Még egyeztetés alatt a felsőoktatás átalakítása

Nem szűnik meg a kommunikáció és médiatudomány szak, s végül a nemzetközi tanulmányok is csak egy kis kozmetikázáson fog átesni. Az andragógia alapképzés ellenben várhatóan megszűnik, míg a pszichológusok örülhetnek: a szak osztott képzési rendszerben folytatódik tovább. Az átalakításokra a munkaerő-piaci igények miatt van szükség, hogy több, valóban gyakorlati ismeretekkel felruházott diplomás kerülhessen ki az álláskeresők világába. Egyelőre csak szakmai kérdésekről folyik a vita a felsőoktatás szükséges változtatásait illetően, de még minden egyeztetés alatt áll.

Ismét hallgatói megmozdulások robbantak ki a fővárosban azután, hogy múlt pénteken a kormány bejelentette, átalakításokat eszközölnek a felsőoktatásban. Az oktatók és a diákok azt vizionálták, bizonyos szakok, sőt tanszékek megszüntetésével jár majd az intézkedés. Azóta kiderült, szó sincs hallgatói létszámcsökkenésről vagy oktatók elbocsátásáról, csupán olyan szakmai kérdések kerültek eddig elő, mint a Bologna-rendszer felülvizsgálata. Az alapszakok felülvizsgálatát a felsőoktatási államtitkárság, valamint a Magyar Rektori Konferencia három évvel ezelőtt kezdte el. Bizottságokat állítottak fel, így mérték a BA-n végzettek átlagos havi bruttó jövedelmét, a mesterszakon továbbtanulók, illetve a diplomás munkát végzők arányát. Az alapképzési

lista mutatóit a múlt héten közzé is tették

.

Maruzsa Zoltán

felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár április 22-én reggel, az M1 műsorában bejelentette: a nemzetközi tanulmányok megmarad a kínálatban (de csak a tartalmi szint emelésével), ezzel szemben a társadalmi tanulmányokat fokozatosan kivezetik, míg a pszichológia szak osztott képzésben folytatódik tovább. A „jó kompromisszum” a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén született meg, ennek részleteiről pedig Szegeden, a bölcsészkar

. A Kihívások 2.1 háromórás maratoni fórumon, amelyet a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, az Oktatói Hálózat Szegedi tudományegyetemi csoportjai és a Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata szervezett, a hallgatói létszámcsökkenéssel, az oktatók elbocsátásával, a tanszékek megszüntetésével, illetve az egyetemi autonómia veszélyeztetésével kapcsolatos aggályokat szerette volna eloszlatni. A párbeszéd azonban nem volt indulatoktól mentes, a legélesebb vita az andragógia alapszak fontosságának megkérdőjelezése és a vizuális kultúra mesterszak (amelynek alapjait történetesen a szegedi egyetem oktatói fektették le) megszüntetése körül robbant ki.

Több mint 600-féle szakképesítést lehet szerezni ma felsőoktatási rendszerben, ebben szerepelnek az alap- és a mesterszakok is. Ahogyan arra Muzsa Zoltán is rávilágított, bizonyos képzésekből túlkínálat van a hazai intézményekben: kommunikáció és médiatudományt például szerte az országban lehet tanulni az egyetemi rendszer mellett felsőoktatási szakképzésben, bizonyos szakok minorjaként, nappali és levelező tagozaton egyaránt. A hasonló elnevezésű és képzési profilú szakok között a jelentkező hallgatók nem tudnak különbséget tenni – közölte Maruzsa Zoltán. S nemcsak a felvételizők, a munkaerőpiac sem tudja, hogy bizonyos diplomások mögött milyen valódi piacképes tudás áll. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott szerdán, ha a kormány hozzányúlt a képzési szerkezethez, az indítható szakok jegyzékéhez az intézmények emeltek kifogást, ha nem, akkor a gazdasági élet szereplői, a munkaadók panaszkodtak. Hogy a kereslet és a kínálat találkozhasson, átalakításokra van szükség. Tíz éve már, hogy a magyar felsőoktatási intézmények is áttértek az európai modellre, vagyis a Bologna-rendszerre. Az addig megszokott 3-4 éves főiskolai és 5-6 éves egyetemi szakokat (néhány kivételtől eltekintve: orvos és jogászképzés) teljes egészében átvariálták: beköszöntött a hároméves alap- és a kétéves mesterképzések kora. Ennek következtében több olyan szak is elindulhatott, amelyeket ma már központilag meghatározott ponthatárokkal, s kizárólag önköltséges képzések indításával próbál visszaszorítani a kormány. Az andragógia, a nemzetközi tanulmányok és újabban a műszaki menedzser is a kérdéses képzések sorába tartozik.

