Hívek százai fogadták a máriapócsi Szűz Mária kegyképet Szegeden (FRISSÍTVE) + FOTÓK

A Lechner téri görög katolikus kápolnában fogadták a máriapócsi könnyező kegyképet, majd az alsóvárosi ferences templomban Kiss-Rigó László megyéspüspök az egyházmegye családjainak ajánlott fel szentmisét.

„Rendkívül nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy kápolnánkba is elhozták a Szűz Mária kegyképet, emellett nagyon sok kegyelmi adománnyal is jár. Nagyon készültünk a találkozásra, és ez a folyamatos várakozás az Isten jelenlétébe hozza az embert” – fogalmazott

Szaplonczay Miklós

szegedi görög katolikus esperes. Elmondta, a böjt hitelesebb megélésében és a húsvétra való felkészülésben is segíti a híveket a kegykép Szegedre hozatala. Hívek érkeztek Kecskemétről, Makóról és Szolnokról, illetve a határon túlról is érkeztek, például Ruszkikeresztúrról is több család érkezett.

A Lechner térről gyalogos menet hozta a kegyképet Alsóvárosra, ahol Szaplonczay Miklós arról beszélt, hogy Szegedről évente többször is útra kelnek a hívek Máriapócsra, és egyre többen gyalogosan teszik meg a hosszú utat. Kitért arra is, hogy a görögkatolikusokat nem zavarja, hogy a kegyképnek egy másolatát őrzik hazánkban. „A kép értékét nem az adja, hogy mikor és ki festette, másolat vagy eredeti, hanem az előtte végzett imádság, ami 300 éven keresztül szüntelenül folyt. A kép – mely az Istenszülő Szűz Máriát ábrázolja – s melyet szemlélve őt szólítjuk meg, és az ő közbenjárására Krisztus segít bennünket, pontosan ezáltal lesz számunkra értékes a kép” – fogalmazott. A ferencesek részéről

Wertheim Mátyás

plébános köszöntötte a híveket, majd a zarándoklatok fontosságáról szólt, míg Szeged városa részéről

Kozma József

mondott köszöntőt a szentmise előtt, amit

Kiss-Rigó László

megyéspüspök celebrált. „Sajátos módon a szent család tagjait köszönthetjük együtt. Ma az egész világegyházban Szent József ünnepe van, köszönhetjük a családfőt, a férjet.

Kocsis Fülöp

püspök atya és görög katolikus testvéreink jóvoltából azonban sajátos módon köszönhetjük Szűz Máriát, az édesanyát, feleséget. Most különösen ebben a nagyböjti időben, amikor Jézus halálát, kínszenvedését idézzük fel jobban és többször, mint máskor, ebben a szentmisében az ő föltámadását is ünnepeljük, és az Eukarisztiában sajátos módon találkozhatunk vele, köszönhetjük őt is” – fogalmazott Kiss-Rigó László, aki Szeged és az egyházmegye családjainak ajánlotta fel a szentmisét.

A világhírű könnyező ikont március 8-án délben, a püspöki szent liturgiát követően bocsátották útjára, és március 24-én tér vissza a máriapócsi kegytemplomba. A szentképet naponta más-más település egyházközségébe viszi el a Hajdúdorogi Egyházmegye, így számos szabolcs-szatmár-beregi település mellett Miskolcon, Veszprémben, Budapesten, Győrben, Pécsen, Szegeden és Debrecenben is megtekinthetik majd a hívek. A különleges eseményt a máriapócsi görög katolikus templom zarándokhellyé válásának háromszáz éves évfordulója alkalmából szervezi az egyházmegye. Ahogy megírtuk, a kegykép péntekig van Szegeden, a részletes programot

ITT

olvashatják.

A máriapócsi könnyezések

A török rabságából történt szabadulásának emlékére 1676-ben készíttetett pócsi kegykép a korabeli feljegyzések szerint 1696. november 4-én kezdett el könnyezni, ami szünet nélkül két hétig tartott, majd kisebb megszakításokkal december 8-áig. A képet 1697-ben Bécsbe szállították, Máriapócson egy másolata található. Sem az eredeti kép, sem a róla készült másolatok a továbbaikban nem könnyeztek, kivéve azt, amelyiket Pócsra visszavittek, amelyik 1715. augusztus 1-jén, majd 1905 december 3-án könnyezett. Az 1905-ös könnyezés tényét egyházi és világi vegyesbizottság ellenőrizte, s megállapította annak valódiságát. A könnyeket felfogó selyemkendőt kicsiny foglalatban a templom falára függesztették, ma is ott található a kegykép alatt. Nevezetes esemény volt Máriapócs életében 1991. augusztus 18-án, amikor II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben a kegyképet a budapesti Magyar Nemzeti Galériában megtisztították és restaurálták. December harmadikán Erdő Péter prímás a püspöki kar jelenlétében a képet újra megkoronázta a XVI. Benedek pápa által, Rómában megáldott arany glóriával. Ekkor nyilvánították Máriapócsot Magyarország Nemzeti Szentélyévé.