Juncker-csomag – Sokasodó kérdőjelek

"Jyrki Katainen és Kristalina Georgieva az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, befektetésekért valamint költségvetési ügyekért felelős alelnökei tegnap mutatták be a Juncker-féle beruházási csomagra vonatkozó részletes európai bizottsági elképzeléseket az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában. A Költségvetési Bizottság lesz a beruházási csomaghoz kapcsolódó rendelettervezet, valamint a beruházási csomag miatt szükséges 2015-ös költségvetési módosítás témafelelőse. A három pillérből álló Juncker-féle beruházási csomag 315 milliárd euró tőkét mozgósítana európai közlekedési, energetikai, digitális és szociális beruházásokra, valamint kockázati tőkehiteleken keresztül a maximum 3000 főt foglalkoztató vállalkozások, elsősorban kkv-k forráshoz jutását segítené" - áll Deutsch Tamás, fideszes EP képviselő közleményében.

A beruházási csomag három pillére egyrészt egy új alap, az európai stratégiai beruházási alap felállítása, másrészt egy, a megvalósítható fejlesztéseket összegyűjtő lista (projektportfolió) létrehozása valamint egy adminisztratív akadályokat leépítő belső piaci ütemterv elfogadása. A beruházási csomag alaptőkéjéhez összesen 21 milliárd euróval járulna hozzá az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB). Ebből 16 milliárd euró uniós készenléti garanciát az EU adna és ehhez további 5 milliárd eurót az EIB tesz hozzá. A 21 milliárd euró alapján a számítások szerint háromszoros tőkeáttétellel az EIB 60 milliárd euró értékben AAA minősítésű kötvényeket bocsát majd ki. Ez pedig további ötszörös tőkeáttétellel számolva nagyjából 315 milliárd euró tőkebefektetést generál.

Deutsch Tamás

a Költségvetési Bizottság néppárti tagja elmondta, hogy a Juncker-féle beruházási csomag első pillérét jelentő beruházási alapot létrehozó rendelettervezet és annak uniós pénzügyi forrásait biztosító 2015. évi költségvetést módosító javaslat volt a tegnapi bizottsági eszmecsere tárgya. Uniós költségvetési forrásokból egy garancia alapon keresztül az Európai Unió készenléti garanciát vállal az Európai Beruházási Bank tranzakcióihoz összesen 16 milliárd euró értékben, amelyből 8 milliárd eurót kellene 2020-ig feltölteni. Ennek forrását a Horizont 2020 programból 2,7 milliárd euró, az Európai Hálózatfejlesztési Eszközből (CEF) 3,3 milliárd euró átcsoportosításával, illetve további 2 milliárd euró költségvetési tartalék rendelkezésre bocsátásával oldaná meg az Európai Bizottság. A Költségvetési Bizottság által megvitatott 2015. évi uniós költségvetési módosítás jelenleg 1,35 milliárd euró kötelezettségvállalás átcsoportosítását javasolja az európai stratégiai beruházási alapba. „Magyarország számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy a hazánk rendelkezésére álló uniós fejlesztési forrásokból az Európai Bizottság ne vonjon el pénzt a beruházási alap felállításához. Ezt a célt el tudjuk érni azáltal, hogy a javaslatok élesen elkülönítik a kohéziós politika forrásaitól a beruházási alap felállításához mozgósított kötelezettségvállalásokat, még a CEF-ből átcsoportosított 3,3 milliárd euró sem érinti a tagállamoknak járó forrásokat. Ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kísérjük a javaslat alakulását, nehogy az a későbbiekben bármilyen formában kedvezőtlenül érintse a Magyarországnak járó pénzeket” – emelte ki Deutsch Tamás. A fideszes EP-képviselő hozzátette: „A költségvetési bizottsági vita alapján elmondható, hogy sokasodnak a kérdőjelek a Juncker-féle beruházási csomag körül. Jelenleg nem megfelelően alátámasztott az Európai Bizottság által remélt multiplikatív hatása a csomagnak. Nem tartalmaz új uniós költségvetési forrásokat a terv, a már meglévő kereteket csoportosítja át és azt a költségvetési mozgásteret használná fel, amelyre várhatóan a kohéziós programok felfutásakor is szükség lesz. Kérdés, hogy a projektek kiválasztásakor a földrajzi egyensúly mennyire erős szempontként érvényesül majd. Ezekre a kérdésekre is választ kell adnia az Európai Bizottságnak, hogy megalapozott döntés születhessen a beruházási csomagról”.