Közgyűlés: Ha nincs pénztermő fánk, akkor ültessünk - megszületett Szeged 2015-ös költségvetése + FOTÓK

Személyeskedő vitákkal tarkított ülésen fogadták el a 2015-ös büdzsét, és felemelték a városi cégvezetők fizetését is. Esküt tettek a részönkormányzatok tagjai.

13.02:

Az ülés a részönkormányzati tagok eskütételével zárul. Botka László még bejelenti, a tervek szerint március 27-én tartják a következő közgyűlési ülést.

12.58:

A polgármester előterjesztése alapján megválasztják a négy településrészi önkormányzat tagjait (Szőreg, Tápé, Gyálarét, Kiskundorozsma). Kosik Dénes és Rózsavölgyi József tartózkodott, 27 igen szavazat érkezett. A részönkormányzatok elnöke mindenhol a körzet önkormányzati képviselője, Dorozsmán évenként váltja majd egymást a két városatya.

12.50:

A cégvezetők fizetésemeléséről is megvan a döntés a baloldali többség szavazatival.

12.48:

28 igennel, Szentistványi István nem szavazata kíséretében születik meg a város új szociális rendelete.

12.43:

A 2015. évi költségvetési rendelet kapcsán először a módosító javaslatokról szavaznak. Kosik Dénes 22,5 milliós módosító javaslatcsomagját 9 igen, 17 nem és 3 tartózkodás mellett utasítja el a közgyűlés. Hüvös László és Haág Zalán módosítóit 9 igen, 19 nem és 1 tartózkodással veti el. Tóth Péter módosítóira 1 igen, 18 nem és 10 tartózkodás érkezik, Szentistványi István javaslatára 10 igen, 1 nem és 18 tartózkodás (itt a polgármester is tartózkodik). 18 igen (MSZP, DK, Együtt), 9 nem (Jobbik, LMP, illetve a Fidesz-L.É.T. és a KDNP képviselőinek többsége) és 2 tartózkodás (Farkas László, Kothencz János) a rendeletnél, azaz nagy többséggel fogadja el a közgyűlés a város 2015-ös költségvetési rendeletét.

12.35:

Interpellációk, kérdések nem érkeztek, határozathozatal következik.

12.32:

Tóth Péter jelzi, bármit dönthet a közgyűlés, az nem akadályozza meg a Jobbikot, hogy továbbra is feltárja a problémákat.

12.31:

Kothencz János leszögezi, az emberekkel összefogva Tarjánban igenis tudják kezelni a problémákat, kéri Tóth Pétert, ne tévessze el a házszámot, ne tévedjen a szélsőségek oldalára, ne riogassa az embereket.

12.30:

Botka László egyetért Kothencz Jánossal. Tóth Péter örül ennek. Gratulál Kothencz János szociális tevékenységéhez, kéri, osszon továbbra is savanyú joghurtot, krumplit és hagymát.

12.26:

Kothencz János (Fidesz-L.É.T.) nem érti, Tóth Péter miért tesz folyamatosan olyan nyilatkozatokat a médiában, melyek felrúgják a szociális bizottságban - az IKV-val közösen - megszülető megegyezéseket. Tájékoztatja Tóth Pétert, a körzet képviselőjeként minden héten jelen van a Kereszttöltés utca 29. szám alatt, és az IKV-val folyamatosan egyeztet a biztonságért. Vannak persze a házban szocializációs hátrányokkal küzdő emberek, ám az együttélésnek nem akkorák a problémái, mint amekkorára ezt Tóth demagóg módon a médiában megjeleníti. "Nyugodtan masírozzanak a Magyar Gárdával, de keressenek melegebb éghajlatot, nehogy megfázzanak" - zárja felszólalását.

12.24:

Tóth Péter válasza: bizonyos társasházakban, önkormányzati bérlakásokban súlyos biztonsági, együttélési problémák merültek fel, melyekre valamilyen módon megoldást kell találni. A Székely sor 21. szám kapcsán az IKV is felvetette, hogy jó lenne bizonyos esetekben a bérlők "kiválasztásában" eljárniuk, azaz: szűrniük. Nem állapot ugyanis, hogy több szegedi önkormányzati bérlakást drogterjesztőknek, bűnöző elemeknek utalnak ki. A Jobbik több forrást fordítana az IKV rendészeti feladatainak megerősítésére, ezzel kapcsolatban módosítót is nyújtott be. Solymos Lászlónak pedig üzeni, hiába ígérte a kampányban, hogy körzeti megbízotti iroda nyílik a Kereszttöltés utcában, ez a mai napig nem történt meg.

12.22:

Az utolsó napirendi ponthoz érkeztünk. Binszki József (DK) kezdeményezi, a közgyűlés ítélje el, hogy a Jobbik képviselője, Tóth Péter a betiltott, illetve be nem jegyzett félkatonai szervezettel, az Új Magyar Gárda Székely sori megjelenésével riogatta a szegedieket.

