A parlament elfogadta a 2015-ös költségvetést

131 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a 2015-ös költségvetést az Országgyűlés hétfőn. A négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítéséről is döntés született, valamint országos szinten egységesítenék a címképzést és a közterületek elnevezését.

Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament. A költségvetési bizottság december elején módosító csomagot adott be a parlamentnek, e szerint a jövő évi költségvetés bevételi főösszegét 67,7 milliárd, a kiadási főösszeget 67,9 milliárd forinttal kisebbre tervezték, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb. Az Országgyűlés végül ezekkel a módosításokkal fogadta el a főszámokat. A gazdasági stabilitásról szóló törvény vonatkozó bekezdése alapján az államháztartás 2015. december 31-ére tervezett adóssága - 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett - várhatóan 25 100,4 milliárd forint lesz.

Elfogadták a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényt.

A törvény egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét. Az elfogadott törvény több mint 100 jogszabályt módosít, így többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, az alap a törvény szerint 2015. január 31-én megszűnik. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania. A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni. A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet. A törvény rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, amelynek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése. A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják. A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. A törvény időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre. A törvény egyértelműsítette a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás hatályát, ennek értelmében jövő szeptember 30-át követően lehet megvizsgálni a megelőző hat havi tagdíjbefizetéseket. A jogszabály nem lesz visszamenőleges hatályú. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a törvény a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

Egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató

A négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítéséről szóló törvénymódosítást fogadott el hétfői ülésén az Országgyűlés. A Ház 131 igen szavazattal, 63 ellenvoks mellett szavazta meg a médiát érintő törvények változtatását, amelynek szükségességét az előterjesztők, a fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence az elmúlt négy év tapasztalataival és költséghatékonysági szempontokkal indokoltak. A javaslat összegző módosító csomagjának minősített többséget igénylő paragrafusai nem kapták meg a kétharmados többséget, így a Ház egy olyan változatot fogadott el, amelyben ezek nem szerepelnek.

Egységesülnek a címképzés szabályai

Kormányrendelet állapítja meg a jövőben az országosan egységes formátumú címképzés szabályait a központi címregiszter indulásával összefüggésben. A Ház 131 igen, 37 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett fogadta el a központi címregiszter létrehozásával kapcsolatos, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosítását. A törvény kiegészíti a közterületek elnevezésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy a jövőben a közterületek elnevezése országos szinten egységesebb képet mutasson, mint eddig. A jogszabály tartalmaz rendelkezéseket az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díjáról, a közterület-felügyeletről, illetve a vagyonvédelmi szolgáltatatásról is.

