Közélet

Válasz az SZMSZ-re: részönkormányzó testületet választott Szentmihály + FOTÓK

Válasz az SZMSZ-re: részönkormányzó testületet választott Szentmihály + FOTÓK

2015. január 19., hétfő
Válasz az SZMSZ-re: részönkormányzó testületet választott Szentmihály + FOTÓK
szentmihalytelek_testulet_valasztas07_gs

A falu üzent a szegedi közgyűlésnek: minden önkormányzati képviseletet és törekvést a népakaratból kell levezetni. Nógrádi Tibor önkormányzati képviselő szerint az új testület fontos és hasznos munkát fog majd végezni.

"Pótszékes telt ház" és több mint száz résztvevő mindent elsöprő lelkesedése mellett tartottak falugyűlést hétfőn este a szeged-szentmihályi művelődési házban. Az ülésen megválasztották Szeged-Szentmihály Részönkormányzó Testületének tagjait, és az új szervezet meg is kezdte munkáját. Az ügy előzménye – ahogy arról többször beszámoltunk –, hogy Szeged baloldali többségű közgyűlése

2014. november 21-én megvonta Szentmihály 2010-ben kivívott részönkormányzati státuszát

. Az MSZP-s

Lauer István

javaslatát

Botka László

polgármester befogadta, a baloldali képviselők pedig egyöntetűen támogatták, így négy településrészen – Kiskundorozsmán, Tápén, Szőregen és Gyálaréten – alakulhat meg részönkormányzat. Ez ellen már akkor határozottan tiltakoztak a Fidesz-L.É.T., a KDNP és a Jobbik politikusai is, majd decemberben

a Fidesz-L.É.T. külön módosító indítványt nyújtott be

a szentmihályi részönkormányzatért – mindhiába,

a baloldal nem is engedte napirendre venni a kérdést...

Nógrádi Tibor

, Szentmihály, Gyálarét, Kecskéstelep és Hattyas képviselője azonban nem hagyta annyiban a dolgot, a Délmagyarországnak egyenesen úgy nyilatkozott: a szegedi baloldal öngólt lőtt ezzel a lépésével. A szentmihályiak új önszerveződési formát kerestek, és azt a részönkormányzó testületben találták meg. Ez az önkormányzati képviselő mellett 8 taggal alakult meg, a tagok:

Bánvölgyi László, Csabai Jánosné, Fejes Ferenc, Kónya Imréné, Márta Jánosné, Redenczkiné Szécsi Ilona, Samu Tibor

és

Ungi Ferencné

. A régi részönkormányzati tagok (

Csillag Erika, Fülöp Pál, Szalma István,

Redenczkiné Szécsi Ilona, Fejes Ferenc,

Lőrincz József

) pedig hatalmas tapsot kaptak.

„November 20-án, 21-én derült égből villámcsapásként érte Szentmihályt az a kisstílűség, hogy Lauer István képviselő úr máig megfejthetetlen okból kezdeményezte a falu részönkormányzatának megszüntetését. Sajnos racionális indokokkal, észérvekkel nem lehetett a baloldali többség véleményét megváltoztatni, ami azért érthetetlen, mert nem pénzről vagy közjogi hatalomról, jogosítványról beszélünk, hanem csak egy státuszról, mely Szentmihálynak `– tekintetbe véve hosszú évszázados történetét és az elmúlt négy év eredményeit – nagyon fontos. Ha valaki a másiktól úgy vesz el valamit, ami annak fontos, hogy az az illető számára nem hasznos, akkor más jelzők nem jutnak eszembe, mint a politikai bosszú vagy a kisstílűség. Önkormányzati képviselőként nyilvánvalóan fel kellett mérnem, mi erre a falu reakciója. Durva, sőt radikális válaszok is érkeztek az emberektől, ezekkel nem értek egyet, továbbra is azt vallom, hogy egy politikai helyzetben konstruktívan a közösség érdekeit kell képviselni, és csak akkor és addig kell kiállni, amíg a közösség érdekeit szolgálja. Nincs tehát aláírásgyűjtés, tüntetésszervezés, különválás, melyeket a lakosok felvetettek, ezeknek nincs értelme, nem vezetnek eredményre. Ahhoz, hogy megfelelő színvonalon tudjon továbbfejlődni a település, szükséges, hogy a falu gondjaival foglalkozzon Szeged polgármestere, Botka László úr, aki ezeket a kezdeményezéseket eddis elhárította, és szükséges, hogy megfelelő segítséget kapjon az önkormányzati képviselő. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy nem az SZMSZ-ben meghatározott részönkormányzatot választottunk, hanem egy részönkormányzó testületet, hivatalos nevén: Szeged-Szentmihály Részönkormányzó Testületét. Olyan emberek lettek ennek a tagjai, akik tudnak a településért dolgozni, tudják segíteni a munkámat” – foglalta össze a SZEGEDma.hu-nak Nógrádi Tibor. Ami a testület előtt álló feladatokat illeti, a politikus azt mondta: fizikai és szervező munkát egyaránt fognak végezni, intézik az emberek ügyes-bajos dolgait, a Szentmihályon felmerülő problémákat megoldását igyekezek segíteni a torony alatt. „Maltert is kell hordanunk, kapálni is kell, és fákat ültetni, iskolát renoválni, ami szűkebb értelemben Szentmihály közösségét szolgálja, tágabb értelemben egész Szegedet. Amivel ugyanis Szentmihály gazdagodik, azzal Szeged is ugyanúgy gazdagodik. A részönkormányzó testület halaszthatatlan ügyekkel kezdi működését. A legsürgetőbb kihívás, hogy hogy azonnal egy testület alakuljon az iskola beindításának segítéségre: tárgyalásokat kell kezdeni az iskolaépület bérlésével, renoválásával, a nyitás finanszírozásával kapcsolatban Szeged vezetésével, valamint a Karolina-iskolával – az őszi indulás érdekében egy hónapon belül eredményre is kell jutni ezekben a kérdésekben” – vázolta. És hogy vajon mennyire legitim az új testület szemben az SZMSZ-ben rögzített részönkormányzatokkal? „Lehetne azon vitatkozni, mi legitim, és mi nem legitim, én a legnagyobb hitemmel és tisztán állítom, hogy a népakaratból kell minden önkormányzati érdekképviseletet levezetni. A mai választás is a népakaratot tükrözte, e szerint fogunk élni és dolgozni. A szememben ez a részönkormányzó testület nemcsak legitim, de fontos és hasznos testülete Szentmihálynak és Szegednek” – foglalta össze. Hozzátette, egyelőre azt sem tudni, mennyivel lesz a részönkormányzatoknak nagyobb mozgásterük, funkciójuk, hiszen minden attól függ, hogy Botka László a 2015. évi költségvetésben biztosít-e számukra külön keretben forrásokat. „Számunkra most az volt a lényeges, hogy megőrizzük az eddigi eredményeinket. 2010-ben óriási lendületet és lelkesedést adott ez az intézmény a falunak, ezért nem hiszem, hogy vissza kellene lépnünk abból a szintből, amit a 2010-es SZMSZ-elfogadáskor Szentmihály elért” – fejtette ki.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.