12.18:

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumban a továbbiakban Lauer István (MSZP) képviselheti az önkormányzatot. A képviseletet eddig gyakorló Hüvös László (KDNP) megköszöni az eddigi bizalmat, és további eredményes munkát kíván a fórumnak.

12.17:

A közfoglalkoztatás kapcsán Tóth Péter (Jobbik) vázolja javaslatát: a betonlapos járdákat fel lehetne újítani a jelenlegi közfoglalkoztatotti állománnyal, ez pedig különösen a kiskertes övezetben hatalmas jelentőséggel bírna.

12.15:

Haladunk tovább a napirendi pontokkal hozzászólások nélkül.

12.14:

Joób Márton állítja, jó logikával alakították ki az új cégvezetői fizetéseket, mert ha magasabb a bér, akkor kisebb a mutyi iránti vonzalom...

12.13:

"Jól pörgött-e a rulettkerék, alpolgármester úr?" - kérdezi Haág Zalán Szentgyörgyi Pált. "És jól gurult-e a bicikli?" - kérdez vissza Solymos László a pulpitusról.

12.12:

Szentgyörgyi Pál arról beszél, hogy ha barátokat és haverokat ültettek volna a cégvezetői székekbe, akkor öt évre bebetonozták volna őket. Ezzel szemben egy évre nevezték ki az igazgatókat. Ősszel pedig pályázat következik, és a magasabb bér vonzó lehet a jelentkezők számára.

12.09:

Tóth Péter is érthetetlennek tartja, ilyen rövid idő elteltével miért kell emelni a cégvezetői béreket. A magas keresetek irritálóak is lesznek a szegediek számára - jegyzi meg.

12.08:

Az alpolgármester szerint ők most igenis mérik a teljesítményt, a jobboldal volt az, amely nem foglalkozott a cégvezetők teljesítményével 2010-2014 között.

12.07:

Haág Zalán azt mondja, ő azt írja a közleményében, hogy ahol megtakarítás mutatkozik, mármint az SZKT-nál, ott megsarcolják a szegedieket, lásd: a tömegközlekedési és a parkolási díjak emelése. Visszavág Solymosnak: ha alacsonyabb fizetést kapnának az új cégvezetők, akkor nem mondtak volna fel előnytelen szerződéseket? Összegzése: a szocialisták most baráti cégvezetőknek juttatnak ténylegesen 20-30-40 százalékkal több fizetést, ráadásul mért teljesítmény nélkül.

12.04:

Szentgyörgyi Pál alpolgármester szerint hamis Haág Zalán azon, a sajtótájékoztatóján tett kijelentése, hogy 100 millióval nőne az SZKT támogatása, más ugyanis az előjel, éppen 100 millióval csökken. A cégvezetők sem kerülnek majd többe az önkormányzatnak, mert mérséklik a prémiumokat, így ráadásul a politikai támadások is kiküszöbölhetők mindennapjaikból.

12.01:

Solymos László úgy reagál, máris hatékonyak a cégvezetők, mert sok-sok milliót spóroltak meg a káros szerződések felmondásával. Garantálja, hogy idén nem lesz olyan cég, mely választási kampányt támogat, például kerékpárokkal.

12.00:

Haág Zalán bejelenti, a KDNP nem ért egyet az önkormányzati cégvezetők alapbérének 20-40 százalékkal történő emelésével. Még nem is látjuk, a frissen kinevezett igazgatók milyen hatékonysággal dolgoznak, ráadásul nemrégiben alacsonyabb munkabérrel írtak alá munkaszerződést. Hol itt a városi érdek? Kéri a javaslat visszavonását, különösen, hogy az árát a szegediekkel fizettetnék meg a közüzemi és közszolgáltatási díjak növelésén keresztül.

11.54:

A SZÉSZ módosítása a következő napirendi pont: ennek egyik eleme, hogy 5 százalékra emelkedik a kiskertek beépíthetősége.

11.53:

Botka és Szentistványi szópárbajt vív arról, ki nézi le az embereket, majd lezárják a vitát. Az LMP-s politikus megismétli, legalább 600 millió forintra lenne szükség a szociális kiadásokra Szegeden, a 450 milliós módosítója egy részproblémát szeretne kezelni.

11.51:

Szentistványi emlékeztet, az első felszólalásában jelezte, talán még Botkáéknál is kritikusabb a kormánnyal szemben, ugyanakkor önkormányzati képviselőként a szegediek helyzetéről kell vitatkozni, az ő problémáikat kell megoldani, mert a kormányzati politikára nincs befolyása sem neki, sem a polgármesternek.

11.49:

A polgármester reakciója: 7000 ember részesült ebben az ellátási formában, közülük csak 2000 kapta meg ezt az egyet, a további 5000 még emellett legalább egy-, de többféle egyéb segélyt is kapott. Egyébként nem érti, Szentistványi miért nem bírálja a kormányt. "Lehet ész nélkül politizálni" - veti oda az LMP-snek.