Rugalmasabbá válik a nevelőszülői jogviszony

A gyermekvédelmi törvény módosításával rugalmasabb lehet a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szociális intézményi elhelyezés elutasításával szemben a bírósághoz lehet fordulni, és a nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban lévő, még iskolába járó gyermekeknek is ingyenes lehet a közétkeztetés a jövőben. Az Országgyűlés minderről hétfőn döntött a szociális ellátási, a gyermekvédelmi és más törvények módosításának elfogadásával. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslatát 130 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett fogadták el. A törvény a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások és szolgáltatások területén egységes jogorvoslati rendet alakít ki. Ez azt jelenti, hogy az intézményvezetői - például a felvételt elutasító - döntésekkel szemben a fenntartóhoz lehet fordulni, annak felülvizsgálatát pedig bíróságtól lehet kérni. A módosítás értelmében a jövőben kivételes esetekben el lehet térni attól a szabálytól, amely szerint egy-egy szociális intézményben egyszerre legfeljebb 150 embert láthatnak el. Ez a korlátozás nem vonatkozik majd a hajléktalanok szakosított ellátására, hogy senki ne kerülhessen életveszélybe, és senkinek ne kelljen akarata ellenére az utcán töltenie az éjszakát. A változtatások célja az is, hogy megszüntesse a családsegítésnél és a gyermekjóléti szolgáltatásoknál a párhuzamosságokat. Ennek értelmében 2015. január 1-jét követően a családsegítői szolgáltatást csak gyermekjóléti szolgáltatással együtt, egy szolgáltatói keretben lehet majd létrehozni. Ez az "integrálási kötelezettség" azonban nem érinti a december 31-én már működő szolgálatokat. Pontosították a fogyatékkal élők támogatott lakhatásának szabályozását is, hogy az érintettek lehetőleg ne nagy létszámú ápoló-gondozó otthonokban éljenek. A már meglévő nagy intézmények férőhelyeit csak a támogatott lakhatás valamelyik formájába szervezhetik át, és új férőhelyeket csak lakásban vagy házban alakíthatnak ki. A törvény értelmében a szociális intézmények fenntartói a jövőben belépési hozzájárulást kérhetnek a férőhelyek legfeljebb 50 százalékáig. Nem kérhető azonban ilyen hozzájárulás a rehabilitációs intézményekbe, a hajléktalanok otthonába történő belépésnél. Az állami, az önkormányzati, a nem állami és egyházi fenntartó - évente egyszer - egyaránt konkrét összegben állapíthatja meg a belépési hozzájárulás összegét, legfeljebb nyolcmillió forintig. Azonban a feladatellátásra kötelezett fenntartó nem tagadhatja meg az ellátást azért, mert az igénylő a belépési hozzájárulást nem képes megfizetni. Az ellátás három éven belüli megszűnése esetén - például az ott gondozott halálakor - a hozzájárulás időarányos részét vissza kell adni a befizetőnek vagy az örökösöknek. Egyértelműsítették a szabályozást arról is, hogy az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozók munkaidő, pihenőidő és illetményrendszer tekintetében ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe, mint az állami fenntartású intézmények közalkalmazottai. Kiterjesztették a közfeladatot ellátó személyeket megillető büntetőjogi védelmet a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben és javítóintézetekben szakmai munkakörökben dolgozókra. Lehetővé tették továbbá, hogy a családok átmeneti otthonából azonnal eltávolítsák azokat a szülőket, akik súlyosan agresszív, veszélyeztető magatartást tanúsítanak gyermekük, házastársuk vagy az ott dolgozókkal szemben. A nevelőszülőnek jelentkezők választhatnak a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges képesítési előírások teljesítése között. A nevelőszülőnek jelentkezők így nemcsak az országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzése, hanem akár már a 60 órás nevelőszülői tanfolyam elvégzése után is megkezdhetik a nevelőszülői munkát. Feloldották azt a korlátozást is, amely szerint a nevelőszülő nem folytathat más keresőtevékenységet. Más munkát azonban csak akkor végezhetnek a nevelőszülők, ha azzal nem veszélyeztetik a náluk elhelyezett gyerekek ellátását. A módosítással lehetővé tették a bölcsődéket fenntartóknak azon gyermekek felvételét is, akik nem az adott ellátási területről érkeznek. A fenntartók így a férőhelyszám 15 százalékáig például felvehetnek olyan gyermekeket is, akiknek a szülei az adott településre járnak be dolgozni egy másik településről. A módosítás egyértelművé tette azt is, hogy a 10 ezernél nagyobb lakosú település csak akkor "válthatná ki" családi napközivel a bölcsődei ellátás biztosítási kötelezettségét, ha az önkormányzat már legalább egy bölcsődét fenntart. A törvény értelmében mivel a nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátásban részesülő, tanulói jogviszonnyal rendelkező fiatalok halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek, 2015 júliusától díjmentesen kaphatnak ebédet az iskolákban. A módosítás a kiskorúak védelme érdekében megtiltotta a súlyos sérülésveszéllyel járó úgynevezett ketrecharcot is. A sportról szóló törvény rendezvények szervezésére vonatkozó szabályainak módosításával tiltották meg a 14 év alatti gyermekek részvételét az ilyen "fizikai erőpróbában". A törvénymódosítás nagy része két lépcsőben, jövő január 1-jén és július 1-jén lép hatályba.