Berkesi Ottó tanácsnok: Zökkenőmentes együttműködést várok a közgyűlésben

A rendszerváltás előtt aktívan politizált, s két éve tért vissza a közéletbe Berkesi Ottó. A tanácsnokká kinevezett egyetemi docenssel arról is beszélgettünk, hogy miért pont a Demokratikus Koalíció színeiben indult, és felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartásért felelős tanácsnokként mely területeken szeretne előrelépéseket az universitas és a város közötti együttműködésben.

- A Demokratikus Koalíció színeiben indult a választáson, tanácsnokká is kinevezték. Honnan a közélet iránti érdeklődése, miként kezdett el foglalkozni a politikával?

- A baloldali együttműködés kereteiben, a DK tagjaként indultam a választásokon, de valójában visszatértem a közéletbe, hiszen 1989-ig keményen politizáltam. Benne voltam abban a fiatal oktatói csoportban, akik 1981-től 83-ig dolgoztak azon a felsőoktatási fejlesztési koncepció kidolgozásán, amit az ifjúsági szervezet vállalt magára. Tevékenykedtem az egyetemi pártszervezet vezetőségében, majd 1989-ben – amikor már látható volt, hogy békésen megtörténik a rendszerváltás – visszavonultam, s nem vállaltam több közéleti, politikai feladatot, inkább a szakmai fejlődésemre fordítottam energiáim. Egy külföldi ösztöndíj révén a rendszerváltást például Angliában éltem meg, és 1992-ben jöttem végleg haza. Ezt követően sem vállaltam közéleti szerepet, négyévente elmentem szavazni, mindig a baloldalt támogatva voksommal. Csak 2012-ben, amikor az egyetem hallgatói megmozdultak, vettem részt újra politikai rendezvényen, mert azt láttam, hogy végre ők is elkezdtek foglalkozni azzal, hogy a sorsuk miként is fog alakulni. Úgy gondolom, sajnos végül ugyanúgy jártak, mint mi 1983-ban az akkori kormánnyal, alóluk is kihúzták a szőnyeget, semmit nem értek el. Ekkor döntöttem el, hogy nem elég, ha szavazok a baloldalra, hanem ismét aktívan részt kell vennem a közéletben!

- A baloldalon több párt is van, miért pont a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót választotta?

- Azért a DK mellett döntöttem, mert azt láttam, hogy az utcán nagyon keményen dolgoznak az aktivistáik. Úgy gondoltam, megpróbálom a saját gondolataimat ütköztetni másokéval, és én is heti négy-hat órát töltöttem kint az utcán, építettük a pártot. Az egyik legjelentősebb közös akciónk a biomassza erőmű elleni aláírásgyűjtés volt. Közös munkánk során párttársaim számára kiderült, hogy van politikai tapasztalatom és kitartásom, így beválasztottak a DK helyi vezetésébe. Az azóta végzett munka eredménye lett, hogy a baloldali együttműködés keretében, a DK részéről az egyik biztosan induló jelölt lehettem.

Botka László

elvárása az volt a képviselőjelöltek felé, hogy legyen valamilyen kötődésük az adott választókerülethez, s mivel a feleségem tizenhét évig vezette a szőregi művelődési házat, és a mi életünk ott folyt, így indulhattam abban a körzetben.

- Szegeden mi lesz a DK-val? A Szegedet is magába foglaló két választókerületben mindig külön dolgoztak, a baloldal kampányában a Binszki József vezette 1-es választókerület és annak tagjai szerepeltek az összefogásban, a többiek nem…

- Kora ősztől a két választókerületi szervezet egybeolvadt, igaz az új vezetőséget még meg kell választanunk, mert ez a kampány miatt elmaradt. Valóban másként dolgoztunk, más volt a stílusunk, és elhiszem, hogy ez kívülről nézve olykor furcsának tűnhetett. A két választókerület is jelentősen eltért, hiszen hozzánk Szeged sűrűn lakott körzetei tartoznak, például a lakótelepek, míg a másik választókerülethez többségében kistelepülések a Homokhátságon. A DK országos vezetése is úgy látta, nem jó, ha egy nagyvárost kettéosztanak, ezért a szegedi szervezetek esetében is úgy döntöttek, hogy egyesüljön a két szervezet. Úgy tervezzük, hogy a két választókerület tagságával arányos új vezetőséget választunk, s reméljük, egy idő után eltűnik az a különbség, hogy ki honnan jött.

- Szőregen egyéniben is nyert, az újraválasztott Botka László pedig felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartásért felelős tanácsnoknak kérte fel. Pontosan mi lesz a feladata?

- A Szervezeti és Működési Szabályzatban szereplő néhány mondat meglehetősen széles lehetőségeket rajzol körül. Már bejelentkeztem Botka László polgármester úrhoz egyeztetésre, hogy pontosan mit is vár tőlem, mint tanácsnoktól, és természetesen

Szabó Gábor

rektor úrtól is függ, hogy milyen tartalommal kívánja ezt a lehetőséget megtölteni, ezért hamarosan tőle is kérnem kell egy találkozót. Szerencsére nem teljesen ismeretlenként kell bemutatkoznom, mert már több hazai és nemzetközi kutatási projektben dolgoztunk együtt. Személyes kapcsolatunk mindig jó volt. Azt szeretném, hogy a közös munkánk tartalmas legyen, hiszen az egyetem és a város szorosan összefügg. Elég, ha arra gondolunk, hogy egy kimutatás szerint minden nyolc egyetemi polgár egy munkahelyet jelent Szegeden, illetve Csongrád megye legnagyobb munkáltatójáról beszélünk. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni az elmúlt évek tendenciáit figyelve, hogy az SZTE három lábon állásából lassan már csak kettő lesz, vagyis a hallgatók után járó támogatások csökkenése miatt pótolni kell a kieső bevételeket, amit az ipari- és kutatási projektekből lehet megtenni.

- Az egyeztetésektől függetlenül, miként látja, mely területen szükséges a jelenlegi együttműködésen változtatni, netán javítani?

- Az egészségügyben biztosan. Ugyan az ellátás területén jelenlévő problémák egy része nem az egyetemen vagy a városon múlik, de mindettől függetlenül szükséges, hogy minél többen minél jobb ellátást kapjanak. Ebben egyértelmű, együtt kell működnie a két félnek. Valószínűnek tartom, hogy rengeteg olyan tudást halmoztak fel kollégáim, amelyek hasznosak lehetnek a város számára. Az idei év kihozta például a csapadékvíz-elvezetési problémákat szinte minden városrészben. Abban, hogy a föld alatt miként kapcsolódnak ezek a vízrendszerek, az egyetem szakemberei bizonyára tudnak segítséget nyújtani. Más hasonló problémák megoldásában is érdemes lehet együttműködni. Azonban, amint azt már említettem, a tanácsnoki munkában sok minden attól függ, hogy a két fél mit akar, mit vár el.

- Kalkulálta már, hogy mennyivel lesz több munkája, hiszen képviselő és tanácsnok is lett, s közben az egyetemen dolgozik és kutat?

- Igen, természetesen, de remélem a hallgatóim csak annyit vesznek majd ebből észre, hogy gyakrabban leszek frissen borotvált és viselek fehér inget és nyakkendőt.

- Az előző ciklusokban nem volt tagja a szegedi képviselő-testületnek. Milyen munkára számít, tájékozódott már, hogy mi mindennel kell foglalkoznia?

- Alapvetően zökkenőmentes együttműködést várok! Biztos vagyok abban, hogy meg fogunk tudni egyezni, mert ha nem erőből akar politizálni az ember, akkor meg lehet találni azokat a kompromisszumokat, hogy mindenki jól járjon. A baloldalon a három párthoz tartozó tizenhét képviselő közt a közös kampány során ennek alapjai megteremtődtek. Azt, hogy a másik oldal komolyan mondta-e, hogy ügyek mentén kíván dolgozni, az pedig majd idővel kiderül. Az én helyzetem érdekes lesz, hiszen a hírek szerint listáról bekerül a testületbe korábbi ellenfelem,

Rózsavölgyi József

, aminek nagyon örülök, hiszen úgy nyilatkozott, hogy Szőregért kíván dolgozni. Ha ez igaz, akkor valószínűleg sok közös ügyünk lesz, s azokban a kérdésekben egyformán fogunk szavazni. Most az a legfontosabb, hogy mint új képviselő minél hamarabb világosan ismerjem meg a rendszert, tudjam, hogy egy adott probléma vagy kérdés esetén kihez kell fordulni. A polgármesteri hivatal munkatársai az új képviselőknek segítenek ebben. A szőregiek már most is szinte naponta keresnek kéréseikkel. A már említett csapadékvíz-elvezetési problémák megoldása mellett a különböző helyi közösségek szervezése terén is lesz munka. Vannak idősebbek, akik a falu két végén laknak, s nem találkoznak akár évekig sem, és a fiatalok sem járnak helyben kikapcsolódni, nem veszik igénybe még a meglévő lehetőségeket sem.