszor Ságvári-telepként emlegetik Kecskéstelepet - de ki is volt pontosan Kecskés...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. április 12.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.