11.48:

Szentistványi István válasza: igenis számít a plafon, különösen, ha egy család az első félévben kimeríti a 25 ezres keretet. Állítja, azért vitte le az önkormányzat a plafont 35-ről 25 ezerre néhány éve, hogy ezen a soron is megspóroljon néhány tízmilliót.

11.46:

Kardos Irén (DK) szerint sem a plafon emelése a fő szempont, hanem az ellátottak köre.

11.44:

Botka László jelzi, az igénylők több jogcímen is kaphatják ezt a rendkívüli támogatást, nem az a lényeg, mennyi a plafon. Tavaly erre a 25 ezer forintra 135 milliót költött a város, Miskolcon 35 ezer a maximum, ott viszont csak 18 milliót költöttek rá mégis.

11.41:

Szentistványi István (LMP) ismerteti módosító javaslatát. Célja, hogy a települési támogatás rendkívüli részét 25 ezerről maximum 45 ezer forintra emeljék fel családonként. Állítása szerint elképzelhetetlen, hogy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben 25 ezer forint elegendő lenne.

11.38:

Következik a szociális rendelet. Botka László összegzi az alapelvet: minden eddig támogatás mindenki számára maradjon meg.

11.36:

Szentgyörgyi Pál összegzi a vitát, majd Botka László le is zárja azt.

11.33:

Tóth Péter jelzi, a vízműszolgáltatónál épp idén járt volna le a francia tulajdon, a káros szerződést 2006-ban hosszabbították meg 2015-ről 2024-re. Botka reakciója: az ő nevéhez éppen a városi cégek visszaszerzése fűződik.

11.32:

"Na, ez a vegytiszta kereszténydemokrácia, gratulálok!" - vág vissza Botka László.

11.31:

Póda Jenő a rezsicsökkentés kapcsán megjegyzi, a baloldal juttatta külföldi kézre a nagy közműszolgáltatókat, melyek jól kerestek a magyar lakosságon. Előrevetíti, a szociális juttatások terén kitört önkormányzati verseny belső migrációt gyorsíthat fel, azaz tömegek vándorolhatnak oda, ahol több segélyt nyújtanak, így Szegednek végig kell gondolnia, milyen úton indul el.

11.29:

Binszki József (DK) az iparűzési adóbevételeket elemzi. Állítja, Kecskemét nem az etalon, mert az ottani iparűzési adó csak a Mercedes miatt magas, amit még a Gyurcsány-kormány hozott Magyarországra. És mit hozott az Orbán-kormány? Közmunkát - fogalmaz. Botka László kiegészítése, a korábban Szegedtől elszakadt Algyő 1 milliárdos adóbevétele is nagyon hiányzik most a városnak.

11.26:

Nagy Sándor (Együtt) városfejlesztési alpolgármester úgy véli, rezsit csökkenteni a más pénzéből nagyon könnyű, de amikor a szegedi közgyűlés például emeli a tömegközlekedési díjakat, akkor a saját pénzével tervez, számol, és nagyobb racionalitást vár a jobboldali képviselőktől az állami támogatások csökkenésének tükrében.

11.24:

Botka László azt mondja, akkor térnek vissza az útépítési és az egyházi keretre, ha a jobboldal "visszaszerzi az 510 milliót Pomázi Csabától".

11.23:

Hüvös László jelzi, Botka László kampányígéretei között szerepelt, hogy évente 500 millió forintot kell útfelújításokra fordítani. Ezt mégis alultervezte a városháza, ezért kezdeményez 500 milliós keretet a KDNP, mely a játszótér-felújítási alapot is növelné.

11.22:

Botka László válasza: az 1,6 milliárdos fejlesztési "puffer" terhére nem lehet újabb kiadásokat vállalni, mert abban olyan bevételek is szerepelnek, melyekre aligha számíthat az önkormányzat. Ilyen a hőszolgáltatónak 2013 végén adott 510 milliós tagi kölcsön visszafizetése...

11.17:

Póda Jenő folytatja a KDNP-s módosító javaslatok ismertetését. Ő sem érti, hogy a történelmi egyházak működését segítő, hagyományos egyházi keretet miért nem tervezték be idén. a KDNP 40 millió forintot javasol e célra, és kéri Botka Lászlót, ne legyen ő az első olyan rendszerváltás utáni szegedi polgármester, aki nem támogatja az egyházi alapot. Továbbá kiemeli: a munkahely-teremtési alapot 50-ről 100 millióra emelnék. Ez tavaly 75 milliós volt, tehát elszomorítja, hogy a szocialisták csökkenteni akarják idén ezt a tételt. "Valójában sokkal nagyobb ennél a mozgástér" - üzeni Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármesternek.

11.13:

Szentistványi István újra szociális kérdéseket feszeget: számos támogatási forma szűnt meg az elmúlt években, rengeteg embert hagyott kívül az ellátórendszeren az önkormányzat már 2014 előtt is, nem véletlen, hogy ilyen komoly lehetőséget látnak ebben a szférában a végrehajtók...

11.11:

A Pick kapcsán válaszol a polgármester: néhány száz fős munkahely-átcsoportosítás történik a cégnél, nem igaz, hogy 1500 munkahely szűnik meg, nem szabad ilyennel riogatni.

11.10:

Tóth Péter túllép a személyeskedésen, termelői iparág betelepítését sürgeti. Jelzi, a Pick szegedi vágásának megszüntetése 1500 munkahelyet tüntet el Szegeden és környékén. A Jobbik ezért javasolt például 25 milliós keretet fiatal, kezdő szegedi vállalkozók támogatására, a helyi gazdaság ösztönzését tartja prioritásnak. Nem tudja támogatni a szegedi cigányság plusztámogatását - jelzi -, mert az országos cigány önkormányzat például 600 milliós finanszírozásából 300 millióval tud csak elszámolni, és Szegeden is meg lehet néz ni, mi lett a Cserepes sori kultúrházból...

11.07:

Kozma József kér szót: állítása szerint nem igaz, hogy a bizottsági elnökök többet keresnek, mint az előző ciklusban. Haág Zalán reagál: 225 ezer bruttó több, mint a 212 ezer bruttó, a számok tehát nem hazudnak. Emellett a 98 millió helyett 140 millióba kerül most az önkormányzati tisztségviselők javadalmazása, tehát az önkormányzat is drágább lesz, illetve növekszik a cégvezetők összjövedelme, különösen annak tükrében, hogy tavaly például nem is volt prémium.

11.05:

Botka László válasza: 14 millióval keresnek majd kevesebbet a cégvezetők, mint korábban.

11.03:

Haág Zalán felhívja a figyelmet, Kozma József bizottsági elnökként magasabb jövedelmet kap most, mint az előző ciklus bizottsági elnökei. És ha már barátok, érdekes módon 20-40 százalékos juttatásemelést akarnak most biztosítani a szocialisták a még nem bizonyított cégvezetőknek. Kiemeli, a sokat bírált korábbi igazgatók sok száz millió forintot hagytak a cégek kasszájában. A frakcióvezető szerint mindössze 30 millió forinttal jutna kevesebb idén a városi cégeknek, mint tavaly, a Botka-féle 512 millió tehát blöff. Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy a városháza előterjesztésére emelkedett a gyermekétkeztetési és a tömegközlekedési díj. Érdeklődik végül, miért nem állított be egyházi keretet a polgármester.

11.00:

Hüvös László kezében a mikrofon. Jelzi, a rezsicsökkentés komoly javulást okozott a magyar családok életében. 2010-2014 között a jobboldali szegedi közgyűlési többség a közüzemi díjak drasztikus emelését is megállította - emlékeztet. Most azonban visszatért a régi nóta, a baloldali többség kőkeményen emelte a tömegközlekedési díjakat, drágította a parkolást, csökkentve a lakossági megtakarításokat.

10.56:

Kozma József megismétli, a kormány számára kedves helyeknek, cégeknek, személyeknek biztosítja a gyarapodást. Az adóbevallók több mint fele eközben alulról nézegeti a létminimumot. Úgy véli, Szegednek elsősorban a tudásba, az iskolákba, az egyetembe, a szakképzésbe, az egészségügybe kellene befektetnie, miközben a központi költségvetésben egyre kevesebb erre a forrás. Olyan cégeket kellene idevonzani (például a lézerközpont köré), akik hasznosítják a jól képzett szegedi munkaerőt, ő maga nem bízik abban, hogy valaki idehozza a pénztermő fát, mely gyökeret ver a szegedi talajban.

10.53:

Szénási Róbert (MSZP) az IKV 2014 előtti pazarlását elemzi, a behajtások folyamatát és a kifizetett ügyvédi díjak (150 millió) nagyságát bírálva. Mint mondja, a 150 milliót inkább ingatlanfelújításokra kellett volna fordítani. Az új vezetés megszüntette a Szeged számára előnytelen szerződéseket.

10.51:

Solymos László alpolgármester üdvözli a Fidesz-L.É.T. frakció újfajta hozzáállását.

10.50:

Nógrádi Tibor (Fidesz-L.É.T.) nem tudja értelmezni, hogy a városháza vitatkozik a KSH hivatalos adataival. Az építőipar volumenindexe két év folyamatosa nő, ami pedig az autópiaci fogyasztást illeti, ott is tartós már a bővülés. Szegednek is ki kellene használnia ebben a bővülésben. "Ha nincs pénztermő fánk, akkor ültessünk" - mondja, hozzátéve, Makó és Mórahalom példát mutat, mikor világcégeket csábított ipari parkjába. Ígéri, minden segítséget megad ahhoz, hogy munkahelyteremtő beruházások érkezzenek végre Szegedre.

10.45:

Ménesi Imre (MSZP) összefoglalja, milyen folyamatok határozzák meg a költségvetést és annak vitáját. Egyértelmű, hogy a szociális ágazat szerepe hangsúlyos. Arról sincs vita, hogy ne vessen ki újabb adókat a város. Évről évre csökken az önkormányzatok központi támogatása, és világos, hogy nincs Szegednek pénztermő fája, innen sem várhatunk pénzt, sőt, lottóötös találatot sem állított be az önkormányzat a bevételei között. Logikus, hogy az eddig pazarló önkormányzati cégektől vett el forrásokat a város.

