Konferencia a 70 évvel ezelőtti földreform mítoszairól az Emlékpontban

Az Emlékpont és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) az 1945. évi földbirtokreform 70. évfordulója alkalmából „Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokokon fog nyugodni” címmel rendez konferenciát március 19-én. A csütörtökön délután 3 órakor kezdődő tanácskozáson köszöntőt mond Miklós Péter, a vásárhelyi közgyűjtemény vezetője és Kiss Róbert Károly, az ÓNTE igazgatóhelyettese. A konferenciát Benkő Zsolt, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője nyitja meg a kommunizmus évtizedeit bemutató kiállítóhelyen.

Hét évtizeddel ezelőtt, 1945. március 18-án lépett hatályba a Nagy Imre által előterjesztett miniszterelnöki rendelet "a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz-juttatásáról" és kezdődött meg a magyarországi földbirtok rendszer drasztikus átalakítása. Az ország megművelt területeinek több mint egyharmadát osztották fel, mintegy 650 ezer személy között. A földosztásról a mai napig az a tévhit él a hazai köztudatban és a történetírásban, hogy az egy a Nemzeti Parasztpárt koncepciója alapján kidolgozott polgári demokratikus reform volt, melynek nyomán megszűnt a magyar agrárium évezredes feudális egyenlőtlensége. Ezzel szemben e közgazdasági és társadalompolitikai szempontból is elhibázott, a Moszkvából közvetlenül Sztálin utasítására irányított intézkedés célja nem volt más, hogy a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt előkészítse az erőszakos kollektivizálást, a kisparaszti magántulajdon szétzúzását és a sztálinista modell bevezetését. A földosztás során óriási arányban megszaporodott az árutermelésre egyáltalán, de még a családi foglalkoztatásra sem elegendő nagyságú törpebirtokok száma. A földreform - amely „a föld azé, aki megműveli" - politikai szólammal indult és termelői magántulajdont ígért - a földmagántulajdon teljes felszámolásába és az államszocializmus téeszvilágába torkollott. Az Emlékpont és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark közös konferenciájának nyitóelőadásán Szerencsés Károly egyetemi docens a 20. századi magyarországi földkérdést, mint sorskérdést tekinti át az első világháborútól a kádári kollektivizálásig. Nagy Imre, a földosztó miniszter portréját és tevékenységét rajzolja fel Sipos József, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Vincze Gábor, az ÓNTE történésze a pusztaszeri földosztással kapcsolatos mítoszokkal számol le: az első karót ugyanis Sövényháza (a mai Ópusztaszer) szélén álló Árpád-emlékműnél verték le. Gulyás Martin doktorandusz A földosztás politikai olvasatai című előadásában a juttatások árnyoldalaira, társadalmi káraira kívánja ráirányítani a figyelmet. Ó- és újkécskei esettanulmányt mutat be Hajagos Csaba, a kecskeméti Katona József Múzeum történész-muzeológusa. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője az egyházi birtokok földreform alóli mentesítésének azon kérdéseit taglalja, melyekre a nemzetgyűlés politikai bizottsága előtt került sor. A konferencia záró előadásán, Kohári Nándor referátumában a Független Kisgazdapárt földreformtervezetét ismerhetik meg a tanácskozás résztvevői.