A japánok számára Bartók, Sisi és a monarchia jelenti Magyarországot

Komolyzenei múltunk és az Osztrák-Magyar Monarchia ugrik be a legtöbb japán embernek, ha Magyarországról kérdezik, míg mi itthon főképp a mangákkal és animékkel kötjük össze a felkelő nap országát. Kuragane Kei februártól indított kurzusokat az SZTE-n, hogy népszerűsítse a nagy tradíciókkal bíró szigetországot. Politikai elemzőként úgy véli, a két ország kapcsolatában komoly, eddig még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek.

Japán kultúrájával és nyelvével is megismerkedhetnek februártól az SZTE hallgatói. Az egykoron politikai elemzőként dolgozó

Kuragane Kei

két kurzust indított a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon Japán társadalom és mentalitás, illetve Japán nyelv és kultúra címmel. Kuragane Kei 2006-ban kezdett el komolyabban foglalkozni a magyar nyelvvel és országunk politikájával, kultúrájával, azonban már fiatalkora óta érdeklődött hazánk iránt. Először a berlini fal leomlása kapcsán hallott a magyarokról, akik sorompót nyitottak a keleti és nyugati blokk között, majd később rájött, hogy a német és a magyar történelem nagy hatással volt egymásra az évszázadok folyamán, így tanulmányait is irányunkba folytatta. Ösztöndíjas hallgatóként kilenc éve került az ELTE-re, Tokióban a Magyar Kulturális Központ szakmai munkatársaként, majd Budapesten politikai elemzőként dolgozott, elsősorban a hazai politikai eseményeket követte figyelemmel. „1999 óta évente ellátogattam Magyarországra turistaként, egyre jobban vonzott az ország kultúrája és az itt élő emberek. Kezdetben csak egy szót ismertem magyarul, ez pedig a paprika volt, 2006 óta azonban szorgalmasan tanulom a nyelvet” – mesélte az oktató.

Egyedi nyelv és 2/3-os kormány

Yamamoto Tadamicsi japán nagykövet a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítéséért érkezett Csongrád megyébe még 2013 novemberében. Fotó: Gémes Sándor

A távol-keleti ország politikai és társadalomtudományi szakértőjeként korábban is tartott előadásokat, idén februárban azonban állandó kurzusokkal jelentkezett a Szegedi Tudományegyetemen. Japán társadalmáról és mentalitásáról nyolc, nyelvéről és kultúrájáról pedig húsz hallgató tanulhat az óráin. „Ahhoz képest, hogy az SZTE-n nincs japán tanszék, nagyon nagy érdeklődés volt a képzésünk iránt. Sokan vannak egyébként, akik itt Magyarországon jól beszélik a japán nyelvet az egyetemi szférában, míg ők nagyrészt nyelvtanárként illetve irodalom-kultúra szakértőjeként dolgoznak, én politikai, társadalmi kérdésekre próbálok választ adni. Ez lehet az egyedisége ennek a képzésnek” – magyarázta Kuragane Kei. Az ország történelmének bemutatása mellett annak szokásaiba is bepillantást enged, tematikus órát tartott például Valentin nap alkalmából (Ennek anyagát egy cikkben is publikálta a

). Érdekes párhuzamok figyelhetők meg a két ország között: ahogy a szláv nyelvek tengerében egy kis szigetet képvisel Kelet-Európában a magyar, olyan egyedi fejlődésen ment keresztül a szigetország szóhasználata is. „Talán ezért is van, hogy mind a két nyelv olyan nehéz, bár a kettő közül inkább még mindig a japán a bonyolultabb az udvariassági formuláinak sokszínűségével. Furcsamód sok japánról is elmondható, hogy nem használja helyesen a japán nyelvet” – emelte ki az oktató. Még jelenlegi politikai berendezkedése között is hasonlóság figyelhető meg a két ország között, hiszen a hagyományos felosztás szerint jobboldali, konzervatív kormánya van Japánnak, amely a tavalyi, előrehozott választások alkalmával körülbelül 2/3-os többséget szerzett.

Nekünk Japán az animét, nekik Magyarország a monarchiát jelenti

A Szegedi Anime Függők Társasága (SZAFT) a Dóm téren köszöntötte a fukusimai diákokat 2011-ben. Fotó: Illés Tibor

Látszólag a Magyarország által meghirdetett keleti nyitás politikája elsősorban a közel-keleti országokra, és a volt szovjet utódállamokra koncentrál, pedig óriási, eddig kiaknázatlan lehetőségek vannak a japán-magyar együttműködés terén is – véli a szakember. Felmérések szerint nálunk körülbelül 1,600 ember tanulja a japán nyelvet, és ha kisebb aktivitással ugyan, de az Oszakai Egyetem Magyar Tanszéke is oktatja országunk anyanyelvét, évfolyamonként több mint tíz fiatal tanul magyarul. A közös hang már megvan, emellett a hosszú évtizedek óta ápolt kapcsolatok is jó alapot adhatnak a két ország közötti szorosabb együttműködésre, a valóságban azonban nem csak földrajzilag van rendkívül messze a két ország egymástól. „A legtöbb japán iránt érdeklődő fiatalt a mangák és az animék vonzzák elsősorban, sokuknak segítenek is ezek az írások, rajzfilmek a nyelvtanulásban. Sok esetben azonban ezen kívül más téma nem is érdekli őket, így nagyon örülök, ha egy-egy fiatal a magasabb kultúrát képviselő értékeink felé is nyitott. A Magyarországon élő japánok és a japán iránt érdeklődő magyarok sem mindig találják meg emiatt a közös hangot” – mondta el Kuragane Kei.

Rosszul eshet nekünk, de semmi meglepő nincs abban, hogy a japánok többsége nem tud túl sok mindent hazánkról. Taníthatják a zeneiskolákban a Kodály-módszert és a történelem tankönyvben is találkozhatnak a gyerekek Attila hun király nevével, összességében azonban nagyon kevés kapocs van a két kultúra között. „A legtöbb japán ember számára Magyarországról az Osztrák-Magyar Monarchia, Erzsébet ’Sisi’ királyné illetve a komolyzene juthat eszébe, például Bartók vagy Kodály neve. Liszt Ferencet már inkább Franz Lisztként ismerik. Sajnos magukat jól műveltnek tartó emberek is érdeklődtek már tőlem, hogy milyen nyelven beszélnek itt Magyarországon: angolul, németül vagy oroszul?” – magyarázta a szakember. Kuragane Keit ugyanakkor felvillanyozta, hogy Szegeden kívül is igen nagy érdeklődést tapasztalt Japán iránt, és az SZTE Orvostudományi karára is egyre több fiatal jön tanulni a szigetországból. A szakember szerint a két ország között fennálló, több évtizedes jó kapcsolat lehetővé tenné, hogy jobban megismerhesse egymást ez a két „világtól elkülönülő sziget”.