10.41:

Póda Jenő kér szót ismét. Örül, hogy a déli Tisza-híd előkészítésére is különítettek el pénzt, annak tükrében fontos ez, hogy kormányhatározat született már a városstruktúrát bezáró beruházás támogatásáról. A KDNP üdvözli az autóbusz-pályaudvar nagyállomáshoz történő költöztetésének előkészítését is. A kereszténydemokraták - mint mondja - 400 milliós módosítócsomagjukkal olyan elemekre helyezték a hangsúlyt, melyek az MSZP kampányígéretei között szerepeltek, ám a városháza nem valósítja meg ezeket, és elfedi a 400 milliós segélyezési alap marketingjével.

10.38:

Binszki József (DK) szerint a szociális ellátás és segélyezés igenis a költségvetés legfontosabb eleme, erre Szeged joggal lehet büszke. Máshol, ahol kevesebb pénzt jut erre a területre, ott az csak a nyomorúságra elég. Miközben dübörög a gazdaság, társadalmi csoportok kerültek lehetetlen helyzetbe - mondja, ám az önkormányzat lehetőségei szerint kompenzációt nyújt. Tisztességes munkáért tisztességes bér jár - indokolja a városi cégek vezetőinek béremelését, prémiumcsökkentését.

10.35:

Botka László támogatja, befogadja a bizottsági módosítót.

10.34:

Joób Márton (MSZP) is arról beszél, hogy egyre nagyobb idehaza a leszakadás, a kormány folyamatosan csökkenti a szociális kiadásokat. Példaértékűnek nevezi, hogy a szegedi önkormányzat ebben a helyzetben is minden eddigi támogatást megad a szükségben lévő helyi családoknak. Szakbizottsági elnökként ismerteti bizottságuk módosítóját, a szünidei gyermekétkeztetésre 10 helyett 14,5 millió fordítanának, és plusz 2 milliót juttatnának a cigány önkormányzatnak.

10.29:

Tóth Péter (Jobbik) szerint a költségvetésnek a jövőről kellene szólnia. Szegeden sajnos évek óta stagnál az iparűzési adó. Fontos lenne egy komoly termelési iparág letelepítése a hozzá kapcsolódó vállalkozásokkal, mert a kis- és közepes vállalkozások jelentős gondban vannak ma Magyarországon, Szegeden is. Győr példáját említi, ahol tavaly több mint 3 milliárd forinttal emelkedett a helyi iparűzési adóbevétel az autóipar eredményeinek következtében. Ami pedig a kutatás-fejlesztést és innovációt illeti, azok szerinte elméletileg magas színvonalon állnak, de a piaci irányú gondolkodás, az alkalmazhatóság felé kell elmozdulni városi szinten. Kiemeli módosítójából, hogy a szegedi betonlapos utakat újra lehetne rakni közfoglalkoztatásból.

10.26:

Eddig egy alpolgármesterrel is működött a város, most háromra is futja, ami jelentős pluszkiadás, és felesleges, akárcsak a 7,6 milliós reprezentációs keret - így Haág Zalán (KDNP). Nem érti, miért nem jelenik meg a költségvetés szöveges bevezetőjében, hogy az állam átvállalta a város teljes adósságállományát. Az ország gazdasági teljesítménye jelentősen javul, komoly eredményeket mutatunk fel - mutatja az unió objektív értékelése. Érdekes módon egészen másként értékeli a helyzetet a szegedi városháza.

10.24:

Botka László válasza: korábban a polgármesteri hivatal soron szerepelt a polgármester és alpolgármesterek fizetése, ez most önkormányzati sorra került át, mindösszesen ennyi a növekedés oka, a KDNP tehát blöfföl.

10.23:

Hüvös László jelzi, az önkormányzat működési költségei sor jelentősen nagyobb tétellel jelenik meg az idei költségvetésben, mint tavaly. Ez ellentétes azzal, amit az MSZP az olcsó önkormányzatról ígért. Az önkormányzati képviselettel kapcsolatos költségek 40 millióval emelkednének, a marketingköltségek 8 millióval, összességében a 100 millió helyett 170 millió forintot terveztek e célokra a szocialisták. Javasolja, e fényűzőre tervezett kiadások visszafogását gondolja át a közgyűlés.

10.20:

Botka László támogatja a szociális bizottság módosítóját.

10.17:

Szót kap Nagy Mihály, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke is. Megköszöni az eddigi önkormányzati és civil támogatásokat, melyek révén komoly eredményeket értek el az elmaradott cigányság felzárkóztatásában. Oktatási téren újabb programokat terveznek. A közfoglalkoztatást a szociális szövetkezet keretein belül tartós foglalkoztatással kell kiegészíteni. Örül neki, hogy a szociális bizottság plusz 2 millió forint támogatást javasolt a CNÖ-nek.

10.14:

Szentistványi István szerint év végén lehet csak látni, a város kiket és mennyire hagyott magára 2015-ben. Jelzi, a 600 millió forint lenne az elmúlt egy-két év eredményeinek fenntartásághoz a minimális keret, a 400 millió messze nem elégséges.

10.11:

Kozma József (MSZP) a társadalmi elszegényedésről beszél. Szerinte a magyar kormány rossz válaszokat ad a folyamatokra. Rajtunk kívül mindenki növelte a szociális támogatásokat Európában, 9-12 százalékkal, hogy megakadályozzák a társadalom szétszakadását, szétesését, józan gazdasági megfontolásból még a legkonzervatívabb európai országok is így tettek. Ha szétszakad ugyanis a társadalom, nincs gazdasági felzárkózás. A magyar kormány idén is 5-6 százalékkal kurtította jóléti kiadásokat. A szegedi önkormányzat jó példát mutat, mert a város jövőbeni fejlődését tartja szem előtt.

10.08:

Tóth Károly (MSZP) újabb ötletet ad oknyomozó újságíróknak: az újkori szegedi szabad rablásról lehetne írni a városi cégek elmúlt négy évi gazdálkodása kapcsán. Az IKV-t lehetne vizsgálni, de a piacot is. Egy éve fordult az ügyészséghez és a bírósághoz, hová tűnt 200 millió forint az IH-tól. A recept a következő: végy egy tanácsadó céget, fizess ki neki teljesítési igazolás nélkül 18,5 milliót, majd végy újabb tanácsadó cégeket, végy egy láthatatlan embert, vedd föl, és fizess neki útiköltségtérítést stb... Kíváncsian várja, milyen eredményre jut majd a megyei főügyészség.

10.05:

Kardos Irén (DK) a szociális költségvetési sorokról beszélne elsősorban. Kijelenti viszont még előtte, Szeged nem iparváros, hanem egyetemi város, ennek megfelelően jónat tekinthetők az adóbevételei. Nem éri, Póda Jenő milyen gazdasági dübörgésről beszélt, mert soha ennyi cég nem szűnt meg Magyarországon, mint ma, nem képesek fenntartani a tartós vállalkozási formát, és elképesztő méreteket ölt az adókintlévőség is a vállalkozások részéről. Ami pedig a szociális fejezetet illeti, kiemeli, rendkívül előremutató, hogy idén is mindenki megkapja a tavalyi szintű segélyt a várostól, aki rászorulóként kérte, kéri.

09.58:

Botka László visszakérdez: Póda Jenő vajon milyen országban él? Állítja, idén is félmilliárddal vettek el több pénzt a várostól, mint amennyi feladatot. néhány év alatt 72-ről 34,5 milliárdra csökkent a város költségvetése.

09.57:

Póda Jenő (KDNP) jelzi, a szociális kiadások a büdzsé 1 százalékát érintik, nem szabad azokat túlértékelni. Az MSZP-hez képest másként látja egyébként a peremfeltételeket: az infláció nulla, a munkanélküliség rekord alacsony, a gazdasági növekedés jelentős, a költségvetési hiány példásan alacsony, az államháztartási hiány csökken, az OECD szerint is pozitív gazdasági folyamatok zajlanak ma Magyarországon. Hazán egyébként európai szinten a közepes adóterhelésű országok közé tartozik, érthetetlen, hogy a városháza miért fest ilyen sötét képet. Ráadásul az állam átvállalta Szeged 25 milliárdos adósságát, idén 2,1 milliárdos adósságszolgálattól szabadította meg az önkormányzatot, és feladatokat is átvett. Ezt valahogy elfelejtette megemlíteni a polgármester. A helyi adók tíz éve nem nőnek, 10 milliárd körül stagnálnak, ez a legnagyobb gond - állítja. Növelni kellene az iparűzési, építmény- és az idegenforgalmi adót, élénkítve a gazdasági környezetet, akkor többet is oszthatna az önkormányzat - szögezi le. Két elemet emel még ki a költségvetésből: a munkahely-teremtési alap tavalyhoz képest csökken, a szociális segélyezés nő. A KDNP ezzel szemben úgy gondolja, a munkahelyteremtésen és az oktatáson át vezet előre az út.

09.52:

Botka László szerint blöff az LMP kijelentése, hogy a szociális katasztrófát akkor lehet megállítani, ha a 400 milliót 450-re emeljük. Újra elmondja, a 400 milliót úgy számolta ki a szakiroda, hogy a tavalyi segélyezési formák és segélyezési rendszer ugyanannak az ellátotti körnek teljes egészében megmaradjon, És miközben Miskolcon kétszer ekkora a probléma, 200 milliót költ a város segélyezésre...

09.49:

Szentistványi István (LMP) egyetért a kormányzati döntések társadalompolitikai hatásainak bírálatával, sőt, talán még kritikusabb, mint az MSZP-s alpolgármester. Az LMP helyi csoportja azonban másként látja az önkormányzat lehetőségeit, mozgásterét. A város segélyezésre több mint 1,5 milliárdot költött az elmúlt években, ez most 1 milliárd körülire csökkent, mindig több száz milliós önrészt tett ebbe bele az önkormányzat, így a 400 milliós segélyezési alap retorikailag jó, de nem teljesen igaz, mert korábban az 1,6 milliárdban 500 milliós szegedi pénz volt. A 400 millió - folytatja - összességében nagyon kevés idén a segélyezésre, ezért 450 milliós keretet javasol módosítójában - ahogy többször megírtuk már.

09.46:

Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester szerint tovább folytatódik az önkormányzati szektor kiszárítása. 2014-ben a bújtatott forráselvonás a közüzemi cégeket érintő rezsicsökkentésben öltött testet. Jelentős bevételektől estek el a cégek, és komoly adókat is vetettek ki rájuk. 2015-ben komoly terhet jelent majd a városnak a hőszolgáltató kft. fenntartása. 9,3 százalékkal csökkent most országosan az önkormányzati finanszírozás, ezt tartalmazza a 2015-ös országos büdzsé, ami leginkább a nagy megyei jogú városok sújtja. A szociális ellátások ellehetetlenítésének éve a 2015-ös - fogalmaz. Ugyanúgy a folyamatos adóemelések, a kreatív adóbevezetések éve is ez - teszi hozzá gyorsan. Kijelenti, a szegényektől a gazdagokhoz kerülnek Magyarországon a javak, mindez próbaüzemmódban folyik, és az emberek hangja nem hallatszik. A szegedi önkormányzatnak nagyon takarékosnak kell lennie ebben a helyzetben.

09.40:

Botka László több városi fórumon bemutatta már a tervezés kihívásait, a megoldási javaslatokat. Már mindenki mindent elmondott a sajtóban erről - fogalmaz. Állítása szerint az országos döntésekhez igazodva az apparátusnak két hete volt a költségvetés összeállítására, de megfeleltek a feladatnak. A legkomolyabb problémát a kormányzati elvonások jelentették. Jóval több feladatot von el a kormány, mint amennyi feladatot. Megerősíti, a legnagyobb forráselvonás a szociális szférát érintette. A büdzsében a 2010-es 900 millió forint helyett most 183 millió központi pénz jelenik meg szociális feladatokra. Ez el is megy a kistérséggel közösen fenntartott szociális intézményekre. A szociális iroda jelezte, a korábbi szegedi rendszer teljes fenntartásához 400 milliós keretre van szükség (tavaly csaknem 12 ezren kértek valamilyen jogcímen segélyt), ennek érdekében új 400 milliós segélyezési alapot alkot az önkormányzat, ennek minden forintja saját, önkormányzati forrás. A polgármester kéri a közgyűlést, támogassa a magyarországi szinten legteljesebbnek számító helyi szociális ellátási szféra megőrzését. Mindeközben szintén politikai döntés született arról, hogy Szeged városa nem vet ki helyi adót a lakosságra, épp elég teher az embereknek, hogy az elmúlt öt évben mintegy 40 új adót vetett ki a kormány. Az önkormányzati cégek támogatását 512 millióval csökkenti a város, így teremti meg a segélyezési keret alapját. Fejlesztési szempontból a felkészülés időszakát éljük, nincsenek még elfogadott operatív programok, ám fel kell gyorsítani a tervezést, az előkészítést. Szintén cél, hogy a városrészi alapot 120 millióra emeljék, a városrészi fejlesztésekre helyezzék a hangsúlyt. 205 milliós út- és járdaépítési alapot terveztek, emellett a környezetgazdálkodás költségvetésében is lesz e célra 135 millió, és külön 50 milliót különít el a város a Belvárosi híd felújításra. A híd ugyanis nem játék - szögezi le. Hozzáteszi, minden választókörzet egyformán fontos, így szakmai-műszaki szempontból rangsorolják majd az igényeket. A helyi büdzsé feszes, szigorú - zárja szavait.

09.29:

Az év első közgyűlésen fogadják el a város idei költségvetési rendeletét - nyitja meg a mai nap legizgalmasabb napirendi pontját Botka László.

09.25:

A közgyűlés elfogadta napirendjét.

09.23:

Nógrádi Tibor bejelenti, Kothencz János megnövekedett feladatai miatt ő maga vette át a Fidesz-L.É.T. frakció vezetését.

09.22:

Fel sem merül, hogy a migránsok Magyarországon, Szegeden maradjanak, Nyugat-Európába tartanak, ezzel együtt az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a rendőrséggel, megteszi a dolgát - így Botka László.

09.21:

Tóth Péter (Jobbik) a Csongrád megyét érintő migrációs problémakörről számol be. Mint mondja, tavaly közel 33 ezer fő illegális migránst regisztráltak itt a határainkon, most csak januárban 14 ezer főt. Ez az áradat óhatatlanul is áthalad Szeged városán. Nyugat-Európa nem ad kellő támogatást ahhoz, hogy Magyarország ellássa feladatát. A vasúton és a buszpályaudvaron már most is feltűnnek a migránsok városunkban, fontos, hogy a rendőrség együttműködjön a városvezetéssel, a MÁV-val, hiszen egyre-egyre többen érkeznek Koszovóból, teljes családok.

09.18:

Szentistványi István (LMP) lehangolónak nevezi a 2014-es év hazai politikai eredményeit. Arról szól, hogy Görögországban egy rendszerkritikus erő került hatalomra, ami olyan folyamatot indíthat el Európában, mely más útra tereli a kontinens fejlődését. Bízik benne, hogy az igazi baloldali társadalmi fordulat bekövetkezhet. Körvonalazódik a transzatlanti partnerség is, melyet sokan rossz szemmel néznek, civil szerveződések alakultak ellene, az európai-amerikai szabad kereskedelmi egyezményt európai összefogással kell megállítani.

09.16:

Botka László úgy reagál: nevetséges előhúzni egy nyolc évvel ezelőtti ügyet. Egyébiránt szerinte azért kellett bezárni az óvodát, mert az akkori jogszabályok szerint udvar nélkül nem működhetett tovább.

09.15:

Haág Zalán (KDNP) bejelenti, néhány hete az ország legkorruptabb ügyének választották a szegedi Deák Ferenc utcai óvoda bezárását. Az MSZP-s önkormányzat 2007/2008-ban a bezárás mellett döntött, miközben az intézmény példásan nevelt együtt egészséges és sérült gyerekeket. Minő véletlen, az IKV ekkor emelte meg drasztikusan egy szomszédos magánóvoda bérleti díját. A közelben, 200 méteren belül ugyanis egy kaszinó akart megnyitni, eközben Szegeden a városvezetés és a "beruházó" közötti kapcsolatról pletykáltak. A civilek és a Fidesz-KDNP is tiltakozott, mindhiába. Haág csak reméli, hogy a nyilvánosságnak ma már van olyan ereje, hogy a beteg gyerekek jövőjét kockára tévő döntés nem születhetne meg...

09.12:

Binszki József (DK) arról beszél, hogy a városi cégek kétmilliárd forintot herdáltak el 2010 és 2014 között, ezt a pénzt spórolja most meg az önkormányzat, ezeket lehet közösségi célokra visszaforgatni az idei büdzsében. Külön megemlíti a Szegedi Vásár és Piac Kft., valamint az IKV, IH és a Szint Kft. költséges szerződéseit, beruházásait. Azt is kiemeli, hogy ezek a cégek a város pénzéből fizettek "haveroknak", az IKV például egyetlen ügyvédi irodának 200 milliót juttatott.

09.09:

Botka válasza: a fideszes többségű parlament döntött úgy, hogy a vízügyi építési alapból nem lehet csapadékvíz-elvezetési beruházást végrehajtani.

09.18:

Mihálffy Béla (Fidesz-L.É.T.) a katasztrofális belvízhelyzetet elemzi napirend előtti beszédében. Mint mondja, Csongrád megyében 37 500 hektár van víz alatt, Szegeden és környékén is komoly gondokkal kell szembenéznie a lakosságnak, különösen a körtöltésen kívül. Segítséget jelenthetne a belvízhelyzet elrendelése, mert így az állami vis maior keretből újabb források nyílnának meg. Subasán is katasztrofális a helyzet, az ott lakók értékeiket féltik. Égetően szükség lenne a subasai áteresz megvalósítására, egészen pontosan az M5-ös alatti átereszt egy méterrel lejjebb kellene tenni, ez megoldaná az ottani gondokat. A 2013-as költségvetésben az ön kormányzat el is különített erre 29 millió forintot, de a fejlesztés ennek ellenére a mai napig nem valósult meg. A polgármester sem 2014-ben, sem 2015-ben nem jelölt ki erre keretet.

09.05:

Kozma József (MSZP) felidézi, 1879 fagyos korai tavaszán az árvíz elől mindenkit mentettek, a jelen vészétől a holnapnap, a jövőnek építettek fel egy új várost, a humanitás, a szolidaritás és a fejlődés jegyében. Hogyan marad ma meg a város közössége, és mit lehet tenni a boldogulásért? Mit lehet tenni, hogy ne szakadjon szét a társadalom, miközben az unortodox gazdaságpolitika hatására 10-ből négyen nélkülöznek, és egyre többen kényszerülnek a szegediek közül is külföldre. A város elkötelezett a rászorulók támogatása mellett, a humanitását kifejezendő 400 milliós segélyezési alapot hoz létre. A szolidaritás azt jelenti, hogy be kell fektetnünk az emberbe - mondja.

09.00:

Botka László polgármester az ülés elején a nemrégiben elhunyt Boda Domonkos gyermekgyógyász professzorra emlékezik, a képviselők egyperces néma felállással adóznak.

08.50:

Köszöntjük Olvasóinkat a városháza díszterméből! Tíz perc múlva kezdődik az idei esztendő első rendes közgyűlési ülése.