Tavasztól saját hatáskörben tilthatják a GMO-k köztermesztését az uniós országok (FRISSÍTVE)

Tavasszal lép majd hatályba az az új uniós jogszabály, amelyet kedden fogadott el az Európai Parlament (EP) strasbourgi plénuma és amely gyakorlatilag minden tagállam számára lehetővé teszi, hogy meghatározott indokokra hivatkozva, saját hatáskörben tiltsák meg az uniós szinten egyébként engedélyezett génmódosított organizmusok (GMO) köztermesztését saját területükön.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a javaslatot 480 EP-képviselő támogatta, 159-en szavaztak ellene és 58-an tartózkodtak. A GMO-k uniós engedélyezési szabályai tavaly tavasszal kerültek ismét reflektorfénybe. Egy-egy GMO-ról ugyanis két bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) kell döntenie. Ha az EFSA támogatja és egyik bizottság sem ellenzi, akkor az Európai Bizottság köteles kiadni a termesztési engedélyt, amely az egész Európai Unióra érvényes. Ez alól csak az úgynevezett védzáradék alkalmazásával bújhat ki minden tagállam, amelyet eredetileg nem erre a célra találtak ki, és amelynek nagyon szigorú feltételei vannak. A tagállamok képviselőiből álló tanács csak akkor tudja megakadályozni az engedély kiadását, ha az uniós tagok minősített többsége határozottan ellene szavaz. Tavaly tavasszal egy GMO-kukorica esetében nem volt meg ugyan a súlyozott minősített többség, de szám szerint a tagországok döntő hányada ellenezte az engedély kiadását. Ez mozdította ki a patthelyzetből a most elfogadott jogszabály tervezetét. Az új jogszabály magát az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy bizonyos okokra hivatkozva betilthassák GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére, vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat, vagy egyes tulajdonságot hordozó növényeket is betilthatnak.

Hölvényi György és Erdős Norbert: A GMO szabályozás összeurópai érdek

Hölvényi György

kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő írásban benyújtott felszólalásában kiemelte: a siker egyik kulcsa a kiváló osztrák-magyar-horvát együttműködés volt. Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő pedig az új rendelkezések biztosabb jogi háttérére hívta fel a figyelmet. Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő írásban benyújtott felszólalásában helyes és felelősségteljes lépésnek nevezte az uniós törvényhozók által ma megszavazott megállapodást. Az új szabályozás legfontosabb rendelkezése szerint ugyanis a jövőben egy adott tagállam nemzeti döntésével például egészségügyi, környezetvédelmi és agrárpolitikai indokok alapján bármely GMO fajta köztermesztését megtilthatja a saját területén. Az évek óta húzódó vita során sikerült elérni, hogy a tagállamok jóval nagyobb szabadságot élvezzenek a GMO-k termesztésének korlátozásában, mint amit az eddigi védzáradéki eljárás biztosított számukra. Az új jogszabály továbbá kötelezi a GMO termesztő államokat határmenti területeiken védősávok kialakítására annak érdekében, hogy a GMO-kat nem termesztő szomszédaikhoz való átterjedést megakadályozzák. Az EP-képviselő Magyarország szempontjából kiemelkedőnek nevezte a kialkudott kompromisszumot, mellyel mezőgazdaságunk Alaptörvényben rögzített GMO-mentessége európai szintű garanciát kaphat.

Erdős Norbert

európai parlamenti képviselő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja kijelentette: "A magyar gazdák számára most a legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb megjelenjen az új GMO engedélyezési rendszert bevezető jogszabály." Ez a jelenlegi védzáradéki rendszernél sokkal biztosabb lehetőséget ad a magyar mezőgazdaság GMO-mentességének a megőrzésére. Egyszerűbb lenne a tiltás, amit nem csak környezeti és egészségügyi, hanem egyéb – köztük számos, mezőgazdasághoz kapcsolódó – indokra is lehetne alapozni. "Ezáltal nemzetközi vagy nemzeti bírói fórumon sokkal hatékonyabban lehetne Magyarországot megvédeni, mint a jelenlegi helyzetben" – tette hozzá a néppárti politikus. „Sokan vagyunk, akik ennél többet, szigorúbb szabályozást is szívesen láttunk volna. El kell azonban ismernünk, hogy a jelen körülmények között reális kompromisszum született” – mutatott rá Hölvényi György. A GMO-k termesztését támogató tagállamok folyamatos ellenállása mellett sikerült ugyanis végül a fő célt, a tagállami szabad döntés biztosítását elérni. „A kutatás és az élelmiszerbiztonság tekintetében azonban a munka dandárja még előttünk áll, a GMO-k egészségre gyakorolt hosszú távú hatásaival továbbra is foglalkoznunk kell. A mostani kompromisszummal elért érzékeny egyensúlyt megőrizve, a tudományosság talaján továbbmenve kell az európai fogyasztók legmagasabb szintű védelmét biztosítanunk” – emelte ki Hölvényi. A kereszténydemokrata politikus írásbeli felszólalásában hangsúlyozta: a GMO szabályozása is jól mutatja, hogy a környezetvédelem európai ügy, amely nem áll meg az országhatároknál. A GMO-kat választó és azokat elutasító tagállamok közötti, egymás tiszteletén alapuló párbeszéd továbbra is elengedhetetlen feltétele lesz a GMO-k biztonságos európai termesztésének. „A határokon átnyúló szennyezések elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell hozni, az okozott károkért való felelősséget pedig vállalni kell” – zárta felszólalását a néppárti politikus.