„Kultúra nélkül nincs Magyarország” – Kötet összegzi Klebelsberg munkásságát + FOTÓK

A Trianon utáni Magyarország korlenyomata is a Klebelsberg Kunó munkásságát bemutató gazdagon illusztrált kötet, melyet a szerzők, Ujváry Gábor történész és Vertel Beatrix a Gál Ferenc Főiskolán mutattak be.

Negyedszázada foglalkozik

Klebelsberg Kunó

vallás- és közoktatásügyi minisztermunkásságával

Ujváry Gábor

történész, a nemrégiben megjelent kötet ötlete azonban nem tőle, hanem

Vertel Beatrix

tervezőgrafikustól származott. A történész a SZEGEDma.hu-nak elmondta, a grafikus által felkutatott igen gazdag képanyag nagy részét nem ismerte, a végül a kötetben megjelent háromszáz fotó nagy részét pedig nyilvánvalóan nem ismeri a nagyközönség. „Teljesen más úgy szöveget olvasni, hogy mellette illusztrációk, fotók is vannak, így jobban megismerjük az adott kort is. Csak olyan szövegek gyűjtöttem össze Klebelsbergtől vagy épp róla szólóakat, melyek illeszkednek a fotóhoz. A könyvben szereplő képek révén láthatjuk, miként öltözködtek az emberek, milyenek voltak az utcák egykor, s mivel az egykori kultuszminiszter 1875-ben született, így már a 19. század Magyarország jellemző is az olvasó szeme elé tárul” – fogalmazott. Ujváry Gábor hozzátette, természetesen az is látszik, amit a Klebelsberg Kunóról karikatúrákon láthatunk, hogy valóban nagy volt az orra és az is egyértelműen látszik öltözékéből és testtartásából, hogy mennyire adott magára és hogy hiú ember volt, amiért – részben jogos – kritikával is illették őt. „Talán a Szegeddel foglalkozó része a leggazdagabb a kötetnek, Klebelsberg Kunó 1926-tól egészen haláláig a város képviselője, hozzá köthető a Dóm tér kialakítása, a Szegedi Szabadtéri Játékok megszervezése, amit bizonyára minden itt élő tud, de nekik is ajánlhatom a könyvet, hiszen olyan fotóillusztrációkat láthatnak a városról, melyeket eddig sehol sem publikáltak” – mondta el portálunknak Ujváry Gábor. Vertel Beatrix tervezőgrafikus arról szólt, hogy szerethető album összeállítása volt a célja, mely egységbe foglalja Klebelsberg rendkívül gazdag életművét. „Úgy érzem, ezt a hatalmas életművet sikerült tartalmában, képileg, megjelenésében, szerkesztésében és tipográfiájában egy olyan tiszta, embléma-szerű egységbe foglalni, amit úgy ajánlok, hogy a könyv nézegetése és olvasgatása közben önöknek is legyen alkalmuk Klebelsberggel találkozni” – fogalmazott a tervezőgrafikus.

„Történelmi unikum” az 1920-as évek Szegedén

A Gál Ferenc Főiskolán rendezett könyvbemutatón

Kiss-Rigó László

megyéspüspök arról beszélt, hogy bár gyakran használjuk a „jókor volt jó helyen” kifejezést, s bár ilyen esetekben is születhetnek jó dolgok, de a történelem során azt figyelhetjük meg, hogy szerencsésebb, ha kivételes emberek vannak jókor jó helyen. Kiss-Rigó elmondta, Szegeden ez valósult meg az 1920-as években, amikor is három ember volt jókor jó helyen, s ez történelmi unikumnak számít. „

Glattfelder Gyula

csanádi püspök,

Somogyi Szilveszter

polgármester és Klebelsberg Kunó. A kultuszminiszter sok mindent tett, aminek a haszonélvezője nemcsak Szeged, de 1930-ra, amikorra a nemzet hangulata sokkal inkább depresszióba hajló lehetett volna a trianoni trauma után, és sokkal nehezebb anyagi körülmények között, nemzetközi támogatás nélkül mégis szinte csodákat tudtak megvalósítani” – hangsúlyozta Kiss-Rigó László. Hozzátette, Klebelsberg az egész nemzetért sokat tett, melynek gyümölcseit a mai napig élvezhetjük, még ha ne mis vagyunk ennek tudatában. A püspök szerint érdemes példáját követni, és folytatni az építkezést.

A könyvbemutatón – amelyen

Kozó Attila

a kultuszminiszter írásaiból, beszédeiből mondott el idézeteket –

Zakar Péter

történész a kötet összeállításának sajátosságait, értékeit vette számba. Kiemelte, hogy ma kuriózumnak számít, hogy a Horthy-korszakot árnyaltan mutatja be a szerző, s nem feketén-fehéren, vagyis nem száz százalékosan jónak vagy éppen rossznak állítják be a korszakot. Ezáltal jobban megismerhető az az igencsak összetett időszak, amelyben Klebelsberg munkálkodott, pláne, hogy nemcsak a minisztertől, hanem politikai ellenfeleitől is tartalmaz idézeteket, szemelvényeket. Megjegyezte, ma is sokat idézik a gondolatait, s – ahogy a könyv szerzői is rámutatnak – nyilvánvalóan Klebelsberg maga tiltakozna a legjobban az ellen, hogy 2014-ben is ugyanazt kellene csinálni, mint az ő korában. Ujváry Gábor történész emlékeztetett, Klebelsberg Kunó politikájában a kultúrfölény és a neonacionalizmus tételeinek a hangoztatása mellett a decentralizációt tartotta fontosnak, s azért dolgozott Szegeden is, hogy kulturális központtá váljon a város. 1926-tól képviselője a városnak, ez évben letették az új egyetemi épületek alapkövét, megkezdődtek a népiskolai építkezések, és öt év alatt Szeged egy virágzó egyetemi várossá vált, akkor több mint 2000 hallgatója volt az universitasnak, ami akkor jelentősnek számított. „Óriási fejlődés, hogy a Dóm téren megkezdődtek az egyetemi és városi építkezések, és mindennek eredményeként 1930-ra Szeged egy nagyon nagy jövőt sejtető várossá vált, részben Klebelsberg munkássága nyomán” – közölte a könyv szerzője hozzátéve, nem a kultuszminiszteren múlt, hogy ez nem valósulhatott meg.