A fizikusprofesszor fricskája Gyurcsányéknak - tízéves a TIK, az egyetem szíve

Bor Zsolt magyarságleckét adott Magyar Bálintnak és Gyurcsány Ferencnek - 2004. december 9-én nyílt meg az SZTE Tanulmányi és Információs Központ, amely beruházással elindítója, az első Orbán-kormány új pályára kívánta állítani a szegedi felsőoktatást.

Tíz évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a korszerű, minden igényt kielégítő Tanulmányi és Információs Központ Szegeden. A nagyszabású, mintegy 8 milliárd forintos beruházás csaknem három évvel korábban kezdődött meg, és átadását különböző okokból többször is el kellett halasztani. 2004. december 9-én végül megtartották a színpompás avatóünnepséget, melyen részt vett

Gyurcsány Ferenc

miniszterelnök és

Magyar Bálint

oktatási miniszter is. A kormányfő még aktuálpolitikai töltetű hallgatói fórumra is hívta a diákságot - négy nappal a kettős állampolgárságról szóló, emlékezetes népszavazást követően. Mi ezúttal "szellemi előfutárunk", a Friss Újság, Szeged és térsége akkori polgári napilapjának vonatkozó anyagaiból szemlézünk - izgalmas és tanulságos időutazásra hívva olvasóinkat, és ily módon is köszöntve az ünnepeltet.

Pálinkás József: Vidéki fejlesztések, összegyetemi célok szolgálatában

A TIK-beruházást az első Orbán-kormány indította el, nagy szerepet játszott ebben Pálinkás József, az akkori oktatási miniszter, ő tette le a centrum alapkövét is. Más kérdés, hogy a 2004-es megnyitóra nem kapott meghívót... A Friss Újság az avatóünnepség előtti napokban kérdezte.

"A szegedi egyetem 1990 és 1999 között a hallgatói létszámát és tudományos súlyát tekintve is jelentős növekedésen ment keresztül, ennek ellenére ötvenes évektől nem volt komoly egyetemi beruházás a városban. Az egyetemnek szüksége volt tehát egy új épületre. Azt, hogy éppen egy ilyen épületet támogatott annak idején az Oktatási Minisztérium, részben

az igen jó szegedi pályázat

indokolta: ez

nem partikuláris érdekeket, hanem összegyetemi célokat fogalmazott meg

. Az új épület könyvtárként, találkozóhelyként és tanulási térként is funkcionál majd, másrészt itt a modern informatikai eszközök segítségével férnek hozzá a hallgatók a tananyaghoz.

Olyan intézmény jött létre, amely alkalmazkodik a felsőoktatás megváltozott körülményeihez: a megnövekedett hallgatói létszámhoz, a képzések sokszínűbbé válásához.

Ezt nagyon jól látták a szegedi egyetem akkori vezetői, a pályázat írói. Nekem személy szerint is az egyik legjobban tetsző beruházás volt ez, mert az egész egyetem érdekeit szolgálja és lényegesen javítja a hallgatók tanulási körülményeit" - mondta Pálinkás József akkoriban a Friss Újságnak.

Ami a fejlesztéshez szükséges anyagi forrásokat illeti, a politikus emlékeztetett, még a Horn-kormány alatt fogalmazódtak meg az egyetemek integrációs elképzelései, s 1997-ben a Világbanktól felvett kölcsönt használta fel az oktatási tárca arra, hogy elindítsa a beruházásokat. "Mi támogattuk és továbbvittük azt az elképzelést, hogy a magyar felsőoktatásban jelentős beruházásokra van szükség. Annyit változtattuk, hogy

lelassítottuk a budapesti, és felgyorsítottuk a vidéki fejlesztéseket.

Mindezt azért tettük, mert a Világbankkal aláírt szerződésben foglalt szinte teljes összeget felemésztették volna a fővárosi beruházások. S úgy véltük, egyenletesebben kell elosztani az országban az erőforrásokat. Mi azokban a felsőoktatási intézményekben valósítottunk meg 1998 és 2002 között beruházásokat, ahol erre a legégetőbb szükség volt, ahol legnagyobbnak mutatkoztak a helygondok, vagy amelyik intézményben olyan pályázat született, ami az adott egyetem egészének fejlődését látszott szolgálni. Ilyen módon Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Kaposváron valósult meg nagy beruházás" - nyilatkozta

Pálinkás József.

Hallgatói információs centrum és konferencia-központ egyben

A 2002. márciusi alapkőletétel kapcsán, illetve azt megelőzően volt némi nézeteltérés a gazdasági és az oktatási tárca között.

Matolcsy György

akkori gazdasági miniszter nem is vett részt a procedúrán. "Az Oktatási Minisztérium által finanszírozott beruházást a város akkori

(Bartha László-féle - a szerk.)

vezetése szerette volna kiegészíteni egy, a gazdasági tárca pályázatán elnyert pénzalappal. Konkrétabban: a városvezetés egy konferencia-központot szeretett volna létrehozni.

Párhuzamosan futott tehát a városi konferencia-központ és az új egyetemi hallgatói és információs központ tervezése,

s a városvezetés egy olyan pillanatban próbálta meg a két pályázatot összekapcsolni, amikor a mostani TIK tervei már készen voltak. Az alapkőletételt és a beruházás megkezdését az egyetem vezetése már nem szerette volna tovább halogatni. Az új ötlettel viszont olyan áttervezéseket kellett volna végrehajtani, melyek hátráltatták volna az építkezés megindulását.

Később aztán sikerült megoldani ezt a problémát, s a két forrást egyesíteni

" - foglalta össze. Ugyanakkor a beruházás befejezését, a TIK átadását többször is el kellett halasztani, s pénzhiány miatt több alkalommal is leálltak a munkálatok a Medgyessy-, illetve a Gyurcsány-kormányok idejében - emlékeztetett. A lényeg azonban: végül elkészült a Tanulmányi és Információs Központ ultramodern épülete, mely beruházás Pálinkás József szerint is példamutató az egész magyar felsőoktatás számára. "Példamutató abban, amilyen élet- és munkavégzési körülményeket teremt a hallgatók számára. Az új központ hozzájárul a jobb munkavégzésükhöz, másrészt előrevetíti azt, hogy az ilyen körülmények között tanuló hallgatók később, az egyetemet elvégezve a munkahelyükön is jobban megállják majd a helyüket, igényesebbek és tágabb szemléletűek lesznek.

A Szegedi Tudományegyetemnek nagyon nagy szüksége volt egy olyan épületre, amely egész nap a hallgatók rendelkezésére áll. A megnövekedett létszám megroppantotta a hallgatók közösségi életét.

Egy ilyen intézmény, mint a most megnyíló TIK, lehetővé teszi, hogy az egyetemen tanulók megteremtsék, megszervezzék belső hallgatói életüket. Nagyon örülök, hogy végre megvalósult ez a beruházás, s kívánom a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak, hogy leljék örömüket benne!" - nyilatkozta a TIK alapkövét 2002-ben letevő Pálinkás József.

Bor Zsolt: "Magyar Bálintnak lenni jó"

A Friss Újság beszámolt róla, hogy a 2004. december 9-i ünnepségen Bor Zsolt Bolyai-díjas szegedi lézerfizikus "A tehetség természetrajza" címmel tartott előadást.

Bor Zsolt

az eseményen rámutatott, hogy

a tehetség az egyetlen megújuló erőforrás, amelyben Magyarország bővelkedik,

ugyanakkor a tehetségeinkkel való céltudatos sáfárkodás európai boldogulásunk előfeltétele. "Mindenkinek, beleértve a hátrányos helyzetűeket és a zseniket is, joga van a képességeinek megfelelő képzésben részesülni – fejtette ki. Néhány tehetséges szegedi család példáján keresztül szemléltette, hogy a tehetség öröklődik, de minden tehetséges diák mögött ott található egy kiváló tehetséggondozó tanár is. Hangsúlyozta: a tehetséges fiatalok, a tudósok elmehetnek külföldre, de haza fognak térni, mert magyarnak lenni jó, s magyarnak lenni a legjobb Magyarországon.

Felidézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy gondolatát, amit a Bolyai-díj átadásakor mondott el: magyarnak lenni jó, mert nagyszerű ország és nagyszerű emberek lakják. 'Ezzel én egyetértek, de nem csak a pulpituson, hanem azt megelőzően és azt követően is'

– mondta az akadémikus a közönség nagy tapsát kiváltva. Azt is megtudhattuk, hogy

e tétel Bor-féle változata így hangzik: 'Magyar Bálintnak lenni jó'

. A fizikusprofesszor

kormányzati ciklusokon átívelő, nemzeti konszenzuson alapuló oktatáspolitika megteremtésének szükségességére

hívta fel a figyelmet, s arra kérte a teremben helyet foglaló oktatási minisztert, hogy a tárca fordítson nagyobb figyelmet a tehetséges fiatalokra és a tehetséggondozó tanárokra" - írt a kormányzatnak szóló fricskáról és a máig is érvényes üzenetről a polgári napilap.

Gyurcsány Ferenc: A Parlamentben jobban megizzasztanak - populista nacionalisták vs. nyugatos demokraták

Nem hozta tűzbe a közönséget Gyurcsány Ferenc hallgatói fóruma, ahol a kormányfő szokott formájában szerepelt - derült ki a Friss Újság tudósításából. Ajánljuk mindenki figyelmébe az akkori retorikát!

"A hatvanperces beszélgetés első félórájában a kormányfő tartotta magánál a szót, s a szokásos laza, jókedvű stílusában fejtette ki véleményét a magyar belpolitika aktuális helyzetéről. Olyan komoly dolgokat árult el, minthogy ma

az igazi dilemmát 'az ösztönszerű, szociális értelemben populista, államközpontú, nacionalizmussal kokettáló, jellegzetesen közép-kelet-európai archaikus politikai irányzat' és a 'nyugatos, modernizáló, demokratikus politikai törekvés' közötti harc

, illetve a két szemléletmód közötti választás

jelenti.

Miután ezt elmondta, azt is elárulta, hogy a hétvégi, kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson ő személy szerint biztos volt az igenek győzelmében, sőt, eredményességében, ezért is tartott ki álláspontja

(a nem - a szerk.)

mellett.

A nemzeti kérdés túlzott feszegetése amúgy is nacionalizmushoz vezet

– tudtuk meg. A második félórában négy darab kérdésre hagyott időt a miniszterelnök. Ezek szociális kérdéseket, illetve a felsőoktatással kapcsolatos problémákat feszegettek. A kormányfő mindegyikre hosszan válaszolt, majd miután letelt az idő, azzal köszönt el a közönségtől, hogy a parlamenti ellenfelei jobban meg szokták izzasztani. Mindent egybevetve egyet kell értenünk Gyurcsány Ferenc ama kijelentésével, miszerint a hallgatók 'ezt a csütörtököt jobban is eltölthették volna, mint hogy hallgatták a miniszterelnököt' - írta a polgári napilap.