A kommunizmus áldozataira emlékezik a megyei önkormányzat és a kormányhivatal

Február 24-én filmvetítéssel egybekötött visszaemlékezéssel, február 25-én koszorúzással és gyertyagyújtással emlékezik a Csongrád Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Kormányhivatal a kommunizmus áldozataira.

Mindkét programnak olyan kiemelt vendége van, aki maga is a kommunista diktatúra áldozatként élte életének jelentős részét:

Horváth Lászlót

a gyermekéveitől, a fiatalságától, a családjától szakították el a szovjet hatóságok,

Wittner Máriának

majdnem az életével kellett fizetnie az 56-os forradalomban vállalt szerepéért. A kormány az idei esztendőt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. A döntés a méltó megemlékezést szolgálja arra, hogy hetven éve, 1944-45-ben megkezdték a Szovjetunióba kényszermunkára történő internálást. A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja az Országgyűlés 2000. június 13-án meghozott határozata alapján február 25-dike. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen és hurcolták a Szovjetunióba

Kovács Bélát

, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Letartóztatása az első állomása volt annak a folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A képviselő önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált. A kommunista diktatúrák halálos áldozatainak számát világviszonylatban 100 millióra, Kelet-Közép-Európában 1 millióra becsülik. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszer-munkatáborban, vagy kivégzésen. Ennél többen vannak azonban azok, akiket a diktatúra testileg és lelkileg megnyomorított a vallatásokon, kínzásokon, kirekesztéseken vagy bebörtönzéseken keresztül. A szegedi Glattfelder Gyula téri emlékmű Kligl Sándor szobrászművész alkotása. A szoborhoz a művész a recski bányából hozatta a szikladarabokat. A köveken ma is jól látszanak a golyó ütötte lyukak. A szobor 2002 óta emlékeztet a diktatúra áldozataira. Az idei évben, az internálások kezdetének 70. évfordulóján két rendezvénnyel emlékeznek Szegeden a szervezők. A február 24-i beszélgetés egy megrendítő, személyes sorsot vetít az érdeklődők elé – a rabolt gyermekként janicsárképzésen átesett

Horváth Lászlóét.

A február 25-i megemlékezés szónoka pedig Wittner Mária lesz, akit az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tanúsított szerepvállalásáért a megtorláskor először halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Nemzetközi nyomásra szabadult, 1970-ben. Személyes példájuk az igazolás arra, hogy a kommunizmus áldozatai közül sokan ma is köztünk élnek. A Glattfelder-téri megemlékezést a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is koszorúzás zárja. A szervezők kérik, hogy a koszorúzási szándékot a 70/337-2689-es számon jelezzék a szervezetek képviselői.