Nekik már szinte biztos a sorsuk

A demográfiai változások nyomán öt-tíz év múlva, 12-13 ezer jelentkező lesz évente a 300-400 fajta mesterszakra, és a szakonkénti alacsony létszám miatt fenntarthatatlanná válik a rendszer – mondta Maruzsa a szerdai fórumon. Hogy pontosan mely alap- és mesterszakok képzésén szeretnének változtatni, az egyelőre egyeztetés alatt áll. Azonban az a már említett „jó kompromisszum” eredményei a következő változtatások. -

Nemzetközi tanulmányok

: Az eredeti elképzelés szerint csak mesterképzésben lehetett volna választani a képzési formát, kedden azonban úgy döntöttek, minden halad tovább az eddigi megszokott mederben. A nemzetközi tanulmányokra már három éve központilag meghatározott ponthatárral juthatnak csak be a felvételizők, ez pedig nagyon magas. Szegeden 209 000 forintot kérnek egy félévért az Állam- és Jogtudományi Karon a nappali tagozatos költségtérítéses hallgatóktól. A tavalyi általános felvételi eljárásban 465 pontot kellett teljesítenie a jelentkezőknek az 500-as rendszerben, amit mindössze egyetlen embernek sikerült ezt teljesítenie a felvi.hu adatai szerint. -

Társadalmi tanulmányok

: Ez a szak nem járt olyan szerencsésen, mint a nemzetközi tanulmányok, ugyanis a fentebb említett képzés a tartalmi követelmények megváltoztatásával fennmaradhat, addig a társadalmi tanulmányokat fokozatosan kivezetik az egyetemekről. A szakra eddig a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon lehetett jelentkezni, a ponthatár legutóbb 260 volt, 8 hallgatóval. -

Pszichológia

: Rémhírek láttak napvilágot arról, miszerint a pszichológia szak a továbbiakban osztatlan rendszerben maradhat fenn. A külföldi áthallgatóknak és a tanulmányi utakon továbbtanulóknak ez viszont gondot okozott volna (ugyanis máshol is osztott képzésben zajlik a pszichológiaoktatás), ezért minden maradt a régiben. Nem mellesleg ezen a szakon is magas pontokat követelnek meg a felvételizőktől, 2014-ben 429 pont alatt nem került be senki a BTK képzésére. -

Kommunikációs és médiatudomány

: Óriási változások nem lesznek, mindössze a szabad bölcsészet szakirányaként, valamint a felsőoktatási szakképzések listájáról tüntetik el az ilyen felépítésű képzéseket. Így a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon működő kommunikátor és moderátor felsőoktatási szakképzések veszélybe kerültek. A dolog pikantériája, hogy a kar néhány évvel ezelőtt változtatott a képzések akkreditációján éppen azért, hogy a végzett hallgatók bizonyos kreditmennyiség átemelésével egyenes úton felvételizhessenek a bölcsészkaron működő kommunikáció és médiatudomány alapképzésre. -

Andragógia

: Csak mesterképzésként működhetne tovább az andragógia, amely utoljára 2012-ben indulhatott el alapszakon önköltséges finanszírozási formában. Korábban a 100 főt is meghaladta az elsőévesek száma, de három éve már nem is indult meg a képzés a szegedi egyetemen. A mesterszakot ellenben piacképesnek tartják.

Maruzsa Zoltán a fórumon arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a kellően rugalmas szakleírások lehetővé teszik az intézmények számára, hogy a megszűnő szakok helyett akkreditáljanak egy rendszerben maradó hasonló képzést. Több területen pedig az oktatás mesterszakon folyik tovább.

Ismét mocorognak a hallgatók

A hallgatói megmozdulások az utóbbi években veszítettek erejükből, utoljára 2014 őszén emelték fel hangjukat a diákok többek között a röghöz kötés ügye miatt. A múlt pénteki kormánybejelentésre, ami az egyes szakok megszüntetését vetítette előre (például a nemzetközi és társadalmi tanulmányok) azonban ismét kimutatták nemtetszésüknek; kedden és szerdán is utcára vonultak a fővárosban. Az ELTE Társadalomtudományi Kar hallgatói hálózata 6 pontban foglalta össze az EMMI-nek tett követeléseit:

1. Követeljük, hogy az EMMI vonja vissza a szakok megszüntetésére vonatkozó előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét! 2. Követeljük a felsőoktatási autonómiát! Követeljük azt, hogy az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat! 3. Szükség van olyan szakemberekre, akik értenek a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz! Ne tiltsák be az ilyen szakembereket kinevelő szakokat! 4. A XXI. században nem az állam dönti el, kiből mi lesz! Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára. 5. Hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat! Transzparenciát, egyeztetést, szakmaiságot! Ne döntsenek rólunk nélkülünk! 6. Ezeknek a szakoknak a megszüntetésével a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőnket, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban.