Európai érdekvédelmi vezető: hiányzik a megfelelő hozzáállás a társadalmi párbeszédhez Magyarországon

Hiányzik a megfelelő hozzáállás a társadalmi párbeszédhez Magyarországon, a kormányzat sok olyan döntési hatáskört magához von, ahol korábban szociális párbeszéd folyt - mondta Bert Van Caelenberg, a közszférában dolgozók európai szövetségének (EUROFEDOP) főtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége és az EUROFEDOP Szociális párbeszéd és konfliktuskezelés az Európai Unióhoz csatlakozó országokban címmel rendezett konferenciát Budapesten európai uniós és tagjelölt országok közszolgálati szakszervezeti képviselői számára.

Bert Van Caelenberg

emlékeztetett arra, hogy az uniós joganyag, az acquis communautaire egyik fejezete a szociális charta, amely kimondja, hogy a társadalmi párbeszédet kötelező megszervezni tagállami szinten. Elmondása szerint a szociális dialógus Európa-szerte sok változáson ment keresztül az elmúlt években, költségvetési megszorítások voltak, és a pénz hiányára hivatkozva néhány országban megtagadták a szakszervezetekkel való egyeztetést. A főtitkár leszögezte: rossz időkben is konzultálni kell, ellenkező esetben sztrájkra, ellenállásra kerülhet sor.

Barta Ferenc

, a Vám-és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) elnökhelyettese arra mutatott rá, hogy a jelenlévő uniós és unión kívüli országokban nagyon eltérő gyakorlat alakult ki a szociális párbeszéd tekintetében. Véleménye szerint Ausztria példája kiemelkedő, ahol a kormányzat az egyeztetésekkel sok munkát megspórol, mert nem kell előtanulmányokat végezni, monitorozni az egyes döntések meghozatalakor. Megfogalmazása szerint Magyarországon jelenleg a közszférában nem nagyon működik a szociális párbeszéd. Az elnökhelyettes beszámolt arról, hogy a kétnapos szeminárium során vizsgálták, hogy egyes országokban milyen módon tudják az érdekvédelmi szervezetek kikényszeríteni az - adott esetben kötelezően végrehajtandó - szociális párbeszédet. Barta Ferenc szerint át kell venni a szociális párbeszéd területén nagyobb hagyománnyal rendelkező országok módszereit az érdekérvényesítésre. Ezt elsősorban akkor tartaná szükségesnek, amikor a közszférában dolgozóknak, az állam kiszolgálóinak életkörülményeiről és munkakörülményeiről van szó.